Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az észszerű időn belüli eljáráshoz való jog érvényesülésének biztosítása kiemelkedő jelentőségű társadalmi elvárás, a jogállami működés alapját képezi. Az ennek érvényesülése iránti igény megjelenik a nemzetközi kötelezettségvállalásainkban, gondolok itt az Emberi Jogok Európai Egyezményére, azt legmagasabb szintű jogforrásunk, az Alaptörvény is deklarálja. A törvényjavaslat célja, hogy egyedi jogvédelmet adó megoldással járuljon hozzá e jog kiteljesedéséhez, az észszerű időn belüli eljáráshoz való jog hatékony érvényesülésével kapcsolatos nemzetközi normáknak való megfeleléshez. A kormány az elmúlt években és jelenleg is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy mind a bírósági eljárásokra vonatkozó eljárásjogi törvények megújításával, mind egyéb törvények módosításával gyorsítsa és hatékonyabbá tegye a döntéshozatali folyamatokat. A közelmúlt legfontosabb jogalkotási lépései ezzel összefüggésben az új eljárásjogi kódexek megalkotása volt.

Mint önök előtt is ismeretes, 2018. január 1. napján hatályba lépett az új polgári perrendtartásról szóló törvény, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény, valamint 2018. július 1. napjával hatályba lépett az új büntetőeljárásról szóló törvény is. Ezek a kódexek számtalan olyan szabályt tartalmaznak, amelyek annak biztosítására hivatottak, hogy a magyar bírósági eljárások indokolatlan elhúzódás nélkül, feszes menetrendben, az eljárások szükségtelen elhúzódását eredményező tényezők kiiktatásával, észszerű időn belül kerüljenek eredményesen lefolytatásra. Megújult eljárásjogunkban a hangsúly tehát a perkoncentráció rendszerszintű biztosítására helyeződik, emellett megjelennek a nagyobb fokú hatékonyság irányába mutató új jogintézmények is.

Amellett, hogy a kormány ezeknek az új eljárásjogi kódexeknek a megalkotásával rendszerszinten kívánja elejét venni a bírósági eljárások elhúzódásának, ezen intézkedések kiteljesedése érdekében a mai napon tárgyalt törvényjavaslat olyan jogvédelmi eszköz igénybevételének a lehetőségét teremti meg, amely az indokolatlanul hosszú eljárásokkal szemben utólagos kompenzációval nyújt elégtételt a jogkeresők számára.

A törvényjavaslat szabályozási megoldása az Emberi Jogok Európai Bíróságának az egyezménnyel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát is figyelembe veszi, ezáltal az észszerű időn túl elhúzódó eljárásokkal kapcsolatos újfajta jogorvoslati lehetőségeket is biztosít.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat speciális jogvédelem alá helyezi a bírósági eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jogot, „vagyoni elégtétel” néven új jogkövetkezményt határoz meg az alapjogi sérelem kompenzálására, valamint önálló eljárásrendet határoz meg a vagyoni elégtétel iránti igények érvényesítésére.

A törvényjavaslat lényegi eleme az újfajta vagyoni kompenzáció intézményének, az úgynevezett vagyoni elégtételnek a bevezetése. A vagyoni elégtétel az alapvető jogának sérelmére tekintettel illeti meg a bírósági eljárásban félként vagy terheltként részt vett személyt, amennyiben a bírósági eljárás a törvényben meghatározott, az eljárás lefolytatásához feltétlenül elégségesnek minősíthető időt túllépi.

(20.30)

Kiemelést érdemel, hogy nem valamely kár bekövetkezése vagy személyiségi jog megsértése, hanem a konkrét alapjog sérelme a vagyoni elégtétel megítélésének az alapja, ezért a javaslat szerinti eljárás nem akadályozza meg a felet abban, hogy az általános eljárási szabályok szerint pert indítson a bírósági eljárás elhúzódásával összefüggésben őt ért kár, illetve személyiségijog-sérelem orvoslása érdekében.

