Felszólalás adatai

Felszólalások:   1-4   5-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: (Mikrofon nélkül:) Tisztelt Képviselőtársaim! Nyugodjon meg mindenki! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett az MSZP képviselőcsoportjából Harangozó Tamás képviselő úr… (Közbeszólások: Nem halljuk!) Napirend előtti felszólalásra jelentkezett az MSZP képviselőcsoportjából Harangozó Tamás képviselő úr: „Közszolgákból rabszolgák avagy „RIASZ”-tó hírek a kormány szándékáról” címmel. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Persze, kezdhetném én is azzal, hogy arról beszéljek, és azt kérdezzem, hogy ki hogyan és miért döntött úgy, hogy ismét szégyent hoz és árulja a saját hazáját gyakorlatilag Nikola Gruevszki gyakorlatilag börtön előli megszöktetésében való részvétellel, de most egy olyan témáról szeretnék beszélni önöknek, ami nagyon-nagyon sok magyar embert és nagyon-nagyon sok magyar családot érint konkrétan.A köztisztviselők és közalkalmazottak létszáma a közigazgatás és a védelem területén a KSH adatai szerint mintegy százezer fő, százezer család, ezen belül a rendvédelem területén is mintegy 12 ezren dolgoznak. A hírek szerint a kormány legalább két olyan törvényt készített elő, amely alapjaiban fogja felforgatni ezeknek az embereknek az életét. A kormányzati igazgatásról szóló törvény a teljes közigazgatást átírja, a riasz, azaz a rendvédelmi igazgatási dolgozókról szóló törvény pedig a rendvédelem területén írja át a szabályokat. Előbbi valódi céljáról a Népszavában megjelent, a törvény indoklásából származó idézet mondja el valószínűleg a lényeget, idézem: „A kormánytisztviselőket különös kötelezettségek terhelik, munkaerejüket a köz szolgálatába kötelesek állítani, feladataikat a köz érdekében teljesítik. Ebből fakad, hogy szoros engedelmességi kötelezettség hárul rájuk, az általánosnál súlyosabb fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartoznak.”

A szakszervezetek jelentős része azt gondolja, hogy a javaslat szakmailag elfogadhatatlan, nem teszi kiszámíthatóvá a központi igazgatásban dolgozók életét, viszont sok ponton az eddig rájuk vonatkozó szabályoknál rosszabb helyzetet teremt az alkalmazottaknak. Nem tartják kizártnak, hogy a mindkét érintett kör szabadságainak durva megnyirbálása Alaptörvénybe ütköző lépés a kormány részéről, és erősen kifogásolják a napi 12 órás munkavégzés bevezetését, a túlórák ingyenessé tételét is. A legtöbb érdekvédelmi vezető szerint az új jogviszonyra nem lehet egy hónap alatt átállítani a hivatali rendszert.

Sokat elmond szintén a rendszer igazságosságáról a tervezett bértábla is, de talán még többet, hogy a vezetők sok esetben százszázalékos mozgásteret kapnak, hogy kinek, mennyi fizetést adnak a munkájukért, teljesen kiszolgáltatottá téve ezzel a dolgozókat. Azt gondolom, magáért beszél, hogy egy kormányzati ügykezelő bruttó 145 ezer forintot vihet haza, míg a közigazgatási államtitkár a tervek szerint 1 millió 900 ezret, azaz a 13-szorosát annak, amit a legalacsonyabb beosztású ember.

(11.20)

Külön érdemes kiemelni, hogy a hírek szerint a rendvédelem területén visszatérnek a szovjet rendszerben működő kvázi belügyi alkalmazotti rendszerhez. Ma közel 12 ezer köztisztviselő és közalkalmazott dolgozik a területen, az ő életüket is teljesen felforgatják a változások. Kik is ők? 11 800 olyan közalkalmazott van, aki a szervek alapfeladatai közé nem tartozó munkakörökben, területeken dolgoznak, ilyenek ezen túlmenően az egészségügyi szakterületen dolgozók, az oktatási szakterületen foglalkoztatott pedagógusok, akik a belügy területén dolgoznak. Nekik gyakorlatilag egy fegyvertelen katonai állást fognak ajánlani alapjogi korlátozásokkal, kinevezéssel összefüggő többletkötelezettségekkel, különös alkalmazási feltételekkel, eskütételi kötelezettséggel, a kinevezéstől eltérő foglalkoztatással, fegyelmi felelősséggel és hivatásetikai alapelvekkel.

Hogy néhány példát mondjak: a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának szabadsága fog csorbulni, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása van a törvényben, a választójoggal kapcsolatos korlátozások, a munka és foglalkoztatás szabad megválasztása vagy a tulajdonjog gyakorlásának korlátozása. Ez mind várni fog a belügy területén eddig közalkalmazottként vagy köztisztviselőként dolgozó emberekre. Szintén várni fog rájuk a titkosszolgálati megfigyelés, és várni fog rájuk az is, hogy gyakorlatilag egy munkaközvetítőként bármikor átrendelhetik, átküldhetik őket bármilyen más munkakörre a beleegyezésük nélkül is.

