Felszólalás adatai

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaink! Ez a földgáztörvény - amely T/2380. számon került a parlament elé -, úgy hiszem, a tavasz legjelentősebb törvénymódosítása, ehhez képest viszont eléggé összedobott munkának látszik.

Legfőbb jogtechnikai kifogásaink a salátatörvény jellegből adódnak, abból, hogy összegereblyéznek hat-hétféle szakágat ebbe az egy törvényjavaslatba. Az előző években számtalanszor kifogásolta az Alkotmánybíróság, a Számvevőszék, de a köztársasági elnök úr is, hogy nem célszerű a salátatörvények alkalmazása, mert lényeges pontokat eltakar. Lehet, hogy ez az önök célja? Nem tudom, de lehet benne valami, ha a kodifikációs szabályokat nem tartják be, illetve szándékosan kikerülik. Ugyanakkor az előző években számtalanszor volt egy-, két- vagy háromparagrafusos módosítás, jól átlátható és tisztán követhető szabályozás. Ez pedig a terület nagyságára vonatkoztatva is jelentős mértékű alapvető szabályozás, amelyik hatályon kívül helyezi az 1994. évi törvényt. Éppen ezért nem célszerű és nem szerencsés ebbe belehozni az atomenergia-törvényt, a villamosenergia-törvényt, a bányászati törvényt. Sőt, még a 2003. évi költségvetési törvényt is módosítják.

Úgy gondolom, hogy az energiagazdálkodási célelőirányzat megalkotása is egy hajánál fogva előrángatott dolog, legfőképp azért, mert az árszabályozást olyan kompenzációval kívánják végrehajtani, ami mindig is vitát okoz. Erről az előzőekben is hosszasan tudtak vitatkozni képviselőtársaim. A szabályozást kell jól megalkotni és nem kompenzálni, mert a kompenzálással mindig érdeksérelmek keletkeznek. Bár ez önöknek gyakorlatuk volt az elmúlt negyven évben is, mindig kompenzáltak, hol ide, hol oda, húzd meg, ereszd meg, és megnézhetjük, hol tartunk most. Éppen ezért elítélendő az önök által felállított szabályozás.

A tartalmi kifogásokat sorolva, először is azt szeretném elmondani, hogy a harmonizációs követelményként hangoztatott 98/30. számú uniós irányelv egy kicsit mást takar.

(20.00)

A bizottsági vitában kiderült, hogy a piacnyitást gyakorlatilag két lépcsőben kívánja végrehajtani a kormány. Jelenleg ezzel 41,3 százalékos piacnyitást kíván elérni, és a második lépcsőben pedig szinte 100 százalékos piacnyitást.

Nem tudom, az önök szakértői nem olvassák vagy önök nem olvassák az uniós irányelvet? Önöknek akkor tudniuk kellene, hogy az 1998-ban megalkotott uniós irányelvben fokozatos piacnyitás van, háromfázisú piacnyitás, amely 20 százalékról indul, és 33 százalékra érkezik. Óriási különbség!

Úgy hiszem, ez az önök által megalkotott piacnyitás egy nem kiforrott piacgazdaságban, mint a magyar piacgazdaság, nagyon nagy földrengéseket fog okozni. Még az uniós, több száz éves piacgazdaságban is tízéves átmenetet hoznak a földgázpiacra, nálunk pedig két év alatt akarják megvalósítani azt, amit egy tapasztalt, kiforrott piacgazdaságban tíz év alatt visznek véghez, sokkal kisebb mértékben? Miért gondolják önök azt, hogy ez a magyar gazdaságot nem fogja megrengetni? De igenis megrengeti! És valójában nem a magánfogyasztókat fogja megrengetni, hanem ez a feljogosított és alapanyagként használó fogyasztókat fogja keményen érinteni, legfőképp azért, mert számtalan szabályozási pontban, paragrafusban egyoldalú kitételek szerepelnek az eladók javára.

Úgy gondolom, ezt a törvényt nagyon-nagyon sok ponton lenne fontos módosítani. Gyakorlatilag oda jutunk, hogy a benne lévő nyolcvanöt paragrafusból nyolcvanötöt kellene egyenként legalább hat-nyolc helyen módosítani. Nem tudom, ezek után önök a részletes vitában hogyan fogják tudni megvédeni a törvénynek ezt a formáját. Bár ha most jól körülnézek, egyetlenegy szocialista képviselő van a parlamenti patkóban, szabad demokrata képviselő nem található, és csak az államtitkár úr tartja, bár nehezen tudja tartani ezt a bástyát.

Úgy gondolom, nagyobb segítséget kívánna ez a lyukas szabályozás a képviselőktől, amely így bizony nem áll meg. Nem áll meg, nemhogy előttünk, politikusok előtt, de a szakmai közvélemény előtt sem. Bár mindannyian tudjuk, hogy ez a baloldali irányítókat nem szokta zavarni, mert az előző évek alapján tudjuk, hogy rendszeresen személyes meggyőzéssel szokták a civil szervezeteket letudni: meggyőzik az elnököt, és utána a szervezet többi tagja már nem érdekes. Holott a szervezet attól szervezet, hogy mögötte állnak a cégek, illetve az olyan szakágazati szereplők, amelyek például a földgázágazatban jelentősek.

Úgy hiszem, ez a szabályozás az egyoldalú előnyöket a jelenleg piacon lévők monopolizálásával, monopolizált helyzetének a megerősítésével fogja megoldani, azaz a régi jó közmondás lesz érvényes: ahhoz, hogy ne változzon semmi, mindent meg kell változtatni. Hiába hozzák be a piacnyitást, hogyha ezek a szabályozások elégségesnek vélik csak a számviteli különválasztást - nem a jogi különválasztást -, akkor milyen szereplők lesznek, ha valaki csak a saját maga konkurenciája marad? Azt hiszem, ezért lesz földrengésszerű ez a földgázszabályozás, ha a piacnyitással együtt az Unióba belépünk. (Podolák György: Most az iraki háború következik.) Nem hiszem, hogy azt a fokozatosságot önök ne tudták volna betartani.

Itt újra vissza kell térnem a Magyar Energia Hivatal szerepére. Miniszter úr az expozéjában úgy nevezte, hogy a független Magyar Energia Hivatal közszolgálatiságának erősítése. Bizony, pontosan az ellenkezőjét hajtják végre, és erre önök nem adtak választ, nem adott választ az államtitkár úr sem, sőt, a bizottsági vitában az előterjesztő, a helyettes államtitkár úr sem.

Csatlakoznék Latorcai képviselőtársamhoz, aki jól mondta, hogy a villamosenergia-törvény megalkotásakor, 2001-ben, vagy az előtte lévő években, amikor a Magyar Energia Hivatal beszámolt a parlamentben, akkor éppen Szalay képviselőtársunk, illetve jelenleg államtitkár, kardoskodott legjobban az Energia Hivatal függetlensége mellett. És amikor ön beül a minisztériumi vezető helyre, pontosan az ellenkezőjét teszi. Most is csak az történik, mint amit a választási kampányban mondtak: homlokegyenest mást tesznek. Nem szabad hinni önöknek! Ezért nem hiszünk a kompenzálásnál sem, és a Kovács Tibor által kifejtett vitánál, hogy mondják, mondják sokszor, de homlokegyenest mást tesznek - ezért az önök hitele nagyon messze van a valóságtól.

Köszönöm szépen, elnök úr.