A törvényjavaslat megállapítja azt az időtartamot, amelyet feltétlenül elégségesnek minősít a bírósági eljárás befejezéséhez, másrészt kimondja, hogy ennek az időtartamnak a meghaladása nyitja meg a vagyoni elégtétel iránti igény érvényesítésének a lehetőségét. Polgári peres eljárások esetén a bírósági eljárás befejezéséhez feltétlenül elégségesnek minősülő időtartam öt év, közigazgatási peres, valamint büntetőeljárások esetén pedig főszabály szerint három év.

Ez utóbbi esetekben a rövidebb időtartam meghatározásának indoka az, hogy a közigazgatási peres eljárást hatósági eljárás, a büntetőeljárást pedig nyomozás előzi meg, amelyek tartamát ugyancsak indokolt az eljárás elhúzódása szempontjából figyelembe venni. A célkitűzés az, hogy a bonyolultabb ügyekben lefolytatott bírósági eljárások e megelőző eljárásokkal együttvéve se húzódjanak el kirívó módon. Természetesen alapvető elvárás, hogy a bírósági eljárások az itt bemutatott időtartamoknál jóval rövidebb időtartam alatt befejeződjenek, a törvényjavaslat ugyanakkor az észszerűnek nem tekinthető időtartamok elérése esetére biztosítja az igényérvényesítés lehetőségét.

A bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos igényérvényesítési eljárás két szakaszra különül el: egy igazságügyi miniszter előtti eljárásra, majd ezt követően egy bírósági nemperes eljárásra.

A törvényjavaslat az igazságügyi miniszter előtti eljárásban egy kötelező egyezségkötési kísérletet szabályoz, és ennek eredménytelensége esetén nyitja meg az igényérvényesítés lehetőségét a bíróság előtti polgári nemperes eljárásban.

Az, hogy a bírósági igényérvényesítés feltétele az előzetes egyezségkötési eljárásban történő részvétel, a peren kívüli elintézés, a perelterelés céljait szolgálja. Az egyezségkötési eljárás a jogkereső fél számára azért lehet kifejezetten előnyös, mert bírósági eljáráson kívül, gyorsan, költséghatékony módon kielégítést nyerhet az igazságügyért felelős miniszterrel kötött megállapodás útján. Az egyezségkötési eljárás feltételezhető előnyei elsősorban az egyszerűségében, hatékonyságában, valamint abban nyilvánulnak meg, hogy ez az eljárás nem igényel jogi képviseletet.

A bírósági igényérvényesítés keretében pedig nagyobb teret kaphat az egyedi körülmények mérlegelése. Ennek megfelelően kiterjedtebb vizsgálat tárgyát képezheti, hogy az alapul fekvő bírósági eljárás során volt-e olyan időszak, amely akár a fél, akár a vizsgált bírósági eljárásban eljárt bíróság érdekkörében felmerülő, elhárítható ok miatt szükségtelenül telt el. E szempontok hatást gyakorolhatnak az alapul fekvő bírósági eljárás figyelembe vehető időtartamára, ezáltal a vagyoni elégtétel mértékére. A fél természetesen szabadon mérlegelheti, hogy az eredménytelen egyezségkötési eljárást követően bírósági úton érvényesítie az igényét vagy sem.

A bíróság előtti igényérvényesítés szabályainak kialakítása során is alapvető szempont volt a hatékonyság biztosítása. Az eljárásban okirati bizonyításnak van helye, a bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A felek érdemi nyilatkozatainak, vagyis az eljárást megindító kérelemnek és elleniratnak a beérkezését követően a bíróságnak három hónapon belül le kell folytatnia a szükséges bizonyítási és eljárást befejező érdemi határozatát is meg kell hoznia. (Sic!) E határidőkeret-meghatározás is azt szolgálja, hogy az igényérvényesítő észszerű időn belül megfelelő kompenzációban részesüljön.

Kérem a tisztelt Házat, hogy támogató szavazatával járuljon hozzá a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)