Felszólalás adatai

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sokan már nincsenek itt, akik addig az időpontig, amíg a tévéközvetítés volt, nagyon sűrűn felugráltak, és hússzor-harmincszor ugyanazt a beszédet elmondták, majd amikor a tévéadásnak vége lett, nagyon gyorsan el is mentek a parlamentből, de előtte számon kérték, hogy X. Y. miért nincs bent az ülésteremben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon érdekes volt Bokros Lajos európai parlamenti képviselőnek a jelenléte a parlamentben, és a hozzászólása, és az a mentalitás, amivel ő is rendelkezik, és amivel tulajdonképpen Magyarországot megpróbálja negatívan beállítani nemcsak az Európai Parlamentben, hanem amerre jár, mindenütt. Hisz ő úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány, a jelenlegi gazdaságpolitika tulajdonképpen elbizonytalanítja a befektetőket, beruházókat, bizonytalanságot szül, másik oldalon pedig az elmúlt időszakban nem történtek beruházások, és magát a befektetőt oly mértékben bizonytalanítja el, hogy azon gondolkodik, hogy kivonul Magyarországról.

Egyet szeretnék neki innen üzenni: a magyar kormány a termelőüzemi beruházásokat - és ezt államtitkár úr is nagyon keményen meg tudja erősíteni - minden körülmények között segíti, pártolja, és ösztönzi arra, hogy valóban Magyarországon minél több befektetés, beruházás jelenjen meg a termelőüzemeknél.

Amit úgyszintén szeretnék üzenni Bokros Lajosnak és az MSZP-s képviselőtársaimnak is, hogy egy dolgot ne felejtsenek el: az Európai Unió tagországai 70 százalékában a szolgáltatási szektort minden ország saját maga végzi. Vegyük a svéd példát: Svédországban megközelítőleg nonprofit szervezetként működik az összes szolgáltatói szektor; itt értem az áramot, a gázt, a vizet, a csatornát, a szemétszállítást, ebben a körben kell gondolkodni elsődlegesen. Itt most nem az egyéb szolgáltatásra gondolok, hogy cipőfelsőrész-készítés vagy -javítás, mert az is szolgáltatás, hanem elsődlegesen pontosan azokra a szolgáltatásokra, amelyek a családok kasszáját nagyobb mértékben is meg tudják terhelni. És itt elsősorban erről szól a történés.

És talán üzenném Bokros Lajosnak, hogy az akkori, '95-96-97-es kényszerprivatizációval, amikor üres volt a kassza, megpróbálták úgy föltölteni, hogy tulajdonképpen minden mozdítható elemét a magyar gazdaságnak eladták, és ezzel együtt a háttéripart is totálisan tönkretették. Mert a magyar vízügyi szakemberek világhírűek voltak, jelen pillanatban is azok; a magyar energetikai szakemberek világhírűek voltak, ma is azok egyébként, de ugyanígy lehetne mondani nyugodtan a bányászati technológiát, amihez hozzátartozik a gázkitermelés is, mert ennek is múltja és hatalmas eredményei voltak szerte a világban.

Hisz Magyarország nagyon sok helyen folytatott beruházásokat, erőműveket telepített más országokban, gázberuházásoknál, vízrendezéseknél vett részt. Tehát ha ezt a szolgáltatói szektort akkor nem adták volna el, minden további nélkül hasonlóképpen, mint ahogy a herendi porcelángyár, amely teljes egészében dolgozói körbe került a privatizáció során... Talán ez az egyetlenegy olyan privatizáció, amely tényleg máig is bizonyítja a privatizációnak azt a folyamatát, ahol a dolgozói többség vette át a tulajdont, és nem egy-egy, adott esetben külföldi cég került kapun belül, és utána vagy tönkretette magát a céget, vagy pedig elsődleges szempont az volt, hogy minél nagyobb nyereséget vegyen ki abból.

