A felszólalás szövege:

TIRTS TAMÁS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azzal kezdeném, hogy először is mint az emberi jogi, kisebbségi, vallásügyi bizottság tagja, a bizottsági ülésen részben már kifejtettem a véleményemet. Csak egy-két olyan kérdésre szeretnék rávilágítani a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciójának nevében, amelyet részben Isépy Tamás kollégám kihagyott, illetve amelyet én is fontosnak tartok.

Elöljáróban hadd jegyezzem meg, hogy a magam részéről - és azt hiszem, hogy eddig a vitában minden parlamenti frakció magát a beszámolót nagyon jó anyagnak tartotta, maguk a frakciók is elfogadásra javasolták - én itt alapvetően nem érzem azt a problémát, amelyet az előbb Bauer Tamás képviselőtársam feszegetett. Ha jól emlékszem, alapvetően a Kisgazdapárt képviselője is elfogadásra javasolta ezt a beszámolót. Egyébként pedig azt gondolom, minden új intézménynél lehet arról vitatkozni, hogy a magyar jogtörténetben, illetve a magyar alkotmányos berendezkedésben milyen hagyománya van ennek vagy mennyire nincs hagyománya. Elég nagy vita volt erről a Házban annak idején, amikor létrejött az ombudsmani intézmény. Ezzel együtt azt gondolom, hogy miután pont félidőben van a biztosok mandátuma, legalábbis érdemes felvetni ennek az elmúlt három évnek a tanulságait, erről lehet elmélkedni. Ezt önmagában nem érzem egy olyan súlyú problémának, ami a magyar jogrendszert és magát a biztosi intézményt - pontosan azon túl, hogy mindenki nagyon sok mindennel itt egyetért - alapvetően fenyegetné.

Talán kevésbé hangzott el, de a bizottsági beszámolónál Gönczöl Katalin is hangsúlyozta, hogy nagyon fontos feladatuknak tartják a magyarországi emberi jogi kultúra terjesztését. Én is azt gondolom - és ezt is elmondtam -, az én tapasztalataim szerint az állampolgárok egyre tudatosabbak, részben általánosan, alkotmányos jogaikat tekintve, részben specifikusan is a később előkerülő különböző - mondjuk így - adatvédelmi vagy kisebbségi jogok tekintetében is. Azt gondolom, ez egy igazi eredmény. Azt hiszem, ebben a most tárgyalandó három biztosi beszámoló is csak megerősíthet minket, és a frakció nevében is szeretném megköszönni az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, illetve helyettesének azt a heroikus munkát, amely mindenféleképpen kiviláglik az előtt, aki legalábbis a híreket és ezt a területet figyeli, és a beszámolót is alaposan áttanulmányozta.

Úgyhogy én azt gondolom, hogy ez a fajta emberijogi-kultúraterjesztés nagyon fontos. Én is szeretném megerősíteni: nagyon fontos lenne, hogy az elektronikus médiában, tehát a Magyar Televízióban és Rádióban mindazokról a problémákról és visszásságokról, és azokról az alkotmányos visszásságokról, amelyek előkerülnek vagy amelyek legnagyobb számban fordulnak elő, az ezekkel kapcsolatos eljárási kérdésekről minél többet halljunk. Azt gondolom, ez egy nagyon fontos része ennek a biztosi intézménynek.

Egy másik kérdéskör, amelyre azt hiszem, most megnyugtató választ kaptunk, a bizottsági ülésen még nem hallhattuk a kormány képviselőjét, de itt a miniszter asszony elmondta, hogy lényegében a kormány előtt van a temetőkről és a kegyeleti közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat. Úgy érzem, ez egy nagyon fontos törvényjavaslat lesz, hiszen ez a kérdés alapvetően sok szempontból rendezetlen, és ennek mielőbbi beterjesztése mindenképpen indokolt.

