Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, néhány elhangzott kérdésre, felvetett problémára szeretnék reagálni.

Az első mindenképpen Józsa István felszólalása. Józsa István képviselő úr nem mondott igazat akkor, amikor azt mondta, hogy a Czeglédy-ügyben az adóhatóság politikai megrendelésre járt el. Nem igaz, ez hazugság. Öntől ott az MSZP-frakcióban ez már teljesen elfogadható és megszokott, hogy hazudik, hiszen volt, hogy a miniszterelnöke is bevallotta, hogy hazudtak. Ugyanis el kell fogadni, hogy ha valaki elcsalja az adót, nem fizeti be az államnak a közterhet, az adóhatóság, a hatóság előbb-utóbb utoléri, és számon fogja kérni ‑ ez történik a Czeglédy-ügyben is, és semmi más.

Most pedig néhány elhangzott szakmai felvetésre, kérdésre szeretnék reagálni, először is ami az előterjesztés hosszát illeti, az átláthatóságát illeti, a jogbiztonságot illeti. Úgy gondolom, bár önöknek ez bizonyára elfogadhatatlan, hogy ez a törvényjavaslat, ez a két törvényjavaslat és még az ezen felüli szabályozás pontosan ezt fogja biztosítani, ugyanis innentől kezdve kikerül a közigazgatási eljárási rendből az adóügyi eljárás teljes egészében, hiszen gondoljuk el, hogy csak például a jogorvoslatnál, a fellebbezéseknél nincs másik olyan szervezet, ugyanannál a szervezetnél kell fellebbezni, sőt a harmadfokú fellebbezés, a felügyeleti intézkedés is ugyanannál a hatóságnál történik, annak a vezetőjéhez kerül a benyújtás.

Ami a hosszát illeti, a paragrafusszám csalóka, ugyanis a paragrafusszám valóban több, viszont könnyen átlátható és értelmezhető, rövid paragrafusok vannak, ellentétben az előző Art.-tal, közérthetőek, és hogyha megnézzük a terjedelmét, igaz, hogy több, de azért több, mert ‑ ma már többször elhangzott ‑ az adóeljárás egy teljesen külön utat fog ezután bejárni, nem kell másik törvényt nézni, nem kell a közigazgatás rendjéről szóló törvényt nézegetni mindig, hogy jaj, mi is van abban, mert önmagában ez a két törvény szabályozza majd az eljárást. Ezért tűnik hosszabbnak, de valójában nem hosszabb, és ezért mondják önök, hogy ez átláthatatlanabb, holott ez nem igaz. Pontosan hogy most ezzel a két törvénnyel megteremtjük azt, hogy teljesen átláthatóvá válik az adózási eljárási rend.

Kritikát kapott a jogorvoslat, a jogorvoslati eljárás, márpedig az igenis helyes, hogy az adózó az elsőfokú eljárásban minden bizonyítékot mutasson be az adóhatóságnak. Ugyanis több esetben előfordult az, hogy az adózó arra játszott, hogy a későbbi jogorvoslati eljárások során tárt fel valós bizonyítékokat, aminek az volt a célja, hogy elhúzza az eljárást, az elévülésre játszott, hogy az adóhatóság aztán a jogorvoslat során a bírósági vagy más hatósági döntésből eredően visszaadta az adóhatóságnak az eljárást első fokra, és innentől kezdve az elévülés miatt nem tudta megállapítani adott esetben az adóhiányt. Ez igenis az állam javát szolgálja, az állami költségvetés javát szolgálja; igen, az adózónak pedig azt jelenti, hogy nem húzhatja el a bizonyítékok feltárását, hanem az elsőfokú adóhatósági eljárásban azokat rendelkezésre kell bocsátania.

A harmadik a felügyeleti intézkedés, hogy ezentúl csak egyet lehet beadni, és a jogerős végzést követően egy évben belül. Gondoljuk el, hol van, milyen eljárásban lehet még olyat tenni, hogy egyébként míg az adóbefizetés el nem évül, lényegében naponta lehetne felügyeleti intézkedést kérni az adóhatóságtól! Ilyen sehol nincs.

(11.50)

Igenis felhívja az adózó figyelmét a jövőben arra, hogy csak egyszer teheti ezt meg, adóhatóság vezetőjéhez, illetve a nemzetgazdasági miniszterhez, ha törvénysértést lát, és annak is időbeli korlátja kell hogy legyen. Hiszen előfordult az, hogy az adózók egy felügyeleti intézkedés elbírálása után azonnal adtak be egy újabbat, és lényegében évekig ezt tették, holott semmilyen új tényt, semmilyen új bizonyítékot nem tudtak feltárni az eljárás során, egyszerűen csak hobbivá vált az, hogy a felügyeleti intézkedési eljárást kérték.

