Felszólalás adatai

Mindannyian tudjuk, hogy a jelenlegi kormány megalakulása óta következetesen képviseli ezeket a célokat. Politikánk középpontjában a kezdetektől a munkahelyteremtés, a családok támogatása és a gazdaságélénkítés egymástól elválaszthatatlan céljai álltak. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a költségvetés tervezése során nemcsak arra kell figyelnünk, hogy hol tart az ország ma, hanem még inkább arra, hová szeretnénk eljutni 5-10 év múlva. Ezért, noha maga a javaslat egy évre szól, az abban foglalt feladatok végrehajtásának Magyarország hosszú távú gazdasági esélyeinek javulását, nemzetközi versenyképességünk növekedését, a családok gyarapodását kell szolgálnia.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel a kormány céljai és tervei az egyes szakterületeken jól ismertek, ezért a 2014. évi törvényjavaslatban sincsenek váratlan elemek. A 2014-es költségvetés az emberek mindennapi életét megkönnyítő költségvetés. A tervezéskor a fő szempontunk a pénzügyi stabilitás megőrzése, a családok terheinek csökkentése volt. Ezért a 2014. évi költségvetés a rezsicsökkentés költségvetése lesz. Azt szeretnénk elérni, hogy a családok megélhetési költségei tovább csökkenjenek. Ezt a rezsicsökkentéssel, a családi adókedvezmény kiterjesztésével, a bérek és nyugdíjak reálértékének megőrzésével, emellett az alacsony inflációnak köszönhetően a jövedelmek reálértékének emelkedésével érjük el.

(9.10)

A költségvetés-tervezés fő számai a következők: 2,9 százalékos hiánnyal, 2,4 százalékos inflációval, valamint 2 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk.

A számokból jól látszik, hogy a kormányváltás óta jellemző fegyelmezett és felelős gazdálkodás folytatódik. Elértük, hogy tartósan alacsony az infláció. Elemzők szerint a '60-as évek vége óta nem volt példa arra, hogy ilyen alacsony inflációval tervezzék és tervezhessük a magyar költségvetést. Tartós növekedési pályára állt a magyar gazdaság. Ebben az évben kiléptünk a gazdasági recesszióból, jövőre pedig már egyértelműen gazdasági növekedéssel tudunk számolni.

Elég erősek vagyunk hozzá, hogy több pénzt tudjunk a kiemelt fontosságú területekre fordítani. Így több forrás jut a családok támogatására, a pedagógusbér-emelés megvalósítására, a gazdaságfejlesztésre, a közbiztonságra, egészségügyre, oktatásra, felzárkóztatásra és a közfoglalkoztatás bővítésére. A költségvetés 220 milliárd forintos biztonsági tartalékot is tartalmaz az előre nem látható kiadásokra. Gazdaságpolitikai alapelveink változatlanok, ezért a gazdasági élet szereplőinek nem kell adó- vagy járulékemelésre készülniük.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetgazdaság folyamatainak ismeretében arra számítunk, hogy a 2013. évi növekedési fordulat folytatódik, ezzel együtt 2014-re óvatos becsléssel 2 százalékos növekedéssel számoltunk. A gazdasági növekedésben bekövetkezett fordulatot megalapozták, a további növekedés ösztönzését pedig elősegítik mindazok az erőfeszítések, amelyeket az elmúlt években a költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében tettünk. Itt is emlékeztetnem kell arra, hogy igen kedvezőtlen világgazdasági környezetben, az euróövezeti adósságválság közepette sikerült a pénzügyi és a költségvetési stabilizációt megvalósítanunk.

Tisztelt Ház! A 2014. évi költségvetés már annak a sikernek az ismeretében készülhetett, hogy Magyarország az idén nyáron kikerült a 2004 óta fennálló túlzottdeficit-eljárás alól. Mindez a 2010. évtől végrehajtott strukturális átalakítások kézzelfogható eredménye.

