Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Megkérem a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat, hogy foglalják el a helyüket. Folytatjuk a munkánkat. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Önök az előterjesztést T/214. számon, az egységes javaslatot pedig T/214/138. számon kapták kézhez. Az egységes javaslathoz módosító javaslatok érkeztek, amelyekről a költségvetési és az alkotmányügyi bizottság együttes ajánlást készített T/214/142. számon.

Tisztelt Országgyűlés! Kezdeményezem, hogy a záróvita öt szakaszból álljon:

Az első szakaszban az egységes javaslat 2. §-ához érkezett indítványt vitassa meg az Országgyűlés az ajánlás 1. pontja szerint, amely egyes intézmények állami támogatásának lehetőségét biztosítja.

A második szakaszban a méltányossági nyugdíjemeléssel kapcsolatos módosító javaslatok vitája következik az ajánlás 2., 3., 4., 5. és 10. pontja szerint.

Ezt követi az ajánlás 6. pontjában szereplő módosító javaslat vitája, amely a televízió üzemben tartási díjával kapcsolatos szabályt módosítja.

Ezek után a 7., 8. és 9. pontok vitája következhet, amelyek a Belügyminisztérium és a miniszterelnökség fejezetében javasolnak változtatásokat.

Az utolsó vitaszakaszban pedig a további törvények módosítását kezdeményező indítványok vitájára kerül sor az ajánlás 11-18. pontjai szerint.

Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az általam javasolt vitaszerkezetet. Kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzanak most! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

A tisztelt Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Akkor ezennel megnyitom a záróvita első szakaszát az ajánlás 1. pontja alapján. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni 5 percben. Kérem, hogy aki igen, gombnyomással jelezze! (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nincs jelentkező. Köszönöm szépen, akkor ezt a szakaszt ezennel le is zárom.

Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a záróvita második szakaszát az ajánlás 2., 3., 4., 5. és 10. pontjai alapján. Ismételten megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni 5 percben ezekhez a szakaszokhoz. Kérem, hogy aki igen, gombnyomással jelezze! (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs jelentkező. Köszönöm szépen, a záróvita e szakaszát is lezárom.

Megnyitom a záróvita harmadik szakaszát az ajánlás 6. pontjára. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni ehhez 5 percben. (Jelzésre:) Igen, megadom a szót Szalai Annamáriának, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőjének. Parancsoljon, önt illeti a szó! (Folyamatos zaj.)

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ajánlás 6. pontja az üzemben tartási díj eltörlésével kapcsolatos javaslatot tartalmazza. Mi a vita során számtalan alkalommal elmondtuk, hogy az üzemben tartási díj eltörlését támogatjuk, csak nem ezen a módon, hiszen ez alkotmányellenes, nem felel meg a jelenleg hatályos jogszabályoknak.

Az alkotmány 61. §-a írja elő, hogy kétharmados törvény a médiatörvény, és a parlamenti képviselők kétharmadának szavazata szükséges ahhoz, hogy ezen változtatni lehessen. Van két alkotmánybírósági döntés is, amelyik kimondja, hogy nem szerezhetnek sem a kormány, sem a parlament, sem a pártok sem közvetett, sem közvetlen befolyást a közszolgálati médiumok költségvetésének megállapításában.

Harmadsorban nem mentesíti az önök javaslata sem az állampolgárokat az alól, hogy fizessenek, sem az adóhatóságot, hogy ellenőrizze, befizették-e ezt az állampolgárok. (Folyamatos zaj. - Az elnök időnként csenget.) Tehát decemberben előadódhat az a helyzet, hogy mégiscsak felelősségre fogják vonni azokat az embereket, akik nem fizették be az üzemben tartási díjat. A médiatörvény pontosan meghatározza, hogy kiknek kell fizetni, pontosan meghatározza a mentesítettek körét, és azt is meghatározza, hogy ha valaki elmulasztja a fizetést, akkor pótdíjat kell fizetnie; s ugyanúgy megállapítja az önkormányzatok mint adóhatóságok illetékességét.

