Felszólalás adatai

DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Ahogy megszokták tőlem, a szociális ügyekkel kapcsolatban kívánok szólni. Azt, hogy ennek a költségvetésnek meg kell teremtenie az egyensúlyát a pénzügyeink tekintetében, azt alaposan kivitattuk ebben a három napban, és hogyha ennek az egyensúlynak megnézzük a bevételi oldalát, akkor bizony az is kiderült számunkra, hogy szükség van az átláthatóbb járulékfizetési rendszerre, és szükség van arra is, hogy sokkal több befizetés történjen meg ebben a rendszerben, mint ami eddig, hiszen akik képesek rá, azok sem járulnak hozzá többel a költségvetéshez, mint amennyit tehetnének.

A Ház előtt fekvő nagyon sok féle törvényjavaslat azt mutatja, hogy keményen dolgozik a kormány, s vele keményen dolgozunk mi is, hogy elinduljunk - mert elindultunk - a reformok útján. És hogyha a kiadási oldalt nézzük, azt is megállapíthatjuk, hogy bizony kevés olyan tétel van, amelyet szívfájdalom nélkül csökkenthetnénk, de a fő feladatunk ebben az, hogy megvizsgáljuk, milyen módon, milyen szabályozás mellett működnek ezek a rendszerek, mert sokszor magukat a rendszereket kell korrigálni, úgy mondjuk: hatékonyabbá tenni. Persze vannak olyan rendszerek, ahol akkor teszünk jót - még akkor is, hogyha esetleg az eredményét csak évek múlva látjuk majd -, hogyha azokat teljesen megreformáljuk, mert nem elegendő rajtuk csak javítgatni. Ahogyan az ÁSZ elnöke fogalmazott: "Az új egyensúly megteremtése érdekében a kiváltó okokon kell változtatnunk." De bármelyik területet érintjük is, és legyen az az egészségügy, az oktatás vagy a nyugdíj, rendkívül heves ellenállásba ütközünk, rendkívül heves viták váltódnak ki. Pedig mindenkinek van legalább egy története arról, hogy az egészségügyben milyen rosszat tapasztalt, mindenki tud mesélni titokban vagy akár nem is annyira titokban átadott bélelt borítékokról, és mindenkinek van egy története arról is, hogy némelyeknek milyen magas vagy éppen milyen alacsony a nyugdíja, miközben ugyanúgy vagy ugyanannyit dolgozott, mint más. S ha a járulékfizetést nézzük, mindenki tud legalább egy potyautasról, aki csak kivesz a közös kasszából, de nem tesz bele egy fillért sem, pedig tehetné. Ezek így egyedi esetek, de ha megvizsgáljuk az egészet, és feltárjuk a méltánytalanságokat és az igazságtalanságokat, akkor láthatjuk azt is, hogy ezek jobbára nem az egyén hibái, hanem magáé a rendszeré.

De visszatérve a költségvetéshez: nem mondtuk, hogy hátradőlhetünk, mert itt van már a Kánaán, de azt is tudjuk mindannyian, hogy erre a költségvetésre szükség van, és nem csak a jelenünk, de a jövőnk szempontjából is. Ebben számos új dologgal és kevésbé alkalmazott elvvel kell majd szembesülnünk, ezek igen nehezek lesznek, nehezen lesznek szerethetőek - de általában a változásokat nehezen szeretik az emberek. Azonban be kell látnunk azt is, hogy ezek a dolgok tovább így, változatlanul nem folytatódhatnak.

Ma már mindenki elsősorban pénzügyi szempontból vizsgálja a felmerülő szakmai problémákat is - nincs ez másképp a szociális területtel sem -, ezért a legfontosabb első mondat, hogy elmondjam: a kormány úgy döntött, azt terjesztette be, hogy vannak területek a szociális részen, amelyeken nem csökken semmiképpen sem a támogatás, ez a családtámogatás, a nyugdíjak és a szociális juttatások területe.

Az újonnan létrejött és talán a legnagyobb minisztérium, a szociális és munkaügyi tárca külön prioritásai közé tartozik a gyermekszegénység elleni küzdelem, a gyermekek esélyének a növelése. A családi pótlék az inflációt követő mértékkel, 6,2 százalékkal megemelkedik, ugyancsak emelkedik a bölcsődei ellátás normatívája vagy az úgynevezett családi napközi normatívája, amellyel a szülők munkába állását igyekszünk segíteni. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság jövedelmi határa is megemelkedik 2007. január 1-jétől 10 százalékkal, hogy még többen férjenek alá. Ugyancsak folytatódik 2007-ben a törvényi előírás szerint maga a nyugdíjkorrekciós program végrehajtása, amiről itt már szó volt. És továbbra is támogatja azokat még ez a költségvetés is, akik saját erejükből nem képesek a kiadásaikat finanszírozni, a szociális kiadások 4 százalékkal emelkednek.

Természetesen nincs olyan költségvetés, amelyről elmondhatjuk, hogy a források elegendőek mindenre, amit szeretnénk, de ennek a költségvetésnek az alapján bízhatunk abban, hogy a két szűk esztendő után bővülni fognak a felhasználható források. Ebben a költségvetésben ehhez megvannak a lehetőségek, csak következetesen élni kell velük.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)