Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek a segítségemre. Köszöntöm a kedves vendégeinket, és mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat.

Tisztelt Ház! Szomorú kötelességemnek teszek eleget azzal, hogy tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést: az elmúlt időszak alatt két volt képviselőtársunk hunyt el.

Kálmán András 1998-ban indult először országgyűlési választásokon, ahol az MSZP színeiben Fejér megye 3. számú választókerületében szerzett mandátumot. Három cikluson át volt a körzet országgyűlési képviselője. A törvényhozásban eltöltött évei alatt a Gazdasági bizottság, illetve a Gazdasági és informatikai bizottság munkáját segítette. Munkássága szűkebb hazájának életében is fontos szerepet játszott: 1999-től 11 évig volt Dunaújváros polgármestere. Életének 68. évében hunyt el.

Barsiné Pataky Etelka az 1994. évi országgyűlési választásokon az MDF budapesti területi listájáról került az Országgyűlésbe. Itt 1996-tól a Néppárt-MDNP frakciójának színeiben folytatta munkáját. Megbízatása alatt a Költségvetési és pénzügyi bizottság, a Környezetvédelmi bizottság és a Gazdasági bizottság tagja volt. 2000 után három éven át volt Magyarország bécsi nagykövete, majd az uniós csatlakozás utáni első európai parlamenti választáson a Fidesz listáján szerzett mandátumot. 2009-ben a Magyar Mérnöki Kamara elnökének választották. Életének 77. évében hunyt el.

Kérem önöket, hogy néma felállással adózzunk elhunyt képviselőtársaink emléke előtt. (A teremben lévők néma felállással adóznak az elhunytak emlékének.) Köszönöm.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2014-ben a Magyar Ápolási Egyesület szakmai érdekvédelmi szervezet kezdeményezésére az Országgyűlés február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna születésének napját a Magyar Ápolók Napjává nyilvánította.

Kossuth Zsuzsannát 1849 áprilisában az Országos Főápolónői Hivatal vezetőjének, azaz „az összes tábori kórházak főápolónőjévé” nevezte ki bátyja, Magyarország későbbi kormányzó elnöke: Kossuth Lajos. A kinevezés után néhány héttel már 72 tábori kórház létesült, amelyekben a főápolónő felhívására önkéntes magyar nők és férfiak látták el a magyar függetlenségért és szabadságért folytatott harcban megsebesült honfitársaikat. Kossuth Zsuzsanna a szabadságharc bukásáig fáradhatatlanul végezte feladatát, szerepvállalása miatt a későbbiekben a császári igazságszolgáltatási rendszer felelősségre vonta, életének utolsó éveiben emigrációba kényszerült.

Néhány évvel később a krími háborúban Florence Nightingale teremtette meg a harctéri betegápolás alapjait és emelte megbecsült hivatássá az ápolónővérek munkáját. Ennek emlékére május 12-én ünnepelik világszerte az ápolók világnapját.

Tisztelt Országgyűlés! A négy évvel ezelőtti határozattal a törvényhozó célja nem egyszerűen egy gesztus vagy egy történelmi személy emlékének megörökítése volt, hanem azon túlmutatóan az ápolói munka megbecsülésének hangsúlyozása és ezáltal presztízsének emelése, valamint annak tudatosítása, hogy az ápolói életpálya fejlődésének előmozdítását minden eszközzel segíteni kell.

A betegápolás nem egyszerűen egy magas szintű szakmai tevékenység, hanem nagy áldozattal járó, valódi elkötelezettséget, alázatot és nagy munkabírást igénylő hivatás, a mindennapi szakmai és emberi kihívások professzionális kezelésének képessége.

A magyar ápolásügy úttörőjének születésnapján elismerésben részesítik a legkiválóbb ápolókat, számunkra pedig jó alkalom ez arra, hogy a teljes ápolói kar felé kifejezzük hálánkat és megbecsülésünket áldozatos munkájukért.

Tisztelt Országgyűlés! Most munkánkat napirend előtti felszólalással kezdjük meg. Elsőként az MSZP képviselőcsoportja vezetőjének, Tóth Bertalannak adom meg a szót, aki „Változás kell Magyarországon!” címmel fogja a felszólalását elmondani. Parancsoljon!