Felszólalás adatai

ELNÖK: Kíván-e még az előterjesztők részéről valaki reagálni? (Senki sem jelentkezik.) Nem.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Soron következik az Országos Rádió és Televízió Testület 1997., '98., '99., 2000. és 2001. évi tevékenységéről szóló beszámolók, valamint az ezekhez kapcsolódó, a kulturális bizottság által előterjesztett országgyűlési határozati javaslatok együttes általános vitája. A beszámolókat J/691-J/695., valamint J/3. számokon, a bizottsági önálló indítványokat pedig H/128. és H/1180-1183. számokon kapták kézhez a képviselők.

Elsőként megadom a szót Körmendy-Ékes Juditnak, az Országos Rádió és Televízió Testület elnökének, a napirendi ajánlás szerint 25 perces időkeretben.

DR. KÖRMENDY-ÉKES JUDIT, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Közel öt éve nyílott lehetőség először és mindeddig egyben utoljára is arra, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke az 1996. évi I. törvényből, közkeletűbb nevén a médiatörvényből fakadó megtisztelő kötelezettségét teljesítve szóban is számot adhasson a testület tevékenységéről, és értékelhesse az elektronikus sajtó helyzetét az ORTT felügyelő szerve, az Országgyűlés előtt. A helyzet érdekessége, hogy míg akkor önöknek a testület akkori elnöke csupán egy töredék évről, 1996-ról tudott beszámolni, addig nekem öt év nehéz munkájáról, eredményeiről és küzdelmeiről kell képet adnom.

(13.30)

A testület az elmúlt évek során - a törvényben foglalt kötelezettségeinek eleget téve - mindig határidőre benyújtotta a parlamentnek a tevékenységéről szóló beszámolókat, bár azok általános vitájára nem került sor. Beszámolóink parlamenti megvitatását azért is tartom fontosnak és jelentősnek, mert e szakmai beszámolók tükrében különösen kedvező lehetőség nyílik arra, hogy a napi politikai szempontokat meghaladva, az alkotmányos elvek és a szakmai racionalitások alapján folytassunk valamennyiünk javát szolgáló vitát az elektronikus médiáról.

Mindennek előrebocsátása mellett kérem, engedjék meg, hogy a következőkben röviden értékeljem a testület elmúlt öt évi tevékenységét.

A testület munkáját az elmúlt ötéves időszakban is a médiatörvény által meghatározott három területen fejtette ki. Az első e területek közül a jogalkalmazó hatósági tevékenység. Az ORTT mint a műsorszolgáltatási jogosultság forrása, pályázati rendszerével elősegíti a műsorszolgáltatók piacra lépését, majd az így kialakuló médiarendszer működését a törvényben meghatározott jogosítványaival felügyeli.

A második, hasonlóan jelentős és fontos terület a Műsorszolgáltatási Alap kezelése. A Műsorszolgáltatási Alap kezelésével a testület feladata az is, hogy a hazai rádiók és televíziók működését, technikai fejlesztését elősegítse, támogassa színvonalas közszolgálati műsorszámok elkészítését, és hozzájáruljon a hazai kultúra audiovizuális ágazatban történő megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez.

Harmadikként pedig a testület a média szakmapolitikáját formáló, hangsúlyos szereplőként működése során egyre nagyobb figyelmet szentel a tudományos és technikai fejlődéssel járó stratégiai fontosságú kérdéseknek is.

Az ORTT munkájában tevékenységének három területe közül az elmúlt hat esztendő folyamán természetszerűleg mindig azok kerültek hangsúlyosan előtérbe, amelyek a sokszínű új médiarendszer fejlődési állomásaiból következtek. Az itt vázolt három feladatkör ellátása egyenként is jelentős terhet ró a testületre, ugyanakkor szoros egymásrautaltságuk miatt érthető módon komplex kezelésük szükséges. Az ORTT-nek éppen ezt a komplex feladatot kellett és kell ma is megoldania nap mint nap egy olyan közegben, amelyben 1996 előtt természetes volt az állami monopolhelyzet, holott a sajtó lényegét a pluralizmus adja, és amelyben annak fokozott politikai érzékenysége miatt nehezen hozható mindenki elégedettségére szolgáló döntés. Az ORTT-nek ilyen viszonyok között kellett felállnia, kialakítania szervezetét és meghozni szakmai, médiapolitikai döntéseit. Az előttünk fekvő beszámolókat mindezek figyelembevételével szeretném röviden bemutatni és az önök jóindulatú figyelmébe ajánlani.

Tisztelt Ház! Az elmúlt öt év munkájának részletesebb bemutatását a Műsorszolgáltatási Alap tevékenységéről szóló beszámolóval szeretném kezdeni. Az elmúlt években az ORTT a Műsorszolgáltatási Alapon keresztül műszaki fejlesztésekre, filmes, televíziós, rádiós műsorszámok támogatására és a nem nyereségérdekelt és közműsor-szolgáltatók műszaki fejlesztéseihez és működési költségeikhez való hozzájárulásra írt ki pályázatokat. A műszaki fejlesztés során a testület az elavult kábelrendszerek korszerűsítését, új kábeltelevíziós rendszerek kiépítését, új háztartások bekötését, valamint a műsorszórás korszerűsítését támogatta.

Az ORTT az egész ország területén az 1997-2001 közötti időszakban korszerűsítésekre és új bekötésekre négy pályázati eljárás keretében több mint 3,3 milliárd forintot fordított. Ennek nyomán 271 településen épült ki kábelhálózat, és 96 ezer új háztartást kapcsoltak a rendszerekbe. E támogatások lehetőséget adtak régi rendszerek korszerűsítésére is, amelyek esetében ma már a visszirányú adatátvitel is biztosított. Ezen belül különös figyelmet érdemel az 1250 fős lélekszámot meg nem haladó települések kábelhálózatának fejlesztésére fordított 1,7 milliárd forint, mellyel 139 magyarországi településen épül kábelhálózat. Az országos méretű kábelhálózat-kiépítés és -korszerűsítés mára már települések százai és háztartások tízezrei számára biztosíthatja a kétirányú adatátvitelt, és ezzel igény szerint egyebek mellett az internet-hozzáférést is. Ez jelentősen gyorsíthatja az információk áramlását és szabad hozzáférését, segítve ezzel az elmaradott települések felzárkóztatását és hazánk felkészülését az európai uniós csatlakozásra.

Helyi televíziós és rádiós műsorszolgáltatók számára műsorszórás-korszerűsítéshez a testület eddig öt pályázati eljárás keretében 100 millió forintot biztosított. A kedvezményezettek a támogatásokat rádióantennára, adóberendezésre, RDS-kóderre és szünetmentes tápegységre fordították, amelyek már az Európai Unióban elfogadott minőséget tudják biztosítani. Az ORTT öt pályázati eljárás során a nonprofit szektor számára több mint 228 millió forintot biztosított, elősegítve ezzel kisközösségek és a civil társadalom erősödését. A kedvezményezettek a támogatásokat stúdióberendezések vásárlására, korszerűsítésére és folyamatos működési költségek finanszírozására fordíthatták.

Az ORTT produkciós pályázatai két nagy csoportba sorolhatóak. Az egyik csoportba a játékfilmek, dokumentumfilmek és animációs filmek, valamint az országos sugárzású rádió- és televízióműsorok tartoznak. A fikciós pályázati felhívásokban a testület preferenciákat határoz meg. Példa volt erre az elmúlt időszakban a fiatal, elsőfilmes alkotók számára, a gyermekműsorokra kiírt, valamint a millenniumi kulturális gyűjtemény pályázati programja. E műsorszámok támogatására az ORTT 1997 és 2001 között 5,5 milliárd forint támogatást nyújtott.

A produkciós pályázatok másik csoportja a helyi igényeket követve helyi rádiók és televíziók hír-, sport- vagy magazinműsorainak készítéséhez nyújt támogatást. A testület a helyi rádiók és televíziók műsorszámainak támogatására 1997-2001 között 859 millió forintot biztosított.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy ezek után az ORTT azon tevékenységeiről beszéljek, amellyel elősegíti a műsorszolgáltatók piacra lépését, és felettük törvényességi felügyeletet gyakorol.

1997-ben került sor a két-két országos, földi terjesztésű kereskedelmi televízióval - az akkori TV2-vel és az RTL Klubbal -, valamint a rádiókkal - Danubius és Sláger - műsorszolgáltatási szerződések aláírására. Ez volt a testület első fontos lépése a tájékoztatási monopóliumok lebontására és - amint ezt az akkori beszámolónk is hangsúlyozza - az úgynevezett duális médiarendszer létrehozására. Az 1997 júliusában, illetve novemberében sorra került szerződéskötéskor már tudható volt, hogy az elektronikus média demokratizálása azzal az áldozattal jár, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió pozíciói jelentősen meggyengülnek. Ugyanakkor reményre adott okot, hogy a televíziós pályázatok értékelésének szempontrendszerében nagy szerephez jutottak a közszolgálati tartalmi vállalások, továbbá az, hogy a befolyó igen magas műsorszolgáltatási díjakból a közszolgálati műsorszolgáltatók részesülnek.

A testületnek az egységes jogi keretben működő elektronikus médiarendszer kialakításával kapcsolatos másik fő kötelezettsége az 1993-1995 között kiadott úgynevezett stúdióengedélyek műsorszolgáltatási szerződéssé alakítása volt. Az elmúlt időszak hagyatékának rendezésekor számtalan kérdéssel találta szembe magát a testület, így 1997 ebből az aspektusból a fő problémacsoportok azonosítása és a szerződéskötések útjában álló akadályok elhárítása volt. Az ORTT a jelzett évben azonban nemcsak az új médiakörnyezet kialakításával kapcsolatos döntéseket, hanem jelentős vagyoni szankciót tartalmazó hatósági határozatot is hozott, melyben elmarasztalta az MRT Rt. műsorszolgáltatót, mivel műsorszolgáltatása megkezdésének első időszakában nem teljesítette a pályázatának részét képező műsortervben foglaltakat. A közel 161 millió forint összegű kötbérigény érvényesítése azt mutatta meg, hogy a testület komolyan gondolta a pályázatában kiírt és a nyertesek által vállalt szerződéses tartalmi követelményeket.

