Készült: 2024.09.21.18:23:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

35. ülésnap (2018.10.30.), 168. felszólalás
Felszólaló Izer Norbert
Beosztás Pénzügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 21:59


Felszólalások:  Előző  168  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Megpróbálok időrendben válaszolni a felvetésekre, ezért lehet, hogy egy picit csapongó leszek, mert lesz olyan képviselő, akinek esetleg kétszer-háromszor is reagálnék a hozzászólására. De megpróbálok minden olyan kérdést elvarrni, amivel úgy érzem, hogy engem találtak meg. Először Z. Kárpát Dániel képviselő úr felvetésére szeretnék reagálni. A kafetéria-rendszer felmerült kérdésként, illetve több képviselő is felvetette azt, hogy a mostani csomagban a kafetéria-rendszert kivégzi a kormány. Két nagyon fontos megjegyzést hadd tegyek. Egyrészt a tavaszi adómódosítások során született döntés a kafetéria-rendszer átalakításáról. A mostani csomagban valóban technikai pontosítások születtek, az elvi döntés már megszületett tavasszal.

A másik nagyon fontos kiegészítés, hogy a kafetéria-rendszer január 1-jétől is létezik. Olyannyira létezik, hogy béren kívüli juttatások is lesznek, egyes meghatározott juttatások is lesznek, és adómentes juttatások is lesznek. Tehát mind a három eleme, amit a kafetéria-rendszer magáénak ismer, létezik. Az egyes keretek, amiket az adózók használhatnak, ugyanolyan összegben igénybe vehetők 2019. január 1-jétől, mint idén, tehát az összege sem csökken, az adóterhelése pedig éves átlagban alacsonyabb lesz, mint 2018-ban.

Tehát a béren kívüli juttatások még kedvezőbb adóteherrel kaphatók, mint idén. Ebből azt a konklúziót levonni, hogy a kafetéria-rendszer megszűnik, meglepő bátorságra vall. A kafetéria-rendszer létezik, de az teljesen igaz, jóval szűkebb lehetőségek közül lehet választani. A kormánynak mindig is az volt a határozott álláspontja, hogy a kafetéria-rendszert egy szűk mezsgyében kell tartani azért, hogy a fogyasztásnövelő hatását lehessen érvényesíteni. A korábbi években, illetve a mostani, jelenleg hatályos rendszerben gyakorlatilag nincs felső határa a kafetéria-rendszer elemeinek. Tehát nem az van, hogy 12 vagy 20 elemből lehet választani, hanem gyakorlatilag végtelen számú választási lehetőséget tudnak a munkáltatók adni. Azt gondolom, senkinek sem lehet az a célja, hogy fenntartsuk ezt a nagyon bonyolult rendszert.

A másik nagyon fontos üzenet, amit a tavaszi vitában hangsúlyoztam, hogy körülbelül 24 ezer cég ad kafetériajuttatást, és nagyjából ennek a tízszerese, tehát körülbelül 250 ezer cég az, amelyik bár adhatna, tehát van foglalkoztatottja, de nem él ezzel a lehetőséggel. Jól látszik, hogy tízszeres azoknak a cégeknek a száma, amelyek nem adnak kafetériajuttatást. S ha megnézzük, hogy kiket foglalkoztatnak ezek a cégek, azt látjuk, hogy a kafetériát adó cégek több embert foglalkoztatnak, tízszer annyit, mint a kafetériát nem adó cégek, és jóval nagyobb bérekkel is tudnak operálni. Tehát azok a cégek tudják adni a kafetériát, amelyek nagyobbak és magasabb bérekkel tudják honorálni a munkavállalókat. Hogy ebből milyen konklúziót vont le a kormány? Pont azt, hogy a mostani rendszer, a kafetériának ez a nagyon széles és nagyon szerteágazó rendszere gyakorlatilag egy degresszív adórendszert hozott létre, tehát pont a legrosszabb szociális helyzetben lévő munkavállalók nem tudnak részesülni a kafetéria előnyeiből. Ezért gondoljuk azt, hogy határozott egyszerűsítésre, finomhangolásra van itt szükség.

