Felszólalás adatai

Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Mirkóczki Ádám képviselő úr, a Jobbik képviselője: „Párhuzamok” címmel. Parancsoljon!

MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Elsősorban a kormánypárti képviselőkhöz szólok. Önök rendre szeretik magukat a hős, a megmentő szerepében feltüntetni, akik egyedüliként védik az országot, egyedüliként védik Európát, sőt már a földgolyót is, hiszen Soros legújabb terve, hogy a tejúton keresztül hozza a bevándorlók millióit, és csak önök az egyetlenek, akik ez ellen fellépnek. (Németh Szilárd István közbeszólása.  Dömötör Csaba: Ez vicc akart lenni!)Ezzel szemben, és a viccet félretéve, 1956 kapcsán tegyünk fel egy alapkérdést arra vonatkozóan, hogy önök vajon kinek az oldalán állnak. Én nagyon örülök, hogy Rétvári államtitkár úr itt van, és szemlélteti az önök álságos politikáját. (Dr. Rétvári Bence egy Mansfeld Péter arcképét ábrázoló pólót visel.) Rétvári államtitkár úr minden év október 23-án vagy azt követően felvesz egy Mansfeld Péter-pólót, de akkor, amikor a Mansfeld Péterre halált kérő Mátsik György (Szilágyi György: Bizony!) esetéről kellene dönteni, akkor azt leszavazza. (Gréczy Zsolt: Így, így!  További közbekiáltás az ellenzéki padsorokból: Szégyen!  Zaj.  Dr. Rétvári Bence: Egy színpadon voltatok a szocikkal!) Ez az önök antikommunizmusa! Önök leszavazzák a lusztrációs törvényt, leszavazzák az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalát (Dr. Rétvári Bence: Egy színpadon voltatok a szocikkal tegnap!), de itt virít az államtitkáruk Mansfeld Péter-pólóban. (Szilágyi György közbeszólása.) Gratulálok hozzá!

Tegyük fel azt a nem költői kérdést, de relevanciát, hogy 1956-ban a magyar szabadságharcosok milyen rendszer ellen harcoltak, és milyen rendszert szerettek volna. Csak néhányat idézek abból a bizonyos 16 pontból. Az ’56-os szabadságharcosok új választási rendszert követeltek, a gazdasági és adózási rendszer átalakítását, nyilvánosságot a külkereskedelmi szerződések tekintetében, a bérek felzárkóztatását, a bíróságok pártsemleges működését követelték, teljes vélemény- és szólásszabadságot, valamint tiszta és független sajtó-, vagyis médiaviszonyokat. Ha ezeket önök a mai politikájukkal összevetik, vajon kiknek az oldalán állnak? Az elmúlt 8 éves tevékenységük vajon kiknek az érdekében áll? Az ’56-os szabadságharcosok vagy az azt legyőzni kívánó Rákosi? Nem kérdés! Önök azt a bolsevik tempót diktálják már 8 éve, ami ellen verbálisan mindig kikelnek.

Ahogy 1956-ban a hatalom az ávót vezényelte a rádió, a hazugsággyáruk védelmére, úgy önök több száz rendőrt vezényeltek tegnap a Kunigunda utcába az MTVA-székház védelmére. De nincs is ezzel baj, csak megint a kettős mérce. Hol volt ez a rendőri tömeg, hol volt ez a rendőri aktivitás akkor, amikor az önök aktivistái, fizetett aktivistái, mert nyilván a válaszban majd elhangzik, hogy mi fizetett embereket vittünk oda… Nem! Mi soha nem fizettünk sem tüntetőknek (Nacsa Lőrinc: Zacskós pénz!), sem szavazóknak, sem pedig rongálóknak. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszólása.  Németh Szilárd István: A Szaszi majd szól, ha el kell kezdeni!) Önök és az önök által irányított rendőrség (Zaj.), az önök által irányított rendőrség hol volt akkor, amikor az önök fizetett emberei országszerte, nemcsak Budapesten, hanem az utolsó kistelepülésre is elmenve az óriásplakátokat tették tönkre, legyenek azok magántulajdonban, álljanak azok magánterületen, avagy sem? Akkor önök azt mondták és az önök rendőrsége is azt mondta, hogy ez a véleménynyilvánítás szabadságába belefér. Mi meg azt mondjuk, hogy a tegnapi nap minden egyes mozzanata a véleménynyilvánítás szabadságába belefér, függetlenül attól, hogy önök most nyilván másként fogják értelmezni mindazt, ami történt.

De ha már MTVA, az nem közszolgálat, ami ott történik. És ezt önök pontosan tudják. Ha megnézzük az önök tevékenységét, a rendőrség kivezénylésével, mit állapíthatunk meg? Többek között azt, hogy egy legitim, demokratikus kormány soha nem fél attól, hogy vitázzon, soha nem fél attól, hogy engedje vagy ne engedje a véleménynyilvánítást bárki által. Egy gyáva, illegitim kormány viszont fél. Gyáva szembenézni az igazsággal, gyáva az érvek ütköztetésére, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy azt megakadályozza. Ennek zászlóshajója ma már  idézőjelben  a „közszolgálatinak” gúnyolt pártpropaganda. Mert az, ami az MTVA-ban zajlik gyakorlatilag 8 éve 0-24-ben, az nem közszolgálatiság, nem objektív, nem kiegyensúlyozott és nem tényszerű tájékoztatás. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a saját virtuális valóságukat lefessék, és sok millió ember agyát mérgezzék ezáltal.

