Felszólalás adatai

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Többször elhangzik, hogy építeni, fejleszteni akar ez a törvény, csak azt nem látjuk, hogy hol, és azért ne felejtsük el, hogy közben a parlament tárgyal egy költségvetést, amely meghatározza azokat a kereteket, amelyekből az egészségügy a jövő évben fog gazdálkodni, és ott bizony a gyógyító-megelőző sorban, az idei előirányzatokhoz viszonyítva mínusz 41 milliárd szerepel.

Tehát az, hogy építeni, fejleszteni akar, az egyáltalán nem látszik. Itt egy kifejezett és komoly kapacitásszűkítés van, itt egy kifejezett és komoly hozzáférés-szűkítés van a betegek részére bizonyos területeket illetően, és az a gond, hogy nem tudjuk, hogy mely területeket illetően. Mert ez nagyon jó kommunikációs játék, hogy majd a regionális egyeztető tanácsok el fogják dönteni. Akkor, amikor ilyen volumenű, közel 30 százalékos csökkentést akar az aktív ágyak tekintetében a kormány egyik pillanatról a másikra bevezetni, akkor azt hiszem, nem járok messze az igazságtól, hogy nem lesz olyan régió, ahol meg fognak tudni állapodni, hisz nyilvánvalóan minden település ragaszkodik a saját intézményéhez.

Arról a furcsaságról nem is beszélve, hogy például a központi régióban az az egyre inkább mélyülő szeretet a koalíciós partnerek között, ami a fővárosban tapasztalható, azt sem tudjuk, hogy mondjuk, a regionális egyeztetési tanács ebből a szempontból a központi régióban hogyan fog működni. Habár itt is eléggé inkorrekt módon, utolsó pillanatban egy bizottsági módosítóval teljesen megváltoztatták az összetételét a regionális egyeztető tanácsoknak. De kérdéses a működésük, holott elméletileg január 8-ától ezeknek a tanácsoknak komoly tárgyalásokat kellene folytatniuk arról, amiről nem tudunk, amit ön nem hajlandó velünk közölni, hogy mi lesz az az ajánlat január 2-a és 8-a között, amit az intézmények ellátó kapacitását illetően ön a régiókban prezentálni fog. Ez adja ezt a bizonytalanságot. Ha tudnánk, akkor arról is vitatkoznánk bizonyára, de akkor lenne legalább valami kiindulópont. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Úgyhogy, miniszter úr, itt nem fejlesztésről, építkezésről van szó! (Az elnök ismét csenget.) Itt kőkemény leépítésről van szó!

(22.20)