Az elmúlt három és fél évben a kormány intézkedéseinek a hatására a költségvetési hiány és a bruttó hazai termékkel arányos államadósság 85,3 százalékról 81 százalékra csökkent. Továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy alacsony maradjon a költségvetés hiánya és csökkenjen az adósságunk mértéke. Ezért a bejelentett kormányzati intézkedések forrása 2014-ben és az azt követő években is rendelkezésre áll; az európai uniós módszertan szerint számolt hiány 2014-ben és a következő években is tartósan 3 százalék alatt marad.

A kormány fenntartható költségvetési pályát biztosító gazdaságpolitikáját a pénzügyi piacok is elismerik. Ennek egyértelmű jele, hogy az államadósság finanszírozási költsége számottevően csökkent, és az állampapírhozamok is rekordalacsony szintre süllyedtek az elmúlt időszakban. Az államhoz hasonlóan a magánszektor jelentős mértékűre duzzadt adósságának leépítése is megkezdődött, amit a devizahitelesek terheit csökkentő lépések is támogattak és támogatnak. Ezzel párhuzamosan a lakossági megtakarítások is emelkednek, a fizetési mérleg egyenlege tartósan pozitív.

A fegyelmezett fiskális politika, a külső egyensúly jelentős javulása, az állam és a háztartások eladósodottságának mérséklődése mind hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára álljon, az ország sérülékenysége tovább csökkenjen.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a költségvetési javaslatunk bemutatását a makrogazdasági helyzetképpel kezdjem. Amint már említettem, a 2014-es költségvetést megalapozó makrogazdasági prognózis 2 százalékos kiegyensúlyozott gazdasági növekedéssel számol, amit az idei évben kibontakozó kedvező konjunktúrafolyamatok felerősödése eredményez.

A gazdasági konjunktúrával párhuzamosan a munkaerőpiacon is folytatódik a kedvező tendencia. A foglalkoztatottak és az aktívak száma a 2013-as bővülés után jövőre is növekedni fog, jelentősen meghaladva a válság előtti szintet. Ezzel összhangban a munkanélküliségi ráta csökken - az idei évben ez már 10 százalék alá csökkent -, a foglalkoztatotti létszám pedig 200 ezer fővel haladja meg a 2010-es kormányváltáskori időszak számát.

Ezek a kedvező folyamatok elsősorban a munkavállalást ösztönző intézkedéseknek köszönhetők, így többek között a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek és a közfoglalkoztatási programok kiterjesztésének. Mindezeknek köszönhetően a belső kereslet hozzájárulása a gazdasági növekedéshez egyre számottevőbb lesz, mivel a háztartások fogyasztása jelentősen bővül. Ebben komoly szerepet játszik a pedagógusok béremelése, az egészségügyi ágazatban történt többlépcsős béremelés, a szintén többlépcsős rezsicsökkentés, a devizahitelekből adódó terhek mérséklése és a kedvezőbb munkaerő-piaci kilátások. Ezek az intézkedések hozzájárulnak a reáljövedelmek emelkedéséhez, amelynek eredményeként jövőre 2 százalékkal nőhet a fogyasztás.

A bruttó hazai termék bővülését a beruházási aktivitás élénkülése is támogatja. A gazdasági fellendülés, az alacsony kamatkörnyezet, a kedvezményes vállalati hitelek és az uniós források hatékonyabb felhasználása révén a jövő évben a nemzetgazdasági bruttó állóeszköz-felhalmozás mintegy 6 százalékos növekedése várható.

A vállalati beruházások bővülése megalapozza a hosszú távú gazdasági növekedést. Az európai konjunktúrával párhuzamosan a külső kereslet fellendülése, vagyis az export erőteljes növekedése várható. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul az a tény is, hogy a kibővült autóipari kapacitások lehetővé teszik a termelés dinamikus növekedését.

A gazdasági növekedést az alacsony inflációs környezet is elősegíti. 2013-ban rekordalacsony szintre süllyedt az infláció, elsősorban a kormányzati intézkedések eredményeként. Ha a rezsicsökkentések dezinflációs hatása 2014-ben is érvényesül, a fogyasztói árak emelkedése a középtávú jegybanki inflációs cél alatt marad, tehát 3 százalék alatt lesz jövőre, és ahogy említettem az előbb a bevezetőmben, 2,4 százalékos inflációs szinttel számolunk.

