Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A kormány jelen törvényjavaslata… a kormány? Hát egyéni képviselői indítvány! Egyéni képviselői indítvány, ami ma már tényleg nem először kerül így a Parlament falai közé, kedvezményezni kívánja vagy kedvezőbb feltételeket kíván teremteni az egyházak részére a számukra felajánlható 1 százalékos személyi jövedelemadónak a rendszerét érintően.

Már szó esett róla, hogy települési szintű megismerésre kerülhessen sor a felajánlásokat tett magánszemélyeknek a kilétéről, a számáról és hozzájárulásuk esetében a nevükről is és a lakcímükről is. Igazából a kettő közötti átfedést Mesterházy Attila vezérszónokunk már érintette, azt a részét viszont kiegészíteném, hogy a felajánlásnál több évre, akár határozatlan időre szóló megtételi lehetőség is rendelkezésre áll az előterjesztés alapján.

Az egyházak érdekét szolgálja ez a törvénymódosítás. Nekem nincs ezzel bajom, nekem nem ezzel van bajom. Nekem azzal van bajom, hogy mondjuk, a politika színpadán, ha egy 20-25 évre visszatekintünk, akkor olyan irányból jön ilyen típusú módosítás, ami a korábbiakban, évtizedekkel ezelőtt a Parlament falai között a szót úgy használta, hogy „térdre, csuhások”. Elég ellentmondásos ez a két tevékenység, az egyik, amelyik ekképpen fogalmazott, a másik, amelyik ekképpen cselekszik, ahogyan ma azt látjuk.

Értem és teljesen világos előttem, hogy lényeges forrásháttérről van szó, hiszen mint említésre került, mintegy 6 milliárd forintos nagyságrendű pénzről van szó, de azért azt is jegyezzük meg, hogy ebből három egyház, a katolikus, a református és az evangélikus egyház az, aki mintegy közel 4 milliárd, ha jól emlékszem, 3,7 milliárd forintos nagyságrendben részesül.

Nekem az alapvető problémám a következő. Egy, amit már említettem: hogy van az, hogy egy ilyen típusú átalakítási folyamatot nem a kormány kezdeményez, hanem egy egyéni képviselői indítványra születik meg mindez? Ugyanaz, mint ami a taopénzek titkosításánál vagy a futballistáknak nyújtott adókedvezményeknél megmutatkozott ma már itt a Ház falai között.

Azt mondják, hogy az egyház a vallásügyi tevékenységhez kapcsolódóan használhatja, használja majd azokat az adatokat, amelyek a birtokába kerülnek. Ez rendben van, hogyha vallásügyi tevékenységről van szó, de szeretném kérdezni, hogy hol a garancia arra vonatkozóan, mert én nem olvastam ebben a törvénytervezetben a garanciát, hogy ez tényleg az egyház vallásügyi tevékenységéhez kapcsolódó adatfelhasználások tekintetében köszönhet vissza csak. Az elmúlt esztendőben sok olyan példát láttunk, nem az adatkezelés vonatkozásában feltétlen módon, de a politikával való szoros összefonódás tekintetében, hogy akár még a szószékről is politikát csináltak egyesek. Tehát ilyen értelemben a bizodalom legalább kérdőjeles e tekintetben az adatok felhasználását érintően, szeretnék érdeklődni: hol a garancia? Szeretném kérdezni azokat az előterjesztőket, akik egyéni indítvánnyal tették ezt a törvénytervezetet az asztalra, hogy mondják meg, hol a garancia e vonatkozásban.

A dolognak a másik része pedig: azt szeretném megerősíteni, ami elhangzott több képviselőtársam részéről, hogy a civileket érintően a hasonló szabályozási rendszert már csak az egyszerűség kedvéért is érdemes lenne megerősíteni, de ezen túl azért én szeretném a figyelmüket felkelteni abba az irányba is, hogy a felajánlható 1 százalékos szja-ból a későbbiekben szülessen olyan törvény, amely a szakszervezeteket is érinti, amely felületen a dolgozó emberek érdekeinek érvényesítésére kerülhet sor.

(14.40)

Magyarul, azt szeretném mondani, hogy érdemesnek tartom felülgondolni, túlgondolni csakis azt, ami ma a Ház falai között e törvényjavaslat tekintetében szóba kerül.

És hogyha érdeklődni szeretnék, márpedig szeretnék, akkor megkérdezném azt is Bóna Zoltán képviselőtársamtól, az egyházak közoktatásban való részvételéről szólt a felvezető gondolatokban, egy picit szerintem elnagyoltan: érdemes lenne kibontani, mondjuk, ennek a karitativitási részét, felületét is, tehát például azt, hogy a közoktatásban az egyházi intézmények berkein belül a hátrányos helyzetű gyermekek részaránya hogyan is mutatkozik meg. Hiszen az én értékítéletem szerint az egyház, ugye, alapvetően vagy legalább olyan mértékben, mint általában vetten a közoktatás rendszerén belül, figyelemmel kell hogy kísérje a hátrányos helyzetű gyermekek életútját, és segítő kéznyújtás tekintetében is legalább olyan dominánsan szerepet kell vállalni, mint ami jut egyébként az állami intézmények keretei között e tekintetben.

Érdemes lenne ezt a felületét is megvilágítani a dolgoknak. Elnök úr, köszönöm szépen.