Az alkotmányos visszásságokkal és a különböző érdemi vizsgálatokkal kapcsolatban a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy talán az egyik legfontosabb előrelépés, illetve az egyik legfontosabb kérdés az élethez és az emberi méltósághoz való jog, illetve az ezen a területen végzett biztosi vizsgálatok és a vizsgálatok eredményeként beállt változás. Itt mind a rendőrségre, mind a honvédség sorállományú katonáira vonatkozó átfogó vizsgálatra gondolok, amely részben a sorállomány helyett a hivatásosokról szólt, részben pedig a megfelelő technikai felszereltség hiányát kifogásolta, tehát jelezte a megfelelő golyóálló mellény vagy a repülőcsapatok esetében a megfelelő repülési idő problémáját, amelyet ha nem biztosítanak kellő számban, ebben az esetben nyilvánvaló, hogy sérül az élethez való alapvető jog, amely az alkotmány által mindenkinek biztosíttatott, azoknak is, akik fegyveres úton teljesítenek szolgálatot, és ezt a hiányosságot kellően feltárta. Azt gondolom, hogy az e tárgyban történt intézkedések nagyon fontosak voltak.

(18.40)

Szintén jeleztem, hogy a '97 januárjában hatályba lépett gyermekvédelmi törvény nagyon fontos fejlemény ezen a területen. Bár ez egy friss törvény, s ennek a végrehajtásával kapcsolatban még számos probléma fog előkerülni, szintén azt gondolom, egy olyan új fejezetet jelent, ami mindenféle értelemben - ez a beszámolóból is kiderül - nagyon fontos előrelépés volt.

Összességében - itt megint csak Isépy Tamáshoz csatlakoznék - magát a beszámolót nagyon komoly, tanulságos anyagnak tartom, és a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében is javaslom az elfogadását.

A biztos asszonynak és általános helyettesének további jó egészséget kívánok ahhoz a munkához, amely ebből a kötetből is kiderült.

Köszönöm szépen. (Dr. Gönczöl Katalin bólintással köszöni meg a jókívánságokat. - Taps.)

TIRTS TAMÁS (Fidesz): Köszönöm. Nem kétpercesre jelentkeztem, de igyekszem rövid lenni, elnök úr, úgy tudom, hogy a vita még folyik. Bár az idő előrehaladt, de igazából - mint a kérdéssel foglalkozó parlamenti képviselő - szeretnék egészen röviden a beszámolóhoz hozzászólni abban a vonatkozásban, hogy a jelentés három olyan mellékletet is tartalmaz, ami megítélésem szerint a '97-es évben talán a sajtó és a médiák által leginkább előkerült és a roma kisebbséget érintette.

(20.00)

Azt gondolom, azért fontos erről a három esetről is beszélni, illetve ennek kapcsán egy rövid részletet ismertetnék itt a Ház plénuma előtt, illetve a közvéleménnyel, azokkal, akik még figyelemmel kísérik az ülést a rádión keresztül, hiszen az 1997-es év volt az első olyan év a kilencvenes változások óta, amely tulajdonképpen a helyi közösségek és a roma társadalom, illetve a helyi cigány közösségek problematikáját előhozta. Erre az ombudsman úr is utalt a beszámolójában. Ez a három ügy - ami benne is van -: a sátoraljaújhelyi önkormányzat alkotmányellenes intézkedése; a székesfehérvári ügy, a Rádió utca 11.; valamint a tiszavasvári külön ballagás ügye.

Azt gondolom, egy pillanatra érdemes megállni ennél a három ügynél, ami ebben a '97-es jelentésben szerepel, már csak azért is, mert ebben a parlamenti ciklusban nem került be cigány képviselő a Ház falai közé. Ha bekerült volna, nyilvánvalóan megvárta volna itt a kisebbségi ombudsman beszámolóját, és elmondta volna azt, amit roma állampolgártársaink ezeknek az ügyeknek a kapcsán érezhettek, illetve megismerhettük volna azt az álláspontot, amit ők ennek kapcsán képviselhettek volna.

