Készült: 2024.09.20.13:11:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

207. ülésnap (2001.05.10.), 396. felszólalás
Felszólaló Dr. Latorcai János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Gazdasági bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 4:52


Felszólalások:  Előző  396  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LATORCAI JÁNOS, a gazdasági bizottság elnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság május 3-i ülésén tárgyalta a környezetvédelmi jogharmonizációs törvényjavaslatot. Ez a viszonylag kis terjedelmű törvényjavaslat ténylegesen öt törvényt módosít, ahogy az expozéban is hallhattuk, de a módosítás jelentős része a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényre vonatkozik.

Ezek a módosítások - ahogy a bizottságban megállapítottuk - részben jogintézmények, részben pedig kormányzati vagy miniszteri felhatalmazást tartalmaznak. Céljuk elsősorban az Európai Unió direktíváit harmonizálni, hogy a jogközelítési kötelezettségnek a környezetvédelemben is mihamarabb eleget tudjunk tenni; tulajdonképpen ez nem más, mint az úgynevezett integrált szennyezésmegelőzés és -ellenőrzés elvének a hazai joggyakorlatba való beillesztése. E célból a törvényjavaslat létrehozna egy úgynevezett egységes környezethasználati engedélyt mint engedélyfajtát, és ehhez tartozóan megteremtene egy közigazgatási eljárást is.

A gazdasági bizottság úgy látja, hogy az engedély és maga az eljárás nem okoz a hazai közigazgatásban alapvető változást, hiszen a magyar közigazgatási jog az eddigiekben is ismerte és ismeri, sőt alkalmazza is az integrált engedélyezés rendszerét, az államigazgatási eljárásban ugyanis mára már gyakorlattá vált a szakhatóságok közreműködése. A törvényjavaslat által létrejövő engedélyező hatóság a többi szakhatóság bevonásával a törvény által meghatározott környezeti elemekre, illetve a törvény által, kormányzati felhatalmazás alapján megjelölt jelentősebb tevékenységekre egységes környezethasználati engedélyt ad majd ki. Így a környezetvédelemben is létrejönne, megteremtődne egy olyan egységes rendszer, amely az ügyfelek számára a tevékenységi környezetre kifejtetett hatását egységes szempontok szerint, egységes eljárási rendben értékeli. És ez jó, mert ez az, ami a jövő felé haladtunkban eligazodásunkat egységesíti és javítja.

A törvényjavaslat új fogalmakat is bevezet. Az egyik az úgynevezett "elérhető technika", a másik pedig a "jelenleg leghatékonyabb megoldás", amelyek nem biztos, hogy a magyar nyelv szempontjából a legmegfelelőbb kifejezések, de végül is az európai uniós direktíva hasonló fogalmait tartalmilag jól közelítik.

Említésre méltók még az ipari balesetek, katasztrófák elhárítását, megelőzését szolgáló javaslatok, illetve az, hogy a környezetvédelmi bizottság által immár többször kezdeményezett, úgynevezett környezeti jelentést e törvénymódosítás vezeti be végre a hazai gyakorlatba, ami azt jelenti, hogy a hatálybalépést követően külön kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezetek tevékenységükről bizonyos rendszerességgel jelentést adnak majd a környezetvédelmi hatóságoknak. A gazdasági bizottság ezt a kezdeményezést azért is tartotta fontosnak, hiszen mintegy fél évvel ezelőtt azt mi magunk is kezdeményeztük.

A bizottság kiemelésre méltónak tartotta még az akkreditálásról szóló törvénynek kicsi, de annál nagyobb jelentőségű módosítását is, ami esetünkben azt jelenti, hogy a tanúsító és ellenőrző szervek körébe bekerülne a környezetvédelmi vezetést és hitelesítést végző szervek akkreditálása is, és így mód nyílna arra is, hogy a gazdálkodó szervezetek tevékenységét az arra feljogosított intézmény az uniós irányelveknek megfelelően minősítse, és azt okmányban igazolja, tehát tanúsítsa.

 

 

(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

Még egy dolog: a védett természeti területeket szabályozó módosításra szeretnék kitérni, ami tulajdonképpen majd fél éve a költségvetési törvényben hatályon kívül helyezett szabályok egy részének visszaemelését jelenti. A lényege az, hogy minden védett természeti terület kincstári vagyonba kerül, és azokat a nemzeti park igazgatóságok kezelhetik. Abban az esetben, ha szövetkezet gyakorolja a kezelési jogot, vele szemben elindítható a kisajátítási jog, ismerve azonban ennek korlátait és időtartamát, vélhetően ez rövid idő alatt nem történhet meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság a törvényjavaslatot fontosnak és a jövőnket szolgálónak minősítette, egyhangú szavazással azt általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  396  Következő    Ülésnap adatai