Felszólalás adatai

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament tavaszi ülésszaka végén elfogadtunk egy országgyűlési határozati javaslatot, amely az élelmiszer-biztonság tárgykörében készült, és egy feladatmeghatározást tartalmazott a kormányzat számára.

Többször elhangzott ma is, hogy ennek megalkotását igazából az indokolta, hogy az európai uniós csatlakozással, miután megszűntek a belső határaink, és az élelmiszer-kereskedelem súlypontjai is áthelyeződtek, elsősorban a nagy áruházláncok részére, teljesen új helyzet alakult ki Magyarországon. Ez az országgyűlési határozat, nyugodtan mondhatom, hogy teljes konszenzussal született, hiszen valamennyi párt képviselője részt vett ennek a megalkotásában.

Azt gondolom, hogy már abban az időben is, amikor ezt megalkottuk, kicsit más szellemű ellenőrzési tevékenység vette kezdetét Magyarországon, hiszen maguk a hatóságok is látták, hogy más irányba kell elmozdítani ezt az ügyet, és más súlypontokat kell ezen a területen meghatározniuk. Azt is mondhatjuk talán, és persze nyilván ezzel lehet vitatkozni, hogy azért sok javulás történt ezen a területen, hiszen főleg az új miniszter beállásával egyfajta más szemlélet került ebbe a dologba. Azóta történtek olyan dolgok Magyarországon, amelyek áruház időszakos bezárásához vezettek, rengeteg tojástermék került kivonásra. Magyarul már a fogyasztók előtt, mondhatnám azt, hogy talán logisztika szintjén sikerült sok olyat felfedezni, ami így már nem károsíthatta senki egészségét, illetve, ha nem is károsította volna, de talán megmenekültek a magyar fogyasztók azoktól a termékektől, amelyek nem egészen ilyen alapon készültek.

Azt is látjuk, hogy azért nagy a kísértés ebben a dologban, és mindenki próbálkozik azáltal, hogy ebben a piacfelosztó versenyben nagyobb pozíciókat szerezzen, és azóta is történtek olyan ügyek, itt elsősorban a Bajorországból származó silány minőségű hústermékekre gondolok, amelyek, ha minden igaz, nem kerültek a magyar piacra, legalábbis úgy tűnik, hogy a vizsgálatok ezt bizonyítják, de az is baj, ha mondjuk, magyar vállalkozás próbálkozik ilyen értelemben olcsóbb termékeket előállítani.

Azt gondolom, hogy igazából akkor tudunk eredményt elérni, ha nem egy törvényben, hanem egy széles törvényalkotás keretein belül kezeljük ezt a kérdést. Ezért is tartjuk nagyon fontosnak, hogy például a kereskedelmi törvénybe is bekerüljenek azok az elemek, amelyek összességében ezt a területet is érintik, hiszen valahol a magyar termelők védelme azért nem lehet csak egy jogszabály feladata, ez egy szélesebb körű, de azért az uniós korlátokon belül maradva egyfajta más mentalitást és más jövőbeni cselekvést kíván.

Azt is látjuk, hogy a hatóságok között feltétlenül kell egy összehangolt munkavégzés. Ennek a teljes körű feladatleosztása ugyan a törvényben elég pontosan megvan, de még ezen is van finomítanivaló. Tehát akkor lesz ez igazán hatékony, ha egy erre kijelölt szervezet pontosan megmondja, hogy merre van a cselekvés iránya, és a többi társhatóság, amely esetleg nem rendelkezik akkora szelettel ebből a tevékenységből, ezt a kérdést tudomásul veszi, és annak mentén folyik ez a munkavégzés.

Természetesen ezért várjuk a két bizottság számára azt a beszámolót, amelyre az országgyűlési határozat is kötelezi a kormányzatot, amely ezeknek a még vitatott kérdéseknek a végére pontot tesz. Viszont ez a törvény egyértelműen egy olyan eleme ennek a dolognak, amely, azt gondolom, jó irányba mutat, és jó ágon kezeli az élelmiszer-biztonság ügyét. De még egyszer hangsúlyozom: egyetlenegy jogszabály sem tudja ezt a problémát olyan szinten kezelni, hogy ebben semmi hiba ne legyen.

Látjuk, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat három olyan törvény módosítását célozza, amelyek egyértelműen szoros összefüggésben állnak az előbb elmondottakkal, hiszen módosítja az élelmiszerekről szóló törvényt, a takarmánytörvényt és a növényvédelemről szóló törvényt.

(11.20)

Az élelmiszertörvény javasolt módosításával egyszerűsödne a gyártmánylap elkészítésének kötelezettsége külön jogszabályban meghatározott körben. Ez azért nagyon fontos, mert az az országgyűlési határozat, amiről én beszéltem, külön foglalkozik a kistermelői értékesítéssel és az azzal kapcsolatos feladatokkal. Nyilván azt tudjuk, hogy ezek a gyártmánylapok elsősorban a nagyobb előállítók számára készültek korábban. Ha tehát ezen a területen egyszerűsíteni szeretnénk, de olyan ágon, hogy azért megvédjük a fogyasztók érdekeit is, akkor bizony olyan gyártmánylapokat kell a jövőben előírnunk, legalábbis egy bizonyos körnek, amely ennek a kitöltésére is képes, hiszen egy kistermelőnél, egy hagyományosan előállított élelmiszernél nem szoktak laboratóriumi vizsgálatokat és egyebeket végezni. Tehát ez egy mindenképpen fontos eleme a dolognak.

A másik, hogy viszont ezt azért teljesen megszüntetni se lenne jó - és ezért helyeseljük azt, hogy a gyártmánylap és az élelmiszerkönyv Magyarországon megmarad -, mert ugyan vannak olyan vélemények, hogy ez a magyar termelők, a gyártók versenyhátrányát okozhatja, de én meg úgy látom, hogy főleg a járvány és egyéb ügyek fenyegetettsége kapcsán újra visszatér az a kérdés, hogy mennyiben segítjük a termelőket, ha megtartjuk a belső, viszonylag szigorúbb előírásokat, és a fogyasztókkal hitetjük el, és folyamatosan azt sulykoljuk, hogy azért érdemesebb magyar élelmiszert fogyasztani, mert ennek a gyártási folyamata teljes körben végigkísérhető. Én azt látom most már egy-két nagyobb áruházlánc esetében is, hogy ennek megvan a hatása, hiszen főleg a baromfi kapcsán most már a legtöbb helyen ki van írva, hogy kizárólag magyar baromfit árusítanak. Ez nyilván egy bizonyos átmeneti időre akár vissza is vethette az ilyen irányú eladásokat, de én azt gondolom, ennek legalább annyi hozadéka is lehet, ha ezt a munkát folytatjuk tovább, és különböző eszközökkel segítjük azt a tevékenységet, hogy a lakosság biztos lehessen abban, hogy márpedig, ami Magyarországon készül, pontosan az ilyen szigorú technológiai előírások miatt, azt biztonsággal vásárolhatják, és amennyiben a későbbi tárolási paraméterek is nyilván ugyanolyanok - ami viszont már nem a gyártók felelőssége -, akkor elvileg nem kerülhet rossz minőségű élelmiszer a fogyasztók elé.

A törvényjavaslat sok egyéb dologgal is foglalkozik. Az expozéban hallottuk, hogy az élelmiszer-biztonság növelése érdekében megemeli a minőségvédelmi bírság felső határát a duplájára, az élelmiszer-biztonsági hiba esetén a tétel értékének 1,5-szereséről a 3-szorosára, minőségi hiba esetén a tétel értékének 2-szeresére, sérülési hiba esetén a tétel értékének 60 százalékáról 1,5-szeresére. Ez mind olyan intézkedés, amit szorgalmaztunk ebben a javaslatban vagy országgyűlési határozatban is, hogy legyen elrettentő az a bírságmérték, amivel, mondjuk, az ilyenfajta problémákat kezelni lehet, mert azt azért lássuk be, hogy korábban azok a bírságolási tételek, amik érvényben voltak, nem igazán riasztották el azokat a nem mindig a fogyasztók érdekeit néző értékesítő hálózatokat, amelyek ennek kapcsán ezt a dolgot inkább kifizették, de nem tartották be a szabályokat.

A védjegytörvény felhatalmazó rendelkezését is pontosítja a törvényjavaslat, és pótolja azt a hiányosságot, hogy a jelenlegi fölhatalmazó rendelkezés nem szól a földrajzi árujelzői oltalomban részesülő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályok megállapításáról. Tehát önmagában az nem lehet mentség a minőség alól, hogy van egy áruvédjegye. Ennek a szigorúbb paramétereit igenis fel kell tárni, és az a célunk, hogy minél nagyobb körben legyenek ezek a védjeggyel ellátott termékek, hiszen ez önmagában garancia a fogyasztók részére. A másik, amit nyilván ez a törvény átvezet, hogy a közigazgatási eljárási törvényben megállapított alapeljárási határidőknél, amennyiben más határidőket kívánnának megállapítani, azt nem módosíthatja miniszteri szintű szabályozás, csak kormányrendelet vagy törvény, ezért emeli be ezeket a paramétereket a törvényjavaslat is a most elfogadandó jogszabályba.

Összefoglalásképpen: én azt gondolom, hogy nyilván önmagában ez a törvényjavaslat - ahogy már jeleztem - nem fogja ennek a területnek a teljes problémáját megoldani, de én egy nagyon fontos lépésnek tartom ennek a munkának a menetében. Meg kell tennünk azokat a további lépéseket is, amik a még mindig nem eléggé összehangolt és célirányos ellenőrzéseket végzik. Talán elindultunk egy olyan úton, amely meghozhatja azt az eredményt, hogy amikor már pontosan látjuk az Európai Unió folyamatait, ebből a csatlakozásból élelmiszerágon is a magyar termelőknek inkább előnye, mint hátránya legyen. Én úgy látom most az utolsó egy-két hónap eseményeit a járványhisztéria kapcsán is, hogy nem dolgoznak rosszul a hatóságaink, tehát kifejezetten kézben tartották ezt a kérdést, és ezért tartom én nagyon fontosnak, hogy ezekkel a törvényekkel is ezeket segítsük, és még további jogszabályokkal, hiszen ennek majd a végrehajtási rendelete lesz az, ami nagyon sok mindent pontosít még, amiről az idő rövidsége miatt természetesen nem tudtam szólni.

Tehát az MSZP-frakció támogatja ezt a törvényjavaslatot, és mielőbbi beszámolást várunk az országgyűlési határozat végrehajtása érdekében.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)