Azt gondolom, hogy különböző mértékben foglalkozott a média ezekkel az ügyekkel, erre is történt utalás a biztos úr részéről, hogy talán nem mindig szerencsésen. Ugyanakkor azt a tendenciát lehet érezni, hogy a magyar társadalom - és én teljes egészében elfogadom a beszámolót, illetve a szóbeli kiegészítést -, illetve a helyi közösségek, illetve a meglevő intézmények ebben a pillanatban nem érettek arra, hogy ezeket a feszültségeket kezelni tudnák.

Azt gondolom, ennek a kérdésnek a kezelését mindenféleképpen segíteni kell valamilyen formában, és itt az Országgyűlésre is gondolok. Én többször, több vonatkozásban, általában a költségvetési viták kapcsán szoktam a finanszírozási kérdésekre felhívni a figyelmet, de itt hadd jegyezzem meg, hogy a hazai cigányság kérdésköre nagyon átfogó problematikát jelent. A beszámolóban is van egy elég részletes utalás, ebből szeretnék idézni, mert a Fidesz-Magyar Polgári Párt szerint is a hazai cigányság központi vagy kulcskérdése az oktatáson belüli felzárkóztatás kérdése.

A beszámoló 158. oldaláról idézném: "A cigány tanulók tanulásbeli sikertelenségében kétségtelenül szerepet játszik a gyermekek társadalmi, szociális háttere. Magyarországon a romák közel 45 százaléka munkanélküli. Minden harmadik cigány tanuló olyan családban nevelkedik, amelyben mindkét szülő munkanélküli. A szülők visszakerülési esélyei a munkaerőpiacra is egyre csökkennek, és ez hatással van a gyermek oktatására. E tarthatatlan helyzet felszámolására született a kormány intézkedéscsomagja, amely a cigányság élethelyzetének javítását tűzte ki, ennek megvalósulását a jövőben figyelemmel kívánjuk kísérni."

Ez mind derék, azóta már megtörtént a kormányváltás, elmondtam, nyilván most már innen, ebből a székből egészen másképp néz ki, de elmondtam a korábbi években, hogy az előző kormányok megítélésem szerint nem tettek eleget, nem volt kellő koncepció és nem volt kellő akarat arra, hogy valamiféleképpen ezt az ügyet előrelendítették volna. Azt gondolom, és abban a reményben is szóltam most hozzá - részben tehát, hogy felhívjam a figyelmet a beszámolónak erre a részére, részben talán vitázva azokkal, akik ezt másképp látják -, hogy ha ezen a helyzeten nem tudunk változtatni az elkövetkező években, akkor a helyi feszültségek és visszásságok, ha tetszik, egyetértek a szóbeli kiegészítésben is használt kifejezéssel: etnikai konfliktusok száma csak sűrűsödni fog, és ezzel a Magyar Országgyűlésnek mindenképpen szembe kell néznie.

Köszönöm szépen. (Taps.)

TIRTS TAMÁS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Adatvédelmi Biztos Úr! Kedves Rádióhallgatók! Azt gondolom, hogy az adatvédelmi biztosnak az 1997. évről szóló beszámolója legalább olyan érdekes és izgalmas, mint az előző két beszámoló volt. Többen mondták, hogy egyetemi segédanyagként is lehetne hasznosítani. Én is azt gondolom, hogy mindenféleképpen érdemes elmélyülni ebben a kötetben. Előrebocsátom, hogy természetesen a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója ezt a beszámolót elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek. Mindazokat a kiegészítéseket is nagyon izgalmasnak tartom, amelyeket Majtényi adatvédelmi biztos úr mind a bizottságban, mind pedig itt, a plenáris ülésen hozzáfűzött ehhez a nagyon érdekes anyaghoz.

Hadd kezdjem azzal - igyekszem rövid lenni -, hogy az 1990-es első szabadon választott, rendszerváltás utáni Országgyűlés végül is hogyan s miképpen találkozott az adatvédelem problémájával. Ahogy a bizottsági ülésen is mondtam, én mint országgyűlési képviselő, úgy tapasztalom, hogy az állampolgárok általában ismerik és tudatosan kezdenek viszonyulni a személyes adataikhoz. Ezt egy nagyon fontos fejlődésnek tartom Ebben talán az első állomás volt a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején az Alkotmánybíróság azon állásfoglalása, amely a személyi számmal kapcsolatban történt.

