A felszólalás szövege:

NAGY CSABA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési törvényalkotás vonatkozásában szeretnék egy-két gondolatot elmondani. S bár általános vitáról van szó, mégis azt gondolom, hogy a részletekkel is foglalkozni kell, főleg azért, mert ellenzéki képviselőtársaink állandóan a részleteken keresztül próbálják meg kritizálni a 2019. évi központi költségvetésitörvény-javaslatot. Én a magam részéről, igazodva képviselőtársaimhoz és azokkal egyetértve, a biztonságos növekedés költségvetésének tekintem ezt a törvényjavaslatot, pénzügyi és gazdasági stabilitást látunk benne, és olyan döntéseket, amelyeket mindenképpen támogatni szeretnénk és támogatni gondolunk. Nőnek a védelem költségvetési lehetőségei, a közbiztonság, az oktatás, az egészségügy, a nyugellátás, a kultúra, a mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás, a környezetvédelem, és többet tudunk költeni az államadósság-kezelés vonatkozásában is.

Ha megengedik, én mégiscsak a Kulturális bizottság vonatkozásában a sport költségvetéséről szeretnék szólni, hiszen itt egy 58,5 milliárdos költségvetési növekményt látunk, és ebből szeretnék egy kicsit, ha megengedik, a részletekkel is foglalkozni, s vidéki képviselőként a vidék szempontjából beszélni arról, hogy miért is tudjuk támogatni mi ezt a költségvetésitörvény-javaslatot.

Fontosnak tartjuk az oktatási intézmények sportcélú fejlesztését, a sportági szakszövetségi és az egyesületi fejlesztéseket is. Ha megengedik, egy-két példát mondanék Baranya megyéből, illetve a választókerületemből.

Sásd városában hamarosan elkészül az a tanuszoda, amely a környék gyermekeinek biztosítja majd a mindennapi testnevelés lehetőségét, és azt, hogy megtanuljanak úszni. Ugyanilyen döntés született Szentlőrinc város vonatkozásában is, ahol a város hamarosan befejezi azt a vitát, hogy hol helyezzék el a tanuszodát, és reményeink szerint a következő években ez a beruházás is elkészülhet. Vajszlón is elindulhat majd a tanuszoda-fejlesztési program. Ráadásul itt a szennyvízvezeték kiépítése után nem is 25 méteres, hanem 33 méteres medence fog tudni épülni. Ezenkívül még a választókerületemben két darab tanuszoda van, az egyik Siklóson, a másik pedig Szigetváron. Szigetváron a magyar kormány és az uniós források tudtak arra támogatást adni, hogy energetikai korszerűsítéssel meg tudjon újulni ez az uszoda.

Ha továbbmegyünk a települések vonatkozásában, merthogy az élhető Magyarországról beszélünk, szintén a gyerekeknek Kétújfalun adtunk át pár nappal ezelőtt egy műfüves pályát, ahol 60 gyermek tud majd rendszeresen focizni, és Vásárosdombón is az iskola felújítása kapcsán tudtunk egy műfüves pályát átadni. Nyilasi Tibor már többször járt ebben az iskolában, úgyhogy azt gondolom, ők is elismerik azt, hogy ebben az iskolában jelentős sporttevékenység folyik.

De menjünk tovább, és ne csak a fociról beszéljünk. A magyarországi legrégebbi múlttal rendelkező szigetvári birkózó sportegyesület éppen holnap fogja megkapni azt az építési engedélyt, amivel egy birkózócsarnokot fognak tudni építeni. Náluk kezdett el birkózni Módos Péter ötévesen, aki olimpián harmadik helyezést ért el.

A megyeszékhelyről is beszéljünk egy kicsit, és konkrétumokról is. A megyeszékhelyen egypár hónappal ezelőtt adták át a pécsi torna munkacsarnokot, amely egy több mint 800 négyzetméteres tornacsarnok. El fog készülni hamarosan a Nemzeti Kosárlabda Akadémia, ahol három pálya, kollégium és az ehhez kapcsolódó létesítmények fognak megvalósulni. S éppen a jövőre százéves Pécsi VSK kosárlabdacsarnoka is épül.

Ezenfelül a kormány kiemelten támogatja a szabadidősport-fejlesztéseket, merthogy szeretnénk a lakossággal is foglalkozni, és szeretnénk azt, hogy a lakosság a lakóhelyének közelében megtalálja a sportolási lehetőségeket. Eddig 107 sportpark, 5 darab 200 méteres és 5 darab 400 méteres futókör megvalósítására került sor, s ha fellapozzák a költségvetést, láthatják, hogy 2019-ben erre a programra közel 2,5 milliárd forintot fognak tudni felfedezni, illetve majd elkölteni azok az önkormányzatok, amelyek a pályázatokon keresztül ezt majd elnyerik.

Szeretnék még beszélni a fogyatékosok sportjáról is. Itt az alap-előirányzat 460 millió forint. A Magyar Paralimpiai Bizottság javaslata alapján kerül majd ez felosztásra. Biztos forrás áll rendelkezésre a megrendezésre kerülő versenyekre és külföldi versenyeken való részvételekre, és a Gerevich Aladár-sportösztöndíj is rendelkezésére áll majd a sportolóknak.

Egy dologról még mindenképpen beszélnék, ez a Magyar Természetjáró Szövetség, ahol szintén 450 millió forint áll rendelkezésre a tekintetben, hogy a 2019. évi tevékenységüket ellássák.

Ha megengedik, akkor még egy-két vidéki szempontból nagyon fontos összegről beszélnék. A magyarországi tornaterem-építési program, merthogy ez szóba került, 3 milliárd forinttal szerepel a költségvetésünkben, ugyanígy a tanuszoda-építési program, ezen felül még gödöllői, veszprémi uszodaberuházás szerepel. S nyilván a megyeszékhely szempontjából nagyon fontos, hogy a Pécsi Vasutas Sportkör infrastrukturális fejlesztésére is másfél milliárd forintot szerepeltetünk a költségvetésben.

S talán még két gondolat zárásképp; nem szeretném az időt húzni, de mégiscsak szeretnék beszélni arról, hogy miért fontos az, hogy ilyen alaposan tárgyaljuk ki a sportköltségvetést. A Gerevich Aladár-sportösztöndíj közel 35 sportágat érint, közel ezer fő részesül ebből a támogatási rendszerből. A kiemelt edzői program, amelyben az olimpiai bajnokaink, illetve a vb-bajnokaink, az Európa-bajnokaink edzőit támogatjuk, közel 200 fővel szerepel a programban. Utánpótlásedzői program is van, ott 346 fő kap támogatást, és a fiatalok vonatkozásában a Sportcsillag-ösztöndíj is szerepel a költségvetésünkben. Itt tavaly 177-en kaptak támogatást.

S még egy gondolat: 2010 óta minden egyes költségvetésünk és a 2019-es költségvetés is támogatja a sportot. Magyarországon 2010 előtt a magyar lakosság 5 százaléka sportolt rendszerességgel, ez azt jelenti, hogy hetente legalább kétszer elment mozogni. Ez az arány most már bizonyíthatóan 15 százalék körülire nőtt. Az igazolt sportolók száma 242 ezerről 501 ezer fölé nőtt az elmúlt évben. S ha a tao sportágait nézzük, akkor ott 155 ezerrel többen sportolnak. Azt gondolom, hogy alapvetően ez a legnagyobb egészségmegőrző program Magyarországon.

2010-ben célul tűzte ki a kormány, hogy érjük el, hogy minden gyermek sportoljon. Mindezt a XXI. század adta lehetőségekkel élve olyan sportlétesítményekben, amelyek fejlődést jelentenek a sportolásra vágyó gyermekek, fiatalok és idősebb korosztályok számára egyaránt. Ezeknek az alapcéloknak a megvalósítását teszi lehetővé a 2019-es központi költségvetésről szóló törvényjavaslat. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Bangóné Borbély Ildikónak szeretnék válaszolni a felvetésére. Tudja, kedves képviselő asszony, az a különbség a mostani kormányzat és a 2010 előtt regnáló baloldali kormányzatok között, és itt a saját választókerületemről hadd mondjam, hogy Szigetváron épült 2010 előtt egy tanuszoda PPP-konstrukcióban. 2014-ben, minekutána a város már képtelen volt fizetni a szolgáltatási díjat, a magyar kormány ezt átvállalta. Az a különbség önök és miközöttünk, hogy önök folyamatosan számonkérnek, mi meg folyamatosan cselekszünk. 2014-ben hozta meg a tanuszoda-fejlesztési program vonatkozásában az első döntését a kormányzat, majd rövidesen szakmailag ezt felülvizsgálta, mert az első döntés, ha jól emlékezem  ez már régen volt, de erre jól szoktam emlékezni -, akkor arról szólt, hogy könnyűszerkezetes kupolaszerkezetekkel fogják lefedni a tanuszodákat. Felülvizsgálták, átgondolták, és ez rendes, normális tanuszodákat fog jelenteni; nem uniós pénzekből, nem úgy, hogy a különböző iskolákat, intézményeket összevonták, hogy uniós pénzeket tudjanak rá költeni, hanem nemzeti forrásból.

Folyamatosan, hónapról hónapra, évről évre készülnek el ezek a tanuszodák. Én azt tudom önnek mondani a szentlőrinciek nevében vagy a vajszlóiak nevében, de akár a sásdiak nevében is, hogy mi kivárjuk a sorunkat.

