Felszólalás adatai

Felszólalások:   1-20   21-36   37-46      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására ma 16 óráig volt lehetőség, minthogy 16 óra 20 perc van. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/8019. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Orbán Balázs úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, előterjesztőnek. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Jó napot kívánok! Sok szeretettel köszöntök mindenkit.

ELNÖK: Kinek reggel, kinek nap…

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Lassan feláll a rendszerünk, köszönöm szépen a türelmet mindenkinek. Idefelé jövet azt mondták nekem, hogy ha népszerű szeretnék lenni, akkor rövid leszek. Akkor nem értettem persze, hogy pontosan ki mire gondol, de ha megengedik, akkor lehet, hogy mégiscsak ennek a kérésnek eleget fogok tenni, mert a hangom nem kifejezetten alkalmas a vitaszituációra, úgyhogy ezért bocsánatot szeretnék kérni.

ELNÖK: Ez teljesen összevág a mi állapotunkkal. (Derültség.) Tehát semmi különbség nincsen, parancsoljon!

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Alelnök úr, ha összepasszolunk, akkor köszönöm szépen. Tehát azért gyűltünk ma itt össze, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvényről és a kapcsolódó törvények módosításáról beszéljünk. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény egységes keretek között szabályozta a kormányzati igazgatási szervekre és az azoknál létrehozható foglalkoztatási jogviszonyokra vonatkozó szabályokat.

2019. január 1-jén lépett hatályba az új szabályozás, ami bevezette az úgynevezett álláshelyalapú létszámgazdálkodást; mindez paradigmaváltást eredményezett a kormányzati humánerőforrás-gazdálkodásban, és az alapját jelenti annak, amivel összefüggésben az Orbán-kormány 2010 óta el van kötelezve, nevezetesen a bürokrácia leépítése iránt. Azt gondoljuk, hogy egy mérföldkő az álláshely-gazdálkodás a bürokráciacsökkentés irányába tett lépések között.

2019. március közepéig tartott az átmeneti időszak. Ennek során a kormány megállapította a kormányzati igazgatási szervek alaplétszámába tartozó álláshelyek számát, besorolását és az egyéb speciális európai uniós és más feladatokat ellátó kormányzati igazgatási szervek által betölthető álláshelyek számát és besorolását.

Az ezen megállapítási eljárások során szerzett tapasztalatok teszik azt indokolttá, hogy a Kit. létszámgazdálkodásról szóló részének módosítására tegyünk javaslatot annak érdekében, hogy a gyakorlati kihívásokra jobban reagáló létszámgazdálkodást tudjunk folytatni, és tovább tudjunk lépni azon az úton, amely a felesleges bürokrácia leépítését jelenti.

A most benyújtott törvényjavaslat által lehetővé válik, hogy a kormány mellőzze a 6 hónapon át nem betöltött álláshelyeknek a központosított álláshelyállományba történő helyezését, ha a feladatellátáshoz egyébként ez szükséges. Új lehetőségként bevezetnénk a kormányzati igazgatási szervek között történő, úgynevezett álláshelycsere lehetőségét.

Csökkenteni szeretnénk a kormányzati igazgatási szervek adminisztrációs terheit azáltal, hogy az úgynevezett szakdiplomaták esetében nem kell a kiküldetés előtt kinevezni őket valamely kormányzati igazgatási szervhez, hanem közvetlenül a Külgazdasági és Külügyminisztérium állományába kerülnek.

A törvényjavaslat pontosítást tartalmaz a kinevezési okirat kötelező tartalmi elemei, személyügyi iratok kézbesítése, ösztöndíjasok foglalkoztatása, továbbképzés, közszolgálati jogvita, illetmény, szabadság, elismerések, juttatások és a jogviszony-megszüntetés eseteire is.

A felmentéssel kapcsolatosan, aláhúznám kétszer, hogy a munkavállalókra kedvező módosításokat tapasztalunk, a kormánytisztviselő a felmentési idő egészére jogosult illetményre akkor is, ha a munkavégzési kötelezettség alól fizetés nélküli szabadság miatt mentesül. Ezen túlmenően a végkielégítések köre is két új esettel bővül.

A javaslat garanciális, családcentrikus szemlélete értelmében a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetése miatt ez a törvényjavaslat teremti meg annak a lehetőségét, hogy a kormánytisztviselő az unokája személyes gondozása érdekében is fizetés nélküli szabadságot vehessen igénybe a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt.