Végül is, ha emlékeznek rá, ez a vita vagy az ennek kapcsán kirobbant vita vezetett oda, hogy a '90-94 közötti ciklusban megszületett az az adatvédelmi törvény, amely nyomán végül is most a kezünkben van az adatvédelmi biztos beszámolója. Az adatvédelmi törvény igazából az akkori, mondjuk így, európai jogfejlődésnek teljes mértékben... - legalábbis a szándékaink szerint úgy nézett ki, hogy modernnek tűnik. Ma már - itt is lehet látni, hogy milyen gyors a fejlődés - a személyes adatok védelme, illetve a közérdekű információk szabadságának tekintetében lehet, hogy ebben a parlamenti ciklusban érdemes lesz újra ezen adatvédelmi törvény módosításával foglalkozni. Dávid Ibolya miniszter asszony erre utalt is, hogy ezeket az ajánlásokat és módosítási javaslatokat szívesen várja az Igazságügyi Minisztérium.

Azt gondolom, a beszámolóban azok számára, akik talán nem világosan látnák, hogy végül ez a rendszer, az adatvédelem rendszere hogyan is alakult ki, csak jelezném, hogy a fenti alkotmánybírósági adatvédelmi törvény kapcsán alakult ki, aztán most már az elmúlt ciklusban is az úgynevezett három azonosítójelre épülő személyazonosítási rendszer, amelyben minden állampolgárnak van egy személyi száma - a személy- és lakcímnyilvántartásnál -, van egy taj-száma, a társadalombiztosítási azonosítója és egy adóazonosítója. Végül is ezzel megítélésünk szerint megvalósult az a követelmény, hogy lehetőség szerint megfelelő védettséggel rendelkezzenek az állampolgárok a személyes adataikat illetően.

Van egy érdekes fejezet a beszámolóban, amely egy hosszabb vitára sarkallna. Ha nem tíz perc lenne a megadott időkeret és talán nem ilyen késő, jobban bele is mélyednék. Az adatvédelmi biztos sorra veszi a vizsgálata során a személyes adatok kezelőit: Belügyminisztérium, rendőrség, Nemzetbiztonsági Szolgálat, honvédség, bíróság, önkormányzat, APEH, KSH, társadalombiztosítás, és a végén leszögezi, hogy itt egyfajta új centralizmus felé tart az adatkezelés. Lehet, hogy a rendszerváltás során ezen szervezetek egy kicsit meginogtak, vagy ha tetszik, az akkori ellenzéki vagy az új helyzet hatására egyfajta átalakuláson mentek keresztül, de valamilyen formában az adatvédelmi biztos úgy érzi, hogy ezek a különböző helyen lévő adatrendszerek vagy adatbázisok és ezek összekapcsolása bizonyos formában veszélyt jelent az állampolgárok számára.

Nos, örömmel jelenthetem, hogy a társadalombiztosítás többek között a Fidesz-Magyar Polgári Párt kormányra kerülésével átalakul. Tehát ahogy jelzi a beszámolóban is, hogy ma még nem állami intézmény, kormányunk jóvoltából ez újra állami intézmény. Ezzel együtt az a probléma, amit ön jelez, megmaradt. Azt egy nagyon fontos mondatnak tartom a beszámolóból, hogy az adatvédelmi biztos aláhúzza: nem kívánja akadályozni a közigazgatás működését.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója határozott abban a szándékában - és ilyen értelemben a kormány támogatja -, hogy lehetőség szerint meg kell találni azokat a normális határokat - és gondolom, ez elől ön sem zárkózik el, illetve az anyag is erre utal -, hogy milyen formában lehet az adóhatóságnál a közteherviselés érdekében valamilyen formában ezeket az adatbázisokat összekapcsolni, illetve a bűnözés tekintetében - ahogy szintén elhangzott - a rendőrségi adatfelhasználás során egyfelől védeni a személyiségi jogokat, másfelől a hatékony és eredményes közbiztonság érdekében milyen többletjogosítványok lehetnek.

Nyilvánvaló, hogy a közeljövőben beterjesztésre kerülő törvényjavaslatok, amelyek tulajdonképpen a közbiztonság megerősítését szolgálják, olyan ajánlásokat, vagy ha tetszik, olyan módosító javaslatokat is tartalmaznak majd, amelyek érinthetik az adatvédelmi törvényt. Azt gondolom, hogy itt nagyon fontos lenne egy összehangolt, talán a törvényjavaslatok benyújtása előtti konzultáció az adatvédelmi biztossal. Ezt egy nagyon érdekes résznek tartom. Azt gondolom, hogy az adatvédelmi biztos működésének nagyon fontos területe e kérdéskör vizsgálata.

Rátérve a beszámolóban elhangzott ügyiratok számára, és mondjuk így, a beszámoló statisztikai részére, örvendetes az, hogy egyre többen és egyre nagyobb számban fordulnak vizsgálatokért az adatvédelmi biztos úrhoz, és hogy ez a '97-es ügyiratszám, ami elhangzott, most már az ezres mértéket érte el - ez körülbelül stabilizálódik. Nagyjából a panaszok aránya 50 százalékban jogos is. A beérkezett ügyiratok 72 százaléka az adatvédelemmel és 10 százaléka az információs szabadságjoggal foglalkozik.

(20.40)

Én azt gondolom - lezárva hozzászólásomnak ezt a részét -, hogy a közeljövőben a kormány javaslatai ezt a kérdéskört valamilyen formában biztosan érinteni fogják.

A bizottsági ülésen is felhoztam, és azt gondolom, hogy ez megint egy nagyon érdekes rész, főleg talán az országgyűlési képviselők, de nemcsak az országgyűlési képviselők, hanem a közszereplők személyes adatai kapcsán; ezt egy külön kis rész tartalmazza a beszámolóban. Ezen belül is szóvá tettem, hogy az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalások anyagát a magam részéről szorgalmaznám, és ebben az adatvédelmi biztos úr is a közreműködését ígérte, hogy lehetőség szerint minél szélesebb nyilvánosság számára tegyük hozzáférhetővé. Hiszen ez egy olyan videofelvétel és dokumentáció, ami azt hiszem, hogy sokakat érinthet, és sokaknak jelenthetne eligazítást a közelmúltat érintően. Benne van az anyagban, hogy kilenc akkori résztvevő nem válaszolt arra a megkeresésre, hogy hozzájárulnak-e a nyilvánosságra hozatalhoz, illetve négyen megtagadták ezt. Nyilvánvaló, hogy itt további vizsgálat, illetve valamifajta olyan eljárás szükséges, ami valamilyen módon az eredeti anyagnak, az eredeti EKA-tárgyalásoknak a lényegét ragadná meg, ugyanakkor esetlegesen személyiségi jogi problémákat nem vetne fel. Ha egy ilyen dokumentációt össze lehetne állítani, akkor az, azt hiszem, minden igényt, a nyilvánosságra hozatal igényét is megoldaná.

Nagyon sok olyan érdekes kérdés van még, amit a beszámoló tartalmaz, ilyen formában a közérdekű adat, a közérdekű adat nyilvánosságra kerülése, az ezzel kapcsolatos problémák. Én azt gondolom, hogy mind-mind megérnének még egy hosszabb okfejtést és vitát, a magam részéről szívesen is szánnék erre időt.

Azt gondolom, tényleg fontos volt a mai ülésnap abból a szempontból is - és megköszönném a három országgyűlési biztosnak, illetve az egyikük általános helyettesének azt, hogy kitartóan végig itt voltak velünk ma az Országgyűlésben -, hogy maga a beszámoló - összefoglalva - nagyon értékes, alapos munka, vitára ad okot, továbbgondolásra serkent az adatvédelem problematikájában.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt ezt a beszámolót összességében elfogadásra ajánlja. (Taps.)

