Felszólalás adatai

Felszólalások:   52   52-79   80-96      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem, hogy van-e független képviselői hozzászólás. (Nincs jelzés.) Nincsen. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatására a mai ülésnapon kerül sor.

Soron következik az egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/333. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti kormány számára Magyarország az első. A magyar emberek választáson is kifejezett egyértelmű akaratának megfelelve a kormány benyújtotta a parlamentnek a Magyarország védelmét szolgáló akciótervet, mert meg kell védenünk Magyarországot és a keresztény kultúrát az illegális migrációtól. A Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium a parlamenti frakciók részvételével közös hétpárti tájékoztatót tartott 2018. május 30-án. Pintér Sándor miniszter úr arra kérte a résztvevőket, hogy tegyenek javaslatokat, amelyeket a minisztérium meg fog fontolni. Javaslat ez idáig egyetlen frakció részéről sem érkezett.Javaslatunk két részből áll. Az egyik az Alaptörvény módosítása, amelynek tárgyalását az imént kezdte meg a tisztelt Ház, a másik pedig a büntető törvénykönyvet is módosító Stop Soros törvénycsomag. A Stop Soros törvénycsomag lényege az, hogy büntethető legyen, ha valaki illegális migrációt szervez, vagy ennek érdekében a magyar törvények kijátszására buzdít. Ma azért támadják Magyarországot és annak kormányát, mert az a Soros-terv útjában áll, amelynek végrehajtása egyre sürgősebb ellenfeleinknek.

Az előttünk álló időszakban meg kell küzdenünk a Brüsszel által tervezett kötelező kvótákkal, és azzal is számolnunk kell, hogy milliók készülnek még Európába vándorolni Afrikából és a Közel-Keletről. A kormány által felépített műszaki, élőerős és jogi határzár eddig megvédte Magyarországot, de a jövőben ennél is több védelem kell. A Magyar Országgyűlésnek mint a népképviselet legfőbb szervének  szem előtt tartva a magyar emberek teljesen egyértelműen kifejezett akaratát  tehát meg kell védenie az országot.

Tisztelt Országgyűlés! Most pedig a törvényjavaslat egyes szakaszait fogom ismertetni a tisztelt Országgyűléssel.

Az 1. §-sal kezdem. Figyelemmel az Alaptörvény rendelkezéseire és a Magyarországra nehezedő migrációs nyomásra, indokolt megállapítani a rendőrség jogellenes bevándorlás elleni fellépésének biztosítását. Mivel Magyarországon a határellenőrzés a rendőrség hatáskörébe tartozik, így a rendőrségi törvényt javasoljuk kiegészíteni a jogellenes bevándorlás megakadályozására vonatkozó hatáskörrel.

2. §: bevezetésre kerül a határbiztosítási távoltartás intézménye. Bizonyos bevándorlással összefüggő bűncselekmények, például embercsempészés vagy határzár megrongálása gyanúsítottjai nem tartózkodhatnak az államhatáron, valamint annak 8 kilométeres sávján belüli területen. Az új rendőri intézkedés bevezetésével a rendőrség eleget tud tenni az Alaptörvényben rögzített, államhatár védelmét előíró kötelezettségének. A törvényjavaslat kimondja, hogy aki a határbiztosítási távoltartásra vonatkozó kötelezettségét megszegi, az szabálysértést követ el.

A beterjesztett törvényjavaslat 3. §-a biztosítja a rendőrség számára, hogy az említett bűncselekmények elkövetése esetén kezelhesse a gyanúsítottak adatait, ezzel is áthidalva azt az időszakot, amíg az adatok feltöltésre kerülnek a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe.

A 4. és 5. § az Alaptörvény XIV. cikk módosítása miatt szükséges, a javaslat szerinti jogtechnikai módosításokat tartalmazza.

6. §: az Alaptörvény hetedik módosítása értelmében a szabad mozgás jogával nem rendelkező külföldiek magyarországi tartózkodására irányuló kérelme benyújtásának alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg, így szükséges volt a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény Alaptörvényben meghatározott rendelkezései kapcsán a meghatározott eljárásjogi előírások tekintetében a sarkalatosságról rendelkezni.

A benyújtott törvényjavaslat 7. §-a: a menedékjogról szóló törvény módosítása következtében a menedékjog iránti kérelem nem fogadható el, ha a kérelmező olyan országon keresztül érkezett Magyarországra, ahol nem volt közvetlen veszélyben. Ezt azt jelenti, hogy Magyarország nem fogadja be azon bevándorlók menekültkérelmét, akiket nem üldöznek.

Tisztelt Országgyűlés! Az államhatárról szóló törvényben kell kimondani, hogy a határvédelemmel és az államhatár rendjével összefüggő bűncselekmények elkövetése miatt az eljárás alatt álló személy a határjeltől számított 8 kilométeres sávon belül nem tartózkodhat. Ezt a javaslat 8. §-a fogalmazza meg.

9. §: a rendőrség határbiztosítási távoltartással kapcsolatos feladatának ellátása céljából szükséges a bűnügyi nyilvántartási rendszerből való adatátvétel lehetőségének megteremtése. Az adatátvétel csak abban az esetben lehetséges, ha az ellenőrizendő személlyel szemben a megjelölt bűncselekmények miatt folyik büntetőeljárás.

A 10. § azt tartalmazza, hogy az államhatárról szóló törvény meghatározza azt a személyi kört, akik a büntető törvénykönyvbe ütköző magatartásuk miatt nem tartózkodhatnak az államhatárról szóló törvényben meghatározott területen. Ennek ellenőrzésére a rendőrség jogosult, azonban biztosítani kell a rendőrség számára a megfelelő szankcionálás lehetőségét arra az esetre, ha az adott személy nem tesz eleget a jogszabályban előírt kötelezettségének. A szabálysértés ismételt elkövetése esetére a törvény már tartalmazza a fokozatosságot biztosító eljárási szabályokat.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett törvényjavaslat 11. §-a a büntető törvénykönyv módosításával új büntetőjogi tényállást vezet be. A javaslat szerint a jogellenes bevándorlás elősegítése tényállásának megalkotásával lehetővé válik a jogellenes bevándorlás szervezői tevékenységével szembeni hatékony és eredményes fellépés. Hangsúlyozandó, hogy a törvényjavaslat célja a szervezői tevékenység szankcionálása.

(13.20)

Azt a szervezői tevékenységet kívánjuk tehát büntetni, amely alkalmas arra, hogy a menedékjogi eljárás kezdeményezését lehetővé tegye olyan személyeknek, akik olyan országból érkeznek, ahol nincsenek közvetlen veszélynek kitéve. A szervezőtevékenység megvalósulhat arra irányultan is, hogy a jogellenesen Magyarországra belépő személynek tartózkodási jogcímet szerezzen.

A törvényjavaslat tehát büntethetővé teszi az illegális bevándorlás szervezését, minősített esetnek fog számítani a javaslat szerint, ha valaki anyagi eszközökkel segíti az illegális bevándorlást, vagy tevékenységét rendszeresen folytatja. Szervezőtevékenységnek minősül különösen a határmegfigyelés szervezése, az információs anyagok készítése, terjesztése és a hálózatépítés. A jogellenes bevándorlás elősegítése mint bűncselekmény elzárással sújtható, és elkövetőjével szemben a 8 kilométeres zónából való kitiltásnak van helye.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat 12. és 13. §-a az érintett törvénymódosítások hatálybalépését állapítja meg. Az Rtv. rendelkezéseire figyelemmel a sarkalatossági záradékot tartalmazza. A jelen törvényjavaslatban szereplő törvénymódosítások, tisztelt Országgyűlés, megfelelő garanciát jelentenek a jogellenes bevándorlás elleni hatékony fellépéshez.

Arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslatot tárgyalja meg és támogassa, hiszen ennek elfogadásával is hozzájárul a magyar emberek és Magyarország biztonságának további erősítéséhez és annak eléréséhez, hogy Magyarország ne váljon bevándorlóországgá. Köszönöm figyelmüket, kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslatot tárgyalja meg és fogadja el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Ezek közben kétperces felszólalásokra nincsen lehetőség. Elsőként megadom a szót Kósa Lajosnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó.

KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Akkor, amikor a Stop Soros törvénycsomagot tárgyaljuk, akkor néhány olyan problémára szeretnénk megoldást keresni, ha nem is a probléma gyökerére, de arra, ami a legnagyobb feszültséget okozza a mi rendszerünkben, amely problémát ugyan korábban minősítettek úgy, hogy fideszes álprobléma, mert migráció, bevándorlás nem is létezik, de ma már, azt hiszem, senki nem tart ott, hogy a migrációt egész egyszerűen negligálja, és azt mondja, hogy ez a probléma nincs; nemcsak hogy van, hanem nyugodtan mondhatjuk, az Európai Unió, a mi politikai közösségünk előtt álló legkomolyabb feladat.És akkor, amikor arra keressük a választ, hogy hogy lehet a migráció ellen védekezni, mert azt látjuk, hogy alapvetően veszélyezteti azokat az értékeket, amelyeket, úgy hiszem, közösen vallunk Európában, a demokrácia, a szabadság, az egyenjogúság, a keresztény kultúránk által közvetített értékvilág mind-mind veszélyeztetve van akkor, amikor azt látjuk, hogy milliószámra özönlenek be lényegében ellenőrizetlenül azok az emberek, akiknek a döntő többsége nem üldöztetés elől menekül, hanem egész egyszerűen a saját hazájához képest jobb vagy más életre vágyik.

Az ugyanakkor, hogy az Unió közösen keresi a megoldást, nem szabad, hogy elterelje a figyelmünket arról az egyszerű tényről, hogy Magyarország nekünk fontos igazán. Nem az Uniónak, ha Magyarországot akarjuk megvédeni, azt nekünk kell megvédeni, nem az Uniónak, és ugyan ennek a közösségnek mi elkötelezett tagjai vagyunk, de nem várhatjuk azt, hogy ugyanúgy viszonyuljanak Magyarországhoz, mint azok a képviselők, politikusok, mint mi, akiknek Magyarország a legelső, és Magyarország a legfontosabb.

Amikor az Európai Unió különböző fórumai  Európai Tanács, a Bizottság, a Parlament  keresik a válaszokat, akkor azt láthatjuk, hogy koránt sincs egyetértés; nemcsak az egyes politikusok között nincs, hanem a választók és a választottak között nincs egyetértés. Márpedig Magyarországon nem is olyan régen teljesen világosan és félreérthetetlenül többször is a választók kinyilvánították azt az akaratukat, ami kapcsán világos volt az üzenet: védjük meg az országot. Ezért azt hiszem, hogy helyes, hogy az egyik legelső, általunk benyújtott törvényjavaslat maga az a törvényjavaslat, ami arra hivatott  nem egyedül és nem kizárólag -, hogy egy olyan intézkedési csomag, egy olyan, Magyarország védelmében meghozott intézkedéscsomagnak a része legyen, ami azt szolgálja, hogy hatásosan védekezzünk a bennünket fenyegető migráció ellen.

A mostani csomag alapvetően azt a jelenséget próbálja akadályozni és üldözni, amelyet…  nyugodtan idézhetjük az európai politikusokat, akik úgy fogalmaztak, hogy egy perverz koalíció jött létre az embercsempészek és azok között az úgynevezett NGO-k között, amelyek mind a ketten ugyanazt akarják. Az embercsempészek pénzért csempészik a migránsokat Európába, az NGO-k pedig ezt a tevékenységet segítik. Az olasz államügyész jelentette ki, hogy adatai vannak arra, hogy ez az együttműködés létezik, és ezt az együttműködést meg kell akadályozni, mert arra szolgál, hogy egyébként illegális, szabályellenes cselekményeket, bűncselekményeket, azoknak a megvalósítását segítse.

Éppen ezért a magyar parlament és a magyar kormány is reagál erre a helyzetre, és azt mondja, hogy az illegális migrációt, az illegális határátlépést segíteni, ösztönözni, támogatni nem szabad, és aki ilyen cselekményeket valósít meg, azt a rendőrség és az illetékes szervezetek a bűnüldözés erejével és a törvény erejével is arra kell hogy szorítsák, hogy ezt a cselekedetet, ezeket a tevékenységeket hagyják abba, függesszék fel, mert ez Magyarország biztonsága, Magyarország, a magyar emberek életformája és a magyar emberek által közösen vallott értékek elleni cselekmény.

Az eddigi jogszabályegyüttes is számos ponton egyébként üldözte ezt a cselekményt. E a rendszer, amit most a parlament tárgyal, ez összefoglaló, egységes és az illegális migrációt segítő, azt támogató cselekmények összességét segít üldözni, megakadályozni. Egész Európában, az Európai Unió országainak egy jelentős részében hasonló lépések következtek be, az olaszoktól a németeken át a franciákig, mert mindenki érezte azt, hogy az az áradat, ami Európát fenyegeti, ha nem csinálunk semmit, magától nem fog leállni. Tulajdonképpen önmagában is abszurd az a helyzet, hogy az Európai Unió és a Bizottság maga fittyet hány a saját szabályaira, ugyanis a schengeni egyezmények világosan rögzítik azt, hogy hogyan lehet átlépni a schengeni övezet határát, és ezt egész egyszerűen nem tartják be.

A Bizottság nem az lenne a feladata, hogy politizáljon meg politikát csináljon, hanem az lenne a feladata, hogy az Európai Unió által megfogalmazott és elfogadott szabályokat betartsa és betartassa, a schengeni övezet kapcsán azt az álláspontot foglalta el, hogy a schengeni övezet működésképtelen. De nem működésképtelen, be kell tartani a szabályokat. Senkit nem kell beengedni a schengeni övezetbe, akinek nincsenek a belépéshez jogos iratai, és nem felel meg a feltételeknek. Ettől teljesen különálló tény és jogi helyzet az, hogyha valaki üldözött. Ha valaki üldözött, azt az ENSZ menekültügyi egyezményei alapján világosan oltalomban vagy védelemben kell részesíteni. Magyarország egyébként ennek a nemzetközi, általunk is elfogadott és támogatott szabálynak maximálisan megfelel. A problémát az jelenti, hogy részben az embercsempészek, illetőleg az úgynevezett NGO-k, a Soros által előszeretettel finanszírozott szervezetek teljesen tudatosan összemossák a két teljesen különböző jogi helyzetet.

(13.30)

A nemzetközi szabályok úgy szólnak, hogy aki üldöztetést szenved a saját hazájában, annak meg kell állni az első olyan országban, ahol nem üldözik, ott kell menedékjogot kérni, és az ENSZ által egyébként támogatott rendszerben ezekben az országokban menedékben kell részesíteni. Nem kell mondjam, az Európai Uniót övező országok szinte mindegyike  talán egyedül Ukrajna kivétel ez alól  olyan, ahol egyébként nem szenvednek üldöztetést az emberek. Tehát amikor Magyarországra, a magyar schengeni határra érkeznek a migráció kapcsán emberek, akkor nekik már jóval korábban érvényes menekültstátusz iránti kérelem beadásával kapcsolatban kellene hogy papírjaik legyenek. Nem véletlen, hogy ezek az emberek egyáltalán nem működnek együtt a hatóságokkal, eldobálják a papírjaikat, nem is olyan országból jönnek, ahol egyébként az üldöztetés ténye igazolható lenne.

A saját adataink szerint  ha visszaemlékszünk rá -, miközben beérkezett 2015-16-ban durván 400 ezer migráns Magyarországra, eközben a magyar hatóságok 290 menedékügyi eljárás végén menedékstátuszt tudtak adni a 290 embernek azért, mert egyébként a szabályok be nem tartásával kötelező lenne az illetőnek megvárni abban az országban az eljárás végét, ahova beadta a kérelmét, ezek az emberek egyszerűen elmentek. Itt a joggal súlyosan visszaélő tömegekről van szó, akiket egyébként az úgynevezett NGO-k, azok, akik segítik a migrációt, az illegális bevándorlást, felvilágosítják, hogyan lehet visszaélni a joggal, hogyan lehet megkerülni a különböző európai eljárásokat, és hogyan lehet teljesen tudatosan hazudni a hatóságoknak azzal kapcsolatban, hogy azt a látszatot keltsék, mintha egyébként ők menedékstátusz iránt joggal folyamodnának.

Ennek a folyamatnak nyilvánvalóan véget kell vetni. Egyrészt üldözni kell az embercsempészeket. Ne felejtsük el, hogy a tudatos szervezett bűnözői magatartástól kezdve az álnaiv civil fellángolásig minden van. Ne felejtsük el, arra is volt példa az elmúlt években, hogy Ausztriában és Németországban civilnek mondott szervezetek, amelyekről később kiderült, hogy Soros György finanszírozásába tartoznak, az újságban közzétett hirdetésre kerestek embereket, akik egyébként a Magyarországon lévő illegális migránsokat Németországba szállítják. Ez épp olyan embercsempészet egyébként a nemzetközi jog szerint, mint amikor a Földközi-tengeren Líbiából hajózzák be az olasz partokra a migránsokat. Legfeljebb itt valamifajta naivitásról lehet szó, de nem véletlen az, hogy azt mondjuk, hogy a megtévesztett embereket természetesen figyelmeztetni kell arra, hogy amit csinálnak, az tilos, nem szabad, jogszabályellenes, ugyanakkor akik szervezik ezt, azoknál szigorúbban kell fellépni a büntető törvénykönyv erejével is, hiszen nem lehet azt a jóhiszeműséget feltételezni, mert számtalanszor bebizonyították ennek az ellenkezőjét, hogy itt bizony teljesen tudatos cselekvésről van szó, a törvények tudatos kijátszásáról, arról, hogy tömegeket ösztönöznek arra, hogy visszaéljenek a joggal, csapják be a hatóságokat, és éljenek vissza a helyzetükkel.

Különösen veszélyes ez akkor, amikor a menekültekkel kapcsolatosan gondolkodunk, hiszen senki nem vitatja el, hogy valóban vannak sajnos sokan a világban, akik valós üldöztetést szenvednek a saját hazájukban. De akkor, amikor ezek a szervezetek, amelyek egyébként az illegális bevándorlást segítik, támogatják, szervezik, tudatosan összemossák a két státuszt, akkor nagyon-nagyon sokat ártanak a valódi menekülteknek. Egyébként az egyszerű kívülálló, aki szemléli az eseményeket, tényleg nem tudja megkülönböztetni, hogy itt milyen emberekről van szó, sőt nagyon sokszor a hatóságok is nagyon komoly munkát fektetnek abba, nagyon sok energiát, pénzt, hogy kiderítsék, hogy az illető, aki nem működik együtt, mindenki ugyanazt a nevet mondja, mindenki egy időpontban született, velük kapcsolatban mi a valós helyzet.

Azt hiszem, nekünk, magyar képviselőknek az a dolgunk, hogy a saját országunkat megvédjük legelsősorban, a saját hazánkat, a saját választóinkat, a magyar polgárokat. Ennek kapcsán nemcsak meg kell védeni őket, hanem világossá kell tenni, hogy aki a védelmet akadályozza, azt pedig mindenképpen arra kell szorítani, hogy ezt hagyja abba. A büntető törvénykönyvnek az a módosítása, amit most a Ház tárgyal, ezt a célt szolgálja. Nem gondoljuk azt, hogy ez teljes körű megoldása a migrációs problémának. Ezen a helyen egyébként csak jelzésszerűen megemlítem, hogy mi mindig is azt az álláspontot képviseltük, hogy nem importálni kell a bajt Európába, hanem oda vinni a segítséget, ahonnan ezek az emberek jönnek. Ez lehet valamifajta távlatos megoldás.