Ez a momentum, illetve az új országos médiumok megjelenése által indukált versenyhelyzet még inkább nyilvánvalóvá tette az ORTT számára, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az ellenőrzésre, azaz hivatalának kiépítésére és megerősítésére. Itt különös tekintettel a műsorfigyelő és -elemző szolgálatra gondolok. Az év második felétől intenzív szakmai munka indult meg az országos közszolgálati és kereskedelmi televíziók főműsoridejének figyelésével, valamint a hírműsorok és a reklámtámogatási szabályok figyelése szempontrendszerének kidolgozásával. A jelentős döntések közül kiemelésre érdemes még, hogy a testület a kiegyensúlyozott, sokoldalú és tárgyilagos tájékoztatás érvényesítésére vonatkozó panaszbizottsági eljárási szabályokat egyértelművé tette ebben az évben.

1997 folyamán a testület a magyar médiapiacra közvetlen hatással bíró lépései közül az elsőket tette meg. 1998-ban ezek a lépések megsokszorozódtak és felgyorsultak. Míg 1997 végén az országos kereskedelmi televíziók, addig 1998 elején rádiós társaik tevékenységének megindulásáról számolhatunk be. Ami a plurális médiapiac kialakítását illeti, ezt egyrészről a médiatörvény hatálybalépését megelőzően kiadott, dátumszerűen meghatározott stúdióengedélyek műsorszolgáltatási szerződéssé alakítása segítette elő, melyek alapjául szolgáló problémákat lényegében még 1997-ben megoldottuk, de az átalakításról szóló döntést csak 1998-ban hoztuk meg.

(13.40)

Másrészről ennek a döntésnek a következményeként hirdettük meg és döntöttünk a korábban stúdióengedélyesek által felhasznált és fennmaradt helyi rádiós és televíziós jogosultságokról.

A médiapiac szereplői körének jelentős bővítését jelentette a budapesti helyi és körzeti pályázatok meghirdetése és elbírálása. A pályázati eljárásoknak köszönhetően közel 120 földi terjesztésű műsorszolgáltatási jogosultság keletkezett országszerte, és került működésük immár alkotmányosan szabályozott keretek közé.

Az ORTT ugyanolyan fontosnak tartotta azt, hogy a létrejövő jogalanyok és piaci viszonyok áttekinthetőek legyenek, valamint azok működésének törvényessége ellenőrizhetővé váljon, mint azt, hogy elősegíti piacra lépésüket. A médiatörvényből fakadó kötelezettségének eleget téve készítette el a műsorszolgáltatók és műsorelosztók nyilvántartási rendszerét.

Az 1998-as évnek szomorú tapasztalata, hogy a piacra lépő országos kereskedelmi televíziók által generált és várva várt verseny egyik következményeként a megrázó eseményekről szóló hírek, illetve az erőszak és brutalitás aránya jelentősen megnőtt a műsorkínálatban, amely a kereskedelmi televíziók működésének kezdeti szakaszát követő években az ORTT tevékenységének köszönhetően csökkenő tendenciát mutat. Ez a megállapítás különösen a gyermekeknek szánt műsorok környezetében sugárzott, túlzott erőszakot tartalmazó műsorelőzetesek tekintetében igaz.

Az 1998-as év beszámolójának egyik vívmányaként értékelhető ugyanakkor az, hogy a testület az Országgyűlés kulturális bizottságának kívánságára - tapasztalatainak összegzésével - megjelölte a médiatörvény korszerűsítésének kívánatos irányait.

Az ORTT 1999-ben is folytatta a műsorszolgáltatási jogosultságok pályáztatását és a pályázatok elbírálását, melynek eredményeképpen 88-cal emelkedett a földfelszíni sugárzással terjesztett műsorszolgáltatások száma. A pályáztatás körében ki kell emelni a testület úgynevezett talált frekvenciákról szóló határozatát, mely lehetőséget teremt arra, hogy amennyiben az ügyfél a Hírközlési Főfelügyelettől kapott adatok alapján frekvenciatervet készít és azt a HíF elfogadja, a testület pályázatot írjon ki a frekvencia használatára. Ez a határozat, mind pedig az új televíziós frekvenciák tervezésére történő, HíF-hez intézett felkérés jelzi, hogy az ORTT egyre markánsabban meg kívánta jeleníteni az igényeket a pályáztatási eljárásban.

Ami az ORTT hatósági ellenőrzési feladatát illeti, kiemelendő, hogy a műsorfigyelő és -elemző szolgálat az 1999-es évben új figyelési rendszerben rögzítette és napi rendszerességgel vizsgálta - sorsolás útján - az országos és körzeti műsorszolgáltatók adásait. Ezen a területen jelentős előrelépés volt, hogy 1999. február 1-jével megkezdődött a műsorszolgáltatási szerződéssel rendelkező helyi és körzeti rádiók és televíziók műsorainak figyelése és tevékenységük ellenőrzése a törvény és a szerződésben foglaltak alapján.

Mindamellett, hogy a testület közel kétszáz esetben szankcionálta a műsorszolgáltatókat, mindig kész volt a konzultációra azért, hogy a törvény és a szerződéses követelmények egységes értelmezést nyerjenek, hiszen a peresített testületi határozatok által felvetett problémák jogerős bírósági értelmezéséig évek telhetnek el. A bírósági döntések elhúzódása különösen hátrányosan hat ki a sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás érvényesítése miatt indult eljárásokra, illetve azok eredményességére.

Az 1999-es év médiapiacán lényegében beteljesedett az 1998-ban elindult folyamat. A két kereskedelmi televízió közötti verseny kiéleződött, az MTV Rt. pedig ebben a versenyben alulmaradt, mind nézettség, mind reklámbevételek és tarifák tekintetében. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy az országos rádiók versenyében a Magyar Rádió Kossuth adójának hírműsora erős versenytársa maradt kereskedelmi társainak.

A 2000 márciusában hivatalba lépett új összetételű testület és irodája előtt az a feladat állt, hogy a megelőző négy évre építkezve, az általa felügyelt médiarendszernek mint struktúrának a működőképességét, teljesítőképességét biztosítsa és a lehető legmagasabb szintre emelje. A testület 2000. és 2001. évi tevékenységében a pályáztatási, illetve napi hatósági jogalkalmazó gyakorlat és annak folyamatos fejlesztése mellett egyre inkább nagyobb hangsúlyt kaptak az úgynevezett stratégiai döntések is.

Az előbbiek tekintetében mindenképpen meg kell említeni, hogy a 2000. év folyamán sikerült hézagmentessé tenni a hatósági szankció alkalmazását egy új rendszer kidolgozásával, amelynek alapján az egyes műsorszolgáltatók magatartása összehasonlíthatóvá, a testületi szankció alkalmazása pedig követhetővé vált.

A pályáztatás terén egyrészt kiemelendő, hogy az év során tovább kristályosodtak azok az alapvetően a műsorszolgáltatások minőségére koncentráló elvek, amelyek alapján a frekvenciapályázatok kiírásra kerülnek, másrészről pedig az az ORTT-határozat, amely megteremtette az úgynevezett kisközösségi rádiózás feltételeit, amely alapján a jövőben kis célközösségekhez szóló, nem nyereségérdekelt, illetve közműsor-szolgáltatások válnak elindíthatóvá.

A stratégiai döntések előkészítését szolgálta, hogy az ORTT szakértőkkel együttműködve megvizsgálta a hagyományos médiaszabályozásban érvényesülő értékek védelmének lehetőségeit 2001-ben az internet közegében, feltérképezvén a szabályozás külföldi gyakorlati tapasztalatait, és 2002-ben a kutatás eredményeit összegezte.

A 2001. év másik, az audiovizuális szektor jövője szempontjából jelentős stratégiai történése az volt, hogy a testület felkérésére a HíF elkészítette és átadta három országos digitális televízióműsor-szóró adóhálózat frekvenciatervét.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A 2001. év azonban a jelzett eredmények mellett egy olyan eseménnyel is szolgált, mely alapjaiban érinti a rádiós piacot és az elmúlt évek során kialakult támogatási rendszer stabilitását. A Sláger Rádió nem tett eleget a szerződés szerinti fizetési kötelezettségének, azaz a műsorszolgáltató megtagadta a műsorszolgáltatási jogosultság ellenértékeként fizetendő műsorszolgáltatási díj harmadik részletének megfizetését, melynek összege áfával együtt 1,3 milliárd forint volt. A műsorszolgáltatási díj megfizetésének lehetséges feltételeiről folytatott tárgyalások nem vezettek sikerre, ezért a testület a múlt év decemberében hozott határozatával felmondta a műsorszolgáltatási szerződést. A testület döntését a műsorszolgáltató bíróság előtt megtámadta, a frekvenciát pedig díjfizetés nélkül tovább használja.

A történtek két okból is aggodalomra adnak okot. Egyrészről a testület joggal számított erre az összegre, ezért ennek megfelelően ütemezte a médiapolitikai döntéseivel járó egyes kötelezettségvállalásokat. Így a műsorszolgáltatási díj befizetésének elmaradása komoly bevételkiesést jelent számára, és nagyban érinti az általa kezelt Műsorszolgáltatási Alap egyes jogcímek szerinti kifizetéseit, főként az egyedi támogatásokat, pályázatokat. Más szavakkal élve: ez a közel 1,5 milliárdos hiány felborítja a médiatörvény által felépített támogatási rendszert.

Az aggodalom másik forrása az, hogy eddig a médiapiaci szereplők között konszenzus volt abban - és ezt a testület a munkája során következetesen képviselte -, hogy a műsorszolgáltatási díj megfizetése az első és alapvető feltétele annak, hogy bárki a Magyar Köztársaság területén legálisan végezhessen műsorszolgáltatást. A díj ellenében használhat bárki egy szűkösen rendelkezésre álló nemzeti kincset: a frekvenciát. Mivel az elmúlt esztendők folyamán ilyen típusú probléma az említett konszenzus miatt egyáltalán nem merült fel, félő, hogy a Sláger Rádió magatartása példaként szolgálva, hátrányos folyamatot indíthat el.

A testület az ügyről 2001 decemberében tájékoztatta az Országgyűlés elnökét és illetékes bizottságait, míg 2002 októberében az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságával konzultációt kezdeményezett az ügy mihamarabbi megnyugtató rendezése érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió tavalyi országjelentése az ORTT szerepét, jelentőségét kifejezetten pozitívan értékelte, tovább erősítendőnek minősítette. Az ORTT az Országgyűlés segítsége nélkül a finanszírozási rendszer problémáját, illetve saját finanszírozását, feladatainak jobb ellátását nem tudja megoldani. Ezért kérjük az Országgyűlést, hogy segítsen minket ebben.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évek munkáját összefoglalva úgy értékelném, hogy a testületnek igen nehéz, konfliktusokkal teli talajon kellett rövid időn belül egy új műsorszolgáltatási struktúrát, annak ellenőrzési és támogatási rendszerét létrehoznia, valamint az ezzel járó komplex feladatok ellátására alkalmas szakértői hivatalt kiépítenie. Az ORTT a médiatörvény szellemének megfelelően az elmúlt hat év során ezeknek a feladatoknak eleget tett, sőt e feladatok napi ellátása mellett az audiovizuális jövőt érintő stratégiai kérdések megoldásában is egyre nagyobb szerepet vállal.

