Felszólalás adatai

KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha a dolog olyan egyszerű lenne, hogy megfelelő árvízvédelmi programmal biztosan mondhatnánk, hogy árvíz nem fogja sújtani Magyarország egyetlen térségét sem, akkor nyilvánvalóan már az elődeink is és mi is erre a programra áldásunkat adtuk volna és megvalósítottuk volna. De hát ön is tudja, hogy több mint százötven éve folyik a versenyfutás egy biztonságosabb védekezési környezet kialakítása és ezzel párhuzamosan változó, de az utóbbi időszakban egyre intenzívebb és magasabb árhullámokban jelentkező áradási jelenségek.

Magyarország árvízi szempontból - ezt ön is tudja - a legveszélyeztetettebb ország Európában, 4200 kilométer hosszú hazai árvízvédelmi rendszerünk pedig Európa legfejlettebb árvízvédelmi rendszere. Több mint 150 éve épül és alakul ez az árvízvédelmi rendszer. Ennek szerves részeként nem is a legutóbbi nagy árvizek idején, hanem már a '90-es évek elején kezdett kialakulni a Vásárhelyi-program, amellyel a következő 25 esztendőre, sőt az eredeti tervek szerint a következő 50 esztendőre a védekezés tapasztalatai alapján új védekezési elemek, elsősorban árapasztó tárolók beépítésével - és nem csak a gátak emelésével - a nagyobb biztonság kialakítására kezdtünk törekedni.

Tisztelt Képviselő Úr! Éppen azért mondtam ezeket a bevezető szavakat, hogy aláhúzzam, ez elég komoly kérdés, ahol csak komoly mondatoknak szabad elhangozni még a magyar parlamentben is. A Vásárhelyi-terv keretében ugyanis az elmúlt két esztendőben összesen 22 helyszínen indult el a munka csak a Tisza mentén, és ebből 12 helyszínen el is készültek a létesítmények, ne mondjuk tehát azt, hogy nem készült el egyetlen létesítmény sem.

Az egyik legnagyobb árapasztó tározó, a cigándi árvízi tározó építése 2005-ben megkezdődött, az idén várhatóan be is fejeződik, a tiszaroffi tározó építése is megkezdődött, Tivadar térségében és a Szolnok alatti tiszai szakaszon a nagyvízi meder vízelvezető képességét javító beavatkozási munkálatok is megkezdődtek. Ezek a beruházások költségvetési forrásból valósultak meg, az elmúlt esztendőben, csak 2006-ban több mint 11 milliárd forintot biztosított a költségvetés a tárca számára az ilyen típusú árvízi védekezési elemek megépítésére.

És a következő esztendőkben én nem hibának, hanem okos tervezésnek tartom, ha a több tíz milliárdos, egész pontosan a következő mintegy hat esztendőben nagyjából 155 milliárdos árvízi beruházásokat és az árvízvédekezéshez kapcsolódó létesítményeket, fejlesztéseket nem a központi költségvetésből, hanem európai uniós forrásokból valósítjuk meg. Nem is kell pályázni, ön is tudja, hogy ez nem a szó klasszikus értelmében vett pályázati forrás, ahol valamilyen önkormányzat pályázik ezekre a forrásokra, ennek döntő része központi beruházásként valósul meg az Európai Unió által megszabott keretek és feltételek között, hatékony módon. Éppen ezért azt gondolom, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv egyik legsikeresebb eleme éppen az, hogy a hazai elvégzendő infrastrukturális fejlesztéseket össze tudta egyeztetni az uniós támogatás logikájával, éppen ezért azt kérem, képviselő úr, hogy támogassuk közösen ezeket a terveket.

Kérem, fogadja el a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)