A felszólalás szövege:

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a konstruktív véleményeket, még azokét is, akik nem értenek egyet ezzel a törvényjavaslattal. Hiszen én is úgy gondolom, hogy hosszú távon ennek a rendszernek a végleges megoldása az lesz, hogy minden elektronikusan fog működni, és nagyjából egy központi szerverről a mostani 4500 fő helyett, mondjuk, 30-40 fővel ugyanezt a munkát meg lehet oldani. De ez azt is jelenti, hogy például a körzeti földhivatal Szarvason is bezár természetesen. Ezen az úton kell haladnunk, úgy gondolom, és ez egy lépés abba az irányba, hogy lehetőleg az embereket erre szoktassuk. Azt hiszem, ennek belátható időn belül el kellene következnie. Ha arra gondolok vissza, szerintem ebben a Házban senki nem volt, aki elhitte azt, hogy 220 ezer mezőgazdasági termelő támogatásigénylését meg tudjuk oldani elektronikus benyújtással, egyik évről a másikra való átállással.

Ez nyilván sokkal nagyobb volumen, sokkal nagyobb feladat, de ez csak informatikai fejlesztés kérdése, a lakosságnál, illetve bizonyos szolgáltató helyeken is nyilván valamilyen hozzáférési fejlesztés lehetősége. Én azt hiszem, a jövő és, és nem gondolnám, hogy ez 5-10 évnél hosszabb távon nem megvalósítható történet.

Annyit egyébként tisztázni kell, hogy az elektronikus nyomtatványok ügyét, ami benne szerepel, azt természetesen most is tudjuk produkálni. Itt az EKOP nem arról szól. Az EKOP-ban annyi lesz, hogy amikor ez megvalósul, akkor más forrásokból is elérhető lesz az a rendszer, ami jelenleg csak a TakarNeten keresztül érhető el. Tehát ez nem azt jelenti, hogy ez most nem működik; a mai napon is rengeteg ilyen nyomtatványt tudunk adni.

Azt is látni kell, hogy az elmúlt időszak takarékossági intézkedései ezt a rendszert érintették legkevésbé, mert úgy voltunk vele, hogy miután önfenntartó a rendszer, sőt még némi pluszt is produkál, ezért nem nagyon korrigáltuk a létszámokat. Azt mondtuk, hogy inkább a szolgáltatások minőségét javítsuk; mindig találtunk indokot, hogy ezt a hivatali rendszerünket érintse a legkevésbé a korrekció. Azt is meg kell nézni, hogy mennyi beruházás valósult meg ebben a körben. A takarékossági intézkedések között az első volt, hogy a beruházások egy részét, akadálymentesítéseket, ha már egyszer ilyen hivatali rendszer van, most egy kicsit odébb toltuk. De ez nem azt jelenti, hogy azok nem lesznek megvalósítva. Rengeteg földhivatali épület került felújításra és korszerűsítésre. De még egyszer mondom, a hosszú távú cél az kell legyen, és úgy gondolom, ez a módosítás ezt a célt szolgálja, hogy amit lehet, tisztán elektronizálni kell, és ezt ebben az ügyben is megoldani.

A másik, hogy ez a díj sok vagy kevés. Erről is lehet vitatkozni, persze, hogy soknak meg nagynak tűnik az emelés. De ha megnézzük, hogy milyen eljárások, milyen költségek kapcsán kérik ezt a szolgáltatási díjat, azt hiszem, az egy kicsit árnyalja a képet. Mert itt többmilliós üzleteknél, több tíz milliós ingatlancseréknél ez a tétel nem valószínű, hogy bárkit is csődbe vinne. De azt is el tudom fogadni, amit képviselő úr mond, hogy ha következetes az irány, a mentességek iránya, akkor az is megfontolandó, hogy ez kell vagy nem kell, tudja azt pótolni, amit elvárunk ettől a rendszertől. A módosító javaslatok tárgyalása kapcsán erre vissza lehet térni, és érdemes is vele foglalkozni.

Még egyszer megköszönöm a véleményeket. Azt kérem képviselőtársaimtól, mivel nyilván lesznek módosító javaslatok, amelyeket majd a részletes vitában megvitatunk, hogy a rendszer fenntarthatósága érdekében ezt a törvényjavaslatot fogadjuk el. Mert egy szám mindenképpen valós: hogy ha nem csökken a hivatali forgalom, de a bevétel a korábbi évek 70 százalékára esik vissza, akkor itt egy megoldás lehet, hogy bezárjuk a földhivatalok felét, és mindenki ugyanazért a pénzért kapja a szolgáltatást, csak mondjuk, 30 vagy 60 kilométerrel odébb. El kell azon gondolkodni, hogy ez-e a megoldás. Mi nem ezt a megoldást választottuk, hanem egy másikat, és úgy gondolom, az találkozni fog a parlament többségének akaratával.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Egyre gyakrabban fordul elő, hogy magukat állatvédőknek kikiáltott szervezetek egyedi esetekből általánosítva - amely esetek egyébként a magyar jogszabályok szerint is tiltottak, ha egyáltalán nálunk készültek a felvételek, de még erre sincs egyértelmű bizonyíték - próbálnak olyan következtetést levonni, hogy Magyarországon állatkínzás folyik. Úgy gondolom, történelmi hagyományaink igazolják, hogy erről szó nincs, hiszen a magyar termelőknek abszolút nem érdekük, hogy kínozzák az állatokat, hiszen ebből élnek - és nem is ez a gyakorlat. Európa legszigorúbb állatjóléti, állatvédelmi előírásai vannak Magyarországon, tudományosan igazolható, és minden tudományos műhely megállapította, hogy ezek a technikák, amiket alkalmazunk, kellőképpen kíméletesek ahhoz, hogy az állatoknak kárt ne okozzanak.

Képviselő úr is említette, hogy tavaly ezzel a lejárató kampánnyal szemben komoly anyagi segítséget adtunk, 12 millió forint értékben volt közös kampányunk a terméktanáccsal. Ez az idén folytatódik, folytatódott is, és még nem zárult le. Nagyon fontosnak tartjuk azokon a nemzetközi fórumokon való megjelenést, főleg a német nyelvterületen, ahol ez elindult, ennek jegyében a jövő év legnagyobb magyarországi részvételű kiállítása, a "Zöldhét", ahol Magyarország partnerországként szerepel, ahol a direkt kiállításon keresztül már egy egész pavilonnyi kiállítás lesz... - áruházi akciókkal is szeretnénk segíteni.

Hozzáteszem, hogy az a figyelemfelhívás a magyar libamájra bizonyos területeken exportbővülést hozott, úgy látszik, egy kicsit kétélű az a fegyver, amit időnként ellenünk bevetnek. De úgy gondolom, hogy a marketingforrások elegendőek lesznek ahhoz, hogy ezekkel a történetekkel szembemenjünk. Hozzáteszem, ezek messze nem állatvédelmi, hanem egyértelműen gazdasági ügyek, tehát nekünk is ehhez ugyanígy kell hozzáállnunk, és megtenni mindent, hogy ezek ne vezessenek eredményre.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Igen. Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Miután a szavazási időszakot nem szeretném hozzászólással terhelni, ezért most reagálnék néhány felvetésre.

Először is megköszönném azt a konstruktivitást, amit a bizottságok ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalásánál tettek. Én azt gondolom, hogy ha végignézzük az ajánlást, nyilván ha támogatnánk a módosító javaslatok többségét, akkor ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása is indokolatlan lenne, hiszen gyakorlatilag a zöme arra irányul, hogy térjünk vissza a korábbi állapothoz, amit én semmiképpen nem tudnék támogatni, és nem tartunk elfogadhatónak.

Úgy gondolom, az a része a dolognak, hogy próbáljuk meg a rendszert az elektronikus megoldások irányába terelni, már több esetben is sikerült. Többek között annak köszönhető most, mondjuk, a mezőgazdasági támogatások idő előtti kifizetése, hogy kötelezővé tettük az elektronikus benyújtást 220 ezer termelőnek, és szeretném jelezni képviselőtársaimnak, hogy úgy, hogy aztán a gazdatársadalom alapvetően nem volt fölkészülve nyilván az informatikai rendszerek kezelésére; ez zökkenőmentesen sikerült, és most nyilván ők azok, akik ennek az előnyeit élvezik.

Azokat a módosító javaslatokat, többek között bizottsági módosító javaslatot is, amelyek az európai uniós forrásokkal kapcsolatban, annak a kezelése kapcsán érkeztek, természetesen elfogadhatónak tartjuk, és van több olyan, amiről mi is úgy gondoljuk, hogy megfontolás tárgya lehet. Én azt kérem képviselőtársaimtól, hogy a módosító javaslatok szavazásánál a kormány által támogatott módosító javaslatokat támogatni szíveskedjenek, és próbáljuk meg ennek a rendszernek a működését stabilabbá és kiszámíthatóbbá tenni.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Elég nehéz öt percbe belezsúfolni mindent, amit válaszolni tudnék erre a napirend előtti felszólalásra. Azért egyet megjegyeznék, képviselő úr, ha már falurombolásról beszélünk, az nagyjából egyértelmű, hogy a legnagyobb rombolás a '90-es évek elején történt a kárpótlásról és a szövetkezetekről szóló törvénnyel, amikor a képviselő úr elég aktív szereplője volt ennek az irányítási rendszernek. De nyilván húsz évvel ezelőttre emlékezve ez is egy történelmi esemény volt - szeretném jelezni -, hiszen ahhoz, hogy a foglalkoztatási meg termelési érték, nemzeti össztermékszint mára ilyenné alakult, azért sok köze volt annak, hogy jól működő rendszereket egyik napról a másikra politikai okokból szétvertek. Nem beszélve a piacokról, ahova most nagyon-nagyon keserves munkával tudunk csak visszamenni, hiszen nagyon szívesen bementek olyanok, akik nem politikai alapon kezelték a piaci partnereket, hanem gazdasági alapon.

Itt elhangzott az is, hogy beruházások; nyilván nem fogom most felsorolni, mert a képviselő úr elmondta, hogy hány száz milliárd meg hány ezer milliárd forintot juttattunk a vidéki közösségeknek, és a sors fintora, hogy amikor azt mondja, hogy rombolás folyik, akkor pont itt van a kezemben egy meghívó holnapra, és pont egy állatorvos új beruházását adjuk át. Képviselő úr is állatorvos, és mindig azt mondta, hogy nem szeretjük az állatorvosokat. Ez azért érdekes, mert ez egy Szabolcs megyei faluban van, egy új állatorvosi rendelő, amit az Új Magyarország vidékfejlesztési program III. tengely mikrovállalkozás-fejlesztéséből adunk át, és a halottak napján pedig pont az én választókörzetemben, Vanyolán egy ravatalozót.

