Felszólalás adatai

ZSIGÓ RÓBERT, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A közoktatási törvény jelenlegi szövege három törvényt módosít, a közoktatási törvényt, a felsőoktatási törvényt és az önkormányzati törvényt.

Véleményünk szerint az emelt szintű érettségi, mint felsőoktatási belépési követelmény ellenzéki javaslata ellen két cikluson át hadakoztak a balliberális kormányok. Most mégis előállnak vele. Két indokát adják: ez felel meg a kétszintű érettségi koncepciójának, és olyan alacsony a felsőoktatásba belépő hallgatók teljesítménye, hogy felzárkóztatást kell szervezni számukra. A jelenlegi kormány döntene a rendelet részleteiről is. Megítélésünk szerint a kapkodó, végiggondolatlan bevezetés a középiskolai felkészülésre nem ad elegendő időt, így hátrányosan hat a diákok felkészülésére, végső soron a felsőoktatásra is.

A javaslat egy következő pontja lehetővé tenné, hogy a pedagógus semmilyen képzésben ne részesüljön a nem szakrendszerű oktatásban való közreműködéshez, ha egyébként a képesítése az adott évfolyamra szól. A miniszter rendeletben előírhat feltételeket. A külön képzés előírása eddig is - úgy tűnik - a probléma nem értéséről szólt, ezt az előző kormányzati ciklusban határozták el a kormánypártok, és most megszüntetnék. Kicsit megkésett belátásnak tűnik ez.

A törvényjavaslat oly módon alakítaná át a pedagógus-továbbképzést, hogy - a gyakorlati képzés kivételével - egyéni tanulással, önképzésben is fel lehessen készülni a követelmények teljesítésére. A képzések önképzési formában elvégezhető változatának kidolgozását mérlegelés lehetősége nélküli kötelező jelleggel írná elő a javaslat. A továbbképzés egészén való személyes részvétel sokszor a leghatékonyabb forma, ezért indokolatlan a követelmények teljesítéséhez az önképzés lehetőségét mint kötelező alternatívát előírni, sőt kifejezetten a továbbképzések minőségének romlását idézheti elő. Mivel bizottsági véleményt mondok, a bizottság ülését követően történt a mai szavazás.

Minimális változással beemeli a törvényjavaslat az ugyancsak futó T/10046. számú törvényjavaslatot, amely az iskolai házirendben szabályozná a szülők és más, az intézményhez nem tartozó személyek intézményen belüli magatartását, így téve lehetővé a szabálysértési eljárást, bírság kiszabását. Az elképzelés tévedésen alapszik. A szervezeti és működési szabályzat nem lehet alapja semmiféle szabálysértési eljárásnak és bírságnak. A szabálysértésről szóló törvény 1. § (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, amelyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelyek elkövetőit e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A szabálysértés tényállása tehát csak jogszabályba építhető. Minden közintézménynek ma is módjában áll egyébként kialakítani a saját belső rendjét, a törvénymódosítás így nem jelent előrelépést ez ügyben.

A törvényjavaslat utolsó pontja a teljes alkalmazotti közösség, a szülők és a diákképviselet 40 százalékának támogatásához kötné az intézményvezető önkormányzati kinevezését. Az előterjesztő állításával szemben a javaslatban szereplő megoldás vétójog, amelyet az Alkotmánybíróság 7/1991. számú döntése kizár. További gyengesége, hogy a teljes alkalmazotti közösség és a szülők részesei a pedagógiai programról való szavazásnak, holott az kifejezetten pedagógiai szakmai kérdés. Megjegyzendő, hogy az alkalmazotti közösségnek részhalmaza a nevelőtestület, így külön említésük logikailag is vitatható. Nem utolsósorban a titkos szavazásban a kiskorú diákok kezébe adna vétójogot a rájuk vonatkozó pedagógiai programmal szemben. Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy diákok szavazatán eldőlhet egy vezetésre pályázó programjának szakmai megalapozottságáról szóló döntés. Ezzel áll szemben a fenntartó felelőssége az intézmény működésével kapcsolatban. A javaslat megfogalmazásának módja sejteti, hogy az MSZP is számol esetleges tartós intézményvezetői válságokkal. Valószínűleg ebből nem ez az üdvözítő kivezető út, hogy az intézmények gazdasági vezetőjétől a diák-önkormányzati képviseletig mindenki beleszól abba, hogy pedagógiailag mi helyes, ugyanis erről szól ez a javaslat.

A bizottság kisebbsége szerint az MSZP-s képviselők által benyújtott törvényjavaslat így minden tekintetben jó irányba tett rossz lépések sora.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)