Felszólalás adatai

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A Párbeszéd képviselőcsoportjából „Aktuális ügyekről” címmel Mellár Tamás képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Képviselő úr, parancsoljon, öné a szó.

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Amikor először átfutottam a 2019-es költségvetést, akkor úgy láttam, hogy nincs benne semmi különös dolog. Aztán amikor elkezdtem benne elmélyülni, akkor egyre inkább világossá vált, hogy bizony van benne egy nagyon komoly változás. Mégpedig az, hogy az akadémiai intézetek költségvetését kivették az Akadémia költségvetéséből, és az újonnan megalakult Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz csoportosították át. Tették ezt úgy, hogy semmifajta előzetes egyeztetés nem volt az érintett Magyar Tudományos Akadémiával.Azok, akik egy kicsit is járatosak a költségvetési ügyekben, pontosan tudják azt, hogy ez a változtatás nem egy technikai változtatás, hanem nagyon is lényegi változtatás, ami a működésre jelentős kihatással van; ami azt jelenti, hogy elindult a kutatóintézetek államosítása, illetve a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségének megnyirbálása. Palkovics miniszter úr gyorsan sietett megnyugtatni a tudományos közösséget, hogy tulajdonképpen nem történt semmi különösebb dolog, nem kívánja a minisztérium irányítani a tudományt és a tudományos kutatást, pusztán koordinálni akarja.

Amikor aztán látszott, hogy ez nem nyugtatja meg az érintetteket, akkor azt ígérte, hogy létre fognak hozni elismert kutatókból egy olyan tudományos testületet, amelyik segít majd a kutatási pénzek elosztásában. Valószínűleg elkerülte miniszter úr figyelmét az a tény, bár ő is akadémikus, hogy ilyen tudományos testületet már nem kell létrehozni, hiszen ez 1825-ben megtörtént gróf Széchenyi hathatós együttműködésével, és úgy hívják, hogy Magyar Tudományos Akadémia. Arra lenne csak szükség, hogy tartsuk tiszteletben ennek működését, ennek függetlenségét mindenképpen biztosítani kellene.

Jogos igény természetesen persze az, hogy a költségvetési pénzeket és a kutatási pénzeket ellenőrizni kell. Ehhez azonban nincs szükség új intézményre és új minisztériumra, hiszen ez korábban is megtörtént. A Magyar Akkreditációs Bizottság ötévenként rendszeresen felülvizsgálta a tudományos kutatóintézetek működését, legutóbb két éve történt a társadalomtudományok területén ilyen, és én magam is részt vettem egy ilyen bizottságban. Azt gondolom, hogy ez helyénvaló dolog, ez felel meg az Alaptörvénynek is, hiszen az Alaptörvény kimondja azt, hogy tudományos kérdésekben csak tudományos testületek, csak tudományos közösségek hozhassanak döntést. Tehát itt nincs szükség arra, hogy egy minisztérium hozzon egy ilyen ellenőrzési döntést.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Kormánytagok! Ha önök azt gondolják, hogy a kutatási pénzek központosításával az innováció fel fog gyorsulni és a magyar gazdaság gyorsabban fog fejlődni, gyorsabban fog növekedni, mint a korábbiakban, akkor sajnos nagyon tévednek és nagyon csalódnak. Hiszen a tapasztalatok, az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy csak ott tudott jól működni a tudományos munka, ott fejlődött a tudomány igazából, ahol a tudományos szabadság megvolt, ahol a tudományos intézmények intézményi függetlensége biztosított volt, és csak ott tudott a gazdaság tartósan növekedni, felzárkózni, ahol tudott ezekre a tudományos eredményekre támaszkodni.

Azt gondolom, hogy ezek mindenképpen tények. Ha önök mégis fönntartják ezt a változtatást a költségvetésben, akkor a múltra szavaznak, akkor a lemaradásra szavaznak, akkor arra szavaznak, hogy a versenyképességünk továbbra is gyenge lesz.