Továbbá egyszerűsíteni kívánjuk a tartósan távol levő kormánytisztviselők által betöltött álláshelyeken történő foglalkoztatást is, ezenkívül hatályon kívül helyeznénk azt a szabályozást, amelynek értelmében korábban a szolgálati elismerésre kormánytisztviselők nem minden esetben voltak jogosultak.

A törvényjavaslatnak van egy második része is, amely nem a Kit.-et módosítja, hanem kapcsolódó törvénymódosításokat jelent, ez 76 darab törvény módosítását jelenti. Elsődlegesen a Kit. jogrendszerbeli koherenciájának biztosítását és az új fogalmak, jogintézmények, eljárások átvezetését jelenti.

Természetesen az sosem jó, amikor ilyen sok törvényjavaslat kerül módosításra egy javaslatban. E tekintetben én mindig egyetértek az ellenzéki képviselők hasonló felvetéseivel, de ez esetben szükséges, ugyanis az állami tisztviselőkről szóló törvény korábban elfogadott, de végül hatályba nem lépett és ezáltal kivezetett törvény fogalmi rendszereinek a jogrendszerből történő kivezetése is szükséges.

A Kit. hatálybalépésére figyelemmel a mostani javaslat módosítaná az úgynevezett különleges jogállású szervek közjogi tisztségviselőire vonatkozó, illetményt megállapító szabályokat is, ilyen értelemben a kapcsolódás nemcsak a mostani törvényjavaslattal van meg, hanem az ezt követően tárgyalt különleges jogállású szervekre vonatkozó törvényjavaslattal kapcsolatban is. Tehát ez ügyben lesz időnk beszélni az Alkotmánybíróság, a Köztársasági Elnöki Hivatal, MTA, GVH, állambiztonsági szolgálatok és egyéb más, úgynevezett különleges jogállású szervek közjogi tisztségviselőire vonatkozó szabályokról is.

A racionalizálás és a bürokráciacsökkentés szellemében a törvényjavaslat szervezetgazdaságossági és hatékonysági szempontok miatt lehetővé teszi, hogy a Miniszterelnöki Kormányiroda, valamint a minisztériumok esetében közös hivatali szervezet legyen létrehozható, abból a felismerésből kiindulva, hogy a funkcionális feladatok ellátása egyes tárcák esetében egymáshoz nagyon hasonló munkamegosztási és szervezeti keretek között történik, így egyébként az önkormányzatok mintájára racionális lépésnek tűnik a közös hivatali szervezetet legalább a törvény szintjén megengedni.

A törvényjavaslat értelmében a Független Rendészeti Panasztestület feladatköreit a rendőrségi panaszok vizsgálatával összefüggésben az alapvető jogok biztosa veszi át, akinek egyébként is az Alaptörvény értelmében feladata az alapjogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása és az ezzel összefüggő intézkedések megtétele. Így ez egyálalán nem tekinthető rendszeridegen megoldásnak. Azt gondoljuk, hogy ez az alapjogok védelmi szintjét kifejezetten növeli.

A törvényjavaslat ezen túlmenően megszünteti a központi kormányzati igazgatás és a területi kormányzati igazgatás tisztviselőinek kormányzati szolgálati jogviszonya közötti szabályozási különbségeket, és ezzel teljes egészében egységes jogviszonyt hoz létre. A dolog lényege tehát az, hogy a központi közigazgatásban és a területi közigazgatásban innentől kezdve ez hosszú évek óta most már így van, hogy a jogviszonyban ugyan voltak hasonlóságok, de mégis eltérő jogviszonyokkal találkoztunk. Egy teljesen egységes államigazgatási, tehát központi és területi szintű szolgálati jogviszonyt hoz létre a mostani törvényjavaslat.

Mi úgy gondoljuk, hogy megfelelő és kellő átmeneti időszakot javasoltunk a jogviszony-módosítások fenntartására. 2020. április 1-jére tettünk javaslatot a hatálybalépésre.

Mindezek alapján kérem az Országgyűlést, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a szót. (Taps.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, államtitkár úr. Most vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Ezek közül elsőként Czunyiné dr. Bertalan Juditnak, a Fidesz vezérszónokának adom meg a lehetőséget, parancsoljon!

