A felszólalás szövege:

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormányzat és az ezt megelőző kormányzatok is nagyon fontosnak tartották azt, tartjuk azt mind a mai napig, hogy az emberek megélhetési költségeit korlátok közé szorítsuk, nagyon fontosnak tartottuk és tartjuk azt, hogy mindazok a közterhek, amelyek minden háztartást, minden magyar családot érintenek, a lehető legkisebb mértékben terheljék a családi költségvetést. Éppen ezért döntött így annak idején a kormány, hogy minden olyan közszolgáltatást, amely az élet mindennapjaihoz, a normál élethez hozzátartozik, minden olyan közszolgáltatásnak az árát megvizsgáljuk és olyan keretek közé szorítsuk, amely a lakók számára, a lakással, ingatlannal rendelkezők számára, illetve a bérlakásban élők számára kifizethető. Éppen ezért a vezetékes közművek, illetve a hulladékszállítással kapcsolatban mind tulajdonosi szerkezetátalakítás keretében, mind pedig az árszabályozás keretén belül a kormányzat arra törekedett a parlament döntése értelmében, hogy a lakók által fizetendő rezsi csökkenjen, szinten tartható legyen, ugyanakkor működőképesek maradjanak ezek a szolgáltatások, és a szolgáltatások működőképességének a fenntartása továbbra is biztosítható legyen.

Vitathatatlan az, hogy vannak olyan közszolgáltatások, amelyek nem jutnak el minden háztartásba. Ez lehet kényszerű vagy lehet egy választott folyamat, és valóban vannak olyan ingatlanok és vannak olyan települések, amely településekre a közszolgáltatások, konkrétan a vezetékes gáz például nem jutott el.

Az figyelemre méltó és valóban fontos jelzés, hogy ha van olyan település, ahol egyébként különböző támogatásokkal kiépül egy hálózat, de a lakók ezt nem használják fel, akkor szabad-e ilyen fejlesztéseket végrehajtani, vagy ezt a pénzt más értelmes fejlesztésekre kell fordítani. De mindenesetre most van egy adott helyzet, amit kezelni kell.

A téli rezsicsökkentésről szóló kormányhatározat lényege az volt, hogy a vezetékes gázzal rendelkezők esetében, illetve a távfűtéssel rendelkezők esetében a számlákban 12 ezer forint kerül jóváírásra, illetve a kormány döntött arról, hogy a szociális tüzelőanyag keretét egymilliárd forinttal megemeli.

(15.00)

A szociálistüzelőanyag-keret megemelése és ennek a felhasználása, mint minden alkalommal, amikor a szociális tüzelőanyaggal, szociális tüzelőtámogatással dolgozunk, akkor az önkormányzatokkal együttműködve tesszük ezt, és így az önkormányzatoknak ennek a pénznek a felhasználására a következő fűtési szezon végéig van lehetőségük, tehát elég hosszú a határidő, amíg az önkormányzatok ezzel elszámolnak. Tehát ezt az 1 milliárd forintot a kormány döntésének megfelelően a Belügyminisztérium az önkormányzatok rendelkezésére bocsátotta.

Természetesen a kormány továbbra is foglalkozik a télirezsi-csökkentés hatásaival és annak körülményeivel, éppen ezért nem olyan régen született egy határozat, amely kimondta azt, hogy az a 279 település, ahol egyáltalán nincs a településen kiépített vezetékes gázhálózat, az önkormányzatok közreműködésével biztosítjuk a rezsicsökkentéshez szükséges forrásokat, és ezt szeptember 30-ig kell majd a településeknek a lakossághoz kijuttatni, és jelen pillanatban is folyik annak a vizsgálata, hogy a télirezsi-csökkentés milyen módon bővíthető tovább azokban a háztartásokban, ahol nem feltétlenül egyértelmű, hogy milyen fűtőanyaggal fűtenek, illetve hogyan történik a téli fűtés megoldása. A célunk az, hogy mindenki megelégedésére történjen a rezsicsökkentés lebonyolítása. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az a kérdés címe, hogy számíthatnak-e a dunaújvárosiak a kormány segítségére abban az esetben, ha szükséges. Természetesen számíthatnak abban az esetben, ha ez valóban szükségessé válik. A kormány az önkormányzatokat mind működésben, mind fejlesztésekben, mind pedig a hitelátvállalás során jelentős összegekkel támogatta, és arra törekedtünk, hogy az önkormányzat működése stabil és biztonságos legyen.A rezsicsökkentések során a másik nagy törekvésünk az volt, hogy minden magyar állampolgár az életéhez hozzátartozó közszolgáltatásokhoz a lehető legkisebb költséggel hozzájuthasson. Így van ez a vezetékes szolgáltatásokkal, és így van ez most is, amikor a télirezsi-csökkentés kapcsán akár a távfűtésben részesülők is támogatáshoz juthatnak.

A dunaújvárosi kérdéskör, amit ön felvetett. Először is, nyilván nyelvbotlás volt, vagy nem tudom, milyen fideszes államtitkárra gondolt, aki a dunaújvárosi távhőszolgáltatással kapcsolatban van; önmagában a „fideszes oligarcha” kifejezés is valószínűleg nyelvbotlás volt, hiszen ha mélyebben utánanézett volna, akkor nagyon jól tudná, hogy az illető úr az önök pártja megvásárlójának az üzlettársa. Tehát ha oligarchákon belül szeretne kutakodni, akkor ott a saját házuk táján kell ezt végigjátszani és végigkérdezgetni.

Egyébként a dunaújvárosi fűtésproblémák a Dunai Vasmű eladásakor kezdődtek, azután vásárolták meg, illetve építették ki a gázmotoros fűtőrendszert. A dunaújvárosi önkormányzat több mint ötven perben van az ön által említett úrral és társaságával, és mindent megtesz azért, hogy Dunaújvárosban biztosítsák a távhőt, illetve a fűtést. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Amennyiben ez nem sikerül, természetesen a kormányzat segíteni fog. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A benyújtott törvényjavaslat alapvetően, azon túlmenően, hogy Magyarország föld alatti vízkészletének megóvását szolgálja, három közvetlen célt céloz meg: lehetőséget biztosít arra, hogy egyes vízhasználatokhoz, vízi létesítmények megépítéséhez és üzemeltetéséhez ne kelljen külön hatósági engedélyt kérni; másodrészt azon vízi létesítményeknél, ahol továbbra is fennmarad az engedélyezési eljárás, de az érintetteknek van jelenleg is engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító létesítménye, kútja, azt legalizálni tudják bírság megfizetése nélkül, és utólag tudják a dokumentációt rendezni; a harmadik szempont pedig annak rögzítése, hogy akár szükséges engedély, akár engedély nélkül gyakorolható a vízhasználat, az alapvető környezetvédelmi és műszaki üzemeltetési követelményeket mindenkinek be kell tartani.A vízjogi engedélyezés alá nem eső létesítményeket, vízhasználatokat maga a törvény nem sorolja fel, annak meghatározására a kormánynak ad felhatalmazást. A vízgazdálkodási törvény keretszabályai alapján a mentesség körét és a vonatkozó részletszabályokat a kormányrendelet határozza majd meg. Szükséges azonban kiemelni, hogy továbbra is fenn kívánjuk tartani a vízjogi engedélyezési eljárást a lehatárolt és távlati vízbázissal érintett területeken, valamint a karsztvíz igénybevételével járó vízhasználatoknál, ezzel is védve az ivóvízbázisainkat, a jogszerűen engedéllyel rendelkező ásványvíz-kitermelő kutakat, valamint a termálvízforrásokat.

A törvényjavaslat megteremti annak lehetőséget, hogy a korábban engedély nélkül létesített és a jövőben engedélyköteles kutak utólagos fennmaradási engedélyt kapjanak bírság kiszabása nélkül. A törvényjavaslat a bírság fizetése alóli mentesítésre tízéves moratóriumot biztosít, magyarul: az érintett tulajdonosoknak tíz évük van arra, hogy legalizálják, rendezzék a vízkivételi művük engedélyét.

Attól, hogy az engedélyezési eljárás egyes esetekben megszüntetésre kerül, fennmaradnak azok a műszaki és környezetvédelmi jogszabályi követelmények, amelyek biztosítják a föld alatt lévő vízkészlet védelmét, biztosítják azt, hogy a vízkivételkor ne szennyezzük a vízkészletet. Ez a törvényjavaslat 2017 áprilisában került benyújtásra az Országgyűlésnek, azóta azonban két törvény, az illetéktörvény és a termőföld védelméről szóló törvény is megjelent, elfogadásra került, és ezekben szerepel szabályozási tilalom (sic!). Ezek hatályos szabályozást tartalmaznak, a koherencia megteremtéséhez majd módosító javaslat benyújtása szükséges.

Mindezek figyelembevételével kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogassa. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyrészről köszönöm azt a hozzászólást, amely a törvénytervezet szándékaival egyetért és azt támogatja.Ugyanakkor felhívnám mindenkinek a figyelmét arra, hogy a talajvízkutak, kis mélységben fúrt kutak az elmúlt évtizedek alatt keletkeztek, és a mindmáig hatályos szabályozás szerint mindig is bejelentéskötelezettek voltak, azonban ezeknek az ellenőrzése elmaradt, illetve a szükséges bejelentéseket nem tették meg.

A kormány nagyon fontosnak tartja azt, hogy a felszín alatti vizek védelmében előrelépjünk, és ezért is tartjuk fontosnak azt, hogy minden olyan kutat, amely az ivóvízbázisba való beavatkozással készült vagy készülne, azt csak megfelelő szakhatósági engedélyek beszerzésével lehessen létesíteni.

Ugyanakkor tényszerűen több tízezer olyan, elsősorban kiskertek öntözésére használatos vízkivételi mű van, amelyek bejelentése az elmúlt évtizedekben nem történt meg. A kormányzat célja egyértelműen az, hogy ez a lehető legkisebb költséggel, vagy ha lehetséges, költségmentesen a tulajdonosok számára, feltérképezhető legyen, és mint veszélyeztetési pontforrás feltüntethető legyen.

Az ellenzék hozzászólásai egyébként azt a dilemmát jól mutatják, hogy miközben szakszerűen és a jövő vízkészletének a védőjeként kívánnak fellépni, ugyanakkor azt a szándékot is próbálják éreztetni, hogy az emberektől ezért anyagi terhet nem várnának.

(12.20)

Egyébként ez jól ellentmond a törvénytervezet korábbi tárgyalásának, amikor teljesen más oldalról támadták ezt a jogszabálytervezetet. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is hadd tájékoztassam arról, hogy mind a megyei jogú városok polgármesterei, mind bármely más település polgármestere kérésével, véleményével, az önkormányzati rendszert érintő meglátásaival meg tudja találni azokat a csatornákat, amelyeken a véleményét, illetve a javaslatait eljuttatja a kormányhoz. Működik az önkormányzatok nemzeti érdekegyeztető tanácsa, amelyben minden önkormányzati érdekszövetség jelen van, a tagja, és ez évente több alkalommal is összeül, ahol a kormány képviselőivel, adott esetben akár egy-egy szakpolitika vagy szakma képviselőivel közös tanácskozást folytatnak az önkormányzati érdekképviseletek, és itt elmondják, elmondhatják mindazokat az észrevételeket, amelyeket megfogalmaznak. Az ön felszólalása, illetve napirend előtti gondolatai az önkormányzatok eladósodásáról szólnak. Fel kell önt világosítanom, hogy az önkormányzatok a jelenlegi önkormányzati finanszírozási rendszerben nem adósodnak el. Való igaz, hogy 2010 előtt az önkormányzatok a rendkívül nagy mértékű működésitámogatás-elvonástól, illetve a fedezetlen feladatátadás következtében eladósodtak, az Állami Számvevőszék 2008-ban állapította meg, hogy mintegy 1700-1800 milliárd forintnyi finanszírozási hiány jelentkezik az önkormányzatoknál az azt megelőző évek feladatátcsoportosítása miatt. Való igaz, hogy az önkormányzatok ennek a hiánynak egy részét vagyonfelélésből, más részét hitelek felvételéből, sok esetben működési hitel felvételéből pótolták, azonban 2010 után az önkormányzatoktól ezt az adósságállományt a kormányzat átvállalta teljes egészében, függetlenül attól, hogy az önkormányzatok milyen típusú hitelt vettek fel.

(8.30)

Ezt követően az önkormányzati finanszírozást is átalakította a kormány. A feladatalapú finanszírozás pedig biztosítja azt, hogy az állam által az önkormányzatokra bízott feladatokat, illetve az önkormányzatok a saját feladataikat nullszaldós költségvetéssel képesek elvégezni. Az újraeladósodást egyébként az is gátolná, ha ilyen igény lenne. Hozzáteszem, a hitelfelvétel önmagában nem bűn, és esetenként élnek is az önkormányzatok a hitelfelvétellel, hiszen fejlesztésekhez szükség lehet a hitelfelvételre, ezeket azonban minden esetben kormányzati engedélyhez kötve vizsgáljuk azt, hogy a hitel-visszafizetés garanciái megvannak-e. Az el nem adósodott önkormányzatok, 1172 ilyen önkormányzat volt, többnyire kis önkormányzatok, miután kimaradtak az adósságkonszolidációból, és nyilvánvalóan fejlesztési forrásoktól estek el, így fejlesztési támogatásban részesültek, 45 milliárd forint értékben.

A közösségi közlekedéssel kapcsolatban tájékoztatom tisztelt képviselő urat, hogy a közösségi közlekedéssel és egyáltalán a működési problémákkal kapcsolatban az önkormányzatoknak lehetőségük van forrás pályázására. Hozzátartozik, hogy a nagyon sok vidéki városból összesen öt olyan megyei jogú város van, amely saját közlekedési vállalattal látja el ezt a szolgáltatást.

Az az általánosítás messze nem igaz, hogy ezek lepusztuló vagy rosszul működő közösségi közlekedések, akár Miskolc, akár Kaposvár, akár Debrecen, akár Szeged esetében nézzük, az önkormányzatok nagyon jó színvonalon tartják fenn a közösségi közlekedést. Jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, korszerű járműállománnyal működnek, és például az európai uniós, illetve a magyarországi társfinanszírozású pályázatokkal akár a korszerű villamosközlekedés felújításával is előre tudtak lépni. Valamint például Kaposvár esetében teljes egészében ki tudták cserélni az autóbuszparkot, és vadonatúj buszparkkal működnek. Tehát nem igaz az, hogy a közösségi közlekedést maguk működtető városok akár működési problémával küszködnének, akár pedig a közösségi közlekedés, amit ők nyújtanak, gyenge színvonalú lenne, sőt folyamatosan tudják javítani ennek minőségét.

A vízi közművek esetében a vízi közművek szolgáltatásának, működtetésének egyik legfontosabb célja az volt Magyarországon, hogy reális és az állampolgárok által kifizethető közműdíjak jöjjenek létre, és minden olyan vadhajtást lenyesünk a víziközmű-üzemeltetésből, ami extraprofitot eredményez és kiviszi az országból ezt a profitot. Ezt sikeresen megoldottuk, és biztosítani is fogjuk azt, hogy az önkormányzatok tovább tudják működtetni ezt az ágazatot is. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetgazdaság, valamint a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedő, jelentős ágazatokat érintő külföldi befektetések ellenőrzése valamennyi nemzetnek jól felfogott, elemi érdeke. Ez alól hazánk sem jelenthet kivételt. A benyújtott törvényjavaslat éppen azt a célt szolgálja, lehetővé kívánja tenni, hogy az állam a jövőben felléphessen a külföldi országokból érkező befektetők egyes ágazatokban történő olyan mértékű gazdasági befolyásszerzése ellen, amely sértheti Magyarország biztonsági érdekeit. E cél érdekében a jelen törvényjavaslat a továbbiakban bejelentéshez kívánja kötni a külföldi befektetőknek az eredetileg magyarországi alapítású, illetve a külföldi befektetők által Magyarországon megalapított cégekre irányuló tulajdonszerzését abban az esetben, ha az adott cég az ország biztonságának szempontjából érzékeny gazdasági ágazatokban, így például lőfegyverek és haditechnikai eszközök gyártásának, titkosszolgálati eszközök előállításának, pénzügyi szolgáltatások nyújtásának, a villamosenergia- és földgázellátás, illetve víziközmű-szolgáltatások területén tevékenykedik.A tervezet értelmében úgyszintén bejelentési kötelezettséget vonna maga után a gazdasági tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök használati vagy működtetési jogának a külföldi befektető által történő megszerzése. A jogszabályban meghatározott gazdasági tevékenységet végző magyarországi cégekben bizonyos mértékű érdekeltséget szerezni kívánó külföldi befektetők a részesedésszerzésre vonatkozó szándékukat a törvénytervezet értelmében a kormány által ágazatonként kijelölendő miniszter felé kötelesek előzetesen bejelenteni.

A bejelentésben foglaltakat megvizsgálva a miniszter dönthet, hogy tudomásul veszi a jogügyletet, vagy tiltó határozatot hoz. A tudomásul vétel hiányában a megszerezni kívánt részesedéshez kapcsolódó tulajdonosi jogok jogszerűen nem gyakorolhatók. Tiltó határozatot a miniszter abban az esetben hozhat, ha úgy ítéli meg, hogy az adott külföldi befolyásszerzés sérti Magyarország biztonsági érdekeit. A bejelentési kötelezettséggel terhelt külföldi részesedés mértékét a törvény magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetve fennálló, 25 százalékot meghaladó, nyilvános részvénytársaság esetében 10 százalékot meghaladó mértékű tulajdonrész megszerzésében állapítaná meg.

A bejelentési kötelezettség arra az esetre is vonatkozik, amikor a külföldi befektető által újonnan megszerezni kívánt tulajdoni hányad önmagában ugyan nem éri el a meghatározott mértéket, annak megszerzése következtében ugyanakkor az adott gazdasági társaságban fennálló külföldi befolyás összesített mértéke  nyilvánosan működő részvénytársaságok kivételével - meghaladná a 25 százalékos küszöböt.

Fontos e helyütt is leszögezni, hogy a benyújtott törvényjavaslatban foglalt szabályozás teljes mértékben összhangban áll az Európai Unió joganyagával, alapértékeivel. Kizárólag az olyan országokból érkező befektetők magyarországi részesedésszerzésének ellenőrzésére irányul, amely befektetők, legyenek akár természetes személyek vagy szervezetek, az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli államok polgárai, vagy az ilyen, harmadik államokban bejegyzett szervezetként működtetnek szervezetet. A törvénytervezet ugyanígy külföldinek tekinti azokat a harmadik országból érkező befektetőket is, amelyek az érintett ágazatokban tevékenykedő magyarországi cégekben fennálló részesedést formailag Magyarországon, az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben, illetve a Svájci Államszövetségben honos jogi személyek közbeiktatása útján kívánják megszerezni.

A szabályozás egyáltalán nem idegen a környező országok jogrendjétől, számos más európai uniós tagállam hasonlóképpen él ugyanezzel az eszközzel.

(10.30)

A törvénytervezetben javasolt szabályozás mindezeknek megfelelően bejelentési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges jogosítványokkal is felruházza a bejelentett tranzakciók elbírálására feljogosított minisztereket. A miniszterek a bejelentési kötelezettség elmulasztásának feltárása esetén egyrészt a törvény által tételesen meghatározott összeghatárok között mozgó bírsággal sújthatnánk a mulasztókat, másrészt a bejelentetlen tranzakciókat érintően változatlan módon gyakorolhatnák mindazokat a döntési jogosultságokat, amelyek jogszerűen bejelentett ügyletekkel összefüggésben megilletik őket. Ez utóbbi körben, amennyiben a bejelentetlenül maradt tranzakció nyomán tiltó döntés meghozatala válna szükségessé, a miniszter a külföldi befektetőknek legfeljebb három hónapos határidőt biztosít a magyarországi székhelyű gazdasági társaságban fennálló tulajdonrészének értékesítésére vagy befolyásának megszüntetésére. Az értékesítés során a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.