Azonban a saját hazánk megvédése nem elhalasztható. Addig, amíg Európa nem tud egy hatékony segítséget vinni a migráció kapcsán a kibocsátó országokba, nekünk akkor is meg kell védenünk a hazánkat és a magyar embereket minden eszközzel. Arra kérjük önöket, hogy ebben segítsenek bennünket, ebben segítsük a rendőrséget és a saját hazájukat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Mirkóczki Ádám képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy picit kapcsolódnék az előző vezérszónoki körhöz, ami az Alaptörvény módosításáról szólt, de lényegében ugyanaz a dilemma fekszik most is előttünk. Az imént Kósa Lajos képviselőtársunk éppen arról beszélt egy statisztikát idézve, hogy 290 ember volt jogosult, akik a magyar hatóságok által valamilyen menedékstátuszban pozitív elbírálásban részesültek.Ennél a dilemmánál maradnék egészen rövid ideig. Kérdezném, van-e tudomásunk arról, hogy ez a 290 ember, aki pozitív elbírálásban részesült a magyar hatóságok részéről és kapott valamilyen menedékstátuszt, mivel érkezett Magyarországra. Vajon repülővel érkezett-e, autóval, gyalog vagy vonattal? Pontosan arról beszélek, amit a vezérszónoki körben már említettem, hiszen azon kormányrendelet alapján, amit önök 2015-ben elfogadtak és azon alaptörvény-módosítás alapján, amelyet most kívánnak elfogadni, Magyarországra nem érkezhet menekült, csak repülővel, hiszen ha… (Kósa Lajos: Ukrajna háborús ország!  Zaj.  Az elnök csenget.) Ukrajna esetében akkor egy újabb komoly kaput kell kinyitni, hiszen ott, hogy mondjam, az ukrán-magyar határszakaszon eléggé virágzik oda-vissza akár a munkavállalók tekintetében, akár a kettős állampolgárok tekintetében, akár a turizmus tekintetében a forgalom. Újabb kérdéseket vetne fel, ha ez így működne.

Egyébként továbbra is az a probléma, hogy ha Magyarországra nem érkezhet menekült, hiszen mi biztonságos országnak tekintjük, maradjunk akkor csak a déli határszakasznál, akkor hogyan kaphattak menekültstátuszt egyébként a genfi egyezmény alapján azok az emberek, akik az elmúlt években  több mint négyezren vannak  megkapták azokat. A valóság és a magyar jogszabályok köszönőviszonyban nincsenek egymással, és még ehhez jönnek a magyar jogszabályok által felül nem írható nemzetközi egyezmények, amelyeknek részesei vagyunk. Ilyen a genfi konvenció is.

Én erről beszéltem azon a sokpárti egyeztetésen is a napokban a Belügyminisztériumban, hogy itt van egy óriási eltérés a valóság és a jogszabályok között, a szándék és az alkalmazott gyakorlat között. Egyetértek azzal, hogy nem háborús országokkal vagyunk…  most az ukrán helyzet egy picit sajátos, de a déli határszakasz tekintetében nincsenek háborús országok, más kérdés, hogy az ENSZ mit minősít biztonságos országnak, megint más, hogy az Európai Unió. Megvan az a szabadságunk, hogy az Unión belül minden tagállam, mivel nincs közös gyakorlat, saját maga döntheti el, hogy mely országokat tekinti biztonságos országnak és melyeket nem. Ilyen értelemben egyébként én el tudom fogadni azt a logikát, amellyel Pintér Sándor belügyminiszter úr és Trócsányi miniszter urak érveltek, amelyek szerint, ha valaki az Unió tagja, vagy már megkezdődött a csatlakozása és bizonyos lépéseket megtett, azokat tekinthetjük biztonságos országnak.

(13.40)

Csak akkor még egyszer mondom, választ kell tudni adni arra, hogy akik viszont menekültstátuszt kaptak, azok hogyan kaphattak. Mert nem Ukrajnából jöttek, ezt pontosan tudjuk. Az a 3500 ember, akikről Altusz Kristóf beszélt januárban, azok nem az ukrán-magyar határszakaszon érkeztek Magyarországra, és nem is Aleppóból szálltak fel repülőgéppel és érkeztek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. Ők bizony Szerbián keresztül érkeztek, és nyilvánvalóan együttműködtek a hatóságokkal, megvárták a tranzitzónában az elbírálásuk végét, kivárták úgymond a sorsukat, és igazolták, hogy bizony ők a háború sújtotta Irakból, Szíriából vagy más pontjáról a világnak érkeztek, és megkapták a genfi egyezmény szerint Magyarországtól azokat a státuszokat, amelyekre jogosultak voltak.

De ezek után mi lesz? Mert jelen állás szerint az Alaptörvény felül kívánja írni a genfi egyezményt, csak ez nem fog menni. De még egyszer mondom, én támogatom és elfogadom azt az érvelést, amelyet a miniszter uraktól hallottunk, és szerintem is biztonságos ország Szerbia. Csak a kérdés az, hogy kommunikációs szinten ezt tovább fogjuk folytatni, hogy ide aztán nem jöhet senki, aztán majd lesz egy államtitkár, aki véletlenül majd elkotyogja, hogy éppen hány embert sikerült ilyen meg olyan státuszban részesítenünk, mert ez történt januárban. Nyilvánvalóan nem dicsérték meg a külügyi államtitkárukat azért az interjúért, amit Máltán megtett. Mert papíron arról szólt a hivatalos kommunikáció, hogy ide aztán senki nem jött, és nem is jöhet. Közben meg hogyne jöhetne, hiszen tagjai vagyunk a genfi egyezménynek.

(Móring József Attilát a jegyzői székben Földi László váltja fel.)

De térjünk vissza a javaslathoz, viszont ez szorosan összekapcsolódik azzal, ahogy expozéjában államtitkár úr is elmondta, hogy mit tekintünk biztonságos országnak, csak a valóság ezzel szemben azért más.

Szeretném hangsúlyozni, hogy mi konstruktív és egyértelmű partnerei vagyunk annak, hogy Magyarország biztonságos legyen, a magyar emberek biztonságát szolgáljuk, és az elmúlt ciklusban is számtalan olyan példát tudnék mondani, hogy melyek voltak azok a lépések, akár a büntető törvénykönyv, akár a rendőrségi törvény, akár a nemzetbiztonsági törvény módosításai, amelyek nyomán a Jobbik mindig támogatta az önök javaslatait. Ilyen volt, amikor különleges jogrendet vezettünk be a terrorveszélyhelyzet címén  támogattuk. Ilyen volt, amikor a déli határszakaszra a Magyar Honvédségnek meg kellett teremtenie a jogszabályi hátterét, hogy őket be lehessen vetni a határvédelem tekintetében  a Jobbik biztosította önöknek a kétharmadot. Amikor a bevándorlás okozta válsághelyzethez a menedékjogról szóló törvényt kellett módosítani, azt is támogatta a Jobbik. Minden olyan javaslatot támogattunk, amely érdemben hozzájárult a magyar emberek biztonságához. De mindig el is mondtuk azokat a kritikákat, azokat a javaslatokat, amelyek vagy nem szolgálták Magyarország érdekét, vagy módosításra szorultak, mert nem voltak köszönőviszonyban a valósággal.

Most is ezt kívánom tenni. Egyetértek azzal, hogy nyúljunk hozzá akár a rendőrségi törvényhez, akár más jogszabályokhoz, hogy minél hatékonyabb legyen a hatóságok munkája, akár a bűnmegelőzés, akár a bűnüldözés tekintetében, de most is sikerült azért elkövetni olyan elnagyolt megfogalmazásokat, melyek alapján finoman fogalmazva nem látom azt, hogy a gyakorlatban ez hogyan fog működni.

Ilyen például, hogy büntetni kívánják azokat, akik úgymond szervezik a bevándorlást, azokat, akik megpróbálnak segítséget nyújtani azoknak az embereknek, akik éppen úton vannak. Ezt elmondtuk ott a minisztériumi egyeztetésen is, hogy itt akár taxatív felsorolást is el tudnék képzelni, hogy anomáliák ne keletkezzenek. Miért kellene megbüntetni  ugye, ezen jogszabály alapján lehetne, ha ez így ebben a formában lépne életbe -, mondjuk, a Máltai Szeretetszolgálatot vagy a Katolikus Karitászt, ha az a már ideérkezett és itt lévő bevándorlóknak bármilyen humanitárius segítséget nyújt? A jelen jogszabály alapján meg lehetne büntetni. Nyilvánvalóan nem ez a cél, nyilvánvalóan nem ez a szándék, de nincs meg az a kitétel, hogy milyen segítségről szól.

Trócsányi miniszter úr érvelt azzal, hogy majd az indoklást is figyelembe lehet vennie a bíróságnak, és az alapján ki fog alakulni az a gyakorlat, hogy ő mit tekint bűncselekménynek, és mit nem. Ezért javaslom a pontosítást, mert nyilvánvalóan tudjuk, hogy itt különböző civil vagy nem civil szervezetek között tevékenységük kapcsán óriási különbségek vannak. Nagy különbség, ha egy civil szervezet, mondjuk, már Belgrádban a Magyarország felé tartó menekülteket arról tájékoztatja, hogy a magyar jogrendben milyen kiskapuk vannak, vagy egy az egyben lefordítja az ő anyanyelvükre a vonatkozó magyar Alaptörvényt, Btk.-t, menekültügyi eljárásról szóló törvényt, és arról tájékoztatja, hogy ha te megérkezel a déli határszakaszhoz, akkor ezen törvényeknek kell megfelelned. Viszont a jelen javaslat alapján nincs különbség.

Ez el is hangzott ott több ellenzéki képviselőtől, hogy mi számít tájékoztatásnak, mi számít bűncselekménynek, és ez nincs felsorolva. Mi akkor azt mondtuk, hogy ennek találjuk meg akár az általános, akár a részletes vita időszaka alatt azt a…  ha nincs jobb ötlete senkinek, akkor legyen egy taxatív felsorolás, de azt semmiképp ne büntessük, ha valaki arról tájékoztatja az idevágyókat, hogy milyen törvényeknek kell megfelelni. Viszont jelen állás szerint simán benne van az is, hogy a legjobb szándékú civil szervezetet is meg lehet adott esetben büntetni.

Mert mi a szervezés? Ott sincs egyértelműen kifejtve a javaslat során, hogy mit tekintünk bevándorlást segítőnek és szervezőnek. Ha valaki véletlenszerűen, nem tudom, fölvesz egy stoppost az autójába, mert mondjuk, egy kisgyermekes anyuka, nyilvánvalóan nem azzal a céllal veszi fel, hogy ő most embercsempészként elvigye A-ból B-be az illegális bevándorlót, hanem sima emberi gesztust gyakorol. És vannak azok, akik pedig kőkeményen pénzt keresnek ezen, akár már más országokban, akár Magyarországon. Itt sincs meg adott esetben az a taxatív felsorolás, vagy az az egyértelmű megfogalmazás, hogy kit tekintünk szervezőnek, kit tekintünk segítőnek, és hol van a határ a törvényes és a törvénytelen között. Ezekre az elnagyolt, vagy mondjuk úgy, egy picit felületes vagy nem kellően pontos jogszabályi részekre utalok, amikor azt mondom, hogy szükséges hozzányúlni, és megnyugtatom államtitkár urat, attól, hogy eddig nem nyújtottuk be, hiszen nem volt mihez benyújtani az egyeztetésig a módosító indítványokat, természetesen a határidőre meg fogjuk tenni itt is azokat az észrevételeinket módosító indítványok formájában, amelyekről a minisztériumi egyeztetésen is beszéltünk, és amelyekről most itt a vita során is beszélünk.

De számos olyan pont volt, ahol teljesen egyértelműen kirajzolódott, hogy egyetértünk, értjük a szándékot, értjük a célt, csak látjuk, hogy a jelenleg előttünk fekvő javaslat mint eszköz nem minden ponton elégséges.

És nagyon nehéz azt elmagyarázni egy laikusnak vagy egy kétkedőnek, hogy egyébként ezen javaslatcsomag alapján mi az a pluszjogosítvány, amivel eddig nem rendelkezett, de ezután rendelkezni fog a magyar rendőrség. Itt van a rendőrségi törvénynek is módosítása, de  és én nem ágálok ellene  nem értem és nem látszik még előttem tisztán, és szerintem nem csak én vagyok így ezzel, hogy hol van az a pluszjogosítvány, amely hatékonyság tekintetében újabb eszközöket ad akár a magyar rendőrség, akár valamely más hatóság vagy titkosszolgálat, vagy egyéb során, hiszen nekik akár a műszaki határzár rongálása ügyén, akár embercsempészet ügyén eddig is megvoltak a világos jogszabályi hátterek, hogy mit kell tenniük, és nem látszik, hogy ez hol adja azt a pluszt, amitől úgy kell erre a javaslatra tekinteni, ahogy az az elmúlt napokban be lett harangozva, hogy micsoda szigor és micsoda hatékonyság lesz ezen javaslat elfogadása után.

(13.50)

Kívánom, hogy így legyen, csak nehogy a ló túloldalára essenek, és olyanokat kívánjanak szankcionálni vagy olyanok essenek majd a szankciók áldozatául, akik egyáltalán nem rossz szándéktól vezérelve tesznek bármit, legyen az humanitárius segítség, legyen az jogi segítség vagy legyen bármi más. Tehát a pontos, egzakt jogalkotást egy ilyen ügyben különös tekintettel kell elvégeznünk, hiszen bőven van arra lehetőség, hogy adott esetben egy-egy bíróság vagy bíró ne úgy értékelje ezeket a passzusokat, ahogy azt önök szerint értékelni kell. Szerintem van még időnk arra, hogy a következő napokban ezt úgy módosítsuk, hogy mindenki számára világos legyen, meddig terjed a legális segítség, és honnan van illegális bűnözés.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Aradszki András képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Fontosnak tartom elmondani a vezérszónoklatom elején azt, hogy a törvényjavaslat, amit T/333. számon nyújtott be a belügyminiszter úr, a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekről szól. Azért fontos ezt aláhúzni, mert az elmúlt években, főleg 2015-től kezdődően, amikor az illegális bevándorlás egyre nagyobb mértéket öltött nemcsak Magyarország irányába, hanem Európa többi része felé is, sajátos keveredése történt a fogalmaknak. A jogszabályt követő emberek kettéválasztották az illegális bevándorlást és a menekültkérdést, azaz a migráció jogszerű alkalmazását. Úgy gondolom, hogy amiről szó van, az azért fontos, mert arra nem volt igazán felkészült Európa, hogy hogy kezelje ilyen nagyszámú jogellenes bevándorló érkezését. Számos válasz született erre Európában. Voltak olyan válaszok, amelyek azt mondták, hogy nem kellenek a határok, mindenkinek alapvető joga, hogy a lakóhelyét megváltoztassa, s joga van arra is, hogy kedvezőbb életkörülmények céljából bármikor bármelyik országba, Európába bejöhessen. S természetesen ott voltak a hatályos jogszabályok, amelyek a schengeni szabályok és a hatályos menekültügyi eljárások értelmében ezt a fajta értelmezést jelentősen korlátozták, korlátozzák, sőt szöges ellentétben állnak ezzel az értelmezéssel.

Úgy gondolom, Európának közös érdeke az, hogy az illegális bevándorlást ne engedje meg. Ezért születtek azok az európai szintű jogszabályok, amelyek a schengeni határokon lévő országokat kifejezetten arra kötelezték, hogy mint Európa határát nagyobb erővel és nagyobb szakmai, jogi képességgel védelmezzék. Magyarország is egy ilyen ország, nekünk is van schengeni határunk Ukrajna, Szerbia, Románia és Horvátország irányában, így nekünk alapvető kötelezettségünk volt az, hogy először fizikai határvédelmet alakítsunk ki, majd azt követően a jogi határvédelem eszközeit is megteremtsük, amit a magyar parlament a kormány beterjesztése alapján időben és hatékonyan meg is tett. Ma már ott tartunk, hogy Magyarország a schengeni határ védelme tekintetében példaként említett ország, példa az itt felhasznált módszerek, technikák, más országok által is szívesen átvett technikák.

Sőt, Magyarország azt is megtette, hogy a schengeni határtól távolabb, Macedóniában is segítette az illegális bevándorlás elleni küzdelmet. Mert nemcsak nekünk, az Európai Unión belül élő polgároknak nem jó az illegális bevándorlás, hanem világossá vált az elmúlt időszakban, hogy nem jó azoknak sem, akik nem tagjai ugyan az Európai Uniónak, de jelentős terheket kénytelenek elviselni az illegális bevándorlás kapcsán.

Gondolok itt Macedóniára, vagy arra, hogy a legutóbbi híradások alapján Bosznia-Hercegovinában áldatlan állapotok vannak, és az ottani kormányzás potenciális képessége ennek a megoldásához kevésnek bizonyulhat, ezért ott akár humanitárius katasztrófa is kialakulhat, főleg ha úgy nézzük, hogy az a Horvátország, amelyik sokáig gyalázta Magyarországot a határvédelmi intézkedések megtétele miatt, ma azt mondja, hogy Horvátországból nem válik olyan terület, ahová bárki beléphet, és az ehhez szükséges intézkedéseket a mostani horvát kormány meg fogja tenni.

A kiindulási pontból levezetve tehát úgy gondolom, hogy a jogellenes bevándorlás elleni küzdelem szükséges a magyar lakosság, a magyar szuverenitás, a magyar kultúra és a magyar identitás megvédése érdekében. Nem gondolhatunk azon túl másra, csak az európai uniós közelségünkre, meg arra, hogy számunkra a magyar polgárok védelme az első. Ezért is szükségesek azok az előterjesztésben megfogalmazott törvényi módosítások, hogy még hatékonyabban tudjuk a magyar érdekeket képviselni, még hatékonyabban tudjuk a magyar polgárok érdekeit és védelmét szolgálni.

Hozzá kell tennem azt is, hogy ennek a benyújtott törvényjavaslatnak, illetve az abban foglalt Btk., rendőrségi törvény és menedékjogi törvény módosításának az is az indoka, hogy az elmúlt három-négy-öt évben kiderült, hogy ez az illegális bevándorlás nem egy szervezetlen dolog, nem egy spontán kialakult valami, hanem igenis vannak olyan szervezetek, amelyek általam nem ismert okok miatt készek arra, hogy több tízezer, több százezer, de akár több millió embert eljuttassanak olyan államokból, ahol az életüket, a létüket veszély nem fenyegeti, tehát nem jogosultak a menekültügyi ellátásra és biztonságra, hanem illegális bevándorlóként árasszák el ezt a kontinenst, amelyik talán a legvédtelenebb a többi kontinenshez képest az illegális bevándorlással szemben.

S ezek a módszerek, ezek a szerveződések, ezek a szervezkedések, ezek a struktúrák, ezek az anyagi eszközök, ezek a tevékenységek egyre inkább követhetővé és nyilvánvalóvá váltak az elmúlt időszak alatt, amire a kormánynak nagyon helyesen reagálnia kell, és mintegy preventív módon, mintegy figyelmeztetőleg meg kell hozni a Magyar Országgyűlésnek egy olyan szabályozást, amely figyelmezteti az ilyen tevékenységet folytató személyeket és szervezeteket, hogy ez kifejezetten jogellenes lesz.

Most már nem arról beszélünk, hogy lehet játszani a jogszabályi értelmezésekkel, vissza lehet élni a jó szándékúan megalkotott jogszabályok esetleges hibáival, úgymond kiskapuival  egyébként kiskapuval visszaélni soha nem lehet jó szándékúan -, hanem egyszerűen arról van szó, hogy preventív módon, preventív jelleggel egy zárt rendszerben, egy fontos esetleírás bemutatásával, illetve jogszabályi keretekbe történő beemelésével meg tudjuk őket büntetni, ha az illegális bevándorlást továbbra is támogatják, és ezáltal veszélyeztetik Magyarország biztonságát.

Mert azért ne felejtsük el, tisztelt képviselő hölgyek és urak, hogy ha magát az illegális bevándorlást nézzük, az forrása a terrorizmusnak. Erre számos példa volt a nyugat-európai országokban. A szerencsének és a szerencsén túl a kormány és az arra hivatott szervek áldozatos munkájának köszönhetően ilyenfajta események Magyarországon nem következtek be. Ez köszönhető a fizikai határvédelemnek és köszönhető a jogi határvédelemnek, és remélhetőleg köszönhető lesz a benyújtott javaslat elfogadása után az új jogi szabályozásnak.

Mindezeket összegezve azt kell mondanom, hogy az illegális bevándorlás elleni jogszabályalkotásnak egy fontos lépése előtt állunk, amikor ezt a törvényjavaslatot tárgyaljuk, mert ez a törvényjavaslat hatékonyan, világosan és egyértelmű szabályok mellett tudja biztosítani azoknak a tevékenységeknek a szankcionálását, amelyek elősegítik az illegális bevándorlást, és amely illegális bevándorlás veszélyezteti Magyarország biztonságát.