Összegezve, a 2014. évi makrogazdasági prognózis azzal számol, hogy az idén beindult kedvező gazdasági folyamatok jövőre felerősödnek. A makrogazdasági pálya kialakításánál a várható lefelé mutató kockázatokkal is számoltunk, ezért a kormány 2014-es költségvetéshez készült előrejelzése óvatosnak tekinthető.

Tisztelt Ház! A kormány továbbra is elkötelezett a bruttó hazai termékhez viszonyított 3 százalék alatti költségvetési hiánycél, valamint az államadósság csökkentése mellett. Ezért az általunk kijelölt 2014. évi államháztartási hiánycél uniós módszertan szerint számítva a bruttó hazai termék 2,9 százaléka. Az ennek megfelelő pénzforgalmi hiány a bruttó hazai termék 3 százalékának felel majd meg.

Annak érdekében, hogy a 3 százalék alatti hiánycélt tartani tudjuk, mintegy garanciális elemként a költségvetési javaslat 100, illetve 120 milliárd forintos tartalékot is tartalmaz. Tehát az előre nem várt kockázatok kivédése érdekében jövőre ismételten jelentős, a bruttó hazai termék több mint 0,3 százalékát kitevő 100 milliárd forintot különítettünk el úgynevezett Országvédelmi Alapra.

(9.20)

Ez egy plusztartalék, amelynek a felhasználására kizárólag akkor kerülhet sor, ha ezzel együtt teljesül a hiánycél. Mindezen felül a költségvetés 120 milliárd forintos további tartalékot is tartalmaz rendkívüli kormányzati intézkedésekre. A két tartalék-előirányzat összesen a bruttó hazai termék 0,7 százalékának megfelelő összegben jelent biztosítékot a hiánycél eléréséhez.

Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat főbb céljai a következők.

Az első: amint azt a bevezetőmben is említettem, a kormány kiemelt célkitűzései közé tartozik a családok támogatása és a gyermekvállalás elősegítése, ösztönzése. Számos, a költségvetésben is megjelenő intézkedést hozunk ennek érdekében. Elsőként említem, hogy 2014-ben is az emberek mindennapi életét alapjaiban és kedvezően érintő feladatunk a rezsicsökkentés megvédése. Ezzel az intézkedéssel több százmilliárd forinttal több pénz marad a családoknál. Ennek a ténynek számos kedvező hatása van, kezdve az infláció csökkenésétől a vásárlóerő növekedésén át a bruttó hazai termék növekedési ütemének gyorsulásáig.

A családok helyzetének javítását szolgálja a népesedéspolitikai programunk is. Ennek egyik legfőbb eleme, hogy azok a családok, amelyek eddig nem tudták igénybe venni a családi adókedvezményt, ezentúl a 7 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehetik a családi adókedvezményt. A kiterjesztett családi adókedvezmény 260 ezer család jövedelmi helyzetét javítja.

Mindezek mellett a költségvetés lehetőséget biztosít arra, hogy a családtámogatások átalakításával ösztönözzük a gyermekvállalást. A családi adókedvezmény igénybevételének kiterjesztésével számottevő járulékbevétel-csökkenéssel számolunk. Mindezek mellett 2014-től új elemként jelennek meg a diákhitel-tartozások részleges elengedésével kapcsolatos kiadások is. Tájékoztatom önöket arról, hogy a költségvetés tartalmazza mindazokat a többletforrásokat, amelyek a családtámogatások rugalmasabbá tételéhez szükségesek.

Szintén a családok helyzetének javítását szolgálja, hogy a beterjesztett javaslat szerint a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások megőrzik reálértéküket. Tehát ezek az ellátások a várható infláció mértékével emelkednek úgy, hogy az idei többletek a bázisba is beépülnek.

