Felszólalás adatai

DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): (Tablóképet tart a kezében.) Tisztelt Miniszter Asszony! Egy országgyűlési képviselő sokkal földhöz ragadtabb ember, mint egy miniszter, aki az egész népet óhajtja boldogítani, éppen ezért én csak egy egész kis csoport nevében próbálok kérdést feltenni önhöz, amelyik a megszűnő kórházakból kiszoruló gyerekekről szól. Konkrétan azt, hogy a minisztérium miért nem tervezett valamilyenfajta rendszert, aminek eredményeképpen ezeknek a betegeknek az átadása egyik orvostól a másikig közvetlenül történik.

Ha rátekint erre a képre (Felemeli a tablót.), olyan betegségcsoportban szenvedő gyerekeket ábrázol az évenkénti táborukban, akiknek bizony az életidejük rövid, maximum húsz év, ennyi az Egyesült Államok irodalmi adatai szerint a túlélés. Ezek a gyerekek ugyan megjelennének a svábhegyi gyermekkórházban, azonban már nem tudnak hol megjelenni. A képviselőjük ugyan bement a minisztériumba, de ott azt a választ kapta, hogy menjenek a területileg illetékes kórházba, a területileg illetékes kórházban azonban sajnos olyan szakember, aki ezt a betegségcsoportot vezetni tudja, nincs. Éppen ezért ezek a gyerekek egyik helyről a másikra hányódnak.

Azt gondolom, hogy ugyan kisebbségről van szó, de egy országban az erkölcsi nívó minőségét, sőt az irányítás minőségét meghatározza, hogy hogyan bánunk olyan betegekkel, olyan gyerekekkel, akiknek a legnehezebb a sorsuk. Azt gondolom, hogy egyszer kiküldeni egy miniszteri biztost abba az intézetbe és utána nem szólni hozzájuk, csak azt, hogy holnapra ürítsétek ki, ez sok.

Tisztelettel kérem, hogy az eddigiektől eltérően a szakmához illő alázattal válaszoljon erre a kérdésre! Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)