Ha az így megszabott határidő eredménytelenül telik el, a miniszter a tervezett szabályozás értelmében határozatban jelöli ki azt az állami szervet, amely a megjelölt határidőig a külföldi befektető helyett és nevében intézkedhet a befektető részesedésének értékesítése iránt. Az értékesítés során a magyar állam ebben az esetben is elővásárlási joggal rendelkezik. Mindezen előírások mellett a törvénytervezet külföldi befektetőket terhelő bejelentési kötelezettség teljesítésének, valamint a bejelentett tranzakciók elbírálásának eljárási szabályait is részletesen meghatározza, további a bejelentési eljárás lefolytatása érdekében a szükséges adatkezelési tárgyú szabályokat, felhatalmazásokat is megfelelően rögzíti.

Bízom abban, hogy önök is egyetértenek azzal, hogy a biztonsági szempontból érzékeny ágazatokban történő külföldi befolyásszerzés állami ellenőrzésére szolgáló, a hazai jogrendben ez idáig nem alkalmazott törvényi szabályozás megalkotása helyes célokat szolgál. Bízom abban, hogy a törvényjavaslat elfogadása megfelelően biztosítja azokat a biztonsági szempontokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a külföldi befektetések felett Magyarország érdekeit hatékonyan tudjuk érvényesíteni. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is köszönöm a kormánypárti képviselők támogató hozzászólását, és természetesen köszönöm minden képviselőtársamnak, hogy részt vett a vitában. Bár én azt érzékelem, hogy maga a vita nem a törvénytervezetről szólt alapvetően, hanem egy általános kormányzati bírálat, általános politikai véleménymegfogalmazás volt, és jórészt a Belügyminisztérium és konkrétan a belügyminiszter támadása.Itt jegyezném meg, hogy a törvény nem nevesíti a belügyminisztert, hogyha a belügyminiszter kapná ezeket a feladatokat, azt majd a kormány a későbbiekben eldönti, de maga a törvénytervezet nem a belügyminisztert célozta meg, és nem egyedül a belügyminisztert célozta meg ezeknek a feladatoknak az ellátásával.

A Belügyminisztérium, illetve a belügyminiszter úr tevékenységének a bírálatához én azért azt mindenképpen hozzátenném, hogy mégiscsak a belügyminiszter hivatali ideje alatt jutott el az ország oda, hogy a világ egyik legbiztonságosabb országa (Dr. Vadai Ágnes: Ez nem igaz! Hamis hírre alapoztak!), mégiscsak a belügyminiszter tevékenysége alatt jutottunk oda, hogy Magyarországon a regisztrált bűncselekmények a felére estek, hogy a rendőrség nyomozati tevékenysége lényegesen javult, a felderítési mutatók több mint a duplájára javultak. (Dr. Vadai Ágnes: Mert nem nyomoznak!)

Tehát én azt gondolom, hogy ezeknek a bírálatoknak a megalapozottsága hiányzik, miközben az országot egy rendkívül erős nyomás érte, és a déli határ védelmét is elvégezte a rendőrség, elvégezték a határra vezényelt rendőrök. Eközben Magyarország biztonságát, belső biztonságát is sikerült megőrizni, és a rendőrök minden helyzetben a lehető legszakszerűbben tevékenykedtek, attól függetlenül, hogy akár bármilyen tömegrendezvényen milyen inzultusok érték a rendőröket. Tehát én ezt megköszönöm mind a rendőröknek, mind a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó munkatársaknak.

Azt a véleményt, miszerint nincs lehetőség fellebbezni a döntés ellen, hiszen az írásos indoklás nem szükséges, ez tényszerűen nem így van, az 5. §-ban megtalálható, hogy írásos indoklást szükséges a miniszternek adni ahhoz, hogyha elutasítja valakinek az itteni befektetési lehetőségét, és az, hogy több miniszter lesz-e, illetve konkrétan melyik miniszter vagy miniszterek lesznek azok, akik ezt a tevékenységet folytatják, ezt majd a kormány kormányrendeletben fogja rendezni. (Dr. Vadai Ágnes: Titok!) Mint ahogy a részletes eljárási szabályokat is az előterjesztés szerint a kormányrendelet határozza meg. A vizsgálat nem nemzetbiztonsági vizsgálat, hanem biztonsági vizsgálat, így nem szükséges az Alaptörvény szerint a kétharmados szabályozás, ezért lehet egyszerű törvényben szabályozni.

Csárdi képviselő úr felvetése volt, ha jól emlékszem, hogyha már vásároltak, illetve hogyha több külföldi befektető jelenik meg, akkor hogyan történik. Ez szerencsére a törvényszövegből egyértelműen kiderül, hogy összeszámítás van, tehát nem lehetséges az, hogy többfelé darabolva igyekezzenek ilyen módon a külföldiek tulajdont szerezni ezekben az esetekben. Mint ahogy az is lényeges, hogy az atomenergia szabályozása benne van, hiszen beleértendő a kettős felhasználású termékekbe, tehát így külön szabályozása ennek a tételnek nem szükséges.

A Jobbik részéről több módon és többféle irányból felvetült, egyfelől, hogy túlzó az, hogy szabályozni kívánjuk azt, hogy külföldiek, idegenek, nem EU-s tagállamok, tehát külső, harmadik országbeliek itt tulajdont szerezzenek, másfelől kevesellték ezt. Egy biztos, hogy az Európai Unió tagállamaként az Európai Unión belüli tőke szabad áramlásához nyilván nem nyúlhatunk hozzá, nem is szándékozunk, tehát ezen belül ezt nem kívántuk korlátozni.

A törvényjavaslatban minden jogintézmény rögzítésre került, tehát ezekről nincs szó, hogy külön rendeletben kellene szabályozni. Nagyon lényeges kérdés volt Varga-Damm Andrea részéről a termőfölddel kapcsolatos felvetés. 2013-ban döntött a parlament a termőföld védelméről, és a Jobbik ezt nem szavazta meg, sőt, ha képviselőtársaim emlékeznek, azon a botrányos ülésen elfoglalták a pulpitust, és igyekezték megakadályozni, hogy a termőföld védelméről szóló jogszabályt a kormánytöbbség elfogadja. Tehát elég furcsa és cinikus, hogy visszafelé erre próbál mutatni.

A törvény, mint minden esetben a létrejövő törvény, visszamenőleges jogviszonyokat nem érint, itt a felszólalások többségében vélt és megálmodott visszaéléseket felvető képviselőknek a figyelmét felhívom arra, hogy ez akkor sem működne, hogyha ők ezt olyan nagyon szeretnék, hiszen visszamenőlegesen nem lehet szabályozni. (Dr. Vadai Ágnes: Dehogynem! Bele kell írni a törvénybe!)

A Belügyminisztérium minden törvényjavaslatról igyekszik egyeztetést folytatni, a szocialisták esetében az előző ciklusban gyakorlatilag lehetetlen volt hétpárti egyeztetést, illetve akkor még hatpárti egyeztetést összehívni, hiszen nem kívántak részt venni (Dr. Vadai Ágnes: Az nem volt egyeztetés!), mi igyekszünk minden esetben a szükséges egyeztetéseket biztosítani.

(12.40)

Így volt ez a Stop Soros törvényjavaslat esetében, ahol két körben is tartottunk hétpárti egyeztetést. Azt pedig külön sajnálom, ha képviselőknek személy szerint az én tevékenységemmel van problémájuk. (Dr. Vadai Ágnes: Önnel nincs baj!) Nem azt gondolom, hogy az önök véleménye az, ami engem ebben a dologban vezérel, hanem sokkal inkább a választóké. Ők pedig elég nagy számban támogattak. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon nagyon sok szó esett a költségvetésen keresztül a Belügyminisztériumot érintő kérdésekről. Kormánypárti képviselőtársaim többször elmondták, hogy a költségvetés a biztonság költségvetése. Ez valóban így van. A Belügyminisztériumot érintő, a Belügyminisztérium alá tartozó összes ágazatról ez elmondható. Elmondható az önkormányzatokra, mert ugyan ellenzéki képviselőtársaim igyekeztek negatív színben feltüntetni az önkormányzatokat érintő költségvetést, de egyértelműen látható, hogy mint az elmúlt években ez tapasztalható volt, az önkormányzati költségvetés a következő évben is emelkedik, biztosít forrást ahhoz, hogy az önkormányzatok a szükséges és vállalt feladataikat ellássák.Azért tegyük hozzá azt, hogy a költségvetési támogatásokon túlmenően a gazdasági növekedés, a gazdasági növekedésből eredő bevételek az önkormányzatoknál is megjelennek, hiszen az iparűzési adó igen jelentős mértékben csapódik le az önkormányzatok egy jelentős részénél.

Az a kiegyenlítő mechanizmus, ami a gyenge adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok és az erős adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok között kiegyenlítésként működik, segíti azt, hogy a kisebb teljesítménnyel rendelkező önkormányzatok is a szükséges forrásokhoz hozzájuthassanak. Így lesz ez 2019-ben is.

Az a régi kérés, egyébként jogos kérés, ami az önkormányzati dolgozók, önkormányzati köztisztviselők bérének emelkedését segítheti elő, amelyre egyébként az önkormányzatoknak, a települési önkormányzatoknak már korábban is lehetőségük volt, a következő költségvetési évtől rendelkezésre fog állni. Hiszen a települések, megint csak a bevételteljesítményüktől függően, pályázhatnak arra, hogy megemeljék a dolgozóik bérét.

Itt egyébként meg kell jegyeznem, hogy rendszeresen keveredik a köztisztviselőkkel és a közszférával, a közalkalmazottakkal kapcsolatos fogalomkör. A közalkalmazottak döntő része az elmúlt években az életpályarendszeren keresztül igen jelentős béremelésben részesült. Mint ahogy az életpályarendszeren keresztül a rendvédelmi dolgozók is jelentős béremelésben részesülnek. Ennek az elindított életpályamodellnek az utolsó eleme a 2019-es költségvetésben rendelkezésre fog állni.

Természetesen nem azt mondjuk, hogy véget ér Magyarországon a béremelések korszaka. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a bérek emelése szükségszerű az állami szférában is, szükségszerű, hogy kövesse a gazdasági folyamatokat is. De amit vállaltunk, annak ütemezett teljesítése nyomon követhető. Mindenki láthatja, hogy a szükséges forrásokat biztosítottuk, és a munkavállalók ezt megkapták-megkapják. Mint ahogy azt is láthatjuk, hogy a következő évben a rendőrség létszámának megerősítésére, a határvédelem biztosításához szükség létszámkerethez a források a költségvetésben rendelkezésre állnak.

Mint ahogy rendelkezésre áll a részben végül is egy európai uniós kötelezettség miatt kikényszerített börtönprogram elindítására is. Itt a közbeszerzések folyamatban vannak. Az előbb a kunmadarasi börtönnel kapcsolatban képviselő úr kérdést tett fel. A kunmadarasi börtön építése is előkészítés alatt van. A Belügyminisztérium és az önkormányzatok a börtönök helyszínének kiválasztásakor egyeztetést folytattak. Ebben az egyeztetésben a különböző településekkel különböző megállapodások születtek, amelyekben az önkormányzatok is vállaltak feladatokat. Ezeknek az egyeztetése folyik jelen pillanatban a kunmadarasi börtön ügyében. Tehát az előkészítés ott is folyamatban van. Nyilvánvalóan bízunk abban, hogy a megismételt sikeres közbeszerzések után ezek a beruházások elvégzésre kerülnek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Néhány, az önkormányzatokat érintő dologra mindenképpen szeretnék reagálni.Tehát egyfelől nyilván az egy súlyos kérdés, hogy a különböző adottságú önkormányzatok közötti kiegyenlítés milyen legyen, illetve hogy az a kiegyenlítő rendszer, amit mi működtetünk, jó vagy sem. Én úgy gondolom, hogy a beszámítás módszere egy jó módszer, hiszen nagyon gazdag önkormányzatok az állam által átruházott feladatokra részben vagy egyáltalán nem kapnak állami támogatást, és ezt cserébe a kis bevételű önkormányzatok irányába fordítjuk át.

Nyilván olyan helyzet nagyon soká lesz, amikor az állam képes lesz arra, hogy mindenhol a szükséges fejlesztési forrásokat a saját bevételtől függetlenül 100 százalékban kielégítse. De én úgy ítélem meg, hogy mindenképpen sokkal jobb a helyzet, mint akkor, amikor az önkormányzatok eladósodtak, és 1400 fölött van az önkormányzatok száma, amikre azt mondjuk, hogy kompenzációt kaptak, mert nem adósodtak el, de ez az el nem adósodás jórészt azért volt már akkor is, mert még arra sem volt vagyonuk és arra sem volt lehetőségük, hogy egyáltalán hitelt vegyenek fel. Itt bizony közel 50 milliárd forint jelent meg fejlesztésre, és ma is van belföldi forrás a fejlesztésekre.

Az a kép, miszerint az önkormányzatok rosszabb és rosszabb helyzetbe kerülnének, egyértelműen nem támasztható alá, hiszen egyrészről most már évek óta az önkormányzati szektor évről évre pozitív szaldóval zárja a költségvetési évet, és látjuk azt is, hogy a működési hiányos önkormányzatok, a beérkező pályázatok mind számszerűen, mind megpályázott összeg értékében csökkennek.

Biztos vagyok benne, és itt megismétlem a korábban elmondottakat, hogy ezt nyilván a gazdaság erősödése is hozza, hiszen az önkormányzatok egy jó részénél, és tény az, hogy elsősorban a nagyobb önkormányzatoknál, de az iparűzésiadó-bevételek is megnövekedtek.

Azt gondolom, hogy Karcag nem feltétlenül jó példa a forráshiányos önkormányzatokra, hiszen az elmúlt években Karcag és térsége jelentős fejlesztéseken, ipari vállalkozói fejlesztéseken ment keresztül, amelyek biztosítják azt, hogy évről évre növekvő bevételei legyenek, nem beszélve arról, hogy konkrétan az említett épület felépítéséhez külön kormányzati támogatás is megjelent külön soron Karcag számára. Tehát lesz lehetősége, ha a szükséges műszaki feltételeket biztosítja, hogy ezt az építményt felépítse. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány, a Fidesz-KDNP által támogatott kormány nagyon sokat tett azért, hogy a háztartások költségei, a rezsiköltségek csökkenjenek. Az az álláspontunk, hogy minden olyan költség, ami alapvetően hozzátartozik a megélhetéshez, kifizethető legyen minden magyar háztartásnak.

(18.10)

Miniszterelnök úr a választás előtt, ahogy ön idézte, pontatlanul idézte, valóban tett bejelentést, amelyben miniszterelnök úr bejelentette, hogy az elmúlt időszak időjárási körülményeire való tekintettel minden gázszolgáltatásba bekapcsolt, illetve távfűtésbe bekapcsolt ingatlan esetén 12 ezer forintnyi támogatást biztosít a számlában, a számlában jóváírja ezt a szolgáltató ezeknél az ingatlanoknál. Minden olyan ingatlannál, ahol nem vezetékes szolgáltatásról fűtenek, abban az esetben pedig miniszterelnök úr azt a bejelentést tette, hogy lehetőséget biztosít arra a kormány, hogy a Belügyminisztérium által folyósított, illetve biztosított tüzelőfa-támogatás, amelyet az önkormányzatok igényelhetnek, egymilliárd forinttal megemelésre kerüljön. Ez így hangzott el, nem pedig úgy, ahogy ön állította.

Ettől függetlenül, tisztelt képviselő úr, a magyar kormány napirendjén van az, hogy azok a háztartások, ahol a fűtési szezonban a fűtést nem gázzal, illetve nem távfűtéssel oldják meg, hogyan kapcsolhatók be, hogyan juthatnak hozzá ehhez a támogatáshoz, és ennek a megoldását be is fogjuk jelenteni rövidesen. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt időszak, azt hiszem, fényesen bizonyította azt, hogy mindazokat az ígéreteket, mindazokat a vállalásokat, amelyeket a kormány tesz, azokat a vállalásokat végre is hajtottuk, és ezt a választás során a választópolgárok el is fogadták, és ha megvizsgáljuk az eredményeket, az önökét, és megvizsgáljuk a Fidesz-KDNP eredményeit, azt gondolom, hogy jól látható különbség van, mindez azért, mert mindazokat a vállalásokat, amiket mi tettünk, azokat be is tartjuk, amit önök tettek, azokat természetesen nem tartották be. Még egyszer elmondanám, hogy az egymilliárd forintot azok az önkormányzatok kapták, akik egyébként is pályázhattak a téli tüzelőtámogatásra, és az elkövetkező időszakban pedig a kormány megoldja, hogy mindazok, akik tűzifával fűtenek, ők is részesülhessenek ebben a támogatási formában, annak ellenére, hogy ezt az ígéretet egyébként a választás előtt nem tettük. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyfelől megköszönöm mindenkinek, aki a vitában részt vett, hogy kifejtette gondolatait, a vita egyértelműen azt mutatja, hogy a képviselők, a parlament aggódik a környezetünk állapota iránt, illetve aggódik az ivóvízbázisért. Persze ehhez hozzátartozik az, hogy mindebben az időszakban, amíg bejelentési kötelezettséggel kellett volna elkészíteni a házi vízkivételi műveket, eddig az erre kijelölt szervezetek ezt nem végezték el, illetve nem kértek engedélyeket, illetve nem jelentették be a kutak készítését az állampolgárok, tehát olyan helyzetet teremtettek, amely esetében egy egyébként viszonylag könnyű engedélyezési vagy bejelentési kötelezettség mellett megszerezhető dokumentációt, dokumentumot nem szereztek be, és kényszerhelyzet elé állították a kormányt, illetve a parlamentet.

Az mindenki számára világos, és azt gondolom, egyértelmű, hogy a vízbázis védelme érdekében mindenképpen szükség van arra, hogy ne szennyeződhessen el a talaj, szükség van arra, hogy tudjuk azt, hol találhatók a víz kivételére alkalmas eszközök, ugyanakkor senki nem szeretne irreális terheket róni a tulajdonosokra, még azokra sem, akik egyébként a szükséges együttműködést a kutak készítésénél nem tartották be.

Így összességében el lehet azt mondani, hogy ez a javaslat az 1995. évi törvény módosítását tartalmazza, és ahogy itt a vitában is elhangzott, alapvetően azzal a célzattal, hogy a bírságokat, illetve az elviselhetetlen anyagi terheket levegye azoknak a válláról, akik már meglévő kutakkal rendelkeznek. Ugyanakkor a törvény és azt követően a kormányhatározat mindenképpen azt kívánja elérni, hogy olyan vízbázisokon, amelyek veszélyeztetettek, olyan vízbázisokon, amelyek érzékenyek, ne születhessenek, ne jöhessen létre ilyen kutak.