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban  mivel államtitkár úr hangja ellenére részletesen ismertette az előttünk fekvő javaslatot  néhány dolgot emelnék ki és ismételném mégis meg. Azt gondolom, hogy ismét egy olyan, a közigazgatást, igaz, hogy a központi közigazgatást érintő javaslat fekszik előttünk, amely megfelel egyébként a közigazgatás-szervezés előző napirendnél tárgyalt észszerűsítésének. Ez a javaslat kifejezetten a kormányzati igazgatásról szóló törvény és a kormányzati igazgatásról szóló egyes törvényekkel kapcsolatos módosítását jelenti, mégpedig leginkább és legerősebben az egyes kormányzati szerveknél foglalkoztatottak jogviszonyára kiterjedően és az ezzel kapcsolódó szabályokra.

(16.30)

Ezek olyan praktikus szabályok, amelyek a kormányzati igazgatást segítik  így az álláshelyekkel kapcsolatos gazdálkodás, azok a nehezítő körülmények, amelyek a minisztériumok közötti átjárhatóságot és foglalkoztatási szabályok könnyítését jelentik , új lehetőségeket teremtenek a kormányzati igazgatási szerveknél dolgozók számára.

A kormányzati igazgatási szervek közötti álláshelycsere szintén csökkenti, illetve kedvezőbbé teszi a központi igazgatási szerveknek, kormányzati igazgatási szerveknek az adminisztrációs terheit azzal, hogy bizonyos esetekben nem kell külön kinevezési vagy személyügyi aktát kiállítani a tisztviselőnek az álláshelyhez való rendeléséhez; illetve a nyilvántartásokat szintén egyszerűsítő, egységesítő szabályokat vezet be az előttünk fekvő törvényjavaslat, illetve módosítási javaslat.

Azt gondolom, hogy talán azok is, bár részletszabályoknak tűnnek, de a kormányzati igazgatás mindennapjaiban és abban a személyügyi rendszerben, amely a központi kormányzati igazgatásban működik, nem mellékesek azok az adminisztrációt támogató és adminisztrációt, iratokat, kinevezési iratokat jelentő változások, amelyek szintén segítik, gyorsítják az ügyintézést, és a személyügyi szabályok megtartása mellett az alkalmazottak, foglalkoztatottak számára egy kedvezőbb feltételt, illetve kedvezőbb körülményeket jelentenek.

A másik fontos dolog, amit szeretnék kiemelni: államtitkár úr is szólt róla, de mégis azt gondolom, hogy az is fontos, hogy a kormányzati tisztviselői jogviszonnyal rendelkezők számára fontos az is, hogy mint kormányzati szerv a családbarát intézkedések és a családtámogató intézkedések mellett mint családbarát munkahely is meg tudjon jelenni. Ezért ilyen, foglalkoztatást könnyítő szabályként megjelenik a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetése miatti lehetőség vagy ennek okán az a lehetőség, hogy ebben az esetben is ki lehet venni a nagyszülői gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt a fizetés nélküli szabadságot.

Több egyszerűsítő szabály van a törvényjavaslatban. Kedvezőbbé teszi a különböző szolgálati elismerésekre való jogosultságot, és ahogy államtitkár úr is említette, a 76 vonatkozó és kapcsolódó jogszabálynak a módosítása most már az összes, központi igazgatási szerveknél foglalkoztatottakra nézve egy koherens és komplex rendszert ezekkel a korrekciókkal el tud érni, és valóban az is kellő időt  és a hatályba léptetést 2020. április 1-jével megadva kellő felkészülési időt  ad mind a központi igazgatási szerveknek, mind pedig a személyügyi feladatokkal foglalkozó igazgatási szerveknek, hogy ezeket a szabályokat megfelelő módon, a foglalkoztatási viszonyok alanyai számára bevezetni tudják.

Így a Fidesz-frakció és jómagam nevében kérem a tisztelt Házat az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatására. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, képviselő asszony. Varga-Damm Andrea képviselő asszony, a Jobbik vezérszónoka következik, parancsoljon!

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Illeszkedem Orbán Balázs úr hangjához, nekem sincs már nagyon, de nekem a légkondicionáló berendezés a porral keverve okozza ezeket a problémákat. Így, azt hiszem, a 40. órában vagyok az elmúlt napokban itt a teremben. Szóval, a T/8019. számú kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslat áll előttünk. Meg kell mondjam, hogy szokásomtól eltérően nagyon nem leszek bő a kérdéssel. Megmondom, hogy miért nem leszek bő. Minden kormánynak joga van ahhoz, hogy saját kormányzati rendszert hozzon létre, szíve joga. Ő tudja, hogy a kormányzati feladatait miként tudja leghatékonyabban ellátni. Nekünk mint ellenzéknek két irányból kell ezt szerintem megközelíteni. Az egyik a költséghatékonyság, a másik maga a munkának az a fajta hatékonysága, amely érinti a polgárok mindennapi életét. Ez a két dolog érdekel minket.