Ebben az évben, illetve ebben a költségvetési törvényben 3 milliárd forint hazai forrás van tanuszoda-építésre, és 3 milliárd forint van olyan építkezésekre, amik tornatermeket, tornacsarnokokat fognak jelenteni az egyes intézményeknek. Ezek az összegek pontosan 3 milliárddal, illetve 3 milliárddal haladják meg az önök által biztosított forrásokat az önök kormányzása idején, ha összehasonlítjuk a költségvetési forrásokat. Önök ilyen tekintetben egy fillért nem adtak az intézmények részére. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

NAGY CSABA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A T/712. számon benyújtott törvényjavaslat a sportról szóló 2004. évi I. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítását tartalmazza. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 36-37. §-ai értelmében a sporttevékenység, a sportversenyek televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus, digitális technikákkal történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának  beleértve a reklám- és marketingjogokat is  engedélyezése, továbbá a versenyrendszer kiírása, szervezése, lebonyolítása vagyoni értékű jogot képez.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A sporttevékenységgel összefüggő vagyoni értékű jogok a sportszervezetet illetik meg, a válogatott keretek mérkőzéseivel, versenyeivel, valamint a versenyrendszer, bajnokság kiírásával, szervezésével, lebonyolításával, ideértve a válogatott keretek mérkőzéseivel, versenyeivel, valamint versenyrendszerben szervezett versenyekkel, mérkőzésekkel kapcsolatos online fogadások engedélyezésével kapcsolatos vagyoni értékű jogok a sportszövetséget illetik meg.

A sportszövetség jogosult az általa kiírt és szervezett versenyrendszerre nézve szabályzatban úgy rendelkezni, hogy a sportszervezet tagjai egyes vagyoni értékű jogait hasznosítására meghatározott időre magához vonhatja, és az értékesítésre irányuló szerződést a felhasználóval a sportszövetség köti meg.

(11.00)

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat elsődlegesen a közvetítési joggal való rendelkezés módosítására irányul, amely a vagyoni értékű jogok közül a legnagyobb értékkel bír. A jelenleg hatályos szabályozás, figyelemmel arra, hogy a bajnokság kiírása és az azzal kapcsolatos sportszakmai és adminisztratív feladatok, valamint a lebonyolítás a szövetségek feladata, ezért a bajnokság egészével kapcsolatos vagyoni értékű jogokat a szövetségekhez telepíti. Azonban ez sok esetben monopolhelyzetet teremt, és a sportszövetség nemcsak a bajnoksággal kapcsolatos közvetítési jogokat vonja magához, hanem egyéb más sporteseményekét is. A törvényjavaslat célja annak egyértelmű rögzítése, hogy a sporttevékenység, sportversenyek és sportesemények közvetítésével összefüggő vagyoni értékű jog a sportszervezeteket illeti meg.

Ennek érdekében a törvényjavaslat alapján a labdarúgássportban a sportszövetség által el nem vont vagy el nem vonható sporttevékenység, sportversenyek és sportesemények közvetítésével kapcsolatos szerződések hatálya 2018. szeptember 30-án megszűnik, és a közvetítéssel kapcsolatos jogok kártalanítás ellenében a sportszervezetre szállnak vissza, kivéve, ha a jogokkal a sportszövetség rendelkezik. A kártalanítással kapcsolatban az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezése irányadó, amelynek értelmében a kártalanítás összegét a felek megállapodása hiányában a sportszervezet székhelye szerint illetékes bíróság állapítja meg a jogok visszaállítása időpontjában képviselt valós piaci értéke alapján.

A törvényjavaslat szerint a sporttörvény módosításának másik eleme a választottbírósági eljárásra vonatkozik. A törvényjavaslat szerint a sportszervezetek jogvitában csak a Sport Állandó Választottbíróság, illetve a svájci székhelyű bíróság által állandó és eseti bíróság vonatkozásában tudnak eljárni. A törvényjavaslat ezzel biztosítja, hogy a sportszervezetek sportügyeiben csak speciális sportügyekre szakosodott választott bíróságok járhatnak el. A rendelkezést a módosítás hatálybalépése előtt kötött szerződésekből eredő jogviták esetében is alkalmazni kell. A törvényjavaslat az előbbiekben említetteken túl, gyakorlati tapasztalatok alapján kodifikációs, jogtechnikai, szövegpontosító jellegű módosításokat is tartalmaz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a T/712. számon benyújtott törvényjavaslatot megtárgyalni és a szavazás során támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hogyha megengedik, akkor sok felvetés hangzott el, de ezek közül hogyha az én értékítéletemet elfogadják, csak a komoly dolgokkal szeretnék foglalkozni. (Gréczy Zsolt: A taóval?  Zaj, az elnök csenget.) Annyit szeretnék ezzel kapcsolatosan még önöknek elmondani, hogy nyilvánvalóan a törvénymódosítással kapcsolatosan szeretnék egy-két dolgot elmondani.Elhangzott az, hogy nem érti képviselőtársam, Varga László, hogy mi ez a jogtechnikai módosítás. Én most megnéztem, hogy a jelenleg érvényben lévő szakasz vonatkozásában mi a tényállás és mit tartalmaz most a jogszabály.

Hogyha megengedi, akkor ez a 8. §-t jelenti a módosítási javaslatban. A korábbi szöveg úgy hangzik, hogy a már megkötött polgári jogi szerződések a szerződésben meghatározott időtartam végéig, de legfeljebb 2006. december 31-ig hatályosak. Az új javaslat: a már megkötött polgári jogi szerződések a szerződéses időtartam végéig, de legfeljebb 2006. december 31-ig hatályosak, ez a különbség a régi törvény és a módosítás között.

Ha megengedik, akkor egy-két általános jellegű észrevétellel foglalkoznék. Én azt gondolom, hogy maga a törvényjavaslat teljesen nyílt és egyértelmű. Túl azon, hogy jogtechnikai megoldásokkal módosítja a különböző paragrafusokat, szakaszokat, ezen túlmenően az egyesületeknek, illetve a sportszervezeteknek az önállóságát próbálja meg erősíteni, a gazdasági önállóságát próbálja meg erősíteni és a pénzügyi helyzetét próbálja meg azzal segíteni, hogy ilyen vagyoni értékű jogokat delegál hozzájuk.

Hogy miért időszerű ez a történet? Azt gondolom, hogy azért időszerű, mert most szeretnénk és most jutottunk el oda, hogy ezeket a sportszervezeteket, sportegyesületeket megpróbáljuk ezzel is megerősíteni, és az én véleményem szerint ez mindenképpen segíti az ő gazdasági tevékenységüket és munkájukat. Az ő szerepüket minden tekintetben erősíti, és ezzel a civil szférához telepít olyan jogosultságokat, amelyeket a sportegyesületek vonatkozásában gazdasági jogként tudnak érvényesíteni.

És ha megengedik, én mégiscsak beszélnék egy kicsit a sport aranykoráról, ahogy államtitkár asszony említette. Én kiírtam korábban magamnak egy-két adatot, hogy az igazolt sportolóknak a száma mennyivel nőtt az elmúlt években, mondjuk, 2011-17 között. Hogyha a jégkorongosokat nézzük, akkor 2300-ról 5300-ra, ha a kézilabdásokat nézzük, 24 ezerről 66 ezerre  most ezerre kerekítek, hogy ne untassam önöket a sok-sok számmal , a kosárlabdánál 25 ezerről 60 ezerre, a röplabdánál 2 ezerről 12 ezerre, a vízilabdánál 4 ezerről közel 7 ezerre, és a labdarúgás az, ami nagyon fontos számot produkált, 159 ezerről meghaladja már a 250 ezret az igazolt labdarúgók száma. Ebben jelentős mértéket von maga után az, hogy a fiataljaink elkezdtek focizni, az, hogy igazolt sportolókká váltak, és az, hogy egyfolytában, évről évre nő azoknak a létesítményeknek a száma, ami a XXI. századi követelményszintnek megfelel, és ezzel tudjuk támogatni azt, hogy a sportutánpótlás, illetve a sportolóknak az aránya egyre inkább növekedjen a magyar társadalmon belül.

Én arra kérem önöket, hogy mivel ez a törvényjavaslat nem magántulajdonú tévéknek a fejlesztéséről szól, hanem a sportegyesületeknek az önállóságáról, arról, hogy az ő jogi és gazdasági lehetőségeik, mozgásterük nőjön, támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Egy kicsit a sportra szeretnék visszatérni. Bár Harangozó képviselő úr a választ meg sem várva a felszólalása után elhagyta a termet, de ha megengedik, akkor tényleg csak nagyon röviden, ha figyelnek. Azt gondolom, hogy a kormány elérte a célját, hiszen az igazolt sportolók létszáma 2010-hez képest 2017-re 242 ezerről 501 ezer főre nőtt. Bármilyen furcsának is hangzik, ez, azt gondolom, nagyon nagy szám. Ha a látványsportágakat megnézzük, akkor ez 155 ezer főt jelent.

Ha még a számokkal untathatom önöket, akkor a kiemelt sportágak vonatkozásában kézilabdában 24 ezer főről 65 600 főre nőtt azoknak az embereknek a száma, akik sportolnak. A kosárlabdában 24 600-ról 59 600 főre, a futballban 158 600 főről 249 600 főre, a röplabdában 1900 főről 11 600-ra, a jégkorongban 2300 főről több mint 5 ezerre, a vízilabdában 4200 főről 6700-ra; és számos létesítménynek sikerült megújulnia, sok-sok tucat létesítménynek.

