Felszólalás adatai

Felszólalások:   29-37   37-46   47-58      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Gurmai Zita képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces felszólalásra jelentkezőt nem látok, további képviselői felszólalásra jelentkező nincsen. Azért megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Felszólalásra senki nem jelentkezett. Az általános vitát lezárom, s megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Jelzi államtitkár úr, hogy nem kíván.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Most soron következik „A Magyar Köztársaság Kormánya és a Kazak Köztársaság Kormánya között a diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgáraik kölcsönös vízummentességéről Megállapodás, valamint az annak módosításáról szóló Budapesten, 2018. február 28-án aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/473. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Menczer Tamás úrnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, államtitkár úr.

(10.30)

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A diplomata-, illetve szolgálati útlevéllel rendelkező magyar és kazah állampolgárok az 1996. október 7én aláírt hatályos kétoldalú részleges vízummentességi megállapodás értelmében 30 napon belüli vízummentes utazásra jogosultak. A kétoldalú kapcsolatok szorosabbra fűzése céljából indokolttá vált a diplomata- és szolgálati útlevelek birtokosainak eddigi 30 napos vízummentes tartózkodási jogának 180 napon belüli 90 napra történő emelése, amely a hatályos megállapodás módosításával jegyzőkönyv formájában valósult meg.A szövegtervezetek kölcsönös megküldésével és véleményezésével részletes szakértői egyeztetés kezdődött, amelynek eredményeként kialakult a jegyzőkönyv mindkét fél számára elfogadható szövege. A jegyzőkönyvet 2018. február 28-án írta alá Szijjártó Péter külgazdasági külügyminiszter itt, Budapesten. A megállapodás és a jegyzőkönyv magyar, orosz és kazah nyelven került aláírásra, a törvény pedig a hiteles magyar és orosz nyelvű szöveget hirdeti ki.

Az 1996-ban kötött magyar-kazah részleges vízummentességi megállapodás 7 cikkből áll, és a diplomata- és szolgálati útlevelek birtokosai számára Magyarországon és Kazahsztánban biztosított vízummentes beutazás és 180 napon belül 30 napig történő vízummentes tartózkodás részletes szabályait tartalmazta.

Figyelemmel arra, hogy a nemzetközi szerződés kihirdetése a jelenleg előírtnál alacsonyabb rendű jogszabályban történt, kormányrendeletben egészen pontosan, szükséges annak törvényben való kihirdetése is. A megállapodást módosító jegyzőkönyv a vízummentes beutazás és tartózkodás napjainak számát 180 napon belül 90 napra emeli. Előírásokat tartalmaz az útlevelek érvényességi idejére vonatkozólag, továbbá előírja a diplomáciai és konzuli képviseletek vagy a nemzetközi szervezetekhez akkreditált képviseletek tagjai, valamint a velük közös háztartásban élő családtagjaik számára, hogy az akkreditálásukhoz a beutazásukat megelőzően vízumot szerezzenek be a fogadó államtól.

Kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Menczer Tamás államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Hörcsik Richárd képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország Kormánya és a Kazah Köztársaság Kormánya között a diplomata-, szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgárai kölcsönös vízummentességéről szóló megállapodás, valamint annak a módosításáról szóló, Budapesten, 2018. február 28-án aláírt jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló T/473. számú törvényjavaslatnak az a célja, hogy a diplomata- és a szolgálati útlevéllel rendelkező magyar és kazah állampolgárok számára a jelenleg érvényben lévő megállapodás alapján fennálló 30 napos vízummentes tartózkodás lehetőségét meghosszabbítsa.Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy ez a száraznak tűnő törvényjavaslat is a kétoldalú kapcsolatokat erősíti. Az eddigi 30 napos vízummentes tartózkodás jogának 180 napon belüli 90 napra történő emelését szolgálja ez az új megállapodás, ami praktikusan úgy történne, hogy az egyik szerződő fél állampolgárának 30 napnál hosszabb tartózkodását az állampolgársága szerinti állam diplomáciai vagy konzuli képviseletének írásos kérelmére a másik szerződő fél külügyminisztériuma nyújtaná meg legfeljebb 90 nap időtartamig. Ez a megállapodás természetesen rögzíti, hogy a szerződő félnek indoklás nélkül joga van a másik szerződő fél állampolgára beutazásának a megtagadására vagy éppen a tartózkodás időtartamának csökkentésére. A megállapodás alkalmazását közrendi, közbiztonsági vagy éppen közegészségügyi okokból bármely szerződő fél egészben vagy részben átmenetileg felfüggesztheti. Egyébként a felfüggesztésről és annak visszavonásáról a másik szerződő felet diplomáciai úton haladéktalanul, de 24 óránál nem későbben tájékoztatni kell. A szerződő fél diplomata- vagy szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgára úti okmányának a másik szerződő fél területén történő elvesztését vagy megrongálódását pedig a másik szerződő fél külügyminisztériumánál köteles bejelenteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szerződő felek a jegyzőkönyv végrehajtása során felmerülő vitáikat, mert lehetnek ilyenek, akár nézeteltéréseiket konzultációk útján rendezik harmadik állam vagy nemzetközi törvényszék bevonása nélkül.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, a szerződő felek által 2018 februárjában aláírt jegyzőkönyv, úgy vélem, összhangban áll a kormányprogrammal, amely szerint „Magyarország Kormánya külpolitikájának alapvető célja, hogy a magyar érdekek nemzetközi fórumokon és a kétoldalú kapcsolatokban történő következetes képviseletével elősegítse az ország nemzetközi súlyának növekedését”. E politika támogatása érdekében kérem képviselőtársaimat, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Hörcsik Richárd képviselő úr. Most megadom a szót Mirkóczki Ádám képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Megint nem árulok el nagy titkot azzal nyilvánvalóan, ha azt mondom, hogy fogjuk támogatni ezt a javaslatot.De! Nem a szokásos ellenzéki opponensi magatartásom miatt mondom, hanem az elmúlt évek nem szerencsés történései miatt, hogy mit olvasnék szívesen egy-egy ilyen javaslatban. Normális esetben ez egy rutinszerű indítvány lenne, egy rutinszerű és abszolút konszenzuson alapuló döntéssel. Azonban az óta a bizonyos „moszkvai vízumgyár” eset óta mindig óvatosan kell kezelni az ilyen jellegű indítványokat, és tényleg csak a jó szándék vezérel, amikor biztonsági passzusok hiányát teszem szóvá.

Emlékezetes, hogy mekkora problémát jelentett, és  mondjuk úgy  minimum bizalomvesztést okozott a diplomáciában a Kiss Szilárd nevéhez kötődő moszkvai vízumgyár. Nyilvánvaló, hogy kényelmetlen volt ez a kormány számára, és persze kényelmetlen volt a Külügyminisztériumnak is, a felelősség tekintetében pedig mindenki másra mutogatott. Viszont egyre jó volt ez az eset: hogy lássuk be, bizony vannak rések azon a bizonyos pajzson, és van bizony tennivaló a tekintetben, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő. Amikor külszolgálatra küldünk állampolgárokat, diplomatákat, amikor diplomata-útleveleket osztunk, nyilvánvalóan abból a megalapozott megfontolásból, hogy gazdasági vagy egyéb kereskedelmi kapcsolatainkat elősegítsék, mélyítsék, bővítsék, akkor ez teljesen rendben van. Viszont ha nem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy minimum nemzetbiztonsági tekintetben átvilágítások és bizonyos szűrők beépüljenek a rendszerbe, akkor könnyen előfordulhatnak olyan esetek, amelyekről beszéltem.