Maga a költséghatékonyság eddigi tapasztalataim szerint annyira nem sikerül jól, mert a Miniszterelnökség és társult intézményei, ez a három csapat csak elvisz 1200 milliárdot minden évben a költségvetésből, ami nekem túlzó, és még nem tudtuk azt a fajta eredményességet vagy hatékonyságot benne meglátni, amiért érdemes ennyit költeni rá, de hangsúlyozom, most ez a törvényjavaslat nem erről szól, csak szeretném megjegyezni.

Ez a javaslat 76 pontban módosít törvényt, 248 paragrafusban. Ez az elmúlt héten benyújtott 34 törvény közül dobogós a terjedelmét illetően, és ami ennél még fajsúlyosabb, maga a rendelkezéstömeg, tehát ez a rendkívül bonyolult, hosszas jogszabályi fogalmazás nem tette könnyűvé, hogy fel lehessen dolgozni, különösen úgy, hogy ha nagyon mélyen belemegyünk ebbe, akkor látjuk, hogy tulajdonképpen talán túlzó azt mondani, hogy próbálkozás, de mindenképpen inkább egy modellépítés volt vagy egy modellépítés. Meg kell mondjam, hogy 2018. december 12-én szavazta meg a parlament magát a kódexet erről a kormányzati igazgatásról, és aztán eltelt most ez a 11 hónap, lassan 12, és ideér a működés modellje elénk. Én  különösen azt ismerve vagy arra emlékezve, hogy ezt a típusú kormányzati igazgatást már az első Orbán-kormány létre akarta hozni, ha megnézzük az akkori cikkeket, nyilatkozatokat, párbeszédeket, ehhez képest most 2019 van, és most még mindig a modellépítés szakaszában vagyunk  egy kicsit úgy érzem, hosszú munka volt. 2010-ben, amikor ez a kormányzat felállt, akkor újra hangsúlyosan azt jelezte, hogy egy ilyen típusú kormányzati rendszert képzel el. Ha lassú munka volt, én azt remélem, hogy a puding próbája az evés, kiválóan fog sikerülni. Ennek két visszaigazoló módszere van. Az egyik az abban dolgozók közérzete és a csekély fluktuáció, a másik pedig az abból kijövő hatékony munkafeladat vagy a munkafeladatok hatékony megjelenése és az a hasznosság, amit mi ettől elvárunk.

A személyügyi igazgatás vonatkozásában azt írja a javaslat, hogy rengeteg tapasztalat halmozódott fel az elmúlt időszakban, és úgy érezte, hogy akkor ennek a törvénynek a felülvizsgálata szükségessé vált, és ez képeződik le ebben a javaslatban. Azt látom, hogy igyekszik valamelyest egy koherens, átlátható rendszert építeni mind a vezetőknek, mind a beosztottaknak, aztán majd meglátjuk, hogy a gyakorlatban ez hogy fog működni. De az biztos, amit én nagyon szeretnék és nagyon is elvárok, az a foglalkoztatási minőség színvonala. Tegyük érdekeltté a kormányzati igazgatásban dolgozóknak a minőségi munkát, bérezéssel, világos utasításokkal, pontos feladatrendszerrel, a szervezetben az utasítási, visszajelentési és ellenőrzési és minősítési rendszer teljes átláthatóságával. Ne az határozza meg egy kormányzati rendszerben dolgozónak az előmenetelét, hogy megfelelően simogatjae a főnöke vállát és kedvesen mosolyog-e, hanem az, hogy az a munka, amit rábíztak, tényleg szakmailag kiválóan kerüljön megvalósításra.

Ez a kormányzati rendszer egyébként, azt gondolom, hogy a magyar társadalomszemlélettől nem idegen. Úgy érzem, hogy rendkívül hasonlít, bár természetesen a történelmi korokat nem lehet egymással összehasonlítani, de a két világháború közötti kormányzati rendszernek azért elég sok eleme, alapeleme található meg ebben, persze némileg modernebb formában, de én azt gondolom, hogy a hatékony munkavégzéshez mindenképpen erős központosítás és a feladatok kiosztását és számonkérését illetően szigorúság kell. Egyébként meg kell hogy mondjam, hogy Magyarországon számomra a közéletben a legnagyobb kritikára okot adó jelenség  inkább jelenségnek mondom  az a nagyon sokszor szabadjára engedett, rendkívül sok állami, önkormányzati tisztviselőnek a tevékenysége vagy nem tevékenysége, miközben egyébként nagyon kis létszámú, de nagyon kötött munkarendben és kötött munkafeladatban  például ügyfélszolgálatokon  dolgozóktól pedig iszonyatosan erős elvárások vannak.