Tehát azt hiszem, ezek alapvető cáfolatai annak, amiről képviselő úr beszél. Az biztos, hogy sok megoldandó feladat van, és amiket mondott itt a helyi termékek piacra jutásáról, a helyi termékekkel, a helyi ellátás biztosításával sok dolgunk van, de azért sok minden történt is. Csak egy konkrét dolgot említsek: eddig mindig az volt a baj, hogy olyan feltételeket szabunk például a kis vágóhidaknak, hogy nem tudnak aktívan tevékenykedni, és aktív, piacképes tevékenységet végezni. Pont most töröltünk el egy olyan rendszert, amiről mi is azt mondtuk, hogy túlzás, ez konkrétan a húsvizsgálat - ezeket csak azért mondom, mert a képviselő úr ezt pontosan ismeri, hiszen ez az egyik szakmája -, hogy versenyképesek legyenek, mondjuk, a nagyobb kapacitásokkal szemben, és a helyi közösségeket tudják ellátni.

Ha csak azt mondom, hogy több mint 30 milliárd forint fejlesztésigény érkezett falusi turizmusra: nem volt erre még példa. Szerintem persze lehet ilyenkor - főleg ünnepek környékén meg választások előtt - nagy szavakat mondani, de azért arra nagyon kíváncsi lennék, hogy ha ne adj' isten - és ezt a vidék szempontjából is mondom -, mégis kormányra kerülnek, akkor mit akarnak csinálni. Mert eddig azonkívül, hogy mi mindent rosszul csináltunk, ebben a Házban még nem hallottunk semmit. Én meg attól tartok, ha ugyanaz a trendi folytatódik, ami '98 után, amikor a Fidesz gond nélkül odaadta egy dilettáns csapatnak az agrárium és a vidékfejlesztés ügyét, ha most ez újra előfordul, akkor szerintem az emberek nagyon hamar rájönnek, hogy hogyan átverték őket.

Ettől szeretném őket megóvni, és szeretnék már egyszer egy olyan vitát lefolytatni, ahol szakemberekkel... - egyébként a képviselő urat annak tartom, és ezért is kicsit érdekes számomra, meg még iskolatársak is voltunk, hogy ilyen napirend előtti hozzászólást mond; mert nagyon szívesen vitatkozom szakmai kérdésekről bárkivel, aki tényleg akar tenni a vidékért, és nem csak balhézni akar, tényleg ért is ahhoz, amit csinál. Úgyhogy azt javaslom, ezeket az ügyeket megvitathatjuk persze a parlamentben is, rengeteg alkalmunk van erre, de jobb lenne, miután nagyon fontos ügyeink vannak vissza, például a 2011-es földmoratórium ügye, ami össznemzeti ügy, hogy azzal mi lesz, mert mi is tudjuk pontosan, és teszünk is lépéseket, hogy azért ha lehet, akkor nemzeti tulajdonban és lehetőleg magántulajdonban maradjon a magyar termőföld; de ezért sok mindent kell tennünk, és ahhoz nem elég, mondjuk, ilyen napirend előtti hozzászólásokat tenni, hanem valós és konkrét cselekedetek szükségesek.

Úgyhogy ezt ajánlom fel ennek ellenére, hogy most egy ilyen - hogy is mondjam - nagyon eltúlzott, és úgy is mondhatnám, nagyon durva napirend előtti hozzászólást hallottunk. Nekünk az a feladatunk, hogy ezeken az ügyeken változtassunk és segítsünk, a fejlesztési programokat meg végig fogjuk vinni. Úgy gondolom, hogy a forrásaink nagy részét ebben az időszakban fel fogjuk használni. Azért nyilván marad, tehát ezt sem mondhatják, hogy nem marad, de azok már nagyjából eldöntött ügyek lesznek, és olyan ügyek, amit a szakma és a vidék szereplői kényszerítettek ki, és nem mi döntöttünk felettük, az ő bevonásuk nélkül.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön még elég fiatal, de biztosan emlékszik arra a plakátra, amire az volt ráírva, hogy "Tovariscsi, konyec!". Hát akkor nem a tovarisnak lett konyec, hanem a sertéságazatnak, azt akkor nagyon nem kellett volna csinálni. Ez volt az egyik oka, hogy nagyjából itt tartunk most.

(16.40)

A másik pedig az az integrációs tönkretétel, ami a '90-es évek elején a szövetkezeti mozgalmat érte. Csak jelzem, hogy akik most a mi piacainkra szállítanak, nagyjából ugyanazt csinálják, Dánia és Hollandia.

Ide kellene visszakapaszkodnunk, képviselő úr, de azért egy-két dologra még szükségünk lesz, amiből mi néhányat nyilván el is kezdtünk, és meg is fogunk valósítani. Az egyik a modernizáció, mert a magyar fogyasztó sem lesz hajlandó drágább élelmiszert megvásárolni, úgyhogy az a feladatunk, hogy amit itthon előállítunk, az versenyképes legyen.

A másik, hogy vissza kell hoznunk azt a térségi integrációt, amely annak idején tönkrement. Ezt nyilván a feldolgozó kapacitásokon keresztül lehet megtenni. Vannak erre jó példák, és ha ehhez még munkaügyi támogatást is tudunk adni, ez a klasszikus bérhizlalás, ahol a termelés kockázatát levesszük az erre még hajlandó munkavállalókról, és csak a fizikai munkaerejüket viszik bele az üzletbe. A mi környékünkön így húszezer darab malac került kihelyezésre. Nagyon jók az első tapasztalataink, ezt egyébként mindenki figyelmébe ajánlom.

Ugyancsak fontosnak éreztük, hogy megmaradjanak a feldolgozó kapacitások. Az a gyár, amiről ön beszél, éppen a napokban vette fel azt az állami hátterű garanciás hitelt, ami ahhoz elég, hogy talpon maradjon, de csak megjegyzem, többek között az a vállalkozás sem magyar alapanyaggal dolgozott, egészen addig, ameddig az irreálisan erős forint ezt lehetővé tette. Most nyilván más a helyzet, és természetesen most alapvetően magyar alapanyagból dolgozik.

A másik pedig az, hogy próbáljunk új piacokat szerezni. Múlt héten zajlott le az orosz audit, mindent rendben találtak, látszik, hogy ez a piac kezd visszatérni. Két héttel ezelőtt írtam alá a kínai miniszterhelyettessel a sertéshúsprotokollról szóló megállapodást, ami prémium magyar termékek kivitelét eredményezheti.

Képviselő Úr! Ezeket a munkákat kell folytatni, megcsinálni, és akkor reményeink szerint újra sikerágazat lesz Magyarországon a sertéstartás.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először azokra a felvetésekre szeretnék reagálni, amiket képviselő úr már megint természetesen nem pontosan idézett. Az iskolatej támogatása naponta előjövő téma. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy ez egy felülről nyitott számla, képviselő úr, ha nem tudná, és ha megnézi a költségvetést, annyit fogunk elkölteni belőle, amennyi igény lesz.

(8.30)

Az ez évi felhasználás ennyi volt, ezért állítottunk be ennyit a támogatások közé.

Azt ön is pontosan tudja, hogy ez a különbség a két kormányzati rendszer működése között, önöknél ilyen KEHI-jelentés biztosan nem fordulhatott volna elő, és nem is lett semminek következménye, többek között annak a 300 milliós szerződésnek sem, amit egy teljesen használhatatlan tanulmányért fizettek ki 2001-ben. Ott van az asztalomon, meg tudom mutatni, képviselő úr. Érdekes módon az akkori KEHI ezt nem kifogásolta.

Természetesen mi minden ilyen kontrollra figyelünk, és meg is tesszük a szükséges intézkedéseket. Már többször elmondtam önnek, amikor egyéb ügyeket vetett fel, hogy azt nyugodtan garantálhatjuk, hogy a minisztériumból nem lesz jogtalan kifizetés. Sőt, az európai rendszerbe pontosan ezért vannak beépítve ezek az ellenőrzési mechanizmusok, hogy ha bármi ilyen kiderülne - egyébként mi ennek a jelentéstervezetnek, hozzáteszem, ez még nem a végleges jelentés, szeretném jelezni, nagyon sok állítását vitatjuk -, nyilván meg fogjuk tenni azokat a lépéseket akár a Bizottság, akár az ellenőrző szervezet felé, ami ilyenkor szükséges, és ha ennek az a vége, ami a jelentésben van, akkor annak is természetesen helyt fogunk állni.

Azért szeretném felhívni a figyelmét, képviselő úr, amikor lopásról beszél, hogy eddig egyedül ön biztatott bennünket lopásra, amikor 2006-ban azt követelte, hogy zároljuk le az Európai Unió gabonakészleteit, hát ez tisztán lopás, képviselő úr. Ezt ön nyilvánosan, többször elmondta. Ezért ugyanúgy feljelentést tehetnénk felbujtás címén. Úgy gondolom, lehet, hogy ezek után meg is fogjuk tenni, elég sok dokumentum áll a rendelkezésünkre, hogy ön direkt lopásra akarta kötelezni az FVM vezetését 2006-ban, amikor a gabonaintervenció kapcsán ezeket a követeléseit megfogalmazta.

Ha már itt a mezőgazdasági támogatásokról meg az agrárium helyzetéről beszélünk, akkor legalább módot adott ez a hozzászólás arra is, hogy el tudjam mondani, hogy ahogyan ígértük, az elmúlt másfél hétben 150 milliárd forintot fizettünk ki, a termelők megelégedésére. Soha nem volt erre példa, és azt is mondom, hogy Európában is példa nélküli. Azt is tudom, hogy mindig minden döntésünk általában azért van, hogy könnyítsük a gazdáink helyzetét. Időnként természetesen vannak ezekben az ügyekben vitáink az Európai Unióval, eddig minden vitából, egy kivétellel jól jöttünk ki - egy 2004-2005-ös ügy kapcsán -, és azt is nyugodtan állíthatom, hogy ebben is abszolút megfelelünk az európai átlagnak, sőt kifizetőrendszerünk az átlag fölötti.

Azt tudom még javasolni, képviselő úr, ha már ilyen vehemensen őrzi a közpénzeket, akkor majd nézzen körül a Helyi Téma című újság háza táján, ahol több száz millió forint önkormányzaton keresztüli közpénz megy ennek a kiadványnak - ami nyíltan fideszes propagandaújság - a kiadására. Ajánlom figyelmébe ezt a kiadványt, amire csak a Veszprém megyei önkormányzat költött el 35,4 millió forintot 2008-ban, természetesen közpénzekből.

