Felszólalás adatai

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kijelölt bizottságok jegyzőkönyveiből, valamint az eddig elhangzottakból is kitűnik, hogy az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló T/2716. számú törvényjavaslatot minden frakció támogatta. A törvény célja - mint ahogyan az általános indoklásban is olvasható - ugyanis a keretegyezménnyel és a jegyzőkönyvvel kapcsolatos jogi és intézményi keretrendszer felállítása, valamint az annak megfelelő működéséhez szükséges szabályok meghatározása, vagyis a vállalt nemzetközi kötelezettségek betartása.

Azon túlmenően, hogy általánosságban az éghajlati rendszerre gyakorolt veszélyes emberi hatás megakadályozását tűzzük ki elsődleges célként, a kibocsátások hiteles nyilvántartását és az ezzel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettséget is tartalmazza a törvényjavaslat. Mivel a jegyzőkönyv 2005. február 16. óta hatályban van, az abban vállalt kötelezettségek Magyarország szempontjából is jogilag érvényesek, tehát az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésén kívül már a 2008-2012-es vállalási időszak előtt is vannak kötelezettségeink. Ilyen például a kiotói egységek mint kincstári tulajdonban lévő vagyoni értékű jogok létrehozása és a velük való gazdálkodás megalapozása, a nyilvántartást végző nemzeti forgalmi jegyzék, valamint egy, az üvegházhatású gázok nyilvántartását végző nemzeti nyilvántartási rendszer létrehozása és működtetése.

Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény rendelkezéseit is kiegészíti a törvényjavaslat a jegyzőkönyv alapján létrehozott úgynevezett rugalmassági mechanizmusok hazai működésével kapcsolatos alapvető rendelkezésekkel. Ugyanakkor a törvényjavaslat a nemzeti jelentéstétel címet viselő 7. §-a így szól: "Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, illetve nyelőkkel történő eltávolításával és egyéb éghajlatváltozással kapcsolatos jelentéstételt a miniszter teljesíti a 280/2004/EK határozat rendelkezéseinek, illetve a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően." Ez a kötelezettségünk eddig is megvolt, mégis az Európai Parlament honlapján ez olvasható: "A bizottság első írásbeli figyelmeztetésben részesít nyolc tagállamot, amelyek elmulasztották leadni az EU-kibocsátáskvóta kereskedelmi rendszerének második időszakára vonatkozó nemzeti kiosztási tervet. A leadás határideje a kibocsátáskereskedelemről szóló irányelv értelmében 2006. június 30. volt. Az érintett tagállamok a következők: Ausztria, Cseh Köztársaság, Dánia, Magyarország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia. Ezek a tagállamok ugyan dolgoznak az nkt-n, de még nem küldték el a dokumentumot a bizottságnak." Vagyis kötelezettségvállalásunk ellenére azt nem teljesítettük maradéktalanul. Vajon jelent-e a jelen törvényjavaslat erre vonatkozólag erősebb garanciát?

Az Európai Unió környezetvédelmi biztosa így nyilatkozott: "A tagállamok megbízható beszámolói kulcsfontosságúak ahhoz, hogy megnyerhessük az éghajlatváltozás elleni harcot." Ezt nekünk is komolyan kell vennünk, ezért felhívom az újonnan kinevezett miniszter úr figyelmét arra, hogy a törvényekben is szereplő tájékoztatási és jelentési kötelezettségünknek maradéktalanul tegyünk eleget. Így nem fordulhatna elő például az sem, hogy az Európai Bizottság ugyan csak 2007. április 16-án zárta le a Magyarország által a szén-dioxid-kibocsátási egységek kiosztásáról benyújtott európai kibocsátási kereskedelmi rendszer 2008-tól 2012-ig terjedő kereskedelmi időszakára vonatkozó nemzeti terve értékelését, mégis a jelen törvényjavaslatot már április 6-án benyújtotta a magyar kormány, mintegy megelőlegezve az Európai Bizottság jóváhagyását.