(16.40)

Tehát nagyon a végletekről beszélünk, az egyik végletben ott van a körmét reszelő, kávét ivó, csevegő, és a másik végen pedig ott van a szinte rabszolgamunkát végző, mert annyira szoros, kötött munkafeladattal és munkarendben dolgozik. Ha már a kormányzat egy ilyen nagy fába vágta a fejszéjét, és azt mondja, hogy felelősséget vállal azért, hogy ennek a hatékonysága jó lesz, és majd a számonkérhetőség során elégedettek leszünk mi is, a polgárok is, az abban dolgozók és a vezetők is, és nem kerül sokkal többe, mint amennyire szükséges, akkor majd örömmel fogom azt mondani, hogy ez jól sikerült.

Én egyet kérek önöktől, és hangsúlyozottan nem kekeckedni szeretnék, de azért csak az elmúlt másfél évben, mióta itt vagyok, nem tudom elmondani, hány ezer oldalas jogszabálytömeget kellett végignézni, végiglátni, végigmenedzselni  persze a legnagyobb munkát azok végezték, akik ezeket összeállították, de feldolgozni sem könnyű , hogy érjük azért el lassan már azt, és ne 2022. áprilisig, hogy most már ne a pár éve meghozott jogszabályok módosításának a módosításának a módosítása legyen. Tehát tegyék meg például meg azt, hogy mielőtt majd még ez szavazásra kerül, hiszen van idő  áprilisi hatálybalépésről beszélünk, bár persze jó lenne, ha a felkészülés már decemberben elkezdődne , nézzék át újra, modellezzék le, hogy esetleg mi nem olyan jó, meg mi lehet, hogy közben derül ki, hogy módosítani kell, és akkor esetleg kíméljék a parlamentet attól, hogy mindig ugyanazokat a viszonyokat, ugyanazokat a problémákat, rendszerépítő feladatokat kelljen újra áttárgyalnunk, újra belelátnunk. És ami a legfontosabb, hogy mindazoknak, akiknek ezt végre kell hajtani, azoknak ne a bizonytalanságát generáljuk, hanem végre majd legyen egy nyugvópont ebben a témakörben is, hogy azt lehet mondani, na, most egy olyan rendszer működik, amihez talán egy ideig nem kell hozzányúlni, mert arra a célra, amelyre rendeltetett, megfelelő lesz, és sikeres lesz a működés. Én azt kívánom a kormányzatnak, hogy sikeres legyen; azt kívánom a kormányzatnak, hogy azt mondhassa mindenki számára, hogy jó gondolat volt, jó gondolkodás volt, jó modell volt, mert hiszen az az országunk polgárainak is a javát szolgálja, de amikor viszont saját maga észleli, vagy jelzéseket kap arra, hogy valami mégsem úgy működik, akkor semmiképpen ne az öntörvényű arrogancia működjön, hogy én márpedig csak jót tudok csinálni, hanem azokat a korrekciókat, amit viszont el kell majd végezni, azt viszont végezzék el, és hozzák ide nyugodtan, mert nem azt fogjuk mondani, hogy na, már megint valami silány dolgot csináltak, hanem azt fogjuk mondani, hogy na, meghallották a hozzáértők és az abban dolgozók jelzését, és a korrekcióra is képesek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Aradszki András képviselő úr, a KDNP vezérszónoka következik. Parancsoljon!

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk levő törvényjavaslat a 2018. évi CXXV. törvény módosítása mellett 76 darab más törvényt módosít, amelynek az az alapvető indoka, hogy a kormányzati igazgatásról szóló, előbb említett 2018. évi CXXV. törvény tapasztalatait kellett most értékelnie a kormánynak, és a kormány a tapasztalatok értékelését követően úgy döntött, hogy megfelelő finomításokat, megfelelő, célszerű változtatásokat hajt végre abban a jogszabálycsomagban, amely a kormányzati igazgatás működését szabályozza. Mielőtt részletekbe mennék, amit azért igyekszem kerülni, el kell mondanom, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény megalkotása 2018-ban egy nagyon fontos és előremutató jogalkotási tevékenysége volt a parlamentnek a kormány előterjesztése alapján, amely megcélozta, hogy megteremti azt a fajta egységes kormányzati igazgatást, amely működésén keresztül képes garantálni, biztosítani a törvényesség betartását, képes az ügyfélközpontúság szempontjainak is megfelelni, és amellett hatékonyan képes működni.