(14.00)

Úgy gondolom, miután tegnap a miniszterelnök úr, Gyurcsány Ferencre gondolok, azt mondta, hogy ő nem ismer olyan szervezetet, amelyik tömegesen be akar telepíteni, nincsenek olyan intézkedések, amelyek az illegális bevándorlást támogatnák, ez azt is jelenti, hogy az önöket a parlamentbe küldő választópolgárok is ugyanígy gondolják, hogy nincs helye Magyarország vonatkozásában illegális bevándorlásnak. Magyarország az illegális bevándorlással szemben határozottan fel tud lépni, e mögött megfelelő erős és biztos társadalmi támogatottság van. Emiatt a Kereszténydemokrata Néppárt a benyújtott törvényjavaslatot támogatni tudja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Aradszki képviselő úr. Most megadom a szót Molnár Zsolt képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának.

(Szilágyi Györgyöt a jegyzői székben Arató Gergely váltja fel.)

DR. MOLNÁR ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Stop Soros I.-et követte a Stop Soros II., azt is mondhatnám, hogy „van másik”, vagy Stop Soros újratöltve. Valójában nincs másról szó, mint egy Btk.-módosításról. Azt is mondhatnám, hogy sok hűhó viszonylag kevés céllal. Természetesen a Stop Soros II. az I.-hez képest jobb, látszik, hogy a Belügyminisztérium próbálkozott némi jó szándékkal, azonban ez sok sikerre nem vezetett.De nézzük, hogy mit vontak vissza, hiszen néhány mondatot megér, hogy februárban benyújtottak egy olyan javaslatot, amelyik köszönőviszonyban sincsen a Stop Soros II.-vel. Egyébként nagyon helyes, hogy visszavonták. De miről is szólt az első javaslat a kampányban, ami, ugye, a Fidesz kommunikációjának központját jelentette: a menekültet támogató szervezetek engedélyhez kötése, aztán illetékkötelezettség, végül idegenrendészeti távolságtartás, némi 50-es évekbeli hangulattal. Ezek voltak a Fidesz kampányának hangsúlyos elemei.

Ehhez képest 2018. május 29-én szépen csendben, egyébként nagyon helyesen, visszavonták ezt a javaslatot. Keveset beszélünk arról, hogy önök nyilvánvalóan megtévesztették a választóikat, hiszen akkor és ott azt ígérték, hogy azt a Stop Soros I.-et fogják átvinni. Ehhez képest beszélünk most egy teljesen más történetről. (Balla György: Ez szigorúbb.) Ez nem szigorúbb, képviselő úr, ebben némi pici szakmaiság látszata azért van. Azt is kérdezhetnénk, hogy miért vonták vissza, de ez nem számít, mert egyébként helyes, hogy visszavonták.

A támogathatóság kérdése. Nyilvánvalóan ebben a formában ez nem más, mint egy Btk.-módosítás, hiszen a rendőrségi törvény jelenleg is feladatául adja a rendőrségnek a közrendvédelmet és a határ biztosítását. Tehát abban semmi új nincs. A menekültügyi eljárásban pedig, azt kell mondjam, hogy a jelenlegi európai uniós és magyar szabályozás szerint is a biztonságos harmadik országból érkezők számára meg lehet tagadni az ilyen típusú menekültügyi eljárást, amennyiben ez így van. Tehát itt sincsen újdonság.

Újdonság egy helyütt van, pontosabban két Btk.-módosításban. Az egyik elem az, amelynek a célja támogatható. Azt kell mondjam, a jogellenes bevándorlás elősegítése, amely egy társadalomra veszélyes cselekményről beszél, az embercsempészet enyhébb megítéléséről, büntetőjogi nyelven azt is mondhatnánk, hogy privilegizált esete az embercsempészetnek. Ennek a célja támogatható, azonban az eszköze nem sikerült, hiszen két olyan, jogdogmatikailag pontatlan fogalmat vezet be, az egyik a szervezőtevékenység, a másik a hálózat működtetése, amelyek a magyar büntetőjogban idegen módon, nagyon elnagyoltan vannak meghatározva. De mondhatnánk a Visinszkij-féle határozatlan jogfogalom elemét, amelyik a bírói jogalkalmazásra próbálja terhelni ennek a felelősségét. Ez nem helyes.

Az pedig, hogy különösen meghatároz törvényi tényállásokat, akkor tisztelettel kérdezem, hogy a nem különösen szervezőtevékenység mit jelent. Mert ha tudjuk, hogy mi számít különösen annak, akkor nyilván a nem különösen is számít. Ezért azt mondom, hogy sokkal szabatosabban kell majd meghatározni az embercsempészet enyhébb megítélése alá eső jogellenes bevándorlás elősegítését, mert ebben a formában ez túl tág, és a bíróságok számára alkalmazhatatlanná fog válni.

A határbiztosítási távoltartás elfogadhatatlan, a jogállamisággal összeegyeztethetetlen, még a célja sem igazából érthető. Ez a 8 kilométeres schengeni sáv esetében, aki ellen büntetőeljárás meghatározott esetben folyamatban van, az ártatlanság vélelmébe ütközik elsőként, aztán az arányosságba, hiszen aránytalan egy enyhébb fokú bűncselekmény esetén valakinek a mozgási, helyváltoztatási szabadságát elvenni. Ez aránytalan jogsérelem, alapvető jogokat korlátoz, ezért ez elfogadhatatlan. Itt is azt mondanám, hogy a vasfüggöny korszakát idézi ez a határbiztosítási távoltartás.

Visszatérve, amennyiben a büntető törvénykönyvben szabatosabban sikerülne a szervezőtevékenységet és a hálózat működtetését megfogalmazni, akkor el lehetne gondolkodni, hogy azon a társadalomra veszélyes tevékenységen, ami az embercsempészetnek egy előkészületi magatartását jelenti, és összefüggésben van nyilván azzal, hogy a hatóságok számára könnyebb bizonyítani ezt a bűncselekményt, mint az embercsempészetet, ami célzatos bűncselekmény és vagyoni haszonszerzéshez van kötve, ebben az esetben ezen a törvényi tényálláson érdemes lenne elgondolkodni. De akkor viszont szó nincs Stop Soros csomagról, akkor egyszerűen arról beszélünk, hogy egy társadalomra veszélyes, jogellenes cselekedetet enyhébb fokban büntetni rendelné a büntető törvénykönyv. Ez helyes lehetne, de sajnos itt még nem tartunk, itt még általános politikai kommunikációs célok pufogtatásával találkozunk.

Ismétlem, a menekültügyi eljárással kapcsolatosan nyilvánvaló az a célzat, hogy a Szerbia felől érkezők esetében ne kelljen lefolytatni az eljárást. Ehhez nincs szükség jogszabály-módosításra, hiszen a jelenlegi uniós és magyar jogszabályok ezt lehetővé teszik.

Tehát ez kommunikációs célokat szolgál. Ugyanez igaz a rendőrségi törvény módosítására, hiszen nehéz elgondolni, hogy a közrendet és az államhatár védelmét ne szolgálnák a rendőrségi törvény jelenlegi paragrafusai. Nincs új a nap alatt. Véleményünk szerint nincs szükség ennek módosítására. A hatályos törvények alapján bőven a rendőrség feladatai közé tartozik a határ biztosítása és a közrend védelme, ezért amennyiben a jogellenes bevándorlás megakadályozása bekerül a büntető törvénykönyvbe, ennek a biztosítása a rendőrségnek most is feladata. Nincs szükség ilyen típusú változtatására.

Tehát ezt kérem, azt javasoljuk, hogy ennek a törvényi tényállásnak a pontosítása az a minimum, hogy ez a paragrafus támogatható legyen, az összes többi politikai kommunikációs célokat szolgál, nincs rájuk szükség. Vagy azért nincs rájuk szükség, mert az 50-es éveket idézik, vagy azért nincs rájuk szükség, mert a jelenlegi rendőrségi törvény és a menekültügyi eljárásról szóló különböző törvények jelenleg is ugyanezt a célt szolgálják.

Zárásképpen, tisztelettel. A Magyar Szocialista Párt nem támogatja, csak azért mondom el, hogy ne kelljen majd erre reagálni, nem támogatja a kerítés lebontását jelen biztonsági körülmények között, és semmilyen módon nem támogat kötelező betelepítési kvótát. Ezt azért tartom fontosnak elmondani, mert ezek a nemzeti szuverenitás részei. Viszont elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a Fidesz-KDNP a kampányban megtévesztette a magyar embereket a Stop Soros I. csomaggal. Elfogadhatatlannak tartjuk azokat a vádaskodásokat, amelyek a baloldalt, köztük a Magyar Szocialista Pártot érintik a nemzeti szuverenitással vagy akár a határvédelemmel kapcsolatosan. És elfogadhatatlannak tartjuk, hogy állandóan kommunikációs és pártpropaganda-kérdéseket csinálnak olyan ügyekből, amelyek alapvetően biztonsági kérdéseket érintenek. Ebben egyébként a kormánynak nem szakpolitikusai élen járnak ebben a tekintetben. Kérném szépen nagy tisztelettel a Belügyminisztériumot, hogy segítsen abban, hogy visszatérjünk a szakmaisághoz. Pontosítsák azt a törvényi tényállást, a többit pedig vegyék ki, hiszen szükségtelen, elfogadhatatlan. Arra kérem tisztelettel, hogy ne a Fidesz kommunikációs gépezete mondja meg a szakmának, hogy mi történjen, hanem fordítva, a szakmaiság előzze meg a pártpolitikai célokat.

Ha dönteni kell, változatlan formában nem lehet támogatni, a rendőrségi törvény és a menekültügyi eljárás módosítására nincs szükség. A két Btk.-paragrafus közül az egyik pontosítása esetén juthatunk el oda, hogy akár támogatható legyen. Minden másra nincs szükség, minden más a Fidesz pártpolitikai céljait szolgálja. Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Molnár Zsolt képviselő úr. Most megadom a szót Vadai Ágnes képviselő asszonynak, a Demokratikus Koalíció képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/333. számú törvényjavaslat az egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról szól. Én egyetlen szavával szeretnék foglalkozni első körben: jogellenes. A Demokratikus Koalíció meglátása szerint a törvény jogellenesen kíván fellépni a magyar állampolgárok ellen, a magyar polgárok egyes csoportjai ellen, az európai és a magyar értékek ellen. Ez a javaslat gúnyt űz mindabból, ami bennünket emberré, európaivá és magyarrá tesz.Fölmerült a menekültek kérdése több vezérszónoknál is. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha valaki háború elől menekül, ha valakinek, legyen ő terhes nő, kisgyerek, egyetemre készülő diák, barna hajú, kék szemű, el kell hagynia a hazáját azért, mert földig rombolják, szétbombázzák a házát, vagy azt látja, hogy körülötte mindenkit, de mindenkit megölnek valakik valamiért, akkor, tisztelt képviselőtársaim, nem azért segítünk ezeknek az embereknek, mert a genfi konvenció vagy az Európai Unió ezt előírja, hanem azért, mert normálisak vagyunk, mert emberek vagyunk.

Önök ezt szeretik elfelejteni, és azt gondolják, hogy segítséget csak akkor kell nyújtani, ha azt valamilyen szabály előírja. Talán ez azért van, mert az elmúlt években mindenféle emberi vonásuk feloldódott abban a mocskos goebbelsi propagandában, amit a kormány nyomott az adófizetők pénzén.

(14.10)

Önök úgy mutattak be háború elől menekülő embereket, mint akik nem is emberek, pedig higgyék el, a legtöbbjük hétköznapi ember: asztalos, villanyszerelő, bolti eladó, tanár, közgazdász, netán orvos. És higgyék el, hogy ők is szeretik a gyerekeiket, sőt, jobb sorsot szeretnének a gyerekeiknek, csak éppen olyan helyzet alakult ki a hazájukban, ahonnan menekülni kellett. Éppen ezért volt az, hogy a Demokratikus Koalíció volt az egyik olyan párt ebben az Országgyűlésben, amely támogatta azt, hogy ha kell, katonai erővel is fellépjünk azokkal szemben, akik ezeket az embereket elüldözik onnan. De önök ezeket az embereket mindig úgy mutatták be, mint valami horda, és elfeledkeztek arról, hogy ők is emberek, ugyanolyanok, mint önök.

Aztán ugyanebben a goebbelsi propagandában önök embertelenné tették az országot, minden lehetséges csatornájukon, megvásárolt médiafelületen, maguk alá gyűrt köztelevízión, közrádión keresztül azt hirdették, hogy gyűlölni, az egy normális viselkedés. Képviselőtársaim, nem! Az nem normális, ha egy politika és egy haza csak gyűlöletre épül. A Demokratikus Koalíció soha nem fogja elárulni az emberi jogokat. Képviselőtársaim, előbb vagyunk emberek, és csak azután magyarok, szírek vagy németek. Az emberi jogok tisztelete csak az önök világában ellentétes a hazaszeretettel és a hazafiassággal, mindenki más, normálisan gondolkodó ember világában ez nem ellentétes. Lehet úgy szeretni a hazát, hogy közben nem a genfi konvencióra hivatkozva segítünk másoknak, hanem csak azért segítünk másoknak, mert azt gondoljuk, hogy ez az a keresztényi erkölcs, amiről önök nagyon szívesen beszélgetnek itt a Házban, de igen ritkán gyakorolják. Önök ebben a javaslatban teljes mértékben szembemennek Európával. Persze, ezen nem nagyon lepődünk meg, hiszen teljesen világossá válik, hogy lassan Orbán Viktor és az, hogy Európa, kizárják egymást.

Mindannyian tudjuk, erről más vezérszónokok is beszéltek, hogy a migráció kérdése valóban egész Európát, sőt az egész világot érinti. Ezt a globális problémát nem tudja egyetlen nemzet egyedül megoldani, sem rövid, sem közép-, sem hosszú távon, éppen ezért mi azt gondoljuk, és azt gondoltuk korábban is, hogy közös európai megoldás kell. Volt is ilyen az Európai Unió előtt, amelyet minden ország elfogadott, de elbukott Magyarország vétóján.

Az EU-Afrika-csúcs zárónyilatkozata nagy lépés lett volna az illegális migráció felszámolása felé. Éppen önök, pont önök voltak azok, akik megvétózták ezt a javaslatot. A spanyol, a francia, az osztrák, a finn, a belga és a portugál kormány szerint az önök vétója az illegális migrációt segíti. Itthon a menekültek ellen hergelnek, az EU-ban pedig megakadályozzák az európai megoldást. Világosan ki kell mondani, önök érdekeltek ennek a helyzetnek a fenntartásában, önök érdekeltek az illegális migrációban, mert migránsozás nélkül már a saját szavazóik sem néznék el többé önöknek az elmúlt nyolc év rombolását.

Az pedig csak ráadás ebben az egész történetben, hogy nincs olyan európai hivatal vagy olyan szervezet, amely Magyarországot arra kötelezné, hogy embereket fogadjon be. Mellesleg megjegyzem, önök azért pont 1294 menekültről beszéltek mindig, és valahogy a szám is pont annyira jött ki, amennyit sikerült az elmúlt években befogadni. Hozzáteszem, aztán hazudtak is nagyot, mert azt állították, hogy több ezer kopt keresztény családot fogadtak be, majd kiderült, hogy egyetlenegy kopt keresztény menekült családot sem fogadtak be. Ezt is teljesen véletlenül kellett megtudnom, a Parlament folyosóján tudtam meg a Bevándorlási Hivatal főigazgató asszonyától, aki nagy félve volt hajlandó ezt elmondani. Szóval, lehet hazudni azt, hogy befogadnak menekülteket, és ezáltal a keresztényi szeretet mellett teszik le a voksukat és ennek fényében tündökölnek, de aztán az igazság mindig csak kiderül.

Nem lehet Magyarországra olyan dolgot kényszeríteni, amit nem szeretne. Önök végighazudták ebben a dologban az elmúlt éveket, magyarok millióit tartották hazugságban. Egy nem létező ellenség ellen küzdöttek, miközben, képviselőtársaim, megeszi az országot az igazi gond, az igazi problémák tömege, amellyel szembenézünk, és amelyről önök nem hajlandók beszélgetni.

Ugyanakkor, képviselőtársaim, szeretném önöket még egy dologra emlékeztetni. Önök a legjobb példa arra, hogy attól, hogy valaki Európában születik, még nem európai, mert minden egyes lépésük, amit ebben az ügyben kommunikációban műveltek, azt mutatta, hogy önök nagyon távol állnak az európai kultúrától.

Ebben a javaslatban önök gumiszabályok megalkotását találták ki annak érdekében, hogy az önkéntesen szerveződő magyarok csoportjait hátrányosan érintse az önök intézkedése. Itt már említésre kerültek különféle civil szervezetek, de azért szeretném azt világossá tenni, hogy a mi meglátásunk szerint ez a gumiszabályzat, amit önök beleírnak, nemcsak a jogvédőkkel vagy a menekültekkel törvényesen foglalkozó szervezetekkel kapcsolatos, hanem önök mindenkivel szemben le akarják rombolni a civil társadalmat. Ezt láttuk, az elmúlt években pontosan nyomon lehetett követni, hogy melyek azok a szavak, azok a kifejezések, azok a szervezetek, azok a személyek, amelyek és akik az önök politikájának, gyűlöletpolitikájának a középpontjában voltak. Most úgy látjuk, hogy a civilek, a civil világ az, amelyikkel szemben önök háborút hirdetnek.

Szóval, önök mindenkivel le szeretnének számolni, persze, akik nem az önök oldalán állnak, de tudják, aki ismeri egy kicsit a honvédelem világát, szokták mondani, hogy van járulékos veszteség. Nyilván lesz olyan civil szervezet, amely önökhöz kötődik, járulékos veszteségként mégis elhullhat ebben a törvényjavaslatban. De tegyük világossá, hogy önök ezt a törvényjavaslatot használják fel arra, hogy a horgászegyesületektől kezdve a rákos betegeket ápoló szervezetekig mindenkivel megpróbáljanak leszámolni, akik nem önök mellett vannak, akik nem az önök politikáját szolgálják.

És miért is teszik ezt? Mert a kormány veszélyesnek érzi, hogy van még a kormánytól függetlenül tevékenykedő civil szervezet. Nehogy már a civilek adjanak tűzifát a szegényeknek, mert azért nem lehet szavazatot szerezni és szavazatot kérni, ahogy azt láttuk. Nehogy már a civilek adjanak enni a rászorulóknak, mert azért sem lehet szavazatot kérni. És nehogy már a civilek táboroztassák nyáron a rászoruló gyerekeket, akik még soha nem látták a Balatont, mert akkor majd nem lehet megzsarolni az édesanyát, hogy a gyerek csak akkor mehet a nyári táborba, ha ő a Fideszre szavaz. Erről szól ez az egész civilezés, amit önök az elmúlt időszakban folytattak. Azt kell mondjam, ez egy aljas és embertelen feudális uralkodói logika gátlástalan tombolása.

És természetesen világossá kell tenni azt, ami ennek az egész törvényjavaslatnak leginkább a magyar polgárok ellen irányuló mozzanata, ez a határbiztosítási távoltartás. Mit mond ki a javaslat? Azt, hogy ha valaki a határtól 8 kilométerre elősegíti a jogellenes migrációt, azt ki lehet tiltani ebből a 8 kilométeres körzetből. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszakban megtapasztalhatták állampolgárok, hogy önök bárki ellen, bármikor, bármilyen ürüggyel, megfelelő asszisztenciával, képesek büntetőeljárást indítani, ezt láttuk. Itt ül Kontrát Károly államtitkár úr. Az ön főnöke, aki ezen a bizonyos megbeszélésen…  mert ez nem volt egyeztetés, ami ezekben a törvényjavaslatokban folyt, ez csak egy megbeszélés volt, vagy leginkább, hogy mondjam, egymás mellett történő elbeszélés volt. Szóval, az ön minisztere volt az, aki például a kémperben halálra vált arccal beszélt nekünk azon a bizonyos Nemzetbiztonsági bizottsági ülésen arról, hogy milyen szörnyű bűncselekményeket követtek itt el magyar állampolgárok. Ön is ott ült, ha jól emlékszem, de legalábbis részese volt ennek a folyamatnak. Felvonult ott mindenki, az atyaúristen is annak érdekében, hogy bizonyítsák az igazukat.