Feltételes adómegállapításra is érkezett kritika. Ez egy OECD-gyakorlat, nemzetközi gyakorlat, Magyarországon ez egy jól működő gyakorlat. Ez a feltételes adómegállapítási határozat nem állapíthat meg többletadót, lényegében csak a jogszabályt értelmezi, ami segítséget ad egy-egy adózónak arra, hogy adott ügyben hogyan járjon el. Ezt az intézményt egyébként Magyarországon elfogadják, mi több, el is ismerik, és a jövőben is ezt alkalmazandónak tartjuk.

Miért feleződik az adóbírság mértéke akkor, ha az elsőfokú eljárás során lemond a fellebbezési jogáról? A törvényjavaslat szerint marad a 200 százalékos adóbírság. Ez az egyik fontos dolog, és ez lecsökken 100 százalékra, ha vállalja, hogy befizeti az elsőfokú eljárás során. Voltam egy konferencián, ahol adószakértők többen elmondták, hogy a 200 százalékos adóbírság, ezen felül még van a megállapított adó és annak a 200 százaléka, ez egy üres halmaz, az üres halmaz azt jelenti, hogy ezt meg lehet állapítani, de ha megnézzük azt, hogy az adóhatósághoz az államkasszába hány esetben folyt be maga a megállapított adóhiány és annak még a 200 százaléka, akkor azt látjuk, hogy ez töredék. Ez 1-2 százalékban mérhető. Ez egy jelképes bírság, ami adóbevételt az államnak nem jelent, ezért sokkal jobb és észszerűbb az, ha az adózót arra vesszük rá, hogy alacsonyabb bírságmértékkel egy elkövetett hiba után azt elismerve, azt az állami költségvetésnek szankcióként megtérítve, de egyrészt nincs másodfokú eljárás, nem húzódik az ügy, másrészt pedig a költségvetés is gyarapszik.

Az LMP-től több kritikát is kaptunk. Hogy a minősítési eljárások politikai alapon történnek ‑ hát, ez képtelenség. A törvény mindenkire vonatkozik. Amikor az adóhatóság negyedévente minősít, nem politikai jelzések alapján teszi ezt, hanem a törvényi előírások alapján teszi meg az adott igazgatóság. Hogy ez egy látszatjogszabály, látszat az, hogy csökkennek az ellenőrzési határidők, ezt kimondottan megcáfolom.

Azt gondolom, pontosan az a lényeg, hogy csökkenni fognak, és ezt fogják tapasztalni az adózók. Fontos az is, hogy mi hangzik most el a parlamentben, de a legfontosabb mégis az, hogy az adózók mit fognak majd tapasztalni ebből a törvényjavaslatból, abból, hogy igenis le fog zárulni 365 napon belül, és igenis az adóhatóság a rövidített eljárási határidőket tartani tudja, és ezáltal az adózóknak egyféle biztonságot, kiszámíthatóságot fog tudni biztosítani az adóhatóság az új törvények által.

A képviselőnő asszonynak mondom, Demeter Mártának, hogy én szalaggyűjtő vagyok. Szeretném elmondani, hogy én egyéni országgyűlési képviselő vagyok már az ötödik ciklusban, 20 éve. Nem tudom, ön nyert-e már egyéni körzetet. Még nem. (Szilágyi György: Ez hogy jön ide? ‑ Demeter Márta: Mandátumegyenlőség van!) Akkor nem tudhatja, milyen az, hogy százezer embert képviselni vagy százezer ember között lenni 54 településen. Én ezt a munkát elvégzem. A szalagok mögött, amit átvágok, mindig egy fejlesztés és egy beruházás van, és mindig egy település öröme van, emberek öröme is. Ha megengedi, ha időm engedi, majd szombaton vagy pénteken délután, amikor hazamegyek, akkor továbbra is folytatni fogom, de amellett persze ezt a munkámat is elvégzem. Ezt nem veszem kritikának. Ez egy pikírt megjegyzés. Gondolkodjon el rajta, hogy valójában nem engem kritizál, hanem azokat az embereket, akikhez odamegyek és együtt ülünk egy út-, egy óvodafejlesztésnél vagy egy iskolaátadásnál.

Visszatérve, sok-sok politikai vélemény hangzott el, aminek semmi köze a törvényjavaslathoz. Ha megengedik, ezekre nem reagálnék. Viszont ami a törvényjavaslathoz kapcsolódik, öt olyan dolgot szeretnék elmondani, amit nem hiszem, hogy lehet vitatni, de egyrészt már megtörtént a változás a bevezetésre, másrészt pedig folyamatban van, illetve ez a törvényjavaslat biztosítja majd ezt. Például az e-szja rendszere, kritikát kapott az ellenzéktől, jönnek a söralátéttel. Nincs már söralátét! Ha hiszik, ha nem, tisztelt ellenzéki képviselők, az e-szja rendszere azt jelentette, hogy Magyarországon 1 millió 400 ezer ember semmit nem csinált. Nem kellett söralátét, nem kellett tollat elővenni, hanem csak otthon ült, és május 22-én éjszaka nulla órától érvényes adóbevallása volt. Ettől jobb, könnyebb vagy valóságosabb bürokráciacsökkentést nem nagyon lehet elképzelni; 1 millió 400 ezer ember semmit nem csinált. Ezt kritizálni? ‑ önök szerintem le vannak egy kicsit ebben a kérdésben maradva.