TIRTS TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Külügyminiszter Úr! Tulajdonképpen az előző azonnali kérdést folytatnám azzal, hogy én nagyon sajnálatosnak tartom azt a hangnemet és stílust, amely sokszor itt a magyar parlamentben is uralkodik. Sajnálatos módon a trágárságtól a káromkodásig elhangzanak kijelentések; a személyeskedésről és a cinizmusról már nem is beszélek, az már megszokottá válik itt a költségvetési vitában is, és ennek fültanúi vagyunk nap mint nap. Mi, fideszesek azt a magyar nemes polgári hagyományt folytatnánk, hogy a politikai közbeszédet is megpróbáljuk egy kicsit magasabb szintre felemelni és tartani. (Derültség az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Ebből a szempontból is sajnálatos az az ismeretes tény, hogy közel két héttel ezelőtt Demszky Gábor pekingi útján politikai inszinuációt, becsmérlést követett el a Magyar Köztársaság miniszterelnöke és egyúttal a házigazda kínaiakkal szemben is. Egy hétig tagadták a nyilatkozatokban, Bőhm frakcióvezető-helyettes úr és mások is, mígnem múlt szombaton a Magyar Hírlapban már megerősítették, hogy elhangzott ez a bizonyos mondat. A Magyar Hírlap azt írja: "Lapunk több forrásból megerősített információi szerint azonban nem Demszky Gábor, hanem barátnője tett megjegyzést Orbán Viktor magasságára. A budapesti delegáció a pekingi főpolgármester-helyettessel vacsorázott, amikor szóba került a 4-es metró körüli politikai és jogi huzavona, Demszky Gábor kedvese megjegyezte, a miniszterelnök azért sem ad pénzt a 4-es metróra, mert Demszky jóval magasabb Orbán Viktornál, ezért irigy az ő Gáborára. A tolmács visszakérdezett, hogy jól értette-e az elhangzottakat, mire Demszky bólintott, a tolmács pedig fordított."

Tisztelt Miniszter Úr! Azt kérdezném, hogy mit tehet ilyen esetben a Külügyminisztérium. Mások előtt, külföldön, ilyen hangnemben, ilyen stílusban nyilatkozni a Magyar Köztársaság miniszterelnökéről - milyen módon lehet ezt megakadályozni? (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)

TIRTS TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a válaszát, külügyminiszter úr. Azért mégiscsak kérném a minisztérium segítségét a főpolgármester úr külföldi útjai előtt bizonyos felkészítő anyagokkal kapcsolatban.

Egy másik esetre is szeretném felhívni a figyelmet, amely mutatja, hogy nem véletlen eset ez a pekingi elszólás. Tavaly, 1999 áprilisában Demszky Gábor Dublinban megnyitotta a "Történelmünk tükre, Budapest" című kiállítást, ahol is a tatárjárásról, lehet, hogy tolmácsi nehézségek miatt, de úgy beszélt, hogy Magyarországot felfedezték a tatárok a XIII. század elején; másrészt az írek legnagyobb megdöbbenésére arról beszélt, hogy milyen sokat köszönhet Dublin az angol birodalom közelségének. (Derültség.) Erre a kiállításról többen eltávoztak. A múlt évben a Napi Magyarország áprilisi számában erről olvasói levél is beszámolt, hogy ez nagy megdöbbenést keltett.