És ha már a taóról beszéltünk, annyit szeretnék önöknek elmondani, hogy több mint ezer helyen tudták lehívni, létrehozni azokat a sportegyesületeket, akik taopénzből tudnak gazdálkodni. Ez összességében 1000 fejlesztési helyet jelent, és minden harmadik önkormányzat területén van olyan egyesület, aki ezeket a pénzeket a köz javára föl tudta használni: a gyermekeink javára és azok javára, akik a gyerekeinkkel foglalkoznak például. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Szóba került a mostani törvényjavaslat vonatkozásában a tanuszodák és a sportlétesítmények építése. Rendszeresen el szoktam mondani szocialista képviselőtársaimnak és az ellenzéknek, hogy az, amit ők látnak Magyarországból, az nem biztos, hogy a valóság.Most kigyűjtöttem, hogy az 1523/2015. július 31-én hozott kormánydöntés alapján mely uszodák készültek el. Derecskén, Fehérgyarmaton, Szobon, Tokajon, Sümegen, Putnokon, Edelényben, Bélapátfalván, Tolnán, Gyálon, Csengerben, Dunakeszin, Göncön és Sárbogárdon készült el a gyerekeknek, a szüleiknek, az utánpótlásnak. Mindegyik tanuszodában  ha elmennek és megnézik, láthatják, de nem nagyon szoktak elmenni, ezért most ajánlom, hogy menjenek el és nézzék meg, ezek hogy működnek  van egy 6-szor 10 méteres medence, ahol meg tudnak tanulni a gyerekek alapvetően a vízben mozogni, és egy hatpályás 25 méteres medence található.

Még el szeretném önöknek mondani, hogy tíz kivitelezése zajlik, éppen többnek a kivitelezőjét választják ki, és a vajszlói tanuszoda előkészítése zajlik. Az első ütemben 25 ilyen fejlesztés lesz, a második ütemben 26, és a következő évben, 2019-ben is több milliárd forint áll rendelkezésre arra, hogy a tanuszoda-fejlesztési program, a tornaszoba-, illetve a tanteremfejlesztési programmal együtt tovább tudjon menni végig.

Úgyhogy azt gondolom, ez az a kormány, amely a gyermekeinkért és a sportért az elmúlt évtizedekben a legtöbbet tette. Remélem, hogy a most szóban forgó törvényjavaslat is elő fogja segíteni, hogy minél többen sportoljanak Magyarországon, hiszen ez a cél.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azért jelentkeztem szólásra, mert az elmúlt években jelentős döntések születtek mind a kormány, mind a Baranya Megyei Önkormányzat életében, hiszen nálunk, a délvidéken Harkány egy kiemelt fontosságú város, hiszen már az 1823-as évben egy gyüdi jobbágy, bizonyos Pogány János volt az a szerencsés ember, aki a múlt felidézése kapcsán szóba került, miszerint ő volt az első, aki a harkányi gyógyvíz vonatkozásában egészségjavulásról tudott beszámolni. 1824-ben kezdődött el az építkezés Harkányban. Az első írásos tudósítások 1825-ben jelentek meg a gyógyvízről, és 1866-ban Magyarország első hévízkútját itt fúrták, ami mintegy 38 méter mély volt, és 62 fokos hőmérsékletű víz tört fel a felszínre.

Az I. világháború sajnos nyilván ezt a fürdőkultúrát is érintette, hiszen a szerb megszállás vonatkozásában további romlás következett be a fürdő területén, annak épületállományában. 1925-ben kezdődött az első igazi fejlesztés, akkor már egy kétezer négyzetméteres vízfelületű medence várta a gyógyulni kívánókat. 1928-ban a megyeszékhely, Pécs városa és Harkány között napi öt pár vonat vitte és hozta a gyógyulni kívánó, idelátogató turistákat.

Aztán telt-múlt az idő, éppen hetven évvel ezelőtt államosították a fürdőt, ’56-ban a megyei önkormányzathoz került, és 2006-ban sajnos egy megállapodáskényszer hatása alatt lévő megyei elnök és városi polgármester egy szerencsésnek éppen nem nevezhető pénzügyi megállapodás kapcsán megállapodott arról, hogy a tulajdonjog a városhoz kerül. Ennek az lett a következménye, hogy a szokásos devizahitel-csapdába besétálva a magyar kormánynak 2011 és 2014 között több mint 4,5 milliárd forinttal kellett konszolidálnia a várost.

Szintén ugyanebben az időszakban a kórház  ami több mint 300 állampolgárnak ad munkahelyet és sok ezernek gyógyulási esélyt – másfél milliárd forintos devizaalapú hitelt tudott felvenni. Ezt a hitelt egyébként a magyar kormánynak köszönhetően 2018-ra tudta a kórház teljesíteni és ezzel stabilizálni a működését.

De hogy miért is kértem szót: azért kértem szót, mert az elmúlt időszakban a kormányzat több alkalommal, 2014-ben 215 millió forinttal, 2015-ben 300 millió forinttal, 2016-ban egymilliárd forinttal, majd a tavalyi évben közel 48 millió forinttal tudta támogatni a fejlesztéseket. Ebből a Lepke gyermekmedencét, a csúszdaparkot, a gyermek-élménymedencét és a tetőfelújításokat tudták elvégezni.

Folyik annak a beruházásnak a végigvitele, amely a téli fürdést fogja lehetővé tenni a harkányi fürdő területén. Azt kell mondjam, hogy ezt most már az idelátogató turisták is a saját vásárlásaikkal, illetve az itt töltött időtartam meghosszabbításával elismerik, hiszen az elmúlt időszakban azoknak a száma, akik olyan vendégéjszakát töltöttek el, ahol iparűzési adót fizettek, több mint 250 ezer éjszakára nőtt.

Ezeket a fejlesztéseket egészíti ki az a közlekedésbiztonsági fejlesztés, ami egy körfogalom építését fogja lehetővé tenni a városban. A híres Zsigmondy sétány meg fog tudni újulni több mint egymilliárd forint értékben, bölcsőde-, óvodafelújításra kerül sor százmillió forint értékben, és végre egy új láb is elindulhat a város területén belül, hiszen közel 400 millió forintot fognak tudni költeni a harkányiak arra, hogy az iparterületet fejlesszék. Az őstermelői piac is megújításra kerül.

Az elmúlt év végén a magyar kormányzat háromlépcsős támogatási rendszerben, mintegy 3,8 milliárd forintos további fejlesztési forrásról döntött. 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben összességében ezt az összeget lehet majd a harkányi fürdő kivitelezési munkálataira, illetve a fejlesztési elképzelések kidolgozására fordítani.

Végül azzal zárnám a felszólalásomat, hogy mind a polgármester úr, mind a testület, mind, azt gondolom, minden polgár Harkányban azért dolgozik, hogy ezek a sok milliárdos fejlesztések a város fejlődését jelentsék, és nem csak a városét, hiszen a környékbeli dolgozók is itt otthonra fognak tudni találni, munkát és megélhetést fognak kapni ezekben a fejlesztésekben. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NAGY CSABA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. február 28-án tartott ülésén megtárgyalta a Nemzetközi Beruházási Bank és Magyarország Kormánya között a Nemzetközi Beruházási Bank magyarországi székhelyéről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló T/4476. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot, az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 8 nem szavazat ellenében elfogadta.Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzetközi Beruházási Bank egy több nemzetre, országra kiterjedő működésű fejlesztési bank, amely a szociális és a gazdasági fejlődést, a prosperitást és a tagállamok közötti gazdasági együttműködést kívánja erősíteni. A székhelyváltás a magyar kormány céljaival megegyezik, hiszen világos szándék, hogy Magyarország fővárosa, Budapest nemzetközi pénzügyi központtá váljon a régión belül. Ezzel a lépéssel egy fontos intézmény gazdagítja majd a magyar pénzügyi palettát, amely elősegítheti a hazai vállalatok nemzetközi piacra jutását is, továbbá jelentősen emelni fogja az intézményen belüli magyar munkaerő arányát.

Több nemzetközi hitelminősítő is pozitívan értékelte a bank székhelyének magyar fővárosba történő áthelyezését. A Nemzetközi Beruházási Bank Magyarországra költözése tehát elismerés a magyar pénzügyi kormányzat számára is az elmúlt 8 évben követett gazdaságpolitika tekintetében.

Az elhangzottakra tekintettel kérem tisztelt képviselőtársaimat, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, és a két jobbikos képviselőtársamnak is szeretném mondani, hogy az ember, amikor reggel 8 órakor eljön a magyarországi költségvetés általános vitájára, akkor azért vannak időnként, esetenként kritikus gondolatai is.

(19.20)

Úgyhogy én azt szeretném önöknek javasolni, hogy ezt fogadják el tőlem kritikai észrevételként, hogy a házszabály ismerete a vitakultúra része kell hogy legyen egy parlamenti képviselőnél. Tehát általános vitáról beszélünk, úgyhogy én ezt szeretném önöknek a figyelmébe ajánlani. (Bencsik János, Jobbik: És?)

Illetve, ha már az általános vitáról beszélünk, akkor egy folyamatra szeretném felhívni a figyelmet, hiszen egy olyan területnek vagyok a képviselője, ahol 174 önkormányzat van, tehát azt gondolom, sok-sok mindenről tudnék beszélni, de mégiscsak általánosságban azt szeretném elmondani, hogy az elmúlt időszakban és a mai vitában is szóba került, hogy a magyar kormány ezen a területen, illetve az európai uniós források vonatkozásában 12 000 milliárd forintot tudott szétosztani tíz operatív program vonatkozásában a mostani fejlesztési ciklusban.

Ezt két olyan operatív program vonatkozásában tudtuk elérni, amik az önkormányzatokat érintették, ez a terület- és településfejlesztési operatív program, illetve a vidékfejlesztési program. A rendszerváltás óta eltelt 29 évben még arra nem volt példa, hogy magyar központi költségvetési forrásokból ilyen mértékben tudjuk a falvainkat támogatni a fejlesztésekkel.

Én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy bizonyára az elmúlt száz évben sok-sok miniszterünk, illetékes tisztségviselőnk terjesztett elő költségvetésitörvény-javaslatokat, de hogyha tudnak minket figyelni, akkor biztos, hogy a mai napot irigykedve figyelték, hogy Varga miniszter úr, illetve államtitkár úr hogyan tudja megvédeni ezt a költségvetést, mert ilyen az elmúlt évtizedekben nem volt. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nehéz megszólalni az MSZP-s felszólalások után, de azért azt gondolom, hogy én mégiscsak foglalkoznék a 2018-as törvényjavaslattal, hiszen azt kell mondjam, hogy számtalan olyan, gazdaságot érintő intézkedést tartalmazott ez a törvény, ami az ország életét fontos szempontok alapján pozitívan befolyásolta, és ezekről mégiscsak jó lenne és kellene is beszélnünk.

