Felszólalás adatai

Felszólalások:   25-28   29-37   37-46      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Orbán Balázs államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. Most soron következik „A Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a diplomáciai célú ingatlanok vásárlásáról szóló Egyetértési Megállapodás kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/402. sorszámon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Menczer Tamás úrnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben.

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igyekszem a lényegre térni, az időkeretet nem teljesen kihasználva. A törvényjavaslat célja a magyar kormány és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a diplomáciai célú ingatlanok vásárlásáról szóló egyetértési megállapodás kötelező hatályának elismerésére való felhatalmazás megadása és egyúttal annak kihirdetése. A kormány a keleti nyitás politikájának jegyében törekszik a magyar-kínai kapcsolatrendszer sokoldalú fejlesztésére, amelynek keretében a jelen törvényjavaslatban egyaránt rendezni kívánjuk a hosszú ideje napirenden lévő, Magyarország pekingi nagykövetsége részére bérelt ingatlan, valamint a Kínai Népköztársaság 2017 elején Magyarország Kormányának előterjesztett kérése alapján a nagykövetségi rezidenciával szomszédos ingatlan megvásárlásának kérdését.

A pekingi nagykövetség a hivatal épületét 1969 óta bérli a kínai tulajdonosi jogokat gyakorló diplomáciai testületet ellátó igazgatóság ingatlanvállalatától. Az ingatlan elhelyezkedése frekventált, helyi léptékekhez mérten közel található a jelentősebb kormányzati intézményekhez, minisztériumokhoz, azonos utcában helyezkedik el az Európai Unió delegációja, a német, a spanyol, a kanadai, a svéd nagykövetség, és közvetlen szomszédságában van a katari rezidencia is. A 2000-es évek elején már felvetődött a nagykövetségi ingatlan felépítményeinek megvásárlása és a telek 70 évre szóló tartós bérlete, figyelemmel arra, hogy a pekingi diplomáciai jelenléttel szemben támasztott kormányzati elvárásoknak hosszú távon munka- és költséghatékonysági szempontokból a nagykövetség akkor tud a legjobban megfelelni, ha elhelyezése a jelenlegi ingatlanegyüttesben történik. A vonatkozó helyi szabályozás értelmében a hivatali épületegyüttes használatára 3-5 éves bérleti szerződések megkötésével nyílt lehetőség.

A kínai fél tájékoztatása alapján az általa alkalmazott preferenciális bérleti konstrukció a jelenlegi bérleti szerződés lejártát követően várhatóan megszűnik, és sor kerülhet az ingatlanegyüttes után fizetendő bérleti díj piacosítására. A piaci árszínvonalhoz való igazodás a bérleti díj megtöbbszöröződésével járhat, amelynek figyelembevétele szintén indokolttá tette az ingatlan megvásárlását.

Említést érdemel továbbá, hogy a kínai hivatalvezetés 2005-ben az épületegyüttes egészére kiterjedő felújítás mellett döntött. Jelentős befektetésként 2013-ban kiépítésre került a kínai, internettől független csatornaként működő műholdas kommunikációs rendszer, 2015-ben pedig fejlesztésre került a nagykövetség melléképülete. Magyar részről a további indokolt beruházási költségek felvállalása gazdaságilag kizárólag hosszú távú használat esetén észszerű, amely a tulajdonlás által biztosítható.

A kínai fél 2017 novemberében megerősítette, hogy jóllehet, a kínai állam 2008 óta nem engedélyezi az egyes országok részére a bérelt nagykövetségi ingatlanjaik megvásárlását, a 2003-ban a magyar és a kínai kormány között létrejött, a nagykövetségi ingatlanokra kölcsönösen vonatkozó megállapodás miatt mégis jóváhagyták a pekingi magyar nagykövetségi ingatlan tulajdonjogának átruházását. A tárgyalások eredményeként a felek egyaránt hozzájárultak az érintett ingatlanok adó- és illetékmentes megvásárlásához.

Fentiek alapján az aláírt nemzetközi szerződés a budapesti és pekingi ingatlanok kérdését összekötve, mindkét fél számára kölcsönösen előnyös módon rendezi. Kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Menczer Tamás államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Hörcsik Richárd képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a határozati házszabály 157. § (1) bekezdése alapján még az előző ciklusban benyújtott, ám a választások közelsége miatt el nem fogadott nemzetközi szerződés kihirdetését szorgalmazó törvényjavaslatoknak az egyike. Figyelemmel arra, hogy a nemzetközi szerződések tárgyalása során rendszerint elmarad a részletes vita, így ezeknek a törvényjavaslatoknak az elfogadására és kihirdetésére, úgy hiszem, hogy hamar sor kerülhet a tisztelt Házban. Véleményem szerint ezért is időszerű elfogadni ezeket a törvényjavaslatokat, de különösen igaz ez a hazánk és Kína között  ahogy államtitkár úr is említette  a diplomáciai ingatlanok vásárlásáról szóló megállapodás kihirdetése kapcsán. Ez a megállapodás ugyanis lehetőséget ad arra, hogy Magyarország megvásárolja a pekingi magyar nagykövetségként használt, eddig bérelt épületet, illetve vis-à-vis Kína is megvásárolhatja a terézvárosi Benczúr utcában található nagykövetségi rezidencia szomszédságában álló, a kínai nagykövetség által már jelenleg is használt épületet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország szempontjából elengedhetetlen a Kínával való jó kapcsolat továbbmélyítése  azt hiszem, hogy ebben nincs közöttünk vita , amin az elmúlt pár évben a kormány sokat dolgozott. A folyamatosan formálódó nemzetközi rend jövőjét illetően, ami egyes kutatók szerint a titánok harcát, a nagy ázsiai országok előretörését vetíti előre, én úgy hiszem, hogy bátran kijelenthetjük, hogy e nemzetközi trend egyik meghatározó alakjával, Kínával fennálló kapcsolataink különleges jelentőséggel bírnak majd a jövőben is.

(10.20)

Jelenleg azt látjuk, hogy két dinamikusan fejlődő térség együttműködésének és továbbfejlesztésének vagyunk tanúi. Azt is el kell mondani, hogy a két ország mérete és maga a dimenzió, amelyben mozognak, eltérő, ugyanakkor megemlíthetjük, hogy mivel Közép-Kelet-Európa lett a kontinens növekedési motorja, ezt bizony időben felfedezte a kínai tőke, amit jól mutatnak a kínai vállalatok ebben a térségben való nagyszámú befektetései is. Azt pedig, úgy hiszem, Magyarország sikerének könyvelhetjük el, hogy Európa egyik legversenyképesebb befektetési környezetével, azt is mondhatnám, hogy földrajzi elhelyezkedésével és a magyar emberek összetartó erejével sikerült elérnie, hogy ebbe a térségbe érkezett a legtöbb kínai beruházás, valamint az elmúlt években Magyarország exportált a legtöbbet a térségből Kínába. Azt is látjuk, hogy 2010 óta megkétszereződött a magyar export Kínába, és 50 százalékkal több magyar vállalat exportál a térségbe, mint 2010-ben, a kínai tőkebefektetések értéke pedig 2016-ban elérte a 4 milliárd dollárt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2017. november 28-án, Budapesten aláírt egyeztetési megállapodás kötelező hatályának elismerése és kihirdetése a kormány keleti nyitás politikájához, úgy hiszem, szorosan kötődik, hiszen a kínai diplomáciai képviseletünk jogi sorsa nagy jelentőséggel bír külgazdasági tevékenységünk szempontjából is. Az eddig elért eredményeinknek, úgy vélem, a megtöbbszörözése, az együttműködés új szintre emelése csak így folytatható tovább.