Kérem a főpolgármester úr felkészítését ez ügyben. Köszönöm. (Derültség, taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)

TIRTS TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Budapest felszíni közlekedésének fejlesztése és az agglomerációval való kapcsolata, különösen az elővárosi vasút agglomerációs problémái évek óta megoldatlan gondot jelentenek a fővárosnak. A tengernyi problémából érdemes kiemelni Dél-Buda térségét, ahonnan csak nagyon nehezen lehet a város belső részeibe eljutni. A 7-es és a 173-as járatok csupán a kelenföldi lakótelepet kötik össze a város közlekedési hálózatával. (Bauer Tamás: 4-es metró! - Sasvári Szilárd: Sasad!) Megoldatlan Kelenvölgy, Sasad és Gazdagrét közlekedése. A 47-es és 18-as villamos kevésbé szolgálja ki a környék közlekedését, hiszen annak beépítettsége az elmúlt húsz évben rohamosan nőtt, a határok kiszélesedtek, de a közlekedési hálózat már nem bővült ily módon. Ezek a BKV-járatok csupán azokat a lakosokat szolgálják ki, akik közvetlenül a nyomvonalak szomszédságában laknak, dolgoznak.

Ha ránézünk Budapest úthálózatának térképére, a XI. kerületen visznek keresztül a legfontosabb főútvonalak, hogy csak az M1-est vagy az M7-est, a Budafoki utat, a Fehérvári utat, a balatoni utat említsem. A kerületben van a legtöbb teherforgalmat lebonyolító híd. A fent vázolt helyzetből következően a kerület útjai zsúfoltak, a buszjáratok számára a nagyobb forgalmi időszakokban szinte járhatatlanok. Az M0-ásnak sajnos nincs még meg az összekötése az M3-as és az M5-ös között, így a kerületen halad át az összes kelet-nyugati irányú forgalom is. Ha végre megépülne az M0-ás keleti szakasza, annak 38 ezer XI. kerületi gyerek s napi 30 ezer autós látná, élvezné a hasznát.

Vázolva ezt a helyzetet, Sasvári Szilárd képviselőtársammal, a XI. kerület országgyűlési képviselőjével együtt úgy gondoltuk, időszerű lenne a dél-budai közlekedés helyzetén javítani. Az autósforgalmat fel kellene cserélni a kevésbé szennyező közlekedési eszközre. (Bauer Tamás: Metró!) Így jutottunk el tavaly nyáron az elmúlt év folyamán - és ezt javasolta a fővárosi Fidesz-MDF-MKDSZ-frakció is - a 2-es metró nyomvonalának meghosszabbításához déli irányba oly módon, hogy a Déli pályaudvar után egy felszíni szakaszon folytatná az útját egészen a Kelenföldi pályaudvarig. Ez nagymértékben tehermentesítené a buszjáratokat. Az átalakított Kelenföldi pályaudvar adhatna helyet egy nagyobb elővárosi vasútvonal kiindulópontjának, ami egész Dél-Buda közlekedését javítaná. Megoldható-e a jelenlegi kétvágányú vonalon is ez a közlekedés?

Kérdezem ezért a tisztelt miniszter urat, miként lehetséges a dél-budai kötöttpályás közlekedés megoldása mind a 2-es metró, mind az elővárosi vasút tekintetében. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TIRTS TAMÁS (Fidesz): Miniszter Úr! Sasvári Szilárddal együtt köszönjük a korrekt választ. Hadd mondjam el, nagyon fontosnak tartjuk és évek óta küzdünk a budapesti közlekedési szövetség teljes megvalósulásáért, ilyen formában a BKV, a Volán és a MÁV egységes együttműködéséért, és valóban úgy látjuk, hogy ebben a nagybérlet bevezetése - ami ezek szerint sajnos késik egy kicsit, nem a kormány hibájából (Moraj az SZDSZ soraiban.) - mindenféleképpen olyan előrelépés, ami az agglomerációban élőknek, a bejáróknak nagyban segít.

Szeretném aláhúzni azt is, hogy az agglomeráció kiterjed Pest megyén túlra is, ma már gyakorlatilag a Velencei-tó környékéről járnak be folyamatosan, ezért örülünk annak, hogy a kelenföld-tárnoki szakasz és Törökbálint is felújításra kerül.

Végezetül mindezeket és a két metróelképzelést azzal is támogatjuk, hogy az olimpia megrendezését komolyan gondoljuk.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)