Végezetül hadd mondjak még valamit: ennek az egész ügynek a folyománya az, hogy egy hetilap elkezdett már listázni arról, hogy kik a jó kutatók, mik a jó témák, és kik a rossz kutatók, mik a rossz témák. Ez engem a ’50-es évek gyakorlatára emlékeztet. Azt gondolom, hogy ez az út nem az erős és büszke Magyarországhoz vezet, ahogy az ’50-ek sem oda vezettek. Ezért kérem, változtassák meg véleményüket. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Diktatúra.) Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr elhangzott napirend előtti felszólalására Cseresnyés Péter államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Először is egy mondattal szeretném megnyugtatni, hogy azok a problémák, vagy azok a félelmek, amelyeket ön megfogalmazott, nem félelmek. Nem kell, hogy ettől féljenek, hiszen nekünk is az a célunk, hogy a kutatások folytatódjanak, és úgy folytatódjanak, legyenek azok az MTA keretén belül, más intézetek vagy intézmények keretén belül vagy éppen az egyetemek szervezésében, hogy azok a kutatások a magyar társadalmat és a magyar gazdaságot szolgálják.Hiszen ön is nagyon jól tudja, hogy Magyarország, a magyar gazdaság komoly kihívások előtt áll. Nem azokról a kihívásokról beszélek, amelyekkel meg kellett küzdeni a 2010-es évek elején, amikor nagyon-nagyon mély válságban volt Magyarország, és az elmúlt nyolc év kormányzása után sikerült a gazdasági válságból kihúzni a magyar gazdaságot. Most már másfajta kihívásokkal küzdünk; nem azzal, hogy magas a munkanélküliség, alacsony a foglalkoztatás, alig növekszik a gazdaság, hanem olyan kihívásokat kell teljesítenünk, hogy a megnövekedett munkaerőigény mellett hogyan lehet úgy teljesíteni a gazdaságnak, hogyan lehet úgy teljesítményre kényszeríteni és segíteni a vállalkozásokat, hogy a magyar gazdaság fejlődését továbbra is biztosítsák, és a cégeket, a cégben kifejtett munka minőségét európai színvonalon tudjuk tartani, vagy oda tudjuk fejleszteni.

Ehhez az kell, hogy a magyar kkv-kat fejleszteni, segíteni tudjuk a fejlődésüket, mind az innovációs tevékenység keretein belül, mind pedig a technológiaváltás segítségével. Hiszen sok esetben, ha hatékonyságra ösztönözzük a cégeket, termelékenyebbek lesznek. Ez megoldja például azt a feszítő munkaerőigényt is, amelyik a magyar munkaerőpiacon jelentkezik. Ehhez van szükség arra, hogy a kutatások irányítását integráljuk egy minisztériumhoz, amely segíti a kutatások koordinációját.

(9.40)

Hiszen a párhuzamos kutatásokat el kell kerülni, lehetőleg a kutatásokat úgy kell irányítani és úgy kell támogatni, hogy megfelelő módon, egymás kutatásairól tudva, azoknak a hatékonyságát erősítve végezzék a kutatók és a kutatóintézmények a munkájukat.

Az egységes szemlélet a stratégia végrehajtásához szükséges, hogy a hazai kutatás-fejlesztési, innovációs feladatok ellátását finanszírozó költségvetési támogatások is a leghatékonyabban hasznosuljanak, így az ITM tulajdonképpen egy koordinációs tevékenységet fog végezni. A kutatóintézetek esetében az a célunk, hogy ha lehetséges, jöjjenek létre együttműködések a kutatóhelyek között. Így az a félelem, amit ön mondott, nem fog megvalósulni, a pénz teljes mértékben az MTA-nak a rendelkezésére áll, mindössze előzetes egyeztetéseket kell végezni ahhoz, hogy a kutatás hatékonysága megfelelő legyen, és a magyar gazdaság, a magyar társadalom céljait szolgálja.

Nem titkolt célunk az, hogy az akadémiai kutatások a gazdaság erősítéséhez is hozzájáruljanak, azaz tevékenységük a nemzeti kutatás-fejlesztés rendszerében hangsúlyosabban jelenjen meg. Ez már csak azért is nagyon-nagyon fontos, hogy Magyarországon a kitűzött 1,8 százalékos GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás 2020-ra hatékonyabb forrásfelhasználást is jelentsen. Ennek érdekében az akadémiai kutatóintézeteknek képessé kell válniuk arra, hogy német intézetek példájára a gazdaság szereplőinek is szolgáltatást tudjanak nyújtani. Ezek az együttműködések jelenleg is léteznek, például a svédországi európai spallációs forrás esetében, ahol a hazai kutatóintézetek és vállalkozások közösen végeznek kutatás-fejlesztésen alapuló beszállításokat.

A kutatóintézeti hálózat alakítását az MTA már korábban elvégezte, racionalizálta - erről ön is beszélt. A hálózat hatékonyságát szakpolitikailag is jobban kívánjuk támogatni, éppen azért, hogy egy olyan erős nemzeti kutatóhálózat jöjjön létre, amely nemcsak tudományos, de gazdasági szereplők számára is partner tud lenni a kutatás-fejlesztés területén. Én azt hiszem, hogy emellett nagyon-nagyon fontos lenne például azt vizsgálni önöknek, a Párbeszéd-frakciónak, hogy abban az esetben, ha azokat az elveket, azokat a politikai szándékokat meg tudnák valósítani, amelyeket önök meghirdettek, hogyan tudná ezt a magyar társadalom elfogadni, és hogyan tudná a magyar gazdaság finanszírozni, például az alapjövedelmek bevezetését - munka nélkül akarnak önök embereknek pénzt adni; vagy akár megszüntetnék a családi adókedvezményt, annak az elismerését, hogy a családok gyermekeket nevelnek a magyar társadalom megerősítése érdekében. Vagy éppen eltörölnék a családi (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) otthonteremtési kedvezményt, hogy a családok önálló otthonhoz jussanak. Ezekről szerintem a belső vitákat folytassák le! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai