Felszólalás adatai

DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sokan lépten-nyomon megkérdőjelezik azt az állítást, hogy az egészségügy a 2010. évi költségvetés kiemelt területe. Nos, ha megnézzük a számokat, akkor azért azt lehet látni, hogy az Egészségbiztosítási Alapban a gyógyító-megelőző ellátás előirányzata növekszik, a gyógyszertámogatás előirányzata növekszik. Persze van, ami csökken, például az az összeg, amit az egészségbiztosítás intézményrendszere mint apparátus magára fordít, de ezzel a központi közigazgatás minden szervezete így van.

Ha részletesebben is nézzük, akkor a gyógyító-megelőző ellátás összege most úgy 720 milliárd forint körül áll, hogy ebben még nem lehet pontosan kalkulálni azt, hogy a bérpolitikai tárgyalások eredményeként mennyi kerül be, és mint ahogyan ezt tudjuk, és a mai egészségügyi bizottsági ülésen világossá vált, a kormány vállalni fogja annak a következményeit, hogy megállapodik - és reményeink szerint megállapodik - a szakellátás érdekképviseleteivel a kórházak, járóbeteg-szakrendelők finanszírozásáról, és ennek bizony van többletforrásigénye. Ha ezt nézzük, akkor azt gondolom, az egészségügyi ágazatba igenis jut nem jelentéktelen többletforrás. Ezt úgy kell értenünk és főleg értékelnünk, hogy időközben a jövő évi költségvetés egészére ránehezedik a pénzügyi, gazdasági válság elhárítását szolgáló intézkedési csomag. Az a helyes értelmezés, tisztelt képviselőtársaim, hogy az ágazat költségvetési súlyához képest kevesebb áldozatot kell hoznia, mint más ágazatoknak.

Ennyit arról, tisztelt Soltész képviselő úr, hogy pusztán csak a pénzügyi szemlélet érvényesül a jóléti ágazatoknál. Azt gondolom, ezek a számok, ezek az adatok ezt elég egyértelműen cáfolják.

Arról is élénk a vita, tisztelt Országgyűlés, hogy mire lesz elegendő ez a költségvetés az egészségügyben, hogyan érinti az egészségügyi szolgáltatók működését, és ami a legfontosabb, milyen hatással lesz a betegek ellátására és az ellátás biztonságára. Nos, itt szeretnék visszatérni az ellenzéki vezérszónok, Varga Mihály volt pénzügyminiszter úr egy tegnapi megállapítására, már csak a korrektség kedvéért, hiszen ő azt mondta, hogy egy, az Európai Unióban működő civil szervezet szerint az úgynevezett évente megállapított egészségügyi fogyasztási index tekintetében most Magyarország egy nagyságrenddel csúszott lejjebb a nemzetek rangsorában, csakhogy a képviselő úr egy nagyon szelektív értelmezést adott ennek a mutatónak.

El kell mondanom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy 2008-ban Magyarország 26 ország közül volt a 14., idén 33 ország közül a 20., miközben az értékelés szempontrendszere is megváltozott. Tehát azt tudom mondani, hogy Magyarország a válság ellenére továbbra is a középmezőnyben van, miközben például az eddig éltanuló Észtország sokkal mélyebbre zuhant, és más példákat is mondhatnék. Ezt csak azért jegyzem meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha már nemzetközi adatsorokat idézünk, akkor ezt tegyük illő alázattal és kellő árnyaltsággal.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy ha jut is pénz és többletpénz, márpedig jut az ágazatba, akkor bizony ez nagy felelősséget ró a politikára, különösképpen a szakpolitikára, hogy az egészségügyi szolgáltatók működését, a struktúrát, az ellátási szintek közötti kooperációt úgy igyekezzünk befolyásolni, hogy a rendelkezésre álló pénzek jobban hasznosuljanak. Itt bizony azt kell elmondanom, hogy előrébb tartanánk, ha számos reformtörekvés és reformpróbálkozás nem válik a demagógia áldozatává, ha a többpénztáras, de a nemzeti kockázatközösséget megőrző biztosítási rend és a vizitdíj is élő lenne a javításokkal együtt, de más területen is azt mondhatom, hogy sajnos riválisaink e téren megtagadták az együttműködést, és nem tudtunk elég áttörést elérni a kívánatos szerkezeti változásokban.

Az a meggyőződésem, hogy nem lehet már kitérni a kérdés elől, mert a szakértők között nagy egyetértés van abban, és ezt az Állami Számvevőszék jelentése is erősíti, hogy komoly szerkezeti változások nélkül a finanszírozási feszültségek folyamatosan és állandóan újratermelődnek.

(Tisztelt Országgyűlés! Az Egészségügyi Minisztérium fejezeti költségvetése nem sokkal ugyan, de nominálisan kevesebb.)

éva/Világosi-Móring-/ (Dr. Kökény Mihály)/pa

(11.40)

Tisztelt Országgyűlés! Az Egészségügyi Minisztérium fejezeti költségvetése nem sokkal ugyan, de nominálisan kevesebb, mint az ez évi várható teljesítés. Hozzáteszem, hogy a 6 százalékos átlaghoz képest ez kisebb mérték, 4 százalék körüli mérték. Itt valóban szükség van a legfontosabb célok közül kiválasztani azokat, amelyektől nem szabad forrásokat elvonni, és sorrendiséget, prioritásokat kell tudni megállapítani, és nyilvánvaló, hogy ilyen a járványügyi biztonság, a sürgősségi ellátás, ezek létfontosságú területek; itt nem lehet engedményeket tenni, és a szocialista frakció ezt a prioritási rendet elfogadja és támogatja.

Azt is megjegyzem, hogy az egészségügy területén nagy léptekkel folytatódik az uniós fejlesztések programja. Több tízmilliárd forintnyi önrészről kell jövőre is gondoskodni, és a kormány ezt is vállalja, és ezt is figyelembe kell venni, amikor megítéljük a fejezet és az ágazat költségvetését, mert hiszen épülnek az új kistérségi járóbeteg-ellátó központok, a mentőállomások, elindul a póluskórházak rekonstrukciója és számtalan olyan program, amely egy-egy térségben igazán érdemi változást hoz részben az egészségügyi rendszerben is, de a betegellátás minőségében is.

Tisztelt Országgyűlés! Az Egészségbiztosítási Alap bevételei tekintetében az a legfontosabb kérdés, hogy a már elhatározott járulékcsökkentés okozta bevételkiesést tudjuk-e pótolni a költségvetés más forrásaiból. Megnyugtatónak tartom, hogy a kormány olyan megoldás elfogadását javasolja, amely szerint az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke - tehát az az összeg, amelyet a költségvetés térít az Egészségbiztosítási Alapnak a járulékot fizetni nem képes nyugdíjasok, gyeses kismamák, gyermekek után - megduplázódik. Ezzel az állam által átengedett adóbevételek aránya az Egészségbiztosítási Alap bevételi oldalán az 50 százalékot is meghaladja, és úgy látom, hogy annak ellenére, hogy sajnos a válság miatt jövőre kell kalkulálnunk hiánnyal, de mégis az Egészségbiztosítási Alap stabilitását sikerül megőrizni.

Tisztelt Országgyűlés! Az Egészségbiztosítási Alap jövő évi költségvetésének egy fontos tétele, legalábbis az irány - az érdekképviseletekkel történt egyeztetés alapján - eldőlni látszik. Nyilvánvaló, és ezt most délelőtt a pénzügyminiszter úr az egészségügyi bizottság ülésén félreérhetetlenül kimondta, hogy ennek a remélhetőleg létrejövő megállapodásnak a következményeit a kormány vállalja, és módosító javaslatokkal átvezeti a költségvetésen. Ezek után - megismétlem - még inkább fontos lesz az, hogy a rendelkezésre álló forrásokat hogyan osztjuk el, vagyis tudunk-e olyan finanszírozási módszert, technikát megtalálni, és ezen túlmenően olyan szabályrendszert építeni, amely az alkalmazkodásra ösztönöz, amely alkalmas a reális teljesítmények elismerésére és a finanszírozási feszültségek újratermelődésének az elkerülésére.

A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja azt várja a kormánytól, hogy a többletforrással és egy új rendszerrel kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé teszi az egészségbiztosítási források elosztását, egy új finanszírozási feltételrendszert vezet be, ahol a források jobban hasznosulnak. De azt is várja és kéri a szolgáltatóktól, hogy vegyék figyelembe azt, hogy a pénz nem parttalan mennyiségben áll rendelkezésre, és igen, az egészségpolitika mellett az ágazat minden szereplőjének nagy felelőssége van abban, hogy ezeket a forrásokat hogyan hasznosítjuk.

Köszönöm szépen (Taps az MSZP soraiban.)