További probléma az önök által javasolt módszerrel, hogy bár a javaslat azt mondja, hogy átvállalják a befizetést az állampolgárok helyett, de az átvállalt összeg jelentősen kevesebb, mint amennyi illetné a közszolgálati médiumokat, és ez ahhoz vezet, hogy a nyár végére vagy őszre a közszolgálati médiumok, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió nem tudja tovább folytatni a működését.

Mi olyan javaslatot tettünk, amelyik tartósan, hosszú távra megoldaná ezt a helyzetet; tálcán kínáltunk egy olyan megoldást, amit akár mind a négy parlamentben lévő párt közösen benyújthatott volna. Sikerült ez a jogharmonizációs módosító javaslat esetében, most is meg lett volna erre a lehetőség, önök ezt lesöpörték, mind a sürgősségi tárgyalását, mind pedig azt, hogy napirendre vegyük egyáltalán ezt a törvényjavaslatot.

Ezért én azt gondolom, mérlegeljék még egyszer, hogy alkotmányellenes módon ne tegyék meg azt, hogy eltörlik az üzemben tartási díjat. Mi támogatnánk egy alkotmányos, törvényes javaslatot, és készek vagyunk a megoldás megtalálására.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

(14.10)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony, a felszólalását. Ismételten megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni öt perc időtartamban. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nem... (Jelzésre:) De igen, Hargitai János képviselő úr, a Fidesz-Magyar Polgári Párt részéről. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azzal a lehetőséggel szeretnék élni, hogy az egyik módosító indítványról, amit benyújtottak a Nemzeti Bankról, szeretnék néhány mondatot szólni. Ezért kérdezem, hogy most tehetem vagy csak később.

ELNÖK: Úgy látom, hogy ez egy későbbi szakaszban van. Jelenleg a 6. pontnál tartunk, amely a televízió üzemben tartási díjával kapcsolatos szabály módosítását jelenti. Köszönöm szépen.

Ehhez a 6. szakaszhoz kíván-e valaki hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nem. Köszönöm szépen. Akkor a záróvita e szakaszát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a záróvita 4. szakaszát az ajánlás 7., 8. és 9. pontjai alapján. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni öt perc időkeretben. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nem. Köszönöm szépen. Akkor a záróvita e szakaszát is lezárom.

Most megnyitom a záróvita utolsó szakaszát, az ajánlás 11-18. pontjai alapján. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni ötperces időkeretben. Megadom a szót Mádi László képviselő úrnak, a Fidesz-Magyar Polgári Párt részéről. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr.

MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A 13. pontban benyújtott módosító indítvány, amelyet Veres János jegyez, egy olyan problémára irányítja rá a figyelmünket, amely a Magyar Országgyűlés szempontjából központi kérdés, és amely mind alkotmányos, mind gazdaságpolitikai, mind nemzetközi tekintetben rendkívül nagy súlyú kérdés.

Ez a kérdés a Nemzeti Bank függetlensége és szerepe a magyar alkotmányos berendezkedésben és a magyar gazdaságpolitikában. Azon képviselőtársak, akik talán kevésbé tapasztaltak abban, hogy a Magyar Nemzeti Banknak milyen súlya és szerepe van, világossá kell tenni, hogy a parlament és a parlamentnek alárendelt kormány a fiskális, tehát a költségvetési politikáért felelős, a monetáris politika döntéshozó fóruma a Magyar Nemzeti Bank kell legyen.

Ilyen értelemben minden olyan intézkedés, amely sajnálatos módon a beterjesztett törvényjavaslatban tetten érhető, mind a felügyelőbizottság tekintetében, mind a kormányzati döntéshozatal kierőszakolásával a Nemzeti Bankot érintő kérdésekben - ezzel alkotmányos tekintetben a kormány a Nemzeti Bank függetlenségét súlyosan sérti -, alkotmányos szempontból rendkívül kedvezőtlen helyzetet jelent.

Azt kell mondjam, hogy a napvilágra kerülő hírek alapján a kérdés és a szocialista-szabad demokrata kormány tevékenysége nemzetközi bonyodalmakat is eredményezett. Az Európai Központi Bank levelet intézett a Magyar Nemzeti Bankhoz, amelyben elmondja azt, hogy a jegybanktörvény tervezett módosítása, a felügyelőbizottság megalakulása és a kormányzati döntési kompetencia erősítése egyértelműen a Nemzeti Bank függetlenségének rovására megy, és ezzel súlyosan veszélyezteti Magyarország fejlett országokhoz hasonló monetáris politikájának létét.

Ezen túlmenően gazdaságpolitikai veszélyeket is rejt, hiszen a kormány ezzel a lépéssel lényegében az infláció elleni harc főszereplőjének tekinthető Magyar Nemzeti Bank hatáskörét és lehetőségeit szűkíti és nyírbálja, amely infláció, a Bokros-csomagból jól emlékeztetően, a Szocialista Párt egyik kedvenc eszköze volt, és a jövedelemelvonásnak egy rendkívül burkolt, de a legszegényebb polgárok szempontjából a lehető legnagyobb vérveszteséget jelentő módszere. Ennek az alkalmazási lehetőségét nekünk - azt gondolom, hogy az Országgyűlésnek és önöknek is - a lehető legteljesebb mértékben korlátozni kell, és ebben az irányban kell tevékenykednünk.

Tehát azt kell mondjam, hogy a beterjesztett indítvány egyébként nem koherenciazavar, azt a problémát próbálja részben orvosolni, amelyet a kormány maga teremtett. Emlékszünk rá, hogy igazából a szocialisták a válságkezeléshez értenek, mert a válságot ők maguk teremtik, és ez köszön itt vissza. Az a módosítás, amit itt a Nemzeti Bank tekintetében a szocialisták beterjesztettek, annak egyfajta korrigálásaként lett ez a módosító javaslat benyújtva, mert az Európai Központi Bank kezdeményezésére került be a tisztelt Ház elé, és amely lényegében a Nemzeti Bank inflációellenes politikájának központi szerepét továbbra is próbálja kodifikáltan megjeleníteni.

Ugyanakkor az a szöveg, amelyet önök beterjesztettek, a felügyelőbizottság léte és az a módosítás is éppen ennek ellenére hat, tehát igazából az önök által beterjesztett törvényjavaslat teremti a koherenciazavart és az ellentmondást.

Azért mondtam el mindezt, mert a szocialista képviselők közül talán nem mindenki rendelkezik makroökonómiai előképzettségekkel, és nincsen tisztában azzal... (Felzúdulás, derültség az MSZP soraiban.) Nem tudom, hogy ez meg lett-e komolyan vitatva a Szocialista Párt frakciójában, ennek következményei tekintetében felelősen végiggondolták-e a módosításokkal együtt járó gazdaságpolitikai, alkotmányos és nemzetközi bonyodalmakat és következményeket. Azt gondolom, hogy akik mosolyognak, nem biztos, hogy ebben a kérdésben alaposan és tisztán látnak, és mindezeket a kérdéseket végiggondolták és végigvitatták.

Tehát nagyon furcsa végignézni azokon az arcokon, akik a korábbi időszakban a Magyar Nemzeti Bank függetlenségéért olyan nagy lánglelkű harcosként küzdöttek, most pedig mihelyt kormányra kerülnek, az első lépéseik között próbálják a Nemzeti Bank függetlenségét és alkotmányos pozícióját gyengíteni. Azt gondolom, hogy ezzel a magatartással mindenképp szembesülni kell, ezt a polgári oldalon nem engedhetjük meg magunknak, és mindenfajta Nemzeti Bank elleni támadást, amely alkotmányos tekintetben is és gazdaságpolitikai tekintetben is komoly következményekkel járhat - nem tűrhetjük, és nem szabad, hogy efölött szemet hunyjunk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)Arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy ne támogassák a kormány ezen irányú törekvését. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, a felszólalását. Kétperces időkeretben Vargáné Kerékgyártó Ildikónak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének megadom a szót. (Jelzésre:) Téves volt, köszönöm szépen.

Normál felszólalásra ötperces időkeretben Veres Jánosnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének adom meg a szót. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr.

(14.20)

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Három dolgot szeretnék megemlíteni a javaslattal kapcsolatban. Az első: köszönjük szépen az ellenzéki képviselőtársunknak, hogy felhívta a figyelmet arra, hogy milyen fontos kérdésről van szó. Örültem volna, ha ezt a felelősségtudatot 1991-ben is - mint a költségvetési bizottság alelnöke - magáénak tudta volna, akkor, amikor a Magyar Szocialista Párt hat képviselője beterjesztette a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos törvényjavaslatunkat, akkor, amikor egyértelművé tettük azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank további működésével kapcsolatban mi a Magyar Szocialista Párt álláspontja, amely törvényjavaslat megfelelt valamennyi olyan kritériumnak, amely a csatlakozásra váró Magyarország szempontjából fontos, amely Magyarország gazdasági, makrogazdasági érdekeinek megfelelő gondolkodást tükrözött. Sajnálatos módon az akkori kormánytöbbség ezt a javaslatot nem engedte a tisztelt Ház elé kerülni, elfogadott ellenben egy másik tartalmú javaslatot. Ezek után nem kell azon meglepődni különösebben, hogy amikor lehetőségünk van rá, akkor mi néhány ponton igyekszünk ezt a javaslatot módosítani.

A második: örülök annak, hogy ez az egyetlen koherenciazavart elhárító javaslat olyan heves vitát váltott ki a költségvetési bizottságban, mint amilyenre példa volt a mai nap, hiszen a bizottság nem is tudta befejezni egy óra hossza alatt az ülését ennek a javaslatnak a tárgyalása kapcsán. Azonban azt hallottam a sajtóból, de bizonyára majd cáfolják vagy alátámasztják az ellenzéki képviselőtársaink, hogy az ellenzék meg kívánja szavazni a mai napon a költségvetési törvény módosítására vonatkozó javaslatot, akkor pedig nem értem azt, hogy az a javaslat, amely koherenciazavar elhárítása kapcsán most előttünk van, és amelyről tulajdonképpen a vita folyhat, amely szó szerint a következő mondatot tartalmazza... (Folyamatos zaj az ellenzéki pártok soraiban. - Az elnök csenget.) Olvashatom, képviselőtársak? Köszönöm szépen Horváth képviselőtársam figyelmét is. (Zaj és közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban. - Az elnök csenget.) "Az árfolyamrendszert érintő változtatások nem veszélyeztethetik a Magyar Nemzeti Bank árstabilitás elérésével és fenntartásával kapcsolatos elsődleges célját."

A vita tárgya pusztán ez a mondat lehet, hiszen amikor záróvitáról van szó, akkor arról szólhat itt, a parlamentben a Házszabály szerint a vita, amely jelen esetben előttünk van, és ennek a mondatnak a tartalmával - a bizottsági vita alapján meg merem előlegezni - az ellenzéki képviselők közül senki sem vitatkozott, sőt teljes egyetértésükről biztosították ezt a mondatot; akkor pedig úgy gondolom, hogy nem azt a vitát kellene előhozni ismét a Házban, amelynek már utána vagyunk, hiszen mind az általános vita, mind a részletes vita lezárásra került, ezért ebben a szakaszban ennek a mondatnak a tartalmáról folyhatna vita.

Ebben a mondatban viszont megállapodtunk egymás között abban, hogy egyetértés van, sőt nemcsak közöttünk van egyetértés, hanem egyetértés van a Magyar Nemzeti Bank vezetői és a kormány illetékesei között is. De ahogyan Mádi képviselő úr az imént mondta, egyetértés van abban is, hogy az Európai Központi Bank is célszerűnek tartja ennek a mondatnak a megismétlését.

Hogy miért van koherenciazavar, mert a képviselőtársak ezt is vitatták? Azért lehet bizonyos gondolkodás szerint koherenciazavar ebben az esetben, bár mi a magunk részéről ezt vitattuk, mert a Nemzeti Bankról szóló törvény 3. § (1) bekezdése előírja azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.

Az árfolyamrendszer megváltoztatásával kapcsolatos iménti, 11. § (2) bekezdésében bekövetkező változás pedig, ahogyan a szabályozás ezt követően biztosítani fogja, adott esetben ha valakiktől egy másfajta értelmezést esetleg megengednének maguknak... - hogy ez ne következzen be, ezért gondoltuk, egyértelművé téve az iménti mondat beemelésével a javaslatba, hiszen koherenciazavar nemcsak úgy jöhet létre, hogy az elfogadott törvényjavaslat egyik vagy másik szakasza a módosítások után válik egymással ellentétessé, hanem úgy is, hogy egy változatlan szakasz az immár megváltozott szakasszal válik egymással esetleg értelmezésben ellentétessé.

Úgy gondoljuk, hogy a most benyújtott javaslat eme kritériumoknak megfelel, félreértést oszlathat el, vagy félreértelmezést szüntethet meg, olyan célt szolgál, amely Magyarország - az ellenzék és a kormánypártok által is egyértelműen megállapított - érdekeivel megegyezik. Ezek után azt gondolom, az ellenzéknek lehetősége van az imént elmondott, szakmailag egyetértő vélemény alapján e módosító javaslat megszavazására is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr, a felszólalását. Többen kétperces és normál felszólalásra jelentkeztek. Felhívnám a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy a záróvitában vagyunk, és kérem, hogy jelen esetben az ajánlás 11-18. pontjaiban szereplő tárgyakhoz legyenek kedvesek konkrétan hozzászólni.

Megadom a szót kétperces időkeretben Mádi László képviselő úrnak, a Fidesz-Magyar Polgári Párt részéről. Parancsoljon, öné a szó.

MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az MTI mai híradása arról számolt be, hogy az Európai Központi Bank levélben több aggályát fejtette ki a jegybanktörvény tervezett módosításával, a felügyelőbizottság létrehozásával, valamint az árfolyam-megállapítási szabályozással kapcsolatosan. Tehát szemben állunk egy olyan helyzettel, amikor is bár azt gondolja a koalíció, hogy mindent megtehet, de világos alkotmányos korlátaira sajnálatos módon egy nemzetközi szervezet hívja fel a figyelmet. Igenis, a Magyar Nemzeti Bank függetlensége egy nagyon komoly és védendő érték.

Ezek a törekvések, amelyeket a törvényjavaslatban a Szocialista Párt az SZDSZ-szel együtt kezdeményezett, éppen gyengítik a Magyar Nemzeti Bank alkotmányos státusát, jogosítványait és függetlenségét, és rendkívül komoly veszélyeket jelent. Mondom még egyszer: az emberek számára akkor válik világossá a veszély, ez a helyzet, amikor az infláció felpörgésével lényegében a legszegényebbek életkörülményei nehezednek meg drasztikusan. Ez egy közkedvelt eszköze a gazdaságpolitikai eszköztárnak. Azt gondolom, hogy kimutathatóan erős nemzeti bankok léte esetén az infláció alacsonyabb szinttel párosul, tehát az infláció elleni küzdelem az erős nemzeti bank segítségével tud legjobban, leghatásosabban megvalósulni. Ezt a szocialista képviselők és ez a kormány sajnos gyengíteni akarja, ezzel a magyar polgárok életkörülményei tekintetében igen jelentős veszélyeket idéz elő.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra Salamon László képviselő úrnak megadom a szót, a Fidesz-Magyar Polgári Párt részéről.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Szigorúan a kérdés alkotmányjogi oldalához annyit, hogy önök egy olyan konstrukciót választanak, hogy a Magyar Nemzeti Bank hatáskörét most átadják a kormánynak, és egyben a Magyar Nemzeti Banknak vétójogot adnak ehhez a döntéshez, azaz a döntéshozatalban összekötik a kormányt és a Magyar Nemzeti Bankot, egyik sem tud a másik nélkül dönteni. Egyrészt ez a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét elveszi. Másrészt szerintem nem felel meg a kormány alkotmányos parlamenti felelősségének sem, mert aligha lehet felelős a kormány olyan tevékenységéért a parlamentnek, amely döntéshozatala során más szervet vétójog illet meg.

