Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési javaslat tervezési számaival kapcsolatban a benne rejlő kockázat miatt ellentmondó szakmai vélemények születtek, éppen emiatt annak megalapozottsága erősen megkérdőjelezhető. Míg a Pénzügyminisztérium 2,7 százalékos inflációval tervez, addig a Magyar Nemzeti Bank 3,1 százalékkal, ami önmagában 100 milliárdos kiigazítást követelne meg a kormányzattól. Ezzel szemben a gazdasági növekedést jóval alacsonyabb szintre várja a jegybank, ami újabb kiesést feltételez az elmaradó adóbevételek miatt.Feltűnő, hogy a növekedési előrejelzéssel kapcsolatban a Költségvetési Tanács is aggályokat fogalmazott meg. Fontos kiemelni, hogy a költségvetés 311 forintos euróval számol, ezzel szemben 328 forint környékén van az euró árfolyama jelenleg. A strukturális deficit 1,5 százalékos szintjét jövőre sem fogja teljesíteni a Pénzügyminisztérium, ami azt jelenti, hogy az évek óta figyelmen kívül hagyott közpénzügyi előírás ismételten sérülni fog pont akkor, amikor a kormány szerint újabb válságos időszakkal nézhetünk szembe.

Az is látszik, hogy már a formalitásokra sem sokat adnak: a hatályos, 2018-as költségvetés 69,5 százalékos GDP-arányos államadósságot hagyott jóvá, míg a 2019-es javaslat 70,3 százalékosat, vagyis a 0,8 százalékpontos emelkedés ellenére megállapítják, hogy az államadósság csökken, így az a jogszabályi előírásoknak sem tesz eleget.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a zárszámadás számainak ismerete nélkül a költségvetési javaslat számai még a Magyar Nemzeti Bank szerint is megalapozatlanok, a Költségvetési Tanács szerint is kockázatosak.

De nem csupán tervezési, hanem tartalmi szempontból sem elfogadható ez a javaslat. Ebben a formában ugyanis a 2019-es költségvetés jövőellenes, hiszen a jövőt jelentő oktatási főösszeg még az infláció mértékét sem elérő növekedést tartalmaz, az egészségügy rendszerszintű problémáit megoldani nem tudja, a jóléti kiadások aránya messze elmarad a 2010 előtti szinttől.

Budapesten egyéniben megválasztott képviselőként számomra különösen fontos, hogy a költségvetés a főváros számára milyen lehetőségeket biztosít. Fontos kiemelni, hogy a fővárosi fejlesztések területén a büdzsé csupán stadionfejlesztéseket tartalmaz, így a budapesti és az agglomerációs közösségi közlekedés továbbra is alulfinanszírozott marad, a működőképességük határán álló HÉV-vonalak, a fővárosi vasútállomások és pályaudvarok kritikán aluli állapotával semmit nem fognak kezdeni.

Az is jól látható, hogy a kialakult lakhatási válságot csak tovább súlyosbítja a Pénzügyminisztérium azzal, hogy csak lebegteti a kedvezményes áfakulcs megtartását, az elszabaduló albérleti árakon segítő bérlakásépítési programot továbbra sem indít a kormányzat. Éppen ezért a költségvetéshez többek között egy Budapestet érintő módosító csomagot nyújtott be frakciónk, amelyben a legégetőbb problémák megoldására teszünk javaslatokat.

Nézzük, hogy mik a legfontosabb feladatok. A Budapest jelképének számító Lánchíd és a hozzá kapcsolódó váralagút kritikus állapotban van, mindkettő egyidejű felújítására azonban a Fővárosi Önkormányzatnak nincs pénze. Kormányzati szerepvállalás nélkül a főváros a két beruházást csak egymás után tudja megvalósítani, ami azt jelenti, hogy a Lánchíd és környékének közlekedése, azaz Buda legbelső részének közlekedése legalább 4 évre ellehetetlenül. A híd és az alagút egyidejű felújítása azonban lényegesen lerövidítené a lezárások idejét. Hiszen mindenki tudja, hogy a hidat és az alagutat egyszerre kell felújítani, mert ez jár a lehető legkevesebb nehézséggel, lezárással, a közlekedés korlátozásával a környéken. A két beruházás egyidejű megvalósításához szükséges plusz 5 milliárd forint alig 2 százaléka annak az összegnek, amennyi a Miniszterelnökség Várba költözéséhez szükséges. Arról nem is beszélve, hogy 2010 óta, amióta a Fidesz kormányon van, Budapesten egyetlen hidat sem újítottak fel.