Tisztelt Képviselőtársaim! De nem mehetünk el amellett sem, hogy az eddigi szoros kooperáció, ami olyan intézményekben öltött testet, mint például a Budapesten elindult 16+1 együttműködés, bizony nem jutottunk volna közelebb a pekingi képviselet bővítéséhez, nem részesedhettünk volna abban a bizalomban, ami Kína részéről megmutatkozik, tehát Magyarország számára továbbra is fontos a tiszta, előremutató kommunikáció és együttműködés. Ahogy a múltban meghozott megállapodások is, úgy vélem, pozitív hatással voltak bilaterális kapcsolatainkra, úgy azt hiszem, hogy az előttünk fekvő, a két ország közötti, a diplomáciai célú ingatlanok megvásárlásáról szóló egyetértési megállapodás is hasonló befolyással bír majd.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja nevében ezért arra kérem önöket, hogy támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot szavazataikkal. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Hörcsik Richárd képviselő úr. Most megadom a szót Mirkóczki Ádám képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Én is nagyon rövid leszek. Abszolút logikus és indokolt ez a javaslat, a Jobbik frakciója természetesen fogja támogatni, azonban ahogy oly sok más tekintetben, itt is egy nagyon rövid kérést vagy kérdést intéznék a transzparencia jegyében: ha szabad a pontos összegekről tudni valamit, azt örömmel vennénk, ha erről információt kaphatnánk. Ugyanúgy, ahogy kétségtelenül államtitkár úrnak is és Hörcsik képviselő úrnak is igaza van abban, hogy a keleti nyitás jegyében Magyarország és Kína között mennyivel dinamikusabb az elmúlt évek együttműködése; akár az export, akár a kereskedelem más területeit és irányait nézve, felgyorsult, hatékonyabb lett, komoly gazdasági kompetenciával bír. Vannak viszont olyan területek, amelyekről, mondjuk úgy a jóhiszeműség jegyében, hogy az információhiány miatt viták és kritikák jelennek meg. Elég csak a Budapest-Belgrád-vasútvonalra gondolni, ahol hatalmas összegekről van szó, hatalmas beruházásról, nem teljesen tiszta a közvélemény előtt a magyar fél terheinek mértéke, szerepe. Én azt gondolom, hogy az ilyen nagyon egyértelmű ingatlanvásárlások tekintetében is ez lenne a minimum, ugyanúgy, ahogy az Eximbank és a Bank of China esetében a kétoldalú megállapodásokat próbálják minél részletesebben a közvélemény elé tárni; ilyen volt, amikor tavaly év végén az Orbán Viktor miniszterelnök úr és Szijjártó Péter külügyminiszter úr vezette delegáció jegyében elég komoly egyezmények és dokumentumok születtek a két ország között. Azt gondolom, hogy elkerülve minden, mondjuk, negatív velejáróját, akár politikai, akár gazdasági, akár a közélet tekintetében, az ilyen jellegű együttműködések tekintetében fontos lenne, hogy a lehető legrészletesebben a különböző terhekről, nyereségekről, avagy veszteségekről, ha szabad így fogalmazni, akkor beszámoljanak. Az teljesen világos, hogy szükségszerű és sokkal kifizetődőbb közép- és hosszú távon, ha nem bérleti díjat fizetünk egy diplomáciai ingatlanért, hanem ha mód és lehetőség van rá, megvásároljuk azt, a nagy kérdés csak, hogy mi mennyibe kerül. Ez is nyilvánvalóan a magyar költségvetésből, a magyar adófizetők pénzéből megy, szerintem ezt az információt se spóroljuk meg, de ahogy mondtam, természetesen támogatjuk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Mirkóczki Ádám képviselő úr. Most megadom a szót Gurmai Zita képviselő asszonynak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország pekingi nagykövetsége részére bérelt ingatlan, valamint a Kínai Népköztársaság nagyköveti rezidenciájával szomszédos Benczúr utcai ingatlan megvásárlásának kérdése hosszú ideje napirenden levő probléma. A 2000-es évek elején már felmerült a nagykövetségi ingatlan felépítményének megvásárlása és a telek 70 éves tartós bérlete. A kínai fél csak 2017 novemberében erősítette meg, hogy jóllehet a kínai állam 2008 óta nem engedélyezi az egyes országok részére a saját bérelt nagykövetségi ingatlanjaik megvásárlását, a 2003-ban a magyar és a kínai kormány között létrejött, a nagykövetségi ingatlanokra kölcsönösen vonatkozó megállapodás okán mégis jóváhagyták a pekingi magyar nagykövetségi ingatlan megvásárlását. A nemzetközi szerződés a budapesti és a pekingi ingatlanok kérdését összekötve mindkét fél számára kölcsönösen rendezi az érintett diplomáciai ingatlanok helyzetét. Mivel államtitkár úr válaszolt a felteendő kérdéseimre, ezért a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja támogatja a javaslat elfogadását. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Gurmai Zita képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces felszólalásra jelentkezőt nem látok, további képviselői felszólalásra jelentkező nincsen. Azért megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Felszólalásra senki nem jelentkezett. Az általános vitát lezárom, s megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Jelzi államtitkár úr, hogy nem kíván.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Most soron következik „A Magyar Köztársaság Kormánya és a Kazak Köztársaság Kormánya között a diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgáraik kölcsönös vízummentességéről Megállapodás, valamint az annak módosításáról szóló Budapesten, 2018. február 28-án aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/473. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Menczer Tamás úrnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, államtitkár úr.

(10.30)

Felszólalások:   25-28   29-37   37-46      Ülésnap adatai