Mindenképpen olyan szabályozást kívánunk létrehozni, amely biztosítja a vízbázis védelmét, biztosítja a fenntartható fejlődést, és fennmaradási engedély nélkül a veszélyeztetett területeken nem lehet kutakat létesíteni.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Érdekes hangulatú volt az ellenzék hozzáállása a törvényjavaslathoz, hiszen alapvetően a törvényjavaslat szándékait nem vitatták, sőt azzal egyetértettek, és napi, aktuális pártpolitikai vitává vagy felszólalássá alakult ezt követően minden felszólalás. De abban, én azt gondolom, mindenki egyetért, hogy Magyarországnak elemi érdeke az, hogy a nemzetgazdaság biztonsága érdekében, a lakosság biztonsága érdekében bizonyos ágazatokban, jelentős ágazatokban a külföldi befektetéseket ellenőrizzük. Ezért egyébként nem csak magyar kívánság, az Európai Unió gyakorlatilag minden országában valamilyen formában ez megoldott.

Az általános vitát követően benyújtott módosító javaslatok egy része a befektetések ellenőrzésének a tulajdonszerzés és az üzemeltetési jog megszerzése mellett egy további esetkörét határozza meg, eszerint a bejelentési kötelezettség azokra a külföldi befektetőkre is kiterjed, akik magyarországi befolyásszerzéskor még nem a szabályozás hatálya alá eső tevékenységet végeznek, de utóbb azt újonnan felveszik a tevékenységi körük közé.

Ezáltal állami ellenőrzés nélkül a törvényjavaslat hatálya alá tartozó tevékenységet nem folytathat olyan gazdasági társaság, amelynek profiljába a szabályozás alá vont tevékenységek csupán utóbb kerültek bele.

Módosításra kerül, hogy a miniszter számára a bejelentés tudomásulvétele vagy a tiltó döntés meghozatala érdekében rendelkezésre álló ügyintézési határidő 30 napról 60 napra emelkedik, ez különösen abban az esetben szükséges, amikor a megalapozott döntéshozatal érdekében külföldről megfelelő hatáskörökkel felruházott szervek megkeresése is szükségessé válik.

További módosítás, hogy az eredetileg a bejelentéssel összefüggő eljárás lefolytatására jogosult miniszterhez telepített ellenőrzési hatáskörrel a kormányrendeletben kijelölésre kerülő állami szervet, illetve szerveket kívánja felruházni, ezáltal az érintett területekre kellő mértékű rálátással bíró, speciális szakértelemmel és szükséges apparátussal rendelkező állami szervezetek végezhetik az ellenőrzést. A törvényjavaslatot érintő további módosítások pedig átvezetik a normaszövegen az azzal összefüggésben szükségessé vált apróbb nyelvhelyességi, illetve jogtechnikai jellegű pontosításokat.

A hazai jogrendszerben ez idáig nem létezett ilyen törvényi szabályozás, meggyőződésem, hogy ez a törvényi szabályozás helyes célokat szolgál, és a nemzetbiztonsági szempontból kritikusnak ítélt külföldi befektetések feletti hatósági kontroll hatékony és eredményes eszköz lesz.

Éppen ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Én azt gondolom, az vitathatatlan, hogy a rendszerváltás egyik fontos lépése volt az, hogy a munkahelyekről, az iskolákból a pártpolitikát kivitte, kitiltotta. Ma is érvényes szabályok rendezik ezt, és a szabályok egyértelműen azt mondják, hogy iskolákban, gyermekintézményekben abban az időszakban, amikor a gyermekek nevelése folyik, pártpolitikai jellegű rendezvényt tartani, pártpolitikai céllal gyűléseket tartani nem szabad. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a politikus is ember, és ettől függetlenül, hogy politikus, részt vehet akár iskolai rendezvényeken, akár elkísérheti a gyermekét az iskolába vagy az óvodába, tehát megjelenhet az intézményben. Annak eldöntése, hogy egy politikus megjelenése az intézményen belül pártpolitikai célt szolgált vagy sem, különösen akkor, amikor választási időszak van, nyilvánvalóan nem a belügyminiszter, nem a Belügyminisztérium, még csak nem is a parlament dolga, hanem a választási szervek azok, amelyek jogosultak ezt eldönteni. Én biztos vagyok abban, hogy a választási szervek ezt a helyzetet, ezt az esetet megfelelően fogják minősíteni, amennyiben ilyen bejelentés történik, és a szükséges konzekvenciákat levonják.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Nyilván a helyi választási bizottság elmeszelte az eseményt, ez nyilvánvaló volt, hiszen ellenzéki többségű a választási bizottság. De azért azt ne felejtsük el megjegyezni, hogy a tanévnyitóra ön is meghívást kapott, Németh Angéla polgármesteri tisztséget betöltő alpolgármester is meghívást kapott, aki polgármesterjelölt, és ön hosszasan dicsérte az alpolgármester tevékenységét, az eddigi politikai tevékenységét. Tehát ha igazán korrektül vizsgálták volna meg ezt az ügyet, akkor az én személyes véleményem szerint önt ugyanúgy elítélték volna, hiszen ön ugyanúgy megsértette az iskolában a kampányolás, a pártpolitikai tevékenység lépéseit, mint amennyire ön ezt most szemére veti a fideszes politikusnak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Volt egy időszak, amikor, azt gondolom, hogy az ön jó szándéka és a javaslatai nagyon sokat használhattak volna az önkormányzatoknak és az önkormányzati rendszernek. Akkor nem sikerült, hiszen az önkormányzati rendszer teljes mértékben eladósodott és a csőd szélére került. Elég csak arra utalni, amikor 2008-ban a megyei önkormányzatok finanszírozásából nemes egyszerűséggel kihúzták az illetménybevételeket, és ezzel a megyei önkormányzatok gyakorlatilag működésképtelenné váltak. Mindezt azért, mert az önkormányzati választásokat nem önök nyerték. Az önkormányzati rendszer működése ma, elmondhatjuk, hogy stabil, a finanszírozás három fő alapon nyugszik. Egyfelől a feladatfinanszírozás biztosítja a feladathoz szükséges forrást, másfelől az önkormányzatok saját bevételei; és azok az önkormányzatok, amelyek nem rendelkeznek megfelelő saját bevétellel, és a feladatok ellátásában pillanatnyi zavar keletkezik, az önkormányzatok rendkívüli támogatásából juthatnak forráshoz.

Az látható, hogy a rendkívüli támogatást igénylő önkormányzatok száma nagyon lassan ugyan, de csökken, és az is látható, hogy az önkormányzati zárszámadásoknál az elmúlt három évben, folyamatosan növekedve, pozitív szaldóval zárnak az önkormányzatok.

Az önkormányzati rendszer finanszírozásában ugyanakkor nyilvánvalóan szükség van differenciálásra, különösen a bevétellel nem rendelkező kistelepülések esetén szükséges egy pozitív támogatás. A 10 ezer forint/fő adóerő-képesség alatti önkormányzatok egy-egy feladatra adott esetben 100 százalék fölötti támogatást is kapnak, míg a 32 ezer forint/fő fölötti adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok adott esetben nem kapnak támogatást vagy csökkentett támogatást kapnak. Ez a kiegyenlítő rendszer működik és segíti az önkormányzatok működését. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, nagyon jó dolog az, ha fejlődik a világ, és nagyon jó dolog, ha fejlődik maga az ember is. Én ezért tartom nagyon fontosnak és nagyon jó dolognak, hogy az ön érzékenysége és a rezsicsökkentéshez való hozzáállása is fejlődik, fejlődött, és ma már belátja, hogy mindaz, amit önök műveltek, amikor kormányon voltak, az emberek megélhetési lehetőségeivel, az felháborító volt, és nem véletlen, hogy úgy döntöttek a választásokon az emberek, ahogy döntöttek. (Arató Gergely: Mi van a tűzifajuttatással, arról beszéljen az államtitkár úr!  Közbeszólás az ellenzék soraiból: Meg az ellopott rezsipénzek!  Az elnök csenget.) Tisztelt Képviselő Úr! A kormány mindig is érzékeny volt arra, hogy azok az emberek, akik különösen nehéz helyzetben élnek, egyedül élnek, tanyákon élnek, egyéb helyeken élnek, ahol a közösségi összetartás kisebb, azoknak a téli időszakra egy szociális tűzifa-támogatási rendszert működtessen az önkormányzatokkal közösen. És ez a rendszer jól működött, és működik is. És való igaz az, hogy az ország tavalyi évi gazdasági teljesítményének következtében az idei évi fűtési szezonra 12 ezer forint értékű támogatást juttatunk minden családnak; akik vezetékes gázzal fűtenek, azok a gázszámlából írhatták le, akik pedig tűzifával fűtenek, azok ilyen értékű támogatást utalvány formájában kapnak. (Varju László: Megkapják?)

Mi az önkormányzatoktól azt kértük, hogy ebben segítsenek, és az önkormányzatok gyűjtik össze a támogatásra jogosultakat, és ők vesznek részt majd az utalványok kiosztásában.

Az a zűrzavaros mondatsor, amit ön itt hangoztatott, hogy egy olyan támogatási rendszer, amelynek a kiosztása csak október 15. után kezdődik (Varju László: De még idén, ugye, államtitkár úr?), abban már most elvontunk volna valamit, ez önmagában mutatja azt, hogy fogalma nincs arról, amiről beszél. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.  Arató Gergely: Halandzsázással nem lehet fűteni!)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban nagyon sok minden történt az önkormányzati világban 2010-2012 óta, de nagyon sok minden történt 1990 óta is az önkormányzati rendszerben. 2010-re eljutott oda a magyar önkormányzati rendszer, hogy alapvetően a 2007-2008 utáni hathatós kormányzati intézkedések hatására gyakorlatilag működésképtelenné vált. Itt elég megemlíteni azt, hogy például a 2006-os önkormányzati választást követően a kialakult eredményekre válaszul a megyei önkormányzatoktól elvették az illetékbevételeket, és az intézményfenntartó megyéket, amelyek döntően azokat az egészségügyi intézményeket és középiskolákat tartották fenn, amelyek később aztán állami fenntartásba kerültek, tehát a megyéket egyetlen döntéssel, egyetlen tollvonással olyan helyzetbe hozták, hogy a bevételeik nem érték el a napi bérkiadásaikat. De ugyanez a folyamat zajlott le a települési önkormányzatoknál is. Mindenki ismerheti a 2008-ban megjelent állami számvevőszéki jelentést, amely számvevőszéki jelentés 1700-1800 milliárd forintra becsülte a 2002-től 2008-ig az önkormányzati rendszerből kivont forrást, illetve a többletfeladatok okozta többletterhelést az önkormányzati rendszerben. 2010-re gyakorlatilag a csőd szélére jutottak a települési önkormányzatok, lépni kellett, és valóban léptünk is. A kormány átvállalta az önkormányzatok teljes adósságállományát, azoknak az önkormányzatoknak pedig, amelyek nem vettek fel vagy nem tudtak felvenni hitelt az adottságaik miatt, egy olyan kompenzációs rendszert indítottunk, amivel pótolhatták azokat a fejlesztéseket, amelyeket mások adott esetben hitelből hoztak létre.

S valóban át kell gondolni, át kellett gondolni a feladatmegosztás rendszerét. Az önkormányzatoktól  öntől is valószínűleg mint akkori polgármestertől  számtalanszor elhangzott, hogy az állam a köznevelés, a közoktatás esetében az általános iskolák vagy a középiskolák működtetési, fenntartási forrásainak még a 60 százalékát sem biztosítja, az önkormányzatoknak saját büdzséből kellett ezt kiegészíteni. Amikor ön összehasonlítja a 2010 előtti és a mai költségvetést, akkor hozzá kell tenni, hogy az oktatásügyre fordított költségvetés a IX. fejezetből, az önkormányzati fejezetből valóban kikerült, mint ahogy kikerültek a kórházak fenntartására szolgáló költségvetési források is. S ha a kettő egyenlegét, a feladatmegosztásból eredő feladatátadás és a költségvetési finanszírozás egyenlegét meghúzza, akkor azt láthatja, hogy 2011-12-ben a kialakult új költségvetési szisztémában a feladatfinanszírozással mintegy 40-60 milliárddal maradt több az önkormányzati költségvetési fejezetben az adott feladatcsomagra, mint amennyi azt megelőzően volt.

A települési támogatásoknál, egyáltalán a feladatmegosztásnál, azt gondolom, azt mindenképpen érdemes tisztázni, hogy a feladatok jelentős része nem önkormányzati feladat, ami az önkormányzatok jegyzőitől elkerült, hanem jegyzői hivatáskör, jegyzői feladat, tehát ezekhez az önkormányzatoknak ilyen értelemben azelőtt sem volt közük. Az okmánykiadás nyilvánvalóan nem települési önkormányzati feladat volt azt megelőzően sem, és az okmányiroda fenntartásának az észszerűsége sem volt ott a települési önkormányzatoknál, ami egyébként az önkormányzatok költségeire kihatott.

Emlékeztetni szeretném képviselő urat, hogy egy személyi igazolvány esetében, ami 2009-2010-ben 116 forint körül volt, 36 forintot kellett az önkormányzatnak hozzátenni, hogy a személyi igazolvány elkészüljön. Mindezektől a többletterhektől az önkormányzatok mentesültek.

A települési támogatások és a szociális segélyezés átalakításában a sztenderdizált segélyek a járásokhoz kerültek, míg az egyedi elbírálást igénylő, a lakosságot teljes mértékben ismerni szükséges segélyek az önkormányzatoknál maradtak. Az nem igaz, hogy erre nincs forrásuk. A szociális segélyek biztosítására egy külön szociális támogatási önhikirendszert hoztunk létre, amelyben 5 milliárd forintnyi összeg volt, de ezt lehetett volna bővíteni. Az önkormányzatok 900 millió forintnyi igénnyel jelentkeznek évről évre erre a támogatási forrásra. Tehát nem igaz az, hogy nem tudják kezelni a szociális kérdéseket.

A hulladékgazdálkodással kapcsolatban: tisztelt képviselő úr, nyilvánvaló, hogy az önkormányzati törvény alapján az önkormányzatok feladata a hulladékgazdálkodás. Azt pedig ne feledjük el, hogy a centralizált nagy önkormányzati vállalatok üzleti alapon szállították a kistelepülésekről a hulladékot vagy szolgáltattak egyéb közműveket, és annak a profitját a nagytelepülésekhez irányították. Ez az igazságtalanság megszűnt. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A természeti katasztrófák tapasztalatai rávilágítanak arra, hogy a természeti katasztrófák következményeinek a leküzdéséhez esetenként nem elég egy-egy kisebb térség, egy ország erőfeszítése, hanem egy nemzetközi összefogás is szükséges lehet rá.A katasztrófákat nem tudjuk előre jelezni, nagy tehertétel a védekezés, a megelőzés és a katasztrófák kezelése. Éppen ezért nagyon hasznos módszer, amikor a katasztrófák következményeinek elhárítására több állam együttműködik egymással. Ez indokolt Magyarország esetében is, és így is van Magyarország esetében is, hiszen a szomszédos államokkal rendelkezünk katasztrófavédelmi egyezménnyel, de ezen túlmenően Németországgal, Lettországgal és Macedóniával is. Ez az előterjesztés a Magyarország és Moldova közötti kapcsolatot helyezi új alapokra. Az elfogadott szöveget a két fél 2017. szeptember 20-án, a New York-i ENSZ-közgyűlés margóján írta alá. Az egyezmény alapján a szerződő felek a katasztrófavédelmi hatóságaikkal együttműködnek a természeti és ember által előidézett katasztrófák megelőzésében, valamint a katasztrófák következményeinek enyhítésében és a katasztrófák esetén történő kölcsönös segítségnyújtásban. Az egyezmény meghatározza az együttműködés formáit, kijelöli az illetékes hatóságokat, és meghatározza a segítségnyújtás esetén a követendő eljárási szabályokat is.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy az Országgyűlés támogassa ezt az egyezményt. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(17.50)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az egyezmény megkötése hozzájárul a honvédelem, a belügyi, a rendőri együttműködés, valamint a nemzetközi szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harc területén való együttműködés erősítéséhez. A minősített adat védelméről szóló törvény 2010. évi hatálybalépését követően kezdődött meg az a szakmai munka, amelynek célja a partnerországokkal történő együttműködés során keletkezett és kicserélt minősített adatok védelmének biztosítása. Ennek megfelelően hazánk eddig 23 kormánnyal kötött minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló, törvényben is kihirdetett egyezményt. Idetartozik Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Olaszország, a Spanyol Királyság vagy a Svéd Királyság is. Több ország esetében pedig már a hasonló egyezményekkel kapcsolatos tárgyalások lezárultak, az egyezmények végleges szövegének megállapítása folyamatban van.

Magyarország Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya az egyezményt 2018. augusztus 23-án, Budapesten írta alá. Az egyezmény célja elsődlegesen az, hogy az országok közötti együttműködés során keletkezett vagy kicserélt minősített adatok számára védelmet biztosítsanak. Ennek keretében szabályozzák a felek közötti biztonsági együttműködést, és kijelölik a hatáskörrel rendelkező hatóságokat. Rendelkeznek az egyes minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről és a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásokról.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenleg tárgyalt megállapodás megfelel Magyarország érdekeinek, erősíti az országok közötti bűnügyi együttműködést. Erre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot tárgyalja meg és szíveskedjen támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm szépen a támogatást. Z. Kárpát Dániel képviselő úr felszólalásához kapcsolódva annyit tudok hozzátenni, hogy természetesen a magyar bűnüldöző szervek és az európai bűnüldöző szervek  de nemcsak az európai, hanem nyilván minden érintett bűnüldöző szerv  között a nemzetközi kapcsolatoknak megfelelően működnek az adatcsere-folyamatok. Amikor Magyarországra valaki beérkezik, akkor a szükséges minősítéseket és vizsgálatokat elvégzik a hatóságok, ha pedig az itt-tartózkodása közben követ el bűncselekményt vagy bármi olyan cselekményt, amely Magyarország érdekeivel vagy az Európai Unió érdekeivel nem összeegyeztethető, akkor ez az adatcsere ugyanolyan normális mederben folytatódik és végbemegy. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is, azt gondolom, sokadszorra el kell ismételni  hiszen a képviselő asszony sokadszorra ismételi a kérdését , hogy a letelepedésikötvény-program ellenőrzési mechanizmusában a feladatokat végrehajtó belügyminisztériumi szervek minden esetben a törvények betartásával járnak el, és minden esetben Magyarország érdekeit látják el. (Demeter Márta: Képtelenek ellátni a feladatukat!)Visszautasítom azt a kijelentését, hogy képtelenek lennének ellátni feladatukat. A magyar belügyi szervek kiválóan látják el a feladatukat. Jól látszik ez egyébként Magyarország biztonságán is. Elhiszem, hogy ön most az éppen aktuális, legújabb pártjában a párt társelnöki tisztéért küzd, de ez ahhoz kevés, hogy a magyar polgárok bizalomérzését bármilyen módon meg tudná ingatni.

Még egyszer: határozottan visszautasítom, hogy a letelepedésikötvény-programban bárki, aki a programba való belépésekor biztonsági kockázatot jelentett volna, engedélyt kaphatott, hiszen minden esetben a szervek vizsgálták ezeket, és vizsgálták a NATO- és az európai uniós listákat, amelyekben ezek a személyek nem szerepeltek. Azok, akik ezen a szűrőn átjutottak és a letelepedési kötvény vásárlása után kerülnek olyan helyzetbe, amely méltatlanná teszi őket arra, hogy ezzel élhessenek, azoknak a letelepedési engedélye visszavonható. Ezt egyébként ön is már megtanulta, hiszen felszólalásában is elismerte és elismételte.

