Felszólalás adatai

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselőtársam mondandója inspirált arra, hogy én is hozzászóljak. A mezőgazdaság helyzetéről elég sanyarú képet festett, amivel egyrészt magam mint kormánypárti képviselő, másrészt mint a mezőgazdaságban ténykedő nem tudok egyetérteni, nem látom ennyire szomorúnak a helyzetet.

Az, hogy a GDP-n belül a mezőgazdaság részaránya csökkent, azoknak, akik a mezőgazdasághoz érzelmileg is kötődnek, valószínűleg problémát jelent, azonban ez minden fejlett országban majdhogynem így van. Még az általunk mezőgazdasági nagyhatalomnak tekintett Hollandiában sincs 10 százalék az élelmiszeriparral együtt a mezőgazdaság teljesítménye a GDP-n belül. Tehát azt gondolom, hogy a nemzeti össztermékben a mezőgazdaság relatíve alacsony volta a fejlettségnek egy mutatószáma.

(19.40)

Azt gondolom, annak, aki ebből él, és érzelmileg kötődik a mezőgazdasághoz, ez valószínűleg fájdalmas dolog, de ettől ez még sajnálatos módon tény. Azon túl, hogy 2000-ben 7 százalékkal csökkent a termelési érték, ahhoz az is hozzájárult, hogy volt itt egy rendkívül jelentős aszály, és voltak itt belvizek, árvizek, minden, ami csak elképzelhető.

Az is tény, hogy a foglalkoztatás jelentősen csökkent a mezőgazdaságban, bár hozzá kell tenni, hogy ennek a mérése rendkívül nehéz, hiszen hogyan értékeljük azokat az embereket, akik, mondjuk, őstermelőként a mezőgazdaságból élnek, vagy abból kiegészítő jövedelmet remélnek, de rokkantnyugdíjasok, nyugdíjasok, vagy esetleg másodállásban kiegészítő tevékenységként folytatják ezt.

A vidékfejlesztéssel kapcsolatos problémákat úgy értékelem, hogy a falu- vagy a vidékfejlesztés egyik legfontosabb tényezője a magángazdaságok megerősítése lenne (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hiszen az a foglalkoztatásra is és a helyben maradásra is rendkívül jó hatással lenne.

Köszönöm szépen. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiból.)