Úgyhogy azt gondolom, képviselő úr, hogy egyenlő mércével kellene mérni. Azt most is határozottan állítom, hogy olyan kifizetés a minisztériumból, aminek nincs jogi alapja, és nem törvényes, eddig sem történt, és ez után sem történhet. Nyilván rendszerek között és állami intézmények között lehetnek viták, ezeket a vitákat lezárjuk, és majd ebben megvan az a szerv, amely a megfelelő eredményt meghozza. Ennek bármikor állunk elébe, és ezt ajánlom a képviselő úr figyelmébe is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azzal, hogy a demagógia nagyon veszélyes dolog, egyetértek, és ha figyelte képviselő úr a véleményemet a demonstráció kapcsán, ott is csak azt tudtam elmondani, ami a valóság, és nem azt, amit hallani szerettek volna. Én úgy gondolom, hogy ezen a gyakorlaton nem kívánunk változtatni, még akkor sem, ha sokszor persze jólesne, mondjuk, olyat is ígérni, amit persze nagy valószínűséggel betartani nem lehet.

Azt, hogy télen ilyen szervezett módon tájékoztatókat tartsunk - azon túl, amik nyilván vannak, hiszen magam is, miniszter úr is, kollégáim is rendszeresen részt vesznek főleg társadalmi szervezetek, érdekképviseletek által szervezett rendezvényeken -, én nem gondolnám, ugyanis megvan az a szervezet, megvan az a rendszer, ami részben civil és társadalmi szereplőkből, részben pedig hivatásosokból, tehát falugazdászokból áll, akik az aktuális, napi információkat el tudják juttatni a termelőkhöz.

Ezen túl minden aktuális ügyben, amikor valami változás van - hiszen az európai közös agrárpolitika nem úgy változik, hogy évről évre, hanem hosszú előkészítés után egy folyamat részeként -, mindig van speciális kiadványunk. Ha most csak arra gondolok, hogy énszerintem Európában az egyik legjobb színvonalú, keresztmegfeleléssel kapcsolatos kiadványt adtunk ki, amiből még szerencsére a határon túli magyar gazdálkodóknak is tudtunk adni, hiszen a rendszer ott is ugyanaz, de ők nem rendelkeznek magyar nyelvű kiadványokkal, én úgy gondolom, hogy abból is látszik, hogy miután különösebb trauma nélkül át tudtunk állni erre a rendszerre, ezek ilyen értelemben megfelelők.

A másik, hogy az is, úgy gondolom, a jó tájékoztatást igazolja, hogy el tudtuk érni azt, hogy teljes körben elektronikus kérelembenyújtás van jelenleg az MVH-nál, egyébként nem tudtunk volna előleget fizetni, én ezt teljesen határozottan állítom, hiszen a feldolgozást nagyon gyorsítja. Tehát én azzal, hogy erre külön rendszerszerűen rászervezzünk téli képzést, nem értek egyet, de abban, hogy a gazdák folyamatos tájékoztatása fontos, azt gondolom, nincs vitánk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! Két honlapot ajánlanék a figyelmébe. Az egyik a Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság honlapja, ez a www.nepegeszseg.net, ahol minden évben részletesen feltüntetjük, hogy az aktuális mentesítési forrásokat mire használjuk, a másik pedig, hogy az FVM honlapján nyilvánosságra hoztuk a Kasza-pályázat nyerteseit. Ez egyértelműen cáfolja, amit a képviselő úr mond. Semmi takargatnivalónk pályázatügyben és felhasználásügyben nincs.

Egyébként szeretném arra a dologra fölhívni a figyelmét, hogy az a 860 millió forint, ami 2008-ban volt, aztán 2009-ben 883 - tehát az sem igaz, hogy kevesebbet költenénk rá -, nyilván ilyen típusú megelőző kampányokra, tájékoztatásra és eszközbeszerzésre lesz csak elegendő, de alapvetően a parlagfű-mentesítés kötelessége a törvényi előírások szerint a földtulajdonosokat terheli.

Képviselő úr, most mondhatnám azt, hogy érdekes az a felvetése, amikor mondjuk, egy Fövét-ülésen, érdekegyeztető tanácsi ülésen pedig a Magosz képviselője azt kérte, hogy ne büntessük meg a gazdákat azért, mert parlagfű van a földjükön. Ezt egymással majd nyilván tisztázni tudják. Nyilván nekem csak az lehet a válaszom, hogy ilyet nem tehetünk, mert nekünk a legfontosabb az egészség és nem az, hogy éppen valaki nem ér rá letárcsázni a földjét, mert az aratással van elfoglalva.

Ez mindig egy érdekellentét, képviselő úr, ugyanis nem a minisztérium veti a parlagfüvet, az nő. Nyilván a földtulajdonosoknak pedig az a dolguk, hogy betartsák a törvényeket, nekünk pedig az, hogy betartassuk. Lényegesen több ellenőrzés volt ebben az évben, lényegesen több kényszerkaszálás. Még egy dologra felhívnám a figyelmét az allergiás megbetegedések nagy számáról: a világon mindenhol terjed, ott is, ahol nincs parlagfű. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kell a parlagfű ellen védekezni, ami a legkeményebb allergiát okozza.

Képviselő úr, az elszámolás rendben van. Ha a két honlapot megnézi, és további információra van szüksége, szívesen állok rendelkezésére. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az egyik legsikeresebb pályázati rendszerünk a fiatal gazdák induló támogatása, nem nagyon kívánnánk ezen változtatni. Ez egy olyan 10 millió forintos juttatás, amelyből 9 millió forintot előlegben megkaphat az az induló gazdálkodó, aki egy megfelelő üzleti tervet tud letenni. Ez nagyon szabad felhasználású, tehát gyakorlatilag bármilyen célra használhatja.

Az első pályázati kör, amit a 2007/67. számú FVM-rendelettel hirdettünk meg, több mint 2600 támogatási igénylőt hozott, és ebből 1447 darab támogatási kérelemre fizettünk ki több mint 13 milliárd forintot. Ez pontosan a duplája volt annak, amit eredetileg erre a forrásra allokáltunk. Ez azért kellett, mert nyilván nem akartuk elvenni a fiatal gazdálkodóink kedvét a mezőgazdaságtól, sőt, miután mi is látjuk a szakmában az elöregedést, ez egy nagyon fontos támogatási kör. Most újra meghirdettük, éppen most, a napokban zárult ennek a benyújtása, még nyilván nagyon sok kérelem a postán lehet, de ebben a körben is 2337 darab pályázat érkezett. Tehát nem lehet azt mondani, hogy ez nem jó pályázat, mert akkor nyilván nem lenne ekkora érdeklődés.

Való igaz, a gazdaságátadási támogatás kapcsán, miután nem igazán illeszkedik a magyar viszonyokhoz, itt nincsenek olyan kialakult farmgazdaságok, amelyek évtizedek alatt alakultak ki, mint mondjuk, Németországban, ezért nyilván az a technika, hogy az idős gazdálkodó, ahol a gyerek dolgozik, de semmije nincs, átadja a gyereknek a birtokát. Nálunk nem ez a jellemző, képviselő úr, de lehet ezt erőltetni. Mi úgy gondoljuk, hogy minden olyan támogatási feltételt megadunk, és egyébként az összes pályázati rendszerben ezen felül még plusz 10 százalék támogatása van a 40 év alatti termelőknek. Tehát úgy gondolom, amit lehetett, ezen a területen megtettünk, és meg is fogunk tenni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Nem kívánnám megismételni, amit az előterjesztő képviselőtársam elmondott. Nyilván sok-sok szakmai egyeztetés előzte meg ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását, és én abban se látok semmi problémát, hogy önálló képviselői indítványként került ide elénk, hiszen ez az egyik jogalkotási rend.

(13.10)

Mi is beláttuk, hogy majdnem 12 évvel az eredeti törvény megalkotása után bizony részben technikai, részben pedig tartalmi felújításra is szorul. Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslatban megfogalmazott módosítások mindenképpen erősítik azt a magyarországi elvet, amit képviselő úr is mondott, hogy ez a kör ugyanúgy védettségre szorul, és ugyanúgy az európai kultúrának a része, hogy hogyan kezeljük ezt az állatvédelemmel összefüggő ügyet.

Tehát annyit tudok mondani, hogy ugyan a gyors benyújtás miatt a kormány csak holnap fogja tárgyalni ennek a törvényjavaslatnak a támogatását, de nyugodtan megelőlegezhetem ebben a döntést, hiszen mind az Igazságügyi Minisztériummal, mind pedig velünk, mind a területért felelős minisztériummal az egyeztetés megtörtént. Azt nem mondom, hogy nem lesz néhány kisebb korrekciós javaslat, de én is azt kérem a parlamenttől, hogy jobbá teszi ez az önálló indítvány ezt a törvényjavaslatot, és kérem a támogatását.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Való igaz, hogy 2006. év végével bizonyos olyan támogatási lehetőségek, amelyeket többek között a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tudott biztosítani az erdei kisvasutak számára, európai uniós változások okán megszűntek. Ez azt jelenti, hogy 2004-től 2006-ig fönntartottuk ezeket a támogatásokat annak ellenére, hogy nem kifejezetten mezőgazdasági jellegűek voltak. Ez 100-200 millió között volt általában évente. De onnantól kezdve, miután ennek a notifikációja nem volt lehetséges, nyilván kötelezően meg kellett hogy szüntessük.

Ezért kell azt mondanom, hogy azt a módosító indítványát, amit az FVM-fejezeten belül átcsoportosítást kezdeményez, nem azért nem támogatjuk, mert elvileg nem lehetne megoldani, hanem mert uniós jogszabályi korlátja lenne a felhasználásának.

A tárcaközi bizottság létrejött. Felelősének az Önkormányzati Minisztériumon belül a turisztikai szakállamtitkárságot jelölték meg. A szakállamtitkárság megkezdte annak a kormányhatározatnak az előkészítését, ami az ezzel kapcsolatos feladatok összehangolását tartalmazná. A Közlekedési, Hírközlési Minisztériumnál folyik egy jogszabály-átalakítási tevékenység, ami ezen vasutak működését egyszerűsítené, hiszen van, amikor olyan feltételeket támasztunk velük szemben, ami a mostani finanszírozási helyzetben várhatóan nem teljesíthető. Azt tudom a képviselő úrnak mondani, hogy az erdészeti társaságok továbbra is nagyon fontosnak tekintik ezt - a Pénzügyminisztériummal is egyeztettem -, tehát azokon a vasútvonalakon várhatóan a helyzet nem lesz olyan tragikus, mint az önkormányzatoknál.

