Felszólalás adatai

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőjeként úgy gondolom, hogy a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2001. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés kisebb hiányosságai ellenére is kiemelkedő anyag. Itt szeretném megköszönni a Nemzeti Ifjúságkutató Intézetnek és munkatársainak, hogy ilyen színvonalas jelentést tárgyalhatunk.

A jelentést olvasgatva sok fontos dolgot ismerhettem meg. Számomra egyértelműen kiderült többek között, hogy 2001-ben a folyamatok még jó irányba haladtak. Ez abból is látszik, hogy azok, akik készítették, igyekeztek olyan csoportokat képezni a fiatalok körében, akiknek hasonló az élethelyzetük, ebből adódóan hasonló problémáik vannak. Sajnálatos azonban, hogy a jelentésből kiderülő problémás csoportok számára a jelenlegi MSZP-SZDSZ-kormányzat semmilyen kiutat nem kínál.

Szóba került már a nemzeti ifjúsági stratégia és az úgynevezett nemzedéki életpályamodell is. Azt ígérte a kormányzat, hogy a fiatalok lehetőségeit jelentős mértékben szélesíti majd. Ehhez képest szerintem semmi sem történt. Ha információim nem csalnak, a minisztérium eddig mindössze annyira volt képes, hogy néhány hónap alatt összeszedte azokat a jogszabályokat, amelyek valamilyen módon érintik a fiatalokat. Ezzel azonban semmi sem történt. A minisztérium nem publikálta sehol ezt az összegyűjtött anyagot, nem bocsátotta társadalmi vitára sem.

Természetesen az sem került szóba, hogy ezeknek a fiataloknak a helyzetét hogyan lehetne javítani, az őket érintő jogszabályok körét hogyan lehetne szélesíteni, és egyáltalán hogyan lehetne őket tájékoztatni ezekről, hiszen a kutatások azt is igazolják, hogy ezekről nagy részük semmilyen tudomással nincs. A minisztérium tehát gyakorlatilag semmire sem volt képes a fentiek közül az elmúlt tíz hónap alatt.

Ez a kormányzat eddig csak rombolt. Megszüntette a stratégiai partnerséget, a 16 stratégiai partnerét semmibe véve, így most anélkül működik a kormány, hogy egyeztetne a fiatalokat és a gyermekeket képviselő szervezetekkel. A minisztérium a saját magáról szóló törvényt sérti meg ezzel, törvénytelenül jár el. Hónapokon keresztül nem működhetett a gyermek- és ifjúsági alapprogram tanácsa. A kormány a 2003. évi költségvetésben az ellenzéki tiltakozás ellenére csökkentette az ifjúsági ingatlanvagyont kezelő Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány támogatását. Ezzel veszélybe sodorta a közalapítvány támogatási rendszerét, hiszen minden képviselőtársam tudja, hogy már a téli táborok teljes támogatási összegét sem tudta kifizetni a közalapítvány a kormány és a tisztelt kormánypárti képviselők miatt. Ezáltal több ezer gyermek tervezett téli szüneti táborozása csak részben vagy egyáltalán nem valósulhatott meg. A támogatás megvonása nemcsak anyagi értelemben jelentkezik csupán, hiszen az előttünk fekvő jelentés erről a szervezetről még említést sem tesz.

A tavalyi évhez képest nagyságrendileg csökkent az ifjúsági szervezetek száma, amelyek leírták volna a korosztály helyzetéről véleményüket. Az előző évi jelentéshez még 14 szervezet csatolta véleményét. A jelenlegihez csupán 6; annak ellenére mondom, hogy 6, hogy a tartalomjegyzékben csak 5 szervezetet tüntettek fel. A hallgatói önkormányzatok országos konferenciáját innen is ki akarják taszítani a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium képviselői.

A jelentés hiányosságaként szeretném még megemlíteni, hogy egyetlenegy, határon túli fiatalok képviseletét ellátó szervezet sem adta le a véleményét az előttünk fekvő javaslatról. Súlyos problémák ezek, mégis sokkal súlyosabb probléma az, hogy mindez kikre van rábízva.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként megkaptam a gyermekek és az ifjúság helyzetéről szóló jelentést, több kapcsolódó anyagot is áttanulmányoztam. Így megnéztem annak a bizottsági ülésnek a jegyzőkönyvét is, amelyen az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága ezt a jelentést tárgyalta.

(15.40)

Nagyon érdekes olvasmány, ajánlom képviselőtársaimnak is, de különösen a kormány tagjainak, és ezen belül a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter figyelmébe. Kiderül belőle, hogy a minisztérium helyettes államtitkára, egy olyan fontos szakpolitikának, mint az ifjúságügynek a vezetője a bizottság ülésén nem tudja, hogy mi van abban az anyagban, amit előterjesztett: Ocsovai Tamás helyettes államtitkár úr nem ismerte a jelentés tartalmát.

A minisztérium helyettes államtitkára, az ifjúsági ügy vezetője ennél azonban súlyosabb hibát is elkövetett: miközben személyes élményeiről számolt be egy ifjúsági szervezet rendezvényén, hazugnak nevezte a Magyar Köztársaság miniszterét. Véleményem szerint ez olyan hiba, ami jóvátehetetlen. (Közbeszólás az MSZP soraiból.) Ebben a kérdésben mindegy, hogy ki a miniszter, Jánosi György vagy Deutsch Tamás. Egy szakpolitikusnak a szakmát kell képviselnie (Gyürk András: Köztisztviselő!), a szakma véleményét ismertetnie szakmai alapon. Egy helyettes államtitkár nem politizál, és a kormány képviseletében nem nevezheti akár bármelyik előző, akár az aktuális kormány képviselőinek a szavait egy ülésen hazugságnak.

Szeretném tehát kérni a helyettes államtitkár urat, fontolja meg, hogy köztisztviselőként a szakmát és a szaktárcát kívánja-e képviselni, vagy pártpolitikusként kíván tovább dolgozni. Amennyiben az utóbbi mellett dönt, úgy felszólítom, hogy helyettes államtitkárként vonja le a szükséges következtetéseket.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)