Úgy gondolom, hogy ez a fajta egységes kormányzati igazgatási koncepció helyes, a jövőbe mutató, és annak a javítása mindenféleképpen, azt kell mondanom, hogy szerintem a következő évek, évtizedek jogalkotási témája lesz rendszeresen, mert maga a kormányzati igazgatás sem lehet egy merev struktúra, hanem egy reagálóképes és az adott ügytípusokhoz, az adott kormányzati politikához igazodó szervezeti struktúrában, létszámban kell neki működnie. Ennek előrebocsátása mellett nagyon fontosnak tartom, hogy az a kormányzati hatékonyság és dinamizmus, ami megnyilvánult az eredeti alaptörvénynek az elfogadásakor, az nyilvánvalóan az elmúlt évek tapasztalatai alapján javításokra vagy a később más kormányzati politikai intézkedések miatt kiegészítésre szorult.

Az előttünk lévő törvényjavaslatnak fontos eleme, hogy az álláshellyel kapcsolatos tevékenységet pontosítja, illetve dinamizálja, rugalmasabbá teszi, és a kormányzati szervek közötti együttműködést is erősítő módon, ha képes arra, például megcserélhetik egymással az álláshelyeket az adott kormányzati szervek. Ez arra az esetre is megoldást jelenthet, ha esetleg az adott kormányzati szervtől elkerül egy hatáskör egy másik kormányzati szervhez, akkor az álláshelycserével dinamikusabban és gyorsabban meg lehet oldani a feladat ellátását, csökkentve ezáltal az esetleges szakismeret hiányából előálló nehézségeket.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a családpolitikai intézkedéseinkkel összhangban a törvényjavaslat intézkedik a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetése miatti változásokról, megteremti annak a lehetőségét, hogy a kormánytisztviselő az unokája személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadságot vegyen ki a gyermekgondozási díj időtartama alatt.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy egyszerűsíti a jogszabály a munkakörrel kapcsolatos kérdéseket, már olyan értelemben, hogy a kinevezési okirat kötelező tartalmi elemeit pontosítja, és pontosítja az illetményekre, a szabadságra, az elismerésekre és a juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket is, az eddig eltelt időszak tapasztalatait figyelembe véve.

Nagyon előremutató az az elképzelése a törvényjavaslatnak, hogy a szervezeti és gazdasági hatékonyság növelése érdekében lehetőséget biztosít a Kormányiroda, valamint a minisztériumok számára, hogy a funkcionális feladatok ellátása érdekében közös szervezeteket hozzanak létre, különösen a költségvetési, pénzügyi és jogi feladatok ellátása érdekében. Ez nem idegen egyébként, a magyar gyakorlatban találunk ilyet, például a különböző intézmények, szakintézmények esetében erre már korábban is lehetőség volt, és ezáltal sikerült a létszámot, valamint az ilyen jellegű feladatok ellátásának a hatékonyságát egyszerre növelni.

Fontosnak tartom aláhúzni azt is, hogy az a fajta gyakorlat és az a fajta cél, amely egységes központi kormányzati igazgatást teremtett meg azzal, hogy kormányzati szolgálati jogviszony jön létre a munkavállalók és a kormány között, ellenben a munkáltatói jogokat az adott kormányzati igazgatási szerv vezetője látja el, ez biztosítja azt, hogy egy egységes és jól dinamizálható és a magyar nemzet, a magyar társadalom érdekében hatékonyan dolgozó kormányzati igazgatás jöjjön létre. A benyújtott törvényjavaslat ennek a lehetőségét tovább erősíti, és reméljük, hogy egy korszerű kormányzati központi igazgatás tudja majd szolgálni a magyar nemzet érdekét. Ennek figyelembevételével a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces felszólalásra nem jelentkezett senki. Előre bejelentett felszólaló nincsen. Normál szót kérő képviselő Szabó Sándor képviselő úr, az MSZP képviselője. Parancsoljon!

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány észrevételt tegyek a törvényjavaslatra vonatkozóan. Nyilvánvalón nem fogok mindenre kitérni, ez egy nagyon komoly anyag. Azzal nagyjából egyetértek Varga-Damm képviselő asszonnyal, hogy egyébként a kormány meg döntse el, hogy mit és hogyan akar tenni, de azért néhány dologra hívjuk fel a figyelmet.