Tisztelt Képviselő Asszony! Önnel ellentétben, illetve az ön által képviselt pártocskák véleményével ellentétben Magyarországnak egyetlen mércét állítunk: azt, hogy megvédjük ezt az országot és az ország biztonságát garantálni tudjuk.

Még egyszer megismétlem: határozottan állíthatjuk, hogy szakszerűek ezek a vizsgálatok. A magyar szolgálatok szakszerűen végezték el a letelepedésikötvény-programban részt vevők vizsgálatát.

Egyébként az is hozzátartozik, hogy maga a letelepedésikötvény-program nem más volt, mint egy pénzügyi szempontból nagyon fontos befektetési lehetőség.

A 2010 előtt fölvett hitelek kamata több mint 4 százalék volt, a letelepedési kötvénnyel a kiváltás során több mint 9,6 millió eurót tudtunk megspórolni, és 2,53 százalékos kamattal; ez a kamat egyébként mindig alacsonyabb, mint azok az államkötvénykamatok, amelyeket a magyar állampolgárok államkötvény vásárlásakor el tudnak érni. (Demeter Márta: 30 milliárdos veszteség van!)

Tisztelt Képviselő Asszony! Ha önök annyira fontosnak tartották volna az ország biztonságát, akkor éppen abban a pártban, amiben akkor ült, megszavazta volna a déli határon teljesített határzár építését, megszavazta volna azokat a jogi intézményeket, amelyek lehetővé tették, hogy a magyar határt megvédjük.

Ha megszavazták volna azt, hogy Magyarország megtámadja az Európai Bíróságon a kötelező letelepedési kvótát, hogy megvédhessük a magyar emberek biztonságát (Demeter Márta: Miről beszél?), meg kellett volna szavazniuk az Alaptörvény módosítását, a népszavazáson pedig ki kellett volna hogy álljanak a kvóta ellen. Ha önöknek valóban fontos lenne a magyar emberek biztonsága, akkor az EP-képviselőjük 2017. április 5-én nem szavazta volna meg azt a jelentést, amely felhívja a nemzeti kormányokat és parlamenteket, hogy töröljék el a migrációt szabálysértésként kezelő büntetőjellegű jogi kereteket. Nem szavazta volna meg azt a dokumentumot, amely azt javasolja, hogy a tagállamok terjesszék ki a menekültek fogalmát azokra, akik szegénység miatt vándorolnak el, és azt kérték a Bizottságtól vagy az uniós intézményektől, hogy tegyenek további uniós erőfeszítéseket a legális útvonalak létrehozására, megerősítésére, amelyek kiegészítenék az áttelepítés lehetőségét.

Ön emlegette a Frontexet és a határvédelmet. Azt javaslom önnek, hogy pontosan nézze meg, olvassa el, mit mondott Angela Merkel. Angela Merkel egyértelműen fogalmazott: az uniós határvédelmen azt érti, hogy a nemzetek mondjanak le nemzeti szuverenitásukról (Ungár Péter: Nem azt mondta!  Dr. Rétvári Bence: De ezt mondta a Bundestagban!  Demeter Márta: Kilép Schengenből, vagy nem lép ki Schengenből?), és az Európai Unió dönthessen arról, hogy kiket enged be a határon. Ezt mi nem engedjük, bármennyire fáj is ez önöknek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon érdekesen foglalta össze a saját szemszögéből ezt a problémakört. Nagyon sok valótlansággal igyekszik riogatni az embereket, tisztelt képviselő úr.Először is visszautasítom, amikor ön azt állítja, hogy több százezer ember nem jut Magyarországon egészséges ivóvízhez. Erre önnek semmiféle mérése, semmiféle statisztikája, semmiféle ismerete nincs, mert nem is lehet. A Magyarországon élők 98 százalékának biztosított az egészséges ivóvízhez jutás, a fennmaradó esetekben is az önkormányzatoknak egyedi megoldásokkal szükséges biztosítani és tudják is biztosítani az egészséges ivóvizet. Ön nem tud olyan példát mondani Magyarországon az elmúlt években, amikor az egészséges ivóvíz biztosításának hiánya okozott volna akár fertőzést, akár olyan problémát, ami egy-egy településen közegészségügyi vagy bármilyen problémát okozott volna. Ez az egyik része.

A másik része a kutak kérdése. Egyeztessünk az ellenzékkel: nagyon jól hangzik, különösen az önök szájából. Tisztelt képviselő úr, a kutak problémája nem idén keletkezett, nem is tavaly, Magyarországon a kutakat gyakorlatilag időtlen idők óta engedélyeztetési eljárás nélkül készítették, akkor is, amikor jogszabály volt erre, hogy ezeket be kell jelenteni, akkor is, amikor jogszabály volt arra, hogy ezeket ellenőrizni kell. Valahogy elfelejtettek ezzel akkor foglalkozni. Akkor nem volt fontos az ivóvízbázis védelme, akkor nem volt fontos az, hogy hogyan jutnak az emberek egészséges ivóvízhez.

Igen, ez a határidő elérkezett, és a kormány elkezdte vizsgálni azt, hogy hogyan lehet olyan megoldást találni az ivóvízkutak és a talajvízkutak fennmaradásának biztosítására, hogy egyébként a háztartások és azok az ingatlantulajdonosok, akik ilyen típusú vízkivételi művel rendelkeznek, ne részesüljenek aránytalanul nagy teherben. Ugyanakkor, még egyszer mondom, ezek engedélyeztetésére nagyon hosszú ideig volt kötelezettség, aztán volt olyan időszak, amikor mindenféle engedélyeztetés, bejegyeztetés, bejelentés nélkül ezeket a kutakat el lehetett készíteni.

Meg fogjuk tenni a szükséges törvényi módosítást, és keressük azt a lehetőséget, hogy valóban ne kelljen a már meglévő vízkivételi művek után irreálisan magas műszaki díjakat fizetni. Mert azt azért tegyük hozzá, hogy az engedélyeztetési eljárási díjakat elengedtük, ilyeneket nem kell fizetni, ugyanakkor az egy izgalmas kérdés, hogy hogyan lehet egy meglévő, akár több tíz éves fúrt kút esetében megállapítani, hogy az átérte a vízzáró rétegen, hogy az a kút veszélyeztetie az ivóvízbázist. Nagyon nehéz ezt úgy megállapítani, hogy ehhez valódi méréseket ne végezzenek.

Tehát ha egyfelől az a követelmény, hogy garantálni tudjuk azt, hogy a meglévő kutak mindegyike olyan állapotban van, hogy az az ivóvízbázist nem veszélyezteti, hogy csak a felszíni vízből vesz ki, hogy az nem üti át a vízzáró réteget, ahhoz műszaki paraméterek megismerése kell. Ennek viszont ára van. Nyilván ezt utólag a tulajdonosok nem szívesen vagy egyáltalán nem akarják kifizetni. Ezért egy olyan megoldást kell találnunk, amely rendezi a jelenleg meglévő kutak helyzetét, meg tudjuk állapítani, be tudjuk jelentetni, hogy földrajzilag, fizikálisan hol vannak ezek, ahol nyilatkoznak a tulajdonosok arról, hogy minden kockázatát és ismeretét a kútnak saját maguk felvállalják, és nyilván a mostantól létesítendő vízkivételi műveknél pontos szabályozás szükséges arra, hogy hogyan, milyen módon lehet vízkivételi műveket létrehozni.

A mezőgazdaság esetében, a termeléshez használt víz esetében természetesen más a helyzet, bár nyilván ott is fontos az, hogy a termelőket lehetőség szerint minél kisebb költség sújtsa. De ők mégiscsak egy termelőtevékenységhez használják, egyfajta termelőeszközként használják a kutakat. Ennek figyelembevételével kell megállapítani azt a szabályozást, ami biztosítani fogja, hogy elégedettek legyenek a közműtulajdonosok, teljesüljön az Alkotmánybíróság határozata, és nyilván mindannyiunk érdeke, hogy a Magyarország alatt található, föld alatti ivóvízbázist meg tudjuk védeni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: (Hordozható mikrofonba:) Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A képviselő úr által felvetett kérdéssor számtalan pontatlanságot tartalmaz. A szociális támogatások rendszere, azt gondolom, mindenki számára ismert kell hogy legyen. A lakásfenntartási támogatások, a lakásfenntartással kapcsolatos szociális támogatások az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. Ez így volt akkor is, 2011-ben, amikor elindult az úgynevezett szociális tűzifaprogram, amely program azért indult el, mert egyes krízishelyzetben lévő családok számára az önkormányzatok nem tudtak támogatást adni, vagy nem találták meg a lehetőségeket arra, hogy támogatást adjanak. Hogy a krízishelyzetben lévők számára többletforrás juthasson, ezért indította a kormány útjára az úgynevezett szociális tűzifaprogramot.

(13.00)

Itt azonban jeleznem kell, tisztelt képviselő úr, hogy a kormányzat az önkormányzatoknak pénzügyi keretet biztosít, az önkormányzatok döntik el azt, hogy a támogatást milyen elvek alapján osztják szét. Az önkormányzatok döntik el azt, hogy egy-egy család szociális helyzete alapján milyen támogatásban ré-szesül.

Természetesen a pályázat feltétele az, hogy az önkormányzatok rendelkezzenek egy szociális rendelettel, és a szociális rendelet alapján, egy átlátható rendszer alapján osszák fel a támogatást.

A szociális tűzifakereten túlmenően az önkormányzatok mintegy 36 milliárd forintnyi költségvetési forrásból gazdálkodnak a szociális támogatások rendszerében, és azok az önkormányzatok, amelyek úgy ítélik meg, hogy a településükön nem tudják a szociális feladatokat ellátni, pályázhatnak a szociális működési kiegészítő támogatásra. Itt jelezném, hogy erre átlagosan évente 150-200 közötti pályázat érkezik be, és ezeket az önkormányzatokat külön tudjuk támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Saját kérdésére, azt gondolom, saját maga meg is adta a választ, hiszen mindjárt a kérdésének első harmadában elismerte azt a nagyon fontos tényt, miszerint a magyar rendőrség, a magyar rendőrök közmegbecsülése igen magas, és ez úgy igaz, amit szintén köszönök, hogy elmondott, hogy a 2006-os események után a magyar rendőrségbe, a magyar rendőrökbe vetett bizalma az embereknek nagymértékben meggyengült, összeomlott, és nagyon nehezen viselte ez a társadalom, hogy a rendőröket, a rendőrséget az akkori hatalom politikai célokra használta fel.Valóban így van, ez a helyzet megváltozott. 2010 után a magyar rendőrökbe, a magyar rendőrségbe és a közbiztonságba vetett hite az embereknek, a polgároknak jelentősen megváltozott, és hála a Jóistennek és a kormány tevékenységének, a mai napokra elmondható, hogy a magyar rendőrség a magyar intézményrendszerben az egyik legmegbízhatóbb és a polgárok által is legelfogadottabb intézmények közé tartozik. Ezt az is segítette, hogy egyfelől Magyarország határait sikeresen megvédték ezek a rendőrök, ezt segíti az, hogy az országban a közrendet, a közbiztonságot nagyon jól, szakszerűen tartják fenn, és ez segíti azt, hogy Magyarországon a bűncselekmények az elmúlt években drasztikusan csökkentek. Tudjuk jól, hogy a 2010-es viszonyokhoz képest közel 50 százalékos az ismertté vált bűncselekmények számának csökkenése.

Összességében azt mondhatom önnek, hogy mindazon a lépések, amelyeket Magyarország Kormánya a rendőrökért, a rendőrségért és ezzel természetesen átvitt és közvetlen értelemben is a polgárokért tesz, az meghozta a gyümölcsét és sikeresnek tekinthető. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nyilvánvalóan az egy politikai erőt minősít, hogy egy nemzeti ünnepen milyen típusú és milyen habitusú ünneplést produkál. Az önök ünneplése önöket mutatta. Nyilvánvalóan azokat az embereket, akik az önök által meghirdetett ünnepségekre nem mentek el, ezeket valamilyen módon pótolniuk kellett. Az önök pártigazgatójának az utasítására, aki tojáslövetési parancsot adott ki, az ő utasítására dobálták meg az ártatlan házat (Derültség a Jobbik soraiban.), mert ez volt az önök összes teljesítménye. Annyit azért elmondanék képviselő úrnak (Az elnök csenget.), hogy ön talán nem vette észre azt, hogy az idei évben volt egy választás, ezen a választáson ön is megmérette magát (Zaj az ellenzéki padsorokban.  Az elnök csenget.), ön is megkapta a magyar polgároktól a szavazatokat. Önök, amikor a hitelességet kérdezik, azt hiszem, az lenne a legegyszerűbb, ha elővennék a választási jegyzőkönyveket, és megnéznék, hogy a magyar polgárok hogyan döntöttek a hitelesség kérdésében. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt napokban volt egy hétpárti egyeztetés a Belügyminisztériumban. Ha ön valóban foglalkozott volna ezzel a témával, akkor tudná, hogy ezen a hétpárti egyeztetésen többek között az ivóvízkutak bejelentésével kapcsolatos határidő módosítása is terítéken volt, és akik jelen voltak ott a hétpárti egyeztetésen, azok ezt a módosítást támogatták is.Az ivóvíz az emberi lét alapja, az egyik legfontosabb elem, ami az emberi életvitelhez szükséges. Nem véletlen az, hogy a kormány nagyon fontosnak tartotta azt, hogy Magyarországon minden háztartás lehetőség szerint ivóvízhálózatokba bekapcsolásra kerüljön. Ön azt mondta, hogy a háztartások 5 százaléka nem került bekötésre. Az ország területének 5 százalékán valóban nincs vezetékes ivóvízhálózat, de ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának 98 százaléka az, aki közvetlenül eléri a vezetékes ivóvízhálózatokat.

Ez persze önmagában is jelzi a meglévő problémát, hogy a nem engedélyezett, illetve be nem jelentett kutak száma és a vezetékes ivóvízrendszerekbe be nem kötött ingatlanok száma között óriási a különbség. A lakosság birtokában lévő, be nem jelentett vízkutak döntő többsége ma Magyarországon elsősorban nem az ivóvíz-szolgáltatást szolgálja, hanem a kertekben felhasznált locsolóvizet szolgáltatja, hiszen ezeknek a kutaknak a nagy része egyébként a hagyományos ásott vagy gyűrűs kút, amelyek nagy része eleve nem is lenne alkalmas arra, hogy ivóvízként használják. De az tény, hogy Magyarországon az 1800-as évektől kezdve alakultak ki kutak, amelyeket részben ivóvíznyerésre, részben mezőgazdasági termelésre használtak. Vannak egyébként még fúrt kutak is, amelyek az 1800-as évek végén mindenféle engedélyezés nélkül készültek el.

Nyilvánvalóan van egy rendkívül fontos igény, azt gondolom, egy teljesen normális társadalmi igény, hogy Magyarország az ivóvízbázisát megvédje, és az ivóvízbázis védelme érdekében legyen belátható időn belül egy olyan konkrét nyilvántartás, amely alapján látható az, hogy az ivóvízbázis hol érhető el, hol termelnek ki vizet, mekkora mennyiségben termelnek ki vizet, és vajon van-e veszélye annak, hogy ezeket a vízkivételre használt műveket adott esetben  sajnos ilyenre is van egyébként példa  szennyvíztárolóként vagy szeméttárolóként használják. Ezért nagyon fontos az, hogy a kutak pontos helyzetét, kapacitását és a kutak fizikai megvalósulásának az állapotát valamilyen módon ellenőrizzük.

Felhívom képviselő úr figyelmét is, hogy ez a helyzet nem az elmúlt évben vagy évtizedben alakult ki, ez évtizedek óta egy folyamat. Nagyon sok kút épült meg akkor, sok kutat készítettek el, amikor ennek egyébként bejelentési kötelezettsége volt, de ezt a polgárok nem hajtották végre. Nyilvánvalóan ebből most feltorlódott egy jelentős problémahalmaz, amit mi mindenképpen meg fogunk oldani, úgy gondolom, és meg is tudunk oldani.

Az állami hatósági díjak elengedése lehetővé tette azt, hogy egészen pontosan a nyilvántartásba vételhez szükséges eljárás minél kisebb összegbe kerüljön, de valóban, a létesítmény műszaki felülvizsgálatának mérnöki díja rendkívül magas. Itt azt kell eldönteni, és azt gondolom, ez elsődlegesen nem pártpolitikai vagy politikai kérdés, hogy a műszaki létesítmény tényleges kialakításának a dokumentálása, magyarul a kút feltárása és a kút állapotának dokumentálása kötelezően része legyen-e a nyilvántartásnak vagy sem. Mert ha nem, akkor nyilván gyakorlatilag térítésmentesen vagy nagyon kis összegből megoldható a kutak nyilvántartása, viszont ennek hátulütője az, hogy a tulajdonos bevallása alapján kell elfogadni azt, hogy az a kút veszélyezteti-e az ivóvízbázist vagy sem. Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy a teljes műszaki feltárás megtörténjen, annak viszont egyértelműen ára van. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A lakhatási költségek csökkentése, a lakásfenntartási költségek csökkentése érdekében ez a kormány nagyon sokat tett. Emlékeztetném önt arra, hogy a vezetékes szolgáltatások, a vezetékes energia árának a rezsicsökkentésbe való bevonásával megteremtettük annak a lehetőségét, hogy az árak az elfogadható és a kifizethető mértékben maradjanak.

A szociális támogatási rendszer átalakításával a kormányzat azokat a szociális támogatási formákat, amelyeket taxatív módon alanyi jogon kapnak meg a családok, a járási hivatalokhoz telepítette, ugyanakkor az önkormányzatok számára a költségvetés több mint 30 milliárd forintot biztosít szociális támogatások biztosításának a fedezetéül, tehát az önkormányzatok a lakhatási támogatásokat saját maguk a saját rendeletükön keresztül hozhatják létre. Tehát amikor ön a lakhatási támogatásokat hiányolja, akkor ön az önkormányzatok azon jogát, lehetőségét és képességét, tudását vonja kétségbe, amellyel az önkormányzatok képesek arra, hogy a szociális támogatási rendszeren keresztül, saját szociális támogatási rendszerükön keresztül a rászorulókat támogassák.

Az úgynevezett tűzifaprogramnak, amely során a leginkább rászoruló önkormányzatok számára biztosít a kormányzat 2011 óta  hangsúlyozom, hogy ez 2011 óta működő program  pénzügyi támogatást, az eredeti és elsődleges célja az volt, hogy azokon a kistelepüléseken, ahol tanyás vidékeken elszórtan sokan élhetnek, és az ő elérhetőségük nehézkes, ezeknek a településeknek juttasson több támogatást a kormányzat, és erre megfelelő mennyiségű forrás rendelkezésre is áll. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány rendelkezik korszerű drogstratégiával, és ennek végrehajtása folyamatos, és megfelelő módon haladunk is előre vele. És itt jelezném azt is, hogy miközben a világon mindenhol, így nálunk is problémát okoz a pszichoaktív anyagok jegyzékének a folyamatos változtatása, a jogszabályalkotásban megteremtettük annak a lehetőségét, hogy miniszteri rendelettel rendkívül gyorsan és rugalmasan tudja a minisztérium követni az új pszichoaktív anyagok megjelenését. A Hős utcai problémára kitérve. Tisztelt Képviselő Úr! Tudja, én a nyolcvanas évek második felében voltam sorkatona ennek az épületnek a túloldalán az egyik őrszázadban, ebben az épületben akkor is súlyos probléma volt már mind a közbiztonság, mind az akkori drogkérdés. Ön akkoriban nyilván közgazdászként azon dolgozott, hogy ez a probléma megszűnjön. Hát, nem sikeredett. Valóban nem nagy dicsőség ez Magyarországnak (Burány Sándor közbeszólása.), hogy harmincegynéhány éven keresztül ezt az épületet és ezt a problémát nem sikerült megszüntetni, de most a kormány megteremtette a pénzügyi feltételét annak, hogy ennek a gócnak a megszüntetése megtörténjen.