(20.10)

A törvényjavaslatnak vannak költségvetési vonzatai is, amire szintén szeretném felhívni elsősorban a kormánypárti képviselők figyelmét. A 13. §-ban például ez áll: "A Magyar Köztársaság területén megvalósítandó együttes végrehajtásban részt vevő jogi személyek az együttes végrehajtási projekttevékenység kibocsátás csökkentése megkezdésének a napján egyszeri felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A környezetvédelmi hatóság a felügyeleti díjat a nemzeti nyilvántartási rendszer működésével kapcsolatos tevékenységének fedezetére fordítja. A felügyeleti díj mértékét az adott évre vonatkozó költségvetési törvény határozza meg." Tehát a megvalósulás nagymértékben függ a költségvetésben erre szánt összegtől, amit a 2007. évi ÁSZ-jelentés is alátámaszt.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium gazdálkodására vonatkozó fejezetben az áll, hogy arra 2004-től döntően a központi források szűkülése hatott. Idézem az idevonatkozó részt: "A források szűkítése miatt késik a törvényekben rögzített, illetve az EU felé vállalt programok teljesülése." Szeretnénk, ha a 2009-es ÁSZ-jelentésben nem találkoznánk hasonló megállapításokkal.

A miniszter úr a bizottsági meghallgatás során hasonló tárgyú felvetésemmel kapcsolatban kifejtette, hogy az ÁSZ jelentésében foglaltak nagyon fontosak, azokkal egyetért, de miniszterként abból tud gazdálkodni, amit a képviselők megszavaznak. Idézem: "Tessék megszavazni, tessék odatenni, odaállni, segíteni abban, hogy a költségvetés jó irányban változzon!" Ez viszont elsősorban a kormánypárti képviselőkön múlik.

Azt, hogy kiemelten nagy fontosságú és tovább nem halogatható ügyről van szó, talán nem kell külön hangsúlyozni. Szintén az Európai Parlament honlapján olvasható, hogy ha így folytatjuk, ötven éven belül új bolygóra lesz szükségünk. Sigmar Gabriel német környezetvédelmi miniszter jutott erre a megállapításra az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport előterjesztése alapján, amiből kiderül, hogy az évszázad végére Földünk átlaghőmérséklete várhatóan 4 Celsius-fokkal, a tengerszint pedig 28-43 centiméterrel fog emelkedni.

A közlekedés szerepe sem elhanyagolható, amire Hegyi Gyula szocialista képviselő hívta fel a figyelmet, idézem: "A közlekedés az éghajlatváltozás egyik fő okozója. A közúti közlekedés ötször annyi energiát használ fel ugyanannyi utas szállítására, mint a vasúti közlekedés." A szándék és a megvalósítás tekintetében itt sem teljes az összhang. Gondoljunk csak a hazai aktualitásokra: vasútvonalak szüneteltetése vagy teljes megszüntetése. Javaslom egyébként a kormánypárti képviselőknek a Magyar Természetvédők Szövetségének honlapján található karbonkalkulátor kibővítését egy olyan funkcióval, amely kiszámítja, hogy mennyi többlet-szén-dioxid kibocsátásával jár például egy vasútvonal megszüntetése vagy menetjegyek árának emelése, de említhetném a kórház- és az iskolabezárások következtében jelentkező forgalomnövekedés követését is ebben a tekintetben.

Mi lehet az oka annak, hogy az utóbbi időben szinte teljesen eltűntek a diákok azokról a vonatokról, amelyek korábban túlzsúfoltak voltak? Csak nem az ötször annyi energiát felhasználó közúti közlekedést részesítik előnyben a vasúttal szemben? Hangsúlyozom, hogy nemcsak nemzetközi kötelezettségünk teljesítéséről van szó. Saját érdekünk is azt diktálja, hogy fontoljuk meg a német környezetvédelmi miniszter úr szavait, és mivel egy sokösszetevős témáról van szó, a legapróbb részletekig át kell gondolni minden döntést környezetvédelmi szempontból is. Azt pedig már talán mondanom sem kell, hogy a törvény költségvetési fedezet nélkül semmit sem ér.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)