Egy szó, mint száz: én csak arra teszek javaslatot, hogy ne csak a nemzetbiztonsági törvény alapján legyen lehetőség annak eldöntésére, hogy ki szorul átvilágításra vagy kinek kötelező nemzetbiztonsági átvilágítás, hanem bizony a külképviselet tekintetében, sőt el lehet gondolkodni azon, hogy a diplomata-útlevelek kiosztása tekintetében is legyen egy magasabb szűrő a jelenleginél, legyen lehetőség arra, hogy kiszúrjunk olyan szélhámosokat, mint amilyen volt például Kiss Szilárd Moszkvában. Ő bizony károkat okozott a magyar kormánynak, károkat okozott a magyar diplomáciának, károkat okozott az adófizetőknek, és nem lenne szerencsés, ha hasonló eset a jövőben előfordulna.

Ezért a legnagyobb tisztelettel államtitkár úron keresztül nyilván arra teszek javaslatot, hogy bizonyos szűrőn gondolkodjunk el adott esetben a sima, egyszerű diplomata-útlevelek kiosztásának tekintetében is, hogy elkerüljük azokat a botrányokat, amelyekkel már találkoztunk az elmúlt években. Természetesen ennek ellenére ezt a javaslatot támogatjuk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Mirkóczki Ádám képviselő úr. Most megadom a szót Gurmai Zitának, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslat elfogadását, de szeretnék néhány gondolatot megosztani önökkel.Fontosnak tartottuk és tartjuk a magyar-kazah kapcsolatok elsősorban gazdasági, oktatási és tudományos fejlesztését, de Orbán Viktortól eltérően soha nem éreztük és nem érezzük inkább otthon magunkat Kazahsztánban, mint az Európai Unióban.

(10.40)

Nem érezzük azt, amit Orbán Viktor, hogy az Európai Unióban politikai értelemben egyenlőek vagyunk, de a családfánk különbözik. Lehet, hogy ha Brüsszelbe megyünk, ott nincsenek rokonaink, mondta, de ott szövetségeseink vannak. Ha a magyar kormányfő otthonosabban érzi magát Kazahsztánban, mint az Európai Unióban, az csupán annak köszönhető, hogy ottani vendéglátói nem fogják számonkérni rajta a demokratikus jogállami normák magyarországi érvényesülését. Számára nyilván az is rokonszenves, hogy a kazah államfő az eddigi választásokon mindig 95 százalék körüli eredménnyel győzött, és immár törvényben foglalt joga, hogy mindig újraindulhat az államfői tisztségért, sőt az utódját is ő jelölheti.

E nyilatkozatokat látva félő, hogy a Brüsszeltől ódzkodó, de a közép-ázsiai országok államfőinek negyedszázados uralmát megirigylő miniszterelnök megfeledkezett arról, hogy Magyarország népszavazással megerősített csatlakozása az Európai Unióhoz és a NATO-hoz tudatos értékválasztás és felelősségvállalás alapján történt. Ezek az értékek pedig elsődlegesen az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok tisztelete, a vállalkozás szabadsága vagy a kulturális, vallási és etnikai sokszínűség védelme. Ezek mentén Magyarország tudatosan vállalt szerepet és felelősséget az azonos értékrendet valló országok közösségében, szövetségi rendszerében.

A magyar-kazah együttműködést, illetve az előttünk fekvő előterjesztést is csak értékek és érdekek mentén tudjuk megítélni. Azaz Magyarország az azonos értékrendet valló országok közösségével való szövetségi rendszerben, a kölcsönös gazdasági előnyökhöz fűződő közös érdekek mentén pedig partneri viszonyban fejlesztheti együttműködését más országokkal, így Kazahsztánnal vagy akár Oroszországgal is. Ennek megfelelően egyetértünk és támogatjuk a magyar-kazah, elsősorban gazdasági, oktatási, kulturális és tudományos kapcsolatok erősítését és elmélyítését. Utalva Orbán Viktor fenti nyilatkozatára, reméljük, hogy a magyar kormány számára sem a magyar-kazah rokoni szálak felkutatása a fontos Asztanában, hanem a magyar cégek számára kíván lehetőségeket teremteni.