(14.20)

Én még emlékszem arra, hogy 2010-ben, amikor a Fidesz-kormány megalakult, akkor milyen gazdasági helyzetet, pénzügyi helyzetet örököltünk, és amikor nyilvánosságra került az, hogy a választások vonatkozásában az akkori éves hiány több mint 80 százalékánál jár az ország, akkor egy kisebbfajta pénzügyi cunami jött Magyarországra, és ezt éppen az MSZP-től kaptuk, örököltük, és ezzel kellett elindulni. Most ehhez képest, azt gondolom, szinte hihetetlen a magam számára is, amikor ezeket a számokat olvassuk, és annak nagyon örülök, hogy a GDP 2,3 százalékát tette ki a kormányzati szektor hiánya  ugye, ez jobb, mint amit terveztünk , és az államadóssági szint is fokozatosan csökkent, és most már 70 százalékra mérséklődött. Ha valaki ezt 2010-ben mondja nekünk, azt gondolom, hogy mi sem hittük volna el. Úgyhogy azt kell mondjam, egyetértek azokkal a képviselőtársaimmal, akik korábban azt mondták, hogy ez egy nagyon fontos gazdaságpolitikai célkitűzés volt, amit sikerült végrehajtani.

A magam részéről annak is örülök, hogy a hiány finanszírozásában a devizaarány csökkent, hiszen 2011-ben 52 százalékot tett ez ki, ez mostanra, 2018-ra lecsökkent 23 százalékra, és a külföldiek által finanszírozott hiányösszeg aránya pedig 65 százalékról 36 százalékra esett. Ez azt is bizonyítja, hogy a magyar gazdaság és a magyar emberek tovább erősödtek, hiszen ők is részt tudtak ebben vállalni.

A GDP-növekedés 4,3 százalékos tervszinten volt megtalálható ebben a törvénytervezetben, ami a mostani előzetes tényadatok alapján 5,1 százalék. A fogyasztási árindex változása mindenféle ellenzéki negatív híresztelés ellenére tartható volt, sőt még jobb is lett, mint a terv, hiszen 3 százalék helyett 2,8 százalék lett csupán. És aminek én nagyon örülök olyan emberként, aki az életnek arról a területéről lett politikus, ahol a munka világa volt a meghatározó, hogy a termelékenységi ráta 2,4 százalék helyett 4 százalékkal nőtt.

Fontosnak tartom, hogy a beruházási hányad a tervezett 20 százalék helyett 25,2 százalék volt.

Annak is örülünk, hogy a foglalkoztatottak számának növekedése nem állt meg, hanem tovább nőtt, ugye, több mint 1,1 százalékkal. A közszférában 3 százalékkal dolgoznak kevesebben és a versenyszférában 2 százalékkal többen. Ezt azért tartottam nagyon fontosnak, hiszen most már arról kezdtünk el beszélgetni, hogy a 2010-es évekhez képest, illetve az elmúlt tíz évben közel 800 ezerrel többen dolgoznak, és ’18-ban, amikor elindult a költségvetés végrehajtása, akkor több mint 700 ezerrel dolgoztak többen, mint az azt megelőző időszakban, és ennek több mint 70 százaléka volt a versenyszférából kikerülő alkalmazott.

Sokat beszéltünk az uniós fejlesztésekről is, és azt kell hogy mondjam, bár általános vita van, azért mégiscsak egy-két dolgot szeretnék elmondani, hiszen az embernek mégiscsak van egy választókerülete, aminek talán jobban ismeri a részleteit, mint más választókerületeket, és talán ebből jobban meg lehet érteni azt, hogy miért is gondoljuk azt, hogy Magyarország egy emelkedő pályára lépett. Az uniós fejlesztéseknél ’14 és ’20 között, többször elmondtuk, az a cél, hogy gazdaságfejlesztésre, gazdaságélénkítésre, munkahelyteremtésre próbáljuk meg ezeknek az összegeknek a 60 százalékát felhasználni, és azt kell mondjam volt megyei elnökként, hogy mi is ezt a célt tűztük ki magunk elé, és számos területen sikerült fejlesztéseket elérni. És ez a sok-sok száz milliárd forint, azt gondolom, hogy jó helyre ment, és nemcsak azért mondom ezt, hiszen ezt már a németek is elmondták rólunk, hanem talán ez látszik is a falvainkon és a városainkon is.

Én egy-két tételt írtam föl, ami talán a gazdasághoz kapcsolódik. Ilyen például a pellérdi ipari park, ahol 2018-ban sikerült a munkák nagy részét megvalósítani. Amikor elkezdődött ez a projekt, akkor három darab telket tudtak értékesíteni a 28-ból, amikor most februárban ünnepélyes keretek között átadtuk, akkor már a 28-ból 26 teleknek gazdája volt, és több mint tíz épület állt ott, és kis- és közepes vállalkozók népesítették be ezt az ipari parkot. De jutott sok mindenre, ugye, az önkormányzatokról is beszéltünk, Szigetváron a tornacsarnokot, a tanuszodát sikerült energetikailag korszerűsíteni.

Az nagyon fontos volt, és államtitkár úr is a felvezetőjében beszélt arról, hogy az egészségügy vonatkozásában is nagyon sok mindenben előre tudtunk lépni. Ilyenek voltak azok az uniós projektek, ahol új mentőállomásokat építettünk, vagy éppen új mentőautókat szereztünk be vagy új tűzoltóállomást építettünk. Ez a vidéki Magyarországon nagyon fontos volt, hogy az uniós kivonulási átlagokat végre tudjuk produkálni. Most, ha ne adj’ isten, valakinek szüksége van mentőre, akkor negyedóra alatt oda tud érni Sásd környékén. Volt, hogy eddig 40-45 perc alatt ért oda egy mentőautó. Nagyon sokszor figyeltem azt, hogy mit mondanak korábban ellenzéki képviselőtársaim, mindig elmondták, hogy ezt a problémát meg kell oldani, sohasem oldották meg. Most ez megoldásra került.

Aminek nagyon örülök, hogy a közfoglalkoztatás tekintetében olyan programok is elindultak, amik egyedülállók. Nálunk három községet érintően, Drávacsehi, Szaporca és Tésenfa vonatkozásában egy olyan belügyminisztériumi projekt indult el magyar kormány által biztosított forrásokból, ahol disznótelepet építettek, illetve egy olyan vágóhidat és feldolgozó üzemet, aminek vonatkozásában a helyi termékek meg tudnak jelenni. És annak nagyon örülök, hogy egy multilánc is felkarolta ezeket a beruházásokat, hiszen az egyik multiláncban majd lehet kapni ezeket a termékeket. Most reklám miatt nem mondom a nevét.

Aminek végképp örülök, hogy ebben a költségvetésben lehetőség nyílt arra sok-sok év után, hogy a magyar kormány magyar forrásokat delegáljon különböző fejlesztésekre. Az én választókerületemben éppen 2018-ban született két fontos döntés. Az egyik Harkány várost érinti, amely az uniós fejlesztésekből az elmúlt időszakban kimaradt; itt egy decemberi döntés értelében 3,8 milliárd forintot kapott fejlesztésre a város a fürdőjére. És ami talán jelzi azt, hogy micsoda hatalmas változások történtek a magyar gazdaságban és a költségvetés-politikában: én arra emlékszem, hogy amikor megnyert egy önkormányzat egy uniós pályázatot, mondjuk, 2014 előtt, akkor mindenki elkezdett vakarózni, hogy a fene vigye el, nyertünk, de hogy fogjuk megcsinálni, miből fogjuk finanszírozni. Óriási a különbség. Most a kormány döntött, és még a döntéséhez képest is pár napon belül a város megkapta a szerződést, és megkapta a szerződésben jelzett időpontban az első sok száz milliós összeget.

Ez egyébként jellemző az uniós projektre is: amikor egy önkormányzat elnyer egy projektet, megkötik vele a szerződést, és előre megkapja a pénzt, amit egy elkülönített számlán kell kezelnie. És nem kell neki hitelt fölvenni, nem kell neki azon aggodalmaskodni, hogy miből és hogyan fogja tudni finanszírozni magát a beruházást, és hogyan fizeti ki a vállalkozókat vagy az alvállalkozókat a fővállalkozó. Ezek olyan lényeges változások, amiket ha végiggondolunk, akkor azt kell hogy mondjam, ilyen tekintetben erre talán nem is lehetett számolni. És azt gondolom, hogy ez egy példaértékű teljesítmény az elmúlt időszakban, hiszen álmodni sem mertük volna, hogy ilyen helyzet valaha is előáll a beruházások finanszírozásában.

Ugyanilyen döntés volt Vajszló esetében, illetve a környező települések vonatkozásában az iparfejlesztési támogatás, illetve a csatornázási támogatás, szintén magyar forrásokból, nem uniós forrásokból. Ott is a szerződéskötést követően szinte azonnal megérkezett az a pénzösszeg, amivel a munkákat el lehet indítani, illetve az előkészítéseket végre lehet hajtani.

2018-hoz köthető az is, hogy maga a kormányfő 2018-ban jelentette be a „Magyar falu” programot, ami kizárólag magyar forrásokat használ fel. Én tudom, hogy ez átnyúlott 2019-re, de mégiscsak a döntés 2018-ban született meg. Összeírtam, hogy milyen olyan célokat fogalmazott meg ez a program, amiben igyekszik a vidéknek segíteni: az egyházi közösségi terek fejlesztése, a nemzeti és a helyi identitástudat erősítése, orvosi rendelők, eszközparkok, lakások építése, a szolgálatilakás-építési program, az eszközfejlesztések, a járda, az útfelújítások, a bölcsik, óvodák felújítása, építése, az óvoda- és bölcsiudvarok felújítása, a polgármesteri hivatalok felújítása, illetve a temetőfelújítási program.