(13.50)

A konfliktusok és a minket ért bírálatok jelentős része - amint azt bevezetőmben is hangsúlyoztam - a terület sajátosságából adódik, hiszen a média alapvetően a társadalmi viták rendezésének terepéül szolgál. A médiarendszert érintő kritikák közül manapság az egyik leghangosabb nézet a szabályozottság eltúlzott voltáról és az önszabályozás igényéről beszél. Ez a megközelítés igencsak elgondolkodtató, hiszen egyrészről a csatlakozás küszöbén éppen ellentétes irányt mutat a jogharmonizációval, másrészről pedig az uniós elvárásoknak megfelelően kialakított médiarendszerünk egy ilyen irányt követve elvesztené legfőbb legitimációs forrását, a legalitást, melyhez a testület fennállásától fogva következetesen ragaszkodik.

Az elmondottak és a rendelkezésre álló anyagok alapján kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el az Országos Rádió és Televízió Testület napirenden szereplő beszámolóit, ezzel is támogatva az ORTT-t további munkájában.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szabó Zoltánnak, tízperces időkeretben, aki a kulturális bizottság által előterjesztett országgyűlési határozati javaslatok ismertetője.

DR. SZABÓ ZOLTÁN, a kulturális és sajtóbizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Messze nem kívánom igénybe venni a rendelkezésemre álló tízpercnyi időt. Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága megtárgyalta az Országos Rádió és Televízió Testület által benyújtott beszámolókat. Egészen pontosan a 2001. évről szóló beszámolót; a korábbi évekről szóló beszámolókat a kulturális és sajtóbizottság korábban már tárgyalta, jóváhagyta és elfogadásra ajánlotta az Országgyűlésnek. Ezeket a döntéseket az új összetételű kulturális és sajtóbizottság nem kívánta módosítani.

A 2001. évre vonatkozó beszámolót azonban - mint ez az önök előtt is fekvő határozati javaslatból kitűnik - a kulturális és sajtóbizottság nem javasolja az Országgyűlésnek elfogadásra. Anélkül, hogy a bizottsági ülésen elhangzott kritikai észrevételekbe részletesen belemennék - hiszen a későbbiekben erről még a vitában szólnom kell -, a bizottság úgy ítélte meg, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület nem volt képes ellátni a médiahatósági funkciók jelentős részét.

Kifogás érte a frekvenciagazdálkodási tervet, illetőleg annak hiányát; a frekvenciával történő gazdálkodást, amit az ORTT a 2001. év során megvalósított; kifogás érte az ORTT-nek mint médiahatóságnak a felügyeleti jogkörgyakorlási módját a közszolgálati rádió és televíziók működésével kapcsolatban, illetőleg annak hatáskör-nemgyakorlási módját a közszolgálati rádió és televíziók működésével kapcsolatban; kifogás érte a különböző kereskedelmi rádiók működésével kapcsolatos ORTT-álláspontot, és kifogás érte a pártatlan műsorszolgáltatás és pártatlan tájékoztatás törvényi követelménye tekintetében elfoglalt ORTT-álláspontot.

Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága készséggel elismerte azt a tényt, hogy az ORTT nem utolsósorban törvényi és szerkezeti okokból vált képtelenné ezeknek a feladatoknak az elvégzésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a területek ne volnának súlyosan kifogásolhatóak; és az a döntés, amit a bizottság a tisztelt Háznak javasol, nemcsak az ORTT működésével szemben megnyilvánuló kritika, hanem az ORTT működését szabályozó törvényi helyzettel szemben is megnyilvánuló kritika, amelyen megítélésünk szerint változtatni kell.

Tisztelt Ház! Kifogás érte az ORTT-nek mint médiahatóságnak a médiatörvény érvényesülése és érvényesítése tárgyában végzett munkáját, és kifogás érte ennek hatékonyságát és gyorsaságát is. Hatékonyságát a tekintetben, hogy végső soron számtalan esetben volt képtelen érvényt szerezni a médiatörvény előírásainak, és gyorsaságát a tekintetben, hogy az eseménytől számított négy-hat, esetleg nyolc hónapon belül történt intézkedés a médiahatóság részéről.

Erre is vonatkozik mindaz, amit az imént elmondtam. A bizottság elismerte azt, hogy az ORTT számára szabad törvényi felhatalmazás sok esetben gátja volt annak, hogy ezeket a feladatokat hatékonyan tudja érvényesíteni, és úgy gondolja a sajtóbizottság, hogy egy következő médiatörvény-módosítás során erre tekintettel kell lenni. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a bizottság felfogása szerint a Rádió és Televízió Testület nem tudta ellátni azokat a feladatokat a 2001. évben, amelyeket a médiatörvény rá szabott. Ezért a bizottság a tisztelt Háznak a 2001. évi beszámoló elutasítását javasolja.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Vígh Ilonának.

VÍGH ILONA, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országos Rádió és Televízió Testület a 2001. évi tevékenységéről az 1996. évi I. törvénynek megfelelően határidőre benyújtotta a beszámolóját, amely megfelelő tartalommal és formában került az Országgyűlés elé.

A kormánypárti képviselők által előterjesztett, előttünk lévő országgyűlési határozati javaslat megfogalmazza: "A beszámoló hiányossága, hogy nem tükrözi súlyának megfelelően azokat a problémákat, amelyek a magyar média területén jelentkeztek a beszámolási időszakban. Az ORTT mint a média területén a törvényességi felügyelet ellátására kötelezett testület nem mutatott elég aktivitást, nem foglalt állást olyan kérdésekben, amelyekben a törvény szerint hatósági fellépésre lett volna szükség."

Ezzel az országgyűlési határozati javaslattal mi ellenzéki képviselők nem tudunk egyetérteni. A beszámolót az ellenzéki pártok 7 igen szavazattal elfogadták.

Az ORTT feladata a műsorszolgáltatóknak a médiatörvényben meghatározott törvényes működésének a felügyelete. Nem dolga az ellenzéki pártok vélt sérelmeinek az orvoslása, és az ellenzéki pártok nem adhatnak sajátos pártszempontjaiknak megfelelő utasítást az ORTT-nek.

A kuratórium törvényesen működött, döntéseket hozott, amely döntésekben a kuratórium szocialista és szabad demokrata delegáltjai is részt vettek. Ezek után azért nem fogadják el az ORTT 2001. évi beszámolóját, mert utólag úgy ítélik meg, hogy nem azokra a sajátos pártszempontokra volt tekintettel a kuratórium elnöksége, amelyek a szocialisták érdekeit szolgálták volna.

A frekvenciagazdálkodás tekintetében sem teljesen szabad az ORTT. A Hírközlési Felügyelettől különböző csoportosításban frekvenciákat rendel meg, és azokat a piacon áruba bocsátja, legyenek azok klasszikus kereskedelmi rádiók vagy más típusú szolgáltatások. Nincs tehát lehetősége arra, hogy a piaci szereplők számát korlátozza, illetve a piaci versenyt valamilyen módon kordában tartsa. A törvénynek ez a rendelkezése 1996 után biztosan szolgálta azt, hogy sokszínű és sokszereplős legyen a médiapiac.

A kormánypártok felvetették, hogy mennyire tekinthető törvényesnek a magyarországi közszolgálati csatornák, a közmédiumok, az intézmények működése akkor, amikor az elmúlt években csonka kuratóriumok irányították ezeket az intézményeket. A közszolgálati műsorszolgáltató közalapítványok kuratóriumának törvényességével kapcsolatban az ORTT-nek hatásköre nincs.

A beszámoló vitájában elhangzott a kormánypárti képviselők részéről, hogy 6994 esetben fordult elő a médiatörvény valamely rendelkezésének megsértése, valamint az, hogy a 2000-2001. esztendőkre vonatkozóan háromnegyed-egynegyed arányú volt a kormány- és az ellenzéki oldal megjelenése.

A jogszabálysértésekkel kapcsolatban a közel 7 ezer esetből 4 ezer rendbeli reklámidő-túllépés történt, egy másodperccel, öt másodperccel, illetve tíz másodperccel. A súlyos és következetes törvénysértések azok, amelyek az ORTT-t is nyomasztják, ahol a műsorszolgáltató is biztosan tudja, hogy jogszabályt sért, és egészen addig anyagi érdekei mentén nem változtat magatartásán, amíg eljárásjogilag el tudja húzni a határozat kimondását.

Felvetődött a kiegyensúlyozottság kérdése, a kormányoldal 80 vagy 75 százalékos médiahasználata. Ez egyrészt várhatóan így is fog maradni, másrészt megközelítőleg azonos volt ez a szám más kormányzati ciklusban is, tehát ez kormánytól független.

(14.00)

A kormánynak általában vannak hírei, a külügyminiszter utazik, találkozik valakivel, a kormánynak vannak javaslatai, tehát egy kétharmados-egyharmados arány elfogadhatónak tekinthető, és semmit nem mond a pártatlanságról, a kiegyensúlyozottságról és az elfogulatlanságról. Mindegyik műsorszolgáltató követ el hibákat, konkrét elfogultságok voltak tetten érhetők konkrét műsorokban mindegyik műsorszolgáltatónál, és itt nagy jelentősége van annak, hogy mekkora hatókörű televízióról és rádióműsorokról van szó.

Az ORTT ellenőrzési rendszere évek óta változatlanul működik, ezért ha az előző évek beszámolóit a parlament elfogadta, akkor ugyanezen kritériumok alapján a 2001. évi beszámolót is el kell fogadnia.

Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy az ORTT beszámolóját apróbb hiányosságok miatt nem fogadják el. Nem fogadjuk el azért, mert míg az ORTT törvényesen működik, addig a Medgyessy-kormány törvénytelenül megfosztotta a közszolgálati médiumokat és azok kuratóriumait a normatív finanszírozástól, és teljes mértékben kiszolgáltatta működésüket a kormánynak. Amíg ezt a törvénytelen, az európai normákat, a sajtószabadságot sértő állapotot nem szüntetik meg, addig nem fogadható el a kormánypártok álláspontja. A kisebbségi véleményünk tehát: javasoljuk az ORTT beszámolójának elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem a kormány jelen lévő képviselőjét, kíván-e reagálni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Nem kíván.

Megadom a szót Szászfalvi Lászlónak, az emberi jogi bizottság elnökének, a bizottság előadójának. (Dr. Pető Iván: Ez elírás lehet.) Az egy másik ügy lesz.

Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 15-15 perces időkeretben. Közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor.

Elsőnek Szabó Zoltán úr, az MSZP képviselőcsoportja nevében felszólaló képviselő úr következik.

DR. SZABÓ ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt a kulturális és sajtóbizottság által előterjesztett határozati javaslatnak megfelelően nem kívánja elfogadni az ORTT által a 2001. évről benyújtott beszámolót. Nem azért nem kívánjuk elfogadni, tisztelt Ház, mert - mint ezt az imént a kisebbségi véleményt előadó Vígh képviselőtársnőnk mondta - pártszempontokat kívánunk érvényesíteni, olyan pártszempontokat, amelyek nekünk kellett volna hogy kedvezzenek, ha ezeket érvényesítették volna.

Úgy gondoljuk, hogy a független tájékoztatás, a pártatlan tájékoztatás, a frekvenciagazdálkodás jogszerűsége, átláthatósága és következetessége nem pártérdek, és ha pártérdek, akkor nem csak a Magyar Szocialista Párt érdeke. Úgy gondoljuk, hogy mindez közérdek, és úgy gondoljuk, hogy ezeknek az ORTT 2001. évi tevékenysége nem felelt meg.

Nem gondoljuk úgy, hogy - amint ezt képviselő asszony kifejtette - sérült volna a törvény a 2002. évi költségvetés módosítására vonatkozó törvényjavaslat által, amelyben a költségvetés átvállalta az év második felére járó készülék-üzembentartási díj fizetését az állampolgároktól. Mi úgy gondoljuk, hogy ez továbbra is normatív finanszírozás, ugyanazok a finanszírozási szabályok érvényesülnek, mint az év első felében, mint 2001-ben és mint 2000-ben, pusztán nem ugyanaz a személy fizeti, aki korábban, hanem a költségvetés, vagyis mi mindannyian. Úgy gondolom, hogy az ORTT működésére, annak helyes vagy helytelen voltára nem adhat még az sem felmentést, ha netán ez a finanszírozási rend nem volna összhangban a médiatörvénnyel, aminthogy egyébként pedig összhangban van.

Tisztelt Ház! Az egyik kifogás, amelyet mint a bizottsági vélemény előadója ismertettem, az ORTT frekvenciagazdálkodására vonatkozott. Ennek egyik, talán kevésbé hangsúlyos eleme a frekvenciagazdálkodási terv elkészítése vagy el nem készítése, az, hogy az ORTT által a műsorszolgáltatási jogosultságok kiosztása során, a frekvenciák kiosztása során nem érvényesült egy olyan, előre elhatározott és valamiféle koncepciót tükröző terv, amelynek pedig megítélésünk szerint érvényesülnie kellett volna.

Hasonlóképpen aggályosnak tartjuk, és a következetességgel, a racionalitással és a médiahatóság kötelező pártatlanságával legalábbis nem összeegyeztethetőnek tartjuk az Országos Rádió és Televízió Testület frekvenciákról szóló egyes eseti döntéseit. Tekintettel arra, hogy ezek csakugyan nem tartoznak a Magyar Országgyűlés hatáskörébe, ezeknek a részletezésétől eltekintenék.

A Magyar Szocialista Párt felfogása szerint az ORTT mint médiahatóság köteles őrködni azon, hogy a műsorszolgáltatók, rádiók, televíziók a médiatörvénnyel összhangban működjenek. Megítélésünk szerint tehát az ORTT-nek fel kellett volna emelnie szavát abban az esetben, amikor a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió olyan tulajdonosi struktúrában és - ha ebben az ORTT-nek talán nincs is hatásköre, de e tulajdonosi struktúra szerves következményeként - olyan módon működött, amely a médiatörvény előírásait több ponton megsértette. Kétségtelen tény, és el kell ismerni, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület fellépett a konkrét törvénysértések ellen, felfogásunk szerint - és nagy örömünkre szolgált, hogy az ez évi bizottsági ülésen, amikor az előttünk fekvő beszámolót a kulturális bizottság megtárgyalta, akkor az Országos Rádió és Televízió Testület jelen volt képviselője is elismerte -, megítélésünk szerint föl kellett volna emelnie szavát az ellen a törvénytelen mód ellen, ahogyan ez a tulajdonosi struktúra létrejött, és e törvénytelen mód tükröződött a közszolgálati műsorszolgáltatók törvényellenes működésében.

Az Országos Rádió és Televízió Testület beszámolója a pártatlan tájékoztatásról és az elfogulatlan tájékoztatásról, pontosabban a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló része meglehetősen hosszasra sikeredett. A bizottsági ülésen is szóvá tettük azonban ennek belső aránytalanságait. A gyermekeket fenyegető műsorok vizsgálatával több mint száz oldal foglalkozik ebben a beszámolóban, beleértve egyébként olyan szociológiai felméréseket, kutatásokat, amelyek valóban érdekesek lehetnek, de bizonyos arányeltolódásokat mutatnak. Arányeltolódásokat mutatnak akkor, amikor e száz oldallal szemben a médiumok, a rádiók és televíziók pártatlan, elfogulatlan tájékoztatásra vonatkozó vizsgálata mindössze 19 oldalt tesz ki.

Kifogásoltuk az Országos Rádió és Televízió Testület működését, hatósági működését egyes konkrét esetekben. A Pannon Rádió kettéhasadása és kettős sugárzása csak a 2002. évben történt meg, ez kívül esik a beszámolási időszakon. Tehát jelen beszámoló vitájában még nem hányható az Országos Rádió és Televízió Testület szemére, hogy ebben az ügyben mindeddig semmilyen hatékony intézkedést nem tudott tenni. Mindazonáltal kétségtelen tény, hogy nem lépett fel olyan esetekben, amikor a Pannon Rádió közvetlen pártpolitikai célokat szolgált, például kopogtatócédulák gyűjtésére hívta fel a hallgatókat, illetőleg megjelölte, hogy hol lehet ezeket leadni. Egyértelműen pártpolitikai tevékenységet folytatott tehát, amelyet a médiatörvény kifejezetten tilt.

(14.10)

A Pannon Rádió azonban már 2001-ben, tehát a beszámolási időszakban is, nem minden hónapban, nem is minden héten, hanem jószerivel a nap minden órájában megsértette a médiatörvény számtalan rendelkezését, nem is beszélve más rendelkezésekről. Ebben az ügyben a médiahatóság, néhány határozatlan sajtóüzeneten túlmenően nem sokat tett. Sajátságos tény az is, hogy a médiahatóságnak nem jutott a tudomására az, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja közvetlenül finanszírozza a Pannon Rádiót, amit ugyancsak tételesen tilt a médiatörvény, vagy ha a tudomására jutott, akkor nem tett lépéseket a sugárzási engedély megvonása érdekében.

Tisztelt Ház! Megemlítettem már, és most némileg részletesebben kívánok foglalkozni a tájékoztatás pártatlanságával és kiegyensúlyozottságával. Maga a médiahatóság beszámolója tartalmazza azokat az elképesztő aránytalanságokat, amelyek a médiumok hír- és magazinműsoraiban - szeretném hangsúlyozni: nemcsak a közszolgálati médiumok, hanem valamennyi médium hír- és magazinműsoraiban összevéve - az elmúlt időszakban, beszéljünk csak 2001-ről, 2001-ben az akkori kormánykoalíció javára és az akkori ellenzék hátrányáról szóltak. A legkirívóbb az előző napirendi pont vitája során már említett összeállítás, amely 2001-ben a kormányzati oldal és az ellenzék médiahasználatáról szól a hír- és magazinműsorokban: 2001 januárjában ez 97:3-as arány volt az akkori kormánykoalíció javára, de a 25 százalékot az egész év során csak a nyári uborkaszezon során haladta meg, akkor is csak 1-1 százalékkal, tehát a júniusi és júliusi ellenzéki médiahasználat érte el a 26 százalékot.

Az egész év során az ellenzék-kormánykoalíció arány a 80:20 arányt közelítette, ami, Vígh képviselőtársamnak mondom, a még éppen elfogadható kétharmad-egyharmados arányt messzemenően meghaladja.

Hasonló aránytalanságok mutathatók ki, amikor a hír- és magazinműsorokban a kormánykoalíció és az ellenzék más típusú összehasonlításait nézzük, például: a saját hangon való megszólalásban, vagy éppen a sikerek és kudarcok arányának a bemutatásában tendenciózusan több sikert, mint kudarcot mutatott ki az ORTT egyébként előttünk fekvő beszámolója a beszámolási időszakban, a médiumok hírműsoraiban a kormánykoalíció javára, és tendenciózusan több kudarcot, mint sikert az ellenzék kárára. Tehát ebben az ügyben is azt kell hogy mondjam, hogy a pártatlan és elfogulatlan tájékoztatás ügyében nem történtek meg azok a lépések, vagy ha megtörténtek, nem voltak hatékonyak azok a lépések, amelyeket a médiatörvény értelmében joggal várhatnánk el.

Ami most már a médiahatóság által foganatosított intézkedéseket illeti, ugyancsak a beszámoló rögzíti a médiatörvény megsértésének jelentős emelkedését, amelyek a közszolgálati televízió 1-es és 2-es csatornáján egy éven belül megtörténtek. Az 1-es csatornánál 892-ről 1602-re emelkedett a törvénysértések száma, a 2-esnél 489-ről 1036-ra a beszámolási időszakban. Ezt még tudomásul lehetne venni a reklámidő 1-5-10 másodperces túllépése esetén, de maga a médiahatóság beszámolója hozza a tudomásunkra, hogy ennek során a médiatörvény műsorszolgáltatásra vonatkozó szabályainak mindegyike sérült az elmúlt esztendőben.