Más oldalról ugyan, de a családok életének megkönnyítését jelenti az a törekvésünk is, hogy mérsékeljük a devizaadósok terheit, és segítsük a fizetésképtelenné vált adósokat. Most csak felidézem, hogy az eddig megtett lépések már 350 ezer adósnak nyújtottak jelentős segítséget. A kedvezményes végtörlesztés lehetőségével 170 ezer adós élt, az árfolyamgátba további 170 ezren léptek be, valamint a Nemzeti Eszközkezelőnek is már 11 500 ingatlant ajánlottak fel. Tudjuk azt is, hogy vannak még, akik eddig nem tudták kihasználni a mentőprogramok nyújtotta lehetőségeket, a kormány ezért arra kérte a bankokat, hogy 2013. november 1-jéig módosítsák a szerződéseket, és tegyenek lépéseket a törlesztőrészletek csökkentése érdekében. A banki intézkedések elmaradása esetén a kormány kész olyan jogszabályt alkotni, amely a devizában eladósodottak számára a jelenleginél alacsonyabb, hosszú távon is kiszámítható törlesztőrészletet eredményez majd a jövőben.

A második főbb célunk. Az önök előtt lévő javaslatban hangsúlyosan szerepel a köznevelési törvényben meghatározott, a pedagógustársadalom anyagi megbecsülését szolgáló illetményemelés. Az Országgyűlés ebben az évben vállalt garanciát a pedagógusok új illetmény-előmeneteli rendszerének teljes körű ütemezett bevezetésére. Ennek első lépéseként 2013 szeptemberében a várható teljes keresetnövekedés kiadásainak 60 százalékát, majd 2017 szeptemberéig tanévkezdéskor évente további 10-10 százalékát kell biztosítania a költségvetésnek. Ezzel összhangban a törvénytervezet mintegy 160 ezer pedagógus számára összesen 153 milliárd forintot különített el 2014-ben.

Ami pedig a köznevelés finanszírozási rendszerének a fejlesztését illeti, következetesen haladunk tovább a 2013. évi költségvetési törvénymódosításban elkezdett pályán. Az egyházi, a nemzetiségi és a civil szervezetek által fenntartott iskolák számára a 2013-14. évi tanév kezdésekor bevezetett új konstrukció jövőre már egész évre megoldja a biztonságos, valóban a feladatokhoz illeszkedő pénzellátást. E kérdés kapcsán hangsúlyoznom kell, hogy ezeket az előirányzatokat az ágazati szakmai műhelyekben végzett részletes modellszámítások támasztják alá.

A harmadik fő cél a közfoglalkoztatásban elsősorban a Start-munkaprogram lehetőségei szerinti bővülés az előző évhez képest. A foglalkoztatás bővítése érdekében erre a célra, valamint az új programok elindítására a költségvetésben forrást biztosítunk. A kormány szándéka, hogy a foglalkoztatási szempontból kritikus téli időszakban is legyen munkájuk, jövedelmük a közfoglalkoztatottaknak. Ezért téli közfoglalkoztatási programot tervezünk indítani 2013. november 1. és 2014. április 30. között, valamint 2014 végén. Erre a célra 2014-ben több mint 30 milliárd forint áll rendelkezésre.

A munkahelyvédelmi akcióterv keretében bevezetett foglalkoztatást segítő kedvezmények továbbra is adottak és elérhetők maradnak az érintett társadalmi csoportok számára. Az 55 év felettiekről, a 25 év alattiakról, a tartósan munkanélküliekről, a fiatalkori munkanélküliekről van itt elsősorban szó, valamint olyan gyermeket nevelő anyákról, akik szeretnének a munka világába visszajönni. 2013-ban átlagosan közel 740 ezer nehezen foglalkoztatható munkavállaló alkalmazását segítette elő a szociális hozzájárulási adó csökkentése. 2014-ben számításaink szerint további mintegy 260 ezer munkavállaló veheti igénybe a kedvezményt.