(14.30)

Nagyon várják már a falu- és a tanyagondnoki szolgálatok pályázati eredményét is a falvaink. Ilyen program a rendszerváltozás óta nem volt, sőt ha végiggondoljuk az elmúlt 30-40 évet, talán az elmúlt 40 évben nem volt ilyen vidékfejlesztési program. Ezt mindenképpen szeretném elmondani, hiszen a 2018-as költségvetési törvény végrehajtása és annak a szigorú fiskális politikája is hozzájárult ahhoz, hogy ’19-ben ez a program teljesülni tudjon.

Ha megengedik, akkor talán én még a családokról beszélnék, mert azt gondolom, hogy a vidék szempontjából ezt én rettenetesen fontosnak tartom, és nemcsak a vidék, hanem a városok szempontjából is. Sokat beszéltünk itt az emberek élethelyzetéről, úgyhogy egy-két adatot kiírtam magamnak: például a minimálbér 2017-ben 15 százalékkal emelkedett, ’18-ban további 8 százalékkal, a szakmunkás-minimálbér ’17-ben 25 százalékkal, ’18-ban 12 százalékkal, a nyugdíjasok ügye már szóba került, kaptak nyugdíjprémiumot és Erzsébet-utalványt, a nyugdíjas inflációs kosár alatta volt a nyugdíjemelésnek, ha minimálisan, de alatta volt. Ezt nagyon fontosnak tartom. Olyan számokat olvastunk mind a bruttó, mind a nettó béremeléseknél, amik, azt gondolom, az elmúlt 20-30 évet végiggondolva szinte hihetetlennek hatnak: ez a 11,3 százalék, a versenyszférában 10,9, a közszférában 12,1 százalék. Azért én szeretném, ha ezt még egyszer végiggondolnák, mert tényleg a rendszerváltás óta erre nem nagyon volt példa, sőt biztos vagyok benne, hogy nem volt példa.

A gyerekes családok: 2016-ban 10 ezer forintról 12 500 forintra, ’17-ben 12 500 forintról 15 ezerre, ’18-ban, a harmadik ütemben 17 500 forintra emelkedett a két gyermeket nevelő családoknak gyermekenként a havi adókedvezményük. Ez havi 35 ezer forintot jelent, évente maximum 420 ezer forintot, azaz nettó 60 ezer forinttal kaptak többet a két gyermeket nevelő családok 2018-ban. 2018-ban lépett életbe az a döntés, amely a házasságkötés és a családalapítás vonatkozásában az adókedvezményt függetlenítette a családi adókedvezménytől, tehát ezt figyelembe lehetett venni.

Amit szeretnék röviden, de nagyon-nagyon nagy hangsúllyal elmondani, ez pedig a gyermekétkeztetés alapvető megváltoztatása. Én egy olyan települési szerkezetű térségből jövök, ahol  ki merem mondani  az elmúlt években, mondjuk, öt évvel ezelőtt még a gyermekéhezés egy olyan fogalom volt, amit tényként sajnos meg lehet ott élni. 2015-től elkezdődött a gyermekétkeztetés megreformálása a finanszírozás tekintetében, a bölcsődében és az óvodában elkezdte a kormányzat az intézményi hálózaton keresztül biztosítani a szünetben is az étkezést. A nyári szünet után ez kiegészült az őszi és a téli szünettel is, és azt kell hogy mondjam, hogy a hátrányos helyzetet megélő szülők és gyermekek esetében, én állítom, hogy a mi térségünkben nagyon sok helyen a gyermekéhezést a magyar kormányzat, az Orbán-kormányzat szüntette meg.

Nagyon fontosnak tartom még azt is  ezt kiegészítendő, bár itt az oktatás vonatkozásában sok kritika hangzott el , hogy a könyvellátás vonatkozásában, az oktatás vonatkozásában szintén nagyot sikerült előrelépni évről évre, hogy az ingyenes tankönyvellátás felé elinduljunk. Azt is nagyon fontosnak tartom, hogy pont azért, hogy a fiatal, gyermekes családok munkát tudjanak vállalni, a minibölcsődékkel, a bölcsődékkel, az óvodai ellátás folyamatos fejlesztésével lehetőséget teremtünk a gyerekes szülőknek is, hogy az elsődleges munkaerőpiacra rálépjenek, illetve munkát tudjanak vállalni.

A 15 percbe ennyi fért bele. Még szerettem volna egy-két dolgot elmondani, de köszönöm szépen a figyelmet. Azt kérem minden képviselőtársamtól, hogy ezt a törvényjavaslatot fogadja el, mert nagyon jó irányban ment az ország ezzel a 2018-as évvel. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak egy válaszreakció, mert volt megyei elnökként pontosan ismerem ezeket a kérdésköröket. Tehát az mindig egyedi önkormányzati felelősség, hogy hogyan és mi módon készítették elő a beruházásokat. Az a beruházás, aminek a bekerülési összege a kétszerese a tervezetthez képest, az biztos, hogy rosszul volt előkészítve szakmailag. Ezt mint mérnök mondom.A második megjegyzésem, hogy mégiscsak alapvetően más a helyzet, hogy előre megkapják a pénzt a szerződés aláírása után az önkormányzatok ahhoz képest, ami korábban volt. Ez az első megjegyzésem. A második pedig: nyilvánvalóan maga a rendszer is tartalmaz mozgásteret ezekre az esetekre.

Gondolom, hogy Siófok város önkormányzata, miután előkészítette ezt a beruházást, meghirdette a közbeszerzésen. Most már tudják, hogy nagyjából mennyibe kerül ez a beruházás. 200 millió forintot nyertek, ha jól értettem a felszólalást. 200 millió önrészt terveztek, és összességében 500 millió forintba kerülne a beruházás. Nekik lehetőségük van a megyei önkormányzaton keresztül az irányító hatósághoz fordulni, hogy ezt az összeget megemeljék. Egyébként a megyei önkormányzatok pártpolitika-mentesen mindenhol szokták támogatni ezeket a kérelmeket, és egyedi elbírálás alapján szokták ezeket a kérelmeket odaítélni vagy más szakmai fórum elé, szakértők elé vinni az anyagot, illetve a kérést, hogy az teljesíthetőe, reálise vagy sem.

Én tehát azt gondolom, hogy ennek van egy teljesen normális menete. Ezt Magyarországon minden önkormányzat a maga részéről meg tudta, meg tudja csinálni. Nyilván vannak olyan beruházások, ahol valamit elszámoltak az előkészítés során, azt a helyzetet pedig műszakitartalom-változással kell kezelni. Én ezt tudom tanácsolni mindenkinek. Nálunk, Baranyában ez működik, ezt tudom mondani. Köszönöm szépen.

NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Megpróbálok a törvényjavaslathoz hozzászólni, hiszen az  felolvasom  a szakképzésről szóló 2019. évi törvény hatályba léptetésével összefüggő módosító és a hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló törvényjavaslat, és itt végighallgattam a vitát, és nekem az volt az érzésem, hogy nyilván ez a törvényjavaslat egy másik törvényjavaslathoz kapcsolódik, amelyet már elfogadtunk. De mind a két törvényjavaslatnak van egy alapja, ez a „Szakképzés 4.0  A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira” címet viseli. Az innovációért és technológiáért felelős miniszter úr és csapata, szakértő csapata dolgozta ki ezt az anyagot, amely, azt gondolom, egy nagyon szép szakmai anyag, nagyon fontos, a magyar társadalompolitika szempontjából aztán végképp fontos megállapítással, statisztikai adatsorral. Én javasolnám képviselőtársaimnak, hogy ha van idejük, akkor olvassák el, mert szembesít egyébként a valósággal, és talán nagyon sok magyarázatot ad arra, hogy miért szükséges ennek a két törvényjavaslatnak a megtárgyalása és elfogadása. Hogyha az ember ebbe beleolvas, akkor nagyon sok mindent tud meg Magyarországról, a magyar társadalomról, az oktatásnak, a szakképzésnek a helyzetéről, és rá is térnék azokra a jogszabály-módosításokra, amelyeknek a szükségszerűségét viszont ez a stratégia talán alátámasztja. Több képviselőtársam beszélt már arról, hogy a köznevelés egységes rendszerétől elszakadó, önálló szakképzési szabályozási és intézményrendszeri struktúrát vázolt fel és alakított ki ez a jogszabályi rendszer. Ha megengedik, akkor én mégiscsak egy ilyen gyakorlatias megközelítésben beszélnék erről, a hároméves szakképzési, illetve az ötéves technikumi képzésről, amit egyes szakemberek a mérnökképzés előszobájának tartanak. (Arató Gergely: Ez sincs benne ebben a törvényjavaslatban! Csak mondom!) Én azt gondolom, hogy nagyon fontos az, hogy egy olyan intézményhálózati rendszer jöjjön létre, tisztelt képviselőtársam, amelyben ezeket a szakmai, oktatáspolitikai reformokat meg lehet valósítani, és azt gondolom, hogy ezek már hozzátartoznak, gyakorlati értelemben tartoznak hozzá a jogszabály-módosításhoz. Azt is gondolom, hogy az elmúlt időszakban egyszerűen az élet kényszerítette rá Magyarországot és a minisztériumot és a kormányt arra, hogy próbálja meg azokat a szakmai kompetenciákat az oktatási rendszeren, a szakképzésen keresztül az állampolgároknak biztosítani, amelyek a piaci elhelyezkedést tudják biztosítani.

2010 óta 800 ezerrel többen dolgoznak az országban, most már négy és fél millióan, és a munkanélküliség is az egyharmadára esett vissza. Ezért tartom fontosnak nagyon, hogy a szakképzési rendszer irányítása, a feladatok, a hatáskörök megosztása a kormány és az ágazati minisztérium között, illetve az ott felelős végrehajtó személyzet között most már precízen meg van fogalmazva, hogyha lehet így mondani.