Éppen ezért nem véletlen, hogy tovább ehhez nem asszisztálunk, hogy bojkottot hirdetünk, és azt kérem, ezzel fordulok az ellenzéki képviselőkhöz, politikusokhoz és pártokhoz, hogy ne legitimálja senki, még csak látszat szintjén sem, ezt a gusztustalan hazugsággyárat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Dr. Vadai Ágnes: Nem nagyon járunk, be sem hívnak bennünket!  Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt megadnám a szót Dömötör Csaba államtitkár úrnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárának, az önök nevében is barátsággal köszöntöm a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatóit és oktatóit. Örülök, hogy itt vannak. Jó napot kívánok! (Taps.) Most pedig Dömötör államtitkár úré a szó. Parancsoljon!

(11.20)

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. A magyar politikában Gyurcsány Ferenc szokása az, hogy elkövet különböző galádságokat, aztán a morális elveket másokon kéri számon. Úgy látszik, hogy a Jobbik is kezd rászokni erre. Tisztelt Képviselő Úr! A Terror Háza Múzeumban van egy nagyon beszédes hely, az „Átöltözés terme”, amely azokról szól, akik a hatalom érdekében bármilyen ideológiát felvállalnak, bárkivel együttműködnek. (Moraj a Jobbik soraiban.) Ez a szoba azt mutatja be, hogyan lett a kisnyilasokból komcsi kollaboráns. Amikor erre a teremre gondolunk, akkor egyre többször eszünkbe jut az az út, amit a Jobbik bejárt. Mert ha egy elsős egyetemistát arra kérnénk, hogy tegyen már ugyan különbséget Gyurcsány Ferenc bármelyik beszéde, bármelyik sajtótájékoztatója és az önök mondandója között, akkor vakarhatná a fejét, mert nem lenne könnyű feladat. Ez volt az érzésünk a mostani felszólalását hallgatva is. (Zaj a Jobbik soraiban.)

Az sem véletlen, hogy Gyurcsány Ferenc pártja is ellenállást hirdetett, és önök is az ellenállást határozták meg a fő politikájuknak. (Mirkóczki Ádám: Ők is jó reggelt köszönnek, meg mi is!) Akár együtt is tarthatták volna a két párt kongresszusát. Persze, az önök dolga, hogy milyen politikát folytatnak, ez az önök dolga, mi csak egyet kérünk, hogy ha zsákutcába kerülnének, mint ahogy most abban vannak, akkor ne a választókat hibáztassák.

Örülök, hogy ön szólalt fel, mert ön volt az, aki nemrég azt mondta, hogy Magyarországon százezrek annak alapján szavaznak, hogy kitől kapnak 3 forinttal többet. (Mirkóczki Ádám: Ti erről tudnátok sokat beszélni!) A társadalom jelentős része pedig arra sem veszi a fáradságot, hogy A vagy B véleményt képviseljen. Ezt ön mondta, tisztelt képviselő úr.

Még mielőtt azzal vádolnának meg engem, hogy kiragadott példákkal élek itt a Ház előtt, gyorsan szeretném egyértelművé tenni, hogy az ilyen stílusú lenéző magyarozás nem a kivétel a Jobbikban, hanem most már maga a szabály. Mert vegyük például azt, hogy miket beszélt a párt elnöke a párt legutóbbi kongresszusán; azt mondta, hogy a magyarságon a szolgalelkűség lett úrrá, és a Jobbik feladata az, hogy ezt felszámolja. Tegnap ezt a véleményét a párt elnöke megismételte. Mi álmunkban sem gondoltuk volna, hogy a Jobbik lesz a végén az, amelyik beszivárog az SZDSZ által hátrahagyott résekbe (Derültség az ellenzéki oldalon.), már ami a stílust és a minősíthetetlen magyarozást illeti.

Tisztelt Képviselő Úr! Ha összerakjuk a kijelentéseiket, akkor önök szerint a magyaroknak nincs véleményük, ezt ön mondta, 3 forintért bármire képesek, ezt is ön mondta, és egyébként is szolgalelkűek, ezt pedig a pártelnök mondta. (Mirkóczki Ádám: Megint hazudsz, mert nem pontosan idézel!) S ha ehhez hozzáveszem, hogy a határon túli magyarokat olyan indiánokhoz hasonlították, akiket egy marék üveggyönggyel meg lehet venni, na, akkor már nem is lehetne pocsékabb az összkép. Ez a helyzet, tisztelt képviselő úr.

Tudják önök, hogy kik a szolgalelkűek? Azok, akik egy zsák pénzért elmentek egy oligarcha zsoldjába; akik olyan képviselőt küldtek Brüsszelbe, aki egy másik országnak kémkedett (Zaj az ellenzék soraiban.); akik a baloldallal együtt, a most ordibáló baloldallal együtt odaadnának egy rakás jogkört Brüsszelnek; akik egyszerre képesek gárdás oroszlánt, pillangós tetkót és Heller Ágnes-kitűzőt is viselni; akik akkor dobálnak tojással középületeket, ha a pártközpontból leszólnak, amint az tegnap is történt. Ennek a politikának súlyos következménye van: feloszló alapszervezetek, egyre durvább korrupciós botrányok, és egyre durvább, egyre keményebb párton belüli háborúk.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön a felszólalásában, ha jól értettem, a bolsevizmusról beszélt, arra utalt. Tette ezt pár nappal azután, hogy egy kerületi választáson gyakorlatilag győzelemhez segítették a Demokratikus Koalíció, tehát Gyurcsány Ferenc jelöltjét. (Derültség és zaj a Jobbik soraiban.) Hosszú út vezetett idáig a gárdamellénytől. Úgyhogy mindent összevetve, érdemes elgondolkozniuk azon, hogy ha Pongrátz Gergely most dönthetne arról, hogy támogatja-e a Jobbikot, akkor vajon megtenné-e. Azt hiszem, hogy önök is tudják a választ. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.  Zaj az ellenzéki oldalon.)

Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai