Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tudjuk, hogy a két ország, Magyarország és a Thaiföldi Királyság között már a XIX. században kialakultak a hivatalos kapcsolatok, és külön öröm, hogy a politikai kapcsolatok is jónak mondhatók. Gazdasági kapcsolatok tekintetében a szocialista kormány alatt 2004 júniusában új gazdasági együttműködési megállapodást írtunk alá Thaifölddel, amelynek alapján a gazdasági együttműködési vegyes bizottság 2005. december 16-án Bangkokban megtartotta első ülését, ez azonban azóta nem volt elég aktív.Külképviseletünk honlapja büszkén hirdeti, hogy Thaiföldre irányuló exportunk 2016-ban 15,3 százalékos, 2017-ben pedig 1,5 százalékos növekedést mutatott, jelenleg 99 millió dollár. Arra azonban nem kapunk választ, hogy 2012-ről 2013-ra miért csökkent több mint 40 százalékkal az exportunk, és a mai napig miért nem sikerült újra elérni a 119 millió dollár értéket. A thaiföldi gazdaság válsága sajnos nem magyarázat erre, hiszen az csak 2013-ban kezdődött, 2013 októberétől kezdődtek a politikai tüntetések, ami 2014 májusában katonai hatalomátvételbe torkollott. Reméljük, Bus Szilveszter nagykövet úr kamatoztatni tudja majd korábbi, a déli nyitásért felelős államtitkárként szerzett tapasztalatait, és a kétoldalú gazdasági kapcsolatok számai lehetnek ennél szebbek, illetve a politikai kapcsolatok és magas szintű találkozók területén is lehet előrelépés.

A kétoldalú szerződéses kapcsolatok területén szintén mutatkozik némi elmaradás, hiszen 1984-2004 között szinte folyamatosan köttettek ilyenek, de az elmúlt 14 évben mindössze egy ilyen megállapodást, az oktatási és tudományos együttműködési megállapodást sikerült tető alá hozni, mindezt az előző évben. Erre viszont semmi szükség nem lett volna, ha a kormány nem folytat a CEU ellen értelmetlen hadjáratot és nem kényszeríti ilyen bürokratikus lépésre az összes ilyen felsőoktatási intézményt és a külföldi kormányokat.

2018. szeptember 26-án az ENSZ-közgyűlés margóján sikerült egy újabb kétoldalú megállapodást, a jelenleg előttünk fekvő, Magyarország és a Thaiföldi Királyság között létrejött kiadatási egyezményt aláírni.

(19.00)

A magyar fél részéről a külgazdasági és külügyminiszter úr, a thai fél részéről pedig a külügyminiszter-helyettes úr látta el kézjegyével a nemzetközi szerződést. A megállapodás hatálybalépésével a jelenleginél lényegesen egyszerűbb és gyorsabb eljárás keretében lesz lehetősége a két országnak átadnia a területén bujkáló bűnelkövetőket.

Az előterjesztés szerint az utóbbi években egyre nagyobb számban fordul elő, hogy Magyarországon bűncselekményt elkövetők Thaiföldre menekülnek, kivonva magukat ezáltal a hazai büntetőeljárás alól. Azonban még a törvénytervezet indoklása sem tér ki arra, hogy ez hányszor fordult elő, azaz hány bűnelkövető menekült Magyarországról Thaiföldre, és milyen időszakot takar az „utóbbi években” intervallum.

Milyen bűncselekmények esetében sikerült kivonniuk magukat a büntetőeljárás alól ezeknek a bűnelkövetőknek? Hány esetben kellett távollétében elítélni az elkövetőket? Várhatóan hány elkövetőt sikerül kiadatni majd az egyezmény hatálybalépését követően? Fontos lenne, hogy az előterjesztő még az általános vitában adjon választ ezekre a kérdésekre.

Egyetértünk azzal, hogy az egyezmény megkötése elsősorban magyar érdek, mivel kiadatási egyezmény hiányában nem biztosítható a thai fél együttműködése. Az egyezményben Magyarország és a Thaiföldi Királyság kötelezettséget vállal arra, hogy kiadatási kérelem előterjesztése esetén kiadják egymásnak a körözött személyeket. Az egyezmény meghatározza a kiadatási bűncselekményeket, a kiadatási kérelem megtagadásának kötelező és mérlegelhető okait, a kiadatási kérelem megküldésére, fogadására és az egyéb hivatalos levelezésre kijelölt központi hatóságokat, a kiadatási kérelem tartalmi elemeit, az ideiglenes kiadatás, letartóztatás feltételeit, a körözött személyeknél talált tárgyak átadását, a kiadatási kérelemmel kapcsolatba hozható döntéseket, továbbá költségviselési, adatvédelmi és egyéb garanciális szabályokat tartalmaz.

A fentiek alapján bizakodó vagyok, államtitkár úr, hogy választ kapok. A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps.)