A 2010 óta eltelt időszakban szinte nem múlt el nyár a nagykörúti villamosvonal egyes szakaszainak lezárása nélkül. Valódi és teljes felújítás helyett évről évre tűzoltás zajlik, hogy a BKV biztosítani tudja a forgalmat Európa és a világ egyik legnagyobb forgalmú villamosvonalán, a közlekedés azonban így is csak folyamatos korlátozásokkal, a menetidő növelésével biztosítható. Az évről évre lezajló részleges felújítás nem elegendő, méltatlan Budapesthez és hosszabb távon pazarló is.

(10.40)

A vonal teljes, minden részletre kiterjedő felújításához mintegy 20 milliárd forintra van szükség, ami a budapestiek egynapi adóbefizetése. A teljes felújítás közép- és hosszú távon olcsóbb is, mint kétévente feltörni a nem sokkal korábban lefektetett vágányokat. Nem lehet kérdés, hogy a budapestieknek joguk van tízévente egyszer visszakapni egyetlen napi adóbefizetésüket, hogy normális körülmények között, biztonságosan utazhassanak a nagykörúti villamosokon.

Magyarországon lakhatási válság van, amely különösen súlyosan érinti Budapestet. A fővárosban nemcsak a hajléktalanság, hanem az elszabadult lakás- és albérletárak is kezelhetetlen problémát jelentenek. Egy átlagos család ma nem engedheti meg magának, hogy egyetemista gyermekének lakást vagy szobát béreljen. A lakhatási válságot Budapesten csak önkormányzati bérlakások építésével, az önkormányzatok tulajdonában még meglévő lakások felújításával, valamint egységes és átlátható lakbértámogatási rendszer kialakításával lehet kezelni. E folyamat elindításához 2019-ben 30 milliárd forintra van szükség, enélkül a kormány valóban legfeljebb betiltani tudja a hajléktalanságot, felszámolni azonban nem. Mindenkinek joga van a rendezett közterületekhez, de mindenkinek legyen joga ahhoz is, hogy legyen fedél a feje felett.

Manapság, ha valaki elveszíti az otthonát, annak szinte esélye sincs, hogy újra megteremtse lakhatásának feltételeit. A lakhatás válsága egyben a lakhatás minőségének válságát is jelenti a fővárosban. Hiába segített több százezer családnak a panelprogram 2010 előtt, a Fidesz leállította. Márpedig a panelprogramot újra kell indítani, hiszen még ma is nagyon sokan élnek olyan panelházakban, amelyeknek a minősége évről évre romlik. De igaz ez a hagyományos belvárosi bérházakra is. Ezek között bőven akad olyan, amelynek a homlokzatát még világháborús belövések csúfítják, de olyan is, amelyhez gyakorlatilag száz éve nem nyúltak hozzá. Ez tarthatatlan, ezért mind a hagyományos bérházakban, mind a panelekben élők számára pályázatokat kell indítani, hogy fel tudják újítani a gyakran kifejezetten egészségtelen lakásaikat.

Nagyon fontos hangsúlyozni: a lakhatás jogának biztosítása az állam feladata. Amikor az Alaptörvényt módosították, akkor ezt is figyelembe kellett volna venni. A feladat az államé, de a tudás az önkormányzatoké, hisz a helyi problémákat helyben látják, ismerik a legjobban. Ezért kell az államnak több forrást helyben hagynia, hogy az önkormányzatok kezelni tudják ezt a rég nem látott válságot. Nincs más lehetőség: sürgősen meg kell kezdeni az önkormányzati bérlakások építését, illetve az önkormányzatok tulajdonában lévő, de jelenleg lakhatatlan állapotban lévő lakások, ingatlanok felújítását. Ez az önkormányzatok feladata, de kormányzati, állami szerepvállalás nélkül a helyi közösségeknek erre esélyük sincsen.

Ha a kormány nem akarja, hogy tovább mélyüljön a lakhatási válság, akkor segíti azokat az önkormányzatokat, akár a fővárosit, akár a kerületieket, amelyek tudnak és akarnak is tenni az áldatlan állapotok ellen. Ha viszont a kormány nem segíti az önkormányzatokat, akkor valóban csak betiltani tudja a hajléktalanságot, felszámolni egészen biztosan nem.

Költségvetési módosítókat Budapest kiszolgáltatottsága miatt adtunk be. Hiába fizetnek be a budapestiek mindennap 20 milliárd forintot az államkasszába, hiába termelik meg a fővárosiak a magyar GDP 40 százalékát, jól látszik  és a kormány is láthatja -, hogy a főváros a kormány könyöradományai nélkül mozdulni sem tud. A budapestieknek azonban nem könyöradományokra van szüksége, hanem méltó, kiszámítható jövőre, fejlődésre. Módosító javaslatunk a kormány Budapest-ellenes, forráselvonó politikájával szemben biztosítja a szükséges fejlesztések fedezetét, a fővárosiak által évek óta hiába várt felújításokat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)