Felszólalás adatai

DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszakban megnőtt azoknak az eseteknek a száma, amelyekben valamely közösséget ért sérelem, a sértő magatartás nem konkrét személy, hanem személyek nagyobb, pontosan meg nem határozható köre ellen irányult. A köznyelvben gyűlöletbeszédnek nevezett jelenséggel akkor találkozunk, ha a magatartás egy közösség ellen irányul, a személynek és a csoportnak arra a közös tulajdonságára vonatkozik, amely a csoporthoz tartozás révén az ember személyiségének lényegi tulajdonsága - például vallási meggyőződése vagy etnikai hovatartozása -, a közösséget ért sérelem a közösség és tagjai közötti szoros kapcsolat miatt átsugárzik az egyénre.

Hosszabb ideje felmerült már az az igény, hogy a jogalkotó hárítsa el azt az értelmezési problémát, amely megakadályozza az úgynevezett gyűlöletbeszéd elleni eredményes polgári jogi igényérvényesítést. A törvényjavaslat, amely a Legfelsőbb Bíróság által javasolthoz hasonló jogi megoldást tartalmaz, az Alkotmánybíróság álláspontját is figyelembe véve szabályozza a személyhez fűződő jogok megsértésének ezt az esetét.

A törvényjavaslat célja a hatályos Ptk. olyan módosítása, amely egyértelművé teszi, hogy a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti az a sértő megnyilvánulás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és személyek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben levő körére vonatkozik. A polgári törvénykönyv törvényjavaslat szerinti kiegészítése után a jogsértő nem hivatkozhatna arra, hogy sérelmezett magatartása nem közvetlenül és felismerhetően az igényt érvényesítő ellen irányult.

Tisztelt Országgyűlés! A gyűlöletbeszéd esetén egy alapvető jog, a véleménynyilvánítás szabadságának alanyi oldala ütközik az emberi méltósághoz való jog objektív, intézményvédelmi oldalával. Az alkotmány 54. §-ában elismert, emberi méltósághoz való jogot abszolút védelem illeti meg, ha az az élethez való joggal egységben érvényesül, részjogosítványai vonatkozásában azonban a többi alapjoghoz hasonlóan korlátozható. A véleménynyilvánítás szabadságát az Alkotmánybíróság privilegizált jognak minősíti, azaz annak csak igen kevés joggal szemben kell engednie. A véleménynyilvánítás szabadságának határait vizsgáló 30/92. AB-határozat megállapította, hogy "A véleménynyilvánítás szabadságának külső korlátai vannak csak, amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátba nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül. Az alkotmány a szabad kommunikációt, az egyéni magatartást és a társadalmi folyamatot biztosítja, s nem annak tartalmára vonatkozik a szabad véleménynyilvánítás alapjoga."

A véleménynyilvánítás szabadsága azonban nem korlátlan. Mivel az Alkotmánybíróság a kommunikációt magát védi, azokban az esetekben van lehetőség a véleménynyilvánítás szabadságának a korlátozására, amelyekben a közlés, a kommunikáció befagyasztását eredményezi. A gyűlöletbeszéd szabályozása során azt a keskeny mezsgyét kell a jogalkotónak megtalálnia, amelyen az alkotmány sérelme nélkül megteremti a gyűlöletbeszéd szankcionálásának lehetőségét. Önmagában a sértő kifejezés élvezi a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét, ezért korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha kimutatható, hogy konkrét alanyi jogokat sért. Ez csak abban az esetben valósul meg, ha az adott közösséghez tartozás olyan szorosan kötődik az egyén önazonosságához és integritásához, hogy a közösséget ért sérelem átsugárzik a közösség tagjaira is. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, a sértő magatartásnak a személyiség lényegi vonására kell irányulnia.

A jogalkotó nem adhat taxatív felsorolást a személyiség lényegi vonásairól. Az Alkotmánybíróság a személyiséget meghatározó lényegi tulajdonságnak két összetevőt minősített: a vallási meggyőződést és a nemzetiségi vagy etnikai kisebbséghez tartozást. Fontos megemlíteni, hogy a Legfelsőbb Bíróság például a személyiség lényegi vonásának minősítette a konkrét ügyben a szexuális orientációt is. A mintául szolgáló német gyakorlat ilyennek fogadja el - a normaszöveg-javaslatban megfogalmazottakon túl - a fajjal, testi vagy szellemi tulajdonsággal összefüggő kijelentéseket is.

A gyűlöletbeszéd kezelése a polgári jogon belül a személyhez fűződő jogok szabályai között lehetséges, mivel a gyűlöletbeszéd fogalomkörébe tartozó megnyilvánulások személyi és nem vagyoni viszonyokat érintenek. A törvényjavaslat alapján a gyűlöletbeszédet megvalósító magatartások esetén a magukat az adott közösséghez tartozónak valló személyek felléphetnek a jogsértéssel szemben. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az általános személyiségi jog részét képezi az önazonossághoz és önrendelkezéshez való jog is. Ennek értelmében adott közösséghez tartozik, aki magát a közösséghez tartozónak vallja. A gyűlöletbeszéd elleni fellépés másik módjaként a törvényjavaslat egyes, pontosan körülhatárolt szervezeteket jogosít fel igényérvényesítésre.

A mielőbbi hatékony fellépés lehetőségének megteremtése, a polgári jogi igényérvényesítés biztosítása a sérelemben érintettek és a jogvédő szervezetek számára azt igényli, hogy a törvényjavaslat rövid időn belül elfogadásra kerüljön és hatályba lépjen. Kérem ezért önöket, támogassák a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)