A negyedik főbb cél: a jövő év folyamán az európai uniós források hatékonyabb és gyorsabb felhasználása is egyre növekvő hangsúlyt fog majd kapni. Az elmúlt évek kormányzati döntései az uniós források mind hatékonyabb és mind gyorsabb felhasználását támogatták. A kifizetések gyorsítása a 2014. évi költségvetésben egyértelműen nyomon követhető. A jelenleg futó programok mellett már az új, 2014-2020 programozási periódus megnyíló forrásai is lehetőséget kínálnak új célkitűzések támogatására. A Magyarország uniós csatlakozását követő első teljes hétéves programozási időszak 2013-ban lezárul, azonban a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat 2015 végéig kell majd kifizetni.

A 2012. és a 2013. évi kötelezettségvállalási keretekre meghirdetett pályázatok, megkötött támogatási szerződések sikere jelentősen befolyásolja a 2014. évi kifizetéseket, ami igen nagy terhet ró a végrehajtó intézményrendszerre, egyúttal felelős közreműködést igényel a kedvezményezettek részéről is. A kormány döntésével túlléphető uniós előirányzatok továbbra is garantálják, hogy ne legyen se pénzügyi, se szabályozási akadálya az uniós források felhasználásának. Az uniós forrásokhoz kötelezően biztosítandó államháztartási finanszírozás összege pedig biztosított az egyes fejezetek költségvetésében.

Emellett a kiadások felfutását segíti a kedvezményezettek önerejének központi költségvetésből való 30 milliárd forintos kiegészítése az Európai Unió Önerő Alapon keresztül, valamint az előleg mértékének megemelése is. Mindezek hatására a következő esztendőben több mint 2100 milliárd forint uniós forrást használhatunk fel, amelyen belül a 2007-2013. évi periódushoz kapcsolódó nemzeti stratégiai referenciakeret, valamint a vidékfejlesztési és halászati támogatások esetében közel 1608 milliárd forint összegben számítunk uniós bevételre.

A támogatások döntő részben az egészségügyi, az oktatási, a környezeti és közlekedési infrastruktúra, a mezőgazdaság, az erdészeti ágazat, a vidék versenyképességének javítását célozzák. Az új hétéves uniós költségvetési ciklus fejlesztési területei pedig az Európai Unió 2020 stratégiához igazodnak. Az új operatív programok megvalósítása januártól új intézményi környezetben indul, amelyben nagyobb feladata és felelőssége lesz a szakmapolitikát irányító minisztériumoknak.

(9.30)

A tervezhető teljes európai uniós keret 6477 milliárd forint, a 2014. évi kifizetések üteme igazodik a 2007-2013. évi időszak kiadásaihoz.

A vidékfejlesztési és a halászati programok európai uniós forrásairól az Európai Bizottság még nem közölt hivatalos adatokat, a 2014. évre tervezett forrásfelhasználást ebben az esetben is a jelenleg futó költségvetési ciklus kifizetési tendenciája határozza meg. A közel 400 milliárd forintot kitevő agrártámogatások nem szerepelnek a költségvetésben. Ennek oka, hogy a támogatásokhoz többségében nem kapcsolódik kötelezően nemzeti társfinanszírozás.

Összességében tehát elmondható, hogy az Európai Unió részére teljesítendő 288 milliárd forint összegű nemzeti hozzájárulással együtt Magyarország egyértelműen nettó haszonélvezője az uniós forrásoknak. A költségvetésben megjelenő közel 1735 milliárd forintos uniós bevétel a bruttó hazai termék több mint 5 százalékát teszi ki.

Az ötödik főbb cél: a jövő évben is elsőrendűen fontos feladatunknak tekintjük a nemzeti vagyon gyarapítását és a közfeladatok hatékony ellátását. Ezért a kormány kiemelt prioritásként kezeli 2014-ben is azoknak a beruházásoknak a megvalósítását, amelyekkel gyarapodik a nemzeti vagyon, javulnak a művelődéssel és sportolással kapcsolatos lehetőségek, hatékonyabbá tehető a közfeladatok ellátása. Ennek érdekében - az elmúlt évhez hasonlóan - beruházási alapot képeztünk a költségvetésen belül, amelyből biztosíthatók a tervezett fejlesztések és rekonstrukciók az állami vagyon értékesítéséhez, hasznosításához kapcsolódó bevételek teljesülése esetén.