Úgy gondolom - és ebben a Fejlesztési Minisztériummal folytattunk egyeztetést -, hogy a támogatások lehatárolásánál meg kell keresnünk azt az uniós támogatási formát, amibe ez magasabb támogatási aránnyal berakható, azt sem tartom lehetetlennek, hogy ez még akár az Új Magyarország vidékfejlesztési program bizonyos térségfejlesztő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) támogatásai közé is beilleszthető. Ebben majd a szakmai véleményére kíváncsiak is lennénk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Megértem a képviselő úr többszöri megszólalását ebben az ügyben. Én magam is átéltem egy évvel ezelőtt egy hasonló helyzetet a szülővárosomban, amikor egy 1200 fős foglalkoztató megmentéséért kellett megtennünk mindent. Az is egy majdnem százéves gyár volt, amelyet felszámolásból hathatós helyi összefogással és állami segítséggel sikerült úgy kivásárolnia egy konzorciumnak, amely - úgy tűnik - ugyan nem volt kockázatmentes, és sok-sok vita előzte meg akár kormányszinten, akár bankokkal is, de most úgy tűnik, a cég év végén 200 milliós nyereséggel zárja az évet, tehát úgy látszik, hogy érdemes volt megtenni ezt az erőfeszítést.

Tehát ezért mondtam el ezt, mert több hasonló jó példával találkozunk szintén fejlesztési bankos beavatkozás eredményeként. De egy biztos: a helyi erők összefogása nélkül ez a történet ott sem lett volna sikeres, tehát az irányítói felelősség és a tulajdonosi felelősség óriási egy ilyen tranzakciónál, hiszen az államnak az adófizetők pénzével nyilván megfelelő körültekintéssel kell bánni. De én azt is hozzáteszem, hogy ebben a válságos időszakban talán nagyobb kockázatokat lehet vállalni, mint mondjuk, egy normál esetben, amikor talán lassúbb és szigorúbb az elbírálás.

Nem akarom megismételni a képviselő úr által elmondottakat, nekem is leírták ezt. Egyetlenegy dolog van, amit nem tudom, hogy meg tud-e erősíteni, hogy az információink szerint a bért kifizették. (Dr. Garai István Levente: Egy részét, előleget.) Tehát ez a dolog megtörtént. Az APEH-hal a tárgyalások valóban ott tartanak, hogy lezárás előtt vannak. Tehát ugyan már volt egyszer egy átütemezés, de most egy újabb megállapodás küszöbén vannak. Nagyon remélem, hogy ha ez mind rendeződik, akkor az a fejlesztési bankos hitelkonstrukció is rendben lesz, és akkor onnantól kezdve várhatóan a képviselő úrnak ilyen késői órán, mondjuk, a negyedik felvonást a harmadik után talán majd nem kell elmondania.

Én azt kívánom magunknak, hogy ez az ügy most már minél előbb rendeződjön, és a korábban hasonló módon végrehajtott eseteknek megfelelően sikerrel záruljon.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt, hogy ki tette tönkre a mezőgazdaságot, már sokszor megbeszéltük itt a képviselő úrral. Én úgy gondolom, hogy a korábbi polgári kormányok szakmaiatlan intézkedéseinek a zöme, ez a 90-es évekre volt igazából jellemző. De most nem ez a téma, arról kell beszélnünk, hogy hogyan tudunk továbbmenni.

Úgy gondolom, a szakma szereplőinek a leértékelése lenne, ha azt mondanánk, hogy sereghajtók vagyunk a régióban; ez egyszerűen nem igaz, képviselő úr. Az, hogy van egy gazdasági válság, vannak piaci problémák, mindenkit sújt a régióban, de úgy gondolom, az ágazat szempontjából még mindig messze mi állunk a legjobban, ha a térség országait megnézzük.

Ebből az előadásból is kiderült, hogy a Fidesz politikáját, főleg a földügyekben eléggé kettős szemlélet jellemzi. Az egyik szemlélet az volt, amikor 2000-ben privatizáltak 12 állami céget, és a vevők számára rendkívül előnyös kondíciókat állapítottak meg, többek között 50 éves földbérleti szerződést. Csak jelzem, hogy akkor maximum 10 éves földbérletről rendelkezett a földtörvény, de két hétig élt egy ilyen történet, kihasználva ezt a kiskaput, kvázi nem értékesítve, képviselő úr, a bérleti jogot, hanem ingyen odaadták ezt a tulajdont. Mert ez azt jelenti: ha valakinek 50 évre odaadom bérletbe a dolgot, az gyakorlatilag tulajdonnak tekinthető.

Most meg nem erre az akcióra, hanem arra az akcióra, ami egyébként elsősorban a beruházások finanszírozása miatt létkérdés, hogy a 2-3 év múlva lejáró földbérleti szerződéseket bérletijog-értékesítéssel - még egyszer mondom, fizetni kell érte, képviselő úr, nem ingyen - meg akarjuk hosszabbítani, arra meg azt mondják, hogy eredendő bűn. Annak ellenére, hogy pontosan tudják, a bankok 2-3 éves földbérleti szerződés mellett, bármilyen cég is legyen az, nem fognak adni a fejlesztésekhez és a forgóeszközhöz sem semmiféle hitelezést. Úgyhogy nem fogunk leállítani semmit, képviselő úr. Úgy gondolom, az ágazat fejlesztése szempontjából ezeket az ügyeket kezelni kell. Az pedig, hogy ebben kik hibáznak meg miért, a hatóságok dolga, hogy eldöntsék, történt-e ebben probléma vagy nem.

Azt gondolom, képviselő úr, minden szakpolitikusnak vigyáznia kell arra - főleg így választások előtt -, hogy miket követel és miket ígér, mert nagyon hamar elveszítheti a szakmai hitelét az, aki olyat követel és olyat ígér, amiről pontosan tudja, hogy nem lehet betartani. Azt is pontosan tudniuk kell, hogy az európai közös agrárpolitikán belül elég szűk a mozgásterünk. Ez igaz a hitelekre is, gyakorlatilag támogatott hiteleket nagyon szűk kondícióban lehet csak folyósítani, igen-igen nagy körültekintéssel, mert néhány száz szereplő megsegítése nem jelentheti azt, hogy 200 ezer szereplőtől veszem el a támogatást. Tehát ilyen döntést biztosan nem fogunk meghozni, ezt most mondom, képviselő úr.

Egy biztos: eddig még soha senkinek nem engedtük el a kezét, a gazdahiteleseknek sem. Érdekes, hogy a társas vállalkozások hitelei, úgy látom, annyira nem fájnak a képviselő úrnak, tehát csak egy szűk körre koncentrál, pedig a legnagyobb foglalkoztatóknál ugyanolyan problémák vannak. Tehát nekünk minden új szabállyal generálisan kell foglalkoznunk, hogy mindenkin próbáljunk segíteni. Nyilván meg is tesszük a lépéseket, de azért azt követelni, hogy még nincs kint a hitel, amikor két hete döntötte el a de minimis szabályt az Európai Unió... - ráadásul úgy, hogy ezt nemzeti pénzből kell megfinanszíroznunk, képviselő úr! Ehhez Magyarország egy fillér támogatást nem kapott, nekünk olyan rendszert kell csinálni, ami nyilván nem feszíti szét a költségvetés kereteit, mert ezer más ágon is szükség lenne nagyobb forrásokra. De legalább annál a néhány száz szereplőnél, ami egyébként nem annyira tömeges, ismerve a mostani adatokat, hiszen 200-300 szereplőről van szó, a problémát kezelni fogjuk. Ezért van az, hogy március 31-éig valamennyi szereplőnek, aki hajlandó együttműködni a fejlesztési bankkal, fogunk találni olyan konstrukciót, amivel reményeink szerint továbbviheti ezt a problémát.

Képviselő úr, nagyon sokszor elmondják, hogy támogatást fogunk visszavenni. A büntetésről annyit, hogy az eddig kifizetett pénzeknek körülbelül a 7 ezreléke ez a büntetés. Azt gondolom, minden kormány és minden agrárkormányzat összeteheti a kezét, hogyha ilyen volumenű kifizetésekből az Európai Unióban csak ennyit találtak hibásnak. Nyilván ezek az auditok folyamatosak, de ebben abszolút élen járunk, a legkevesebb visszafizetés kategóriájában.

(9.40)

Nagyon szeretném hangsúlyozni: egy fillért nem fogunk senkitől visszavenni. Megtehettük volna, és lehet, hogy akkor nincs büntetés, ha azt a 700-800 millió forintot, ami jogosulatlan kifizetésnek minősült, visszakérjük, de azt mondtuk, inkább harcolunk a termelőink érdekében, hogy nem csaltak. Meg is tettük. Ennek ellenére a korábban beígért 10 milliárdos büntetésből csak 3 milliárdos büntetésig tudtunk lemenni, de még mindig nincs vége az ügynek, szeretném mondani, képviselő úr.

Én tehát még egyszer arra hívnám fel a figyelmüket, hogy mi nem fogunk olyat ígérni, eddig sem tettünk olyat, amit nem tudtunk betartani. A szakmaiságunk mindig többet ér annál, mint hogy rövid távú politikai karriert csináljunk, erre hívom fel mindenkinek a figyelmét. Ez a szakma nem fog megbocsátani senkinek, ha összevissza ígérget mindent, és rá két hónapra pedig kiderül, hogy a király meztelen.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Nem kívánom elismételni, amit képviselőtársam a törvény kapcsán előterjesztőként elmondott. Azt kérem képviselőtársaimtól, hogy miután a kormány is támogatja ezt a törvényjavaslatot, a végén a szavazatukkal támogassák.

Köszönöm szépen.

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Az MVH-törvény majdnem minden évben módosításra kerül. Úgy gondolom, ez nem meglepő képviselőtársaimnak, hiszen folyamatosan át kell vezetnünk rajta azokat az európai uniós kötelezettségeket, amelyeket az uniós szabályok menet közben végrehajtási ágon változtatnak.

Ez a törvényalkotási program kormányzati szinten most van a finisében, de ezzel a technikával - ezt nem is rejtem véka alá - képviselőtársainkat kértük meg, hogy egy elemét, nem egy komplett törvénymódosítást, hanem ezzel a szerkezetátalakítással kapcsolatos törvénymódosítást terjesszenek be a Ház elé. De ez nem azt jelenti, hogy valamikor az év elején nem érkezik az MVH-törvénnyel kapcsolatban egy nagyobb módosító csomag, ami viszont nem olyan jellegű, hogy azonnal intézkedni kell; ez viszont egy olyan téma, hogy szeretnénk, ha ezek az úgymond szankciók megőriznék a foglalkoztatást elsősorban az elmaradott térségekben. Azt gondolom, a dohány kapcsán nem kell mondanom, milyen jelentős dolog, hogy ugyanazt a munkaórát foglalkoztatás címén akkor is el kell végezni, ha nem dohányt termelnek, de erre egyébként elég kicsi az esély. Tehát szeretném elmondani, várhatóan ebből a szerkezetből ezzel kijönni olyan nagyon nem lehet, de úgy gondolom, pontosan a vidéki foglalkoztatás miatt és az esetleges "sofa farmer" ügy elkerülése miatt mindenképpen fontos, hogy ez a törvényjavaslat elfogadásra kerüljön.