(21.00)

Szeretném ezt a részt így lezárni és üzenni az MSZP-nek is meg Bokros Lajosnak is, hogy akkor a kényszer szülte azt a privatizációt, és ma úgy próbálják beállítani, hogy Magyarország beruházásellenes, és minden olyan lépés, amit ezzel kapcsolatban ők külföldön elmondanak, tulajdonképpen egy negatív elem Magyarországgal szemben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a jelenlegi költségvetést vesszük és nézzük a világot, a világban zajló pénzügyi válságot és az Európai Unióban zajló gazdasági és pénzügyi válságot, ebben az időszakban azok az országok és kormányok tudnak határozott lépéseket tenni a jövő érdekében, amelyek ez alatt az időszak alatt tesznek meg olyan lépéseket, amelyekkel olyan átalakítási folyamatot indítanak el, amivel a későbbiek folyamán, amikor a pénzügyi és gazdasági válság lezárul, sokkal hatékonyabban tudják az egész rendszert működtetni. Az elmúlt három év folyamán az Orbán-kormány megtette mindazon lépéseket, amelyek a következő időszakban, ha ehhez kellő türelem és kellő elszántság is van, Magyarország fejlődését pozitív irányban fogja átalakítani, változtatni, és utána folyamatosan, gazdasági növekedéssel párosulva, ez az ország valóban kijön a válságból.

Milyen átalakításokat kellett végrehajtani? Nagyon jól tudjuk, hogy húsz éven keresztül az egész rendszer úgy, ahogy volt, tulajdonképpen egy pénzfaló rendszer volt. Ezért is kellett minden egyes szocialista kormány esetében a pénzpazarlás tekintetében állandóan az államadósság és a hitel irányába nyúlniuk. Nézzük meg a '98 előtti időszakot! Akkor a magyar államadósság 61 százalékos volt, ezt sikerült 2002-re 53,6 százalékra lecsökkenteni. Majd jött a Medgyessy-kormány, amelyik föltornázta 59 százalékra, és jött a Gyurcsány-Bajnai-kormány, amelyik tulajdonképpen nem 82, képviselőtársaim, hanem 85 százalékra tornázta föl a magyar államadósságot. És ha megnézzük a negatív és a bruttó államadósság közötti különbséget, akkor olyan 60 százalék környékén mozgott a negatív államadósság, a bruttó pedig 85 százalék környékén. Ebből sikerült tulajdonképpen az elmúlt időszakban valamilyen mértékben lefaragni, párhuzamosan azokat az átalakításokat végrehajtani és tényleg a rendszerben azokat a költséghányadokat kiemelni, amelyek hihetetlen mértékben megterhelték a rendszert, a pazarlás, a korrupció irányába vitték, ezzel együtt olyan irányba mozdítani, hogy akár az egészségügyi fejezet, akár a nyugdíjalap, nem mondom azt, hogy pozitív szaldóba, de egyenlegbe került.

Ha megnézzük a gazdasági növekedést 2002 és 2010 között, az a mínusz 7,5 százalék, ami 2009-ben bekövetkezett, elvitte az előző időszaknak azt a gazdasági növekedését, ami egy olyan fordulót hozhatott volna létre, mint ami Szlovákiában, Lengyelországban és azokban az országokban, ahol ez a folyamat töretlen volt, és nem vettek föl olyan hatalmas hitelt, nem terhelték meg az államkasszát hatalmas hitellel, fenn tudott maradni. Ha megnézzük az infláció kérdését, itt nyugodtan lehet azt mondani, hogy 2011-2012-ben, de ez végigkísérte a 2009-2010-2011. éveket is, 5-5,5 százalék környékén mozgott az infláció. De a 2012. évből a 2013. évre való fordulásnál tulajdonképpen az infláció 1,9 százalékra csökkent le. Ha ez a tendencia tud maradni, akkor a következő időszakban, 2014-ben és 2015-ben a 3 százalékot az infláció nem lépi túl.

De ugyanígy nézzük a gazdasági növekedés esetében, hogy 2011-ben 1,4 százalékos volt a gazdasági növekedés, 2012-ben volt egy törés, amikor az átalakítások, a források és az a rengeteg nem várt kiadás, ami a költségvetést terhelte, vele párhuzamosan itt egy mínusz 1,7 százalékos gazdasági növekedés következett be. De 2013-ban 1 százalék környékén, 2014-ben 2 százalék, és utána folyamatosan, tendenciózusan emelkedni fog a gazdasági növekedés, és egyre stabilabbá válik az ország gazdasági-pénzügyi helyzete, és ezáltal számos olyan lépést, intézkedést meg lehet tenni, mint ami az egészségügyi béremeléseknél történt, a pedagógusbér-emelésnél. És utána lehet folyamatában tulajdonképpen a következő időszakban a közszférában dolgozók bérét is rendezni majd, amikor a gazdasági növekedés 2 százalék fölötti periódust el fogja érni, hogy az ő esetükben is meg lehet nyugodtan lépni a béremelést.