A kétoldalú gazdasági kapcsolatokat tekintve ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a KSH adatai szerint a FÁK-országok vonatkozásában a legfontosabb relációkban  Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország vagy éppen Kazahsztán  a kormányzati sikerpropaganda ellenére még mindig nem vagy alig érik el a 2008-as szintet. Még rosszabb a helyzet, ha ezeket a számokat csak Kazahsztán esetében vetjük össze. Míg 2008-ban a magyar export 403 millió dollárt tett ki, 2014-ben alig haladta meg a 167 millió dollárt. Az import esetében 2008-ban 111 millió dollár, 2014-ben pedig 39,9 millió dollárt ér el. A számok tükrében felvetődik a kérdés, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének eszközeként létrehozott Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság vagy a 2012 májusában megalakult Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-kazah tagozata, illetve a Kazah-Magyar Üzleti Tanács hogyan látta el a rábízott feladatokat. A kétoldalú kapcsolatok és együttműködés stratégiai jellegét hangsúlyozandó, nemrég a két ország közötti stratégiai tanács felállításáról is döntöttek. A két ország közötti csökkenő volumenű gazdasági kapcsolatok stratégiáját fogja tárgyalni?

A kétoldalú kapcsolatok esetében említésre méltó az oktatási együttműködés lehetősége, hiszen a kazah diákok számára biztosított magyar ösztöndíj lehetősége mellett érdemes lenne megvizsgálni a kazahsztáni felsőoktatási reform eredményeit is, hiszen annak következtében több kazah egyetem is bekerült a világ ötszáz legjobb felsőoktatási intézménye közé. Az állam 9,5-szer költ többet az oktatásra, mint a kilencvenes évek végén, miközben a felsőoktatásban jelentős eredmények látszanak: nyugati sztenderdekhez közelítő PhD-képzés, több egyetem jó helyezése a nemzetközi ranglistákon, aktív külföldi kapcsolatrendszer.

Végezetül utalva Orbán Viktor nyilatkozatára, miszerint meglehetősen furcsa érzés, hogy az embernek keletre kell mennie ahhoz, hogy otthon érezze magát, ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy mi mint EU- és NATO-tag, Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében érezzük otthon magunkat, de a magyar gazdaság érdekében örömmel támogatjuk a magyar cégek kazahsztáni szerepvállalását. A gazdasági kapcsolatok bővítése érdekében pedig támogatjuk mindazon megállapodások megkötését, amelyek elősegítik a két ország közötti jogi együttműködést is.

A felszólalásom kapcsán érdemes a kétoldalú kapcsolatok néhány elemét feleleveníteni. A Kazahsztánnak kiadott Jerzan Kadesov egykori bankszakember ügyében miért utasították el a magyar hatóságok Kadesov menekültügyi kérelmét? Hogyan látogathatták meg a fogdában a kazah állam képviselői, ha az indoklás szerint a férfi nemzetbiztonsági kockázatot jelentett? Ki engedélyezte, hogy telefonon beszéljen egykori főnökével, a Törökországban elfogott és Kazahsztánba szállított Zsarimbetovval? Igaze az az információ, amely szerint a magyar állam ugyan nem járult hozzá, hogy jogvédő szervezetek találkozhassanak a férfival? Amennyiben igen, mi ennek az oka, és ki döntött erről? Mi a garancia arra, hogy Jerzan Kadesovról Kazahsztánban elfogulatlan bírói testületek döntenek, nem fenyegetik őt kínzással vagy akár halállal és nem lesz koncepciós per áldozata? Tekintettel a magyar kormányfő emlékezetes kijelentésére, a Kazahsztánnak kiadott Jerzan Kadesov is otthonosabban érzi magát Kazahsztánban, mint az Európai Unióban? Fazekas Sándor korábbi vidékfejlesztési miniszter kazah kapcsolata és a juhtenyésztés ügyében több millió forintért készített tanulmány másolóin kívül kinek szolgálja még ez a javaslat az érdekeit? Természetesen  ahogy jeleztem, támogatjuk  várom a kérdésekre a válaszokat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Gurmai Zita képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces felszólalásra jelentkezőt nem látok, további képviselői felszólalásra sincsen név a képernyőn. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkező nincsen.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Megadom a szót az előterjesztőnek, államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra.