Nagyon fontos, hogy a jogszabályban végre a tanulói és a felnőttképzési jogviszonyok is tisztázásra kerültek. (Arató Gergely közbeszól.) Az egyik legnagyobb gond az volt talán az elmúlt 10-20 évben e tekintetben, hogy itt nem volt egy teljesen átlátható és tiszta rendszer. (Arató Gergely közbeszól.) Fontos a duális képzés során a munkaszerződések alapján folyó szakmai képzések szabályozása, és nagyon fontos az is, hogy egy olyan adatbázis fog létrejönni, amelyben ezeket a képzéseket nyomon lehet követni.

És hogy megbecsüljük azokat, akik szakmát választanak, illetve az életüket egy olyan irányba viszik, ahol munkából, szakmai munkából szeretnének megélni, én nagyon fontosnak tartom, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve az áfa vonatkozásában is olyan kedvezményeket biztosítunk ebben a jogszabályhalmazban, amelyek a szakmai oktatást és a szakmai képzést, illetve azoknak a vizsgáztatását, illetőleg a vizsga díjának az elszámolását fogják segíteni a személyi jövedelemadó-, illetve az áfatörvény vonatkozásában.

(19.10)

Nagyon fontos, hogy a bejelentett felnőttképzés, a jogszabály alapján és az engedély birtokában végzett felnőttképzés ide fog tartozni, illetve a vizsga is. Azt is nagyon fontosnak tartom, hogy a nyelvek tanulását is ösztönözzük azzal, hogy az általános forgalmi adó alól kivesszük majd a vizsga vonatkozásában a költségeket.

Azt kell hogy mondjam, hogy a szakmát tanulók megbecsülésének egyik nagyon fontos része  és szintén fontosnak tartom ennek a jogszabályhelynek a megváltoztatását  az, hogy a tanulmányi és a tehetséggondozó versenyek szervezése és lebonyolítása is áfamentes lesz.

És hogy magát a képzést, illetve azokat, akik tanulnak, hogyan és mi módon tudja egy kormányzat egy rendszeren keresztül támogatni, erről szól a személyijövedelemadó-törvénynek az a módosítása, ami az ösztöndíjat, az egyszeri pályakezdési hozzájárulást, a rászorultsági helyzet miatti támogatást, a szakképzési munkaszerződések vonatkozásában azokat a juttatásokat, bér szerinti juttatásokat és nem bérhez kapcsolódó juttatásokat teszi jövedelemadó-mentessé, amiket azok a tanulók kapnak, akik a szakképzésben részt vesznek.

Ez mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy maga a szakképzési rendszer megújuljon. Nyilván a törvényjavaslat számos jogszabályhelyet módosít, illetve pontosít a tekintetben, hogy az új szakképzési törvény életbe tudjon lépni. És talán, amiről azt gondolom, hogy nagyon fontos, és ha elolvassák majd ezt a 4.0-s stratégiát, akkor látják azt, hogy nemcsak a szakképzés vonatkozásában készült el ez a koncepció, hiszen itt, ebben a stratégiában már olvashatnak arról, hogy kik, hol, hányan, hogyan, mi módon szakadnak le az oktatási rendszerünkből. És bár itt önkritikusan egyébként mindig el szoktuk mondani, hogy azok a számok, amik vannak, azokat nyilván csökkenteni kell. De én megnéztem azt, hogy például az én megyémben, ahol én képviselő vagyok, az elmúlt két évben ez a lemorzsolódás 14 százalékról 8 százalékra csökkent, úgyhogy azt gondolom, hogy az az irány, amit a kormány ezekkel a jogszabály-módosításokkal elindított, nagyon jó irány.

Végül még egy zárógondolat  és azt kérem mindenkitől, hogy majd ezt a törvényt is fogadják el, remélem, hasonló egyetértésben, mint ennek a törvényalkotásnak az előző szakaszában , hogy jó szakembereket, jó megbecsülést kell adni azoknak a kollégáknak, akik ebben a rendszerben dolgoznak, és ebben olyan kompetenciákat tudnak majd behozni a piacról, amiket talán a mostani időszakban nem, és egyre jobban képzett, és jobban felkészült fiatalokat tudunk kivinni majd a munkaerő világába, mert ennek a törvényjavaslatnak és az előző törvényjavaslatnak is talán ez a lényege. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Meg kell hogy mondjam őszintén, hogy nem szerettem volna szólni, de mégiscsak így, a hajnali órákon muszáj szólnom, mert azt kell hogy mondjam, hogy amikor az ember a rendszerváltozást megélte, akkor abban reménykedett, hogy mind a parlamentben, mind a helyi demokráciákban a viták értelmes történetek lesznek, és mégiscsak arról fognak szólni, ami a napirendi ponthoz kapcsolódik. Én most meghallgattam Bangóné Borbély Ildikó 15 perces hozzászólását. Sem a határozati javaslatról, sem a törvényjavaslatról egy betűt, egy szót, egy mondatot nem ejtett. Mindenféle dolgot hallottunk róla, tőle. A törvényjavaslatot ilyen papírnak minősítette, aztán mondta, hogy rohadtul nem érdekli, aztán mondta azt is, hogy ne húzzuk ki az ördögöt belőle, aztán használta az aljasság szót. Aztán azt mondta a házelnök úrra, hogy amikor a jogával él, akkor bűncselekményt követ el.

Igazából nagyon nehéz ilyen vitában részt venni, és ezeket a vitákat értelmes és konstruktív vitának tekinteni. Azt tudom önöknek mondani, hogy az ember, ha megéli a rendszerváltást és végigül nagyon sok-sok önkormányzati ülést, parlamenti ülést hosszú éveken keresztül, akkor tudja, hogy minden egyes vitának vane értelme vagy nincsen.

Azt gondolom, hogy ami most itt hajnalban folyik, ez egy értelmetlen, vitának nem nevezném, ez egy értelmetlen beszélgetéssorozat, sokszor olyan dolgokról, amiknek semmi közük nincsen a benyújtott határozati javaslathoz és törvényjavaslathoz. És azt kell hogy mondjam, hogy önök saját maguknak okozták azt, a rendszerváltás óta ez a parlament képes volt szokásjog alapján, parlamenti illem és mindenféle jogszabály alapján működni  ez 2019-re elveszett. Azt gondolom, hogy a legnagyobb bűnösök önök. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok érv hangzik el, amelyek közül azt kell hogy mondjam, hogy elég sok sületlenséget hall az ember  és nem tudok másként fogalmazni, remélem, senkit nem sértek meg ezzel  itt a nyilvánosság korlátozásáról és minden másról meg a demokratikus ellenzéki jogoknak a korlátozásáról. Én most előszedtem azt a hivatalos iratot, ami itt a Házban készült. Ez az előre bejelentkezett felszólalók listája, és látom ezen az iraton, hogy 10 óra 30 perctől az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. február 24-én hozott országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslatot tárgyalta a parlament együttes általános vita megkezdése címen a T/8044., illetve a H/8042. szám alatt.

Ezt azért mondtam most így el, hogy ha valaki esetleg most interneten nézi bárhol a világban a magyar parlament ülését vagy autóban, vagy vonaton, vagy repülőn, vagy otthon, hiszen az interneten ezt megteheti, bárhol  még egyszer mondom  a világban és bármikor, és vissza is keresheti, akkor láthatja majd azt, hogy az ellenzéki képviselők erről a határozati javaslatról, illetve a törvényjavaslatról elmondhatták a véleményüket, összeségében hét képviselő 180 percben. A kormánypárti képviselők, Fidesz-KDNP két képviselővel 60 percben, ezen kívül még a nemzetiségi szószóló is beszélhetett ehhez a határozathoz. (Dr. Varga-Damm Andrea: Az még a vezérszónoki volt!) És most kiabálnak persze, mert nem tudják elviselni azt, hogy az ember elmondja a véleményét.

Azt gondolom, hogy ez is önöket jellemzi, és talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy ezt a határozati javaslatot be kellett hogy terjesszük a parlament elé, mert azt gondolom, hogy fontos azt önöknek elmondani, hogy mégiscsak itt ebben a parlamentben vannak olyan hagyományok és vannak olyan szokásjogok, amelyeket, mondjuk, illene betartani.

És azt is gondolom, hogy a mostani demokrácia, és én demokrataként azt mondom, hogy a mostani jogi szabályozás is lehetővé teszi azt, hogy önök megalapozott érvekkel elmondhassák bármikor, bárhol, bármilyen fórumon úgy a véleményüket, hogy semmiféle retorzió ne érje önöket. Tehát azok a felszólalások, amik arról szólnak, hogy itt sérül a demokrácia, azok, azt gondolom, hogy egyszerűen nem állják meg a helyüket, azaz nem igazak.

Önök a mai napon összességében háromszor annyi idő alatt mondhatták el a vezérszónoki véleményüket és felszólalásukat, mint a Fidesz-KDNP-frakció tagjai. Ráadásul ezt a világon bárhol bárki az interneten keresztül a XXI. században láthatta. És azt is gondolom, hogy nem sérülnek a jogok, hiszen ezek a felvételek archív módon felkereshetőek, megnézhetőek, visszajátszhatóak, különböző file-okban kereshetőek, és még nyomtatott formában is olvashatóak. Tehát azt gondolom, hogy ilyen tekintetben teljes a nyilvánosság, és azt gondolom, hogy a mai szociális médiák (Dr. Lukács László György: Szociális médiák?) rendkívüli módon nyílttá teszik ilyen tekintetben a vitákat.

Úgyhogy én nem igazán értem azt, hogy e tekintetben milyen kritikákat fogalmaznak meg. Én azt gondolom, hogy amiket megfogalmaznak, azok már a demagógia határát súrolják, sőt talán bele is lépnek ebbe a tárgykörbe.