De ha figyelembe vesszük az elmúlt időszakban nemcsak az egészségügy, hanem a gazdaság területén történő átalakítást vagy az oktatás területén, a közigazgatás területén történő átalakítást, itt értem az önkormányzatiság kérdését is, ezek mind olyan kérdéskörök, amelyek, ha a régi szisztéma szerint figyeljük a költségvetést, itt Nyikos elnök úr mindig arra hivatkozott, hogy nem találja a számokat: teljesen logikus, mert más rendszerben működik 2010 óta maga a kormányzati rendszer. Az átalakítások folyamán nagyon sok költségkeret került át más ágazathoz, például a vízgazdálkodás a Belügyminisztérium területére, ahol egészen biztos, hogy a régi szisztéma szerint nem lehet megtalálni a forrásokat. De ha valaki tüzetesen végignézi, és amit Horváth István képviselőtársam is elmondott, Magyar Zoltán is itt egyedül a földbérleti viszonyokkal kapcsolatosan mondta el a negatívumokat, de egyébként, amit Horváth István képviselőtársam elmondott, azzal minddel egyetért. Mert ha közösen végignézzük a számokat, akkor tulajdonképpen minden területen egyfajta növekedés következik be.

Ugyanígy az államkorszerűsítés területén 106 százalékra emelkedik a 2014-es költségvetés a tavalyihoz képest. Ha nézzük az egészségügyet, 110,6 százalékkal, az oktatás 109,6 százalékkal, a közbiztonság 103,4 százalékkal, a gazdaságfejlesztés 107,9 százalékkal és a felzárkóztatás területén pedig 110,3 százalékkal több a költségvetés beállított tétele, mint 2013-ban volt. Tehát ez azt jelenti, hogy majd' minden fejezetnél átlagban 8-9 százalékos növekedés tapasztalható, ami stabillá fogja tenni egy-egy ágazat működését és annak programjait is, amelyek akár a vidékfejlesztés, akár az agrárszektor területén vagy akár a közbiztonság és az államkorszerűsítés területén is be lettek állítva.

Ha figyelembe vesszük azt, hogy az elmúlt időszakban a kormánynak egyrészt az önkormányzatok, megyei önkormányzatok adósságátvállalásával megközelítőleg 1000 milliárd forint környékén kellett a kormánynak jótállnia, ha figyelembe vesszük azt, hogy a 2011-2012. évben olyan nem várt kiadásokat is kellett teljesítenie a kormánynak, ennek a költségvetésnek, amelyek az európai uniós kötelezettségből adódtak, ilyen volt az áfa visszafogásának 250 milliárdja, amit még Draskovics idejéből örököltük meg. De ugyanez volt a MÁV esetében, a bankok esetében, és lehet nyugodtan sorolni, hogy milyen pluszkiadásokat kellett ennek a kormánynak úgy átvállalnia, amire egyáltalán nem is számított.

Ennek alapján és ennek ellenére a 2012-es költségvetés az államháztartási hiány területén 1,9 százalékra teljesült. Annak ellenére, hogy 2011-ben is, a 2012-es, 2013-as költségvetésnél is az ellenzék minden alkalommal azt mondta, hogy ez a költségvetés fél évnél többet nem fog megélni. Aztán mégis mindegyik költségvetés oly mértékben teljesült, hogy 2013 júniusában az Európai Unió is kénytelen volt azt mondani, a hihetetlen MSZP-s, liberális nyomás ellenére, hogy Magyarországot szégyenpadra kell állítani, mégis kénytelen volt tehát azt mondani, hogy kiengedi abból a szorításból, amiben 2004 óta, az előző szocialista és SZDSZ-es kormány képtelen volt egyszer is teljesíteni a maga részéről a költségvetési hiányt.