Tisztelt Ház! Ezek tehát a 2014. évi költségvetés legfontosabb jellemzői. Szót kell ejtenünk azokról az intézményekről, intézményrendszerekről is, amelyek keretében a költségvetési gazdálkodás megvalósul, így tehát a költségvetési szervek, az önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok jövő évi helyzetéről.

Amint azt a képviselőtársaim jól tudják, az államháztartás intézményi struktúraátalakítása befejeződött, ezért a közszféra, ezen belül a központi fejezetek működésével kapcsolatban a kormány a hatékonyság javítását és a takarékosságot tűzte ki fő célul. Összességében: a költségvetési fejezetek a szervezeti változásokat is figyelembe véve a 2014. évben 2901 milliárd forint bevétellel, valamint 6410 milliárd forint kiadással számolhatnak.

Az önkormányzatok életében a 2013. év a változások éve volt. Az állami és önkormányzati feladatok szétválasztása megtörtént. Ehhez kapcsolódóan a finanszírozási rendszer kisebb évközi kiigazítások, finomítások után hozzáigazodott a feladatellátáshoz. 2014-ben ezért ezen a területen további módosításokat nem tervezünk. A helyi önkormányzatok 2014-ben hitelforrások nélkül közel 2350 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amihez a központi költségvetés 703 milliárd forintot biztosít.

A köznevelés területén az önkormányzatok fő feladata továbbra is az óvodai ellátás. A nevelőmunkához szükséges támogatást a központi költségvetés továbbra is úgy bocsátja az önkormányzatok rendelkezésére, hogy az itt dolgozó pedagógusok és a nevelőmunkát segítők bérét a törvényi szabályozás kötelező szintjén teljes mértékben biztosítja. Ezen túlmenően hozzájárul az óvoda szakmai és üzemeltetési kiadásaihoz is. A feladatalapú finanszírozás eleméül szolgáló óvodapedagógusbér-támogatás kiegészül a pedagógus-életpályamodell többletköltségeinek önkormányzatok részére történő megtérítésével. Emellett a feladatok ellátására képes önkormányzatok fő szabály szerint a 2014. évben is állják az állami fenntartású iskolák üzemeltetését is, a 3 ezer fő alatti települések esetében az üzemeltetés is az állam feladata marad.

Az önkormányzati közszolgáltatások másik jelentős területén, a szociális és gyermekvédelmi ellátásban is megtörténtek az ez évre jelentősebb átrendeződések. A településeknek a jövő évben továbbra is alapvetően a segélyezési és alapellátási feladatokra kell koncentrálniuk. 2014-ben jelentősen nő a szociális feladatok ellátásának támogatása, nő a bölcsődei ellátásra és a kistelepülések szociális feladataira fordítható támogatás. Továbbra is önkormányzati feladat a gyermekétkeztetés, amelynek támogatásánál ugyanakkor a valós kiadásokhoz és az igényekhez jobban igazodó finanszírozást érvényesítünk. Jelentős módosulás, hogy a feladat támogatása a köznevelési ágazat helyett a jövőben a szociális ágazatnál jelenik meg, igazodva ahhoz, hogy az ehhez kapcsolódó szabályozást és felelősségeket a gyermekvédelmi törvény határozza meg.

Tisztelt Ház! Mindezek mellett külön ki szeretném emelni az önkormányzati általános működést érintő támogatásokat is. A települési önkormányzatok az igazgatás területén mára már csak a valós helyi feladatszervezési döntéseket igénylő, a legcélszerűbben helyi szinten ellátható közszolgáltatásokat biztosítják a lakosság számára. Emellett ellátják a településüzemeltetési feladataikat, amihez költségvetési támogatást nyújt az állam. Az önkormányzatok a realizált kiadásaik alapján településkategóriánként differenciált támogatásban részesülnek a közvilágítás, a közutak és a köztemetők fenntartása, továbbá a zöldterület-gazdálkodás feladatainak ellátásához.

