Felszólalás adatai

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Menet közben megoldok egy technikai problémát, mert szétszedtem a mikrofonomat. Köszönöm szépen a türelmüket.

A Szabad Demokraták Szövetsége országgyűlési frakciója támogatja a törvényjavaslatot. Szeretném itt felidézni azt - nem volt erre lehetőség technikai okok miatt -, hogy a környezetvédelmi bizottságban egy egyhangú döntés született, csakúgy, ahogy - az előttem szóló képviselő által elmondottakból megtudhattuk - más parlamenti bizottságban is. Miről is van itt szó? Az idén a Magyar Köztársaság Országgyűlése már elfogadta, ratifikálta azt az egyezményt, amelyhez való csatlakozásunk technikai részletszabályozásainak konkretizálását tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyről most itt vitatkozunk. Én abban bízom, hogy az Országgyűlésben ugyanolyan széles körű egyetértés lesz majd ebben a kérdésben, mint a parlament szakbizottságaiban az megnyilvánult.

Miért fontos ez? Hosszan lehetne persze beszélni a klímaváltozásról úgy általában, magam nem vagyok arról meggyőződve, hogy ezen a kései órán egy olyan törvényjavaslatnak a vitájában, amit széles körű parlamenti, szakmai és politikai egyetértés látszik övezni, erre nagyon nagy szükség lenne. Nem hiszem, hogy egymást kellene itt ebben a körben győzködnünk a klímaváltozás jelentőségéről, illetve annak a politikai fontosságáról, hogy a különböző államok, a különböző társadalmak, a különböző gazdaságok és ezek meghatározó szereplői hogyan próbálják meg felvenni a küzdelmet a klímaváltozás jelentette fenyegetéssel. Aki követi ma a világban és hazánkban zajló eseményeket, az tudja, hogy az elkövetkezendő évek, évtizedek társadalmi, politikai kérdései közül az egyik legfontosabb kérdés az, amelyről ma itt beszélünk, és egy olyan kérdés, amelyről fontos, hogy ma itt beszéljünk, még akkor is, ha az igazi, komoly jelentőségét lehet, hogy csak néhány év múlva fogjuk látni, vagy csak néhány év múlva látnánk annak a nagyon súlyos következményét, ha nem kezdenénk erről most, időben beszélni.

Egyetlenegy példát szeretnék csak mondani annak alátámasztására, hogy szerte a világban nagyon sok helyütt értik és tudják ennek a kérdésnek a jelentőségét. A tegnapi napon volt Franciaországban az elnökválasztás. Az elnökválasztás győztese a legelső beszédében gyakorlatilag, ha diplomatikusan is, de felszólította az Amerikai Egyesült Államokat, hogy csatlakozzon a kiotói egyezményhez. A francia köztársasági elnök megválasztásának napján legelső, a győzelmet megköszönő tízperces beszédében fontosnak tartja, hogy erre a kérdésre kitérjen. Azt látjuk, hogy Európa meghatározó államainak vezetői hasonlóképpen gondolkodnak. Az Európai Unió ebben, ha tetszik, egy fontos szerepet vállal a világban, és ezen belül ez a szerep természetesen Magyarországra is vár, Magyarországnak is fontos részesévé kell válnia ennek a folyamatnak.

Mi azt gondoljuk, hogy az a technikai szabályozás, amely részletezi mindazt, amit vállaltunk a kiotói egyezményhez való csatlakozással, Magyarország, a magyar gazdaság, a magyar társadalom hogyan képes teljesíteni, azt gondoljuk, hogy erre ez a törvényjavaslat alkalmas. Azonban azt is fontos elmondani, hogy természetesen, ha elfogadjuk a következő néhány hétben ezt a törvényjavaslatot ebben a formájában vagy esetleg néhány módosítással, természetesen semmilyen problémát nem oldottunk meg, hiszen ez a törvény - remélem, hogy ez lesz belőle hamarosan - csak egy útnak a kezdetét jelenti, annak az útnak a kezdetét jelenti, amelyre Magyarország lépve elindul abba az irányba, hogy számokban mérhető és számon kérhető módon vegye föl ezt a küzdelmet. És ez, azt gondolom, kormányzati ciklusoktól független dolog, ezeket a számokat, ezeket az adatokat időről időre természetesen kontrollálnia kell majd a különböző szakmáknak és a különböző politikáknak.

Befejezésképpen hadd szóljak még röviden arról, hogy sem a kormány, sem a parlament nem tudja egyetlenegy ilyen törvénnyel kipipálni ezt a feladatot, nagyon sok vonatkozó jogszabályban, sok más területen lépnie kell és kellett már a magyar kormányzatnak és a magyar parlamentnek, hiszen ha csak azt nézzük, hogy milyen fontos feladatok várnak, mondjuk, egy gazdasági minisztériumra az energiapolitika területén, és ott mennyi mindent lehet tenni annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság hatékonyan és eredményesen tudjon számokat felmutatni ezen a területen, akkor, azt gondolom, ezt nem kell ragozni.

Befejezésképpen, mondom még egyszer, tehát annak a véleményünknek szeretnénk hangot adni, hogy természetesen ez a törvény nagyon fontos, és szükség van rá, de ennek a szemléletnek, amit a kiotói egyezmény elfogadása és a hozzá szükséges jogszabályok megalkotása jelent, a kormányzati munka egészét át kell hatnia, és nem idén májusban és nem idén, hanem az elkövetkező években és évtizedekben folyamatosan.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)

(19.50)