A 2014-es költségvetésre nagyon sok híradásban megjelent, hogy itt választási költségvetésről van szó. Ha megnézzük a számokat, egyáltalán nem választási költségvetésről van szó, hanem tényleg a gazdasági mutatók növekedésével együtt a költségvetési hiány mértékének 3 százalék alatt tartása, valamint az infláció mértékének 2,4 százalékos maximált nagyságrendje tulajdonképpen nem teszi lehetővé, hogy ez a költségvetés választási költségvetés legyen.

(21.10)

Tényleg egy nagyon szoros gazdálkodás mellett kell mindenképpen végrehajtani.

Itt az ember mosolyog, amikor Vágó Gábor azt mondja, a 2012-es költségvetést ő úgy állítja be, hogy hússzor, de körülbelül kilencszer kellett módosítani. A 2013-as költségvetésnél maximum öt módosítás volt, de ebből az öt módosításból is három pozitív irányú módosítás, hiszen az Eximbanknak pluszjuttatást, forrást tudtunk úgy adni, hogy azzal a magyar vállalkozásokat tudja úgy helyzetbe hozni, hogy ha közös cégalapítás történik, harmadik piacra történő termelés történik, akkor ezekből a forrásokból lehet tulajdonképpen garanciát vállalni arra, hogy a magyar vállalkozások ezen keresztül is meg tudjanak erősödni.

Én még egyszer szeretném kifejezni a magam részéről, hogy az, amit az MSZP és Bokros Lajos is ma itt a magyar parlamentben produkált, tulajdonképpen ugyanúgy megtalálható Strasbourgban az Európa Tanácsban és az Európai Parlamentben is, és azt lehet nyugodtan mondani, hogy ahol járnak, mindenhol ezzel próbálják Magyarország pozitív megítélését tulajdonképpen egy negatív irányba fordítani, és talán ez a leghelytelenebb viselkedés, ami egy európai parlamenti vagy magyar parlamenti képviselő részéről megfogalmazódhat.

Nemrég voltam az osztrák nagykövetnél egy beszélgetésen. Ő is úgy fogalmazott, hogy valami úton-módon ezen változtatni kellene, hogy Magyarország megítélése akár Ausztriában vagy Németországban is egyfajta pozitívabb megítélés alá essen, mert valóban, hogyha ilyen megnyilatkozások vannak Magyarországról, akkor az elgondolkodtatja tulajdonképpen a külföldi embereket. De ő is úgy érezte és saját maga is úgy látta, hogy Magyarország gazdasági iránya helyes.

Itt teljesen logikus, hogy addig, amíg külföldi cégek vannak a magyar szolgáltatói szektorban, vannak olyan cégek, amelyek az Európai Unió befolyásoltságát is tulajdonképpen megpróbálják a maguk részéről erőteljesebb nyomás alá helyezni, de ezek le fognak csengeni. Tényleg, valóban, hogyha Magyarország a szolgáltatói szektort saját kézben tudja tartani, akkor mögéje tudnak épülni újra azok a cégek, amelyek annak idején teljes egészében ki tudták szolgálni a magyar szolgáltatói szektort. Akkor se volt kevesebb vezetéke Magyarországnak akár gáz területén, akár víz, csatorna területén, ezek a fejlesztések akkor is folyamatosan zajlottak, és a magyar szakemberek minden további nélkül meg tudtak felelni ezeknek a követelményeknek, nemcsak itthon, hanem külföldön is egyaránt.

Én bátran ajánlom mindenkinek a 2014. évi költségvetést. Stabilnak nevezhető, hisz a Költségvetési Tanács sem azt mondta, hogy nem teljesíthető, az ÁSZ a maga részéről úgyszintén nem úgy fogalmazott, hogy nem teljesíthető. Minden alkalommal mindegyik szervezet részéről voltak aggályok adott esetben, de ha megnézzük az elmúlt időszakot, 2002 óta minden év vége előtt tulajdonképpen zárolni kellett forrásokat, és ha megnézik a 2013-as év költségvetésének a végrehajtását, a kormánynak nincs olyan szándéka, hogy bármelyik összeget vagy forrást, vagy fejezeti részt tulajdonképpen a maga részéről zárolna. Tehát teljesíthető ez az év is, és teljesíthető lesz a jövő év is.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)