Eltelt majdnem tíz év, és világosan kiderült, hogy az, amit önök állítottak, az hazugság volt. Közben tönkretettek családokat. Közben átgyalogoltak magyar állampolgárokon, és azok az emberek, akiket önök megvádoltak, korábbi politikusok voltak, mégiscsak olyanok, akiknek, azt gondoljuk, hogy talán van jogi segítsége, talán van pénzügyi lehetősége arra, hogy ezt a jogi segítséget kifizesse.

Önök bárkit képesek és bárkit meg is szoktak vádolni. (Kontrát Károly nemet int.) Ne rázza a fejét, államtitkár úr, mert ez így van, bárkit  bárkit!  bemocskolnak, ha kell, ezt láttuk, megvan hozzá a saját, az adófizetők pénzén vásárolt médiájuk, és megvan hozzá a közmédia, amivel el tudják ezt érni, és megvannak hozzá a mocskos jogi eszközeik, amiket csináltak az elmúlt években. Ezt végignéztük.

(14.20)

Most szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy ártatlan embereket lehet ezzel kitiltani nemcsak a határ nyolc kilométeres körzetéből, hanem Budapesten Ferihegy környékéről is, és a nemzetközi folyami kikötő környékéről is. Hiába mondta azt az önök egyik államtitkára  nem tudom már, melyik, mert annyi van -, hogy ez nincs így; a törvényjavaslat nem erről szól, és nem tudom, hogy honnan veszik ezt, hogy azért, mert önök azt mondják, hogy Ferihegyről nem, akkor ez így is lesz. Akkor ezt be kellene írni talán a törvénybe.

Az már csak a következő lépés, hogy akivel szemben bizonyos ügyekben büntetőeljárás folyik, azt a törvény erejénél fogva kitiltják ebből a nyolc kilométeres határszakaszból  szerintünk mindenhonnan, ahol határszakasz van -, ez ellen, nem látjuk, hogy hol van a jogorvoslati lehetőség. De még ennél is kínosabb szerintem, és igazán kellemetlen az önök kormányzására nézve  mindig arról beszélnek, hogy mennyire fontos az illegális migráció elleni küzdelem, és bebizonyosodott ezen a megbeszélésen is, hogy ezt nem gondolták át -, hogy ha van olyan külföldi, aki mégiscsak illegálisan lépi át a magyar határt, és tíz kilométeres sugarú körben, a határtól tíz kilométerre elfogja egy rendőr, és vele szemben megkezdi nyilván azokat a lépéseket, és elindul vele szemben a büntetőeljárás, akkor ezt a külföldit nem lehet kikísérni a tranzitzónába, mert a törvény ezt tiltani fogja, hiszen Magyarországon a szabályozás értelmében mégiscsak a magyar törvény az irányadó. Ha pedig nem indít eljárást vele szemben, és kikíséri a tranzitzónába, akkor azt tudom mondani, hogy hivatali bűncselekmény és netán katonai bűncselekmény megvalósítására fogják rábírni az embereket.

Összességében is azt gondolom, hogy egészen elképesztő ez a határbiztosítási távoltartás, amivel kapcsolatosan több alkalommal felhívtuk a figyelmet, hogy ez nem megvalósítható.

A határzár kérdésében, hogy önök mennyire hatékonyan, jogi eszközökkel és fizikai eszközökkel megvédték a határt, szeretném az államtitkár úr figyelmét fölhívni  itt van Simon képviselő úr, vagy már nincs itt -, nem megsértve a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lakosokat, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei határszakasz lényegében egy átjáróház, átrepülnek ott kisrepülőgéppel, sárkányrepülőgéppel. Ön rázza a fejét megint, de az országos rendőrfőkapitánytól igen hosszú listát kaptam, hogy melyik napokon mikor repültek be vagy mikor érkeztek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei határszakaszon illegális határátlépők. Talán ezzel kellene foglalkozni, no meg azzal, hogy a nagy védelem kellős közepén a röszkei határszakaszról éppen most vittek el, talán hat napja 32 rendőrt, és ebből 10-et előzetes letartóztatásba helyeztek  a hírek szerint, ezt az információt kaptuk; nyilván, ha önök nem beszélnek ezekről a kérdésekről, akkor nagyon nehéz, de a hírek azért mégiscsak eljutnak ide, Budapestre is -, merthogy a tevékenységük nem éppen felelt meg a rendőri eskünek.

Összességében azt tudom önöknek mondani, hogy a Demokratikus Koalíció álláspontja szerint ez egy embertelen, Európa-ellenes, magyarságellenes gondolkodás, amit önök képviselnek  tőlem rázhatja a fejét, akkor is ezt gondolom és ezt gondoljuk -, éppen ezért a Demokratikus Koalíció ezt a törvényjavaslatot nem támogatja, összességében is javíthatatlannak tartja. De mi mindig nyitottak vagyunk arra, hogy beszéljünk arról, mik azok a közös ügyeink, amivel foglalkozni kell, hogyan lehet például ezt a kérdést közösen megoldani.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Vadai Ágnes képviselő asszony. Most megadom a szót Demeter Márta képviselő asszonynak, a Lehet Más a Politika képviselőcsoportja vezérszónokának.

DEMETER MÁRTA, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Nagyon sajnálom, hogy nincsenek itt a miniszterek, hogy nincs itt például az ön minisztere sem, és egyébként nem látom már Kósa Lajost sem, aki a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke lesz. Én arra szeretném kérni önt  mivel úgymond szakavatottként ön van itt a teremben -, hogy legyen kedves, nyomjon gombot majd, és mondja el a véleményét, mondja el a kérdéseinkre a válaszokat, amiket várunk ebben a vitában. Tehát ne úgy nézzen ki ez a vita, hogy mindenki elmondja a vezérszónoki hozzászólást meg egyébként a felszólalásokat, a kormánypárti képviselők is az előre megírt felszólalásukat, és egyébként semmilyen érdemi válasz nincs azokra a kérdésekre, amiket fölteszünk; én is jó párat fel fogok önnek tenni, államtitkár úr, úgyhogy kérem, hogy ezekre mindenféleképpen válaszoljon, amennyiben tényleg komolyan gondolják ezt az egész dolgot.Az teljesen egyértelmű, hogy a bevándorláspolitika nemzeti hatáskörben kell maradjon. Hozzáteszem, egyébként ez már évtizedes gyakorlat, tehát ez nem egy újdonság, ezt nem is kérdőjelezi meg az LMP sem. Az, hogy minden államnak joga van eldönteni, hogy kivel él együtt, az pedig szintén egy alapvetés, tehát ez természetesen Magyarországra is érvényes, és ez a szuverenitásnak egy fontos alapja. Viszont az is alapvető fontosságú, hogy Magyarország biztonságát érdemben lehessen garantálni, és egyébként ezt jogállami keretek között kell megtenni, és az EU-s partnerekkel együttműködésben kell biztosítani.

Amit az illegális migráció elleni fellépésben mindenféleképpen meg kell tenni, azt gondolom, hogy három pontban lehet összegezni: hatékonyság, átláthatóság és nemzetközi együttműködés, amelynek természetesen része az, hogy a magyar kormánynak is be kell tartania az egyébként Magyarország által, saját maga által vállalt nemzetközi kötelezettségeket is.

Ami javaslatcsomag most előttünk fekszik, az egy összetákolt és nagyon-nagyon gyenge javaslat. Államtitkár úr, ez nem biztosítja Magyarország biztonságát, ezt ön is pontosan tudja. A legfontosabb az Európai Unió külső határai védelmének a megerősítése. Ha valamiért egyébként nagyon erőteljesen kell fellépjen a kormány például az Európai Unióban, akkor ez egy ilyen pont, ebben igenis nagyon aktív politikára és cselekvésre van szükség.

Emellett nagyon érdekelne az majd, államtitkár úr, hogy önök támogatják-e a Frontex megerősítését, hiszen most számos olyan javaslat van az Európai Unióban, és elindult róla egy diskurzus, amely egyébként konkrétumokat fogalmaz meg végre, és ennek egy nagyon fontos része például az európai határőrizeti, határvédelmi ügynökség megerősítése. A Frontex létszámát egyébként tízezer főre kellene emelni, és szó volt arról, hogy azon túl, hogy a tagállamok hozzárendelik ehhez a megfelelő forrásokat is, jelenleg egy 2027-es dátum van kitűzve célként, ami azt gondolom, egy rendkívül kései dátum, tehát ezt a dátumot is előre kell hozni. A kormány fel fog-e lépni azért, hogy jóval előbb megerősítésre kerüljön a Frontex mind a létszámbővítéssel, mind pedig a források emelésével?

Továbbá az Európai Uniót képessé kell tenni arra, hogy egy aktív cselekvést tudjon megvalósítani a külső határain kívül, tehát olyan érdemi, cselekvő, regionális fejlesztések legyenek  a regionális fejlődési különbségek kiegyenlítése és egyébként az adott területek fejlesztése fenntarthatóan valósuljon meg -, ami biztosítja azt, hogy meg lehessen állítani azt a globális folyamatot, ami ezekből az egyenlőtlenségekből adódóan elindult, és egyébként sokkal nagyobb nyomást helyezhet a teljes Európai Unióra, a tagállamokra, így egyébként Magyarországra is, mint amivel eddig például találkozni lehetett.

Nagyon kíváncsi vagyok, mi a kormány véleménye például egy új előrejelző rendszer kialakításáról, ami a nemzetközi együttműködés jegyében, mondjuk, a balkáni országokkal együttműködésben hozna létre egy olyan hatékony előrejelző rendszert, ami időben jelzi a migrációs folyamatokat.

Aradszki képviselőtársam megemlítette Macedóniát. Nem gondolom, hogy az, hogy odaküldünk három rendőrt, egyébként ott bármit is megoldana. Tehát amikor nemzetközi együttműködésről beszélünk, akár bilaterális, akár multilaterális alapon, akkor nem ennyiben kellene ez a dolog kimerüljön. Egyébként például egy ilyen balkáni országokkal való együttműködés, akár egy olyan központnak a létrehozása, ahová ezek az előrejelzések időben befutnak, és ezek kiértékelésre kerülnek, azt gondolom, hogy például a Frontexet is nagyban erősíthetnék, és egy olyan aktív szerepvállalás valósulhatna meg, amiben igenis közvetlenül ez Magyarország biztonságát javítaná érdemben, és biztosítékot jelentene a jövőre nézve, hogy sokkal kiszámíthatóbbá válnak bizonyos folyamatok, és föl lehet erre készülni.

(14.30)

Emellett egyébként kezdeményezzük, és ezt végig is fogjuk vinni szintén, hogy a kormány számoljon be a Honvédelmi és rendészeti bizottságban arról, hogy például a ’20-27-es ciklusra szóló európai uniós költségvetés elfogadását miért akarja elodázni az európai parlamenti választások utánra, hiszen ez a költségvetés jóval markánsabb védelmi ráfordításokat határoz meg az Unió számára. Elemi érdeke Magyarországnak, hogy ez mielőbb elfogadásra kerüljön, nem várhat ez az európai parlamenti választások utánig. Erről mi a kormányzat elképzelése?

Mi az elképzelése a Frontexről?  ezt említettem már. Milyen konkrét szakmai javaslatai vannak a kormánynak az Európai Unió felé, amiket meg kellene tenni, mondjuk, a külső határok védelmének a megerősítésére? Ez is nagyon érdekelne. Továbbá, egyébként öt éve egy migrációs stratégiát fogadott el a magyar kormány, és nagyon érdekel minket, hogy abból például milyen intézkedéseket hajtottak végre, hiszen ez egyébként öt fejezetet tartalmaz, öt fontos fejezetet, és ebből csak egyetlenegy, ami az illegális migrációval foglalkozik. Úgyhogy önök is maguknak számos feladatot határoztak meg, és még egyszer mondom, ez már öt évvel ezelőtt történt.

Látnunk kell, hogy mit csináltak az elmúlt években. Látjuk, hogy épült egy kerítés. Ez rendben is van, elmondtuk, igen, szükség van a kerítésre. Emellett számos más dologra lenne szükség; egyrészt a saját magunk által vállalt nemzetközi kötelezettségeknek a betartására. Hiszen például, ha ez nem történik meg, akkor milyen alapon lehet azt várni, hogy mondjuk, a Frontex majd segít megvédeni a határokat?

Milyen felkészítést kapott az állomány, a határvadászok milyen kiképzést kaptak, milyen jogi felkészítést kaptak, milyen nemzetközi jogi felkészítést kaptak? A magyar hatóságok például hány embercsempészt fogtak el, és milyen bilaterális vagy multilaterális együttműködéseket indított el a kormány annak érdekében, hogy tényleg érdemben aktuálisan meg tudja szerezni az információkat, és föl lehessen készülni az esetlegesen előálló helyzetek kezelésére?

Konkrétan a Btk.-módosítás kapcsán azt kell mondjam, hogy már most is megvannak a megfelelő tényállások. Eleve van egy embercsempészés és egy jogellenes tartózkodás nevű tényállás, amelyek egyébként bőven elegendőek ahhoz, hogy az illegális cselekményeket meg lehessen akadályozni és megfelelően lehessen büntetni, amennyiben ilyen valósul meg. Tehát most sincsen semmi akadálya az illegális migráció elleni küzdelemnek. Az a kérdés, hogy egyébként csinál-e valamit a kormány, és mondjuk, az érintett szervezetek mit tesznek ebben az ügyben. Hiszen ha bárki most bűncselekményt követ el, akkor büntethető és elfogható.

Ezenfelül viszont az látszik, hogy telerakták ezt az egész javaslatot gumiszabályokkal, amit mindenki úgy értelmez nagyjából, ahogy akar. Ez egyébként zavart is okozhat, és ténylegesen akár később hivatalos személyek is bíróság előtt állhatnak akár jogértelmezési problémák miatt, és nyilván nagyon sokan elszenvedői lehetnek ezeknek a problémáknak.

Tehát, államtitkár úr, most már végre azt kellene lássák, hogy nem falmelléki jogászkodással lehet megvédeni Magyarországot, hanem valós, aktív kormányzati cselekvéssel. Ezt várjuk önöktől, és ezt akarjuk látni, és ezt is fogjuk számonkérni. Ezt meg fogjuk tenni a Honvédelmi és rendészeti bizottságban, és egyébként nyilvánvalóan minden migrációval kapcsolatos intézkedésről is ugyanúgy, mint ahogy nyilván más szakterületeken is.

Tehát nem vagyunk arról meggyőződve, hogy ez a most benyújtott javaslat egyáltalán hatékony eszköz lehetne, és ezért is mondtam azt, hogy ez egy rendkívül gyenge javaslat, amennyiben tényleg az a célja a kormánynak, hogy küzdjön az illegális mígráció ellen, ami ellen egyébként küzdeni kell. Hatékonyan kell küzdeni, tehát az illetékes szerveknek el kell tudniuk látni a feladatukat, sajnos ez most nem valósul meg. Átlátható kell legyen az egész folyamat, hiszen minden ezzel kapcsolatos beszerzés és eljárás transzparens kell legyen, hiszen nem keveset költenek a közösből ezekre a feladatokra, az állampolgároknak joguk van látni, hogy ezek a pénzek mire mennek el, és megfelelő nemzetközi együttműködésben szükséges megtenni ezeket az intézkedéseket.

Egyébként a 2015-ös migrációs hullám eredményeképpen arra késztette az Unió tagállamait ez a menekültválság, hogy újragondolják a bevándorlással kapcsolatos politikájukat, és egyébként újra kell fogalmazni közös uniós politikájukat is természetesen, és össze kell hangolni a magyar emberek jogos biztonságigényét, az uniós polgárok jogos biztonságigényét a nemzetközi szerződésekben vállaltakkal is és hatékony, hathatós intézkedésekkel.

A migrációs politika alakításában az államok építhetnek ezen a területen az évtizedek óta működő civil szervezetek tapasztalataira és a segítő közreműködésükre. Egy olyan bonyolult helyzetben, amiben egyébként ma is vagyunk, nagyon nagy könnyelműség lenne lemondani az ő tapasztalataikról és erről a segítségről. A magyar kormány egyébként megteszi, hiszen lemond erről. Ahelyett, hogy erőforrásként tekintene ezekre a szervezetekre, kriminalizálni próbálja őket és elriasztani a tevékenységüktől. Közben pedig az látszik, hogy semmilyen közép- vagy hosszú távú stratégiája nincsen a kormánynak. Hiszen, ahogy említettem, nagyon érdekes, hogy 2013-ban tudták, hogy szükség van átfogó koncepcióra, és azt is tudták, hogy a nemzetközi vállalásokat be kell tartani. Úgy tűnik, mintha ezt azóta elfelejtették volna, és ténylegesen az érdemi cselekvés az, ami érdemben elmarad.

További kérdéseim államtitkár úrhoz: mit gondol arról, hogy ha Schengent fenn akarjuk tartani, és a külső határokat meg akarjuk védeni…  márpedig ezt akarjuk, mi legalábbis ezt szeretnénk, nagyon remélem, hogy a magyar kormány is, egyébként Berlinben pár mondat hangzott el Szijjártó Pétertől a mai napon ezzel kapcsolatban, csak az az érdekes, hogy amikor hazaér külföldről, akkor valahogy mindig elfelejti, hogy ott miket mondott. Jó lenne, ha nem tenné ezt; lehet, hogy tényleg a néppárti nyomás egyébként működött akár ebben az ügyben is. De tudják-e, hogy ehhez egyébként valós együttműködésre van szükség?

Miért gondolják azt, hogy később kell elfogadni az európai uniós költségvetést? Mit gondolnak a Frontexről?  ezt már említettem. Mi az álláspontja a magyar kormánynak arról, hogy többen egyébként Schengen felülvizsgálatán gondolkodnak az Európai Unióban? Nem gondolják-e, hogy a külső határokat kellene megerősíteni, és nem lenne-e érdekünk, hogy Schengen valójában érdemben tudjon működni?

Sajnos az látszik, hogy azon túl, hogy ennek a falmelléki jogászkodásnak, amit most elénk raktak, semmilyen haszna nincsen, ettől nem lesz nagyobb biztonság, minden eszköz rendelkezésükre áll, minden jogi eszköz, anyagi eszköz ahhoz, hogy megtegyék a megfelelő intézkedéseket, hogy elfogjanak bűnözőket, elfogjanak embercsempészeket. Azt akarjuk most már látni, hogy ezt tényleg meg is valósítják, de emellett egyébként felmerülnek azok a kérdések, amikor önök saját maguk szegik meg a saját maguk által hozott törvényeket, és egyébként például a schengeni rendszeren is lyukakat és biztonsági réseket ütnek.

Például megnézhetjük itt a letelepedési kötvények ügyét, hiszen maguk az offshore cégek azok, akik szervezik ezt a fajta bevándorlást, Rogán Antal ötletére és egyébként a fideszes körök hasznára bízták meg ezeket a cégeket. Felmerült itt a vitában, hogy újsághirdetést adnak föl bizonyos szervezetek, hogy szervezzék a migrációt; hát, újsághirdetést adtak föl ezek az offshore cégek, amelyek Rogán Antalhoz köthetőek, hogy minél többen jöjjenek ide letelepedési kötvénnyel úgy, hogy nem estek át ezek az emberek érdemi ellenőrzésen. Egy konkrét példát hadd emeljek ki: az Aszad-rezsim pénzmosó embere az, aki például letelepedési kötvénnyel érkezett, élethosszig tartó letelepedési engedélyt kapott, tehát a schengeni övezetben is szabadon mozog, és úgy érzi a Bevándorlási Hivatal vezetője meg önök is, hogy ezzel nincsen semmi probléma.

Tehát ad hoc rendészeti és rendőri intézkedéseken túl terveznek-e még valamit, államtitkár úr?  mert ezek önmagukban borzasztó törékenyek, és nem jelentenek megoldást. Egyébként nem egy tömegoszlatási feladatról beszélünk, hanem egy olyan komplex problémáról (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), amit érdemben kell kezelni.

Tehát ez a törvényjavaslat csupán egy pótcselekvés, hiába halmozzák a paragrafusokat, az semmit nem fog megoldani. Úgyhogy mi a magunk részéről nem tartjuk támogathatónak ezt a javaslatot. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Demeter Márta képviselő asszony. Most megadom a szót Szabó Timea képviselő asszonynak, a Párbeszéd Magyarországért képviselőcsoportja vezérszónokának.