Tehát nem arról van szó, hogy pusztán reklámidő-túllépésből, hogy ne mondjam: némi piaci kényszer hatására növekedett meg ugrásszerűen a közszolgálati televízió törvénysértéseinek a száma, hanem a médiatörvénynek jóformán minden, a műsorszolgáltatás szabályaira vonatkozó rendelkezését sikerült megsérteni. Ebben az ügyben sem láttuk az Országos Rádió és Televízió Testület hatékony fellépését, hogy a kereskedelmi televíziókkal azonos módon sújtotta, büntette vagy bírságolta volna meg a közszolgálati televíziót ezeknek a törvénysértéseknek az okán.

Tisztelt Ház! Mindent összevéve tehát, és megismételve azt, amit bizottsági előadóként mondtam, készséggel elismerem, hogy az ORTT-re vonatkozó törvényi szabályozás, az ORTT törvényben rögzített hatásköre és törvényben rögzített eljárási rendje legalábbis problémákat vet fel a tekintetben, hogy az ORTT mennyire képes ellátni ezeket a médiahatósági funkciókat.

Ezeket tiszteletben tartva és tudomásul véve, és észben tartva, hogy a soron következő médiatörvény-módosítás során ezekre ki kellene térnünk, és ezekre hatékony megoldási módokat kellene találnunk, ennek ellenére a Magyar Szocialista Párt úgy ítéli meg, hogy 2001 során, ilyen vagy olyan okok miatt, de az Országos Rádió és Televízió Testület nem volt képes ellátni a médiahatóság funkcióját, nem volt képes ellátni azt a törvényben rögzített feladatot, amely a médiahatóságra hárult, ezért a beszámolót nem fogadjuk el.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Sági József úrnak, a Fidesz-képviselőcsoport nevében felszólaló képviselőnek.

SÁGI JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A kulturális és sajtóbizottság önálló indítványa természetesen a kormánytöbbség álláspontját tükrözi akkor, amikor azt mondja, hogy nem javasolja elfogadásra az ORTT beszámolóját.

Mi ezt helytelen lépésnek tartjuk, több szempontból is. Ha megnézzük a beszámoló indoklását, ha meglátjuk, hogy a bizottság milyen indoklással próbálja ezt illegitimmé tenni, akkor azt láthatjuk, hogy itt többszörös logikai bukfenc van. A bizottsági javaslat helyesen megállapítja, hogy az ORTT a törvénynek megfelelően határidőre benyújtotta a beszámolóját; azt is leírja, hogy megfelelő tartalommal és formában került az Országgyűlés elé; majd a végén, az indoklás második részében hiányosságokat próbál beleírni - szerintem ez logikai bukfenc.

Igazából Szabó Zoltán képviselő úr mondta ki az igazságot, amikor az előbb megpróbált érvelni amellett, miért is nem javasolja a kormánypárti többség a beszámoló elfogadását. Sejtéseink szerint azért, mert így próbál visszamenőlegesen, afféle boszorkányüldözéssel az ORTT-n bosszút állni, a 2002-es tevékenysége kapcsán - éppen Szabó Zoltán képviselő úr mondta -, ami szerintem az ORTT-hez nem is kapcsolódik, próbálja valamilyen módon megbosszulni. Továbbmegyek: vagy talán nem az elnök asszonnyal van a gondjuk önöknek? Erős a gyanúm, hogy mind a kettő benne van.

Tisztelt Képviselőtársaim! A határozati javaslat indoklása a kormányzati erődemonstráció részeként nemcsak hamis és megalapozatlan, de azt a gyanút is keltheti, hogy a magyarországi médiahelyzet betegségéről az ORTT tehet. Pedig ha a tényeket nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy a testület a felajzott magyarországi médiakörülményekhez képest higgadtan, rendben végezte a munkáját. Nem kívánom önöket untatni statisztikákkal, számsorok hosszú felolvasásával, ezért csak ízelítőül olvasok be néhány adatot, amelyek azt bizonyítják, hogy az ORTT igenis rendben tette a dolgát az elmúlt esztendőkben, így 2001-ben is.

Az országos sugárzású, négy nagy televíziós társasággal szemben számtalan esetben állapított meg jogsértést, így például 2001-ben az MTM-SBS-sel, a TV2-vel szemben 21 esetben, a Magyar RTL-lel szemben 24 esetben, a Magyar Televízió esetében 58-szor, a Duna Televízió esetében 12-szer. Az arányok hasonlóak 2001-ben is.

(14.20)

De az ORTT az országos rádiós műsorszolgáltatókkal szemben is számos esetben fellépett. Lássuk itt, mondjuk, 2001-et: a Magyar Rádió esetében 19, a Sláger Rádió esetében 8, a Danubius Rádió esetében pedig 4 alkalommal. Ezek azt mutatják, hogy igenis mindenkivel szemben fellépett. És ezek csak a legnagyobb műsorszolgáltatókkal szembeni fellépések statisztikái. Nem szóltam még és nem is fogok szólni arról a több száz vidéki vezetékes, budapesti körzeti, budapesti helyi vezetékes és az elmúlt években megszűnt néhány műsorszolgáltatóval szemben megállapított jogsértésről és azok következményeiről.

A mostani kormánypártok az elmúlt ciklusban még ellenzékként folyamatosan támadták az ORTT-t azért, hogy teret enged olyan műsoroknak, amelyek szerintük gyűlöletkeltésre alkalmasak. Nos, most tekintsünk el attól, hogy miként értelmezzük a sajtó- és szólásszabadságot; tekintsünk el attól is, hogy milyen törvényes lehetőségek vannak ennek korlátozására! Ehelyett vessünk pillantást csupán két problémakörre, két olyan területre, amely az elmúlt időszakban és várhatóan a közeljövőben is a figyelem középpontjában fog állni. Az egyik eset a szélsőségesnek megítélt politikai adások minősítése, a másik eset a kiskorúak számára ártalmas televíziós tartalmak megítélése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy 2000. decemberi ORTT-határozat elrendelte a Kossuth rádió által sugárzott Vasárnapi újság című műsorfolyamnak monitoringszolgálat általi vizsgálatát. A célvizsgálat pontos szempontsort készített el, amelynek alapján a testület ezt követően többször egyértelműen elmarasztalta a műsort. Ennek illusztrálására kérem, engedjék meg, hogy csak egyet idézzek a sok közül. A határozat így szól, 1. pont: a testület a rádió- és televíziótörvényben foglaltak folyamatos megsértése miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Majd alatta 2. pontban ugyancsak egy másik indok: az alábbi megfogalmazott szankciót alkalmazza a műsorszolgáltatóval szemben. Mi ez kérem, ha nem reagálás? Persze, hogy reagáltak, csak önök próbálják elhitetni mindenkivel, hogy az ORTT becsukott szemmel cselekedett.

Mint említettem, 2000 utolsó hónapjában kezdte el a műsorfigyelő osztály a köz-műsorszolgáltatók havi rendszerességű ellenőrzését. A köz-műsorszolgáltatók egyik fő jellemzője, hogy műsorszolgáltatásuk többségét közszolgálati műsorszámok teszik ki. A közszolgálati műsorszolgáltató és a köz-műsorszolgáltató közötti különbség, hogy az utóbbiak fenntartása nem közpénzekből történik, azaz olyan magánadókról van szó, amelyek a közszolgálatihoz állnak közelebb műsorstruktúrájukat tekintve.

A műsorfigyelés szempontrendszere ugyan a két esetben eltér egymástól, ám a jelentés mégis részletesen taglalja mindegyiket. S hogy mennyire pontos és szakszerű munkát végzett az ORTT, annak bizonyságául engedjék meg, hogy idézzem az egyik határozatukat, amely éppen a Pannon Rádiót sújtotta. Ez meg így szól: a testület a médiatörvény 3. § (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak egyszeri súlyos megsértése miatt ilyen meg ilyen pont alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, majd utána további pontok következnek, hogy milyen büntetéseket helyez kilátásba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Summa summarum megállapíthatjuk: az ORTT 2001. évi jelentése ebből a szempontból is megállja a helyét. Nem torzít, nem hallgat el, nem vádaskodik - közöl. Információkat közöl, felméréseket, határozatokat tesz közzé, vagyis azt tartalmazza a jelentés, amire törvény szerint kötelezik. És ezt önök a bizottsági jelentésben el is ismerik az első mondatukban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedtessék meg az országgyűlési képviselőnek, hogy egy percre kilépve hivatalos szerepéből, háromgyermekes családapaként szubjektíven fogalmazza meg véleményét a televízió szerepéről. Amikor gyermek voltam, nálunk a családban mindennapos volt a beszélgetés, meghitten, a testvéremmel, szüleimmel. Lehetőség nyílt rá, nem volt televízió. Most láthatjuk, hogy a család szerepe háttérbe szorul, az olvasást is háttérbe szorítja a televíziózás, ezzel óhatatlanul a televízió elé nyomjuk a gyerekeket, a fiatalokat, magunkat is.

Sajnos, a kiskorúak védelmével kapcsolatos médiatörvényi rendelkezések még a szakemberek számára is nehezen értelmezhetőek, nem beszélve a nézők nagy tömegének vélekedéséről. Azt kivétel nélkül mindenki megállapítja - lásd az ORTT felmérését -, hogy a kiskorúak hatékony védelme a számukra feltételezhetően ártalmas tartalommal szemben differenciáltabb szabályozást igényelne. Az ORTT-nek nincs más eszköz a kezében, mint hogy felhívja a figyelmet, a törvényalkotó figyelmét arra, miszerint a lakosság elsöprő többsége, 85 százaléka jogi lépéseket vár el felülről a pontosabb szabályozás érdekében.

Mivel a hazai jogszabály a kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas műsorszámok esetében csupán a sugárzás időpontjára vonatkozó korlátokat állapít meg - tegyük hozzá rögtön, az optimális időpontok megjelölése távolról sem esik egybe a nézői elvárásokkal és a műsorszolgáltatók gyakorlatával -, ezért üdvözölni lehetett, hogy az országos és országosnak mondható televíziók 1999. március 15-étől egyhangúlag önkorlátozó intézkedést vezettek be. E szerint a műsorszolgáltatók este 8 óra előtt nem sugároznak életkori korlátozás alá eső, életkori korlátozást igénylő filmeket, este 8 után pedig az ilyen jellegű műsorszámokat jelzéssel látják el, a kis kék háromszög meg a piros karika ezt jelzi. Persze, a műsorszolgáltató maga minősíti a műsorszámokat e két kategória szerint. Üdvözöljük tehát ezt a lépést, bár napjaink televízióját ismerve, nézve, hallva, azért elég furcsa, amilyen műsorok megjelennek mostanában a televíziókban, főleg a kereskedelmi televíziókban.