És ha talán még valamit el szeretnék mondani, az az, hogy én azt gondolom, hogy a parlamentben igenis itt van a vitának a helye, a keretekbe foglalt vitának a helye, és ha önök ezeket a polgári értékrendeket magukénak éreznék, akkor lehet, hogy célt is érnének sokkal többször, mint ahogy most.

Én azt kérném önöktől, hogy majd ha lehiggadtak, és kipihenték magukat, és meglesz majd a nyomtatott verziója azoknak a dokumentumoknak, amelyekből nyomon tudják kísérni ezeket a vitákat, akkor írják össze önök, hogy milyen beszólásokat, milyen sértéseket vágtak azokhoz a képviselőkhöz, akik itt ültek. (Dr. Varga-Damm Andrea: Nem sértettük meg, csak meg akartuk mondani…) Még egyszer mondanám, hogy olvassa vissza a felszólalásokat, az ellenzéki felszólalásokat, és ezeket a jelzőket írják össze, és írja össze azokat a jelzőket, húzza alá, hogy mi az, amit a kocsmában szoktak, a kocsmai vitákban egymásnak mondani az emberek. Megdöbbentő a szóhasználat, az a fogalmazási rendszer, amiben önök itt megpróbáltak minket meggyőzni bármiről is. Így nem lehet! Úgy, hogy nem tiszteljük a másikat, úgy, hogy nem mondjuk el tisztességesen a véleményünket, úgy, hogy nem próbáljuk meg egymást meggyőzni, ez politikai cirkusz, ami itt most folyik. Ennek így semmi értelme.

És még egyszer szeretném mondani, hogy a legnagyobb felelőse annak, hogy ezt a határozati javaslatot ide be kellett terjeszteni, az a vitakultúra, ami önökben nincsen meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Most már elég sokadik órájában vagyunk ennek a vitának, és ismétlődnek érvek, felvetések. Talán már mások is nézik a parlament közvetítését, úgyhogy én mindenképpen szeretném elmondani az általános vita keretében azt, hogy a tegnapi nap 10 óra 30 perctől, fél 11-től indult el az általános vita, ahol tíz ember szólalhatott föl, ebből kilenc volt képviselő, és egy nemzetiségi szószóló. Az ellenzék részéről hét képviselő tudta elmondani a véleményét a T/8044., illetve a H/8042. számú javaslattal kapcsolatosan. A hét ellenzéki képviselő összességében 180 percig beszélhetett, míg a kormánypárti képviselők 60 percig ketten. Úgy gondolom, mindenkinek megadatott az a demokratikus jog egy működő, létező demokráciában, hogy elmondhassa a véleményét. S azt gondolom, ha egy működő demokráciáról beszélünk, akkor ennek a szabályozásnak nagyon fontos üzenete van. Ezt röviden úgy lehet összefoglalni, hogy az ocsmány, trágár beszédnek és a rendbontásnak nincs helye az Országgyűlésben, és, teszem hozzá, valódi szankciókra van szükség.

Örülök annak, hogy a Jobbik-frakció két tagja is nemzetközi példákat sorolt fel, mert ezek a példák azt bizonyítják, hogy az előttünk fekvő javaslat Európában is megállja a helyét. Ha az általános indoklást átnézzük, akkor érdemes egy-két dolgot végigvenni, s egy-két dolgot fel is olvasnék ebből, mert azt gondolom, hogy nagyon fontos. Hiszen azt látom, hogy vannak olyan képviselőtársaink, akik az elmúlt órákban ugyan hozzászóltak a napirendi ponthoz, de hát nagyon sok olyan felesleges percet töltöttünk el politikai vitával, aminek nem volt köze az előterjesztéshez. Sok-sok tíz percet töltöttünk el azzal, hogy a közelmúlt történelmét megpróbáltuk másképp értelmezni. Itt eléggé hajmeresztő értelmezéseket hallhattunk előterjesztő képviselőtársaimmal együtt. Ha pontosan és szakszerűen akarok fogalmazni, annyi zagyvaságot hordtak össze, hogy az valami egészen elképesztő. Biztos, hogy a kollégákkal le fogok ülni és ebből csinálok egy kivonatot, mert azt gondolom, hogy a történelem újraértelmezése eléggé sajátságosan fekszik önöknek, és ezt a stílust valóban jól is csinálják, mint ahogy csúsztatni és félreértelmezni is nagyon szakszerűen tudják a mi mondanivalónkat.

Amit még el szeretnék mondani ezzel kapcsolatban, az az, hogy hál’ istennek, mi nemcsak budapestiek vagyunk, hanem az ország más-más részéből is jöttünk. (Kunhalmi Ágnes: Én is!) Azt nagyon fontosnak tartom, hogy az önök pártjainak, az önök összefogásainak, amiket a politikai szél összevissza összefújt, mik voltak az első jelentős lépései. Az én hazámban, Baranya megyében a megyeszékhelyen a DK-sok, illetve a momentumosok azzal kezdték, hogy megszüntették a napirend előtti felszólalás lehetőségét  figyelem! , amit még Toller László sem szüntetett meg a pécsi közgyűlésben, és megszüntették azt a politikai kultúra részeként Pécsett, Baranya megye székhelyén elfogadott rendszert, hogy a levezető elnök, mint ahogy a parlamentben is, nem vesz részt a vitában. Amikor politikailag részt akar venni a vitában, akkor átadja az ülés vezetését másnak, bejelentkezik, és elmondja a véleményét. Ezt is megszüntették. A harmadik lépésben pedig öt percben korlátozták egy megyei jogú város esetében a hozzászólás lehetőségét. Ezek önök. Ehhez képest itt teljesen mást mondanak.

De térjünk vissza arra, hogy mit tartalmaz ez a szabálytervezet. Az Országgyűlés 2012-ben új fegyelmi jogi szabályokat vezetett be. A szabályozás gyakorlati tapasztalatainak az összegzése, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletében lefektetett elvi jelentőségű megállapítások nyomán szükségessé vált a rendelkezések átfogó jellegű módosítása, így a javaslat a fegyelmi jogi szabályokat, a lehetséges szankciók körét és a jogorvoslati eljárás új rendszerét tartalmazza.

Nagyon fontos, hogy maga a szabályozás, a vélemények kifejezése egy közel 200 fős testületben azonban csak szabályozott formában mehet végbe  írja az indoklás , és nem akadályozhatja meg az intézmény működését, és a többségi döntések meghozatalát, mivel azzal az Országgyűlés funkciószerű működése lehetetlenülne el. Én azt tudom önöknek mondani, hogy amit az elmúlt év végén csináltak, itt mindenféle jelzőket aggattunk egymásra, de nekem nagyon megtetszett egy ilyen jelző, amit hallottam, hogy „képviselői erőszakszervezet”, ami decemberben működött.

(8.00)

Egészen elképesztő volt azt az emberi és politikai indulatot látni és megélni, amit itt a Parlamentben volt. És igenis azt kell hogy mondjam, hogy fizikailag meg akarták akadályozni azt, hogy azok a képviselők, akik a magyar Országgyűlésben választópolgároktól megkapták azt a felhatalmazást, hogy törvényt alkossanak, önök meg akarták akadályozni azt, hogy mi törvényt alkossunk, vagyis a munkavégzésünket akarták önök megakadályozni. Hál’ istennek, egyébként ez nem sikerült, de azt gondolom, hogy ez a javaslat pont ezeket a szituációkat is megfelelően tudja majd kezelni. Nagyon fontos az, hogy az ellenzék tudja gyakorolni egy demokráciában a jogait. Az is nagyon fontos, hogy el tudja mondani a véleményét, még akkor is, ha zöldségeket beszél.

Egy kormánypárti képviselőnek ezeket meg kell hallgatnia, de az is nagyon fontos, hogy a többségi döntési elv ne szenvedjen ebben a demokratikus vitában kárt. A Velencei Bizottság az ellenzéknek a demokratikus parlamentben betöltött szerepéről szóló jelentése, ennek is a 147. pontja arról szól, hogy a politikai ellenzék alapvető kötelessége, hogy funkcióját a jogszabályok  többek között a mindenkori alkotmány, Alaptörvény, a polgári és büntetőjog, valamint a parlamenti eljárásrend  szerint lássa el. Az ellenzéki pártok javasolhatják a jogszabályok módosítását, de a módosításig ugyanúgy tiszteletben kell tartaniuk a hatályos törvényt, mint mindenki másnak.

A fenti elveket az Emberi Jogok Európai Bírósága is rögzítette a Karácsony és mások, illetve Magyarország ügyben hozott ítéletében. A nagykamara kimondta, míg a parlamentben folytatott viták szabadsága alapvető fontosságú a demokratikus társadalmakban, e szabadság nem korlátlan természetű. Még egyszer mondanám: nem korlátlan természetű. A véleménynyilvánítás szabadságának a parlamentben való gyakorlása a 10. cikk (2) bekezdésében hivatkozott kötelezettségekkel és felelősséggel jár, a parlament hatékony működésének biztosítása érdekében.

E rendelkezés alapján a parlamenteknek jogukban áll cselekedni, amikor tagjaik a törvényhozás szokásos működésének rendjét megzavaró magatartást tanúsítanak. Még egyszer mondom: az Emberi Jogok Európai Bíróságának a véleménye. Erre figyelemmel a bíróság szerint túlnyomó közérdek fűződik ahhoz, hogy a parlament  miközben tiszteletben tartja a szabad vitához fűződő igényeket  mégis hatékonyan tudjon működni, és teljesíthesse küldetését a demokratikus társadalmakban.