(16.50)

Legelőször is például arra, hogy a törvényjavaslat nem szerepel az Országgyűlés ez évi őszi ülésszakán. De ez annyira nem meglepő, hiszen ha megnézzük, számos más, jelenleg a parlament elé került törvényjavaslat sem szerepel. Meg-megszoktuk már, hogy hirtelen előkerülnek vaskos méretű anyagok.

Az már elhangzott, hogy egyébként maga a törvénymódosító 76 darab törvényt érint. Az önmagában persze fölvethet egy kérdést, hogy kevesebb mint egy éve, hogy az alkalmazásban álló kormányzati igazgatásról szóló törvény megszületett, miért kell ezt ilyen gyorsan módosítani. Persze én tudom, hogy ezt rugalmasan kell kezelni, de azért 76 törvényről van szó, egy évvel ezelőtt született meg a törvény, nem tartjuk indokoltnak, hogy ez ilyen gyorsan ilyen formában módosuljon.

A salátatörvény természetesen lehetőséget ad arra is, hogy bizonyos szempontból a kormány által eltitkolni kívánt tények is belekerüljenek egy-egy ilyen anyagba. Többek között olyanok, hogy az állami szervek munkavállalóinak a jövedelme jelentős mértékben megemelkedik. Csak néhányat megemlítve, nem fogom az egészet felsorolni: például itt van a közbeszerzésekről szóló törvény módosítása szerint, hogy a Közbeszerzési Tanács elnökének a jelenlegi bére 2 millió 639 ezer forintról 4 millióra emelkedik, vagy például a Nemzeti Emlékezet Bizottsága főigazgatójának a bére 660 ezer forintról 1 millió 900 ezer forintra emelkedik, vagy éppen a Nemzeti Választási Iroda elnökének a bére a jelenlegi államtitkári illetménynek megfelelő 997 ezer forintról 1 millió 900 ezerre, helyettesének pedig 1 millió 650 ezer forintra emelkedik a bére. És még tudnánk sorolni ezeket az emelkedéseket, ami annak fényében érdekes, hogy egyébként a napokban a sajtóban azt lehetett olvasni, hogy egyébként november 6-ától kormányhatározatban a teljes közigazgatásra kiterjedő létszámstopról döntött a kormány. Egyébként a területen működő szakszervezet elnökének tájékoztatása szerint ez már idén a harmadik létszámstop, az elsőt áprilisban oldották fel, aztán volt egy augusztustól októberig, és a mostani létszámstop.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az a lehetőség, hogy a törvény megteremti a minisztériumok esetében a közös hivatali szervezet létrehozását, egyrészről létszámleépítést valósít meg, másrészről pedig csökkenti a központi közigazgatási szervek önállóságát  hogy egy újabb kritikai elemet megjelenítsek.

A kormánytisztviselőknek a közszolgálati jogviszonyát a jövőben már akkor is meg lehet szüntetni, ha az általa ellátandó feladat megszűnik. Ezzel a lépéssel tovább növeli a saját dolgozóinak a kiszolgáltatottságát a kormány, és csökkenti a munkavállalókat védő törvényi garanciákat.

A kormányhivatalok dolgozóira is kiterjesztésre kerül a Kit. által bevezetett illetmény- és elismerési rendszer. Ez az intézkedés egyébként a bérezést illetően kedvező lépés az alkalmazottak tekintetében. Ugyanakkor negatív hatású része is van, a Kit. azon részeit illetően, amelyek a munkavállalók szolgálati jogviszonyára vonatkoznak, ott ugyanis csökken a munkajogi védelmük, nő a vezetők felé való kiszolgáltatottságuk. Ez az intézkedés egyébként alkalmas lenne már az állandósult létszámhiány csökkentésére a kormányhivatalokban, ha egyébként ott sem lenne létszámstop.

És még lehetne kritikai észrevételeket megfogalmazni, de nagyjából egyetértek Varga-Damm képviselő asszonnyal, hogy a kormány maga intézze a saját munkavállalóit, saját rendszerét, de jelenlegi formában a Magyar Szocialista Párt ezt a javaslatot nem tudja támogatni. Köszönöm.