Tehát mára már nem vitás, hogy a televíziót nevelési tényezőnek kell tekinteni, hiszen sok gyermek több információt, több indítékot és több élményt kap a televíziótól, mint a szüleitől - sajnos. Kétségtelen az a tény is, hogy a tévé hatásaival számolni kell valamennyi nevelési szektorban, de különösen a 6-14 éves gyermekek körében.

Az ORTT jelentése hosszan taglalja a káros hatások kiküszöbölésére irányuló technikákat. Ez nem baj, Szabó Zoltán képviselő úr, nem baj, hogy az ORTT jelentése ilyen hosszan taglalja ezt, ez örömteli, ennek örülni kéne. És ez nemcsak a felnőtt-, hanem a gyermekműsorokra is vonatkozik, amelyekről megállapítható, hogy számos esetben a gyermekekre ártalmas tartalmakat hordoznak. A jelentés egyik következtetése, hogy az eddig megszokottnál jóval nagyobb felelősség hárul a családra azért, hogy kiépítsen bizonyos kulturális szűrőket, amelyek alkalmazásával a gyerekek immúnissá válnak a káros médiatartalmakkal szemben.

Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Amennyiben önök a jelentést nem kívánják elfogadni, akkor ezt a lehetőséget is sutba dobják, akkor önök zöld jelzést adnak az erőszak terjedésének, mert ne legyen illúziónk, az ORTT elszánt, előre eltervezett kormánypárti gyengítése, előre eltervezett és elszánt megtörése után ez a tendencia erősödni fog, be fog következni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy az önök felelőssége. Kérem, hogy döntésükkor ne politikai szempontot, hanem gyermekük, unokáik, családjaik érdekét nézzék. Mi mindig így gondolkodtunk, tegyék meg ezúttal önök is!

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Megadom a szót Pető Ivánnak, az SZDSZ képviselőcsoportja vezérszónokának.

(14.30)

DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Talán távolról érdemes kezdeni. Most már a sokadik ilyen beszámolót vitatja a parlament, és lehet, hogy késő jelezni, de én azt gondolom, hogy a parlament, nevezzük így, közvetlen felügyelete alatt működő intézményeknél eldöntendő kérdés, hogy pusztán formai kérdésnek tekintjük-e a beszámolók elfogadását, vagy érdemi vitát folytatunk ilyenekről. Természetesen azt gondolom, hogy érdemi vitát érdemes folytatni, de érdemes azért a következőkre figyelemmel lenni.

Vannak olyan beszámolók a parlament előtt, vagy léteznek és kellenek a parlament elé olyan beszámolók, amelyek elfogadása, illetve el nem fogadása komoly következményekkel jár. Amennyiben a Magyar Távirati Iroda beszámolóját a parlament nem fogadja el, a Magyar Távirati Iroda nem működhet tovább. Ha a Magyar Országgyűlés elé kerülő költségvetési beszámolót nem fogadja el a magyar parlament, akkor ennek mindenféle messzemenő következményei vannak, például valószínűleg új kormányt kell alakítani. Ellenben, ha mondjuk, az ORTT beszámolóját nem fogadja el a magyar parlament, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Hungária Televízió, a Magyar Rádió Részvénytársaságok beszámolóját nem fogadja el a magyar parlament, különösebb jogi következménye a dolognak nincs; ez pusztán, ha a többség ezzel nyilvánítja a véleményét, egy erőteljes véleménynyilvánítás abban az ügyben, hogy azonosulni tud-e az illető intézmény tevékenységével vagy nem.

Ezt érdemes számon tartani akkor, amikor jelen esetben olyan határozati javaslat fekszik a parlament előtt, hogy az ORTT utolsó éves, befejezett éves beszámolóját ne fogadja el a magyar parlament. Ha tudniillik formai kritériumnak tekintenénk a beszámolók elfogadását, mint az itt elhangzott, hogy a törvénynek megfelelő határidőre és a kritériumoknak megfelelően benyújtották a parlamentnek, tehát fogadjuk el, ugyanezt el lehetne mondani természetesen az éves költségvetési beszámolókról is, holott, ha tetszik, informálisan, de parlamenti norma, hogy a mindenkori ellenzék természetesen nem fogadja el a beszámolókat, mármint a költségvetési beszámolókat.

Azt hozzá kell tenni az eddigiekhez, hogy az pech természetesen, és biztos, hogy nem a mostani kormánypárti többségen múlik, hogy az előző parlamenti ciklusban az ORTT beszámolói és a részvénytársaságok kuratóriumának beszámolói nem kerültek a parlament elé. Ha az akkori többség a parlament elé terjesztette volna, akkor... - nem akarom befejezni a mondatot, más helyzet lett volna, de hát erről mi nem tehetünk.

Mindezt fontosnak tartottam elmondani, mert ebben az ügyben az SZDSZ álláspontja eltér a többi pártétól. Mi egyetlen évben sem szavaztuk meg az ORTT beszámolójának elfogadását az előző parlamenti ciklusban sem, és az SZDSZ nevében azt tudom itt elmondani, hogy ebben az ügyben nem változott az álláspontunk. Természetesen más az oka a beszámoló el nem fogadásának a bizonyos időszakokban, és - mint az az eddigi felszólalásokból is kivehető volt - más az oka annak, hogy az ORTT beszámolóját miért nem fogadjuk el, mint a közszolgálati médiumok kuratóriumainál, hiszen ott a csonka kuratórium volt az ok, itt - mint igyekszem kifejteni - más ok van.

Akik a korábbi parlamenti, illetve bizottsági vitákat ismerik, tudják, vagy akik az SZDSZ véleményét ismerik, tudják, hogy az SZDSZ nem tudja elfogadni az ORTT beszámolóját az első időszakból azért, mert mi a kereskedelmi televíziók pályáztatásánál felmerült meglehetősen súlyos és nyilvánosságot is kapott jogi problémákat nem tekintettük lezártnak, legfeljebb abban az értelemben befejezettnek, hogy az egyik érintett fél jogi értelemben megszűnt, és így bizonyos bírósági döntéseket, illetve jogi procedúrákat már nem kellett végigcsinálni. De mi abban az időben az éves beszámolóknál is azt az álláspontot képviseltük, hogy ameddig ezek az ügyek jogi értelemben nem zárulnak le, és ameddig ebben az ügyben, tehát a kereskedelmi televíziók pályáztatása ügyében az ORTT nem teremt rendet, ha tetszik, visszamenőleg is, és nem tisztázza az egykori jogsértést, mi nem tudjuk elfogadni a beszámolókat. Az ügy jogi értelemben nem él egy jó ideje, de még egyszer mondom, nem az ügy tisztázása miatt nem él, hanem azért, mert az egyik érintett fél megszűnt jogi értelemben.

Kifogásolható, és nyilván ez is érdemi kifogás, természetesen a törvényből következik, hogy az ORTT tagjai politikai pártok jelöltjei, de amikor ezt a törvényi megoldást mi elfogadtuk, nem abból indultunk ki, ami azért, ha nem is egyforma mértékben, de többször tetten érhető az ORTT döntéseinél, hogy a politikai, ha tetszik, eredete az ORTT tagjainak bizony tetten érhető; nevezetesen arról van szó, hogy az ORTT hoz olyan döntéseket, amelyekben jelentős a politikai, pártpolitikai motiváltság, illetve az ellenzéki-kormánypárti megosztottsága az ORTT-tagoknak eléggé világosan látható. A frekvenciaosztásnál is előáll ilyen eset és különböző állásfoglalásoknál is. Márpedig nyilvánvalóan amikor elfogadtuk azt a törvényt, hogy az ORTT-be pártalapon jelölt delegáltak kerüljenek, nem azt fogadtuk el, hogy szükségszerűen a pártelkötelezettség is megjelenjen az ORTT különböző döntéseiben. Én nem azt mondom, hogy minden döntésben egyformán van jelen, sőt azt sem mondom, hogy minden döntésben jelen van, de önmagában azt a gyakorlatot, hogy a döntések mögött jelentős számú esetben kitapintható a politikai indíttatás, nem lehet elfogadni.

Politikailag kínos ügyekben az ORTT - ezt tudjuk - nehezen foglal állást. Hogy egyetlen példát mondjak, a miniszterelnök itt ma már többször emlegetett, rendszeressé vált rádióinterjúiban az ORTT az elé kerülő panaszbizottsági állásfoglalást nem bírálta el mind a mai napig, feltehetően a dolog politikai kínossága miatt. Ezt csak annak jellemzésére mondom, hogy a politikai meghatározottság bizony jelen van az ORTT-ben.

További probléma, úgy fogalmaznám meg, hogy a politikát érintő ügyekben ma már - talán így lehetne összegezni - nem az az alapvető probléma, hogy nem születnek döntések, hiszen előbb-utóbb, inkább utóbb megszülettek a döntések, hanem sok esetben fordul elő az, hogy halasztódnak ezek a döntések.

Mindezek miatt tehát - és itt most az éveket nem különböztetem meg - az SZDSZ a beszámolók elfogadása ellen fog szavazni. Ez azonban nem változtat azon a véleményen, hogy az ORTT munkája véleményünk szerint az elmúlt évek során egyre színvonalasabbá vált, és az az értékelés, amelyet az elnök asszony itt adott, mármint a munka szakmai színvonaláról, az esetek jelentős részében számunkra elfogadható, az említett fenntartásokkal.

Ugyanakkor néhány olyan problémát említenék a rendelkezésemre álló időben, amelyek nem határozzák meg az említett szavazatunkat, szavazási szándékunkat, de amelyek valóban komoly problémák, és nem politikai természetűek.

Én ilyennek gondolom a mások által már említett frekvenciapolitikai ügyeket is. Természetesen ismerem és ismerjük, hogy az ORTT-nek milyen lehetőségei vannak frekvenciapolitikai ügyekben, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a pályázók - ezt nyilván érdemes számon tartani és mérlegelni - nem mérlegelik a várható piaci hatásokat. Ez nem az ORTT feladata, hogy ezt helyettük megtegye, de azt a kritikát ismerjük, és mindenesetre a jövőben ezzel számolni kell, hogy a megfelelő érdek-képviseleti szervezetek azért felvetik, hogy a piacra engedés gyakorlata felelőtlennek mondható. Én ezt a magam nevében nem fogadom el, de az tény, hogy akik frekvenciát kapnak, tehát sugárzást indítanak, azok az esetek jelentős részében nem tudják felmérni, hogy milyen piaci hatásokkal kell a későbbiekben számolni.

