Felszólalás adatai

Először arról beszélek, mondok két példát, hogy milyen ellentmondás volt abban, amit ön elmondott. Aztán arról szeretnék beszélni, hogy mi az, ami nem igaz abból, amit elmondott. Aztán arról szeretnék beszélni, amiről nem beszélt. Így össze fog állni a dolog.

A beszédjében a következő ellentmondás hangzott el. Azt mondta, hogy lényegében itt megszűnt a parlamenti összefogás és a demokrácia. A maguk idejében, az önök idejében volt még olyan, hogy ellenzéki és kormánypárti képviselő nyújtott be módosító javaslatot, és azt a parlament esetleg támogatta. Utána pedig arról beszélt, hogy Kósa Lajossal közösen adott be ön a tömegközlekedéssel kapcsolatban módosító javaslatot, és azt (Dr. Lamperth Mónika: Nem, nem! Levelet.) a parlament elfogadta, és közösen érték el azt, hogy változzon az eredeti szándék.

A következő ellentmondás a beszédjében az, azt mondta a beszédje elején, hogy lényegében az önkormányzatiság felszámolása történt meg, itt az önkormányzatoknak nem maradt feladat, itt igazából az önkormányzat csak van. Utána pedig arról beszélt, hogy önnek arról beszélnek a polgármesterek a közigazgatás kapcsán, hogy a feladatok maradtak ugyanazok, csak éppen a finanszírozás nem ugyanaz. Most akkor megszűnt az önkormányzatiság és nincs feladat, vagy esetleg ön ellentmond saját magának, nem gondolta át a beszédje elejét, és nem gondolta át, hogy később a példákkal miket fog mondani (Dr. Józsa István: Nem értette, államtitkár úr.), mert akárhogy is van, ez ellentmondásban van.

Konkrétan mi az, ami nem igaz? Nem igaz, amikor ön azt mondja, hogy 2014-ben '13-hoz képest a költségvetésben nem nő a működési támogatás. (Dr. Józsa István: Ezt nem is mondta.) 70 milliárd forinttal nő az önkormányzatok támogatása, ha a báziskorrekciókat levesszük.

(15.20)

Ebből mintegy 31 milliárd forint az, ami az oktatási ágazatot érinti, és az óvónők, a pedagógus-életpályamodell állami finanszírozását jelenti, 40 milliárd forint pedig odakerül az önkormányzatokhoz többletként 2013-hoz viszonyítva. Hiába csóválja a fejét, benne van a költségvetésben, el kell olvasni! Ebből 10 milliárd forint valóban az elektronikusútdíj-kompenzáció, de kompenzáció az önkormányzatok számára, 10 milliárd forinttal megemelkedik az általános tartalék, ami akárhogy is van, a működési támogatásokat fogja szolgálni, és ehhez jön a két belügyminiszteri rendelettel - amelyek ebben az évben jelentek meg, az egyik alapján az önök városa is kap közlekedési támogatást - adott 17 milliárd forint, ami teljes egészében beépül a működési támogatásba. Ez 2013-ban nem volt. 2013-ban kiegészítő támogatást kaptak, most pedig alanyi jogon be fog épülni a működési támogatásba.

Nem igaz az, hogy a szubjektív támogatások nőnek. Pontosan a két belügyminiszteri rendelet mondja ki, hogy semmiféle szubjektivitás nincs a kiegészítő támogatásokban, hanem csak egy dolog van, hogy az adott önkormányzatnak mennyi a helyiadó-bevétele. A támogatás mértéke ettől függ. Ha valakinek magas adóbevétele van, az vagy nem kap, vagy kevesebb támogatást kap, aki pedig szegényebb - ön a kistelepülések ellehetetlenüléséről is beszélt - és nincs helyiadó-bevétele, pontosan az kap magasabb támogatást. Egyébként a 2014. évi költségvetésnek is az a lényege, hogy 2014-ben azok a kis önkormányzatok, amelyeknek nincs helyi iparűzésiadó-bevételük - mert a beszámításba csak ez tartozik bele, az összes többi helyiadó-bevétel nem -, azok lényegesen magasabb támogatást fognak kapni. Azaz azokon a településeken is el kell tudni látni az alapvető közszolgáltatásokat, ahol nincs helyiadó-bevétel.

Nem igaz az sem, hogy több pénz került ki a rendszerből azért, mert feladatátcsoportosítás volt az állam és az önkormányzatok között. Nem is tudom, honnan veszi azt a számot - persze jól hangzik -, hogy 300 milliárd forinttal csökkent ez a támogatás.

Most pedig arról szeretnék beszélni, hogy ön miről nem beszélt. Arról nem beszélt, hogy Szeged város adósságállományát a kormány konszolidálta 50 százalékos mértékben. Én úgy emlékszem, hogy ez az adósságállomány 27 milliárd forint volt, ennek az 50 százaléka, akárhogy is számolom, több mint 10 milliárd forint. Bár ön bírálta az adósságkonszolidációt, és azt mondta, hogy ez nem érte meg Szegednek, csak azt nem értem, akkor miért nem mondta azt, hogy köszönöm, nem kérek belőle, és nem írom alá a szerződést; joga lett volna rá, hogy nem kér a konszolidációból.

