Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2018. év 44. hetében járunk. Ez a hét az őszi szünet hete gyermekeinknek, de ezen a héten csütörtökön mindenszentek, pénteken halottak napja lesz. Engedjék meg, hogy kereszténydemokrata politikusként elmondjam, hogy nekünk miért fontos november 1-je, mindenszentek napja és a halottak napja. Mindenszentek napja azért fontos, mert az üdvözült lelkekről emlékezünk, az Isten országában lévő és megdicsőült lelkeket és a szentek közösségét hirdetjük. Halottak napja, november 2-a, amely sajnos mindannyiunkat érint, a földi életből távozott szeretteinkre emlékezünk. Mindkét emléknap a mi kultúránk része, a keresztény civilizációnk értékeinek rendjét fejezi ki, még akkor is, ha a mai modern civilizáció programja elsősorban énközpontú, kizárólag az individuum boldogulásával foglalkozik, amelynek sajnos fontos része az Istentől való eltávolodás. Ezért nekünk, kereszténydemokratáknak három szolgálatunk van: egy missziós tevékenység, a Jóisten szeretetének a hirdetése; a hazaszeretet ápolása és tevékeny törődéssé való alakítása; és természetesen gyermekeink nevelése, ahogyan Márai fogalmaz: hogy megszerezhessék a szív és a jellem műveltségét ebben a mai világban.

Mind a három szolgálat mindennapi szolgálat, ahogyan Kossuth Lajos fogalmazott. És hogyan tudjuk ezt hatékonyan ellátni? Természetesen ehhez számos útmutató van. Én Jókai Annától idéznék, aki a három tudat egységének az ápolására hívta fel a figyelmet nagyon bölcsen: ez nem áll másból, mint az embertudatból, a nemzettudatból és az istentudatból. Így igaz, bármelyik sérül, a védelmi pajzsunk gyengül, egyénként is, közösségként is, főleg akkor, amikor sajátos, rohanó, zajos világban élünk. Ahogyan Henry Kissinger fogalmaz a Világrend című művében: káosz fenyegeti a világot.

Korszakos változásokat élünk meg mind technikai, mind technológiai értelemben, mind a népvándorlás folyamatában, mind az értékrendszer válságának folyamatában. XVI. Benedek pápa úgy fogalmaz, hogy realisztikus módon legyünk fölkészülve arra, hogy a gonosz mindig támadni fog, kívülről és belülről egyaránt.

Mikor és hogyan tudunk helytállni, tisztelt képviselőtársaim? Kolping atya ajánl nekünk egy fontos, életre való üzenetet: ha életünket a hitre építjük, akkor igenis jobban helyt tudunk állni az élet nehézségeiben. Miért mondhatja mindezt? Elsősorban azért, mert minden emberi civilizáció vallási talapzatra épült. A hit nélküli világ elveszíti lelkét, és a lelketlen világ el fog pusztulni.

(10.00)

Ahogyan Szent Péter első levelében fogalmaz: „Hitetek célja a lelkek megmentése legyen.” A hit a továbbadás révén is erősödik: contemplata aliis tradere  továbbadni az elmélkedés gyümölcseit.

Sok eszközzel rendelkezünk mi, emberek, hogy legyőzzük a világban a rosszat és a szenvedést, és csodálatosak azok az emberek, akik ezért küzdenek. Köszönet és hála a közösséget őszintén szolgálóknak, azoknak, akik ápolják és gyógyítják a betegeket, azoknak köszönet, akik ügyelnek a biztonságunkra, a katonáknak és a rendőröknek. Köszönet a pedagógusainknak, akik nevelik gyermekeinket Goethe szellemiségében, hiszen Goethe úgy fogalmazott, hogy mi az, amit legfontosabbként átadhatunk a gyermekeinknek: elsősorban a gyökereket, a tradícióinkat, a hagyományainkat, az értékrendünket, és szárnyakat, hogy megvalósítsák majd céljaikat. Köszönet a lelki atyáknak, akik tartják bennünk a hitet, és köszönet a mindennapi hősöknek, ahogyan Ady fogalmaz A muszáj Herkules című versében.

Emlékezzünk tehát szeretteinkre ezen a héten, keressük az emlékezés csöndjét! Ahogy Salamon király első könyvében kérte: „Adj nekem, Uram, téged hallgató szívet.” Salamon nem kért sem gazdagságot, sem ellenségei életét, sem hatalmat, hanem csöndes szívet, amely Istent hallgatja, mert ez hozza el a belső világosság nyugalmát és örömét, a lux internát, amelyre mindannyiunknak szüksége van.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és legyen békesség köztünk. (Taps a kormánypártok soraiban.)