Jól ismert, hogy az itt név szerint is említett Sláger Rádió is valami hasonlóra hivatkozik, ami - csak hogy egyértelmű legyen, és aztán a további interpretációkban ez ne legyen közöttünk vita - nem azt jelenti, hogy bármi is mentesítené őket a nemfizetés miatti felelősségre vonás alól. De azt a kérdést ennek az ügynek a kapcsán érdemes felvetni, és ezt a bizottsági ülésen is felvetettük, hogy hogyan tud az ORTT hivatalos feladatainak megfelelően piacszabályozó lenni, ha a szereplőkkel nem tud boldogulni, mint azt a Sláger Rádió esete, de más esetek is mutatják.

(14.40)

Említhetném például a TV2-t, amely egyszeri döntéssel eldöntötte, hogy a filmtámogatást beszünteti, és ez nagyon sok magyar film elkészítésének legfőbb akadályává vált.

A tények közt érdemes említeni, hogy tulajdonképpen a nem földi frekvencián sugárzó jelentősebb adók közül, talán az HBO-t nem számítva, mindenkivel vita van nagyjából hasonló természetű okok miatt, tehát hogy a helyzetet olyannak tekintik, ami őket morális értelemben mindenféle, az eredeti szerződéshez képest módosított álláspontra feljogosítja.

Én is említeném a törvénysértések ügyét; most nem azt a brutális számot, amit bizottsági ülésen kifogásoltunk, és ami talán szerencsétlen fogalmazás következménye, hogy egy kalap alatt törvénysértésnek minősült a néhány másodperces reklámtúllépés és a súlyos törvénysértés is, és így keletkezett az, hogy a tavalyi évben majdnem 4500 törvénysértést említ az ORTT beszámolója, ami így, hogy is mondjam, bejelentésként hihetetlenül brutálisan hangzik. Hanem inkább az az érdekes ebben, amit Szabó képviselőtársam is kiemelt, hogy a törvénysértések - akár súlyosak, akár nem súlyosak vagy jelentéktelenek - száma elég gyorsan nő, és ha a jelentéktelenek és a jelentősek eloszlását egyenletesnek tekintjük, akkor is kiugró a közszolgálati televízió törvénysértéseinek a száma, tehát az, hogy a magyar 1-es 1602 törvénysértést követett el - akármilyen súlyúak is ezek, most csak a szám érdekes -, és az ez ügyben őt követő kereskedelmi televízió nem a második helyen áll, mert a magyar 2-es állt a második helyen, hanem a TV2 körülbelül egyharmada mennyiségű törvénysértést követett el.

Említhetném azt, amiről itt szintén esett már szó, az elfogulatlan figyelőnek az a benyomása, hogy azért a büntetések nem azonos mértékűek vagy nem azonos szigorúságúak a kereskedelmi és a közszolgálatinak nevezett, ámde a közszolgálatiságot nagyon sokszor feladó, mondjuk, televíziók esetében.

Hogy a problémákat említsem, a Műsorszolgáltatási Alap az egyik legfontosabb intézménye az ORTT-nek a hatósági feladatokon kívül. Az ember nem szívesen említi, de miután több éves beszámolóról van szó, mégiscsak meg kell említeni, hogy a sok évet áttekintve azért igazán átlátható stratégiát vagy víziót nem mindig lehet látni az alap kezelése mögött; nagyon sokszor az az ember benyomása, hogy a jelentkező problémákra kíván reagálni az alap felhasználása. Ugyanakkor itt azért a szisztéma egyre kiforrottabbnak tűnik, amennyire ez megállapítható, és a filmtámogatás rendszere körülbelül akkor vált igazán kiforrottá, amikorra, és ez a dolog pillanatnyi lényege, hogy mindezeket a problémákat azonban mára elfedi a forráshiány, tehát körülbelül mostanra alakult ki a filmtámogatás tényleg elfogadható gyakorlata, de a forráshiány miatt ennek, most mondjuk azt, hogy ebben a pillanatban minimális a lehetősége. Tehát itt az elnök asszony figyelemfelhívását én csak támogatni tudom, és azt gondolom, hogy pártállástól függetlenül minden országgyűlési képviselő feladata az, hogy a magyar közszolgálati média ezen fontos forrását mindenképpen biztosítsuk.

Még egy elemre térnék ki, de csak az említés szintjén, hogy a kiskorúak védelme ügyében, azt gondolom, egyformán elkötelezettek vagyunk, és ezt a médiatörvény utolsó módosítása kapcsán talán mindannyian bizonyítottuk is, amikor azokat a normákat, amelyeket itt az előttem felszólaló képviselőtársam említett, közösen képviseltük, és ezek ma már törvényben elfogadott normák.

Összefoglalva, azt tudom mondani, hogy az ORTT működése egészében véve az idő előrehaladtával nyilvánvalóan egyre színvonalasabbá vált, de az említett okok miatt az SZDSZ egyetlen évi beszámoló elfogadását sem fogja támogatni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Hozzászólásra következik Balogh László úr, az MDF képviselője.

BALOGH LÁSZLÓ, az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Elnök Asszony! - valamint köszöntöm az ORTT megjelent képviselőit is. Tisztelt Ház! Rendhagyó felszólalásra készültem, az Országos Rádió és Televízió Testület elmúlt ötéves munkájának áttekintésére - rendhagyó felszólalásra, mert nem bírálni akarom az ORTT-t, nem régi vélt vagy valós sérelmekről kívánok beszélni, nem pártpolitikusi megközelítésből akarom vizsgálni az öt év teljesítményét, hanem szakmai szemszögből.

Nem elsősorban mennyiségében jelent kihívást a képviselőcsoportok számára az ORTT beszámolóinak elemzése. A magyarországi televíziózás és rádiózás elmúlt öt évéről is beszélünk ebben az esetben, azokról a tendenciákról, melyek meghatározzák a média helyzetét, jövőjét, és van miről szólni. Itt szeretném emlékeztetni önöket, tisztelt képviselőtársaim, arra, hogy az ORTT volt az egyetlen médiatestület, amely a működése óta mindig hiánytalanul, a médiatörvényben foglaltaknak megfelelően került megválasztásra, úgy, hogy a testület tagjai mindig kitöltötték, kitölthették mandátumukat. Remélem, így lesz ez most is. Áttekintésemben szándékosan nem fogom ezért két részre bontani a beszámolókat attól függően, hogy ki volt vagy éppen ki most a testület elnöke.

Az elmúlt öt évben gyökeresen átrendeződött a magyarországi média struktúrája. Megjelentek a földi sugárzású országos kereskedelmi televíziós csatornák, majd két nagy kereskedelmi rádiótársaság kezdte meg működését a honi éterben. A közszolgálati műsorszolgáltatók törvényben előírt átalakulása azonban nem minden esetben volt zökkenőmentes. Itt elsősorban a Magyar Televízió Rt. örökölt adósságállományára gondolok, mely a mai napig kihatással van működésére, lehetőségeire.

Létrejött hát a duálisnak nevezett médiarendszer. A nézettségi mutatók gyökeresen átrendeződtek a kereskedelmi csatornák javára, ennek megfelelően a reklámtortából való részesedés is döntően megváltozott. Az országos kereskedelmi társaságok beindulásával azonban nem értek véget a változások, hiszen azt a körzeti és helyi jogosultságok pályáztatása követte. Helyi rádiók és kisebb mértékben televíziók garmadája rajtolt, hogy többségében üzleti vállalkozás keretében megteremtse a helyi regionális nyilvánosság új fórumait. Ezzel álláspontom szerint kialakult egy, a duális médiarendszeren túlmutató, úgynevezett háromosztatú médiarendszer, ahol a közszolgálati és az országos kereskedelmi műsorszolgáltatók mellett megjelentek, megjelenhettek a legkülönfélébb profilú helyi és körzeti médiumok, melyek a rádiózás és televíziózás vonatkozásában olyan jelentőséggel bírnak, mint a közigazgatás tekintetében az önkormányzatok. Meg kell jegyeznem azonban, hogy a helyi társaságok háza tájáról az utóbbi időben egyre több olyan jelzést kap frakciónk, melyek komoly finanszírozási nehézségről számolnak be.

Az MDF-frakció álláspontja szerint az ORTT a médiatörvény 41. §-a alatt nevesített feladatait az egyre növekvő terhelés ellenére folyamatosan és egyre jobb szakmai színvonalon látta el. Folyamatosan és különösebb zökkenő nélkül, annak ellenére, hogy az ORTT irodája és a Műsorszolgáltatási Alap adminisztrációja létszámában, technikai hátterében nem tartott lépést az egyre gyorsuló feladattárral; olyannyira nem, hogy a digitális adatrögzítés álláspontom szerint nem halogatható tovább, a VHS alapú kép- és hangtárolás ugyanis minden tekintetben meghaladott megoldás. Jól jelzi a növekvő feladatmennyiséget, hogy a testület elé kerülő előterjesztések száma a vizsgált öt év alatt megnégyszereződött, a határozatok száma majd' hatszorosa 2001-ben a '97-es adatokhoz képest.

Sokan kérik, kérjük számon az ORTT-től, hogy vizsgálatai terjedjenek ki valamennyi műsorszolgáltató mind teljesebb műsorszolgáltatására.

(14.50)

Ezzel a jogos elvárással kapcsolatban szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ezen igények pénzügyi fedezetének biztosításáról az ORTT 2003. évi költségvetésének tárgyalásakor se feledkezzenek el. Az előterjesztéseket olvasva úgy tűnik, tisztelt kormánypárti képviselők, hogy elfeledkeztek. Kérem ezért a tisztelt kormánypárti képviselőtársaimat, hogy az ORTT költségvetésének meghatározásakor majd ne pártpolitikai szimpátiáikat érvényesítsék.

Itt szeretném néhány szóban megemlíteni az üzemben tartási díj megszüntetéséből adódó problémákat. Már most szeretném jelezni, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányának 61. §-ából kiindulva a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja csak olyan megoldást fogad el, mely biztosítja a közszolgálati médiumok és az ORTT függetlenségét a mindenkori kormánytól, kormánypárti többségtől. Olyan megoldást szorgalmazunk, olyan forrásautomatizmust, amely minden esetben biztosítja a közszolgálati műsorszolgáltatók és az ORTT számára legalább az előző évi költségvetésének a tervezett inflációval növelt mértékét a törvényileg rögzített függetlenség követelményének biztosítása és a következők miatt.