Az e-szja rendszerét tovább fogjuk fejleszteni. Ez azt fogja jelenteni, hogy átvesszük… ‑ nem lesz munkáltatói adóbevallás. A munkáltatótól ‑ ez több mint 30 ezer munkáltatót jelent és 660 ezer adózót ‑ át fogja venni az adóhatóság és ő fogja elvégezni a következő évben már. 2018-ban a 2017. évről beadott adóbevallásokat szintén az adóhatóság fogja elvégezni. Ugyanígy lesz az őstermelőkkel és azokkal a magánszemélyekkel is, akik adószámot váltottak ki, mert ők ebben az évben nem kerültek bele még ebbe a rendszerbe. Tehát továbbfejlesztjük az e-szja rendszerét, és kiterjesztjük egyre több emberre.

A másik: az ügyfélbarát adóhatóság. Hadd mondjak egy példát, bár ez is kapott kritikát, hogy a kormányablakokban való adóhatósági megjelenés már megtörtént. Erre van egy program, amely alapján az összes járási hivatalban az adóhatóság meg fog jelenni a kormányablakokban. Mi ez, ha nem ügyfélbarát adóhatóság? Igenis közelebb kerülünk, még közelebb kerülünk az emberekhez. Egyébként, ha önök nem is, ismerőseiket, választópolgáraikat kérdezzék meg, hogy változott-e a hangnem az adóhatóság és az adózó között. Azt fogják majd hallani az ismerőseiktől, az adózó ismerőseiktől, hogy igen, változott. Emberibb lett a hangnem az adóhatóság részéről. Igenis, ezen a téren is tud felmutatni eredményt az adóhatóság.

És itt következik a támogató eljárás bevezetése. Ezt eddig nem ismerte az adóhatóság. Az adóhatóság nem így állt az adózóhoz. Az adózót mindig számon kellett kérni, mindig szankcionálni, fegyelmezni kellett. A támogató eljárás, amit törvényben már korábban bevezettünk, nem erről szól. Pontosan arról szól, ami egyébként Európában teljesen elfogadott ügyintézési mód, hogy az adózót is embernek nézi az adóhatóság, és ha elkövetett hibát, lehetőséget ad neki arra, hogy korrigáljon. Ez az eljárás elindult ebben az évben, hihetetlen sikere van. Van olyan, hogy az adóhatóság a támogató eljárás keretén belül felhívja telefonon az adott adózót, és felhívja a figyelmét, hogy itt és itt a bevallásában ellentmondás van, és kérjük, hogy ezt rendezze. Milliárdokat fizettek be már így önkéntesen az adózók a saját hibájuk miatt. Semmilyen szankció nem volt, egyszerűen csak együttműködik az adóhatóság és az adózó, és ennek ilyen eredményei vannak.

A következő, a negyedik, amit szeretnék felhozni, az elektronikus ügyintézés. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy 2018-tól az összes, minden ügyben, amit az adóhatóságnál intéz az adott személy, nem kell személyesen bemenni az adóhatósághoz, hanem akár otthon, a lakásán az interneten keresztül bármilyen adóügyet el tud intézni. Nyilván erre fel kell készülni az adóhatóságnak is, de ez a törvényjavaslat lehetővé teszi, és meg is fogja az adóhatóság ennek a lehetőségét teremteni.

(12.00)

Az ötödik, ami elhangzott pozitívan is az ellenzék részéről, ez a bizonyos mentorálási tevékenység, ami a kezdő vállalkozásoknál azt jelenti, hogy fél évig mindenféle tanácsot az adóhatóság megad személyesen, ha úgy kéri, vagy telefonon ‑ ennek is ki kell alakítani az adóhatóságnál a rendszerét ‑, és segítséget ad arra vonatkozóan, hogy tisztességesen, a jogszabályok ismeretével és az adóhatósági kapcsolatuk kialakításával végezze az adózását a vállalkozását tekintve. Úgy gondolom, ez is egy komoly előrelépés.

Kedves Képviselőtársaim! Sorolhatnám a változások sorát, ami kedvező, de ha megengedik, itt én lassan befejezem. Bízom benne, hogy szakmai aggályait az ellenzéki képviselőknek sikerült eloszlatni, illetve meggyőzni az Országgyűlést arról, hogy ez a törvényjavaslat támogatható, és ez előreviszi az adóztatás rendszerét, és erősíti a gazdaságot. Köszönöm szépen.