Felszólalás adatai

VARJU LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! Elöljáróban szeretném rögzíteni azt, hogy a kérdésekkel, illetve az elhangzott állításokkal nem lehet és nem is szükséges egyetérteni, hiszen mint ahogy ön is pontosan tudja, a kis- és középvállalkozások számára, amelyeket leginkább sújt ez a válság, az 1400 milliárd forintos csomagból ebben az évben is 540 milliárd forint rendelkezésre áll a fejlesztési támogatások keretében. Közöttük emeljük ki a nagyon népszerű technológiafejlesztést vagy az éppen most aktuális telephelyfejlesztéssel kapcsolatos lehetőségeket. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a kedvezményes hitel lehetősége vagy éppen a parlament által jelentősen megemelt garancia lehetősége, amely összességében véve 90 százalékos állami kezességvállalást biztosít a mikrohitelt felvevő mikrovállalkozások számára.

Tehát összefoglalva: azt kell mondjuk, hogy igenis a kis- és középvállalkozások számára vannak eszközök arra, hogy a válság hatásait csökkenteni tudják.

Mégis azonban a konkrét kérdésekre is térjünk ki. Ezek közül az áfa emelése azoknak a projektgazdáknak okozhat érdemi többletet, akiknek áfa-visszaigénylési lehetőségük nincs. Így a vállalkozásokról itt nem kell beszélnünk. Az önkormányzatok pályázatai jellemzően azok, amelyek érintettek ebben a tekintetben.

(14.40)

Az áfaemelés miatti többletköltségekre ugyancsak az európai uniós szabályok vonatkoznak. Így az áfaemelés nélküli költségekről beszélünk. Tehát a támogatási rész, az önrész elhatárolási szabályai nem változhatnak meg.

Az új áfatörvény várhatóan július 1-jén lép hatályba. A változásokra felkészültünk, a számítások szükséges módosításait végre tudjuk hajtani. Ugyanakkor azt javaslom a pályázóknak, hogy még a tervezési időszakban lévő, várhatóan 2009 júliusa utáni jóváhagyásra, szerződésre, illetve végrehajtásra kerülő projekteknél az új áfaszabályokat vegyék figyelembe, és ezzel készüljenek. Ahol viszont még a fenti időpont előtt születik szerződéskötés, illetve a jóváhagyásig, a szerződéskötésig túl sok időt jelentene ráfordítani a projektdokumentáció átdolgozására, ott a jelenleg érvényes szabályokat kell figyelembe venni az aláírásig.

Mindazonáltal, ha a projektgazda minden dokumentálható erőfeszítése ellenére sem lehetséges az eredeti költségterven belül megvalósítani a projekteket, akkor több lehetősége van. Így többek között önmagában a szerződésben rendelkezésre áll egy 3-5 százalékos keret, amely tartalékkeretként funkcionál, ezenkívül a tapasztalatunk az, hogy a közbeszerzési eljárásoknál a valóságos vagy a tervezetthez képest a valóságos költségrealizálódás 90-95 százalék körül van, tehát itt is nyert a pályázó némi tartalékot. De végső esetben, amennyiben itt semmi más lehetősége nincs, akkor a szerződésen belül a támogatottnak 20 százalékos költségkereten belül van módja és lehetősége külön szerződésmódosítás nélkül átcsoportosítani.

Összefoglalva tehát: számos olyan lehetőség van, amellyel kölcsönösen igyekszünk kivédeni ennek hatását. De ha mindez nem vezet eredményre, akkor önmagában a szerződés módosítására - mint ahogy egyébként az árfolyameljárásnál - különeljárási rendet is ki tudunk alakítani. És mivel az árfolyam-kompenzáció eljárási rendje (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) már rendelkezésre áll, és ebben van jó tapasztalatunk, tehát ezt is tudom ajánlani figyelmébe.

Ezért kérem elfogadni mindezt a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)