(14.40)

SZABÓ TIMEA, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kósa Lajos úgy kezdte a felszólalását, illetve nem úgy kezdte, de elmondta, hogy nekünk, magyar képviselőknek az a dolgunk, hogy megvédjük hazánk határait. Ez így van. Ezzel teljesen egyetértünk, ebben köztünk nincs vita. Csak az előttünk fekvő törvényjavaslat erre teljesen alkalmatlan. Államtitkár úr is, miniszter úr és a Fidesz felszólalói is egyetértenek abban velünk, hogy a menedékkérőknek, a menekülteknek kutya kötelességünk segítséget nyújtani. Ebben nincsen köztünk vita, ha jól értem. Az illegális bevándorlást, ahogy önök nevezik, viszont ez a törvényjavaslat nem fogja megoldani. Nem fogja megoldani, mert semmilyen olyan szigorítás, semmilyen olyan intézkedés nem szerepel ebben a törvényjavaslatban, amely segítené ezt a tevékenységet. Sajnos, az a helyzet, hogy ez a törvényjavaslat megint egy szemfényvesztés, önök megint átverik a magyar embereket. Hazug már a neve is a törvényjavaslatnak. A Stop Soros nevet adták neki, ami egyébként egyetlenegyszer nem szerepel magában a szövegben. Ráadásul: tényleg, hol tartunk?! Maguk egy 90 éves emberrel riogatják még mindig a magyar embereket. Egyébként, amikor Orbán Viktor Soros-ösztöndíjas volt, nem hallottam, hogy annyira meg kellett volna állítani Soros Györgyöt önök szerint. De tényleg elképesztően méltatlan, ’30-as éveket idéző módon riogatnak egy 90 éves emberrel, nem létező, általa állítólag szervezett valami tevékenységgel kapcsolatban. Az a helyzet, hogy ezt a törvényjavaslatot nem Stop Sorosnak kellene nevezni, hanem legális segítségnyújtást börtönnel fenyegető törvényjavaslatnak és egy szívtelen, embertelen törvényjavaslatnak kellene inkább nevezni.

De nemcsak a nevében elfogadhatatlan ez a törvényjavaslat, hanem tartalmilag is elfogadhatatlan. Nem erősíti meg a határokat, nem erősíti meg a határvédelmet, nem bünteti szigorúbban az embercsempészetet, és semmilyen olyan dolgot nem szigorít, ami valóban a magyar jogban jelenleg hiányosság lenne. Az embercsempészetet eddig is, most is bünteti a magyar jog, az illegális bevándorlást szintén. Egyébként megjegyzem, államtitkár úr, hogy azt a kifejezést, hogy „illegális bevándorlás”, nem ismeri a magyar jog. Jó lenne tehát ezt is tisztázni ebben a szövegben. Már csak ezért is teljesen elfogadhatatlan és szatócsmunka ez az egész törvényjavaslat. Olyan kifejezéseket használnak, amelyeket egyébként a magyar jogban sehol máshol. Nézzen utána, ilyen szó, hogy „bevándorlás”, nem szerepel!

Ennél egy sokkal nagyobb probléma azonban, hogy alapvető jogi követelményeknek sem felel meg ez a törvényjavaslat. Itt megint az egyértelműség követelményének nem tud megfelelni. Nem lesz olyan bíró, bíróság, amely ezt a törvényt majd alkalmazni tudja. E törvénynek egyetlenegy célja van, ugyanúgy, ahogy egyébként az Alaptörvény módosításának is: eltereljék a figyelmet a valós problémákról, folytassák azt a megfélemlítő, gyűlöletkeltő politikát, amire az egész kampányukat és az egész négy évüket építették, és egy olyan öncenzúrát vezessenek be a civil szervezeteknél, amelyet egyébként a médiatörvény módosításánál is megpróbáltak alkalmazni és kikényszeríteni sajtómunkásoknál.

Miért alkalmatlan ez a törvény? Itt már elhangzott több ízben, hogy a fogalmak egyszerűen értelmezhetetlenek, tisztázatlanok. Mit jelent a határmegfigyelés például? Államtitkár úr, válaszoljon erre a kérdésre! Ha én odamegyek bámészkodni a határra, akkor én határmegfigyelést végzek? Mit jelent ez a fogalom? Nincs definiálva pontosan ebben a törvényjavaslatban. Pontosan tudjuk, hogy ez megint egy lex Helsinki Bizottság, nekik volt megállapodásuk egyébként a magyar rendőrséggel, illetve a határőrséggel azzal kapcsolatban, hogy hogyan végeznek közösen határmegfigyelést, de azt is tudjuk, hogy ez a megállapodás már egy éve nem létezik. Akkor mi más a határmegfigyelés?

Mit jelent az információs anyag illegális terjesztése? Ha én, teszem azt, lefordítom a teljes magyar menekültjogi anyagot angol nyelvre, és azt felteszem a saját honlapomra vagy akármilyen honlapra, az már akkor információs anyag terjesztésének számít? Tessék definiálni ezeket a fogalmakat!

Mit jelent az, hogy hálózat? Egy civil szervezet, amelynek, mondjuk, van Budapesten egy irodája meg van két vidéki irodája, az hálózat? Vagy már önmagában egy darab irodával rendelkező civil szervezet az egy hálózat?

Mi a közvetlen üldözés? Sokszor elhangzott Szerbiával kapcsolatban, hogy a magyar kormány biztonságos harmadik országnak tekinti, miközben egyébként nemzetközi szervezetek, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága sem tekinti annak. Tisztázzuk tehát! A biztonságos harmadik ország nem azt jelenti kizárólag, hogy ott nem fenyegetik közvetlenül, mondjuk, a testi épségét egy menedékkérőnek vagy menekültnek, nem fenyegetik halállal vagy kínzással. Az az ország sem biztonságos harmadik ország, amelynek nincs működőképes menekültjogi eljárása. Márpedig Szerbiáról tudjuk, hogy nincs menekültjogi eljárása, azaz a menedékkérők 98 százalékát, de az is lehet, hogy 100 százalékát, visszaküldik a származási országba. Tehát ha visszaküldenek Szerbiába egy menedékkérőt, mert önök azt mondják, hogy az egy biztonságos harmadik ország, akkor igenis veszélynek teszik ki, hiszen Szerbia azonnal visszatoloncolja abba az országba, akár Szíriába, ahonnan a menedékkérő jött.

Mi a szervezett segítségnyújtás? Ez is egy nagyon érdekes kérdés. Azt gondolom, hogy egyébként a szervezett segítségnyújtásnak egy eklatáns példája volt, amit 2015 nyarán a magyar kormány művelt, amikor szervezetten buszoztatta a menedékkérőket a röszkei határtól az osztrák határig. Tehát akkor a magyar kormány is ennek alapján bűncselekményt követett el, hiszen maguk szállították buszokkal a menekülteket.

Zárójelben jegyezném meg, illetve kérdezném szintén, még visszatérve az üldözésre és az üldöztetésre, hogy egyébként az már közvetlen üldözésnek számít, amit a magyar kormány a civil szervezetekkel művel. Az még közvetlen üldözés? Mert amit most önök a civil szervezetekkel művelnek, az például igenis megfelel a közvetlen üldözés fogalmának. Azzal, hogy önök ártatlan segítségnyújtást biztosító embereket börtönnel fenyegetnek, az bizony kimeríti már az üldözés fogalmát.

De a segítségnyújtással kapcsolatban szeretnék még egy példán keresztül kérdezni szintén az államtitkár úrtól. Segítségnyújtásnak számít-e az, ha mondjuk, egy illegálisan itt tartózkodó külföldi, legyen az akár menedékkérő, akár nem menedékkérő, vesz egy buszjegyet egy távolsági buszra és el akar menni A-ból B pontba, és a buszvezető felengedi őt a buszra? Az már akkor egy illegális segítségnyújtásnak számít? (Kontrát Károly: Szerbiába szól a buszjegy?) Nem Szerbiába. Itthon. Tehát az egyik magyar városból átmegy egy másikba, de nyilvánvalóan a buszvezető nem tudja, hogy kicsoda az az ember. Ha én egy buszjegyet vásárolok bármelyik járművön, akkor nem kérik el a személyi igazolványomat vagy bármilyen úti okmányomat. Tehát ez is egy kérdés, egy teljesen tisztázatlan fogalom, amit megint nem sikerült megugrani ebben a törvényjavaslatban.

De azt is kérdezném, akkor még egy példa: ha például egy japán mérnöknek lejár a tartózkodási engedélye Magyarországon, és egy ügyvéd segít neki a tartózkodási engedélyt meghosszabbítani, akkor az az ügyvéd bűncselekményt követ el? Hiszen már egy illegálisan itt tartózkodó bevándorlónak nyújt segítséget. Hát, segítsenek már eligazodni ebben a törvényben, mert semmi nem derül ki belőle! Ezért mondjuk azt, hogy az alapvető egyértelműség követelményének nem felel meg, nem lesz bíró, aki ezt alkalmazni fogja.

Az igazi botrány viszont és valóban elfogadhatatlan ebben a törvényjavaslatban, most túl azon a szatócsmunkán, amit végeztek, hogy pontosan tudjuk, hogy itt nem az illegális bevándorlás megállítása volt a cél, hanem ez megint egy kommunikációs trükk, hogy ezt a témát önök fenntartsák, mondjuk, az egészségügy problémáinak megoldása helyett. De van egy igazi aljasság is ebben a törvényjavaslatban. Mégpedig az, hogy mindenféle bírói felügyelet nélkül önök megengedik azt, hogy kényszerintézkedést lehessen alkalmazni bárkivel szemben. Azaz, magyarra lefordítva, ez azt jelenti, hogy ha bejön egy menedékkérő az országba és azt állítja, hogy ő Szíriából menekült, egy ügyvéd pedig jön és jogi segítséget nyújt neki, de aztán jön egy rendőr is, aki azt mondja, hogy én bizony nem hiszem el, hogy ön szír állampolgár, hanem ön szerintem egy pakisztáni bevándorló, akkor megindíthatja a büntetőeljárást az ügyvéddel szemben anélkül, hogy bármilyen bírói felügyelet lenne ezzel kapcsolatban.

(14.50)

És a jogkövetkezmény az, hogy ki is tilthatja onnan a 8 kilométeres határsávból ezt a jogi segítségnyújtót. Megint ismétlem: nem lesz bíró, aki ezt egyébként alkalmazni fogja, és ha alkalmazzák is, az összes pert Strasbourgban meg fogják nyerni. De ez nem erről szól, ez arról szól, hogy önök megint börtönnel fenyegetnek, megfélemlítenek, gyűlöletet keltenek teljesen értelmetlenül.

Ráadásul már csak azért sem értelmezhető ez az egész illegális segítségnyújtás, mert ezt azért nem úgy kell elképzelni, hogy egy jogvédő szervezet jogászai vagy aki jogi segítséget nyújt egy ilyen esetben, az ott fekszik a susnyásban a határon, és amikor meglátnak egy embert, aki átlépi a határt, akkor odakúsznak hozzá, hogy te, kell-e neked segítség, hogy belépjél az országba. Ez nem így működik, és önök ezt pontosan tudják. Ez úgy működik, hogy egy menedékkérő belép az ország területére, ott van a tranzitzónában, ahol már legálisan tartózkodik, a tranzitzónában a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal megkezdi a menekültjogi eljárását, és ott a tranzitzónában már azoknak a menedékkérőknek, akik benyújtották a kérelmet, nyújtanak segítséget például az önök által annyira gyűlölt Helsinki Bizottság munkatársai. Tehát értelmezhetetlen az, hogy milyen illegális tartózkodásról beszélünk akkor, amikor a tranzitzónában legálisan van, benyújtotta a menedékkérelmét és már megkezdődött egy menekülteljárás.

Én egy kicsit reménykedem abban, hogy önök ezt tudják és nem ilyen teljes ostobaságban leledzenek ebben a kérdésben. Akkor viszont végtelenül gonoszak, embertelenek és szívtelenek. És az, aki egy ilyen törvényt át akar tolni, az gyakorlatilag a jogállamiság utolsó pillérét akarja kirúgni itt Magyarországon. Aki börtönnel fenyeget ártatlan, segítséget nyújtó embereket, az nem méltó arra, hogy képviselő legyen, az nem méltó arra, hogy azt mondja, ő a magyar emberek érdekeit nézi.

Itt szóba került a valódi megoldás egyébként a valóban létező menekültproblémára, mégpedig az, hogy a probléma gyökerénél keressük a megoldást  ezt maga Kósa Lajos mondta. Csak az a probléma, hogy maguk pontosan azzal az emberrel és azzal a kormánnyal kooperálnak  Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal -, amely pontosan annak az ellenkezőjében érdekelt, hogy ezt a problémát megoldjuk. Amikor Oroszország és Putyin abban érdekelt, hogy fenntartsa a menekültválságot, hogy ne engedje, hogy az Aszad-rezsim ellen hatékonyan fellépjen a nemzetközi közösség, akkor ő azt akarja elérni, hogy Európát azzal gyengítsék, hogy ide tömegével jöjjenek menedékkérők. Amikor Putyin megvétózza azt, hogy nemzetközi katonai fellépés legyen az Aszad-rezsimmel szemben, és önök ezt támogatják, Orbán Viktor ezt támogatja, akkor maguk nem a probléma gyökerét akarják kezelni, ez a legnagyobb probléma.

Tudják, egyszer beszéltem egy olyan menedékkérővel a debreceni táborban, akinek nyolc fiát ölték meg az Aszad-rezsim katonái. Nyolc fiát! Ez nem illegális bevándorló, nem azért jön ide az az ember, mert ő dolgozni akar, hanem azért, mert még az utolsó családtagjait próbálja menekíteni, és megpróbál életben maradni. Na most, ezeket az embereket önök nem segítik, hanem ezeket az embereket támadják, az ezeknek az embereknek segítséget nyújtó szervezeteket támadják, viszont támogatják azokat, akik a háború fenntartásában érdekeltek. Ebből látszik, hogy ez az egész törvényjavaslat értelmetlen, félrevezető, szemfényvesztés, hazugságokkal teli, és ráadásul a jogállamiság alapjait nem tartja tiszteletben akkor, amikor nem létező bűncselekmények miatt börtönnel fenyeget embereket.

Ráadásul elhangzott itt az is, hogy nehogy azt higgyék, hogy itt a Helsinki Bizottságon fognak bosszút állni. Vannak olyan, embereket segítő egyházak, akár a katolikus egyház, akár a református egyház vagy a Máltai Szeretetszolgálat, amelyik ugyanúgy áldozatául eshet ennek a törvénynek, csak azért, mert önök nem hajlandók tudomásul venni azt, hogy itt egy kormánynak nem ezekkel a problémákkal kellene foglalkozni, a határ valódi megerősítésével kellene foglalkozni és azokkal a problémákkal, amelyek a magyar embereket valóban érintik, mint például az alacsony bérek, az egészségügy vagy az oktatás romló helyzete.

Ne ilyenekkel foglalkozzanak, nézzék végre a magyar emberek valós érdekeit! Köszönöm. (Taps a Párbeszéd soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szabó Timea képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólalhat fel. Megadom a szót Bősz Anett képviselő asszonynak.

BŐSZ ANETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években hozzászoktunk már ahhoz, hogy az Orbán-kormány minden egyes konstruktív kritikára durva támadással válaszol. Ha valakinek javaslata van az önök gondolataihoz vagy törvényjavaslataihoz, Soros-bérenccé, migránssimogatóvá vagy éppen hazaáruló liberálissá válik. A liberálisokkal szomorúan tapasztaljuk, hogy a magyar közéletben a szakmai párbeszéd, az építő vita helyét a zsigeri indulat vette át, a Fidesz minden kritikára támadással válaszol, ez pedig a magyar társadalom megosztásához, a közéleti viták elmérgesedéséhez vezet. Az elmúlt napokban hallhattuk a civilek hangját. Hallhattuk, mit gondol az ENSZ és az Európai Unió. Tudjuk, hogy a Fidesz európai pártcsaládjából is sokan elítélik azt, amit a Fidesz a magyar civil szervezetekkel szemben tenni kíván. Ismerjük azt a mesét, hogy a kormány meg akarja védeni az országot, és bárki, aki ellenvéleményt fogalmaz meg vagy akár más véleményen van, hogyan is kellene biztonságban, ugyanakkor megőrizve az ország állampolgárainak szabadságát, mégiscsak valami konstruktív javaslatot letenni menekültügyben az asztalra, aki pedig nem támogatja a kormány törekvését, az mind a magyar nemzet ellen cselekszik önök szerint és a magyar emberek érdekei ellen cselekszik; aki nem a gyűlöletkampány vagy a bezárkózó nacionalista felfogás szerint határozza meg a menekültekkel kapcsolatos álláspontját, azt önök itthon hazaárulónak, Európában pedig felelőtlennek és ostobának bélyegzik.

A Stop Sorost nem pusztán emberiességi és elvi alapon utasítjuk el, számos szakmai érv szól amellett, hogy a kormány civileket megbélyegző, keleti autoriter rendszereket idéző törvényét elutasítsuk. A törvényjavaslat szembemegy az alapvető európai értékekkel, az alapvető emberi jogokkal és a demokratikus értékekkel. Pontosan tudom, hogy önöknek ez a három nem jelent semmit. Egyidejűleg azonban fel kell hívnom arra a figyelmet, hogy önök nagyságrendileg 20 ezer embert fogadtak be a letelepedésikötvény-programon keresztül, mindenféle ellenőrzés nélkül. Önök összeveszejtettek magyart és magyart, majd becsapták a magyar társadalmat, amikor titokban Magyarország teljesítette a kvótát és 1300 menekültet befogadtak. Tízmilliárdokat költöttek arra, hogy a segítségünkre szorulókat gyűlöljék a magyarok. Nem pusztán a menekülteket, de az őket segítőket és a más véleményt megfogalmazókat is tömegek gyűlölik ebben az országban. Ezért a történelmi bűnért önök a felelősek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Orbán Viktor azzal kezdte meg harmadik ciklusát, hogy kijelentette, régi vágású kereszténydemokráciát építenek majd az elkövetkezendőkben. Szemmel látható, hogy a demokratikus értékek, a szabadságjogok és az európai értékek önöknek már nem számítanak. Emiatt szeretném felhívni a figyelmüket arra, amit az önök miniszterelnöke mondott: Orbán Viktor a keresztény Európa és a keresztény Magyarország megvédésén dolgozik, legalábbis ezt állítja. Kérdezem önöket, hogy amikor az adófizetők tízmilliárdjainak elköltésével egyedüli céljuk az, hogy az idegenek és a máshogy gondolkodó magyar társadalmi csoportok ellen gyűlöletet szítsanak, az hogyan fér bele a kereszténység középpontjában álló szeretetbe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megtudni önöktől, hogy a kereszténység nevében hogyan adhatják nevüket egy olyan törvényjavaslathoz, amely homlokegyenest szembemegy a kereszténység legfontosabb tanításával, a felebaráti szeretettel. Önök egy olyan törvényt akarnak elfogadni, amely végérvényesen el akarja lehetetleníteni azokat a magyar civil szervezeteket, amelyek segítséget nyújtanak más embereknek. Önök bűnözőkként tekintenek azokra, akik emberségesen bánnak felebarátaikkal. Egyéves börtönnel fenyegetik azokat, akik jogi tanácsokkal vagy információkkal kívánják segíteni a határainkhoz érkező embereket.

(15.00)

Mégis, hogyan lehetséges ez? Ez volna a régi vágású kereszténydemokrácia? Ez volna a keresztény felebaráti szeretet? Ezt az értékrendet kívánják önök megvédeni a menekültektől?

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hallgassanak a hitükre, az önöknek fontos vallási tanításokra! Ne támogassák az embertelenség és a gyűlölet törvénycsomagját! Ha a demokráciáért, az európai értékekért és az alapvető jogokért nem akarnak kiállni, álljanak ki a kereszténység értékeiért! Álljanak ki mindazért, amit a második világháború utáni Európa jelent! Álljanak ki az egységért a sokszínűségben! Álljanak ki azért, hogy Európa megmaradhasson ilyennek! Vessenek véget a saját kirekesztő politikájuknak, csak így maradhatnak igazán európaiak. Úgy hallom ki a szavaikból, hogy ezért szeretnének küzdeni, hát tegyenek érte!