Erre tekintettel egyébként, és figyelemmel arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank feladatkörét külön törvény meghatározza, és abban benne van az, amit önök itt most koherenciazavarként ebbe a rendelkezésbe, ebbe a szakaszba be kívánnak tenni, azt kell mondanom, abszolút felesleges rendelkezésről van szó, mert ha e rendelkezés nélkül is a Magyar Nemzeti Bankot megilleti a vétójog, akkor a Magyar Nemzeti Bank köteles a törvényben előírt kötelességének eleget tenni, és minden olyan kormányhatározatot megvétózni, amely nem felel meg annak a mondatnak, amit itt most fel akarnak tüntetni ebben a rendelkezésben.

Egyrészt - még egyszer - a Nemzeti Bank függetlenségét sérti, a kormány alkotmányos felelősségével sem összeegyeztethető konstrukcióról van szó, ami pedig az állítólagos koherenciazavar kiküszöbölését szolgáló rendelkezést illeti, egy abszolút felesleges rendelkezésről van szó. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra Keller Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének megadom a szót.

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. (Moraj az ellenzéki pártok soraiban.) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Borzasztóan sajnálom, hogy az általános vitában és a részletes vitában sem Salamon képviselő úr, sem pedig Mádi képviselő úr nem vett részt, mert ha részt vettek volna, akkor hosszasan hallgathatták volna azokat az érveket, amelyek eloszlatták mind az alkotmányos aggályokat, mind pedig az állítólagos veszélyeket, amelyekre itt Mádi képviselő úr utalt.

Semmiféle alkotmányos problémáról nincs szó, tisztelt Salamon képviselő úr. A Magyar Nemzeti Bankról szóló jelenleg hatályos törvény majdnem pontosan megegyezik azzal a szöveggel, csak egy kicsit szűkebben fogalmaz, most egy picit részletesebben kifejtésre kerül, hogy mit jelent az egyetértésben meghozott döntés, mire terjed ki az egyetértésben meghozott döntés, amit a kormány és a Magyar Nemzeti Bank együtt tesz.

(14.30)

Ami pedig a veszélyeket illeti, tisztelt Mádi képviselő úr, ha elolvassa az ajánlás 13. pontjában megfogalmazott módosító javaslatot, akkor világosan láthatja, hogy ez a módosító javaslat csak megerősíti azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank az árstabilitásnak az elérésére mindenekelőtt törekszik. Tehát szó sincs arról, hogy itt a koherenciajavaslatként megfogalmazott módosító indítvány valamiféle, ön által sem megfogalmazott, de riogatásként ható veszélyeket tartalmazna.

Úgyhogy én tisztelettel kérem az ellenzéki képviselőtársaimat, hogy ezt a mondvacsinált vitát hagyják abba, hiszen semmiféle lényegi módosítást az ajánlás 13. pontjához, tehát ahhoz képest, amit eredetileg már letárgyaltunk a részletes vitában, nem tartalmaz, és az eredeti szándékuk szerint támogassák ezt az ajánlási pontot és a költségvetési törvénynek a módosítását is.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra Horváth Jánosnak, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőjének adom meg a szót.

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A részletes és általános vita során a bizottságban is ismételten elmondtam a véleményemet, nem ez a hely, hogy csak összefoglaljam is.

Azt szeretném csupán a tisztelt Háznak a figyelmébe ajánlani, hogy most koherenciát nem kiküszöbölünk, hanem beleépítünk a törvényhozásba. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) Koherencia épül bele! Nem részletezem, hiszen hallottuk már ékesen (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiból. - Az elnök csenget.) több felszólalótól.

