Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Vitán felül áll, hogy hazánk egészségügyi rendszere igencsak nehéz időszakokat él át. Ha három pontban kellene összefoglalni, hogy mi is a krízis oka, akkor talán a következő három nagy területet tudnánk kiemelni.Európai szinten sajnos egyedülálló dolgot sikerült Magyarországnak megvalósítani azzal, ami az Eurostat legfrissebb adataiból kiderül, ami pedig arra utal, hogy az ellátórendszernek súlyos hiányossága van. Az ellátórendszer hiányosságai alapján és az ezáltal okozott, 100 ezer lakosra vetített halálozásban a magyar szám duplája az európai átlagnak. Ha ezt a számok nyelvére lefordítjuk, ez annyit jelent, hogy hazánkban, ha a férfiakat nézzük, 20 ezerrel több férfi hal meg az európai átlaghoz képest, mint amennyi megengedhető lenne. 20 ezer emberéletet, férfiéletet tudnánk megspórolni egy jól működő egészségügyi rendszerrel.

De duplán az uniós átlag fölött vagyunk a megelőzhető halálozásban is. A megelőzhető halálozás egyik fő terepe a megelőzés és a népegészségügyi rendszer jó működtetése lenne, de sajnos, képviselőtársaim, sehol nem látunk akár a tüdőrákra vagy a vezető vastag- és végbélrák halálozási okokra vonatkozóan „stop rák” feliratokat, illetve óriásplakátokat az ország bármely pontján, helyette teljesen más üzenetekkel kommunikál a kormány.

De ha nézzük a családok évét, hiszen 2018 a családok éve, akkor a kormánynak az egészségügy területén a családok együtt-tartásában is van bőséges kihívása, ugyanis most már köztudott és mindenki által ismert, hogy Magyarországnak van az egyik legrosszabb halálozási mutatója. Hogy mondjak egy elrettentő példát, nemcsak rossz ez a mutató, hanem állandóan növekvő is, méghozzá a keringési zavarokra, a szívbetegségre és a légzőszervi halálozásra vonatkozóan. Ezekben Magyarországnak sajnos évről évre sikerül növelnie a halálozások számát. 4600-zal többen haltak meg Magyarországon keringési zavarokban, szívbetegségben és légzőszervi megbetegedésekben, mint az előző években.

A harmadik pont pedig az egészségügynek az az állandósulni látszó krízise, ami most már nemcsak a médiát tematizálja, hanem szerintem az emberek mindennapjait is áthatja, ez a krízis-válságjelenség naponta üti fel a fejét különböző helyen az országban. Összességében bátran állítható tehát, hogy Magyarországon elkeserítően rossz egészségügyi mutatókkal rendelkezünk, amelyek szerintem egyenesen következnek abból, hogy Európa egyik legelkeserítőbb egészségpolitikai teljesítményét tudja felmutatni a kormány.

Mindezekre tekintettel érdemes tehát megkérdezni, és az lenne a jó, ha maga a miniszter tudna itt választ adni, hiszen mégiscsak ő az érintett mint az egészségügyben dolgozó volt egészségügyi dolgozó, de helyette mégis államtitkár urat tudjuk kérdezni, hogy a kormány mit tervez. Foglalkoztatjae egyáltalán a kormányt, hogy Magyarország európai sereghajtó ezekben a mutatókban? És foglalkoztatjae egyáltalán, hogy az átlaghoz a legjobban közelítsünk?

Milyen intézkedéseket tesz a kormány azért, hogy az állandósult egészségügyi válsághelyzetet el tudjuk kerülni? Illetve biztonságban vannake a betegek, a dolgozók a magyar kórházakban? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) És lesze egyáltalán alkalom arra, hogy mindezekre Kásler Miklós miniszter fog valaha válaszolni? Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból. -  Zaj.  Több képviselő a padsorok mögött egymással beszélget.)