Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2023. évi költségvetés a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése, erről már többen is szóltak. Én most egy másik fontos területről szeretnék néhány szót szólni, az agrár- és a vidékfejlesztésről, az agrár- és a vidékfejlesztési támogatásokról.

Az elmúlt években a mezőgazdaság több súlyos kihívással is szembesült, rendkívüli körülmények között kellett hogy helytálljanak a gazdák. Elég a koronavírusra, a rendkívüli időjárási körülményekre, a magas gabona-, olajosnövény-, műtrágya- és energiaárakra, a munkaerőhiányra vagy éppen a társadalom növekvő környezeti és klímapolitikai elvárásaira gondolni. Ezt a helyzetet csak súlyosbította az orosz-ukrán háború.

A kihívásokra reagálva a következő időszakban az agrárpolitikában előtérbe kerül néhány elem, mint például a hatékonyság és versenyképesség, az állatjólét, a környezeti és klímapolitikai célok, az együttműködés és a generációs megújulás. A szaktárca kidolgozta és elindította 2021-ben a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” programot. Ennek a megvalósítása lesz a legnagyobb feladat a következő években. A magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar és vidéki települések fejlesztésére a 2021-2027 közötti időszakban soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre. A kormány ugyanis az uniós jog adta maximális mértékben, 80 százalékban biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást az uniós forrás mellé. A 2021-2027-es időszakban a közös agrárpolitika I. pillére keretében 3400 milliárd forintot, a II. pillér tekintetében 4265 milliárd forintot fordítunk a magyar mezőgazdaság, a magyar élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztésére.

A 2023. évi költségvetés tervezetében: az Agrárminisztérium 220 milliárd forint, az uniós fejlesztések 545,5 milliárd forint, a Nemzeti Földalap fejezet 20,9 milliárd forint és a költségvetés mellékletében megjelenő tételek 511 milliárd forint, összesen 1206,3 milliárd forintot tesznek ki. Ezen összegből a termelői agrárfinanszírozásokra fordítható mintegy 1076 milliárd forint, amelyet a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés 28-33 milliárd forinttal egészít ki. Ez az összeg 245,5 milliárd forinttal haladja meg a 2022. évi tervezett összeget. A növekmény legjelentősebb részét a vidékfejlesztési programra beállított többletforrások teszik ki.

Nézzük a fontosabb támogatási jogcímeket! A közös agrárpolitika I. pillérében, vagyis a közvetlen támogatásoknál a fenntarthatóságot elősegítő alapjövedelem-támogatás mellett agrárökológiai program, a „Fiatal gazda”-támogatás, a termeléshez kötött támogatás és az újraelosztó, redisztribúciós támogatási jogcímek szerepelnek. Ezen jogcímek esetében az agrárökológiai program kivételével tárgyévi előleg, illetve részletfizetés alkalmazásával számol a költségvetés. A piaci támogatások 34 milliárd forintos keretén belül a borágazat támogatására 11 milliárd forint áll rendelkezésre. A fennmaradó 23,2 milliárd forint a már évek óta jelentős népszerűséggel működő programok finanszírozását szolgálja. Ilyen a magyar méhészeti nemzeti program, iskolatej- és iskolagyümölcs-program, a termelői szervezetek támogatása, illetve a nemzeti program alapján működő, az egyes állatbetegségek megelőzését és felszámolását célzó támogatás.

Tisztelt Országgyűlés! A vidékfejlesztési és halászati programok 2023. évi finanszírozására 454,5 milliárd forint került beállításra, amely a 2022. évi összeget 220 milliárd forinttal haladja meg. A közös agrárpolitika II. pillérében, vagyis a vidékfejlesztési pillérben a 2023-2027 közötti időszakban valamennyi, már jelenleg is alkalmazott intézkedés támogatható marad, és alapvetően nem változik meg a vidékfejlesztési támogatások struktúrája sem. A tagállamoknak 2021-től arra kell törekedniük, hogy a ’14-20-as időszakhoz képest erőteljesebb környezeti és éghajlati célkitűzést teljesítsenek.

Engedjenek meg néhány szót a nemzeti agrártámogatásokról, amely száz százalékban a hazai költségvetésből finanszírozott támogatásokat jelenti. A 2023. évi költségvetési javaslatban 74,5 milliárd forint került beállításra, amely magában foglalja a korábbi támogatási jogcímeket. Cél a jelenleg futó támogatási konstrukciók fenntartása, minél hatékonyabb működtetése. Továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk a közvetlenül uniós forrásból nem részesülő baromfi- és sertéságazatokra, az állatjóléti támogatásokon keresztül elsősorban. A közös agrárpolitika átmeneti időszakára vonatkozó szabályozás fontos eleme, hogy a Magyarország uniós csatlakozási szerződése alapján biztosított, úgynevezett átmeneti nemzeti támogatások jogcímei 2023-ban is változatlan feltételekkel kerülhetnek meghirdetésre, amely lehetőséggel Magyarország mindenképpen élni akar.

Az állatbetegségek megelőzésére és felszámolására, állati hulla ártalmatlanítására szóló támogatási jogcímek megmaradnak, a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó betegség elleni védekezési támogatása tovább folytatódik. Számos, úgynevezett csekély összegű támogatás kerül évente meghirdetésre a szarvasmarha, a juh, a kecske, a méhészet, a nyúl, a hal, a húsgalamb, a gyümölcs, a szőlő, a dohány, a fűszerpaprika és különféle szárítmányok támogatására.

(13.00)

A szaktárca továbbra is támogatja a mezőőri szolgálat megalakítását és működtetését is, a következő évi költségvetésben ez benne van.

A 2023. évben is fontos célkitűzés az agrárgazdaság finanszírozási feltételeinek kedvezményes hitelezési eszközökkel történő javítása, itt elsősorban a kamattámogatásokra és a kezességvállalási díjhoz kapcsolódó támogatásokra gondolok.

A tenyésztésszervezési feladatokra 1,3 milliárd forint összegű forrás áll rendelkezésre, amely hozzájárul a magyar állattenyésztés minőségi fejlesztéséhez, biológiai alapjainak megújításához.

Továbbra is működik a mezőgazdasági kockázatkezelés, a nemzeti agrárkárenyhítési rendszer. A 2023. évben a már megemelt termelői befizetések, a várhatóan mintegy 6,4 milliárd forint mellett további 6,4 milliárd forint költségvetési forrás biztosítja az előírt állami hozzájárulást, hogy a kárenyhítési igények minél teljesebb körű kifizetése valósulhasson meg.

Szintén működik a jégkármérséklő rendszer, valamint folytatódik a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás, valamint a krízisbiztosítási rendszer. Állat- és növénykártalanításra 9,8 milliárd forint áll rendelkezésre, amely 6,3 milliárd forinttal haladja meg a 2022. évi előirányzatot.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy a rendkívüli körülmények ellenére a betervezett források és jogcímek biztosítani tudják az agrárium hatékonyságának további növelését és a vidéki életminőség javulását. Ezért kérem, hogy támogassák az előttünk lévő előterjesztést. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)