A másik pedig, hogy ezen a koherenciatételen túlmenően, amiről most itt vitázunk, és amiről ma a költségvetési bizottságban is vitáztunk, egy makro-, megakoherencia is létezik ám itt (Derültség az MSZP és az SZDSZ soraiban.), amiről korábban beszélgettünk (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiban.), nevezetesen... Tisztelt Ház, mondhatom? (Az elnök csenget.) Mondhatom, tisztelt Ház? Úgy fogalmaztam, hogy egy makro-, megakoherenciát is vélek itt látni, amit többször elmondtam, hogy a költségvetési vitában, a költségvetést módosító törvényjavaslatba belekerült törvényhozási intézkedés a Magyar Nemzeti Bankról, a földről és másról, ahol egyetlen forint értékű egyenlegváltozás nincs, se bevételről, se kiadásról nem intézkedik ez a törvény azoknál az intézményeknél.

Tehát itt van egy nagyon nagy koherencia, tehát ha ezt megszavazzuk, akkor a magyar törvényhozásba beszavazunk egy csomó olyan ködös és felhős dolgot, amivel majd később birkózunk mi és az ország.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra Mádi Lászlónak, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőjének megadom a szót. (Folyamatos zaj. - Csenget.)

MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Az MTI közleménye többek között azt is tartalmazza, László Csaba sajtótájékoztatót tartott, mert egy európai központi banki levél azért nem egy szokványos dolog, azt mondja, hogy "a vezérfonala az lesz a felügyelőbizottsági tagok tevékenységének, hogy nem avatkozik bele a Magyar Nemzeti Bank monetáris döntéseibe", és azt mondja, ígéretet tett arra a sajtótájékoztatón, hogy "amennyiben a PM delegáltjai ettől az alapállástól eltérnének a felügyelőbizottság tevékenysége során, a pénzügyminiszter azonnal vissza fogja őket hívni a testületből". (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Jogállamban élünk, igazából én a törvények garanciáiban hiszek. (Közbeszólások. - Az elnök csenget.) Pénzügyminiszterek jönnek, pénzügyminiszterek mennek, nem gondolom azt, hogy az éppen aktuális pénzügyminiszternek a sajtótájékoztatón bejelentett ezen ígérete kell hogy garanciát jelentsen a Magyar Nemzeti Bank függetlensége tekintetében. Tehát még egyszer kérem a kormánypárti képviselőket (Közbeszólás a Fidesz soraiból.), miután saját magukkal állnának vitában, hiszen éveken keresztül teljesen mást mondtak, mint amit most cselekszenek, hogy álljanak el ezen szándékaiktól, vonják vissza a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó indítványaikat, és a Magyar Nemzeti Bank alkotmányos függetlensége és gazdaságpolitikai szerepének érvényesülése tekintetében konstruktívan működjenek közre. Képviselőtársaim! Itt az utolsó pillanat, nemcsak a szavak, hanem a tettek számítanak. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Járvás Istvánnak, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőjének. (Jelzésre:) Téves volt. Akkor normál felszólalásra Font Sándornak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének megadom a szót. Parancsoljon!

FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Elég szánalmas a hatalmon lévő baloldal képviselőinek a magyarázkodása, hogy miért kellett ezt koherenciazavarként feltüntetni és egyáltalán indítványként megtenni, de egyébként az indoklásban az indítvány tevője utal rá, hiszen a magyarázó részben elmondja, hogy az árfolyamrendszer megváltoztatásával kapcsolatos előírás megváltoztatása teszi szükségessé ezt a koherenciaindítványt. Jelzem, hogy ezt is a kormányoldal, a baloldali kormányoldal tette meg akkor, amikor az árfolyamrendszerről egy teljesen más értelmezést vett be az MNB és a kormány kapcsolatát tekintve. Tehát ezt kellett még egyszer valahogy helyre tenni, hogy önök által és őáltaluk is értelmezhető legyen. Azonban a koherenciazavar messzemenőleg nem áll fenn.