ELNÖK : Köszönöm szépen, tisztelt képviselő úr. Szeretettel köszöntöm ismételten képviselőtársaimat, és megkérdezem, kíváne valaki a vitában még felszólalni. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem Orbán Balázs államtitkár urat, hogy kíváne a vitában elhangzottakkal kapcsolatban felszólalni. (Jelzésre:) Igen, kíván. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak nagyon röviden, nem megismételve azt, amiről volt szó. Természetesen köszönöm a kormánypárti frakció felszólalói által jelzett támogatást, és megértve azt, hogy ez nem tipikusan az a törvényjavaslat, amit ellenzéki frakció támogatni szokott, pontosan abból kifolyólag, hogy a kormányzat belső működésére vonatkozó szabályozás és ilyen módon a felelősséget nekünk kell vállalnunk, de a jó, konstruktív hozzászólásokat ezúton is köszönöm.

Arra a felvetésre szerettem volna reagálni, amely a szabályozási szint kérdésére vonatkozik, hogy miért kell ezzel újra és újra a parlamenthez jönni. Egyetértek azzal, hogy talán olyan részletes szabályokat is a parlament elé kell hozni, amely nem feltétlenül szükséges, hogy az Országgyűlés jóváhagyását bírja, ugyanakkor, ha emlékeim nem csalnak meg, én voltam az a szerencsés, aki a Kit. eredeti elfogadásakor is volt a parlamentben és a kormányzati véleményt képviselte, és akkor viszont az ellenzéki képviselők kevésbé konstruktívan fogalmaztak, és több esetben azt kifogásolták  akár a részletekbe is belemenő módon , hogy a kormányzati igazgatási szervek és az ott dolgozó kormánytisztviselők jogállása, jogai és kötelezettségei hogyan alakulnak. Tehát a két állítás egyszerre nem lehet igaz. Tehát vagy a parlament szeretne minden részletkérdésben véleményt nyilvánítani, vagy nem szeretne, és akkor tudjuk alacsonyabb jogforrási szintekre deregulálni ezeket a szabályokat, és akkor egy kodifikációs értelemben jobban áttekinthető kódexet tudunk a parlament elé hozni, viszont akkor a részletszabályok nem kerülnek a parlament elé, hanem arról a kormány saját hatáskörben dönt. Mi azt gondoltuk, hogy a parlament iránti tiszteletből az előbbi megoldást, nem pedig az utóbbi megoldást választjuk, még ha ez valóban egy ilyen összetett kodifikációs megoldást is jelent.

Illetve röviden szeretnék még pár mondatot arról mondani, hogy nekünk 2008 májusától kezdve a kormányzati igazgatással és az abban dolgozókkal kapcsolatban milyen célrendszerünk volt. Hármas célrendszerben gondolkodtunk, egyrészt abban gondolkodtunk, hogy minden felesleges bürokrácia és minden feleslegesen foglalkoztatott állami alkalmazott merénylet az adófizetőkkel szemben, tehát feleslegesen ne foglalkoztassunk állami alkalmazottakat. Azokkal szemben viszont, akit foglalkoztatunk, egy komoly minőségi elvárást fogalmazzunk meg, amiért cserébe komoly juttatások is járnak. Ugye, hála istennek, olyan a helyzet, hogy a magángazdaságban a reálbéremelkedés immár pár éve a 10 százalék környékén jár, ami azt jelenti, hogy a közszférának egy bérversenyben kell részt vennie. Nyilván, ha minőségi közszolgákkal szeretnénk dolgozni, akkor az ennek megfelelő bérezést mellé kell tenni. És az a családbarát szemlélet, ami a mi megítélésünk szerint egész Magyarországot át kellene hogy hassa, annak természetesen a közszolgálatban is meg kell jelennie. Ennek a hármas rendszernek a Kit. ezzel a mostani módosítással tesz eleget: egyrészt végrehajtottunk egy átlagosan 30 százalékos béremelést, a családbarát intézkedéseket átvezetjük a mostani kormányzati igazgatásról szóló törvény módosításával a rendszeren, és 2600 státuszt tudtunk megszüntetni, ezek egy része betöltetlen volt, de a nagy része valódi létszámcsökkentést eredményezett. Úgyhogy azt tudom mondani önöknek, hogy egy áramvonalas, hatékonyabb, viszont minőség- és teljesítményorientáltabb, emellett pedig a lehetőségekhez mérten családbarát központi közigazgatási rendszert szeretnénk létrehozni, amihez ezzel a törvénymódosítással kapcsolódnak véglegesen a területi államigazgatásban dolgozók is. Úgyhogy ez volt a motivációnk.

Nagyon szépen köszönöm még egyszer a felszólalásokat, a támogató felszólalásokat is, illetőleg a nem támogató, de konstruktívnak minősíthető felszólalásokat is. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(17.00)

Felszólalások:   1-20   21-36   37-46      Ülésnap adatai