Az pedig, hogy az önkormányzat lokálisan és rövid távon a környezetben élőket, az ott közlekedőket és a kerület lakóit igyekszik megóvni, és ezt valóban a lakók jelenlétében, társasházi közgyűlésen döntötték el: valóban, egy ideiglenes megoldásképpen a környezet védelmére, a környék védelme érdekében egy ideiglenes védelmet hoznak létre, de a kormány által biztosított támogatás segítségével a teljes problémát meg tudják szüntetni. Erre a forrás rendelkezésre áll. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A hulladékszállítás olyan kommunális feladat, amelynél a kormányzat nagyon fontosnak tartotta azt, hogy „a szennyező fizet” elv mellett a költségek, az árak a lakosság számára elfogadható mértékűek legyenek. Ezért kellett lépnünk, ezért kellett megállítani azt a folyamatot, amely során piacinak mondott szolgáltatási rendszerben, az árakat folyamatosan emelve, nagy profitot termelő külföldi cégek gyakorlatilag kivitték azt a pénzt, amit meg tudtak sarcolni a lakókon. Éppen ezért tartottuk fontosnak, hogy az árakat kordában tudjuk tartani, ezért kellett a hulladékszállítás rendszerét is átalakítani. A hulladékszállításra szolgáló fedezetet egyébként a befizetések garantálják, a befizetések biztosítják, tehát ezek a források magára a hulladék szállítására megfelelő mennyiségben rendelkezésre állnak. Az vitathatatlan, hogy a szelektív hulladék begyűjtésénél és a szelektív hulladék minőségének változása következtében a szelektív hulladék feldolgozásának átalakítására többletforrások szükségesek.

A hulladékszállítás az ön állításával ellentétben folyamatos. Az az állítás, miszerint az országot a kommunális vagy a lakossági hulladék, amely a lakók által kihelyezésre kerül, elöntötte volna, az tényszerűen nem igaz; hiszen a hulladékszállítást végző cégek az ország döntő részén a szerződéseknek megfelelően szállítják a hulladékot. A Zöld Híd Kft. esetében, ahol egyértelműen politikai szándék húzódott meg a szolgáltatások megtagadásában, ott pedig a katasztrófavédelem szervezésében a szállítás megtörténik.

Kettőnk között az a különbség, hogy mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a hulladékot elszállítsák, önök pedig abban, hogy a hulladék ott maradjon, hogy ebben önök (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) botrányt kavarhassanak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az önkormányzatok, az önkormányzatok működése rendkívül fontos. Azt gondolom, a rendszerváltás egyik sikerágazata az önkormányzati rendszer. Az önkormányzatok a 2010-et megelőző időszakban nagyon nehéz helyzetbe kerültek, ezért a kormányzat úgy döntött, a parlament úgy döntött, hogy az önkormányzatokat konszolidálja. Átvállalta azokat a hiteleket, amelyeknek egy jelentős részét az önkormányzatok fejlesztésekre fordították, de egy részét működésre voltak kénytelenek fordítani.Az új finanszírozási rendszerrel elérhettük azt, hogy az önkormányzatok nullszaldós költségvetést terveznek, nem terveznek költségvetési hiányt, és képesek arra, hogy akár önerőből is fejlesztéseket hajtsanak végre. 2016-ban fordult meg a trend, és 2016-tól folyamatosan többlettel zárnak az önkormányzati költségvetések, tehát évről évre többlettel zár az önkormányzati rendszer a költségvetési év végén.

Azt gondolom, ehhez hozzájárul az is, hogy azon túlmenően, hogy nyilván az önkormányzatok rengeteg pályázatot nyújtanak be különböző típusú pályázatokra, a minisztériumok, így a Belügyminisztérium által biztosított fejlesztési forrásokat is sikeresen használják fel. A Belügyminisztérium évről évre három nagy témakörben biztosít lehetőséget önkormányzati pályázatok benyújtására, az önkormányzati létesítmények felújítására, önkormányzati iskolai, óvodai sportlétesítmények felújítására, illetve a leginkább szükséges vagy a legjobban kedvelt támogatás az út-, járda- és hídfelújítási program.

Valóban, a költség, a lehetőség, a keret folyamatosan növekedett. Az idei évben első fordulóban 5 milliárd forintot, majd utána újabb 3 milliárd forintot tudtunk biztosítani ezekre a fejlesztésekre. Természetesen folytatni kívánjuk ezt a programot. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a kormány a Pest megyei képviselők és a Pest megyei önkormányzatok kérését meghallgatta, és annak a hátrányos helyzetnek a kiküszöbölésére, amely a központi régió viszonylagos fejlettsége miatt Pest megyét egyértelműen sújtotta, belföldi forrásból, költségvetési keretből valóban 80 milliárd forintot biztosított nemcsak önkormányzati pályázati lehetőségként, hanem a megyében meglévő vállalkozásoknak is biztosította a pályázati lehetőséget, illetve egyéb szervezeteknek, civil szervezeteknek is. Tehát gyakorlatilag mindabban a körben, amiből a Pest megyei települések, a településen dolgozók, a vállalkozások kimaradtak az európai uniós pályázati rendszerből, mindazt a kormányzat belföldi forrásból részben pótolta, és ezzel is segíti azt, hogy Pest megye a fejlődésben utolérje a környező megyéket, illetve a fővároshoz közelítsen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak jelezni szeretném, hogy a Belügyminisztérium támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! 2015-ben döntött úgy a kormány, hogy a rendvédelmi életpályát létrehozza, kialakítja azzal a határozott célkitűzéssel, hogy fokozatosan növekedjen a közszolgálati pálya vonzereje, és minőségileg is javuljon a hivatásos állományúak jövedelmi pozíciója, anyagi megbecsülése. Egy sikeres és kiszámítható rendvédelmi életpályamodell nem képzelhető el azonban a szerveknél foglalkoztatott több mint 10 ezer közalkalmazott és kormánytisztviselő jogállásának rendezése nélkül. A most tárgyalt T/3615. számú törvényjavaslat az ehhez szükséges egységes szabályozást tartalmazza.

A törvényjavaslat személyi hatálya kiterjed a rendvédelmi ágazatban, így a rendőrségnél, a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál, a Terrorelhárítási Központnál, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a büntetés-végrehajtási szerveknél, szervezetnél foglalkoztatott civil állományú közalkalmazottakra és kormánytisztviselőkre. Tartalmában a jogok és a kötelezettségek kiegyensúlyozott szabályozásán alapuló, érdemi illetményemelést is biztosító, kiszámítható előmeneteli rendszer kialakítását teszi lehetővé.

Az érintettek új foglalkoztatási jogállásba, a rendvédelmi alkalmazottak szolgálati jogviszonyába kerülnek. Az új jogállásra vonatkozó szabályozás a Hszt. rendszerének keretében, annak önálló fejezetében kerül kialakításra. Az egységes közszolgálati rendszer érdekében a most tárgyalásra kerülő új jogviszony szabályai fokozatosan veszik figyelembe a hivatásos szolgálati viszony, a közszolgálati tisztviselői viszony, a munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony, valamint a Ház előtt lévő, a kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslat legfontosabb sajátosságait, rendelkezéseit is, különös tekintettel a jogosultságok és kötelezettségek arányára.

A törvényjavaslat egyik alapvetése, hogy az érintett személyi körbe tartozó rendvédelmi alkalmazottakat kizárólag az új jogviszonyban lehet foglalkoztatni a különböző rendvédelmi szerveknél. Fontos kiemelni, hogy a rendvédelmi alkalmazottak hozzájárulásuk esetén az életpályával rendelkező hivatásrendbe épülnek be. Így kötelezettségeik a Hszt. kötelező rendszerének a civil jogállású sajátosságokhoz igazodóan, arányos mértékben csökkentett meghatározásával kerülnek kialakításra.

A rendvédelmi igazgatási szolgálati viszony különleges jogviszony, amely a rendvédelmi szerv, valamint a rendvédelmi alkalmazott között jön létre. Mindkét felet sajátos kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. A rendvédelemre jellemző többletkötelezettségeket jelzi, hogy a rendvédelmi alkalmazott a jogviszonyból fakadó kötelmeit egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti. A rendvédelmi szerv e vállalásért cserébe köteles biztosítani a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges feltételeket, a törvényben megállapított magasabb díjazást, juttatásokat és kedvezményeket. Az új jogállásra vonatkozó szabályozás figyelembe veszi a szolgálatban töltött időt, emellett a javaslat bevezeti a folyamatos teljesítményértékelést és a tervszerű továbbképzést is. A kialakításra kerülő új illetményrendszer Hszt.-s alapokon nyugszik a szolgálati idő és a fizetési fokozatok tekintetében, de a közszolgálatiban már bevált sávos illetményrendszert is tartalmazza.

A besorolás és az előmenetel tekintetében sor kerül a munkakörök munkaköri kategóriákba történő besorolására az iskolai végzettség figyelembevételével. Új elemként jelenik meg a jelenleginél szigorúbb összeférhetetlenségi szabályrendszer és a hivatásetikai szabályok köre, illetve a rendvédelmi érdekből történő kirendelés lehetősége is. Az új jogállásra vonatkozó szabályozás 2019. február 1-jén lép hatályba azzal, hogy az érintettek beleegyező nyilatkozatára figyelemmel a szükséges munkáltatói intézkedéseket az átminősítésről és ennek részleteit a besorolásról, az illetmények megállapításáról 2019. február 28-ig kell elkészíteni.

Az új jogállási szabályozás bevezetése egyidejűleg jelentős mértékű illetményemelést is jelent, hiszen 2019-ben 20, a ’20-21-22-es években pedig további 55 százalékos mértékű bértömegemelést biztosít az ágazat részére a kormány. Így tehát a benyújtott törvényjavaslat segíti azt, hogy a rendvédelmi ágazatban dolgozó nem hivatásosok is egy életpályamodellhez kapcsolódva, jobb életkörülmények mellett, szigorú feltételekkel végezhessék munkájukat. Kérem a tisztelt parlamentet, támogassa az előterjesztést.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(20.10)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, mindenekelőtt a törvény előkészítéséről lényeges leszögezni, hogy a törvény előkészítésében a Belügyi Érdekegyeztető Tanács, a Rendészeti Ágazati Érdekegyeztető Tanács, a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum, valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács is részt vett, és a véleményeik egy része a törvénybe beilleszkedett.Hozzá kell tennem azt is, tisztelt képviselőtársaim, hogy itt egy szabályozás történik, egy olyan szabályozás, amely valóban, ahogy elhangzott, több mint tízezer, mintegy 12 ezer ember által betöltött foglalkoztatási ágakra illeszkedik és nem egyes betöltött foglalkozásokra. Ennek következtében sok szempontból keretszabályozás, ugyanakkor ez a keretszabályozás is sok szempontból sokkal konkrétabb szabályozás lesz, mint ami ezt megelőzően volt. A felszólalásokban itt elő is jött, hogy egyfelől a keretszabályozás-jellegét hiányolják, másfelől meg a keretszabályozás jelenléte vagy meglévősége okoz problémát.

Tehát például az a kérdéskör, hogy a munkaköri feltételek, a munkakör betöltéséhez szükséges feltételek, illetve a díjazás hogyan történik meg. Ez egy olyan törvény, amely rendelkezik a 12 ezer embert érintő foglalkoztatási ágról, de ugyanakkor a rendőrségre, a büntetés-végrehajtásra vagy a katasztrófavédelemre ezen az ágazaton belül is különböző  például képzettségi vagy foglalkoztatási feltételeknek megfelelő  szabályrendszer szükséges. Egyébként ez idáig a jogszabályok ezt ilyen módon nem egységesítették. Tehát egyfelől van egy belügyi egységesítés, másfelől viszont a szakmák szerinti szétbontás megtörténik, de szakmákon belül egységesítés történik, és például az nem fordulhat elő, hogy különböző, mondjuk, katasztrófavédelmi kirendeltségeken vagy tűzoltó-parancsnokságokon ugyanazon munkakörben, ugyanazon beosztásban más bérezéssel vagy adott esetben más végzettséggel dolgozhatnak munkatársak. Jelen pillanatban egyébként erre most éppen megvan a lehetőség, tehát ezt ez a szabályozás meg fogja szüntetni.

A kártérítési szabályokkal kapcsolatban: a kártérítési kötelezettség semmivel sem lesz szigorúbb, mint amit egyébként a munka törvénykönyve meghatároz. És valóban, mintegy 1660 középfokú végzettséggel rendelkező munkatárs van jelen pillanatban, akik  ahogy ez egyébként a törvényben és az indoklásban is szerepel  továbbvihetik azokat a megszerzett fizetési értékeket, amelyekkel egyébként már foglalkoztatva vannak.

A munkaidő változtatása nem értelmezhető. Szó nincs arról, hogy a munkaidőben, a kötelező munkaidőben vagy a munkaidőre vonatkozó szabályokban az eddigihez képest érdemi változás történne. Az egyébként tényszerű, hogy a kirendelés szigorúbb vagy más helyzetet teremt, mint eddig. Ugyanakkor, ha ennek a részletszabályait megnézzük, ez figyelemmel van a munkavállalók érdekeire, illetve a munkavállaló élethelyzetére, és azt az ő vezetői figyelembe tudják venni.

Fizikai állapotfelmérésről szó nincs a jogszabályban. Eddig is volt egészségügyi alkalmassági vizsgálat, ugyanazzal az egészségügyi alkalmassági vizsgálattal fognak a továbbiakban is találkozni az itt foglalkoztatott munkatársak.

A megfigyeléssel kapcsolatban: egyfelől megint csak azt kell mondanom, hogy ez egy keretszabályozás; nyilván nem minden munkakörben szükségszerű a megfigyelés. És azt gondolom, azt is érdemes rögzíteni, hogy miközben itt közalkalmazottakról beszélünk vagy beszélnek oly sokan, és az egységes közalkalmazotti viszonyokat hiányolják, hogy ez szűnik meg, azért gondolom, azon olyan nagyon nagy vita nem lehet, hogy a rendészeti szerveknél alkalmazásban álló közfoglalkoztatottak foglalkoztatása sokkal közelebb áll az adott ágazatban dolgozók  mondjuk, a büntetés-végrehajtásban a büntetés-végrehajtási dolgozók, az ott lévő fegyveresek vagy a rendőrségnél a rendőrségnél dolgozó fegyveresek, és sorolhatnám  foglalkoztatásához, mint egy egyéb közfoglalkoztatotthoz, mondjuk, egy muzeológushoz vagy egy könyvtároshoz.

És igaz ugyan, hogy nem fegyveres szolgálatot ad adott esetben, de például a személyügyi munkaterületen, az informatikai munkaterületen pontosan olyan érzékeny adatokkal dolgozik, ami igenis megköveteli egy részüknél azt, hogy a fegyveresekhez hasonló módon szabályozzuk adott esetben például azt, hogy a közösségi oldalakon milyen módon jelenhetnek meg. Nyilván nem minden alkalmazott esetében érdekes ez, de mondjuk, azoknál a munkatársaknál, akik titkos anyagokkal dolgoznak, akik titkos ügykezeléssel foglalkoznak, azoknál ezek a feltételek elfogadhatóak és szükségszerűek lehetnek.

Ugyanez igaz egyébként a megfigyelésre vonatkozó felvetésükre. Szó nincs arról, hogy ezeket az embereket titkosszolgálati eszközökkel kívánná bárki is megfigyelni. Egyfelől a törvény pontosan szabályozza, hogy mennyi időre és milyen célból lehet megfigyelni, és ezt egyébként közölni is kell a munkavállalóval, valamint azt is, hogy ezt hogyan lehet felhasználni, és hogy 30 napon belül az ilyen típusú adatokat meg kell szüntetni.

Tehát összességében azok a felvetések, amelyeket önök elmondtak, egyfelől azt hiányolják, hogy nem egységes, másfelől azt a problémát vetik fel, hogy ez egységes szabályozás, amit egyébként majd részleteiben nyilván a lehetőségeknek megfelelően az ágazatokban a parancsnokok tovább szabályozhatnak. Összességében úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat megfelelő keretet biztosít arra, hogy a rendvédelem területén a nem fegyveres szerveknél dolgozók illetményemeléséhez alapot teremtsen, és a fegyveres szerveknél dolgozókkal hasonló munkaköri feltételekkel együtt tudjon működni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Magyarországon az önkormányzatok nagyon fontos feladatot látnak el, és én azt gondolom (Dr. Brenner Koloman: Mély levegőt vegyél, mielőtt kimondod!), és ezt nagyon sokszor el is mondom, hogy a magyar önkormányzati rendszer a rendszerváltás egyik sikertörténete. A magyar önkormányzatok közvetlen kapcsolatban vannak a polgárokkal, a magyar önkormányzatok működésén keresztül jut el egy jó néhány közszolgáltatás a polgárokhoz, és az önkormányzatok a magyar kormány partnereiként, úgy gondolom, jól is tudnak együttműködni mind a kormánnyal, mind a képviselőkkel, mind a parlamenttel, tehát abban a demokratikus rendben, amelyben működünk, tökéletesen működik a rendszer, és megvan a szükséges harmónia.Nyilván az érdekek időnként különböznek, nyilván vannak olyan esetek, amelyek a helyi érdek, a lokális érdek és egy nagyobb területi egység érdeke, vagy akár az ország érdekével nem feltétlenül van összhangban, de összességében, azt gondolom, elmondható, hogy az önkormányzati rendszer jól működik. (Dr. Brenner Koloman: Kádár elvtárs irigykedik közben!)

Az, amit ön elmondott, ilyen valóban előfordult 2006 után. Hallottuk az akkori belügyminisztert, aki elmondta, hogy ő tudja, mi a dolga, pontosan tudja azt, hogy a kistérségi megbízottakon keresztül hogyan kell majd felügyelni az önkormányzatokat, pontosan tudja azt, hogy hova kell az európai uniós forrásokat eljuttatni. Létrehoztak egy számomra egyébként azóta is nehezen értelmezhető, önkormányzati szövetségnek nevezett Baloldali Önkormányzati Közösséget, hiszen egy önkormányzat nyilvánvalóan nem lehet baloldali meg nem lehet jobboldali, hiszen az önkormányzat a település polgárainak az érdekeit képviseli, és a település polgárai is választják meg.

(8.50)

Ennek megfelelően nem lehet párpolitikai formában besorolni őket. Éppen ezért volt az egyik legnagyobb feladatunk 2010 után  látva azt, hogy az önkormányzati rendszer gyakorlatilag gazdasági ellehetetlenülése miatt az összeomlás szélére jutott  az, hogy gazdasági értelemben visszaadjuk az önkormányzatoknak a szabadságukat, visszaadjuk azt a lehetőséget, hogy az önkormányzatok valós döntéseket hozhassanak, és valóban a település érdekeiért tevékenykedhessenek.

Nagyon fontos, hogy az adósságátvállalás megtörtént, és pontosan azzal szemben, amit ön mond, az adósságátvállalásnál a kormányzatban az egyik fontos szempont az volt, hogy nem mérlegelve azt, hogy az adósságállományt milyen összetételű önkormányzatok produkálták, minden magyarországi önkormányzat adósságátvállalása megtörtént.

