Felszólalás adatai

DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nehéz helyzetben van a magyar államháztartás, ebben abszolút egyetértés van a Házon belül. Ennek kezelésére a kormány a nyáron egy erős gazdaságpolitikai fordulatot indított el. Ennek a megítélése szempontjából, persze lehet viszonyítani az előző évi költségvetéshez, tehát ennek a fordulatnak a megjelenítőjét, az ez évi költségvetést lehet az előző évi költségvetéshez is mérni vagy a választás előtti vitákhoz, ami mind hasznos következtetések levonására ad módot, de arról, hogy ez a költségvetés jó-e ennek a helyzetnek a kezelésére, abból nem derül ki semmi.

Milyen ez a költségvetés? Nyilvánvalóan, ami legelőször szembetűnik, hogy a terhek, a lakossági rétegekre vagy a gazdaságra kirótt terhek nőnek. Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy minden rétegére kiterjed; biztos vagyok benne, legkevésbé a nyugdíjasokra, illetve az országgyűlési képviselőkre terjed ki ez a korlátozás. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)

Ha globális mutatókat nézünk, a lakossági fogyasztás reálértékét tekintve vagy a GDP-hez viszonyított arányát tekintve is csökken. Az adóterhelés a GDP-hez képest növekszik. A fogyasztás reálértékének csökkenése miatt a GDP-növekedés üteme csökken. Tehát ezek kétségtelenül azt mutatják, hogy a következő év egy nagyon nehéz év lesz. De ezek a csökkenések - igen, a fogyasztás csökken, viszont a felhalmozás legalábbis szinten marad. Csökken a GDP-növekedés üteme, de azért ez még mindig meghaladja érdemben az EU-övezet produkcióját. Milyen mértékben csökkennek ezek a szintetikus mutatók? Olyan szinten, hogy a 2000-es, 2001-es szinthez közelednek. Tehát egy picivel alacsonyabb, de már majdnem annyi lesz az adóterhelés, mint 2001-ben, és hasonló mondható el a fogyasztás reálértékéről vagy GDP-hez viszonyított arányáról. Tehát szigorú, visszalépést jelentő, ezekben a mutatókban visszalépést jelentő, de egyáltalán nem példátlan és egyáltalán nem elviselhetetlen mértékű arányokat állítanak be.

Milyen eszközöket használ ennek a gazdaságpolitikai fordulatnak az elérésére a költségvetés? Nagy vita van, hogy ezek reformok vagy kiigazítások. Kiigazítás, teljesen egyértelműen a legkönnyebben megtehető szigorítás az adóbevételek növelése. Ebben olyan jellegű lépés, ami az adórendszert egyszerűsítené, átalakítaná, ilyen eddig nem történt. Kétségkívül kedvező hatás, hogy ezek a bevételek már az ez évi költségvetés egyensúlyának javításához is hozzájárulnak. Aztán kiigazítás jellegűek azok a kiadáscsökkentő tételek, amelyek létszámcsökkentésben nyilvánultak meg eddig. Természetesen ezek a létszámcsökkentések a bevezetés időpontjában általában kiadási többletet jelentenek, és ez a következő évben jelenik majd meg a kiadások csökkenésében.

Hasonló módon, bár reformnak indult, a kétharmados törvények jellege miatt elbukott az önkormányzati reform, és ezen célok elérésére eddig csak kiigazítás jellegű lépések történtek. Őszintén remélem, hogy ha nem is látom a közeljövőben ennek a megvalósítását, de remélhetőleg ebben a négyéves ciklusban lesz a parlamenti pártoknak annyi erejük, hogy az önkormányzati rendszerben azokkal a változásokkal - amelyben azt gondolom, hogy az irányok jelentős részében konszenzus van, csak a mértékekben, a megvalósítási formákban van különbség - egy 2010 vagy ne adj' isten 2014-es bevezetéssel mégis előre tudjunk lépni. Tehát, az önkormányzatnál sajnos reform nem valósult meg.

Viszont megvalósul - és ez most már jól látható - az egészségügyben. Itt elhangzott, hogy ezek a törvények meg ez a költségvetés azért nem egészségügyi reform, mert az egészségügyi kiadások ilyen-olyan területei csökkennek. Ha érdemben, nagyságrendileg, az ellátás színvonalának csökkentése nélkül csökkennek, akkor mi más a reform? Megjegyzem, ehhez közelítő lépések történtek még a nyugdíjrendszerben. Itt kezdeti lépések vannak, egy reform irányába mutató, és hasonlóan így van az oktatás, felsőoktatás, középfokú oktatás tekintetében.

Szervezeti reformról is szó van, de itt azért, ahogy az ÁSZ is megemlíti, még azért nem látja ennek a pontos kibontakozását.

(9.30)

Én most a hátralévő nagyon sok időben az engem leginkább érintő önkormányzati területről szólnék még pár szót. Az önkormányzatok súlya a költségvetésben jövőre is csökkenni fog, a GDP-hez, akármihez viszonyítjuk, csökken. Ezt sajnos, azt kell mondjam, már megszoktam, '90 óta ez a helyzet évről évre. Egy-két évben van valami kis, néhány tized százalékos előrelépés, aztán két év múlva ez a dolog helyreáll. Tehát egy abszolút csökkenő trend van. A mögötte álló logikát értem, nem örülök neki, de értem, hiszen '90-ben az akkori parlament kétharmados döntéssel egy olyan önkormányzati rendszert hozott létre, és olyan önkormányzati vagyonállománnyal látta el az akkori önkormányzatokat, hogy abból "könnyen" lehet mérsékelni.

Nyilvánvalóan minden ilyen szigorító lépés, és hogyha ezt tovább folytatjuk, felveti azt, hogy lehet-e tovább szigorítani, hiszen itt látványos mutatók vannak az eladósodást, a vagyonértékesítést tekintve. Én abban nem szeretnék véleményt, határozott véleményt mondani, hogy meddig lehet ezt folytatni, úgy gondolom vagy remélem, hogy ez a következő évi még nem a... (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Akkor köszönöm szépen. (Közbeszólások a Fidesz-frakció soraiból: Hadd beszéljen még! Az MSZP időkerete!)