A televíziózás digitális robbanás előtt áll, ami az Európai Unióban már kézzelfogható tény, és lassan nálunk is éreztetni fogja hatását. Az eddigi analóg adatátvitelt felváltja a digitális, amelynek segítségével akár megötszöröződhet a frekvenciák száma. A digitális és interaktív televíziózásra, a digitális frekvenciák 2005-ös európai elosztására való felkészülés hazánkban is folyik. De vajon lépést tud-e majd tartani ezzel az új, a jelenlegi médiaviszonyokat - hogy az internetet már ne is említsem -, valamint a reklámpiacot alapjaiban megváltoztató technikai robbanással egy olyan ORTT, amelyet különböző törvénykezési praktikákkal a mindenkori kormányzat játékszerévé tennének mostani kormánypárti képviselőtársaim? Szeretném leszögezni: a Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint a tisztelt Háznak a magyar médiahatóság számára az európai uniós csatlakozás pillanatakor, valamint addig is és azután is minden lehetséges segítséget, a megfelelő forrásokat és infrastruktúrát, valamint a törvény által előírt függetlenséget biztosítani kell ahhoz, hogy az ORTT megfelelő szinten elláthassa a megnövekedett feladatait.

Ellenzéki javaslatra az Országgyűlés 2002. július 9-én elfogadta a médiatörvény jogharmonizációs célú módosítását. A 2002. évi XX. törvénynek az ORTT nyilvántartásait és a kiskorúak védelmét érintő rendelkezései 2002. október 15-én léptek életbe. Az ORTT irodája a változásoknak megfelelő új eljárási rendet megalkotta. A kiskorúak védelmével kapcsolatos ORTT-állásfoglalás szintén elkészült; ha jól tudom, ebben a kérdésben szakmai egyeztetésre éppen a napokban került sor. Ehhez kapcsolódóan az ORTT igen terjedelmes és sok érdekes adatot tartalmazó beszámolójából két részt szeretnék önkényesen kiragadni. A két kérdés szorosan összefügg: az egyik a kiskorúak védelmével kapcsolatos tapasztalatokat, a másik pedig az erőszak megjelenési arányait illeti.

Mielőtt azonban a két említett problémát érinteném, előtte arra szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét, hogy ma Magyarországon nincsenek igazán olyan, az egész társadalmat mozgósítani képes, jelentős bázissal rendelkező nézői szervezetek, a nézői jogok érdekében komoly érdekérvényesítési lehetőséggel bíró civil szervezetek, amelyek egyfajta civil nézői kontrollt jelenthetnének a műsorszolgáltatók csöppet sem csodálni való pénzügyi érdekeivel szemben. A szerintem jelen pillanatban csak elméleti síkon létező műsorszolgáltatói önkontrollon túl tehát egyedül az ORTT az a szerv, amely valamilyen hatékonysággal fel tud lépni a törvénytelenségekkel szemben. És itt a hatékonyságon van a hangsúly! Azt hiszem, az könnyen belátható, hogy egy lehetőségeiben és anyagi forrásaiban szűkített, a mindenkori kormányzatnak kiszolgáltatott ORTT nem lesz képes a kiskorúak védelmére, illetve az erőszak megjelenésének visszaszorítására vonatkozó törvényi rendelkezések hathatós érvényesítésére. Éppen ezért véleményem szerint az Országgyűlés a nézők, benne a kiskorúak jogainak védelme érdekében is köteles a lehető legjobb feltételeket biztosítani a médiahatóság működéséhez, és politikai indulatoktól mentesen megítélni munkáját.

A kérdés tehát véleményem szerint az Országgyűlés számára a következő: vagy a megfelelő feltételek biztosításával, köztük a beszámolóból megismerhető, sok tekintetben úttörő szakmai munka elismerésével hozzájárul egy, az alkotmányban rögzített sajtószabadság és véleménynyilvánítás szabadsága felett őrködő, megalakulása óta többpárti delegáltakból álló és mindvégig hiánytalanul kitöltött testület jövőbeni működéséhez, vagy álpolitikai vitát gerjesztve fokozatosan kormányzati fennhatóság alá kényszerít egy eleddig független, csak az Országgyűlésnek felelős indirekt államigazgatási szervet. A választ minden képviselőtársam egyéni döntésére és lelkiismeretére bízom, de engedjék meg, hogy a következőkben néhány adalékot nyújtsak önöknek a könnyebb döntéshez.

Térjünk vissza ezért a médiahatóság kutatóinak a kiskorúak védelmére és az erőszak megjelenésére vonatkozó tapasztalataihoz. A médiában látható agresszivitás fokozatosan változtatja meg az értékeket, normákat, és teszi elfogadhatóvá az erőszakot, mint a konfliktusok megoldásának hatékony eszközét. A televízió befolyásának mindenekelőtt a gyermekek vannak kitéve, ugyanakkor a műsorszolgáltatók a kiélezett piaci verseny és a nézettségi mutatók nyomása alatt erősen hajlanak arra, hogy a meglévő szabályokat egészen a törvénysértés határáig kiaknázzák, olykor meg is sértsék. Egy, az ORTT monitoringszolgálata által a televíziós erőszak és gyermekvédelem tárgykörében lefolytatott vizsgálat tapasztalatai szerint a megkérdezett budapesti szülők 96 százaléka - ismétlem: 96 százaléka! - állította, hogy a műsorkínálatban az erőszak mértéke meghaladja a még elfogadható szintet, és 89 százalékukat mindez komoly aggodalommal töltötte el. A megkérdezett szülők 56 százaléka tartotta a műsorszolgáltatók műsorkínálatában előforduló erőszak mértékét a kiskorúak szempontjából nyugtalanítónak. A megkérdezettek több mint kétharmada számolt be arról: az elmúlt évben legalább egyszer látott olyan televíziós műsorszámot, amely olyan mértékben tartalmazott erőszakot, hogy véleménye szerint azt nem lett volna szabad bemutatni. És akkor a most divatos, úgynevezett valóságshow-műsorokban fő műsoridőben megjelenő szexualitásról, indirekt dohányzásra és alkoholfogyasztásra buzdításról még nem is beszéltem.

Információim szerint a testület minden esetben a lehetőségeihez mérten határozottan és gyorsan igyekezett fellépni a feltárt törvénysértésekkel szemben, ám jelentős anyagi korlátokkal rendelkezik. Szeretném a képviselőtársaim figyelmébe ajánlani azt a tényt, hogy jelenleg az ORTT mintegy 500 ügyben áll perben a legkülönbözőbb műsorszolgáltatókkal. Az egyes perek lefolyásának ideje pedig a független magyar bíróságtól függ.

Ahogy arra már utaltam, nemrég lépett életbe a médiatörvény módosítása, amelynek értelmében a kiskorúak védelmére és a műsorelőzetesre vonatkozó szabályok is szigorodtak. Várhatóan ezért mind újabb és újabb jogsértésekre kerül sor a jövőben. Az ORTT előtt tehát egyre komolyabb feladatok állnak, terheltsége a jövőben várhatóan nőni fog. Az is jól látható azonban, hogy nőni fognak a jövőben a társadalom elvárásai is az erőszak és a szexualitás médiamegjelenítésének visszaszorítására. Az MDF-frakció álláspontja szerint ezért, gyermekeink védelme érdekében, a megnövekedett feladatok elvégzéséhez az Országgyűlésnek meg kell adnia a megfelelő támogatást a médiatestület számára. Jelen pillanatban ez a támogatás abban állhat, hogy képviselőtársaim megértik: nem ellehetetleníteni kell a magyar médiahatóságot, hanem segíteni azt, hogy minél hatékonyabban láthassa el feladatait. Minden képviselőtársam tegye fel önmaga számára a kérdést: vajon milyen tekintéllyel és hatékonysággal tud majd fellépni az ORTT a törvénysértő, a reklámkorlátokat, a szexualitásra, az erőszakra vonatkozó törvényi rendelkezéseket megszegő rádiókkal és televíziókkal szemben, ha az Országgyűlés többségi frakciói önös politikai szempontok miatt nem fogadják el az elmúlt öt évről szóló beszámolót?

A Magyar Demokrata Fórum nevében támogatom az ORTT által benyújtott beszámolók elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

(15.00)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kétperces hozzászólásra jelentkezett Sági József úr, a Fidesz képviselője.

SÁGI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Több kormánypárti képviselőtársam olyan támadást próbált az ORTT ellen indítani, amire szerintem most érdemes reagálni. Jóllehet már bizottsági ülésen is elhangzottak ezzel kapcsolatban kérdések és válaszok is, de azért hadd ismételjem ezt most itt a parlament plenáris ülésén: a közszolgálati műsorszolgáltatók és közalapítványok kuratóriumainak törvényességével kapcsolatban az ORTT-nek általános feladata és hatásköre nincsen. Azt is le kell szögezni, hogy mindennek ellenére az ORTT volt ennek a médiarendszernek az eleme, amely végig megőrizte működőképességét. Már a bizottsági ülésen is szóba került, és most is szóba került, talán Szabó Zoltán képviselő úr jóvoltából, hogy a Magyar Televíziónak mije nem volt, és erről az ORTT tehet. Nos, tehát bizottsági ülésen elhangzott az ott megjelent Wéber János jóvoltából, hogy az ORTT konkrétan, pontosan leírta a kifogásokat a hiányokról és a szabályozás hibáiról, majd felszólították a Televízió kuratóriumát és annak elnökségét, hogy amit nem készítettek el, készítsék el. Tehát az ORTT felelőssége itt megáll, de itt teljesítette is a dolgát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Volt még egy másik megjegyzés, amire szeretnék reagálni, ez Pető Iván megjegyzése volt. Ő történész civilben, tehát gondolom, azért kell visszatérni a múlthoz, mert ehhez is ragaszkodna. Én is történelemtanár vagyok, tehát hadd ragadjam meg az alkalmat! Valóban térjünk vissza a múlthoz annyiban, hogy megállapítsuk: ezt a médiatörvényt önök készítették el '96-ban vagy '95-ben, önök rendelkeztek a pártdelegáltak rendszeréről, és ha néhány esetben úgy érzi, hogy pártalapon történt a frekvenciák szétosztása, annyiban igaza is van. Ha tudná, hogy az elmúlt négy év alatt hány akkori kormánypárti képviselő szisszent fel mérgében, dühében vagy egyszerűen másért, hogy közismerten MSZP-s, MSZP közeli emberek kapták meg a frekvenciákat! Bizony ez így történt, önök is megkapták a maguk jussát az elmúlt ciklusban.

Köszönöm szépen. (Szalai Annamária tapsol.)