Nyilván azt is láttuk, hogy a finanszírozásban súlyos anomáliák vannak, és a feladatmegosztáson is változtatni kellett, ezek megtörténtek, és a kialakult új finanszírozási rendszerben alapvetően az önkormányzatok működőképessége biztosított. Ma az önkormányzatok működésére egyfelől az állami feladatfinanszírozásban, illetve részben normatív támogatásban juttatott források biztosítanak lehetőséget, másfelől a helyi bevételek, harmadrészben pedig az olyan típusú támogatás, amiről ön is beszélt, a rendkívüli támogatás, rendkívüli működési támogatás abban az esetben, ha az önkormányzatot az elfogadott költségvetési céljaihoz képest év közben olyan gazdasági teher éri, ami miatt a költségvetését nem tudja végrehajtani, akkor a rendkívüli támogatásra pályázhat. A rendkívüli támogatásoknál szakmai bírálat történik. Egészen pontosan az első lépcsőben egy szakmai szűrést a Kincstár végez, amikor is a Kincstár megvizsgálja, hogy a rendkívüli működési támogatás kiírásának feltételeinek megfelele a beadott pályázat, és ezt követően történik meg a részletes ellenőrzés.

Az ön által említett kistelepülés egyébként 2010 óta gyakorlatilag minden évben folyamodott ilyen támogatásért, és minden évben a feladatához mérten kapott is támogatást. Minden évben azt vizsgáljuk, hogy a működőképessége a településnek megmaradjon. Az idei évben az első fordulóban vagy az első lehetőségben beadott pályázatánál a szakmai vélemény az volt, hogy nem veszélyezteti közvetlenül az önkormányzat működését a kialakult költségvetési helyzet, ezért az első körben ez a település elutasításra került, ugyanakkor talán azt is tudja ön is, hogy a második fordulóban is adott be pályázatot a település, és ez a pályázat elbírálás alatt van.

Ha tehát ön ezzel nyomást kíván gyakorolni, el kell mondanom önnek azt, hogy szakmai alapon történt az előző bírálat is, és ez alapján fog megtörténni a második bírálat is, és azt is elmondhatom önnek, hogy Magyarország önkormányzatai között nem teszünk különbséget (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) abban, hogy milyen típusú vezetése van. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A törvényjavaslatban egy olyan szabályozásra kerül sor, amely ténylegesen javítja mintegy 12 ezer rendvédelmi alkalmazott bérpozícióját, és stabilizálja a foglalkoztatási jogviszonyát. A törvényjavaslat elfogadása előtt ismét szeretném leszögezni és hangsúlyozni, hogy az előkészítés folyamatában a Belügyi Érdekegyeztető Tanács, a Rendészeti Ágazati Érdekegyeztető Tanács, a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum, valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács is aktívan részt vett, és javaslataik közül több is beépült a normaszövegbe.

A törvényjavaslat a rendvédelmi ágazatban, így a rendőrségnél, a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál, a Terrorelhárítási Központnál, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezeteknél és a büntetés-végrehajtási szervezeteknél foglalkoztatott civil állományú közalkalmazottak és kormánytisztviselők tekintetében a jogok és kötelezettségek kiegyensúlyozott szabályozásán alapuló, érdemi illetményemelést biztosító, kiszámítható előmeneteli rendszer kialakítását teszi lehetővé.

Visszautalva a törvényjavaslat parlamenti vitájára, ismételten szeretném leszögezni, hogy a javaslat a jogviszony létesítéséhez kötődő, az eddigieknél szigorúbb általános és különös alkalmazási feltételeket határoz meg, igazodva a szervek feladatrendszeréhez igazodó rendvédelmi és nemzetbiztonsági érdekekhez. Ugyanakkor szükséges hangsúlyozni, hogy a kifogástalan életvitelhez, a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való hozzájárulás csak különös alkalmazási feltétel, csak meghatározott személyi körben kell majd érvényesíteni.

Emellett szeretném azt is kiemelni, hogy a munkaidőben, a kötelező munkaidőben vagy a munkaidőre vonatkozó szabályokban az eddigiekhez képest érdemi változás nem következik be, azonban számos, különösen a családok jogosultságát érintő pozitív rendelkezés került be a törvénybe. Ehhez kapcsolódóan megjegyezném, hogy a törvényjavaslatot érintő ellenzéki módosító javaslat hiányában csak a kormánypárti képviselők jobbító szándékú módosító javaslatai épültek be a normaszövegbe.

Összességében úgy gondolom, hogy a javaslat megfelelő keretet biztosít arra, hogy a különböző ágazati életpályaprogramokból és bérintézkedésekből kimaradt rendvédelmi civil állomány az új jogállással kiszámítható, tervezhető, valamint anyagi szempontból is megbecsült helyzetbe kerüljön.

A fentiekre való tekintettel kérem, hogy a parlament a törvényjavaslatot támogassa.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A közfoglalkoztatás célja egyértelmű volt a közfoglalkoztatás rendszerének kialakításakor, a közfoglalkoztatás jelenlegi rendszerének bevezetésekor, mégpedig az, hogy mindazok az emberek, akik fizikailag, mentálisan alkalmasak arra, hogy a létfenntartásukhoz, a családjuk fenntartásához szükséges pénzmennyiség előállításához közösségi munkában részt vegyenek, tevékenyen hozzájáruljanak a társadalmi közös teherviseléshez, azok az emberek a közfoglalkoztatásban ehhez segítséget kapjanak. A közfoglalkoztatásnál nyilvánvalóan fő cél, hogy átmeneti legyen, hogy az emberek, akik a közfoglalkoztatásban a rendszerben benne vannak, rendszeresen eljárnak dolgozni, közösségben vannak, ezen túlmenően lehetőséget kapjanak és lehetőséget is kapnak képzéseken való részvételre, lehetőséget kapnak arra, hogy a közfoglalkoztatásban a munkavégzés időszakát megszakítva akár munkahelyet keressenek, akár idénymunkában részt vegyenek, és beleilleszkedjenek a piaci munkavállalás, munkalehetőségek minden formájába.

A közfoglalkoztatási programok támogatási intenzitását egyébként a kormányrendelet felső határral szabályozza csak, 100 százalék a felső határa ennek a programnak. Ugyanakkor a ténylegesen nyújtott támogatásról az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási vagy fővárosi kerületi hivatalok mérlegelési jogkörükben döntöttek eddig is, és ugyanez a rendszer maradt életben és van folyamatban most is.

Tehát a járási hivatalok dönthetnek a munkaerő-kereslet, -kínálat helyi jellemzőit, a térség foglalkoztatási jellemzőit, a munkanélküliségi mutatókat, a munkaadók és a hivatal közötti együttműködést figyelembe véve. Ez a rendszer a továbbiakban sem változik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A közvilágítás településeken belül, a települések kezelésében lévő és az országos kezelésben lévő főutak mentén is a települési önkormányzatok feladata, és a települési önkormányzatok azok, amelyek a közvilágítást a lehető legjobban igyekeznek megoldani mind pénzügyi értelemben, tehát hogy ennek az üzemeltetése alacsony költségigényű legyen, mind pedig azért, hogy a megfelelő világítási színvonal meglegyen. Ugyanakkor külön ki kell emelni, hogy minden olyan útkereszteződésben, ahol zebra van, illetve a zebráknál külön jogszabály írja elő a zebrák felületére szükséges fényerőt, és ezt a Közlekedési Hatóság minden egyes esetben ellenőrzi a zebrák létesítésekor is és a fényforrások cseréjekor is. Tehát én azt nem gondolom, hogy bárhol Magyarországon úgy lehet zebrát, gyalogátkelő helyet létesíteni, hogy az a szükséges fényerőt ne kapja meg, a világítótest ezt ne biztosítsa. Az önkormányzatok elsősorban KEOP-os pályázaton, de sok esetben egyéb forrásokból is az elmúlt években, sőt az elmúlt évtizedekben is sokat tettek azért, hogy a településeken a költséghatékony, megbízható közvilágítás kiépüljön. Ennek különböző formáival éltek is, és több lépésben, a valamikori higanygőzlámpáktól a nátriumlámpákon keresztül eljutottunk oda, hogy nagyon sok helyen ma már az egyébként költséghatékony, de vitathatatlanul drága LED-es világításokat szereljék fel. Az is tény, hogy a LED-es világításnál a LED-es fényforrások fényvetítése és fénysugáriránya más, mint a hagyományos világítótestek esetében, és ez sokszor ad okot vitára is. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Parlament! A Belügyminisztérium valóban nagyon széles portfólióval rendelkezik, és nagyon sok feladat a Belügyminisztériumé. A Közlekedési Hatóság, illetve a közvilágítás, a közvilágítási lámpatestek minősítése, azok bevizsgálása azonban sem a Belügyminisztérium, sem pedig a Belügyminisztérium háttérszervezeteinek a feladatai között nem szerepel. Nyilvánvalóan, ha erre bejelentés érkezik, akkor az adott hatóság  ahogy mondtam, például a zebráknál, útkereszteződéseknél a Közlekedési Felügyelet  a szükséges felülvizsgálatokat elvégzi. Amennyiben a lámpacsere európai uniós támogatással történt, akkor az európai uniós támogatások ellenőrzésének a rendszerében a megvalósítás, a megvalósítás színvonala és a megvalósításkor vállalt paraméterek ellenőrzése beletartozik az ellenőrzésbe. Tehát úgy gondolom, hogy minden egyes részlet ellenőrzés alá kerül vagy kerülhet az elkövetkezendő időszakban. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.30)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Az önkormányzati rendszer működésében, finanszírozásában az elmúlt években számos változás állt be. Azt gondolom, azon nem lehet vita, nem lehet azon vitatkozni, hogy a magyar önkormányzati rendszer a rendszerváltás egyik sikerterméke. A magyar önkormányzati rendszer biztosítja azt, hogy a településen élők közvetlenül találkozhatnak a településirányítókkal, közvetlenül választhatják meg minden településnagyságban, függetlenül attól, hogy az egy egészen kis falu, vagy a főváros, hogy a település jövőjét, arculatát kik határozzák meg, és ezzel egyértelműen iránymutatást is tudnak adni arra, hogy merre fejlődjön egy-egy adott település. 2010 előtt az állam a saját költségvetési hiányát az önkormányzatokra terhelte, és eljutottunk oda, hogy 2010 környékére gyakorlatilag működésképtelenné váltak az önkormányzatok. Ezért vált szükségessé az, hogy a nagy feladatokat, a sok állami feladatot is ellátó önkormányzatok esetében felhalmozódott, nagy mennyiségű hitelt az állam átvállalja, és azon túlmenően, hogy a hitelátvállalás megtörtént, a feladatmegosztást is újragondolja.Ön arról beszélt, hogy az önkormányzatoknak a település arculatát, a település fejlődését meghatározó feladataik csökkentek volna. Ezzel vitatkoznom kell, ez nem így van. Az önkormányzatoktól alapvetően olyan feladatok kerültek el, amely feladatok az önkormányzati és az állami közigazgatást érintő közös feladataikat jelentették, tehát közigazgatási és elsősorban jegyzői feladatok kerültek el. Másrészről valóban a közoktatás, a köznevelés esetében az állam újragondolta a feladatmegosztást, és az állam saját irányítása alá és saját finanszírozása alá is vonta a köznevelést, illetve a kórházak működtetését. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az önkormányzati rendszerben a működés stabilizálódjon. Ehhez kellett még hozzátenni azt, hogy az addigi normatív finanszírozási rendszerről áttértünk a feladatalapú finanszírozásra, és a feladatalapú finanszírozás folyamatos vizsgálatával, nyomon követésével érhetjük el azt, hogy évről évre  figyelemmel arra, hogy az önkormányzatok saját költségvetésükből mennyit fordítanak például településüzemeltetési feladatokra , a következő évi költségvetés tervezésekor a tényszámokat figyelembe véve állapítjuk meg az önkormányzatoknak erre a feladatra jutó forrásait.

Tehát nem normatív alapon történik a településfejlesztési feladatok megállapítása, hanem a tényleges bekerülési költségek alapján. Ez persze az önkormányzati beszámolókból derül ki, ezek alapján tudjuk a következő évi településüzemeltetéshez tartozó költségeket meghatározni. Ahhoz, hogy ezek pontosan működjenek, ezek valóban megfelelő adatok legyenek, és ezek az adatok, amelyek az önkormányzatoktól beérkeznek, naprakészek legyenek, ehhez volt szükség arra, hogy közös informatikai alapokra helyezzük a költségvetés tervezését, a pénzügyi gazdálkodást, az ingatlangazdálkodást és az önkormányzatok feladatait. Amit azt megelőzően, korábban több mint százféle kiszolgálóval, százféle szolgáltatóval elvégzett informatikai rendszerek biztosítottak, ezt most a kormány saját maga biztosítja központi forrásból, anélkül, hogy az önkormányzatoknak ezért külön fizetni kellene, és így egy egységes rendszerben látjuk az adatokat. Ez hozzájárul egyébként ahhoz, hogy a következő évi, a mindenkori következő költségvetés meghatározásakor a beszámolók valós adatokat mutatva alapul szolgáljanak arra, hogy a tényleges és szükséges mennyiségű költségvetési forrást biztosítani tudjuk.

Úgy gondolom, az önkormányzati rendszer finanszírozását alátámasztja az, hogy 2016 óta az önkormányzati rendszer minden évben plusszal zárt, tehát pozitív szaldós az önkormányzati rendszer, nem vitatva el azt, hogy vannak települések és vannak önkormányzatcsoportok, amelyek többlettámogatásra szorulnak. Ezeknek a támogatására szolgál a rendkívüli kiegyenlítő támogatási rendszer, és ezeknek az önkormányzatoknak, településeknek az előrelépését segíti az, hogy a „Magyar falu” programban minden olyan településnek többlettámogatást tudunk juttatni, amely ma a napi működés gondjaival küzd.

Olyan korszerűsítéseket tudnak majd végrehajtani, amelyek biztossá teszik azt, hogy az elkövetkező években is megállja helyét a település, és biztos lakóhelyet tudjon nyújtani az ott élő polgároknak, ezzel is erősítve ezeknek a településeknek a megtartóképességét. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja alapvetően a bürokráciacsökkentés, az egyes eljárások egyszerűsítése. Ennek megfelelően a javaslat olyan egyszerűsítéseket fogalmaz meg, amelyek például egyes eljárások megszüntetésére vagy igazgatási szolgáltatási díj törlésére tesznek javaslatot, vagy amelyek elősegítik az elektronikus adatküldést és információátadást, az elektronikus ügyintézést. A javaslatból kiemelnék néhány példát. Az úti okmányokkal és az e-személyivel kapcsolatos eljárások egyszerűsítése. Illetékmentessé válik az úti okmányok cseréje akkor is, ha az úti okmány elektronikus tárolóeleme nem működik, hasonlóan a személyazonosító igazolványhoz. A tárolóelem működőképtelensége ugyan nem érinti az okmány érvényességét, de ezen okból az okmány cseréje lehetséges.

Megújul az útlevél-kérelmező rendszer és az útiokmány-nyilvántartás is. A megújítás a közigazgatás irányába megfogalmazott elvárásokkal összhangban az elektronikus adatküldést és információátadást helyezi minden tekintetben előtérbe. A hatóságok közötti elektronikus adatátadás széleskörűbbé válik, ezzel párhuzamosan a papíralapon történő adatközlések megszűnnek, például a Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság és az útlevélhatóság viszonylatában.

Az állampolgárok szempontjából jelentős adminisztratív tehercsökkentést eredményez, hogy a szülői hozzájáruló nyilatkozat megtétele elektronikus úton is lehetővé válik, kiváltva ezzel a mindkét szülő személyes jelenlétét igénylő eljárást, illetve a papíralapon benyújtott szülői hozzájáruló nyilatkozatot. Szintén az elektronikus eljárások bővítését célozza, hogy az általános hatáskörű útlevélhatóság és az eljárásban közreműködő hatóság az úti okmányokkal kapcsolatos feladataik ellátásához jogosultak lesznek bővebb körben adatokat átvenni elektronikusan az elektronikus anyakönyvből, így az elektronikus anyakönyvben és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratot is.

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításával Magyarország Kormánya és Ausztrália kormánya között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló egyetértési megállapodás kihirdetéséről szóló törvénnyel kihirdetett magyar-ausztrál Working Holiday Scheme programba való jelentkezéshez szükséges támogatói levél a személyes ügyintézés mellett elektronikus úton is igényelhetővé, valamint a közokirat kiállítása ingyenessé válik. A sikeres magyar kérelmezők számára az úgynevezett turizmus alatti ideiglenes munkavállalásra jogosító vízum kerül kiadásra. A megállapodás a kérelmezők részére előírja az úgynevezett támogatói dokumentum benyújtását is. Jelenleg még a magyar kérelmezők a támogatói dokumentumot kizárólag a Belügyminisztériumban személyesen igényelhetik.

A polgár lakcímadatának és személyi azonosítójának az e-személyin történő rögzítése és ezáltal elektronikusan történő kiolvashatóvá válása elősegíti a polgároknak az okmány felhasználásával való további elektronikus ügyintézését.

Ha a konzuli szolgálat bajba jutott magyar állampolgárról szerez tudomást, illetve a magyar állampolgár külföldön történő elhalálozásáról értesül, úgy a segélynyújtás, illetve a külföldön elhalálozott magyar állampolgár hozzátartozóinak értesítése érdekében szükséges intézkedést megteszi. Ennek során a konzuli szolgálat elektronikus úton fordul a nyilvántartást kezelő szervhez az érintett polgár hozzátartozójának a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő felkutatása és azonosítása érdekében, amely a kutatást elvégzi, majd ugyancsak elektronikus úton megküldi az azonosított hozzátartozók adatait a konzuli szolgálatnak. A nyilvántartást kezelő szerv a fenti tevékenységét hivatali munkaidőben végzi, azonban a hivatali munkaidőn túl is gyakran előfordulnak olyan esetek, amikor sürgősen szükség lenne a hozzátartozók adataira. Ezen ügyek hatékony és gyors megoldása érdekében indokolt, hogy a konzulátusok rendelkezzenek azon adatállományhoz való hozzáféréssel, amelynek birtokában a hozzátartozó-kutatást maguk is le tudják folytatni.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosításával a központi idegenrendészeti nyilvántartásban megjelenik az idegenrendészeti hatóság által kiadott úti okmányok nyilvántartása, ezek a bevándorolt, letelepedett, hontalan részére kiadott, valamint az egyszeri utazásra jogosító okmányok. E nyilvántartás is közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Ezen okmányok idegenrendészeti státuszhoz kötődnek, és ezen személyek nem mindegyike szerepel a lakcímnyilvántartásban, ezért indokolt a nyilvántartás létrehozása.

Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságát érintő eljárások. Kijelölt rendszerelemek elektronikus információs rendszerének alacsonyabb szintű biztonsági osztályba sorolása esetén az előzetes engedélyezési eljárás megszüntetésre kerül. Ezekben az esetekben a hatóság előzetes engedélye nem köti a végleges engedélyezői döntést meghozó hatóságot a döntésének meghozatalában. Javasolt ezért az előzetes engedélyezés megszüntetése, az adminisztrációs teher mind az ügyfél, mind a hatóság tekintetében történő csökkentése érdekében.