Természetesen a kormány támogatja a beterjesztett törvénymódosítást. Köszönöm szépen a figyelmüket.

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Nem nagyon kívántam tovább fokozni a vitát, de valamit tisztáznunk kell. Képviselőtársam elmondta, hogy januárban megjelent egy európai közösségi rendelet, de azt nem tette hozzá, hogy ennek a végrehajtási szabályai pedig szeptemberben. Tehát ha ismerné az európai jogalkotás gyakorlatát, akkor pontosan tudná, hogy ezekre a módosításokra azért van szükség, mert folyamatosan változik az európai jogrend. Körülbelül két évig tartott, amíg a health checket elfogadták. Menet közben nyilván voltak ezzel kapcsolatban előzetes polémiák, de a legvégső döntések már a hatálybalépéskor, januárban jelentek meg, 2009-re visszamenőleg.

Ebből következett, hogy például 2009 elején még az volt az Európai Közösség állásfoglalása, hogy ezzel a 69. cikkel csak azok élhetnek, akik SPS-ben vannak. Erről annak idején nagy vita volt itt a parlamentben. Utána, többek között a mi nyomásunkra is megváltoztatták, de láttuk, hogy Magyarországon elsősorban a politikai demagógia miatt nem valószínű, hogy ebbe a rendszerbe át tudunk állni, és most már egyre inkább az a meggyőződésem, hogy valószínűleg nem fogunk tudni átállni. Persze a termelőknek majd meg kell magyarázni 2011 után, hogy miért csökken drasztikusan, főleg a tejtermelésben és a többi, úgymond érzékeny ágazatban a támogatásuk. De ez egy lehetőséget ad, hogy ugyan nem a top up bázisán, mert az majd fokozatosan elfogy, hanem más támogatások átcsoportosításával a legkényesebb ágazatainkat kezelni tudjuk. De ezt mi úgy szeretnénk kezelni, hogy ne legyen olyan, hogy valaki úgy vesz fel támogatást, hogy egyébként pedig azt a korábbi foglalkoztatási szintet nem tartja.

Úgyhogy, képviselő úr, ha nyomon követné az európai jogalkotást, ahogyan egyébként megteheti, mert folyamatosan nyilvánosságra kerül, akkor nem mondaná azt, hogy miért kell ilyen sűrűn törvényt módosítani. Az lenne a nagy hiba, ha mi ezzel nem foglalkoznánk. Egyébként ezt a törvényt még jövőre is módosítani kell, utána is módosítani kell, és 2013 után pedig majd egyértelműen módosítani kell, hiszen az összes létező szabály átírásra kerül.

Úgyhogy ezt kénytelen voltam elmondani, nehogy úgy tűnjön, hogy mi a saját jókedvünkből nekiállunk törvényeket módosítani, vagy nem figyelünk az európai közösségi jogalkotásra.

Köszönöm szépen a figyelmet.

(13.00)

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Amikor éppen egy vidéki fórumra tartva megláttam a hírt, hogy hat darab fatuskóra adtunk 3 millió forintot, az egyébként sem alacsony vércukorszintem, gondolom, az egekbe szökött, és azonnal kérdőre vontam a régiós MVH-vezetőt, akit harminc éve ismerek - tehát ezért is lepett volna meg, ha mondjuk, pont abban a régióban ilyen történne, ahol inkább az a vád szokott bennünket érni, hogy túlságosan precíz a hivatal, és nagyon nehezen megy a pályázatok végrehajtása -, és azonnal igazoló jelentést kértem, hogy mi történt.

Kiderült, hogy az a hat darab tuskó úgy került oda, hogy volt egy kiszáradt facsoport annak a területnek a szélén, és úgy döntöttek a helyiek, hogy a parkrendezés kapcsán nem kellene tövestül kiszedni, hanem ülőke lesz abból, ha mondjuk, olyan negyven centi magasságban levágják.

Nyilván ez az információ a hírportálra valahonnan helyből jött, tehát nem hiszem, hogy az Index fedezte fel ezt a hat darab fatuskót, és akkor elkezdtük megnézni, hogy mi is történt. Még az a szerencse, hogy ezeknek a pályázatoknak a monitoringrendszere olyan, hogy az átalakítás előtti állapotokat is rögzíti - nyilván egy teleprendezés kapcsán utólag már nagyon nehéz megmagyarázni, hogy miért kell oda, mondjuk, 800 vagy 1000 köbméter föld -, ezért minden dokumentum, ami ezt a beruházást kíséri, folyamatosan rendelkezésre állt. Amikor mi ezt átküldtük a hírportálnak, akkor ők azonnal helyesbítettek, és megállapították, hogy itt alapvető félreértés van, és természetesen semmiféle támogatást nem adtunk hat darab fatuskó létrehozásához.

Azért izgalmas ez a kérdés, mert egyre inkább van egy olyan típusú próbálkozás, hogy ezt az egész vidékfejlesztési programot próbálják olyan értelemben a sárba taposni, hogy itt ez a baloldali közösségek saját kis homokozója. A múlt héten is voltak ilyen híradások, hogy itt ki, hogyan meg miért nyert pályázatot. Én nem szeretném azt megérni, hogy a pályázati felhívásban vagy a kormányrendeletben olyan lenne, hogy baloldali kötődésű vállalkozó, mondjuk, nem pályázhat bármilyen beruházásra, ugyanis ilyen kizáró okot én nem tudok elképzelni. Itt egyetlenegy lényeg van, hogy a végrehajtás kapcsán megfelelő-e annak a pályázatnak a formája, tartalma, illetve hasznos-e annak a közösségnek, amely úgy dönt, hogy mondjuk, egy turisztikai célra vagy akár mikrovállalkozás céljára pályázatot ír ki.

Azért az is eléggé furcsa - miután itt több ezer pályázatról van szó -, hogy négy-öt pályázatot kiragadnak, aminél nyilván felfedezhető valamilyen szintű kötődés. De például rengeteg egyházi pályázatunk van, én nem gondolom, hogy bármelyik egyházat is nagyon lehetne vádolni politikai kötődéssel. Többek között az én szülőfalum katolikus egyháza is nyert pénzt templomfelújításra, és még nagyon sok ilyen van, és remélem, nagyon sok ilyen lesz is.

Én egy dologtól félek, hogy el fogja bizonytalanítani a pályázókat az ilyen típusú rendszer elleni támadás, mert a rendszerben semmi hiba nincs. Egyébként meg bármilyen rendszer lesz is, próbálkozni mindenki fog, és tisztességtelen emberek fognak majd nyilván ezekkel a pályázatokkal is megpróbálni visszaélni, de a rendszer azért zárt, és azért van nagyon szigorú európai uniós kontrollja, hogy az még véletlenül se fordulhasson elő, hogy bárki, mondjuk, akár magáncélra vagy bármilyen egyéb célra fordítson uniós forrásokat. Én állítom, hogy ebben a LEADER-programban, amit most már a nemzeti vidéki hálózat is részének tekint, aminek 12 ezer szereplője van, nagyon jó és nagyon jól átgondolt fejlesztési politika folyik. Nagyon remélem, hogy ez így lesz a jövőben is.

Ez egy tanulságos eset volt. Az okozta a problémát, hogy valaki elolvas egy hírt, de már a cáfolatát nem. Egyébként a legnagyobb bajunk mindig ez, hogy kreálunk egy hírt, abból lesz utána egy polémia, de azzal, hogy utána arra már milyen rövid reakció jelenik meg, már senki nem foglalkozik, és azt gondolom, hogy ez alapvetően tisztességtelen. Hozzáteszem, ebben az ügyben a portál korrekt volt, és a teljes helyreigazításnak - nem helyreigazításnak, hanem a tényfeltárásnak - helyt adott. De itt éppen a képviselő úr mondja, hogy azóta azért elég rossz színbe, úgymond, a kabátlopás ügyébe keveredett Várgesztes, holott semmit nem tehetnek erről a dologról; nem tehetnek arról, hogy néhány ember rosszindulatból, mondjuk, akár a saját településének is a rossz hírét akarja kelteni.

Nagyon remélem, hogy ez a helyzet megváltozik, és az élet igazolni fogja, hogy azok a beruházások - amelyek közül már többnek az avatásán is túl vagyunk, hiszen ez az elsőkörös pályázat lezárult, és most éppen folyamatban van egy második beadási ciklus - olyan értelmi hasznossággal jelennek meg majd a vidéki térségekben, aminek meglesz a vidékfejlesztési ereje, és jó alapot teremthetnek majd a 2013 utáni időszakra, ahol lényegesen nagyobb forrásokkal és sokkal szélesebb területen lehet majd ezeket a programokat végrehajtani.

Úgyhogy én egyértelműen megvédem ezt a programot, semmi olyannak nem találtuk nyomát, hogy ezzel eddig bárki bármilyen módon visszaélt volna. Ha ilyen előfordul, akkor természetesen megtesszük a szükséges lépéseket.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr kérdésére adott választ azzal szeretném kezdeni, hogy november 5-én a makói vöröshagymát az Európai Unió földrajzi oltalom alá helyezte. Ez egy kilencéves procedúra volt, 2000-ben lett ugyanis helyi védettsége a vöröshagymának; ezt most már ki lehet használni olyan marketingeszközökkel, hogy bebizonyítsuk, ez nem azért drágább, mert nem értünk a termeléshez, hanem azért, mert teljesen más termékről van szó.

Az import kapcsán, amit a képviselő úr mondott, el kell mondanom, hogy igazából nem európai országból vöröshagyma egyáltalán nem érkezik, tehát itt importról nehéz beszélni. Ami a fokhagymát illeti, ott igen, de az exportunk itt is meghaladja az importvolument, tehát elvileg Magyarország ma is képes arra, hogy ne kelljen importálnia. Itt egyetlenegy probléma van: a jobb minőségű magyar hagymát a belső piacunk árérzékeny fogyasztói nem nagyon részesítik előnyben. Itt ezzel nyilván van egy olyan feladat, hogy próbáljunk mindenkit meggyőzni arról, hogy ez sokkal jobb. Csak egy probléma van, és ezt hangsúlyozni szeretném: a belső piacunk nagyon árérzékeny, és a más technológiával termesztett akár kínai fokhagymát, vagy mondjuk, az Európai Unióból érkező holland vöröshagymát szívesebben vásárolják az olcsóbb ára miatt.