A fentiek fényében pedig bízom abban, hogy a kirekesztő nacionalizmus, a gyűlöletkeltő propaganda és a bezárkózó nemzet helyett önök is Európát és az Európai Uniót választják. Válasszanak egy szabad, demokratikus európai Magyarországot, amely nem a látszatkerítés mögé bújik a kihívások elől, hanem megoldani kívánja az elénk gördülő problémákat! Tegyék le a voksukat egy olyan Magyarország mellé, amely nem falakat emel ember és ember közé itt a magyar társadalomban vagy akár határainkon túl, hanem a társadalmi kohézióért küzd! Miért nem tűznek ki célul egy olyan Magyarországot, amely mind a jogállami normákat, mind a demokratikus intézményrendszert tiszteletben tartja, mind pedig az emberi méltóságot, valamint az alapvető jogokat alapvetésnek véli? Erre kötelezné önöket a felebaráti szeretet.

Ennek fényében bízom abban, hogy önök is, csakúgy, mint minden jóérzésű demokrata az ellenzék padsoraiban, nemet mondanak a Stop Sorosra. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Bősz Anett képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalások következnek. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Némiképp vitatkoznék az előttem szóló ellenzéki szónokokkal a tekintetben, hogy a határainkat többségében segítségre szorulók közelítették volna meg. Vitatkozom ezzel a tényállással, legalábbis az általam vizsgált területen, időszakban, régióban  márpedig elég alaposan bejártam Röszkét, Magyarkanizsát, Ásotthalmot és egyéb területeket  jellemzően a gazdasági megközelítésből érkezők domináltak. De ha a bevándorlás szervezését vizsgáljuk, és úgy gondolom, ez egy alaposan vizsgálandó kérdés, akkor leginkább a Fidesz-KDNP tevékenységét kell, úgy gondolom, vizsgálni. Államtitkár úr nagyon direkt, konkrét, tömör véleménye, válaszadása érdekelne a tekintetben, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb betelepítési programját, amit letelepedésikötvény-programnak hívnak, önök hajlandóak-e megszüntetni, tehát véglegesen kitörölni a rendszerből, nemcsak felfüggeszteni, nemcsak átmenetileg szüneteltetni, hanem véglegesen megszüntetni. Államtitkár úr, hogyan kívánnak önök kellő komolysággal elénk állni egy, a bevándorlás szervezését korlátozni szándékozó csomaggal, ha ezenközben az úgynevezett kötvényüzletágon a magyar adófizetők több mint 17 milliárd forintot veszítettek, az ideértendő közvetítő cégek pedig 150 milliárdnál nagyobb nyereségre, közvetítői díjra tettek szert, és ezenközben több tízezer embert a magyar állampolgárság előszobájához juttattak? És ne komolytalankodjanak, államtitkár úr, hogy a nemzetközi körözési listákon való lefuttatás teljes körű nemzetbiztonsági átvilágításnak felelt volna meg, ez nem igaz!

Államtitkár úr személyes véleménye is érdekelne arról, mennyiben tartja elfogadhatónak, hogy a híradások szerint a letelepedési kötvényes ügyfelek 81 százalékát egy kajmán-szigeteki társaság közvetítette az önök feltételezhető jó barátaihoz, akik 150 milliárdnál nagyobb közvetítői jutalékot szakítottak azon, hogy Magyarországot egyértelmű veszélybe sodorták. Hajlandóak-e tehát megszüntetni ezt a rendszert örökre és végérvényesen? Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a további képviselői felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Bajkai István képviselő úrnak, Fidesz.

DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A fiatalon Mauthausen-Gusenben sajnálatosan mártírhalált halt debreceni teológus, ifjú dr. Varga Zsigmond jelmondata, hasonlóan az Andrássy-családéhoz, a következőképpen szólt: „Non videri, sed esse”, létezni, nem pedig látszani; mai modern szóhasználattal: cselekedni és nem fecsegni, nem egy látszólagos, művi világot építeni vagy vetíteni, hanem a valóságot megmutatni és az igazságot mindenekelőtt szem előtt tartani. Az okos ember az árhullám megérkezése előtt emel gátat, a felelős gazdálkodó a vihar előtt tereli be a nyájat biztonságos helyre, a jó pilóta útvonaltervet készít, és megnézi az időjárás-jelentést, mielőtt felszállna. A kormány előttünk fekvő törvényjavaslata abban a hatáskörben, amelyben intézkedni képes, egy válasz arra, ami ma a világban történik, válasz és cselekvés mindarra, ami ma mindannyiunk létét veszélyezteti. Komplex jogi szemlélettel, harmonikus rendben, összhangban nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal védi a határbiztonságot, egyértelműbbé teszi a jogalkalmazói hatásköri és cselekvési terepet, fellép a jogszabályokat kijátszani szándékozókkal szemben, és mindezeken túl természetesen szolgálja a schengeni rendszert.

A kormány törvényjavaslata jó lelkiismeret szerint szól, jogi gátat emel a menekültügyi konvenciót kijátszani szándékozók és a jogellenes magatartást segítőkkel szemben. A javaslat érvényesíti államunk erejét és az itt élők érdekeit. Némi egyszerűsítéssel: ami a magánjogban a magánszféra, a tulajdonjog és a birtokvédelem, az a közjogban, államjogban az állami intézmények és közrendünk védelme. Ahogy a javaslat indoklásában áll, védett jogi tárgy hazánk közrendje és közbiztonsága. Jogászként tudjuk, hogy általános jogelméleti szabályként minden bűncselekmény sérti a közrendet, de én mindig amellett szóltam, ahogyan az a Magyary Zoltán és Concha Győző közötti, múlt század eleji jogtudományi vitában is megjelent, hogy a közrendiségnek része nemcsak az állam alkotmányos berendezkedése, intézményrendszere, hanem a szélesebb értelemben vett alapértékeink is.

Amikor hazánk és magyarságunk megmaradásáról van szó, nem lehetünk eléggé óvatosak, és ha kell, nem lehetünk eléggé szigorúak. A körülöttünk lévő világ nem pusztán biztonságpolitikai szempontból válik egyre veszélyesebbé, kiszámíthatatlanabbá, hanem olyan, nem nyilvánosan, változatos színpadi klisék mögött, sokszor rejtőzködve, bármiféle politikai felhatalmazás és kontroll nélkül működő erők akarják Európát és vele együtt hazánkat is megváltoztatni, átalakítani, amelyek végkifejlete, ne legyen kétségünk, létünk, kultúránk leromlása és végleges elsüllyedése.

Ezek az ellenőrizhetetlenül működő erők a háttérben egyes szervezeteket, nemzeti és nemzetközi intézményeket bábjátékosnak tekintő módon kívánják céljaikat elérni. Ezek az erők a nemzetállamokat szolgáló jogszabályokat, azok erkölcsi és jogi rendjét meghaladni kívánt akadályoknak tekintik. És ha még nem is tudnak minden nemzetközi és nemzeti jogi normát megváltoztatni, arra képeznek jogászokat, szakértőket, azért támogatnak úgymond emberbaráti segítőket, hogy hogyan rontsák le az egyes jogi fogalmak értelmét és gyakorlatát. Arra adnak politikai és jogi útmutatókat, hogy hogyan lehet majd jogszabályainkat kijátszani, azért finanszíroznak olyan szervezeteket, amelyeknek valós célja a nemzeti politika befolyásolása, arra adott politikai felhatalmazás vagy politikai szervezetként történő öndefiníció nélkül.

Pontosan tudjuk, az egyes nemzetállamok képességeit is meghaladó erők működnek az európai nemzetekkel szemben, akiknek útjában áll a hosszú évszázadok alatt súlyos véráldozatok, nehéz történelmi tapasztalatok és kompromisszumok árán kivívott békés kereszténység és annak mindent átható kultúrája, az abból kisarjadó keresztényalapú politikai gondolkodás és világszemlélet.

(15.10)

Vajon Soros György és társai miért éppen Európát látják egyfajta korlátlan befogadóképességű, némi szerzői jogi áthallással, szabad felhasználású területnek, és egyetlen megoldásnak a migránsáradattal szemben? Miért nem a háborús konfliktusok okainak megszüntetésében érdekeltek? Vajon miért nem az egyes válságövezetekben dúló háborúk okozóit, finanszírozóit, fegyverszállítóit, haszonlesőit tartják célkeresztben, kritikai tűzben? Európa helyett miért nem a háborús övezetek szomszédos, biztonságos országait látják az egész világot megrengető migránsáradat befogadó közegének? Vajon miért egyedül nekünk, európai történelmi népeknek van szegezve az a lelkiismereti kérdés, hogy a háborús övezetekből a jobb életre vágyó, bennünket alacsonyabb rendűnek tartó, kultúránkat nem tisztelő és nem ismerő migránsok millióiról mi gondoskodjunk egy életen át?

Józan ésszel elemezve a világ helyzetét, nem az van-e mind e mögött, hogy Európa gyenge, s a gyengeséget politikai, biztonságpolitikai, gazdasági vagy éppen haszonszerzés céljából ki lehet, és ahogy a természet nem tűri az űrt, ki kell használni? Vajon nem az van-e mindennek a hátterében, hogy mindaz a kereszténységből táplálkozó szellemi, erkölcsi és gazdasági érdekközösség, piac, továbbá nem lebecsülve, vagyontömeg, amelyet Európa még felmutatni képes, spekulánsi megfontolásból megszerzésre vár?

A spekuláns örök célja a haszon, eszközei: a megtévesztés, a fortélyos félelem megteremtése, a bizonytalanság fokozása és sokszor a jól megtervezett káosz. Már sok tőzsdeügynök lett tehetős a fenti módszerekkel, és Soros Györgytől sem áll távol a fenti módszerek alkalmazása, spekulánsi tevékenységét nemzeti gazdaságok megtámadása és tönkrement családok ezrei sírják és szenvedik ma is. A tőzsde világa farkastörvényeken alapul, és a pénz megszerzése irányítja az ott üzletelők mindennapjait. Hogy is mondják a spekulánsok egymás között? Amit ma megszerezhetsz, ne halaszd holnapra, vagy még cinikusabban fogalmazva elegáns klubokban: ma egy hazugság, holnap tízezer dollár.

Balliberális közegben egyfajta védőbeszédként felhangzik az a mondat, hogy emberbaráti szeretet vezérli Soros Györgyöt és tőzsdei spekulációkból, devizák bedöntéséből finanszírozott szervezeteit. Milyen emberbarátiság az, amely egy egész földrész több ezer éves kultúráját teszi tönkre, és amely nők megalázásával, meggyalázásával, hívők és nem hívő emberek fenyegetésével, sőt számolatlan meggyilkolásával jár? De elgondolkozhatunk azon is, hogy milyen emberbarátiság az, amelyik csírájában fojtja el a jóérzésű keresztény gondolkodást, és amely a saját gondolati felsőbbrendűségét megkérdőjelezhetetlennek tartja.

Valahogy ismerősen cseng nekem ez a két szó így együtt: megkérdőjelezhetetlenség és emberbarátiság. Emlékezzünk csak, a kommunista eszmerendszer is a kommunisták szerint megkérdőjelezhetetlen és úgymond emberbaráti volt. A sztálini alkotmány értelmezésében az ember volt a legfőbb érték. A kommunista rendszer megkérdőjelezhetetlensége és úgymond emberközpontúsága országok, kultúrák, polgári értékek, történelmi hagyományok és vallási közösségek, valamint több mint százmillió ártatlan ember elpusztításával járt. Szörnyű hatását még ma is megszenvedjük. Ne legyenek kétségeink: a migránsáradat, ha Európa vezetői engedik, a végén elborítja ezt a történelmi kontinenst, és elmossa még az emlékét is.

Mi Trianon példáján is tudjuk, szenvedjük, hogy a hatalmi és területi szerzésvágynak nincs határa. A békediktátum irányítói által hangoztatott wilsoni elvek, az emberiességi ígéretek, a népek egyenlősége és önrendelkezése soha nem valósult meg, sem szándék, sem eszköz nem volt azok megvalósítására. Mi, magyarok tudjuk és érezzük, hogy csak magunknak higgyünk. Semmilyen más külföldi erő nem viseli szívén a sorsunkat, ők a saját érdekeiket követik, saját jogukat keresik, és azért ügyködnek. Most azonban a megmaradásunkról van szó. Az a tény, hogy az uniós vezetők nem akarják vagy nem tudják felismerni a veszélyt, az fakadhat tudatlanságból is, de én nem lennék ilyen naiv: ők már magukat Európa felszámolóbiztosainak tartják, és tudjuk, a felszámolásban a vagyon leértékelődik, annak felvásárlói pedig felértékelődnek. Amikor ezt a törvényjavaslatot a kormány beterjesztette, kötelességét teljesítette, hogy hazánkat megvédje, magyarságunkat, közösségeinket, köztük zsidó honfitársainkat megőrizze, életfeltételeinket, kultúránk, hagyományaink megőrzését biztosítsa, ezt a földet ápolja, és magyar országként továbbadja gyermekeinknek.

Amikor szavazni fognak az ellenzéki sorokban ülők, úgy a figyelmükbe ajánlom ifjú dr. Varga Zsigmond már idézett jelmondata mellett még egy, a nyelvünk gazdagságát és nagyságát is jelző hazafias népi bölcsességet, amelyet sok magyar ház portája fölött lehet olvasni még ma is, és amely ekképpen szól: házad lehet bárhol, de hazád csak itt. Ezért kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Bajkai képviselő úr. Most megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igen nehéz dolgunk van, ha úgy próbálunk véleményt nyilvánítani az úgynevezett Stop Soros és egyáltalán a bevándorlás szervezése kapcsán, hogy azzal ne ácsoljunk színpadot a kormányzatnak, hiszen a jelenlegi kormányzat elemi érdeke az, hogy ezen a színpadon minél tovább táncikálhasson, és azon egy létező és az erre rápakolt nem létező feszültségeket fenntartsa. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy nagyjából ugyanebben a felállásban vitatkoztunk mi erről a kérdésről emlékeim szerint 2015-ben, amikor a Jobbik frakciójának tagjai elmondták, hogy létező és valós probléma a Magyarország határait fenyegető migrációs nyomás kérdésköre, erre pedig a Fidesz-KDNP államtitkárai úgy reagáltak, hogy ilyen probléma nem létezik, és különben is háromezer rendőrt avattak a Hősök terén; nagyjából ez volt a válasz lényege. (Derültség a Jobbik és a DK soraiban.)Aztán a történelem egy kicsit fordult. Miután lényegében a Jobbik javasolta a fizikai határzár létrehozatalának szükségességét, egy év késéssel ezt a kormányzat olyan módon, amilyen módon ismeretes, de szerencsére meglépte, szerencsére megtette, tegyük hozzá, hogy az önálló határőrség felállításának elmulasztásával. Talán emlékeznek, hogy a Jobbik biztosította a kétharmadot azon a szavazáson, amikor a honvédséget sikerült a fizikai határzárhoz rendelni. Tehát amikor a Jobbikot különféle, a fizikai határzár kapcsán negatív színben próbálják feltüntetni, emlékeztetném önöket, hogy a Jobbik támogató szavazatai nélkül önök egy üresen ott álldogáló és csonka fizikai határzárat tudtak volna felmutatni a nagyvilág előtt. Kellett hozzá egy konstruktív partner, egy együttgondolkodó, nemzeti érzelmű fél, aki ezt a kétharmadot biztosította. Önök ezt hajlamosak elfelejteni. Egy nem túl gáláns, nem túl elegáns kormányzatról van szó, tehát én ezt nem rovom fel önöknek, nyilván nem az itt ülők többsége dönt erről, önök csak áldozatai ennek a döntésnek, bár kiszolgáló áldozatai, de el kell hogy mondjam, nem túl elegáns akármelyik ellenzéki szereplőt hazaárulással vádolni a kérdésben.

Van, akit feltételezhető módon lehet, akár egyes megnyilvánulásai miatt, de azt, aki a szavazatok, a számok, a matematika szintjén kiállt a nemzeti érdekek mellett, legalábbis nem szerencsés, hiszen abban talán önök is egyetértenek velem, hogy nem lesz örökké Fidesz-kormány Magyarországon, fognak önök még ellenzékben ülni, és akkor nagyon fog hiányozni egy konstruktív kormányzó fél. Ígérem önöknek, ha a Jóisten egyszer úgy dönt, hogy mi lehetünk majd abban a szerepkörben, igyekszünk elegánsak és konstruktívak lenni; azt megtanultuk önöktől vagy egyes képviselőiktől, hogy hogyan ne viselkedjünk ellenzéki képviselőtársainkkal szemben.

Visszatérve a témához, nagyon fontosnak tartanám tisztázni azt, hogy a bevándorlásszervezés minden formáját elutasítom, nincsen olyan formája, amit támogatni tudnék, ily módon az előttünk fekvő törvényjavaslat mögötti elvi megfontolásokat nagy vonalakban tudom támogatni. Hogy ennek milyen fizikai kivetülése van és milyen kodifikációs katasztrófát hoztak önök létre, azt már többen elmondták előttem; maximálisan azonosulni tudok azzal a tudattal, hogy egy végzett jogász jó szívvel biztos, hogy nem támogatja ezt a slendrián munkát. De azt is el kell hogy mondjam, ha már a bevándorlásszervezés semmilyen formáját nem támogatom, akkor válaszokért kiált az önök által kitalált letelepedésikötvény-program.

(15.20)

Még egyszer mondom, az a 17 milliárd forintos veszteség, amit önök okoztak a magyar adófizetőknek, és az a 150 milliárd forintos hiány, ami a közvetítői díjak tekintetében mutatkozik meg. De azt is látnunk kell, hogy ha nem támogatjuk a bevándorlást szervező szervezeteket, egyesületeket, civil társaságokat, akkor hogyan fordulhat elő és meddig fordulhat elő még az, hogy a kormány támogatja ezeket költségvetési soron, költségvetési pénzből, vagy akár az uniós forrástömeg mellé hazai önrészt tesz. Ez még akkor is így van, ha Boldog István nem értesült erről, vagy nem érti a felvetésem látható módon, hiszen szereti ingatni a fejét. Remélem, majd érdemben reagál erre, miután utánanézett, mert van mire reagálni.

Kérdés például, államtitkár urak, hogy a Menedék  Migránsokat Segítő Egyesület a menekültek beilleszkedését támogató program megvalósítása tekintetében kapott 25 millió forintot, amihez önöknek azért volt némi közük. A kérdésem lényege az, hogy a költségvetési vitában majd szembesülünk-e ezzel a sorral közvetlen vagy közvetett módon, tehát tervezik-e még ezen szervezet támogatását bármilyen forrásból.

Még nem tértem ki Budapest városának a migránsokat támogató lakhatási programjára, merthogy ilyen is létezik, és ennek a papírjait is kikérte Tokody Marcell Gergely fővárosi képviselőnk a fővárostól, s meg is kapta ezeket a papírokat. Nem kívánom az általános vita kereteit szétfeszíteni, leginkább az idetartozó tételek érintenének, de megnyugtató választ szeretnék kapni arra, hogy ezeket a szervezeteket önök a továbbiakban nem támogatják. Hiszen értem én a retorikai háborút az óriásplakátokon, de ennek akkor van értelme, hogyha a valóság terében alá tudják támasztani mindezeket.

S azt is nagyon fontos lenne tudni, hogy miközben az Európai Unió 75 százalékos támogatást nyújt ezekhez a projektekhez, azért itt valaki döntött egy magyar 25 százalékos önrész odapakolásáról. Érdekelne az, hogy ez kormányzati szinten dől-e el, miniszterelnöki szinten dől el, vagy kormányülésen vitatják ezt meg. Lehet, hogy az én tudatlanságomról árulkodik az, hogy a döntés pontos platformját nem ismerem, de feltételezem, hogy államtitkár úr ezen vita során tud nekem segíteni ebben, és így az én épülésemet is tudja támogatni ebben a kérdésben.

Hozzá szeretném tenni, hogy a menekültek foglalkoztatásának növelésére  idézek végig  és stabil megmaradásuk elősegítésére a munkaerőpiacon egy 2015-ben kiírt pályázaton 63 millió forintot kapott egy Soros-féle szervezet, és ez a program bizony 2018 júniusáig tart. Talán akkor most illendő és ildomos rákérdeznem, hogy az idejuttatott milliókat honnan, kinek a döntése alapján, milyen forrásból foganatosították. Értem én, hogy mindenre azt fogják válaszolni, hogy az Európai Unió, az Európai Unió adta, akikkel önök egyébként folyamatosan háborúban állnak, de itt azért nagyon csúnyán felsejlenek a magyar forrásból odaadott tízmilliók. De ne is menjünk tovább a „Befogadó óvodák és iskolák” című projektnél messzebbre, amely szintén 34 millió forintot nyert ebben a tárgykörben.