A kéményseprőipari eljárás egyszerűsítése. A kéményseprőipari tevékenység ellátásának jelenlegi rendszere 2016. július 1-jétől működik, a törvénymódosítás javítja a hatályos rendszert annak érdekében, hogy az adott területen illetékes kéményseprő-szolgáltatót az ügyfél egyszerűbben be tudja azonosítani, ezzel a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás is könnyebbé válik.

Az elektronikus ügyintézés biztosításával kapcsolatos kötelezettségek módosítása. Az elektronikus ügyintézést elősegítő tájékoztatás előírása szükséges, a törvény alapján az ügyfelek meghatározott köre elektronikus ügyintézésre köteles. Ebben a körben a nem elektronikusan megtett jognyilatkozat hatálytalan, kivéve üzemzavar, üzemszünet idején. Az üzemszünet időtartamát az e-ügyintézést biztosító szerv köteles a honlapján és az ügyintézési felületen közzétenni, a központi szolgáltató viszont nem, pedig a nála bekövetkezett üzemzavar valamennyi e-ügyintézési folyamatot érinti. Ennek a kötelezettségét is be kell vezetni.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ismertetett szempontok mentén javasolom a tisztelt Háznak, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm szépen.

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyfelől köszönöm a támogató hozzászólásokat, még akkor is, ha ezek egy része meglehetősen óvatos irányból közelíti meg ezt a törvényjavaslatot, de mindenképpen nagyon jó dolognak tartom azt, hogy az a kívánság, amelyet egyébként a kormányzat megfogalmazott, az ellenzék oldaláról is most már teljes egészében támogatottságra talál, hogy az elektronikus adatokat tartalmazó személyi igazolvány kiterjesztése és ennek a teljes körű alkalmazása Magyarországon beindulhasson. Annak idején, amikor az e-személyivel kapcsolatos törvényt a Ház elé hoztuk, akkor egy hatalmas össztűz zúdult erre a személyi azonosítóra, illetve az adatkezeléssel kapcsolatban rengeteg vita jelent meg, és rengeteg megalapozatlan félelem fogalmazódott meg. Nyilván ma is megfogalmazódnak az adatkezeléssel kapcsolatban félelmek, és ez érthető is, hiszen korszakunkban az adat, a személyi adat az egyik legfontosabb értékké kezd válni, és mindenképpen egy rendkívül komoly üzleti érték, tehát ennek a megfelelő kezelése mindannyiunk számára nagyon fontos. Itt új adatbázisok nem jönnek létre. Itt bizonyos adatbázisoknak az állami szervek általi szélesebb körben való hozzáférhetősége az ügyintézési határidőket csökkentheti vagy csökkenti, illetve egyszerűsíti az eljárásokat.

Annyit az elektronikus személyi igazolvány felhasználásához mindenképpen hozzá szeretnék tenni, hogy egyfelől az a kudarc, amely a felvetésben megfogalmazódott a budapesti közlekedés elektronikus jegyrendszerével kapcsolatosan, az nem kapcsolódik az elektronikus személyi igazolványhoz, és éppen most fordul abba az irányba, hogy majdan a kialakítandó rendszer teljes egészében valóban az e-személyihez kapcsolódjon.

Az e-személyi teljes körű használatának és a rendszer kiterjesztésének a feltétele, hogy az összes magyar állampolgár rendelkezzen ezzel a személyi azonosítóval. Nyilván ezzel szemben, főleg az idősek körében, egyfajta idegenkedés van, ettől függetlenül azt mondhatom, hogy jelen pillanatban most már több mint 4 millió 300 ezer e-személyiigazolvány került kiadásra. A közeljövőben jönni fogunk törvényjavaslatokkal, többek között azért is, hogy például azok az időskorúak, akik visszavonásig érvényes személyazonosító okmánnyal rendelkeznek, a lehető legkönnyebben, a legkevesebb bürokráciával hozzájussanak vagy megkapják majd az elektronikus ügyintézéshez, az orvosi ellátáshoz, a receptkiváltáshoz, az adórendszerben alkalmazható személyi igazolványt. Tehát ebben, én úgy látom, hogy jól haladunk előre, és az a 2021-2022-re kitűzött cél, hogy ez teljes körűvé válhat, ma is úgy látom, hogy ez járható.

Én biztos vagyok abban, hogy ezek az intézkedések segíteni fogják egyfelől a bürokrácia felesleges részének a lenyesését, másfelől pedig az elektronikus ügyintézés mindenki által vált elterjedését. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, 2010 után szükségessé vált az, hogy az önkormányzatoktól az állam átvállalja az adósságot. Az önkormányzati adósságnak két eredője volt, egyfelől a fejlesztési hitelek, másfelől pedig 2008-tól egyre inkább működési hitelek felvételére szorultak az önkormányzatok, hogy a működőképességüket megőrizzék. Amikor az adósságkonszolidációt végrehajtottuk, akkor nem vizsgálta a kormányzat azt, hogy az adósságot az önkormányzatok  egy nagyon szűk kör kivételével nem vizsgálta  milyen célból vették fel. A pénzfelhasználást, a költségvetési források felhasználását az önkormányzatoknál szabályszerűségi oldalról tudja a kormányzat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrizni. Ugyanakkor azt gondolom, mindannyian komoly vívmánynak tartjuk azt, hogy az önkormányzatok önkormányzatként gazdálkodhatnak, tehát az önkormányzatok, a választók bizalmából létrejött képviselő-testületek dönthetik el, hogy a rájuk bízott forrásokat mire használják, és a választók döntenek arról, hogy ezt jól tették-e vagy sem.

Így van ez abban az esetben is, hogyha az önkormányzatok adott esetben hitelt kívánnak felvenni. Ugyanakkor az újbóli eladósodás megakadályozása érdekében valóban vezettünk be szabályokat, amely szabályok pontosan rögzítik, hogy milyen esetben vehet fel egy-egy település, egy-egy önkormányzat hitelt. Csak abban az esetben vehetnek fel az önkormányzatok hitelt, ha az nem működési célú, tehát csak fejlesztési célra, és ha a költségvetésükből megállapítható, hogy a hitel visszafizetése garantált.

Dunaújváros egyébként nem nyújtott még be hitelfelvételi kérelmet, így jelen pillanatban nem tudjuk megmondani azt, hogy milyen célra kíván a város hitelt felhasználni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Szeretném megköszönni a képviselőcsoportoknak, hogy részt vettek a törvény általános vitájában, és külön köszönöm a Külügyi bizottság és a Törvényalkotási bizottság tagjainak a részvételt. A törvénnyel kapcsolatban ismételten szükséges kiemelni, hogy az egyezmény megkötése hozzájárul a honvédelmi, a belügyi, a rendőri együttműködés, valamint a nemzetközi szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harc területén való együttműködés erősítéséhez. Az egyezmény értelmében Magyarország kötelezettséget vállal arra, hogy az egyezmény keretében kicserélt vagy keletkezett minősített adatok számára védelmet biztosít az egyezményekben foglalt nemzetközi minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetősége alapján.

Az általános vitát követően a törvényjavaslathoz egy, a hatálybalépésre vonatkozó, valamint egy nyelvhelyességi tartalmú módosító javaslat került benyújtásra, amelyet a Törvényalkotási bizottság megtárgyalt és támogatott is.

Figyelemmel arra, hogy a nemzetközi szerződés Magyarország nemzeti érdekeit szolgálja, kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogassa. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egyfelől a magyar rendőrséget illető dehonesztáló szavait visszautasítom (Z. Kárpát Dániel közbeszól.), és visszautasítom azokat a szavakat is, amelyekkel ön a Magyarországon uralkodó közbiztonsági állapotokra utal. (Z. Kárpát Dániel: A hajdúhadházi…)Én megértem azt, hogy ön, az ön pártja az önöktől jobbra megjelenő párttal kezd most csatát, és megpróbálja a retorikában (Z. Kárpát Dániel: Te is tudod, hogy ez nem szakmai érv!) visszavenni a terepet (Az elnök csenget.), de a választási eredmény azért jól mutatta, hogy ez önöktől roppant módon kevés.

Tisztelt Képviselő Úr! A bűnüldözés nyilván a rendőrség feladata, és azt gondolom, teljesen természetes az, hogy minden országban a rendőrség ezért mindent megtesz. Így van ez Magyarországon is, és a rendőrség hatékonysága az elmúlt időszakban jelentősen javult.

Az egy filozófiai kérdés lehet, hogy vissza lehet-e szorítani teljes mértékben a bűnözést egy társadalomban, de nyilvánvalóan ez nem egy parlamenti felszólalásban megvitatandó kérdés. Az biztos, hogy ebben az ön által említett bűncselekményben a tettesek elfogásra kerültek, a rendőrség végezte a dolgát, a felelősségre vonás pedig a bíróságra tartozik.

De azt azért elmondanám önnek, hogy Hajdúhadház városában 2018-ban 145 bűncselekmény volt. Ez az elmúlt tíz évben a legalacsonyabb szám. Elmondhatom önnek, hogy míg 2010-ben 228 közterületi bűncselekmény volt Hajdúhadházon, 2018-ban 56. (Z. Kárpát Dániel: Szabálysértés…) Elmondhatom önnek, hogy 2018-ban kiemelten kezelt bűncselekmény 14 volt, míg 2010-ben 578, és a rendőrség eredményessége minden esetben jelentősen növekedett.

És az is hozzátartozik, hogy (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból, köztük: Idő!) a hajdúhadházi rendőrkapitányság beszámolóját az önkormányzat elfogadta, tehát mindaz, amit ön itt Hajdúhadházról állít, mindaz, amivel ön Hajdúhadház (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) polgárait sértegeti, az szemenszedett hazugság, és jó lenne, ha a realitások talaján maradna. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! „Én egy olyan javaslatot fogok a kormány elé terjeszteni, amely a kormánypárti, szocialista politikusoknak erős lehetőséget és mandátumot ad a regionális területfejlesztési tanácsokban. Tudjuk a dolgunkat. Bízzatok bennem. Tudom, hogy most más részleteket nem mondhatok, de örülök, hogy értjük egymást.”

(17.00)

Ezt a Gyurcsány-kormány belügyminisztere mondta, képviselő úr, az ön szövetségese az elbukott önkormányzati választások után, képviselő úr. (Moraj.) Igen, látom, hogy csodálkozik. Így fenyegette meg az önkormányzatokat.

Ezt követően valóban tették, amit tettek, eladósították az önkormányzatokat, olyan helyzet állt elő, amikor is az önkormányzatoknak a vagyonukat fel kellett élniük, és hitelt kellett felvenniük a működéshez is. 2010 után a kormány átvállalta a hitelt, nem vizsgálva azt, hogy az önkormányzatok vezetése milyen pártállású, és azok az önkormányzatok, amelyek nem adósodtak el, függetlenül attól, hogy milyen pártállású önkormányzati vezetés volt, szintén kaptak támogatást, megkapták azt a lehetőséget, hogy mindazt, amit hitelből nem hajtottak végre, azt véghez vigyék.

Szombathely fejlődött, fejlődhet és fejlődni fog a továbbiakban is. Szombathelyen, ahhoz, hogy a fejlődését elősegítse a kormányzat, és nyilván az országnak is érdeke volt, például gyorsforgalmi út épült. Hozzátartozik az, hogy utánanéztem, Szombathelyen LMP-s képviselő nincsen, mint ahogy az LMP honlapján vagy Facebook-oldalán sem található egy évre visszamenőleg semmi olyan téma, amely a szombathelyi közügyekkel foglalkozott volna. (Ungár Péter: Ez a vád, hogy Szombathely ügyeiben nem veszek részt, még nem fogalmazódott meg!)

Tisztelt Képviselő Úr! Én elhiszem, ön büszke arra, hogy ez az együttműködés létrejött, de ez az együttműködés ezek szerint azt jelenti, hogy az LMP azt hajtja végre és azt támogatja, verbálisan azt segíti, amit Gyurcsány Ferenc mond neki. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban régen elkészült a terv, például a dunai főágba történő szennyvízátvezetéshez, azonban a korábbi Fővárosi Önkormányzat ehhez nem járult hozzá, és ezek a tervek ilyen módon nem voltak megvalósíthatók. Ezért a kormánynak új fejlesztési lépéseket kellett betervezni, és új irányba kellett megtenni a lépéseket. Ez folyik is, mindent megteszünk a szennyezés megakadályozása és a vízminőség javítása érdekében.A Ráckevei-Soroksári Duna-ágat, a mellékágat érintően megtörtént a vízbeeresztő zsilip elzáróberendezéseinek a felújítása, megvalósult a vízminőségi monintoringrendszer kiépítése, megkezdődött a tassi többfunkciójú vízleeresztő műtárgy kivitelezése. 2015-ben 14 önkormányzat üdülőterületén megvalósult a gerincvezeték lefektetése, valamint az átvezetők létesítése. Megkezdődött a hajózsilip rekonstrukciójának a kivitelezése, illetve elkészültek a tervek a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep jelenleg három rekeszből álló záportározó medencéjének a bővítésére, és kiírásra került az ezzel kapcsolatos építési pályázat is.

Az átfogó rekonstrukcióval kapcsolatos cselekvési terv előkészítése és kidolgozása megkezdődött. A Kehop 2.2.2 felhívás keretében nevesítésre került a Dél-pesti Szenyvíztisztító Telep vízgyűjtő területéhez kapcsolódó fejlesztések I. ütem megnevezésű projekt közel 3 milliárd forint indikatív támogatási kerettel, melynek keretében a Dél-pesti Szennyvíztiszító Telep tekintetében az iszapvíz-elvezetés, a csurgalékvíz-kezelés fejlesztése, a tápanyag-eltávolítás fejlesztése, a biológiailag tisztított szennyvíz sodorvonali bevezetése a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba valósulhat meg.

A kormány a 2018-as költségvetési törvényben a vízi közművek állami rekonstrukciós alapja jogcímen 1,5 milliárd forintot különített el, amelynek célja a rekonstrukciós munkálatok megvalósítása a rendszerek javításának érdekében. Köszönöm szépen, elnök úr.

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A folyóink a határon túlról érkeznek, és ez nagyon sok problémát hordoz magában, alapvetően a szennyeződések jelentős része a határon túlról kerül be a folyóba. Így van ez a Tiszánál is, jól tudjuk azt, hogy az ukrán területeken nagyon sok illegális és tulajdonképpen megtűrt kommunálishulladék-lerakó alakult ki, amely kommunálishulladék-lerakókból egy-egy árvíz idején vagy nagyobb, csapadékos időszak esetén jelentős mennyiségű szennyeződés kerül be a folyóba, és ez a szennyeződés aztán nyilván  az államhatárt nem ismerve  Magyarországon is megjelenik.

A szennyezéssel kapcsolatos problémát rendszeresen felveti a magyar fél a Magyar-Ukrán Határvízi Vízgazdálkodási Bizottság ülésein, és sürgetjük az ukrán kormányt, hogy tegyen intézkedéseket a szennyezés forrásainak megszüntetésére, oldják meg a kommunálishulladék-kezelés problémáit, hogy az ne az élővizekbe kerüljön.

A vízügyi ágazat kimutatásai szerint egyébként a kommunális hulladék Kárpátaljáról érkezik a legnagyobb mennyiségben, amely, ahogy mondtam, illegális szemétlerakókból kerül be. Az úszó szennyezőket a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a kiskörei vízlépcsőnél tudja alapvetően megfogni. A 2012-18 közötti időszakban 16 ezer köbméter hulladékot gyűjtöttek ott össze. 2017-ben született a döntés, hogy egy jobban megbízható és hatékonyabb módszerrel próbálja meg a vízügyi igazgatóság a hulladékot megfogni.

Erre a kormány 1,3 milliárd forintot különített el, és az idei nyáron már megvalósult az az úgynevezett úszóműves technológia, amellyel a sodorvonalban érkező uszadékot úszóművel a part felé terelik négy beavatkozási helyszínen, ahonnan kotrógéppel szállítójárművekre rakják, és kiemelik a hulladékot. Mindemellett gyűjtőhajó segíti hatékonyabban összeszedni a kisebb méretű hulladéktömböket. Ehhez a hulladékkezelési rendszerhez átalakítják a szükséges gép- és eszközparkot is a vízügyi igazgatóságoknál.

A parton maradt hulladék gyűjtése viszonylag nagy kézimunka-igényű, így ahhoz közfoglalkoztatottak bevonását is tervezzük. Az időbeni észlelés érdekében kamerás monitoringrendszert is kiépítenek három kárpátaljai településen, továbbá a határszelvényben, Tiszabecsen hőkamerás állomás is létesül az éjszakai észleléshez.

Emellett tájékoztatni tudom a tisztelt képviselő urat, hogy 2019. június 27-én indult el hivatalosan a negyedik nemzetközi Duna-expedíció Budapesten, amelynek valamennyi dunai ország tagállama, minden dunai ország részt vesz benne, és ebbe bevonásra került a Tisza is. Ennek során a német környezetvédelmi minisztérium mintavételi és analitikai módszerével mikroplasztik-vizsgálatok is történnek, amellyel a szennyeződések kiszűrése, felderítése történhet meg.

Az Európai Unió ebben az időszakban alakítja ki a műanyag-stratégiáját, amelynek fő hajtóereje a környezeti, vízi ökoszisztéma és az ember megóvása, hazánk az uniós előírások és intézkedések végrehajtásával biztosítja ezeknek a környezeti szisztémáknak a jó állapotát és megóvását. Nyilvánvalóan az egyetlen jó megoldás az lehet, ha a környezetszennyezés forrását szüntetjük meg, illetve a szennyezőanyagok termelését mind a határon túl, mind a határon belül. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A migrációs válság indulása óta a magyar kormány bizonyította, hogy mindent megtesz azért, hogy az Európai Unióban vállalt kötelezettségeit az Európai Unió alapdokumentumainak megfelelően teljesítse. Éppen ezért igyekeztünk és igyekszünk mind a mai napig az illegális migrációt, az engedély nélküli bejutást  akár az országba, akár az Európai Unió területére  megállítani. Minden választópolgár és minden polgár Magyarországon, de az Európai Unió területén is, azt gondolom, egyetért azzal, hogy a biztonság a legfontosabb közös értékünk, és a polgárok egyetértenek azzal  azt gondolom, az elmúlt választások ezt igazolták is , hogy a bevándorlást és a terrorizmust meg kell állítani. Az elmúlt választások mind erre utaltak. Célunk az, hogy a magyar emberek és az uniós tagállamok állampolgárai biztonságban érezhessék magukat. Éppen ezért hoztuk létre azt a hármas védelmet, amelyben a műszaki létesítménnyel, a kerítéssel, műszaki akadállyal megállítjuk az illegális határátlépőket, a Btk. tényállás segíti azt, hogy az illegális bevándorlókat előállítsuk, illetve a rendőrség létszámát ahhoz, hogy a határőrizetet el tudják látni, 3 ezer fővel megemeltük.