És arról sem beszélt, hogy a teljes önkormányzati rendszer és Szeged városa hogyan jutott el oda, hogy 27 milliárd forintos vagy talán még ennél is nagyobb adósságállománya legyen. Arról felejtett el beszélni, hogy ön, amikor nyolc évig kormánypárti képviselő volt, akkor miért nem beszélt az önkormányzatokról, az önkormányzatok finanszírozásáról. Azért nem beszélt, mert a nyolc év alatt halmozódott fel az országban több mint 1200 milliárd forint adósságállomány az önkormányzati szektorban és Szeged városában is, pontosan az önök szocialista kormányzása alatt.

És arról sem beszélt, hogy ebben az időben adták el az önkormányzatok a vagyonukat, kerültek lehetetlen helyzetbe, és folyamatosan az államtól kapták a többlet- és többletfeladatokat átgondolatlanul és természetesen számolatlanul. Azaz csak arról nem beszélt, hogy a magyar önkormányzati rendszer 2010-re hogyan jutott el lényegében a működésképtelenség határára.

Tehát amikor bírálja a mostani változásokat, akkor azt is el kellett volna mondania, hogy miért jutott oda a magyar önkormányzati rendszer, hogy a megyei önkormányzatok lényegében fizetésképtelenek voltak, és a megyei jogú városoknál is már jelentkeztek komoly problémák, egyébként nemcsak Szegeden, hanem más városokban is. Egy hosszú szocialista kormányzás eredménye az, hogy az önkormányzati rendszer ide jutott.

Ha rendszerében vizsgáljuk meg az önkormányzati rendszer átalakítását, akkor ennek a kormánynak és az Országgyűlés nincs szégyenkeznivalója, hiszen az önkormányzati rendszer átalakítása kapcsán lényegében minden kérdésre válaszolt. Azt nem mondom, hogy ez a rendszer jelenleg tökéletes, de az biztos, hogy elindult abba az irányba, hogy átlátható és finanszírozható legyen. Vannak még teendők és feladatok, amelyeket el kell végezni. Például a túlzott feladatátadás kapcsán, amit az önkormányzatok már nem tudtak ellátni, azt a választ adtuk, hogy újraszabályoztuk az állami és önkormányzati feladatokat. Ne mondja azt, hogy nem maradtak az önkormányzatoknál feladatok, mert ha nem maradtak volna feladatok, akkor most nem arról beszélnének az önkormányzatok, hogy nincs forrás a megfelelő feladatok ellátására. Ha nem lenne feladat, akkor forrás sem kellene.

Az alacsony hatékonyságú feladatellátásokra is tudtunk válaszolni az önkormányzati törvényben a közös önkormányzati hivatali rendszerrel. Átalakítottuk a szocialisták nagy vívmányát, a kistérségi társulási rendszert, amelynek az volt a hihetetlen ellentmondása, hogy miközben törvény által összetömörítette az önkormányzatokat, és a logika szerint az adott feladatot kevesebb forrásból lehetett volna ellátni, de nemhogy kevesebb forrásból kellett nekik ellátni, hanem pénzügyileg megjutalmazta, és minél többen voltak, minél nagyobb volt a feladat, annál több finanszírozást adott az állam, ami lényegében az állami források elpazarlását jelentette. Mi ezt úgy alakítottuk át, hogy egy szabad társulási rendszert alakítottunk ki, akkor társuljon egy önkormányzat egy feladat ellátására, ha azt ésszerűen átgondolja és megéri neki.

Törvényességi felügyelet. Az önök idejében nem volt az önkormányzatoknak törvényességi felügyeletük. Az önök idejében nem volt szabályozva a kötelezettségvállalás engedélyezése sem, bárki bármennyi hitelt felvehetett, kötvényt bocsáthatott ki, mindenféle kontroll nélkül. (Dr. Lamperth Mónika: Ez nem igaz!) Az volt a rendszer lényege, hogy kapjátok a feladatot, de egyébként azt csináltok, amit akartok, és ugyanúgy adósodtok el, mint az állam. Az állam is eladósodott, adósodjon el az önkormányzati rendszer is; ez volt a gondolkodás lényege.

Emlékszem, az egyik kampányban az volt a szlogen, hogy több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak. Ebből az lett, hogy még nagyobb adósság az államnak és még nagyobb adósság az önkormányzatoknak.

Egyébként úgy gondolom, hogy mind a feladatfinanszírozási rendszer, mind az adósságkonszolidáció, mind az önkormányzati fejlesztésekhez nyújtott EU önerő alap érezhető segítség az önkormányzati rendszer számára. A feladatfinanszírozási rendszer bevezetésével és majdani kiterjesztésével pedig egy igazságos, átlátható, működtethető, egy hiány és eladósodás nélküli önkormányzati rendszer alakul ki Magyarországon.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)