Higgyék el, hogy nem szőrszálhasogató módon szeretnék vitatkozni önökkel, hanem azt szeretném, hogy a cselekvés, a kommunikáció és a valóság tere, tehát ez a három tér végre találkozzon önöknél, mert azt tapasztaljuk, hogy miközben a bevándorlás szervezésével szemben retorikailag fellépnek  és helyesen teszik, én ebben támogatom önöket -, addig a valóságban önök megvalósítottak egy oltalmazotti tudatos betelepítési programot, ahol túlteljesítették a Brüsszel által elvárt kvótát. Ne ingassa a fejét, államtitkár úr, önök több embert fogadtak be oltalmazottként, mint amennyit Brüsszel önöktől elvárt! Emellett egy kötvényprogram megvalósításával, minősített korrupciós mechanizmusok mentén tízezreket juttattak a magyar állampolgárság előszobájához. S azt is láthatjuk közben, hogy arra sem a genfi konvenció, sem az önök által sokat szidott Unió, sem az ENSZ nem kötelezte önöket, hogy Magyarország fővárosában lakhatási programot dolgozzanak ki oltalmazottak, menedékkérők vagy bármiféle migránsok számára. Tehát önök azokon a területeken, amiről úgy gondolták, hogy nem fog kiderülni, túl is teljesítették a nemzetközi elvárásokat. S hát bizony Altusz államtitkár úrhoz hasonlóan lesznek még olyan tisztségviselőik, akik ezekről interjúkat fognak adni, lesznek Tokody Marcell Gergelyek, fővárosi képviselők, akik az adatokat ki fogják kérni, tehát ezek a dolgok ki fognak derülni.

Ezért sokkal korrektebb lenne  Boldog képviselőtársamnak is mondom, ne morogjon az orra alatt, nyomjon gombot  őszintén beszélni ezekről a kérdésekről. Ön egy kormánypárti képviselő, hát sokkal könnyebben hozzájut ezekhez az adatokhoz, mint én, és egy konstruktív vitát tudnánk folytatni egy nemzetiminimum-kérdésben, ahol a pártállás elvileg nem kellene hogy számítson. Hiszen az alapvetéseink ugyanazok, nem? Hívő emberek lévén, aki a határainkat megközelíti, szükséget szenved, annak ön is meg én is  képviselőtársam, ugye, így van?  ételt, italt és nagyon rövid időre szállást szerintem mind a ketten emberbaráti szeretetből adnánk. De az a nagyon rövid idő ne szóljon tartós itt-tartózkodásról, ne szóljon betelepedésről, letelepítésről, hanem menjen tovább az illető Isten hírével abba a célországba, ahova elindult.

A helyzet az, hogy az alapvetésekben a normálisan gondolkodó magyar emberek egyetértenek. Csak önök nem beszélnek őszintén ebben a kérdésben, hiszen miközben zéró toleranciát tesznek le a papírra, tömegesen fogadják be azokat az embereket, akik ellen az óriásplakátokon háborúznak. S ennek a választási kampány vége volt a csúcsa, amikor az önök fő kampányüzenete egy nagyon jól behatárolható tömeg volt és egy stoptábla. Ez az önök konstruktív politikai üzenete.

Azon vagyok elképedve, hogy miért nem tudnak őszintén kommunikálni. Nem azt kifogásolom önmagában, hogy ezeket a Soros-hálózathoz tartozó vagy ahhoz közel álló vagy hasonló tevékenységet folytató szervezeteket önök feltételezhető módon tízmilliókkal támogatták. Én csak az őszinte beszéd hiányát kérem számon, amellett, hogy vannak olyan slendriánságok ebben a javaslatban, amelyek tisztázást kívánnak. Példának okáért a 8 kilométeres sugarú körre kiterjedő tiltás tekintetében, ha önök egy határvidéken élő embert adott esetben a saját otthonából vagy az otthona környékéről tiltanak ki, akkor az hajléktalan lesz, vagy hova fog kerülni? Nyilván nem azokért aggódom én itt, akik csalárd módszerekkel a Magyarországra történő bevándorlást szervezik, de azért egy magára valamit adó jogászcsapat, egy kodifikátorcsapat ilyenkor végiggondolja, hogy mit csinál, és megoldásokat talál ezekre a felmerülő kérdésekre.

Tőlem az sem állna távol, hogy a bevándorlás szervezése kapcsán taxatíve sorolják fel, hogy mire gondolnak, milyen szervezetek milyen tevékenységére, milyen szankcióval számolhat az, aki beleszalad egy ilyen tevékenységbe. Én is azt mondom, hogy számoljon a szükséges, arányos, kemény szankciókkal, de hát ezt normális, körülhatárolt és a szakmai normáknak megfelelő törvényjavaslat alapján lehet megtenni. Az, ami előttünk fekszik, nem feltétlen az.

Nagyon remélem, hogy a számomra egyik legfontosabb kérdést nem akarják elsunyulni az államtitkár urak. Igen, itt arról van szó, hogy a letelepedésikötvény-konstrukció tekintetében az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a költségvetést 17 milliárdnál többet károsították meg, a közvetítők 150 milliárdnál többet tettek zsebre, egy olyan konstrukción belül, ahol az ügyfelek 81 százalékát a híradások szerint egy kajmán-szigeteki társaság közvetítette. Minősített korrupciós mechanizmusról lehet itt szó. Érdekelne legalább az, államtitkár úr, hogy hajlandók-e végleg megszüntetni ezt a konstrukciót, nemcsak felfüggeszteni, nem táncikálni körülötte, hanem megragadni a problémát, és megoldani végre.

Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, Jobbik.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Itt fekszik előttünk egy törvényjavaslat, amit ha egy jogászember maga elé vesz, akkor az első kérdése az, hogy ez most minek. Merthogy ennek sem az eredeti Stop Soroshoz nincs köze, sem a migrációhoz nincs köze, sem ahhoz nincs köze, hogy önök meg szeretnék védeni a magyar polgárokat a migrációtól. Szerényen megjegyezném, hogy ebben az országban a Fidesz-kormány volt az első, amely bebizonyította, hogy nem képes a migrációval megküzdeni, mert ha egészen a Keleti pályaudvarig eljutottak migránsok, azért az elég kellemetlen, bármely kormány is tette volna ezt. Az is igaz, hogy természetesen csak így lehetett jól megijesztgetni Budapest lakosságát, hogy akár ez is várhatna rátok, ha ez a rendkívül áldozatkész kormány nem védene meg benneteket. Na, de menjünk bele a részletekbe!Az első kérdés, amikor szabályozni akarunk valamit, hogy van-e olyan életviszony vagy olyan szabályozatlan viszonyrendszer, olyan bizonytalanság a joggyakorlatban, ami azt kívánja meg, hogy szabályozni kell. Ez az első kérdés. Ebben az ügyben a válasz az, hogy Magyarországon a szabályrendszerünkben és az intézményrendszerünkben semmiféle hiány nincs abban, hogy ne tudnánk az országot megvédeni a migránsoktól. Nincs. Van tiltott határátlépés tényállása, van embercsempészet tényállása, van számtalan olyan, mind a szabálysértési törvényben, mind a büntető törvénykönyvben foglalt jogellenes magatartás, amiért szankcionálunk, amiért bíróság elé lehet állni.

(15.30)

A következő kérdés: a határaink megvédése érdekében vannak olyan jogszabályok, amelyek meghatározzák, mi a határsáv, abban hogy kell viselkedni, hogy kell belépni a határra, hogy kell jelentkezni, milyen okmányoknak kell lenniük az embereknél? Van ilyen? Van. Hiányzik? Nem.

A következő kérdés: a rendőrség látja el az államhatár védelmét, ez ebben a javaslatban is szerepel. Na de bocsánatot kérek, három éve ezt csinálja! Azt nagyon remélem, hogy egy kétharmados kormánynak nem most jutott eszébe, hogy három éve úgy védi a határt, hogy nem volt hozzá felhatalmazása. Mert akkor már csak egy lépés előre afelé, hogy mondjuk, valamely nemzetközi szervezet kitalálja, hogy egy külföldivel szemben való intézkedés esetleg nem volt jogszerű. És akkor esetleg még jönnek a kártérítési perek is hazánk feje fölé? Tényleg elképesztő, hogy három év után jut valakinek eszébe, hogy ezt egy törvénycsomagban szabályozni kellene?! Ha eddig nem volt szabályozva, akkor miért csinálta, ha most süksz… süksz… szükséges szabályozni (Kontrát Károly: Útelágazódás.), elnézést kérek, akkor így kell ezt szabályozni? Lesz még olyan, társaim, hogy önöknek is lesz nehézsége, ez nem ritka alkalom; de drukkolok, hogy soha ne legyen egy darab sem.

Aztán a másik kérdés, hogy ezek az eszközök, amelyek ebben a törvénycsomagban szerepelnek, hiányoznak-e a jogrendszerünkből ahhoz, hogy meg tudják védeni az országot a migrációtól. Amit itt a szabályozásba belevettek, az nem jelent hiányt. Nincs olyan, hogy enélkül ezt ne tudták volna megtenni. De ha azt mondják ebben a Házban: képviselőtársaink, úgy ítéltük meg, hogy a jogszabályok nem elég szabatosak, nem elég pontosak, nem elég körülírtak ahhoz, hogy a joggyakorlatban ezt jól tudják alkalmazni, és igazából mi is tudjuk, hogy ezek nem kardinális kérdések, amiket önök elé tártunk, de úgy érezzük, hogy pont azért, hogy a joggyakorlat elvárásai a mi politikai szándékunk szerint valósuljanak meg, ezért kell nekünk ezt ideterjeszteni.

De bocsánatot kérek, akkor nem kellene az M1 híradójában óránként bemondani, hogy most tárgyalja a parlament azt a Stop Sorost, amivel majd az országot a migrációtól meg fogjuk védeni, és különben, ha ezt nem szavazza meg a parlament, akkor aztán migránsok milliói fognak az országba bejönni. Mert azért szerényen megjegyzem önöknek, hogy a Bakony hegyeiben, a választási kampány során nagyon megdöbbentett engem, hogy az 50 ezer forintos nyugdíjú ember, aki él egy 40 négyzetméteres düledező házban, jobban félt attól, hogy ott találkozik egy migránssal, mint hogy lesz-e két-három év múlva még nyugdíja. El tudják ezt képzelni?

Micsoda propaganda az, amit maguk megvalósítottak, hogy egyszerű szerencsétlen emberek, akik tulajdonképpen az éhhalál szélén élnek, és pontosan tudja mindenki önök közül, hogy a Bakony hegyeibe egyetlen délről jövő migráns soha az életben egyiknek sem fogja se az otthonát, se a nyugdíját elvenni, mégis el tudták arra a lélekállapotra vinni, hogy jobban fél ettől, mint a holnap vagy holnapután rá leselkedő konkrét veszélytől, ami rá nézve biztos, hogy nem a migráció.

Természetes, nincs egyetlen magyar ember, különösen egy képviselő, aki ne akarná, hogy ezt az országot minden olyan személytől, szervezettől megvédjük, akinek nincs itt helye. Ez nem kérdés, a migrációt el kell utasítani. Magyarország amúgy objektíve és szubjektíve alkalmatlan is arra, hogy bármely népcsoportnak otthonául szolgáljon, bármely kultúrát Magyarország be tudja fogadni. Ez nem kérdéses.

Pár órája itt, ebben a Házban azt adta elő képviselőtársunk, Hende Csaba alelnök úr, hogy bizony rá kell szólni a magyar bírákra, ellenőrizni kell a magyar bírákat, mert úgy ítélkeznek, hogy az a kormányzatnak és a parlament többségének nem tetszik. No de kérem szépen, ha pár órája még ez volt a legnagyobb probléma, akkor miért tetszenek olyan törvényjavaslatot ide a Házba beterjeszteni, hogy ha ezt megszavazzák, nincs az a bíró, aki tudja majd alkalmazni. Olyan silány, definíciók nélküli, ellentmondásos és értelmezhetetlen szabályokat ültettek ide be, amit bíró legyen a talpán, aki pontosan tudja értelmezni és pontosan így fogja tudni alkalmazni.

Csak egy példát mondok önöknek. Azt mondja a 11. cikkely, hogy akit hazájában vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban nem üldöznek faji, nemzetiségi hovatartozása, társadalmi csoporthoz tartozása, vallása, politikai meggyőződése miatt, tehát akit nem üldöznek, és aki neki segít, annak következménye kell legyen a büntető törvénykönyvben pönanizált tényállás. Na de kérem szépen, arról már biztos tetszettek hallani, hogy a vád képviselete az ügyészségé, és arról is, gondolom, tetszettek hallani, hogy az ügyészségnek bizonyítania kell a vád tényállásszerűségét.

El tetszenének mondani, hogy egy Eritreából ideérkező migránsról hogy fogja bebizonyítani az ügyészség, hogy őt ott nem üldözték? Tehát nem a ténylegest kell bizonyítani, hanem a nemlegest kell bizonyítani. Tudjuk mindannyian, akik valaha bíróságon megfordultunk, hogy a nemlegest egyébként nem lehet bizonyítani. Csak a tényeket lehet bizonyítani. És miután a szervezőnek akkor lesz felelőssége, ha azt bizonyítja az ügyészség, hogy nem volt üldözött az az ember, akinek segített, hát, meg fogom nézni, hogy a magyar ügyészség hogy fogja a bíróság előtt a nemlegest, egy, mondjuk 10 ezer kilométerről származó ember ottani élethelyzetét a magyar bíróság előtt bizonyítani.

Nincs az a mai magyar jogászember, aki azt mondaná, nemcsak itt, a Házban, hanem a Házon kívül is, hogy ennek a törvényjavaslatnak van haszna, értelme és alkalmazhatósága. És én már látom, hogy amikor ezt megszavazzák, és esetlegesen ilyen cselekmények miatt büntetőeljárás alá vonnak embereket, és majd elkerül a bíróságra, három év múlva Hende Csaba alelnök úrtól mit fogunk hallani: hogy a magyar bírák nem hajlandók a kormány érdekei szerint ítélkezni, mert odavittünk 10 darab segítőt meg szervezőt, és egyet se ítéltek el. Azért nem fogják tudni elítélni, mert az ügyészség nem fog tudni bizonyítani, ha pedig az ügyészség nem tud bizonyítani, akkor nem lehet senkit elítélni. Legalábbis úgy érzem, ha nem az ’50-es években vagyunk, és gondolom, egyikük sem ott szeretné ezt a tevékenységet gyakorolni, akkor lehetetlen.

Ott van ugyanennek a jogellenes bevándorlásnak az elősegítésében a 364. §, ami tulajdonképpen egy már meglévő szakasz különböző törvényi tényállásokkal kiegészítve. Az a vége, hogy kitiltásnak van helye. Na most, az előző jogszabályi rendelkezésekben még az embercsempészet és a tiltott szerencsejáték ügyében körülbelül a bírák azért tudták, hogy honnan lehet kitiltani azt a valakit, ha jogerősen elítélik. Na de, amikor ezeket a kiegészítő tényállási elemeket beleveszik, akkor majd azt tessék megmondani, remélem, még ebben a vitában valamikor megmondja valaki, hogy a bíró honnan fogja eldönteni, hogy honnan tiltsa ki. A 8 kilométeres határsávból? A megyéből? Az országból? Honnan tiltsa ki? Mert hiszen a határ körben igencsak hosszú területű. Annak 8 kilométeres sávja se kis terület, de hogy fogja meghatározni a bíró az ítéletében, hogy honnan tiltja ki, arról már nem beszélve, csak szerényen megjegyzem, hogy ezt ki fogja tudni ellenőrizni.

Azt látjuk, hogy a joganyagot, sőt biztos vagyok benne, hogy a különböző törvények módosítását ebben a salátatörvényben nem ugyanaz a kéz írta. Azért gondolom, hogy nem ugyanaz a kéz írta, mert a különböző jogszabályok módosításában a terminológiákat sem egymáshoz harmonizálóan alkalmazzák. Csak egy példát mondok. Amikor azt mondja, hogy nem tartózkodhat vagy nem léphet be ebbe a határsávba az, aki, ez teljesen rendben van, akár át akar menni, akár ott akar tartózkodni, van jogkövetkezménye. Igen ám, de aztán következik az a passzus, amikor az államhatárról rendelkeznénk. Ott már azt mondja, hogy aki büntetőeljárás hatálya alatt áll, nem tartózkodhat bent.

Na de most akkor bocsánat, a tartózkodás a tartós ottlét. Ugye, azért elég gyakran alkalmazzuk bármilyen életviszonyban ennek a jogi terminológiáját. Átmehet rajta? És ha valakit elkapnak, és az utcán van, akkor ő majd mondhatja azt, hogy én csak áthaladok, nem tartózkodok itt?

(15.40)

És akkor nem is beszélek arról, amikor az előbb valamelyik képviselőtársam mondta, hogy és egyébként mi van akkor, ha ott van a 8 kilométeres határsávban az állandó lakóhelye, és a szerencsétlen, mondjuk, taxit üzemeltet, és véletlenül pont segített három afgánnak áthaladni a határsávon, és egyébként majd a saját otthonából fogják ezek szerint kitiltani. Tehát ezek a szabályok nem alkalmasak arra, nem alkalmasak arra, amire a jogalkotó e Ház elé idehozta.

Ugye, meg lehet kérdezni, hogy ha ennyi probléma van ezzel, ha ennyire alkalmazhatatlan, ha ennyire nem igazán látjuk, hogy a gyakorlatban ez valóban a migráció megakadályozására szolgál, akkor meg kell kérdezni, hogy akkor mi itt a valódi cél. Nagyon-nagyon egyszerű: kommunikáció. Semmi egyébről ez nem szól: kommunikációs trükk. Az összes közszolgálati és kormányhoz közeli sajtóban naponta, óránként be lehet mondani, ez belejut az egyszerű, szerencsétlen emberek tudatába, hogy a Fidesz megint beterjesztett egy törvényjavaslatot, mert csak ez az egyetlen lehetősége, hogy hazánk polgárait a migrációs válságtól, a migrációs tehertől megvédje. Csak én azt az egyet szeretném önöktől megkérdezni: ha ezt ilyen lazán, könnyedén csinálják, akkor azt miért nem mesélik már el ugyanennek a társadalmi csoportnak, hogy 2015 nyarán ugyan a mi belügyminiszterünk nem volt hajlandó megszavazni azt az elsődleges letelepítési kvótát, amit meghatároztak, ami mindössze 890 körüli volt, majd két héten belül a magyar kormány még 2015 nyarán leírta Brüsszelbe, hogy vállaljuk ennyi ember letelepítését. És amikor szeptemberben már a miniszterelnöki találkozó volt, akkor az 1294-es szám mint kvóta nem a befogadandó személyekről szólt, hanem az eljárások lefolytatásáról. Tehát bárhol lehet az Unió területén az adott migráns vagy az adott oltalmat, menedékjogot kérő, az eljárását folytatjuk le mi, és szó sem volt befogadásról.

De ehhez képest önök, ahogy már korábban itt előttem a képviselőtársaim elmondták, álságosan befogadtak 20 ezer migránst pénzért, és körülbelül 4500 embernél tartunk, szeretném jelezni, mert én folyamatosan a Bevándorlási Hivatal statisztikáját figyelemmel kísérem, körülbelül 4500 embernél tartunk, akit befogadtunk az elmúlt években. Tehát sokszorosan túlteljesítettük, amit nem akartunk vállalni, és ami gyakorlatilag a küzdelme ennek az országnak ez ellen a probléma ellen.

Önöknek minden lehetősége megadatott kormányként megvédeni az országot, és ne ilyen silány törvényekkel akarják, hanem azzal a tényleges kormányzati tevékenységgel, ami az önök kötelezettsége! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Varga-Damm Andrea képviselő asszony. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) További felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. Kontrát Károly államtitkár úr jelzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr.

KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Legelőször is szeretném visszautasítani a legutoljára szóló Varga-Damm Andrea, de több ellenzéki képviselő azon megjegyzését is, hogy ez silány, elfogadhatatlan, szatócsmunka, rossz minőségű törvényjavaslat. Szeretném elmondani, hogy Felkai László közigazgatási államtitkár úr vezetésével a Belügyminisztérium munkatársai, akik itt is jelen vannak a mostani általános vitán is, készítették ezt a javaslatot legjobb tudásuk szerint, Magyarország érdekeit figyelembe véve, az Országgyűlés törvényhozói igényeit kiszolgálva készítették ezt a javaslatot, és a legjobb tudásuk szerint. Kitűnő, felkészült szakemberek, akik régóta szolgálják Magyarországot. Tehát ezt a hangot, képviselő asszony, meg mindenki, aki ezt a törvényjavaslatot gyalázta, visszautasítom, hiszen ezek a megállapítások megalapozatlanok, ezt semmi nem támasztja alá. Ezzel kezdem. (Demeter Márta: Miért nem a vitában mondta, hogy lehessen rá reagálni?) A másik, amit szeretnék elmondani… Én is meghallgattam önt nagy türelemmel, tisztelt Demeter Márta képviselő asszony, kérem, tegye ön is! Tehát amit szeretnék másodjára elmondani, és ez legalább ilyen fontos, hogy azért nyújtottuk be ezt a törvényjavaslatot, mert a kormánynak az a célja, hogy megvédjük Magyarországot, megvédjük a magyar embereket. Varga-Damm Andrea nem volt itt 2015 szeptemberében, amikor is elfogadtuk azokat a törvényjavaslatokat, részben kétharmados, részben feles törvényeket, amelyek lehetővé tették a jogi védelem, az élőerős védelem és a műszaki zár, a kerítés felépítését, és meg tudtuk állítani azt a migrációs hullámot, amely elözönlötte Európát, és el akarta özönleni Magyarországot is. Ezek a javaslatok szükségesek voltak, és akkor is a kormány megtette azokat a javaslatokat. De tudja, képviselő asszony, és mindenkinek mondom, akit ez érint, hogy a biztonság egy olyan fontos kérdés, amelyért holnap vagy holnapután sokkal többet kell tenni, mint ma vagy tegnap vagy tegnapelőtt. (Dr. Vadai Ágnes: Ez nagyon nagy bölcsesség!) Ezért van itt ez a javaslat, mert a cél nem változott. Mi azt ígértük a kampányban, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, azt ígértük a kampányban, hogy megvédjük Magyarországot, és ezt is tesszük. És ezt az ígéretünket be fogjuk váltani, mint ahogy eddig is beváltottuk minden ígéretünket. (Dr. Vadai Ágnes: Az biztos!) Örülök annak, hogy a magyar emberek ezt a munkát értékelték 2018. április 8-án, és kétharmados felhatalmazást adtak Magyarország Kormányának, a Fidesz-KDNP-kormánynak arra vonatkozóan, hogy a munkáját Magyarország érdekében végezze.

Mirkóczki Ádám képviselő úr is részt vett a május végi tájékoztatón  mert ugye ez is elhangzott, hogy mi volt ez, nem volt egyeztetés -, ez egy tájékoztató volt, ahol két miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter úr és Trócsányi László igazságügyi miniszter úr vezetésével a parlamenti frakciók képviselői felé adtunk, adtak egy tájékoztatót, hogy mi is ennek a két törvénynek, az Alaptörvény hetedik módosításának, illetve ennek a most tárgyalt törvényjavaslatnak a célja, milyen célokat fogalmaztunk meg. Kértük a tisztelt ellenzéki frakciókat, hogy ha van javaslatuk, támogassák. És még arra is fel szeretném hívni a figyelmet, hogy Mirkóczki Ádám elnök úr, aki a Jobbikot képviselte, akkor is és most is a mai vita során azt mondta, hogy összességében támogathatónak tartja bizonyos korrekciók elvégzésével ezt a javaslatot. Ezzel szemben ön, képviselő asszony  mintha nem ugyanabban a frakcióban ülnének -, egész másról beszélt. Még egyszer mondom: az volt a legszomorúbb, higgye el, én régóta itt vagyok a parlamentben, és régóta van szerencsém abban a megtiszteltetésben részesülni, hogy az ellenzéki képviselők kérdéseire tudok válaszolni, hogy ilyen gyűlölködő felszólalást, mint amit ön tett, régen nem hallottam  szerencsére.

Nos, Mirkóczki Ádám képviselő úrnak, akit tisztelek egyébként, annak ellenére válaszolok, hogy nincs itt. Azt mondja, hogy a Szerbián keresztül érkezett személyek miért kaptak védelmet, miért kaptak menekültstátuszt. Szerbia nem tett eleget a visszavételi kötelezettségének, ebben az esetben a magyar hatóságnak kötelezettsége volt a menekültügyi eljárást érdemben lefolytatni. Ez történt. Nem segítségről van szó, hanem szervezői tevékenységről, ami büntetendő. És megkérdezte, hogy a Katolikus Karitászt vagy a Máltai Szeretetszolgálatot ez alapján lehet-e szankcionálni. Szeretném elmondani, hogy szó sincs erről, hiszen akár a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, akár a Katolikus Karitász nem szankciót kap a magyar kormánytól, hanem támogatást, hogy végezze azt a tevékenységet, amiről önök említést sem tettek itt a mai vita során. Ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy azokat szankcionálja, akik egyértelműen olyanoknak nyújtanak segítséget, szervezői segítséget vagy tevékenységet, akikről tudják, hogy nem voltak üldöztetésnek kitéve. És még ismételten elmondom itt a válasz során is, hogy mi is ennek a ma tárgyalt törvényjavaslatnak a célja: az a célja, hogy Magyarország nem fogadja be azon bevándorlók menekültkérelmét, akiket nem üldöznek. Tehát világosan kimondjuk, hogy akiket nem üldöznek, azok ne jöjjenek, azoknak a menekültkérelmét, ha a törvényjavaslatot a parlament elfogadja, nem fogják a magyar hatóságok támogatni.

Mirkóczki képviselő úr azt is kérdezte, hogy mi a rendőrség pluszjogosítványa e törvényjavaslat alapján.

(15.50)

Erre egyértelműen az a válasz, hogy a határbiztosítási távoltartás ezt egyértelműen rögzíti ebben a kérdésben.

A Molnár Zsolt képviselő úr  aki a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka volt  által elmondott hozzászólásra is szeretnék reagálni szintén, annak ellenére, hogy nincs itt. Egy a célja ennek a javaslatnak: az illegális bevándorlás megállítása. A szervezőtevékenység fogalmat a most hatályos Btk. is ismeri, tiltott szerencsejáték szervezése, a bírói gyakorlat képes mérlegelni, és képes konkrét ügyben meghatározni, hogy megvalósul-e a bűncselekmény. Azt gondolom, fontos az, hogy bízzunk a magyar bíróságokban és a szakmai tevékenységükben.

A következőkben Vadai Ágnesnek, a Demokratikus Koalíció képviselőjének a hozzászólására, vezérszónoki hozzászólására szeretnék reagálni. Elmondtuk egyébként a Belügyminisztériumban tartott tájékoztató megbeszélésen is, hogy a Ferihegyi repülőtérre nem vonatkozik a 8 kilométeres szabály, világosan elmondtuk (Dr. Vadai Ágnes: Vonatkozik! Határ!), és itt is elmondom.

Említette a genfi konvenciót, a genfi konvenció kérdését. Tájékoztatom, hogy a genfi konvenció kimondja az első biztonságos ország elvét. Ez azt jelenti, hogy az első biztonságos országban kell benyújtani a menedékjog iránti kérelmet. Ez a gyakorlatban sajnos nem így történik. (Dr. Vadai Ágnes: Nem tetszett figyelni!) Büntetőeljárás alatt álló embereket tilthatnak ki majd a 8 kilométeres zónából, az ártatlanság vélelme nem korlátlan, ennek korlátozását most is ismeri a most hatályos büntetőeljárási jog. A Ferihegyi reptérről beszéltem.

Itt is szeretném elmondani, hogy Vadai Ágnes goebbelsi propagandának nevezte ezt a javaslatot. (Dr. Vadai Ágnes: Az is! Az is!). Ezt én visszautasítom. Tisztelt Képviselő Asszony! (Zaj.  Az elnök csenget.) Ez nem goebbelsi propaganda. Ez Magyarország, a magyar emberek védelme. A magyar emberek április 8-án értékelték ezt, és mi a bizalomnak a jövőben is eleget fogunk tenni, tehát ezt a megjegyzését, ezt a hasonlatát visszautasítom, amit tett.

Demeter Márta, az LMP képviselő asszonya hozzászólására is szeretnék reagálni. Szeretném tájékoztatni, hogy a magyar parlament tegnapi döntése alapján Kósa Lajos képviselőtársunk a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke, tehát nem leendő elnöke, ezt csak pontosításként mondom. (Dr. Vadai Ágnes: Alig várjuk, hogy megérkezzen!  Demeter Márta: Várjuk!  Dr. Vadai Ágnes: Ha olyan vicces lesz, mint eddig, akkor biztos!  Derültség.  Zaj.  Az elnök csenget.) Remélem, tisztelt Vadai képviselő asszony, és aki hozzászólt, Demeter Márta, hogy a várakozásaikat be fogja teljesíteni elnök úr. (Zaj.  Az elnök csenget.) Be fogja teljesíteni.

A Frontexszel kapcsolatban kérdezett, illetőleg az Európai Határ- és Parti Őrséggel kapcsolatban. Magyarország Kormánya kezdettől fogva támogatta az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozását. 1500 fővel jött létre, de Magyarország a számára előírt létszámot biztosította, tehát magyar rendőrök és magyar emberek is szolgálnak ebben a parti őrségben és határőrségben. Egy a probléma, hogy ennek az 1500 fős létszámnak a jelentős része nem effektív határvédelmi tevékenységet végez. Mi azt szeretnénk, ha az Európai Határ- és Parti Őrség létszáma erősödne, gyarapodna, és ténylegesen olyan feladatra hoznák létre, ami a határok védelmét illeti.

A másik kérdés, ami szintén elhangzott, a schengeni határok védelme. Szeretném elmondani itt is, a tisztelt Országgyűlés előtt, hogy Magyarország Kormányának alapvető érdeke, illetve alapvető célkitűzése, hogy a schengeni övezet fennmaradjon, hogy a szabad mozgás jogát tudjuk biztosítani. Mi ezért mondjuk azt, hogy mindenkitől, minden országtól elvárjuk azt, hogy védje meg a schengeni külső határt. Magyarország miniszterelnöke tett egy olyan javaslatot korábban az Európai Tanácsban, hogy aki nem teljesíti ezt a kötelezettségét, ahelyett lehessen teljesíteni más ország révén ezt a kötelezettséget. A schengeni határok védelme alapvető, a szabad mozgás jogát fenntartjuk. Magyarország, valamennyi magyar ember, valamennyi magyar demokrata érdeke, hogy ez meglegyen, és Magyarország példát mutat. Szeretném itt is elmondani, hogy mi 2015 szeptemberétől több mint 300 milliárd forintot fordítottunk erre a célra, hogy megvédjük a schengeni határt. Amikor Magyarország miniszterelnöke az Európai Bizottsághoz fordult, hogy legalább az 50 százalékát térítsék meg, elutasító választ kaptunk, tisztelt képviselő asszony. Mi ennek ellenére a mai napig is óvjuk és védjük a schengeni külső határt. Magyarország az az ország egyébként, amely az európai uniós kötelezettségének, valamennyi kötelezettségének szeretne eleget tenni és eleget akar tenni. Ezt szeretném hangsúlyozni. A Frontexről beszéltem.

Ön azt mondta, hogy nem az a szolidaritás, hogy Macedóniába odaküldünk három rendőrt. Ez megint olyan sértő, tisztelt képviselő asszony! Nem nekem sértő, nem a kormánynak, hanem a rendőrségnek, a magyar rendőrség számára sértő, és a magyar erőfeszítések, a magyar emberek számára sértő. Elmondom az adatokat. Nem három rendőrt küldtünk Macedóniába, ahogy ön mondja, hanem 696 fő vett részt a misszióban, tehát közel 700. Ez egy komoly erő, higgye el nekem! Macedónia vonatkozásában ez komoly erőt jelent. (Demeter Márta: Lesz előrejelző rendszer, államtitkár úr?) Magyarország komoly erőfeszítéseket tesz, és komoly áldozatokat vállal annak érdekében, hogy segítsen. Ebben az évben egyébként 150 rendőrt küldtünk Macedóniába, Szerbiába pedig 300 rendőrt. Magyarország erejéhez viszonyítva ez egy óriási kötelezettségvállalás, de kifejezi a szándékainkat, hogy mi segíteni akarunk, mi szolidárisak vagyunk, és segíteni akarunk Szerbiának, Macedóniának, ha kell, Bulgáriának is. Ezt csak azért mondom, hogy azt javaslom nagy tisztelettel képviselő asszonynak, fontolja meg, amikor ilyet mond. Nem tudom, honnan vette ezt az információt, hogy három rendőr, ez sértő, és szerintem magához sem méltó, hogy országgyűlési képviselőként ilyeneket mondjon. (Demeter Márta: Ne állítsa be így, államtitkár úr!)

Az embercsempészekkel kapcsolatban tett fel kérdést. Az embercsempészekkel kapcsolatban a mai napig 44 eljárás indult. 2017-ben, 2016-ban, illetőleg ’15-ben ez ezres nagyságrendű eljárást jelentett. Mi határozottan fellépünk az embercsempészek ellen. A jelenleg hatályos törvény szerint csak az embercsempészek ellen lehet fellépni, akik úgymond pénzért végzik ezt a tevékenységet, de ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával azok ellen is fel lehet lépni, akik csak úgymond odaszállítják a határra a migránsokat.

Szabó Timea képviselő asszony  sajnálom, hogy nincs itt  hozzászólására is szeretnék reagálni. Szatócsmunkának nevezi szintén. Olyan fájdalmas, hogy így leszólják a Belügyminisztérium kitűnő munkatársait… (Dr. Vadai Ágnes: Annyira fáj, ó, annyira fáj…) Szerintem a szatócsokat is megsértik egyébként. Ez egy dupla sértés és valótlan is, hogy… (Dr. Vadai Ágnes: Nehéz ez!  Zaj.  Az elnök csenget.) Azt kérem a tisztelt képviselőtársaimtól, hogy tényleg tiszteljük meg egymást. Én azt feltételezem, és biztosan tudom, hogy a munkatársaink, a kormánytisztviselők is Magyarország érdekeiért dolgoznak, mi is, a kormány is, és abban bízom, hogy talán önök is így gondolják, és együtt tudunk működni.

Egyébként azért is hívta össze Pintér miniszter úr ezt a hétpárti tájékoztatót és kérte  aki ott volt, hallotta -, hogy nyújtsanak be javaslatot, tegyenek javaslatot, azt ígérte, hogy érdemben meg fogja fontolni. (Dr. Vadai Ágnes: Ne vicceljen már!) Én azt mondom most így a reagálások végén, hogy ha komolyan gondolják, hogy önök is Magyarország érdekeit szolgálják, akkor tegyenek módosító javaslatot, hiszen a házszabály szerint van erre lehetőség, hogy módosító javaslatot nyújtsanak be azokban a kérdésekben, amelyeket önök fontosaknak tartanak, hogy még jobbak legyenek, még jobban szolgálják azt a célt, ami Magyarország érdeke.

Szabó Timea azt vonta kétségbe, hogy ez a törvényjavaslat nem mond többet, mint a jelenleg hatályos jogszabályok. Mi ezt cáfoljuk, sőt azt mondjuk, hogy eddig a szervezői tevékenység nem volt szankcionálható, most az lesz. Tehát ez mindenképpen nóvum, és mindenképpen új lehetőséget ad a magyar hatóságok kezébe.

(16.00)

Hangsúlyozni szeretném azt is, hogy a legális jogi segítségnyújtás továbbra sem lesz büntetendő, amit itt megpróbáltak feketére festeni az ellenzéki képviselőtársaim.

Azt mondja: határmegfigyelés, információs anyag terjesztése, hálózat. Mivel a bűncselekmény csak szándékosan követhető el, ezért fontos, hogy mi volt a célja, a szándéka ezeknek a tevékenységeknek. Tudniuk kell, hogy az elkövető olyanoknak végez szervezőtevékenységet, akik nincsenek üldöztetésnek kitéve, közvetlen veszélynek kitéve, aki meg tudja fizetni azt a díjat, akiknek az okostelefonján be tudják azonosítani, hogy hova megy, tehát nem üldözött emberekről van szó, hanem gazdasági menekültekről, akik igénybe akarják venni azokat a szolgáltatásokat, amelyek annak az államnak a lehetőségei, ahova el akarnak jutni.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azt mondja: segítségnyújtás-e, ha valaki buszjegyet vesz, és a buszvezető felengedi a buszra? Én erre kérdeztem, hogy ugye, Szerbia felé veszi a buszjegyet, de erre nem válaszolt. Nem, mert a buszvezető tevékenysége nem szervezőtevékenység, de természetesen az, ha valaki azért szervez buszokat, hogy ilyen személyeket utaztasson például Szerbiából Magyarországra, elhozza a határig és ott útba indítja. (Dr. Vadai Ágnes: Maguk béreltek buszokat annak idején Röszkénél!) Tehát világosan ezeket el kell mondani.

Egyébként, ha megfigyeljük, a Jobbik-frakció részéről hárman szóltak ebben a vitában, Mirkóczki elnök úr, aki támogatólag nyilatkozott, nyilván a kritikát is megfogalmazta, de elmondta, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy támogatják, és akkor utána jött a két, ezzel ellentétes hozzászólás. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) Nos, Z. Kárpát Dániel képviselő úr kérdésére válaszolva szeretném elmondani, hogy Magyarország Kormánya és a Belügyminisztérium nem biztosít lakást Magyarországon nemzetközi védelemben részesülőknek és menedékkérőknek. A kormányzat őrzött és nem őrzött szálláshelyeket tart fenn, a védelemben részesültek elszállásolását ezeken a szálláshelyeken oldjuk meg. Az Európai Unió Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapja egy 2013-ban meghirdetett programon keresztül nyújtott támogatást. Tehát még egyszer, az Európai Unió Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapja egy 2013-as programon keresztül nyújtott támogatást a hazai önkormányzatoknak a nemzetközi védelemben részesülők szálláshelyeken kívüli lakhatási szükségletének felmérése és szociális munka biztosítása érdekében.

A Belügyminisztériumnak nem tartozik feladat- és hatáskörébe az európai uniós programok minősítése, a Belügyminisztérium a kötelezettségének tett eleget azzal, hogy a pályázni kívánók számára a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaphoz való hozzáférés feltételeit biztosítja, tisztelt képviselő úr. Tehát azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy az igazságot mondjuk ezekben a kérdésekben, és önök meghallják az igazságot, csak azért, mert ezt olyan súlyos vádként fogalmazta meg, hogy erre mindenképpen reagálni kellett.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy egy nagyon fontos törvényjavaslat általános vitáján vagyunk túl, és végezetül, de elsősorban szeretném megköszönni a kormánypárti frakcióknak, mert azzal kellett volna kezdenem, hogy köszönöm szépen Kósa Lajos elnök úrnak és Aradszki András képviselő úrnak, hogy a Fidesz, illetőleg a KDNP frakciója támogatásáról biztosította ezt a nagyon fontos törvényjavaslatot. Ez adja azt a gerincet (Dr. Vadai Ágnes: Gerincet ez se tud adni!), ez adja azt a hátteret, ami alapján azt tudjuk mondani nyugodtan a magyar embereknek, hogy igenis az ígéreteinket teljesítjük, és megvédjük Magyarországot. De mi azt szeretnénk, ha ez a támogatás minél szélesebb körű lenne, és ezért fordultunk az ellenzéki pártokhoz, hogy ők is fontolják meg, hogy ezt a javaslatot tudják-e támogatni.

Arra kérem önöket, megköszönve hozzászólásaikat egyébként, és azokat a kéréseket, amelyek a mi munkatársaink, a kormánytisztviselők vonatkozásában…  nagy tisztelettel és szeretettel kérem, hogy őket ne bántsák, mi meg álljuk a sarat. Tehát azt kérem, hogy ha vannak javaslataik, akkor módosító javaslat formájában terjesszék elő, és mi azokat érdemben megfontoljuk. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   52   52-79   80-96      Ülésnap adatai