A 2013. évi rendszertől eltérően mind az ágazati, mind az általános működési támogatások összegének meghatározása a kis gazdasági teljesítőképességgel és alacsony iparűzésiadó-bevétellel rendelkező településeknek kedvez. Ugyanakkor továbbra is fontos, hogy a támogatások zöme kötött felhasználású, azaz a településeknek valóban az érintett feladatokra kell a kapott forrásokat költeniük. A helyi önkormányzatok ágazati költségvetési támogatásain túl a településeket ezután is megilleti a gépjárműadó 40 százaléka, valamint a helyi adók továbbra is önkormányzati bevételek maradnak.

A fentieken túl az önkormányzatoknak ezt követően is lehetőségük lesz a központosított előirányzatok között számos célra pályázni, így például egyes fejlesztések megvalósításához vagy uniós pályázataikhoz szükséges önrész biztosításához is támogatást nyújt a központi költségvetés.

A 2014. évben külön fejlesztési forrás áll rendelkezésre az adósságátvállalásban nem érintett önkormányzatok számára, továbbá a korábbi évekhez hasonlóan a jövő évre is tartalmaz a törvénytervezet forrást az előre nem látható, év közben jelentkező helyi működési gondok megoldására a működőképesség megőrzése érdekében.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014. évi költségvetés bemutatása részeként röviden szeretnék kitérni a társadalombiztosítás két pénzügyi alapja, a Nyugdíj-biztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének legfontosabb jellemzőire.

A Nyugdíj-biztosítási Alap költségvetését 2014-ben is a bevételek és a kiadások egyensúlyával terveztük. A bevételek két meghatározó súlyú eleme a szociális hozzájárulási adó és a biztosítotti járulék. Előbbi adja az alap összes bevételének közel 70 százalékát. Az adó mértéke változatlanul 27 százalék, de fontos változás, hogy míg 2013-ban ennek a bevételfajtának a teljes összege a Nyugdíj-biztosítási Alapot illeti, addig 2014-ben 26:1 arányban megoszlik a társadalombiztosítás két pénzügyi alapja között. Ez azt jelenti, hogy a kérdéses bevételek 96,3 százaléka a Nyugdíj-biztosítási Alapot, a maradék 3,7 százalék az Egészségbiztosítási Alapot illeti majd. Az alap bevételeinek mintegy 29 százaléka a biztosítotti járulék fizetéséből származik, ennek mértéke változatlanul 10 százalék. Az előirányzat meghatározásánál természetesen kalkuláltunk a családi adókedvezmény kiterjesztésének bevételcsökkentő hatásával. Az alap bevételei 2014-ben teljes mértékben fedezik az előirányzott kiadásokat, azaz nem lesz szükség a bevételek kiegészítése céljából költségvetési támogatásra.

A nyugellátási kiadások előirányzata tartalmazza a jövő év januárjában végrehajtandó emelésből, valamint az ellátásban részesülők létszámának változásaiból és összetételének módosulásából adódó kiadási többleteket is. Az emelés mértéke a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény előírásainak megfelelően a jövő évre a költségvetésben tervezett fogyasztóiár-növekedéssel, tehát az inflációval egyezik meg, azaz 2,4 százalék lesz. Ez azt jelenti, hogy továbbra is biztosított a nyugdíjak értékállósága.

(9.40)

Egy rövid zárójeles megjegyzésem, tisztelt képviselőtársaim, hogy idén 5,2 százalékos inflációval számoltunk. Ennél jóval kedvezőbb lesz 2013-ban az infláció mértéke. Tehát a nyugdíjaknál és nyugdíjszerű ellátásoknál egy igen jelentős reálérték-növekedés következik be idén, ami alapját és bázisát képezi a jövő évi számításnak is.