A fejlesztésekről is érdeklődött a képviselő úr. Természetesen a hagymatermelők is részt vehettek és részt vesznek minden olyan európai uniós pályázaton, amelyet modernizációs körben kiírtunk, és itt jelezni szeretném, részt is vettek. A múlt héten voltam Buzás Péter úrral a makói hagymatermesztők körében, ahol ennek az eredetvédelemnek a lehetőségeit ecseteltük. Egyébként a más típusú marketingmodernizációra és tárolási modernizációra a termelői csoportokon keresztül képesek, szerencsére ebből is egyre több van.

Úgy gondolom, képviselő úr, előbb-utóbb mindenki belátja, hogy ez jobb hagyma, és azon dolgozunk, hogy ez így legyen. Remélem, ennek meg is lesz az eredménye. (Az elnök csengővel jelzi a hozzászólási idő leteltét.)

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy gondolom, hogy Orbán elnök úr azzal, hogy egy ilyen levéllel megpróbálja félrevezetni a magyar gazdákat, azzal hibát követ el. Ahogy a képviselő úr is mondta, egy igen-igen súlyos bűnt is elkövetett '98-ban, amikor aláírta a Kisgazdapárttal a koalíciós szerződést. Abból a korból, ahogy a képviselő úr is mondja, az emlékeinkben valóban az egzotikus utak, a chilei cseresznye, a vízidisznók, diszkriminatív támogatási rendszer, tizenkét barátunknak ingyen ajándékba adott állami gazdaság... - hát, hogy röviden összefoglaljam annak a négy évnek a produktumát, nagyjából ez maradhatott meg a magyar gazdák emlékezetében.

Ebben a levélben nem az a csalafintaság, hogy ugye, azt mondja, hogy 80 milliárdot elvettünk a következő évi költségvetésből, amit persze nyilván tételesen cáfolni tudok és majd fogok is, hanem az, hogy nem azt írta, hogy ennyivel többet fog adni, hanem azt mondta, hogy mi elvettük, és ettől nem lesznek kint a vízből a termelők, ha egy valótlan szám alapján próbálják meggyőzni őket arról, hogy kire is kell majd tavasszal szavazni.

Na most nézzük a tényeket és a kérdéseit! 2001-ben 200 milliárd forint volt a mezőgazdaság támogatása. Ezt az évet 472 milliárd forinttal fogjuk zárni. Hogy az elnök úr nincs tisztában a 2010. évi költségvetéssel, abból is látszik, hogy ez jövőre ugyan 462 milliárdra csökken, tehát nagyjából 10 milliárdos csökkenés van; csak szeretném jelezni, hogy októberben viszont kifizettünk 16 milliárd olyan tejtámogatást, amely egyébként márciusban lett volna esedékes. Ilyen értelemben összegszerűségében biztos, hogy nem fognak rosszabbul járni a következő évben a gazdák.

Úgy gondolom, hogy az állattenyésztésért való felelősség kapcsán is elgondolkodhatunk azon, hogy az az elv, amit bevezettünk volna, mondjuk, az SPS, ami egyértelműen az állattenyésztők miatt került volna bevezetésre, az milyen okokból bukott meg, és kik akadályozták meg, hogy mondjuk, 2011 után egyáltalán fizethessünk majd vagy fizethessen az aktuális kormány támogatásokat.

Az egyéb kérdéseire pedig a viszontválaszban fogok még válaszolni. (Taps az MSZP soraiból.)

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Volt még egy kérdés, hogy az új tagországok közül hol van a legmagasabb támogatás. Természetesen nálunk, hiszen a referenciahozam a korábbi magyar mezőgazdasági produktum miatt is Magyarországon volt a legnagyobb, tehát ilyen értelemben semmilyen hátrányunk nincsen, csak jelezni szeretném.

Az, hogy ez az adatbázis - mert erről is szólt a képviselő úr - milyen adatbázis: van egy hivatalos adatbázisa a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak, amely egy EK-rendelet alapján mindenki számára elérhető, de az biztos, hogy ennek a levélnek nem ez volt az alapja, hiszen olyanok is kaptak, akik nem kaptak európai uniós támogatást, tehát ebben az adatbázisban, a hivatalos európai uniós kötelezettségű adatbázisban nem szerepelnek. Nyilván majd a hatóságok dolga lesz eldönteni, hogy jogosan, jogszerűen vagy hogyan használtak fel ilyen adatbázisokat.

És valóban, képviselő úr, az intézményrendszer kapcsán el kell mondjuk, mi annak idején egy 300 millió forintért megrendelt tanulmányt örököltünk, amelynek a vége az volt, hogy Magyarországon nem lehet ilyen rendszert csinálni. Tehát ha mi ugyanezt a módszert folytattuk volna, akkor még a mai napig nem fizetnénk európai uniós támogatásokat.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Említette a hozzászólása elején a feldolgozóipart. Csak szeretném emlékeztetni: a feldolgozóipar 1992-ben került külföldi kézbe, és akkor nem szocialista kormány volt Magyarországon, hanem konzervatív kormány. Egyetlenegy kormány volt, ez a mi időszakunk, amikor mi ezt próbáltuk úgy visszaterelni, hogy nagyon sok termelői kör juthatott hozzá feldolgozó kapacitásokhoz, mondjuk, csak két nagyot említek: az egyik a Parmalat, a másik Pápa, de mondhatnám az izsáki pezsgőgyárat is. Még nincs vége a történetnek, tehát folyamatosan próbáljuk állami segítséggel ezt a folyamatot egy kicsit visszább terelni, és a magyar feldolgozóipart magyar termelői kézbe juttatni, de elég nehéz azt a hibás döntést ennyi év után korrigálni.

A föld a másik, amit a képviselő úr emlegetett, és itt néhány úgymond gyanús ügyet. Azért egy dologra nagyon szeretném felhívni a figyelmét: több mint egy évig szórakoztatta az embereket a jobboldali sajtó a minisztérium vezetői kapcsán, hogy milyen törvénytelenségek történtek. Az ügyészség egyértelműen lezárta a nyomozást, hogy semmiféle törvénytelenség nem történt, sőt még utána az ebben az ügyben eljáró képviselőjük ügyvédként perbe vitte azokat a szerencsétlen újfehértói embereket, és több millió forint vesztes perköltségbe rángatta őket. Nem tudom, ez kinek a felelőssége, képviselő úr, amikor világosan látszott, hogy itt semmiféle szabálytalanság nem volt, de jól el lehetett sütögetni a médiában, és még azóta is lehet emlegetni. De akkor tegyék hozzá, hogy itt körülbelül hat-hét család több millió forintos perköltséget vesztett, azért, mert önök felelőtlenül dolgoztak, és felelőtlenül rángatták bele ostoba perekbe az embereket. (Korózs Lajos: Így volt!) Erre itt van a bírósági ítélet, bármikor megnézheti, képviselő úr.

Nagyon szeretném, ha ezt az újfehértói ügyet egyszer s mindenkorra levennék a napirendről, mert én nem szeretek bíróságra járni, de biztos, hogy elégtételt fogok venni, ha ezt még egyszer és sokszor, főleg az én személyem kapcsán előhozzák, miután lezárt és vesztes bírósági ítélet van mögötte.

A másik: nagyon furcsa, hogy egy olyan kormány egyik olyan minisztere beszélget most földügyekről, akik 2001-ben gyakorlatilag ingyen ötvenéves bérleti jogot adtak tizenkét, úgymond hozzájuk közel álló állami gazdaság privatizációja kapcsán, ami nagyjából százezer hektárnyi föld ingyen, barátoknak juttatása volt.

Képviselő Úr! Amit most mi csinálunk, az például a vagyonértékű jog, a földbérleti jog értékesítése, nem ingyen odaadása, hanem meg kell hogy vegyék! Ez azért nem mindegy, mert ez egy világos versenyeztetés, világos pályáztatás, bármikor igazolható, hogy semmiféle különleges eljárás nincsen.

De azért itt, a föld kapcsán még egy dolgot nem szoktak figyelembe venni. Képviselő Úr! A föld a legbiztosabb fedezet, mondjuk, bankhitelek okán. Tehát ha azt akarják elérni, hogy a most működő, önök által persze folyamatosan támadott és folyamatosan tönkreteendőnek ítélt társas vállalkozások a jövőben ne tudjanak működni, akkor ez egy jó irány, akkor ezt le kell írni, ezt majd el kell mondani a kampányban, hogy minden nagyobb cég vagyonát meg fogják szüntetni, fel fogják osztani. Ezt annak idején megcsinálta a Rákosi-időszak. Úgy látom, hogy a magyar mezőgazdaság legaktívabb szereplői körülbelül erre számíthatnak, ha Fidesz-kormányzás lesz. Ezek egyébként azokból a levelekből is kitűnnek, amelyeket Orbán elnök úr írogat, azokat célirányosan csak az őstermelőknek írogatja, mert más nem számít; nem számít a több százezer foglalkoztatott, nem számít az, hogy Magyarországon csak ebben a körben van állattenyésztés. Mindig az állattenyésztésért sírnak, de soha nem mentek bele semmilyen kompromisszumba, hogy legalább egy picit, ha mást nem, a földbérlet-hosszabbítás okán stabilizálják a helyzetüket!

Képviselő Úr! Ön szerint melyik bank ad hitelt, mondjuk, egy olyan beruházáshoz, amelynek a megtérülési ideje tizenöt év, és a cégnek még hároméves földbérleti időszaka van? Melyik?! - kérdezem öntől. Ön ügyvéd, pontosan tudja, hogyan működnek ezek a dolgok. Ha nincs mögötte egy stabil, világos földbérleti rendszer, ezek az állattartó telepek Magyarországról el fognak tűnni. És tudja, mi lesz ennek a vége? Nem szeretném ezt megélni, hogy argentin marhahúst fogunk enni, meg mondjuk, spanyol tejet inni.

Ugyanis az a politika, amit önök most csinálnak, pontosan az állattenyésztő társas vállalkozásokkal szemben, azért, mert úgymond azok nem az önök szavazói, végletes hiba, és ezt még egyszer nem szabad Magyarországnak elkövetnie. (Török Zsolt: Így van!) Ugyanis két óriási hiba történt. Az egyik, amikor politikai alapon 1990-ben szétrúgták a magyar mezőgazdaságot, utána szétverték a stabil piacainkat, utána odaadták dilettánsoknak egy politikai alku kapcsán, pedig előtte még azt hazudta a főnökük, hogy nem fog koalícióra lépni a Kisgazdapárttal, és látszik, mi lett az eredménye. Itt van az ékes bizonyítéka, hogy ebből visszajönni elég nehéz. Én úgy gondolom, ez nekünk részben sikerült, és ha folytathatjuk a munkát, márpedig ezt nagyon remélem, akkor sikerülni is fog.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Európai Parlament és Tanács 1166/2008/EK rendelete kötelezően előírja a tagállamokban az általános mezőgazdasági összeírás 2010-ben történő végrehajtását. Mivel az összeírás keretében természetes személytől személyes adatára vonatkozóan is történik kötelező adatszolgáltatás, az adatvédelemmel összefüggő alkotmányos követelményekkel és a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. § (3) bekezdésével összhangban ilyen összeírást csak törvény rendelhet el.

