Felszólalás adatai

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett törvényjavaslatok nagyon sok helyen érintik az önkormányzatokat, a helyi önkormányzatok működését vagy közvetlenül, vagy közvetetten, áttételesen - ezekről a dolgokról szeretnék röviden szólni.

Tudjuk, hogy az önkormányzati szféra az államháztartás egészének egy jelentős része, tudjuk, hogy az államháztartás hiányának alakulásához az önkormányzatok gazdasági-pénzügyi helyzete hozzájárul, befolyásolja. Sajnálatos módon az utóbbi egy-két évben az államháztartás hiányát 0,1-0,2 százalékkal növelte az önkormányzati gazdálkodás. Természetesen az önkormányzatokat nemcsak mint az államháztartás részét érintik a stabilizációs intézkedések, hanem a központi költségvetésbe befizetők és a központi költségvetésből támogatást kapó szervek is az önkormányzatok, tehát ezen az ágon is nagyon jelentős a hatása a beterjesztett törvényjavaslatnak.

(19.00)

Nagyon egyetértek az előttem szóló Mikola képviselő úrral is, aki Kuncze Gábort idézte, hogy igen, mindenkit terhel ez a stabilizációs csomag, az önkormányzatokat is terheli, ezt hiba lenne tagadni.

Konkrétan néhány dolog. A legnagyobb terhet - s ez az egész csomaggal kapcsolatban elmondható - az áfa- és az energiaár-emelés jelenti. Az önkormányzatok és az intézményeik által vásárolt áruk jórészt a 15 százalékos kulcsba tartoztak eddig, ezért ezek emelése igen nagy teher számukra. Az önkormányzati intézmények működtetéséhez felhasznált energiaár emelkedése jelentős kiadásnövekedést eredményez, de a szociális ellátóként végzett lakhatási támogatás megnövekedésének az igénye is azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak itt bizony komoly feladatai lesznek, és többletkiadások jelennek meg.

A gépjárműadó módosítását is tartalmazza a beterjesztett javaslat. Ez már sokkal érdekesebb összefüggésben közelíthető meg. A gépjárműadó-bevétel önkormányzati bevétel, ez az önkormányzatoknak kedvező változást hoz. S különösen jó az az adóbevétel, amit itt a parlamentben mi vetünk ki, az önkormányzatoknak csak a beszedéséről kell gondoskodni, és ez a beszedés is tulajdonképpen jól megy. Tehát az önkormányzati képviselő-testületek mentesülnek attól, hogy helyben kelljen megszorító, adóemelő intézkedéseket tenniük. Persze ez az emelés a gépjármű-tulajdonosoknak nem jó, mert ez nekik többletterhet jelent.

Ha már többletteherről van szó, amit vállalni kell, akkor a kormány egy nagyon jó megoldást választott azzal, hogy a személygépkocsi súlya helyett annak a teljesítményéhez köti az adót. Az adó mértéke összességében emelkedik, ebből az önkormányzatoknak többletbevételük lesz. Azt gondolom, a sok rossz megoldás között az jó megoldás, hogy a gépjármű életkorával arányosan egyre kisebb adót kell fizetni. Ha ma Magyarországon valaki egy tízéves Lada gépkocsit tart, azt nem kedvtelésből teszi, hanem azért, mert nincs pénze új, nagy teljesítményű autót venni. Ezt a gépjármű-tulajdonosi kört nem terheli olyan mértékben - sőt még az is előfordul, hogy nem emelkedik neki - a gépjárműadó, viszont a nagy teljesítményű új gépkocsik adója növekedni fog. Ezt mindenképpen támogatandónak tartom.

Az illetékbevételről is kell szólni. Nem sok illetékbevétel emelkedik, de ebből is részesednek az önkormányzatok, ez nekik költségvetési bevételt jelent. A gépjárműszerzési illetékről van szó, ami már ez év szeptemberétől mintegy 20 százalék lesz.

A másik nagyobb változás az illetékbeszedéssel kapcsolatos. Az illetékhivatalok 2007. január 1-jétől ebben a formában megszűnnek. Persze azoknak, akik ma illetékbeszedéssel foglalkoznak a megyei önkormányzatok illetékhivatalainál, ezután is lesz munkájuk - ezt nagyon hangsúlyozni kell -, és lehet, hogy egy kicsit félreérthető a törvényjavaslat általános indoklása, mert volt, aki abból azt olvasta ki, hogy azért kell változtatni, mert nem jól dolgoztak az illetékhivataloknál a köztisztviselők. Nem erről szól a történet. Az utóbbi években sok megyei illetékhivatalnak javult a tevékenysége, vannak, amelyek évek óta jó színvonalon végezték ezt a munkát. Azért kell változtatni, mert egy országban két párhuzamos szervezetet teljesen felesleges fenntartani, az illetékhivatal informatikai rendszerét jelentősen meg kellene újítani. Ma már felesleges, mert nem olyan gazdag ez az ország, hogy külön megyei önkormányzatok által fenntartott hivataloknak kellene az állami bevételeket beszedni. Ez tehát racionális, ésszerű dolog. Azokra a köztisztviselőkre szükség van, akik eddig is ezt a munkát végezték.

Nagyon röviden szólnék még az iparűzési adóról is. Bizonyos vita volt arról, hogy benne van-e a csomagban vagy nincs. Nos, az a passzus került bele, hogy 2008. január 1-jétől nem szűnik meg az iparűzési adó, a kormánynak, illetve a parlamentnek nem kell 2006 végéig elfogadni egy másik törvényt. Nem mondom, hogy ez összességében jó, de legalább megszünteti a bizonytalanságot, azt, hogy nem tudják az önkormányzatok, hogy mi lesz helyette. Tudomásul kell venni, hogy az iparűzési adó kiváltásához pénz kellene. Ahhoz, hogy biztosítani tudjuk, hogy az új rendszerben egyik önkormányzat se járjon rosszabbul, mint most, ehhez pluszpénz kellene. Ebben a törvényjavaslatban pedig nem pluszpénzek osztogatásáról van szó, ezért azt gondolom, nagyon ésszerű és racionális, hogy ez most így kikerült ebből a törvényjavaslatból.

Azt kérem képviselőtársaimtól, hogy ha önkormányzati szempontból is megvizsgáljuk ezeket a dolgokat, akkor el kell fogadnunk, hogy az államháztartás egyensúlyának a javításához szükségesek ezek a lépések, amelyeknek személy szerint én sem örülök.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)