Tisztelt Ház! A benyújtott törvényjavaslat az Egészségbiztosítási Alap 2014. évi költségvetésénél a bevételek és a kiadások egyensúlyával számol. Az alap bevételének nagyobb részét a járulékbevételek, hozzájárulások, valamint a költségvetési hozzájárulások adják. A járulékbevételeken és hozzájárulásokon belül a biztosítotti egészségbiztosítási járulékbevételek meghatározása alapvetően a 2013. évi várható értéket és a keresetkiáramlásra vonatkozó makrogazdasági paramétert vette figyelembe, míg az egészségügyi hozzájárulás előirányzatát a 2013. évi várható érték mellett a szabályváltozások tervezett hatása határozta meg. Ebben a bevételi csoportban jelenik meg 2014-ben újra a szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot megillető része is.

A bevételek másik nagy csoportját a költségvetési hozzájárulások képezik, aminek döntő része a járulékcímen átvett, valamint a rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átvett pénzeszközök. Ezt az összeget kiegészíti a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő, az Egészségbiztosítási Alapot megillető hozzájárulás, valamint az alap kiadásainak támogatására átvett tervezett pénzeszköz. Az alap meghatározó nagyságrendű kiadásai két nagy csoportba sorolhatók: természetbeni és pénzbeli, egészségbiztosítási ellátások csoportjába. A természetbeni ellátások legnagyobb súlyú kiadási előirányzatát a gyógyító-megelőző ellátások adják, az erre a célra fordítható összeg több mint 50 milliárd forinttal haladja meg a 2013. évi előirányzatot. A pénzbeni ellátásokon belül a legmagasabb összeget a rokkantsági, rehabilitációs ellátások kiadásai teszik ki, ezek tervezése elsősorban a 2013. évi várható teljesítésen, valamint a 2014. évi ellátásemelés kiadásnövelő hatásán alapul.

Tisztelt Ház! A 2014. évi költségvetési törvényjavaslat kidolgozása során nagyon szoros, a kölcsönös segítségen alapuló munkakapcsolatot alakítunk ki a Gazdasági Minisztérium, a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék között. A tanács a törvényjavaslat-tervezet hitelességére és végrehajthatóságára nézve nem állapított meg olyan ellenvetést, amely felvetné a javaslattal szembeni egyet nem értés kérdését. Ugyanakkor a költségvetés egyes bevételi és kiadási tételeinek az államháztartási egyenleget esetlegesen negatívan érintő kockázataira hívta fel a figyelmünket, és a kockázatok elemzését javasolta a kormánynak. A kormány mind a várható makrogazdasági folyamatok, mind a költségvetési bevételek és kiadások tekintetében kockázatelemzést végzett, és úgy ítélte meg, hogy a képzett tartalékok elegendő mértékűek az esetleges negatív hatások kezelésére. Így jelentősebb bevételelmaradás vagy kiadás-túlteljesülés esetén is évközi intézkedések nélkül tartható a 2014. évi hiánycél.

A Költségvetési Tanács mellett az Állami Számvevőszék is értékelte a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslatot. Ezúton is köszönöm azt a nagy munkát, amelyet az Állami Számvevőszék elvégzett a 2014. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat ellenőrzése során. A Számvevőszék számos pozitív megállapítást tett a költségvetési törvényjavaslatra, csak néhány pontot érintően fogalmazott meg kifogásokat. Az Állami Számvevőszék által megfogalmazott, a költségvetési tervezést érintő jobbító szándékú javaslatokat a kormány megfontolja, és a közeljövőben érvényesíteni kívánja majd azokat.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Biztos vagyok abban, hogy az eddigi felelős gazdálkodás folytatásával ez a költségvetés ösztönzi a gazdasági növekedést, jól szolgálja a társadalompolitikai céljaink megvalósítását, és megfelelően biztonságos is. Tudom, hogy a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása során a részletkérdéseket illetően még számos olyan szempont merül majd fel, amelyeket mérlegelnünk kell. Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy a fő célkitűzések tekintetében egyetértés alakul majd ki az Országgyűlés és a kormány között. Reményeim szerint ez így lesz.

Eredményes vitát kívánok a tisztelt Háznak, és köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)