A kormány által benyújtott törvényjavaslat e követelménynek megfelelően rögzíti az összeírás célját, az összeírás hatálya alá tartozók körét, az összeírás által felölelt témaköröket, az összeírásért felelős intézményt, az adatszolgáltatás kötelező jellegét, továbbá biztosítja, hogy az összeírt adatok kizárólag statisztikai célra kerüljenek felhasználásra.

(10.30)

Amint az a törvényjavaslat szövegéből kiviláglik, az összeírás elvégzésekor kiemelt figyelmet szánunk az adatvédelemnek és az adatbiztonságnak. A mezőgazdaság fejlesztése alapvető nemzeti érdek. Utoljára hasonló összeírás 2000-ben volt, és az agrárgazdaság megalapozott irányításához a 2000. évi teljes körű felmérést követő változások ismét szükségessé teszik a magyar mezőgazdaság helyzetének átfogó felmérését. Csak így biztosítható a statisztikai gazdaságregiszter aktualizálása, a magyar mezőgazdasági statisztika továbbfejlesztése, illetve az Európai Unió követelményének és a jelentkező új adatigényeknek történő megfelelés. Az általános mezőgazdasági összeírással Magyarország csatlakozik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete világfelméréséhez is.

A tervezet kidolgozásánál figyelembe vettünk két új közösségi rendeletet, az 1165/2008-as EK-, valamint a 2009/543-as EK-rendeletet. E rendeletek olyan adatgyűjtést írnak elő, amelyek más években az országos statisztikai adatgyűjtési programról szóló kormányrendelet keretébe illeszkednek. Azonban az adatszolgáltatói teher csökkentése érdekében 2010-ben ezeket az adatokat is az összeírás keretében kérdezi le a Központi Statisztikai Hivatal, természetesen azért, hogy ne kelljen kétszer ugyanarról adatot szolgáltatniuk a szereplőknek.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilván ebből a rövid expozéból is következik, hogy ez nem egy nagy horderejű törvényjavaslat, de az ügy szempontjából, valamint - amit az expozém elején mondtam - a kötelezettségek okán a parlamentnek erről törvényt kell alkotnia. Éppen ezért kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön általában a precizitásáról ismert, ezért nagyon csodálkozom azon, hogy két alapvető dolgot ebben a kérdésben összekever. Ugyanis az EKG-rendelet szerint a 2 EUME üzemméret nem a beruházási támogatásokra vonatkozik, hanem a statisztikai adatgyűjtés alsó határára. Képviselő úr, az nem ugyanaz!

Ha megnézzük a környező országokat, Csehországban ugyanazt alkalmazzák, mint mi, tehát a 4 EUME-t, Szlovákiában ez 8 EUME, Hollandiában pedig 16, és a kifejezetten kisbirtokairól híres Lengyelországban most van a szakmai vita, ott 12 EUME-ra akarják emelni, mert úgy gondolják, hogy kifejezetten beruházási támogatásokat ez alatt az üzemméret alatt nem érdemes, nem célszerű adni. Teljesen más alapokon kell kezelni a félig önellátó gazdaságokat, ugyanis 4 EUME alatt ebbe a kategóriába vannak sorolva.

Egyébként ezek a gazdaságok sincsenek kizárva a támogatásokból, hiszen a közvetlen támogatásból egyértelműen részesednek, ezt meg is kapják, és beruházási támogatásokat is igényelhetnek, de nem az I-es, II-es tengelyből, ami klasszikusan a modernizációt jelenti, hanem a III-as, IV-es, tehát a vidékfejlesztési tengelyekből. Erre egyébként szoktak is pályázni, képviselő úr, és most is van több agrárvállalkozó, aki a III-as tengely mikrovállalkozás-fejlesztési pályázatán részt vett, hiszen ott nincsenek kizárva a mezőgazdasági vállalkozók sem.

Úgy gondolom, ez egy akadémikus vita, képviselő úr, semmi olyan szándék nincsen bennünk, hogy valakiből, a félig önellátóból ne lehessen, mondjuk, új piaci szereplő, erre szolgál például a fiatal vállalkozók kezdő támogatása, ahol viszont nem lehet nagyobb korábbi tevékenység, mint 4 EUME üzemméret. Erre szolgálnak ezek a támogatások. De én nem gondolnám, hogy az egyébként is szűkös fejlesztési forrásokat, ha nem szövetkeznek - amire egyébként minden lehetőségük termelői csoportban megvan -, akkor nem ebbe a körbe szeretnénk juttatni, erősítve ezzel a szövetkezés fontosságát.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal szeretném kezdeni, hogy a kormány támogatja az országgyűlési határozati javaslat elfogadását.

Annyit szeretnék mondani Font képviselő úrnak, hogy ha jól emlékszem, ha jól rémlik, akkor a benyújtók mielőtt benyújtották volna, megkeresték az ellenzéki képviselőket, de akkor nem kívántak ezzel a dologgal foglalkozni, de ezt majd Demendi László kollégámmal tisztázzák. Nekem ez az információm. Tehát hogy mennyire nem kampányízű a dolog, hiszen ebben próbálkozás volt többpárti benyújtásra; igaz, hogy az utolsó parlamenti napon volt, gondolom, már mindenki a karácsonyra készült.

Azt, hogy miért van egy ilyen konszenzusos döntésre szükség, két dologgal szeretném megindokolni. Volt egy, nem azt mondom, hogy egészen ilyen horderejű ügy, de nagyon komoly gazdasági érdekeket is sértő ügyünk már az Európai Bizottságnál, ez pedig a génmódosított élelmiszerek moratóriumának meghosszabbítása volt. Ha visszaemlékeznek képviselőtársaim, elég sokat beszélgettünk erről itt, a parlamentben, és amikor egy együttes termesztési törvényről szó volt, akkor sikerült egy olyan konszenzusos megoldást találnunk, amit akkor Magyarországon valamennyi párt támogatott, és nem kis szerepe volt abban, hogy utána sikerre vigyük, és majdnem minden országot sikerült ebben az ügyben meggyőznünk. Egy kicsit más volt az eljárásrend, mint most, de úgy gondolom, ez jó minta arra, hogy ez is sikerülhessen.

A másik, hogy egyelőre nem kell Ausztriát külön meggyőznünk erről, hisz itt a Bizottság hatáskörében van az első döntés. Az már egy második forduló, ha a Bizottság elutasítja. Szerintem a Bizottság, ha ésszerű érvanyaggal áll majd elő az akkori kormány - ami valószínűleg ősszel lesz, hiszen a végleges változatot addigra célszerű megcsinálni, nyilván a megfelelő előkészítés után, amit szintén konszenzussal képzelünk el -, nem kerül olyan helyzetbe a döntés, hogy valamennyi tagállamnak külön-külön ehhez hozzá kellene járulnia, tehát hogy tanácsi döntésre legyen szükség.

Van egy jó előfutása a dolognak, erről Godó képviselő úr beszélt. Egy fabatkát nem adott volna senki azért, hogy 26 tagországot meg tudjunk győzni arról, hogy további három évre engedje Magyarország számára a földvásárláshoz szükséges kamattámogatás folyósítását, ugyanis ez az elmúlt év december 31-én lejárt. Ezt az engedélyt megkaptuk. Az érvanyagunk nagyon hasonló, mint amivel most kell majd ennek a moratóriumhosszabbításnak az ügyét megvédenünk.

Én is azt kérem a képviselőtársaimtól, és nyilván a kormány végre fogja hajtani az ezzel kapcsolatos feladatát, hogy támogassák ezt az országgyűlési határozati javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Vannak olyan ügyek, amelyekben valóban konszenzusra tudtunk jutni. Pontosan a tegnap elfogadott országgyűlési határozat is azt mutatja, hogy bizonyos esetekben fölül tudunk kerekedni napi aktuális politikai érdekeken, még akkor is, ha azért megkapták a képviselőtársaim, akik ezt benyújtották, hogy nem egyeztettek, ami persze nem volt igaz, de úgy látszik, akivel egyeztettek, az nem jelezte másoknak, hogy december 14-én nem kívántak néhányan foglalkozni ezzel az üggyel. Túl vagyunk rajta, most a munka következik.

Az, hogy a lengyelek 12 évet kaptak - úgy gondolom, ha Magyarország 50 évet kapna, és maradnának a jelenlegi állapotok, akkor sem tudna élni ezzel a lehetőséggel, hiszen 8 évnek vagy 7 évnek elégnek kellett volna lennie arra, hogy az alapvető kérdéseket tisztázzuk. De ez nem nagyon sikerült. Képviselő úr már előre jelezte, hogy én majd azt fogom mondani, hogy az ellenzék miket nem támogatott. Én nem mondom ezt, egyet mondok: lehet, hogy nem voltunk elég bátrak, és abban a fenyegetettségben - az utcai demonstrációk emlegetése meg az időnként még ennél keményebb szavak elhangzása között - nem volt merszünk minden olyan ügyet végigvinni, amit, úgy gondolom, a szakma érdekében végig kellett volna vinni. Ezek nagyon egyszerű ügyek lettek volna, főleg a bérleti jogrendszer stabilizációs intézkedései, mert úgy gondolom, hogy igazából a családi gazdálkodókat és a nem családi gazdálkodókat is egyformán érinti, hogy a legelső a termelésbiztonság.

Az öntözésről egy mondat, és tényleg vissza kell utalnom egy dologra, amit nagyon elleneztek. Kötelezővé tettük a szolgalmi jogot, hogy ne akadályozhassa meg egyetlenegy szomszéd sem, ha valaki öntözni akar, hogy ne vigyék át a területén a vizet. Ez most már ugyanolyan szolgalmi jog, mint az egyéb közművek ügye.