Ezzel szemben, úgy látszik, Brüsszel továbbra is tízezres nagyságrendben osztja a migránskártyákat. Csak az idén több mint 70 ezret osztottak ki. Az elmúlt években összességében pedig több mint kétmillió feltöltés történt mintegy 200 milliárd forint értékben, mindez mindenféle biztonsági ellenőrzés nélkül. Véleményünk szerint ezzel nemcsak a migrációt finanszírozza Brüsszel, hanem az anonim kártyákkal a terrorizmust és az embercsempészetet is támogatja. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az európai közpénzt erre fordítják. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A magyar kormány elkötelezett abban, hogy a jövőben is biztosítsa a megfelelő határvédelmet, amely mind Magyarország, mind az Európai Unió határát megvédi, és megakadályozzuk, hogy a Magyarország által őrzött schengeni határokon illegálisan, ellenőrizetlenül bárki beléphessen az országba. Ehhez a szükséges forrásokat biztosítjuk is. Nem sikerült Brüsszellel megállapodni abban, hogy ehhez a határőrizethez hozzájárulnak, ugyanakkor az uniós adófizetők pénzéből finanszírozzák a migránskártyákat. Nyilván ez elfogadhatatlan. Azon túlmenően, hogy véleményünk szerint ez az Európai Unió alapszerződéseit sérti, nyilvánvalóan a közbiztonságra is veszélyes, hiszen anonim bankkártyáknál a kedvezményezett személyazonosságát, szándékát nem lehet ellenőrizni, a felhasználás célja, indoka nem ellenőrizhető. Így ellene vagyunk ennek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Hogy mi lesz a műtrágyagyár sorsa, az nyilván a tulajdonosok kezében van, a tulajdonosoknak kell biztosítani azt, hogy az üzemek a jogszabályoknak megfelelő módon működjenek, a jogszabályoknak megfelelően betartsák azokat az üzemelési szabályokat, amelyek előírásra kerültek, illetve amelyek a biztonságos működéshez szükségesek.Egyébiránt a katasztrófavédelem vagy a Belügyminisztérium nem vizsgálja a tulajdonosi hátteret, és nem foglalkozik a vállalatok gazdasági ügyeivel. A katasztrófavédelem feladata az, hogy a jogszabályokat betartassa. Tudjuk jól, hogy a vegyipari üzemek veszélyes üzemek, veszélyes anyagokkal dolgoznak, ezért az előírások rendszeres ellenőrzése egyébként minden hasonló üzemben megtörténik. Így tehát a törvények mindenkire egyaránt vonatkoznak, szigorú gondossági kötelezettség terhel mindenkit, aki ma Magyarországon veszélyes üzemet létesít vagy működtet, nemcsak egyébként az ott dolgozókkal kell elszámolni a biztonsággal a tulajdonosoknak, hanem a teljes lakossággal is.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság mint iparbiztonsági hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzése érdekében végez vizsgálatokat. Továbbra is tartjuk magunkat ahhoz, hogy itt is a legfőbb tétel a biztonság. Az iparbiztonsági hatóság feladata a veszélyes üzemek biztonságos és jogszerű működési feltételeinek felügyelete, a jogszabályok szerinti rendszeres és soron kívüli ellenőrzése.

Jelen pillanatban az ön által említett ügyben és céggel kapcsolatban vizsgálat folyik, büntetőeljárás is folyik, így annak részleteiről, annak állásáról a folyamatban lévő ügyre való tekintettel nem tudok többet elmondani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az embereknek mindig igaza van, ezt jól bizonyították tavaly áprilisban vagy akár most májusban is. Az embereknek egyértelműen igazuk van. Valóban érezhető az a szúnyoginvázió, amelyről ön is beszél. 2013-ban döntött úgy egyébként a kormány, hogy a katasztrófavédelem feladatai közé utalja a szúnyoggyérítést, és ennek a feladatnak az ellátásához egyébként szakértőket von be, és ezen szakértők által elkészített ütemterv szerint történik ennek a feladatnak a végrehajtása.1 milliárd 483 millió forint áll rendelkezésre a szúnyoggyérítési feladatokra, és az önkormányzatoknál van lehetőség arra, hogy ők is végezzenek szúnyoggyérítést. Április 29-én kezdődött a biológiai lárvagyérítéssel a szúnyoggyérítés, majd ezt követően tervszerűen folyt, bár hozzátartozik, hogy valóban a rendkívül csapadékos időjárás, valamint a két folyón lefolyó árhullám is akadályozta a feladatok tovább folytatását. Azonban a szúnyoggyérítés folytatódik, itt kell hozzátennem azt is, hogy az elmúlt héten kiadott hőségriadó miatt nem lehetett szúnyoggyérítési munkát végezni, ebben a melegben nem volt engedélyezett az, hogy a permetezőanyagokat, illetve a gyérítőanyagokat kijuttassák.

Ezen a héten, tehát a mai nappal vége a hőségriadónak, így megkezdődött a szúnyoggyérítés. 486 településen kezdődik meg, illetve folyik tovább mindez a földön és a levegőben is, így a Duna melletti és a Tisza melletti területeken is. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről szóló T/5237. számú törvényjavaslat célja a bürokráciacsökkentés, az egyes eljárások egyszerűsítése. A törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok ezen célok figyelembevételével pontosították a benyújtott normaszöveget, illetve további adatvédelmi garanciákat teremtettek a személyazonosító igazolványhoz kapcsolódó egyes eljárásokhoz.A adatvédelemmel kapcsolatos eljárási garanciák tekintetében egyeztetéseket folytattunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, az észrevételeiket elfogadtuk, és a törvényjavaslat szövegébe beépítettük. A módosítások alapvetően két érdemi pontot érintettek. Az első a személyazonosító igazolvány tárolóelemére kerülő szolgáltatásazonosító, amely egy véletlenszerűen képzett, okmányonként eltérő egyedi karaktersorozat az okmányon. Ennek tekintetében a bizottsági módosító javaslatnak köszönhetően rögzítésre kerültek az adatkezelési szabályok, illetve garanciák. A szolgáltatásazonosító technikailag felhasználható azonosítóként számítástechnikai rendszerekkel összefüggő fejlesztésekhez, amennyiben az azonosítót egy jogosultsághoz  például érvényes vonaljegy  rendelik egy mögöttes nyilvántartásban.

Indokolt volt egy olyan véletlenszerű, az érintett személyhez semmilyen módon nem kötődő, kizárólag az okmányon elhelyezett technikai azonosító szám bevezetése, mely gyorsan és könnyen alkalmazható módon képes biztosítani egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét, illetve a munkáltató által felhasználható, például munkaköri feladatokból adódó feladatok ellátására. Ehhez biztosítani kell e szolgáltatásazonosító kezelésének jogalapját és célhoz kötöttségét, valamint a felhasználásának garanciális elemeit. A módosító javaslat alapján lehetőség van arra, hogy a szolgáltatásazonosító kártya egyaránt felhasználható legyen az egységes elektronikus kártyakibocsátási keretrendszerről szóló törvény alapján már kialakított és adatvédelmi szempontból megfelelően biztosított jogi és technológiai rendszer, vagyis a NEK-rendszer keretein belül, valamint a módosítás arra is lehetőséget nyújt, hogy az azonosítóra önállóan, a NEK-rendszer használata nélkül is felépíthető legyen a funkció. Önálló, a NEK-rendszeren kívüli felhasználás esetére a módosító javaslat az alábbi garanciális szabályokat rögzíti.

Csak az adatkezelő jogosult a szolgáltatásazonosító kezelésére valamely miniszteri rendeletben meghatározott jogosultság fennállásának az ellenőrzése érdekében, amelyet a szolgáltatásazonosítóhoz hozzárendeltek, természetes személyes adatok kezelésére irányadó előírások egyénenként feljogosítottak. Kifejezetten megtiltja, hogy az egyes jogosultságokat tartalmazó nyilvántartások egymással való összekapcsolásához a szolgáltatásazonosító kerüljön felhasználásra, illetve a szolgáltatásazonosító személyazonosításra történő felhasználása is tilos. Az adatvédelmi kérdések egyeztetésre kerültek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, aki a módosításokat elfogadta, adatvédelmi szempontból nem emelt kifogást.

A módosítások másik érdemi pontja az adóügyekben a képviseleti jogról való nyilatkozattétel fórumának meghatározása. Az e-ügyintézési törvény módosítása, mivel a szükséges fejlesztések még nem készültek el, rendezi, hogy a rendelkezési nyilvántartásban adóügyekben nem lehet jognyilatkozatot tenni még természetes személyeknek és egyéni vállalkozóknak sem 2020. december 31-éig.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a módosításoknak megfelelően átalakított formában támogassal.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, a múlt héten, június 27-én 12 óra után Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyékben rendkívüli időjárási jelenség volt, rendkívül nagy mennyiségű csapadék, illetve szél kíséretében. Az időjárási eseményt követően, illetve ez alatt 1472 bejelentés érkezett a katasztrófavédelemhez, 83 gépjárművel vonultak a hivatásosok, illetve az önkéntes egységek, 326 fő vett részt közvetlenül a kárelhárításban, illetve a mentésben, és ahogy ezt képviselő úr elmondta, valóban a szomszédos megyékből is érkeztek hivatásosok, illetve önkéntesek, és a szomszédos országokból is érkeztek önkéntes segítők.A mentést nehezítette, hogy kidőlt fák a közlekedési utakat is elzárták, illetve külön problémát okozott, hogy ezek a kidőlt fák 59 500 fogyasztóhelyen szüntették meg az áramszolgáltatást, 32 településen pedig a mobiltelefon bázisállomásai váltak működésképtelenné.

Köszönet illeti a szolgáltatókat és a Tisztántúli Áramhálózati Zrt. munkatársait is, akik óriási létszámban és mindent igyekeztek megtenni azért, hogy visszaálljon maga a szolgáltatás. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 80 településen 2414 épület károsodott, ebből 70 közintézmény, 31 lakóépület lakhatatlanná vált, 68 főt kellett elhelyezni rokonoknál, illetve 15 fő önkormányzati lakásokban, általános iskolai tornatermekben került elhelyezésre.

Megkezdődött a kárfelmérés. Majd az egy percben folytatom.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Azt nem tudom, hogy meg tudtae becsülni a Meteorológiai Szolgálat, hogy mekkorává vált a vihar, ugyanis 12 órakor adták ki a jelzést, hogy ilyen mértékű vihar közeledik.A katasztrófavédelem a feladatát ellátta és ellátja most is. Folyik a felmérés, az önkormányzati ingatlanokban, állami ingatlanokban keletkezett károk felmérése. Lehetőség van a vis maior károk bejelentésére, a vis maior károkat igyekszünk soron kívül elbírálni, és mindenképpen arra törekszünk, hogy az oktatási időszak megkezdésére, tehát a szeptemberi iskolakezdési időszakra az iskolák, illetve az óvodák teljes mértékben használhatóak legyenek. Illetve folyik a magáningatlanokban keletkezett kár felmérése és az egyeztetés azért, hogy a biztosítók minél gyorsabban térítsék meg ezeket a károkat és segítsenek a polgároknak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Az önkormányzati rendszer elismertségét, elismerését a polgároktól kapja. A magyar politikai rendszerben az önkormányzati rendszer az, amely a választók megkérdezése alapján a legmagasabb osztályzatot kapja, amikor a bizalomról, amikor a megbízhatóságról kérdezik az emberek a politikai rendszer különböző résztvevőit, szereplőit.Természetesen az is tény, hogy az önkormányzati rendszer feladata nem kizárólag intézményfinanszírozás, nem kizárólag költségvetési feladatok ellátása, hanem az önkormányzatok feladata a közösségszervezés, a településeken meglévő javak olyan felhasználása, amelyet a polgárok örömmel vesznek, illetve a polgárokat kiszolgálja, és valóban lakható és élhető településeket hoznak létre.

A Belügyminisztérium keretén belül folyik egy hosszabb, illetve nagyobb lélegzetű munka tudományos kutatók, szakemberek bevonásával, amelynek során a rendszerváltás óta eltelt időszakban abszolút pártpolitikai szempontokat kihagyva vizsgálják az önkormányzatok fejlődését, az önkormányzatok feladatmegoldását, az önkormányzatok reagálóképességét. Nagyon érdekes az elkövetkezendő időszakban az, hogy az önkormányzatok, az önkormányzati vezetés hogyan tud reagálni a kihívásokra, hiszen a települések között vitathatatlanul folyik egyfajta rivalizálás, egyfajta verseny, amelynek során a sikeresebb települések, a jobb önkormányzati vezetésű települések  településmérettől függetlenül igazak ezek a kijelentések , tehát a sikeresebb önkormányzatok képesek megtartani a lakosságukat, míg a kevésbé sikeres önkormányzatoknak nagy kihívást jelent, hogy továbbra is lakhatóak és vonzóak legyenek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

A díj azt szolgálja, hogy azokat a településeket díjazzuk, akik ebben elöl járnak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Igen, folytatódik ez a program. Ez a program az „Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése” program része, amely program keretén belül az önkormányzatok által végzett fejlesztések, innovációk elemzése folyik, és ezeknek az innovációknak, fejlesztéseknek a megismertetése folyik a magyar önkormányzatok között. Rendszeresen szerveznek a munkatársaim olyan egyeztetéseket, illetve konferenciákat, ahol a kisebb-nagyobb települések egy-egy adott településfejlesztési vagy csoportfejlesztési sikereikről beszámolnak, és ötleteket tudnak átadni a többi önkormányzatnak.

Valóban, az idei évben 20 pályázatot díjazott a Belügyminisztérium. Pályázni kellett az idei évben a szogláltatók részéről, és valóban kisebb-nagyobb települések, megyei jogú városok is részesültek kitüntetésben. Köszönöm szépen.

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Értem én, hogy jön az önkormányzati kampány, és a képviselő úr ezért teszi fel ezt a kérdést a kormánynak, és nem pedig saját egykori párttársainak. Hiszen valóban régen indult ez a lakópark-beruházás, még akkor önök egy párt voltak, az MSZP és a DK nem külön létezett, nem külön utakon járt, és az önök idejében indult ebben a kerületben ez a beruházás. Molnár Gyula szocialista polgármester írta alá azt a szerződést, amellyel bérbe adta ezt a területet húsz évre  húsz évre adta bérbe ezt a területet!  a beruházónak, amely beruházó jó arcot választott ehhez a projekthez, hiszen azt mondta, hogy a minőség garanciája, ha Kuncze Gábor ennek a projektet felügyelő felügyelőbizottságnak az elnöke. (Cseresnyés Péter: Na hiszen!) Tehát ők álltak neki, illetve az ő társaságuk állt neki ennek a lakóparknak és a tavak elkészítésének. Aztán hogy, hogy nem, félbemaradt a lakópark, és félbemaradt, pontosabban igazán el sem kezdődött a jóléti tavak kiépítése és a szükséges munkálatok elvégzése. Az önkormányzat felszólította az akkori tulajdonost, aki a Tóparkot építette, hogy rendezze a Tópark maga a vizesélőhely helyzetét; az egy más kérdés, hogy jó ötlet volte egy ilyen mocsaras területre ilyen lakóparkot építeni, és egyáltalán mennyire tartható volt ez az ötlet, de ezt nyilván önök jobban tudják, hiszen akkor ott voltak, és átnézték ennek a lehetőségeit. A lényeg az, hogy a társaság nem végezte el a feladatait, ezért 2017-ben döntött úgy az önkormányzat, hogy felmondja a bérleti szerződést, amiben persze az a sánta hiba van, hogy így az, aki a profitot learatta a lakóparkból, az kivonult az általa félbehagyott és tönkretett környezet rendezéséből.

Az önkormányzat megkezdte a környezet rendezését, és biztosítani fogja (Az elnök csenget.) azt, hogy a tó környéke rendben legyen.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az önkormányzati rendszer, azt gondolom, hogy a magyar rendszerváltás legsikeresebb ágazata. Az önkormányzatok, általában elmondható, hogy képesek ellátni a feladatukat. A 2010-es konszolidációt követően, illetve a feladatmegosztás módosítását követően az önkormányzati rendszer működésének minden alapfeltétele adott.Tudjuk jól, hogy 2010-ig az önkormányzatok jelentős része vagyonfelélésből, illetve hitelből kényszerült rá arra, hogy a feladatait ellássa, és nemcsak fejlesztési feladatokról beszélünk, nemcsak arról, hogy a pályázatokhoz szükséges önerőt kellett előteremteni hitelből vagy vagyonfelélésből, hanem a működéshez szükséges normatívák olyan alacsonyak voltak, hogy azt mindenképpen helyben kellett előteremteni.

Az önkormányzatok adósságátvállalása és a konszolidáció megteremtette az önkormányzatok szabad működésének lehetőségét. Ezt tovább segítette a feladatmegosztás átgondolása, melynek során például a nem megfelelő normatívák helyett az önkormányzati többlettámogatás, illetve az önkormányzati befektetés az önkormányzatoknál marad.

Zugló esetében egyébként mintegy 7,5 milliárd forintot vállalt át az állam, tehát stabil gazdálkodási lehetősége volt a kerületnek. A kerület adóerő-képessége mintegy 50 ezer forint, ez a magyar átlagtól lényegesen magasabb. Tehát a saját bevételeivel, egy átgondolt gazdálkodással és egy jól szervezett településüzemeltetéssel a kerület, mint ahogy a legtöbb kerületre ez elmondható, a lakosság igényeit képes lenne kiszolgálni, képes lenne arra, hogy a kor színvonalának megfelelő városgazdálkodással működtesse a kerületet.

(16.50)

Abban az esetben, ha ez nem működik, akkor nyilván lépések szükségesek. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Az önkormányzat, a település vagy a kerület polgármestere választott tisztségviselő, tehát a választók azok, akik első részben értékítéletet alkotnak a tevékenységéről. Az önkormányzati törvény az önkormányzatnak szabadságot biztosít a gazdálkodásához, ehhez a szabadsághoz viszont nyilvánvalóan felelősségnek is kell társulnia. Éppen ezért, ha az a kérdés, hogy mit tesz vagy mit tehet a kormányzat egy szabálytalanul gazdálkodó önkormányzat esetében, azt tudom önnek mondani, hogy a gazdálkodás szabályszerűségét kormányhivatalok ellenőrzik, azonban a célszerűségét nem. Tehát az, hogy egy gazdálkodást az önkormányzat szabályszerűen végeze el, azt ellenőriztethetjük, de a célszerűséget a választóknak kell eldönteni, és a választók mondanak ítéletet arról, hogy a választók pénzével jól sáfárkodotte az önkormányzat, a polgármester megtettee azt, ami szükséges lett volna. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a közutak állapotán van mit javítani, és ehhez költségvetési források is szükségesek. Ön ugye, azt mondja, hogy egymilliárd forintot lát összesen a költségvetésben az országot illetően a közutak javítására. Arra azért fel kell hívnom a figyelmét, hogy ha különválasztjuk a vidéket és a fővárost, a vidéki települések esetében évi 50 milliárd forintot biztosítunk az elkövetkezendő három évben évről évre ahhoz, hogy a kistelepülések, illetve a kistelepülési belterületi utak, illetve a településeket összekötő utak állapotán javítani lehessen. A fővárosi képviselők észrevételét és lobbierejét végül is elfogadva, döntés született arról is, hogy a budapesti utak javítására Budapest külön 10 milliárd forint értékű költségvetési forrással rendelkezzen, és ez a következő években is rendelkezésre áll. Így a fővárosban az az állapot, amely szerint ma még a fővárosban is találhatók nem szilárd útburkolattal ellátott, közlekedésre alkalmas felületek, ezek megszűnnek, és minden utat szilárd burkolattal láthatunk el a fővároson belül is. Tehát ez önmagában már mindjárt 60 milliárd forint. Ezen túlmenően a főváros esetében 2,5 milliárd forint áll rendelkezésre a belterületi utak, hidak, járdák felújítására, és az utak fenntartására és a feladatfinanszírozásban kilométerenként 470 ezer forint összeg szerepel. És ezen túlmenően évről évre kiírásra kerül pályázat a Belügyminisztérium részéről is, amely mind a fővárosi kerületek, mind a települési önkormányzatok számára lehetőséget biztosít kimondottan útfelújítás, útfelület-javítás céljára. Köszönöm szépen, elnök úr.