Nem tudni, mi lesz a már megszerzett jogaikkal, mi lesz a kafetériajuttatásokkal, mi lesz azokkal az ágazati megállapodásokkal, amelyeket a szakszervezetek kötöttek a munkaadókkal. Egyet lehet tudni: a 12 órás munkavégzéssel, a szabadságok megnyirbálásával, a fegyelmi fenyegetettséggel gyakorlatilag egyetlen célja az előterjesztésnek, hogy egy kvázi katonai függelmi viszonyok közt dolgozó, a központi akaratot minden körülmények között végrehajtó közigazgatás jöjjön létre. Hogy ebben hol van a jogbiztonság és a kiszámíthatóság, nem tudni. Hogy ebben hol vannak a magyar emberek érdekei, nem tudni

Ha tényleg erre készülnek, tisztelt Országgyűlés, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, azt kérjük, ne nyújtsák be ezt a javaslatot. Tisztességes egyeztetést követően hozzák be ezt a javaslatot a tavaszi ülésszakban, és felejtsék el, hogy ismét puccsszerűen, egyik napról a másikra százezer ember életét változtatják meg.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr elhangzott napirend előtti felszólalására a kormány nevében Kontrát Károly államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr!

KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Legelőször is határozottan visszautasítom azokat a jelzőket, amelyeket a közalkalmazottakra, a kormányzati tisztviselőkre használ. Pontosan ez jelzi az ön és a pártja hozzáállását. Egyébként kezdjük azzal, képviselő úr, hogy amikor ön a 2002-2010 közötti időszakban különböző minisztériumokban miniszteri tanácsadó posztokat töltött be, akkor vajon miért nem lépett föl a közalkalmazottak, köztisztviselők feladatai (Dr. Harangozó Tamás: Most nem erről van szó! A kérdésre válaszoljon!), illetve illetményének emelése érdekében. Önöknek megvolt a lehetőségük, önnek személy szerint is… (Dr. Harangozó Tamás: Akkor volt utoljára béremelés!)

ELNÖK: Képviselő úr! (Dr. Harangozó Tamás: Ne haragudjon, elnök úr, személyes megtámadtatás…) De, Harangozó képviselő úr, ez nem így működik! Ez parlament! Most itt van a szó, képviselő úr, majd amikor eljön az ideje, ön is fog kapni. (Taps a kormánypártok soraiban.) Államtitkár úr, folytassa nyugodtan, az idejébe ezt az időt beszámítjuk.

KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tehát akkor meg lett volna a lehetőségük önöknek és a szocialista kormányoknak, hogy emeljék a közalkalmazottak, köztisztviselők illetményét. De önök nem ezt tették. Hanem mit is tettek akkor önök, tisztelt képviselő úr? Az önök intézkedésének esett áldozatul a 13. havi alanyi jogú külön juttatás, illetve az infláció gyors növekedésével párhuzamosan drasztikusan csökkentek a reálkeresetek. A közszféra 2007-től  még egyszer mondom, 2007-től  a közszféra folyamatos sztrájkkészültségben állt, amit csak a közszféra munkavállalóinak áldozatos többletmunkájával lehetett elhárítani. Tisztelt Képviselő Úr! Amikor önök nyolc évig kormányon voltak 2002 és 2010 között, ezt tették, önöknek ezt köszönhetik a közalkalmazottak és köztisztviselők, képviselő úr. Arra is szeretném fölhívni a figyelmét, hogy ön egy, az Országgyűléshez még be nem nyújtott, döntés-előkészítés alatt álló, egyeztetés alatt álló iratról beszél, és azzal kapcsolatban terjeszt valótlan információkat. A házszabálynak megfelelően a benyújtást követően az általános vita keretében lesz módja majd kifejteni álláspontját a törvényjavaslatról. (Varju László közbeszól.)

ELNÖK: Varju képviselő úr! (Boldog István: Ne károgj már!) Parancsoljon, államtitkár úr!

KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Ennyire veszik komolyan baloldali képviselőtársaink azt a témát, amit elővezetnek itt a tisztelt Ház előtt  ez is jellemző rájuk. De folytatni szeretném a mondandómat. 2015. július 1-jei hatállyal bevezettük az új rendészeti életpályát az új szolgálati törvény elfogadásával, amelynek eredményeképpen 2019. január 1-jéig átlagosan 50 százalékos illetményemelkedést valósítottunk meg. Nemcsak a rendőrök, a katasztrófavédők, a büntetés-végrehajtásban dolgozók, hanem a szakszolgálatoknál tevékenykedő hivatásosok anyagi megbecsülését is növeltük, és a közalkalmazottak számára is kétszer 5 százalék, azaz összesen 10 százalék illetményemelést valósítottunk meg ebben az időszakban.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány célja világos, nevezetesen, hogy a gazdaság teljesítőképessége függvényében mindenki léphessen egyet előre. A tárca a rendvédelmi ágazatban foglalkoztatott civil állományúak, a közalkalmazottak és kormánytisztviselők tekintetében új jogállási törvényt tervez, amely a jogok és kötelezettségek kiegyensúlyozott szabályozásán alapul, érdemi illetményemelést biztosít, és kiszámítható előmeneteli rendszert tesz lehetővé a rendészeti szerveknél dolgozók vonatkozásában.

A törvényjavaslatot, tisztelt képviselő úr, hamarosan benyújtjuk, és ha önnek valóban fontos a közalkalmazottak és a kormánytisztviselők előmenetele, a megfelelő illetmény biztosítása, akkor arra kérem, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1-4   5-12   13-16      Ülésnap adatai