Szintén Z. Kárpát Dániel említette azt, hogy megszűnik vagy beolvad az adó. Ugye, ez nem ugyanaz. Szeretném pontosítani, hogy három adónem teljesen megszűnik. Tehát nem beolvadásról van szó, hanem megszűnik három adónem január 1-jétől, további két adónem pedig beolvad egy másik adónembe. Tehát öt adónemmel kell kevesebbel foglalkoznunk, három megszűnik, kettő pedig beolvad két másik adónembe. Azt gondolom, hogy ezt a kettőt nem érdemes keverni.

Szintén sok kérdés felmerült, először Z. Kárpát Dániel képviselő úr említette a lakásáfa kérdését. Itt is szeretném hangsúlyozni, hogy 2015-ben megszületett az a döntés, hogy négy évre vonatkozik ez a kedvezmény. Tehát az az állítás, hogy most dőlt el a lakáskasszákra vonatkozó döntéssel párhuzamosan, hogy ez az adókulcs visszaemelkedik 27 százalékra, ez sem állja meg a helyét. Ez a döntés 2015-ben született meg akkor, amikor a kormány úgy fogadta el, hogy négy átmeneti évre biztosítja ezt a rendelkezést. Tehát itt is egy pici csúsztatás van abban, hogyha azt állítjuk, hogy ez mostani hirtelen döntés. Ez egy gyakorlatilag négy éve hatályban lévő döntés.

A másik nagyon fontos elem, amit szeretnék kihangsúlyozni, hogy az 5 százalékos áfából valóban mindenki részesül. Látjuk is egyébként a pozitív hatásait az építőipar tekintetében, ez elvitathatatlan. Viszont azt is meg kell nézni, hogy kik azok, akik ebből az 5 százalékos áfakulcsból részesültek, annak ellenére, hogy a kormány ezt a célt támogatni akarta. Részesültek azok is, akik befektetési célból a második, harmadik, negyedik vagy a tizenkettedik ingatlanjukat vették meg, részesültek azok a külföldiek, akik a belvárosban a lakások többségét megvásárolják. Nem az volt a cél, hogy ezeket a magánszemélyeket vagy adózói köröket támogassuk ezzel az áfakulccsal. Ennél egy sokkal célzottabb, a családokat támogató kedvezményrendszerben, a CSOK-ban, illetve az áfa-visszatérítés kedvezményrendszerében gondolkozik a kormány. Azt gondoljuk, hogy sokkal célzottabban és sokkal hatékonyabban lehet ezeken a vonalakon támogatást nyújtani, mintsem az áfakulcsban.

Szintén elhangzott több felszólalásban, Bangóné Borbély Ildikóéban is, hogy az árak mennyire megváltoztak a lakáspiacon és mekkora árrobbanásnak lehetünk tanúi. Hadd hangsúlyozzam azért, hogy közgazdasági alaptézis az, hogy az árakat jellemzően a kereslet és a kínálat befolyásolja. Nyilvánvalóan elvitathatatlan, hogy az adókulcsoknak is van szerepük az árazásban, de nem az az elsődleges és nem az a legnagyobb hatással bíró intézkedés. A legjobb példa talán a lakás áfájának a kérdése. Látjuk az elmúlt időszak lakásár-emelkedéseit úgy, hogy 5 százalékos áfával vannak terhelve ezek az értékesítések. Tehát nem látszik igazolódni az a tézis, hogy az alacsony áfakulcs alacsony árakat indukál, hiszen pont az elmúlt időszak mutatta be azt, hogy a kereslet és a kínálat néha erősebb, mint az áfa mértéke. Azt gondolom, érdemes figyelembe venni azt, hogy a közgazdasági alaptézist nehéz megcáfolnunk.

(18.30)

Szintén Z. Kárpát Dániel említette, hogy az Airbnb, illetve az egyéb sharing economy résztvevők adóztatására van-e esetleg javaslat, és hogy nem tudtuk ezt a kérdést megoldani. Szeretném jelezni, hogy megoldottuk ezt a kérdést már évekkel korábban. Tehát átalányadózás létezik az szja rendszerében, a lakáskiadóknak szobánként 38 400 forintos egyszeri tételes adó megfizetésével meg lehet ezt az adóterhet fizetni. Ráadásul az Airbnb olyan szempontból is egy jó példa, hogy ők voltak az egyik első külföldi szolgáltató, akik információcsere keretében tudtak információt szolgáltatni az adóhatóság részére arról, hogy kik azok, akik egyébként ezt a szolgáltatást igénybe veszik.

Tehát itt is szeretném pontosítani, nem az Airbnb-t kell megadóztatni, hiszen ő csak egy közvetítő szolgáltatást nyújt; aki a lakását kiadja, azt kell megadóztatni, és erre az szja egyébként viszonylag széles körű és nagyon kedvező lehetőségeket biztosít is. Emlékeztetnék rá, hogy pont egy évvel ezelőtt töröltük el például az ehofizetési kötelezettséget a lakáskiadásnál, pont azért, hogy a legegyszerűbb, csak szja-fizetés mellett lehessen ezt a tevékenységet folytatni.

Bangóné Borbély Ildikó kérdésére válaszolok, bár ha személyesen nem is tudom átadni már az üzenetet, de remélem, akkor majd olvassa. Elhangzott az, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatása kicsit ambivalens, hogy szeretnénk őket demográfiai szempontból is előnyben részesíteni, munkaerőpiaci célokat is szolgál az ő támogatásuk. Tehát az ő megfogalmazása szerint nem tudja a kormány, hogy melyik részét támogassa ennek a körnek. Szeretném hangsúlyozni, az a jogszabály-módosítás, amelynek alapján csak szja-t kell fizetni a nyugdíjasoknak, ha esetleg nyugdíj mellett munkát vállalnak, az egy választási lehetőség. Nem fogja senki kényszeríteni a nyugdíjasokat, hogy vállalják ezt a lehetőséget. De ha vállalják, akkor a lehető legegyszerűbb adminisztrációval és a legkisebb adóztatással ezt meg tudják tenni. Tehát nem gondolom, hogy ez a lehetőség terhes lenne bármelyik nyugdíjas számára.

Az aktivitási rátát megnézve egyébként azt látjuk, hogy a nyugdíjasok körében az uniós szintnél alacsonyabb a magyar aktivitási ráta. Látunk tehát lehetőséget abban, hogy a nyugdíjasok nyugdíj mellett akár még munkát is vállaljanak. A nemzetközi, nyugat-európai példák azt mutatják, hogy erre van még lehetőség.

Szintén szeretném kiemelni, hogy az új szochotörvényben, amely január 1-től lép hatályba, a nyugdíj előtt állóknak is és azoknak is, akik egyébként védett korban, tehát a nyugdíj előtti öt évben vannak, sok, az eddigieknél magasabb és sokkal célzottabb kedvezményt kívánunk nyújtani. A nyugdíjasoknak még egyéb ösztönzőt is, az szja-n kívül egy másik ösztönzőt is tudunk kínálni, mégpedig azt, hogy szochokedvezményben részesül az a munkáltató, aki azokat a munkavállalókat foglalkoztatja, akik valamilyen szempontból nehéz munkaerőpiaci helyzetbe kerültek, mondjuk, elvesztették a munkájukat.

Itt említeném azt, hogy az 55 év felettiek kedvezménye módosításra került, a szochotörvényből kikerült ez az intézkedés, de egy sokkal erősebb, egy sokkal magasabb összegű támogatás került a helyére. Az eddigi 100 ezer forintos kedvezmény helyett egy minimálbérhez kötődő kedvezményt vezetünk be január 1-től. Tehát egy magasabb összegű támogatást kaphat az a munkavállaló, aki esetleg elvesztette az állását, és egy 9 hónapos időtartamon belül fél évig nem talál munkát. Tehát ha nincs fél évig munkaviszonya, akkor jogosult erre a szochokedvezményre az őt foglalkoztatni kívánó társaság.

Gréczy Zsolt képviselő úr felvetésére, hogy ő a megszorítás csomagját látja ebben az intézkedési tervben, szeretnék emlékeztetni arra, hogy a magyar adópolitikai lépések, amióta én a minisztériumban dolgozom, két éve, gyakorlatilag azt mondhatom, hogy kizárólag adócsökkentésekben gondolkoztunk. Ahol egyébként adóemelés felmerült, azok a negatív externáliákat terhelő adók voltak, a jövedéki adó és a neta típusú kérdésekben volt szó adóemelésről. Minden egyéb esetben csak adócsökkentések kerültek napirendre.

Hadd utaljak az szja-kulcs csökkentésére, a szocho csökkentésére, a taocsökkentésre, és hogy generálisabban fogalmazzak, a GDP-arányos adóelvonás fokozatos csökkenése valósul meg az utóbbi években. Azt látjuk, hogy GDP-arányosan szépen, fokozatosan lépdelünk lefelé, tehát egyre kisebb az adóelvonás szintje Magyarországon, az adócentralizációs ráta fokozatosan csökken.

És hogy miért nem tudunk esetleg még nagyobb ütemben haladni ebben a lépéssorban, miért nem tudunk még határozottabb lépéseket tenni azért, hogy ez az adócentralizációs ráta csökkenjen, az egy viszonylag érdekes fejlemény: a fehéredés. A képviselőtársak figyelmét hadd hívjam fel arra, hogy a fehéredés miatt gyakorlatilag 1-1,5 százaléknyi, tehát a GDP 1-1,5 százaléknyi bevételt tud generálni a kormány. Tehát abból kifolyólag, hogy be tudjuk szedni azokat az adókat, amiket az adószabályok rónak a vállalkozókra és a magánszemélyekre, a GDP 1,5 százalékával több adóbevételt tudunk beszedni, mint a korábbi években. Tehát azért nem tud csökkenni ez az adócentralizációs ráta, mert egyre hatékonyabban, egyre célzottabban tudjuk beszedni az egyébként normál módon számított adókat.

Szintén Gréczy Zsolt említette, hogy a jelenlegi törvényjavaslat beszél a kultúratao átalakításáról. Szeretném jelezni, hogy ebben a törvényjavaslatban nincsen szó a kultúratámogatás átalakításáról. Ez a kormány napirendjén van, de végleges döntés tudomásom szerint még nem született ebben.

Burány Sándor képviselő úr említette  bár neki sem tudom személyesen átadni az üzenetet , hogy a hatéves bérmegállapodást gyakorlatilag felrúgta a kormány az ő olvasatában. Szeretném emlékeztetni képviselő urat, hogy a hatéves bérmegállapodást szó szerint betartja a kormány. A hatéves bérmegállapodás eredeti szövegében is az a feltétel lett leírva, és azóta is ahhoz a feltételhez kötjük magunkat, hogy amint megvalósul a 6 százalékos reálbér-emelkedés, az azt követő második negyedévtől fogjuk tudni ezt a csökkentett szochokulcsot bevezetni.

Erre nagyon egyszerű oknál fogva van szükség. Azt, hogy megvalósul egy reálbér-emelkedés, a KSH- és az egyéb statisztikai adatok rendelkezésre állásából tudjuk következtetni, ez nyilván egypár hónapos csúszást eredményez a rendszerben, és még jogszabályt is kell egyébként ezt követően módosítani. Tehát ezért adtunk magunknak már eleve egy negyedévet azért, hogy ezt a technikai törvénymódosítást meg tudjuk tenni abban az esetben, amikor a reálbér-emelkedés megvalósul.

A mostani számításaink szerint ez a reálbér-emelkedés 2019 első negyedévében fog megvalósulni, ezért a második negyedév van arra, hogy ezek a statisztikák napvilágot lássanak, egyértelmű legyen, hogy megtörtént a reálbér-emelkedés, és a szükséges törvénymódosítást megtegyük. Ezért várakozásaink szerint jövő év július 1-től fog tudni csökkenni a szociális hozzájárulási adó kulcsa. Azt gondolom, ez minden tekintetben szó szerint megegyezik a megállapodásban leírtakkal.

Szintén Burány képviselő úr jelezte, hogy az egykulcsos szja-nak, illetve általában az egykulcsos adónak nem híve a párt. Itt azért szeretném jelezni, hogy az elmúlt időszakban, azt gondolom, minden lépésünk abba az irányba mutatott, és vissza is igazolta egyébként a gazdaság teljesítménye, hogy az egykulcsos, arányos, fair adórendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Folyamatosan nő a beszedett adóbevétel, annak ellenére, hogy csökkennek az adókulcsok. Azt gondolom, minden várakozást beigazolt az, hogy tisztítja, fehéríti a gazdaságot az, ha egy átlátható, egyszerű adórendszerünk van. Nincsenek sávok, ami esetleg visszafogja a teljesítményt, arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy az alacsonyabb kulccsal jelentsék be magukat. Azt gondolom, hogy minden érintett fél, mind az adhatóság, mind az adózók pozitívan nyugtázták ezt az egyszerű, átlátható, fair adórendszert.

Szintén elhangzott Burány képviselő úr felvetésében, hogy a minimálbér adóztatása mennyire negatív ahhoz képest, ami az ő időszakukban megvalósult. Szeretnék itt is emlékeztetni, hogy most viszont családi adókedvezménnyel és az idei évben még munkahelyvédelmi akciótervvel is kell számolni, ami a 2010 előtti időszakban nem volt jellemző.

Hadd emlékeztessek rá, hogy 900 ezer főnél több magánszemély él a munkahelyvédelmi akcióterv lehetőségével, ez az a kedvezmény, amit január 1-től még nagyobb összegben szeretnénk biztosítani azoknak, akik munkaerőpiaci szempontból a legnehezebb helyzetben vannak. A családi adókedvezmény kapcsán pedig arra hadd emlékeztessek, hogy 2010-ben 12 milliárd forintot fizettek ki ezen a jogcímen, az idén pedig a 315 milliárd forintot is el fogja érni az ezen a jogcímen a családoknál hagyott kedvezmény. Tehát a kedvezmény 25-szörösére nőtt. Azt gondolom, ezt azért érdemes figyelembe venni.

Szintén Burány képviselő úr felszólalásában hangzott el, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatása kiszorító hatással bír. Azt gondolom, itt is nagyon fontos figyelembe venni azt a munkaerőpiaci helyzetet, ami körülvesz bennünket, hogy milyen feszes a munkaerőpiac. Nem tartom életszerűnek, hogy ilyen feszes munkaerőpiaci körülmények között gyakorlatilag a munkáltatók válogathassanak a rengeteg munkaerő közül. Azt gondolom, ez nem az a helyzet, mint néhány évvel ezelőtt, a minimálbér-emeléskor, hogy valóban lehetett attól tartani, hogy sokan a minimálbér-emelés hatására az utcára kerülnek. Most az látszódik, hogy egyébként óriási kereslet van a munkaerő iránt, tehát nem reális ebben a helyzetben, azt gondolom, hogy a nyugdíjasok bármilyen kiszorító hatást jelentsenek más foglalkoztatottakra.

(18.40)

Szintén csak visszaugorva Z. Kárpát Dániel egy későbbi hozzászólására, itt is egy, azt gondolom, erős egyszerűsítés történt, hogy a lakástakarék módosításával vagy a szabályrendszer módosításával megszűnik ez a lakáscélú megtakarítási forma. Itt is hadd emlékeztessek arra, hogy az állami támogatási lába szűnik meg a konstrukciónak. Maga a lakáscélú megtakarítási forma működik, létezik. Hogyha ez egy piaci alapokon is versenyképes konstrukció, akkor ez nyilván fenn fog maradni, ha egyébként a bankrendszernek módosítania kell a terméket, ezt is, azt gondolom, hogy bizonyára meg fogja tenni, ahogy egyébként egy-két nap alatt módosultak is már a termék jellemzői.

Azt gondolom, hogy azt szintén erős túlzás állítani, hogy ez a megtakarítási forma megszűnik. Az állami támogatás szűnik meg mögüle, és ahogy elhangzott egyébként kormánypárti képviselők felszólalásából, más célzottabb, jobban hasznosuló kedvezményekre fogjuk ezt fordítani.

Hajdu László képviselő úr kérdésére is hadd válaszoljak, de szintén ő is majd az emlékeztetőből fog erről értesülni, hogy a veszteséges cégek kapcsán valóban egy más árbevételszint kerül meghatározásra. Viszont az a nagy különbség, amire szeretném felhívni a figyelmet, hogy míg a kereskedelmi törvénynél csak a kereskedőcégek voltak érintettek, ebben a mostani adócsomagban szektorsemlegesen szabályozunk, tehát minden egyes gazdasági társaság érintett. Aki a 60 milliárdos árbevételt eléri, és ennek ellenére veszteséges, minden cégnél ez az adóhatósági ellenőrzés megvalósul. Tehát ez nem a kereskedelem területén dolgozó vagy tevékenységet végző cégekre vonatkozik.

Az önkormányzati cégek könyvvizsgálatával kapcsolatban pedig jelezném, hogy őket nem érinti ez a rotációs szabály, az önkormányzati cégek nem minősülnek közérdeklődésre számot tartó cégeknek, tehát rájuk ez a szabályrendszer nem vonatkozik.

Mesterházy Attila képviselő úr is jelezte, illetve Z. Kárpát Dániel is többször jelezte a bankadó csökkentése kapcsán, hogy a kormány milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy ezt a szektort további helyzetbe hozza. Itt is szeretnék emlékeztetni arra, hogy a magyar bankadó, ha megnézzük a nemzetközi kitekintést, akkor az egyik legnagyobb terhet rója egyébként a szektorra. Tehát azt gondolom, hogy mi is annak a híve vagyunk egyébként, hogy a legjobban átlátható adórendszer működjön Magyarországon, de azt is meg kell néznünk egyébként, hogy milyen nemzetközi rendszerben vagy viszonyrendszerben dolgozunk.

2015 előtt még a magyar bankadó volt GDP-arányosan a legerősebb elvonás, talán Portugália volt még, illetve Ciprus, ahol a GDP 0,4 százaléka körüli elvonás volt a bankrendszertől. A magyar adórendszerben, azt hiszem, a GDP 0,45 százalékát vontuk el a szektortól. Tehát az, hogy ezt a magas szintet csökkentjük, ez még mindig azt jelenti, hogy a magyar bankrendszer nemzetközi viszonylatban erősen van adóztatva. És egyébként az, hogy a bankadó csökkentése most megvalósult, ez egy törvényi kötelezettség volt, tehát a bankadó mértéke 2018-ra volt definiálva.

2019-től nem volt bankadómérték a törvényben nevesítve, tehát kénytelenek voltunk hozzányúlni ehhez a passzushoz, és az EBRD-megállapodás alapján, ami pedig azt a kötelezettséget rója ránk, hogy csökkenteni kell az adó mértékét a nemzetközi szint elérése érdekében, ezt megtettük, a lehető legkisebb mértékben, 0,1 százalékkal csökkentettük a bankadó mértékét, mivel megnéztük a nemzetközi kitekintést, és azt láttuk, hogy ez a szint biztosítja a nemzetközi benchmarkoknak a közelítését.

Szintén Varga László képviselő úr felszólalására reagálnék így utolsóképp, hogy az áfakulcs emelése is egy hirtelen felindulásból elkövetett módosítás volt. Itt is szeretném hangsúlyozni, hogy 2015-ben született meg ez a döntés. Ő is hangsúlyozta, hogy ez egy viszonylag gyors intézkedés volt. Szintén szeretnék utalni a korábban elmondottakra, hogy ez gyakorlatilag három éve jogszabályban van, ennek a kedvezménynek a kivezetése, tehát nem gondolom, hogy ez egy hirtelen lépés lett volna.

A másik felvetés, amit Varga László képviselő úr megfogalmazott: itt a bérek kapcsán hadd hangsúlyozzam azt, hogy 68 hónapja nőnek Magyarországon a reálbérek.

Tehát lehet, hogy korábbi időszakban 13. havi nyugdíjról beszéltünk, viszont az, hogy 68 hónapja nőnek a reálbérek, ráadásul olyan ütemben, hogy idén az első nyolc hónapban, ha jól emlékszem, 9 százalékos reálbér-emelkedés valósult meg, én azt gondolom, hogy nem a 13. havit, hanem akár a 14. havi béreket is megkapták a munkavállalók.

Azt gondolom, hogy igyekeztem az összes technikai felvetésre reagálni, és még egyszer köszönöm szépen a visszajelzéseket és a képviselő uraknak, hölgyeknek a hozzászólását. És még egyszer megkérem a képviselőket, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  168  Következő    Ülésnap adatai