A nagykamarai ítélet ezenfelül meghatározza a tisztességes eljárás feltételeit, amelyeket a házszabálysértő képviselővel szembeni szankcionálási eljárásban érvényesíteni kell. A fegyelmi szankciót megfelelő indoklással kell ellátni, és a döntéssel szemben hatékony jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani, amelynek során a képviselő kifejtheti álláspontját.

Ha megnézzük az erre vonatkozó javaslatot, akkor azt látjuk, hogy  idézem szintén az indoklást  „a javaslat az Emberi Jogok Európai Bizottsága joggyakorlatában lefektetett megállapításokat figyelembe véve újraszabályozza az alkalmazott jogkövetkezményekkel szemben igénybe vehető jogorvoslatok rendszerét”.

A jogorvoslati eljárás minden jogkövetkezménye alkalmazásának esetében kétfokozatúvá válik. Első jogorvoslati fórumként a Mentelmi bizottság jár el. Azt gondolom, hogy a Mentelmi bizottságunk működése ebben a ciklusban és az előző ciklusokban is garanciát kell hogy adjon, adjanak arra, hogy a Mentelmi bizottság ezeket az ügyeket megfelelő alapossággal, megfelelő mélységgel fogja megtárgyalni és kivizsgálni, és azt is gondolom e tekintetben, hogy olyan döntéseket fog hozni, amit mind a képviselő, mind a parlament el fog tudni fogadni.

Még egyszer mondom, és ezt szeretném hangsúlyozni, hogy ha megnézzük a rendszerváltás óta a magyar parlament működését, azt kell hogy mondjam, hogy általában ezek olyan szélsőséges helyzetek és szélsőséges viszonyok, amire egy hétköznapi parlamenti ülésen nem kell hogy számítsunk.

És azt gondolom, hogy innentől kezdve nagyon fontosak ezek a szabályozások, hiszen a sokat emlegetett, egyesek által képviselőtársunknak nevezett Hadházy Ákos olyan szintet lépett a parlamenti létben, ami egészen eddig elképzelhetetlen volt az elmúlt 2-3 évtizedben, és nemcsak a trágár stílusa miatt, hanem az egész parlamenti munkához való hozzáállása vonatkozásában is.

Másodfokon az Országgyűlés jogosult a döntés meghozatalára. A jogorvoslati kérelmek előterjesztésére az érintettek joggyakorlásának megkönnyítése érdekében egységesen 8 nap áll rendelkezésre.

A Mentelmi bizottság döntésének meghozatalára biztosított határidő kezdőnapja igazodik a jogkövetkezmények alkalmazására rendelkezésre álló határidőhöz, így elkerülhető, hogy az ülésen elrendelt és az utólag alkalmazható jogkövetkezményekkel szemben igénybe vehető jogorvoslati eljárások elváljanak egymástól.

Ez is egy olyan garancia, nagyon szigorú garancia ebben a rendszerben, amiben ezeket a fegyelmi kérdéseket…  amiről remélem, hogy nem lesz nagyon mód gyakorolni, hiszen én azért bízom abban, hogy a mai vita után azért képviselőtársaim is belátják, hogy mégiscsak a politikai érvek súlyát kellene itt a parlamentben alkalmazni, és nem mindenféle fizikális erőszakot és behatást, hogy mondjuk, megakadályozzuk a parlamenti képviselőknek a munkáját. Még egyszer mondom: remélem, hogy itt a parlamenti viták megfelelő mederben folyván alkalmasak lesznek arra, hogy a politikai nézeteltéréseinket, a demokráciáról vallott hitünket és esetleg a történelmi áttekintésben a különbözőségünket is meg tudjuk beszélni, és ne kelljen még fizikai erőszakhoz folyamodni, és ne kelljen a parlament tekintélyét tovább rombolni.

Persze, lehet mindenféle jogkövetkezményekről még beszélni e tekintetben, de azt gondolom, hogy a büntetéseknek, mind a pénzbüntetéseknek és minden más egyéb fegyelmi döntéseknek olyan súlyúnak kell lenni, hogy igenis gondolja meg mindenki azt, hogy ha mondjuk, az obstrukció ilyen és ehhez hasonló módszereihez nyúl, akkor annak milyen következményei lesznek.

Azt tanácsolnám önöknek, hogy a parlamenti választásokat nem itt a patkóban fogjuk egymás között eldönteni, azt kint az emberek a szavazófülkékben a szavazataikkal fogják eldönteni, és azt kérem önöktől, hogy ezeket a politikai vitákat itt európai módon, a magyar Országgyűléshez méltóan próbáljuk meg végigvinni és megvívni egymással; próbáljunk egymás felé  már amikor lehet  tisztelettel fordulni.

Nyilván itt is, mint az élet más területén lesznek kivételek. Nyilván lesznek az önök székeiben ülők között is, és biztos vagyok benne, hogy a mi székeinkben ülők között is lesznek kivételek. Próbáljuk meg azt elérni, hogy ne az egymás sérelmére elkövetett fogalmazásokkal próbáljuk meg ezeket a csatákat megvívni, hanem próbáljuk meg ténylegesen a parlamentben a törvényjavaslatokról és a határozati javaslatokról folyó vitát végigvinni ebben a tanácskozási rendszerben.

Arra kérném önöket, hogy gondolják ezt végig. Abban biztos vagyok, hogy ez a fegyelmi eljárási rendszer, amit most bevezetünk…  hiszen hallottuk a jobbikos képviselő hölgytől és úrtól is, hogy európai példákkal alá van támasztva, és abban biztos vagyok, végiggondolva azt, hogy ha nekünk esetleg ellenzékben kell ebben a rendszerben dolgoznunk, mi biztos, hogy be fogjuk tudni tartani ezeket a jogszabályokat, mert az elmúlt 29 évben a Fidesz a maga részéről ezeket a szabályokat is betartotta. Ezt javasolnám önöknek is. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NAGY CSABA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. november 28-án tartott ülésén megtárgyalta a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/6576. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évek tapasztalatai alapvetően igazolták annak az elképzelésnek a helyességét, miszerint újabb és szigorúbb eszközökkel kell fellépni a nemdohányzók védelme és a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása érdekében, melynek tekintetében az önök előtt fekvő T/6576. számú, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat számos előremutató rendelkezést tartalmaz.

A törvénytervezet szigorító rendelkezései közül az egyik leglényegesebb, hogy az új dohánytermék-kategóriák kiegészítő termékei, valamint az e-cigaretták megfelelő ellenőrzések mellett minden formában csak és kizárólag a dohányboltokban kerülhetnek értékesítésre. Egyértelműen szigorodnak továbbá a bírságolásra vonatkozó rendelkezések, a korábbinál több esetben lesz kötelező jogsértés esetén bírság alkalmazása.

Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja a dohányáruk feketekereskedelmének visszaszorítása és a fiatalkorúak védelme, mely egyértelműen támogatandónak minősül, ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezt a javaslatot szavazzák meg. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

NAGY CSABA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. november 28-án tartott ülésén megtárgyalta a „Versenyképesebb Magyarországért” program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló T/8015. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 29 igen szavazattal, 5 nem ellenében elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat számos olyan adóintézkedést tartalmaz, amely csökkenti az adózók terheit, azok adminisztrációját, és ezzel hozzájárul Magyarország versenyképességének növeléséhez. A javaslatban szereplő számos módosításra nem térnék ki, ugyanakkor szeretném az egyik legfontosabb elemére felhívni a figyelmet. A kormány egy korábbi döntése értelmében az eva megszűnik. Annak érdekében, hogy az átállás a régi evás vállalkozóknak zavartalan legyen, indokolttá vált számos jogszabály módosítása. A javaslat többek között ezt is szolgálja.

Tisztelt Ház! A magyar gazdaságpolitika kimondott célja a bérnövelési és adó-közteher csökkentési program végrehajtása mellett az, hogy a mindenkori elvonás mértéke akkora legyen, amely nem ösztönöz trükközésre, hanem az adóbefizetésre késztet. Az adóbeszedés hatékonyságát pedig maximalizálni kell annak érdekében, hogy a fekete- és a szürkegazdaság kifehéredése a lehető legnagyobb mértékben megtörténjen. A benyújtott törvényjavaslat ezen célkitűzéseknek is megfelel, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák azt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

NAGY CSABA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. november 21-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetésével kapcsolatos módosításáról szóló T/6191. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta. A jelen törvényjavaslat célja, hogy jövő év január 1-jétől a nagyszülők is még aktívabban vehessék ki részüket az unokák nevelésében. Ez egy olyan lépés, amellyel szorosabbá tesszük a nagyszülők és az unokák közötti, tehát a generációk közötti kapcsolatot, és egy olyan lépés, amellyel ismét segítséget tudunk nyújtani a gyermeket nevelő magyar családoknak. A javaslat lehetővé teszi azt, hogy jövő év január 1-jétől a nagyszülők is otthon lehessenek az unokákkal, így segítsék azokat a szülőket, akik pici gyermeket nevelnek, és közben korán vissza szeretnének térni a munkaerőpiacra.

A nagyszülői gyed egy átlagfizetés esetén 208 ezer forintos havi támogatást jelent, tehát a 208 ezer forintos támogatás fejében tud a nagyszülő az unokájával otthon lenni. A gyermekkel otthon töltött időszak után a nagyszülő akár visszatérhet a munkaerőpiacra, ha így kívánja. Mivel a nyugdíj szempontjából jogosultsági időnek minősül majd az unokával töltött otthoni időszak, természetesen utána is nyugdíjba vonulhat úgy, hogy ezt az időszakot is be tudja számítani a nyugdíjba vonuláshoz szükséges időszakhoz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérem önöket, hogy támogassák ezt a törvénymódosító javaslatot, amellyel ismételten egy lépést tudunk tenni a családbarát Magyarország irányába, és növelni tudjuk a családoknak nyújtott támogatást. Az ismertetett érvek alapján az előttünk fekvő törvényjavaslatot véleményem szerint támogatni kell, úgyhogy erre kérem önöket is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)