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném mindenekelőtt a kormánypárti támogatást megköszönni a javaslatokhoz, és szeretnék egy-két mondat erejéig reagálni az ellenzéki hozzászólásokra, elsőként felszólalási sorrendben Mirkóczki képviselő úr hozzászólásaira. Itt is szeretném megköszönni az alapvetően támogató hozzáállást, nem vonom kétségbe a jó szándékot. Egyvalamit szeretnék mondani, nem mutogatva, ahogy ön említette, másokra, de azt a tényt szeretném leszögezni, hogy Szijjártó Péter soha, semmilyen körülmények között sehol nem dolgozott együtt Kiss Szilárddal, és Szijjártó Péter vezetése alatt a vízumügyintézés a világ minden pontján szabályosan és a törvényeket betartva zajlik.Gurmai képviselő asszonynak pedig az alapvetően támogató hozzáállást szintén szeretném megköszönni. Minekutána itt is támogató hozzáállással találkoztam, alapvetően a vitát én sem szeretném gerjeszteni, de azért annyit szeretnék leszögezni, hogy a felszólalásából egy kicsit olyasmit éreztem ki, mintha a magyar kormány, a magyar Külügyminisztérium egy irányba folytatna diplomáciát, mondjuk, keletre. Szeretném leszögezni, hogy ez nem így van. Tehát a diplomáciát egyszerre folytatjuk nyugatra, keletre, vagy adott esetben délre. Szeretném azt is leszögezni, amit már sokszor elmondtunk, de, hogy is mondjam csak, az információ befogadása olykor talán nem történt meg, a magyar kormány, a magyar Külügyminisztérium a magyar érdeket képviseli. A magyar érdek olykor az, hogy építsünk diplomáciai kapcsolatot a nyugati irányba, olykor az, hogy a keleti irányba, olykor az, hogy a kettőt leginkább egyszerre folytassuk, a déli relációt ne hagyjam ki a felsorolásból.

Említette Brüsszelt, és említett népszavazást. Szeretnék egy vagy két fontos tényt megemlíteni. Brüsszellel nem azért van konfliktusunk, mert Brüsszel Európában van, vagy nyugatabbra fekszik Magyarországtól. Brüsszellel pillanatnyilag az illegális bevándorlással kapcsolatban van konfliktusunk. Ezzel kapcsolatban volt valóban egy népszavazás Magyarországon, meg volt egy nemzeti konzultáció, meg volt még egy parlamenti választás is. Itt a magyar emberek elég egyértelműen elmondták, hogy erről a kérdésről mit gondolnak, a magyar kormány és a magyar Külügyminisztérium ezt képviseli.

(10.50)

És amíg Brüsszelben az az álláspont, márpedig a mai napig jól láthatóan az  érdemes megnézni az Európai Parlament és különböző európai intézmények legutóbbi állásfoglalásait , hogy a migráció jó, és azt szervezni kell, addig a magyar kormány ezzel szemben mindig fel fog lépni, a magyar emberek biztonságát és az ország szuverenitását mindig meg fogja védeni. De ennek semmi köze nincs semmilyen égtájhoz, se nyugathoz, se kelethez, se délhez, se északhoz.

Ezeket szerettem volna mindenképpen leszögezni. Kérem a törvényjavaslatok támogatását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

Felszólalások:   29-37   37-46   47-58      Ülésnap adatai