A jelenlegi helyzet meg a nyolcvanas évek között vonnék egy rövid párhuzamot, nem merengve a múlton. De azért egyet tisztán kell látni: a nyolcvanas évek közepén lezajlott egy nagyon-nagyon komoly modernizációs folyamat a mezőgazdaságban. Én akkor olyan helyen dolgoztam, amit aztán később sem nagyon érintettek a változások, hiszen állami cégnél voltunk. Több ezer milliárd forintnyi fejlesztés történt, a legkorszerűbb európai és világszínvonalú technikát építettük be. Egy átgondolatlan politika ezeket a fejlesztéseket tette egy pillanat alatt lehetetlenné egy eszement kárpótlással, amit a képviselő úr is megerősített, utána pedig egy olyan szövetkezeti törvénnyel minden termelőalapot kihúztak azok alól a vállalkozások alól, akik a vidék legnagyobb foglalkoztatói voltak, és nagyjából olyan 400 ezer munkahelyet szüntettünk meg egy tollvonással csak azért, mert úgy gondoltuk, hogy nálunk majd a kisbirtok és akár a lengyel vagy bármelyik modell életképes lehet. Ami lehet, hogy az lett volna, csak nem azokon az alapokon álltunk már abban az időben, hanem a világban elismert, integráción alapuló szövetkezeti modellben dolgoztunk. Nagyon sokan vették át tőlünk utána azt a példát természetesen magánalapon, amit itt is meg lehetett volna csinálni.

Most valami hasonló helyzet körvonalazódik. Mi egy átgondolt fejlesztéspolitikával újra százmilliárdokat fektettünk be állattenyésztési ágazatokba, a növénytermesztés modernizációjába, és most nagyon-nagyon veszélyes üzeneteket hallunk, látunk, amiről persze majd nyilván az lesz, hogy magánvélemények, és hozzáteszem, hogy nem képviselő úr mondta ezeket. De miután ezek úgy jelennek meg, mint a Fidesz képviselőinek a mondásai, azért nagyon-nagyon veszélyes pályára állna a történet, ha valami eszement átszervezésbe kezdenének földbirtok-politika ügyében. Ugyanis a jelenlegi földbirtok-politika és a földtörvény is egyértelműen a földhasználókat védi, nem a tulajdonosokkal szemben, hanem másfajta spekulációval szemben. Ezt biztosítja az elő-haszonbérleti jog, meg ezt biztosítja az elővásárlási jog.

Én azt olvasom mindenféle sajtóorgánumban, főleg a napokban, hogy ennek az eltörlésére készülnek, ha kormányra kerülnek. Ha ezt eltörlik, onnantól kezdve több száz milliárd forintnyi beruházást fogunk kidobni megint az ablakon, ugyanis nem lesz ezeknek a működtetéséhez meg a termelőalap, és a még hivatalosan működő 150-160 ezer munkahely fog egyik pillanatról a másikra enyészetté válni, és gyakorlatilag először minden a bankoké, utána meg az ócskavastelepeké lesz. Én ezt az időszakot nem nagyon szeretném megérni.

Én erre hívom fel minden mezőgazdaságból élő figyelmét, hogy ezt az ágazatot nem lehet dróton rángatni, és nem lehet a biológiát úgy kiszolgálni, hogy mondjuk, egy-két éven belül gyökeres termelőalap-változásokat hozunk létre. Sok feladatunk van, sok közös feladatunk van, de egyszer most már el kellene oda jutni, hogy ne a politika diktáljon, időnként ne az utca diktáljon, hanem üljünk le hideg fejjel, legalábbis azok, akiknek valamikor normális munkájuk is volt, és nem a parlamentben kezdték az életüket; aztán meg kellene beszélni ennek az ágazatnak a problémáit, de azt gondolom, hogy nem olyan alapon, mint amiket most az újságcikkekben olvasunk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi is eléggé megdöbbenve olvastuk ezeket a sajtóinformációkat, és miután erre érdemi cáfolat azóta nem jött, hogy ez most magánvélemény vagy nem magánvélemény, vagy hogyan is gondolták pontosan, ezért feltételezzük, hogy ezekkel a tervekkel kell majd egy esetleges kormányváltás után az ágazat jövőjének nekivágni.

A probléma az, hogy ezek a tervek kísértetiesen hasonlítanak a kilencvenes évek elején lezajlott folyamatokra, amikor egy nyolcvanas években végrehajtott, nagyjából a mai áron ezermilliárdos fejlesztés után az átgondolatlan kárpótlási meg szövetkezeti törvényekkel azt az ezermilliárdos fejlesztésből megvalósuló vagyont a magyar mezőgazdaság elvesztette. A mai napig nem sikerült mindent visszapótolni, szeretném jelezni. Ugyanis azzal, hogy megszűnne az elő-haszonbérleti meg az elővásárlási jog, ezzel azt is kimondjuk, hogy azok a most nagyjából hasonló kategóriájú fejlesztések, amelyeket így is nehezen finanszíroznak a bankok, hiszen a jelenleg érvényes szabályok, földtörvényi szabályok ötéves bérleti jognál már adómentességet jelentenek, ezek nem nagyon ösztönzik a földtulajdonosokat a hosszú távú bérletekre.

(16.30)

Ráadásul, ha még ez a jog is megszűnne, ami persze a bérlőt vagy a földtulajdonost nem érintené hátrányosan, mert ugyanúgy magasabb áron tudná bérbe adni a földjét egy verseny után, csak ha valaki ezt tartja, akkor nyilván tovább tudja vinni azt a tevékenységét, amit addig végzett. Ez olyan következménnyel járna, hogy miután általában földbérlők működtetik a magyar állattenyésztés 90 százalékát, gyakorlatilag ez az ágazat a nullával válna egyenlővé. És akkor nem tudom, kinek adná el a kisebb méreteken gazdálkodó gabonatermelő például a takarmánygabonáját.

Tehát úgy gondolom, hogy ezek valóban életveszélyes tervek. Felhívnám a szakma figyelmét, hogy ezt mindenképpen meg kell akadályozni, bármi is történjen. Nem teheti meg még egyszer Magyarország a mezőgazdasággal azt, amit a 90-es évek elején elkövetett. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Egy dolgot szeretnék még hozzátenni érdekességképpen az előbb elhangzottakhoz. Egyre több olyan írásbeli kérdést kapunk, ami az után érdeklődik, illetve megró bennünket, hogy miért költöttük el két és fél év alatt nagyjából a fejlesztési forrásaink 80 százalékát. Ilyenkor elég nehéz helyzetben vagyunk, mert egyszer azt halljuk itt, hogy semmi nem történik az európai uniós pénzekkel, most meg az az elmarasztalás tárgya, hogy mondjuk, nagyjából április végére miért tartunk 1000 milliárdnál lekötésben az 1300-ból. Hát azért, tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt képviselőtársak, mert mi azt gondoljuk, hogy a fejlesztést gyorsan kell megcsinálni, mert erre a modernizációra az építőiparnak, az ágazatnak szüksége van. Azt hangsúlyoznám, hogy ez a nagyon intenzív, nagyon kemény munka kerül végveszélybe, ahol rengeteg áldozatot vállaltak a pályázók, és nem csak a társas vállalkozások, mert 60 ezer szereplője van ennek a történetnek. Ugyanúgy érinti a földbérlő családi gazdálkodókat is ez a probléma, ezért tartom önnel együtt életveszélyesnek ezt a megoldást, ami itt körvonalazódik.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Először is, képviselő úr, semmi olyat nem állapított meg egyetlen bíróság sem, hogy a szakigazgatási hivatal törvénysértést követett volna el. Az ügy bírósági szakaszban van, ezért nyilván annak a végét meg kell várni. Az, hogy visszaadta a Legfelsőbb Bíróság, és új határozatra kötelezte a megyei bíróságot, nem az MGSZH ügye, ez a magyar igazságszolgáltatás ügye.

Miután itt összevissza vádaskodik - egyébként teljesen jogalap nélkül -, azért hadd mondjak el két dolgot. Az egyik: ez az óriási, széles közvéleményt érdeklő ügy, ami nyilván néhány tehetősebb ember hobbijáról szól - és ez mindegyik társaságra igaz -, most már olyan szinten van, és nemcsak ez az egy ügy, amikor az ember azt gondolja, hogy az emberi hülyeséget nem lehet jogszabályokkal kezelni. Ez tipikusan olyan eset, és nekem nem egy ilyen volt, amikor 30 éve egymással jó barátságban lévő emberek az én lakásomon vesztek össze, és ha lett volna náluk fegyver, szerintem le is lőtték volna egymást, öthektárnyi vadászterületért.

Mondtam is nekik, hogy miután nekem életemben fegyver nem volt a kezemben - ugyan azt mondják, hogy a miniszterrel meg velem vadászatokon mindent el lehet érni, de hát ugye nyilván, miután életünkben nem vadásztunk, azért ez elég pikáns -, akkor mondtam nekik, hogy háromszor újjá kellene születnem ahhoz, hogy megértsem, az emberi észérség meg a hülyeség hogyan tud ilyen szintig fajulni.

Lehet, hogy a vadásztársadalom egy külön világ, de azért, képviselő úr, ilyeneket mondani, hogy sorozatos törvénysértéseket követett el! Nem. A hivatalnak egy dolga van, ha le van írva egy eljárásrend, azt be kell hogy tartsa, és ha valamit nem függesztenek ki, akkor bármennyire is nem tetszik annak a társaságnak, amely emiatt, mondjuk, éppen az ügyben nem elmarasztalással, hanem nem kerül birtokba, akkor is tudomásul kell venni, mert nem függesztették ki. Ezt senki nem vitatta, és miért mond olyanokat, hogy ez mit tudom én, milyen lobbiknak meg kinek az érdeke. Nem! A hivatalnak egy dolga van, hogy betartsa a jogszabályokat, másrészt végrehajtsa, ha utána ebben jogerős bírósági döntések születnek.

Úgyhogy határozottan visszautasítom, amiket állít, és válogassa meg a szavait, azt szeretném kérni, még itt a parlament falai között is! Ha természetesen olyan derülne ki a bírósági ítéletekből, hogy itt bárki bármilyen törvénytelenséget csinált, soha nem rejtettük véka alá, mindig is eljártunk az ügyben, de még egyetlen ilyen vadászügyünk nem volt, ez sem, meg a többi sem, ahol bármelyik bíróság is ilyet állapított volna meg. Sokkal jobb lett volna, ha megegyezett volna a két ellenérdekelt fél, akkor már réges-régen rendben lenne. A másik vicc meg az, hogy akiknek a nevében most szól, azok egyébként valóban vadásznak, és teljesen normálisan működnek.

(20.40)

De lehet, hogy az lesz az ügynek a vége, hogy nem ők fognak ott vadászni, de az nem az MGSZH-nak, nem a minisztériumnak, hanem annak a két társaságnak az ostobasága miatt lesz, akik nem tudnak ezen a területen megegyezni.

Képviselő úr, ha százszor vagy százötvenszer leírja, akkor se tudunk mást mondani. Várjuk meg a bíróság jogerős ítéletét, ami most nyilván újra első fokon van, és lehet, hogy majd egy-két év múlva vissza tudunk erre a témára térni.

Köszönöm szépen a figyelmüket.