Ebben az indoklásban, amiben itt Veres képviselő úrtól is hallottunk valami magyarázkodást, nem tisztáztuk, hogy akkor mi is a feladata a Magyar Nemzeti Banknak, mi a feladata az általunk nagyon javasolt függetlensége mellett, hogyan avatkozzon be annak érdekében, hogy a forint továbbra is erős maradjon, és az infláció csökkenéséért minden eszközzel feleljen. Ugyanis a Magyar Nemzeti Banknak, mint minden más ország központi bankjának, csak az árfolyam-politika és a kamatpolitika van a kezében, amivel a végcélt el tudja érni.

Önök ezzel a koherenciazavarnak tűnő módosító indítvánnyal tetézve a bajt még az előző indítványok mellett, amelyekben már erősen csökkentették a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, további függetlenségtől akarják megfosztani az intézkedési rendszerét a Magyar Nemzeti Banknak. Én nagyon kérem önöket, hogy ezt ne tegyék, mert ahogy Mádi László képviselőtársam idézte, ezt nemcsak mi nehezményezzük, hanem úgy néz ki, hogy olyan európai szervezetek, amelyek talán szakmailag még magasabb szinten meg tudják majd önökkel értetni, hogy ez nem szokásos eljárás egy nemzeti bank tekintetében.

Én azért változatlanul azt még meg szeretném kérdezni az indítványtevőtől és a kormányoldali többségtől, hogy melyik az a megszavazott módosító indítvány - tehát ennek múlt héten kellett megtörténnie, melyik az a kettő megszavazott módosító indítvány -, amely egymással szemben áll, és az egymással szembenállás miatt a Házszabály szerint koherenciazavart kiküszöbölő módosító indítványt lehet benyújtani. Ilyenről én nem tudok. Első alkalommal a képviselőtársaimnak jegyzem meg, hogy ők se találkoztak még ilyennel, mert most a parlamentben először fogunk ilyenről szavazni, tehát szeretném, ha erre valaki konkrét választ adna, mert nem igaz az az értelmezés, amit Veres János mondott, hogy más ok miatt is keletkezhet koherenciazavar, nem igaz, csak megszavazott és egymással szemben álló módosító indítványok miatt keletkezhet koherenciazavar, ez nem történt meg.

Ha koherenciazavar történt, az akkor történt meg, amikor önök hozzányúltak a Magyar Nemzeti Bank függetlenségéhez, ezáltal elszabadítva a kormány rendelkezési jogát például az infláció tekintetében, amelynek növekedésétől nagyon féltjük Magyarországot.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Turi-Kovács Bélának, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőjének. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Bocsánat, elnök úr, azt hiszem, rossz gombot nyomtam, normál felszólalásra jelentkeznék, a 12. ponthoz.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor következik normál felszólalásra Járvás István, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselője. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr.

JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a 11. módosító indítványhoz szeretnék azért hozzászólni röviden, amely a termőfölddel kapcsolatos módosítás kapcsán koherenciazavart jelent.

Én azt hiszem, hogy a fő koherenciazavar a két minisztérium között van egyébként (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), a Pénzügyminisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium között, hiszen olyan mezőgazdasági miniszterünk van, aki a legfontosabb törvényt, a földtörvénnyel kapcsolatos módosítást átadta a pénzügyminiszter úrnak, erre nem volt még egyébként példa Magyarországon; holott a kisebb horderejű törvényeket, amelyek ezzel kapcsolatosak, viszont vállalta a miniszter úr, ehhez is szeretnék neki gratulálni, ehhez a bölcs döntéséhez, aminek egyébként a földvásárlók és a földet bérelni szándékozók látják a kárát.

Ami a kérdéses törvénymódosítással kapcsolatban itt előttünk van, az gyakorlatilag azt a kérdéskört igyekszik rendezni, hogy kik vásárolhatnak földet, illetve milyen sorrendben.

(14.40)

E módosítás alapján is látszik, hogy nehezen tudja a két tárca is eldönteni, hogy valójában melyik sorrend felelne meg a legjobban, hiszen ők mindent akarnak, csak egy dolgot nem, hogy azok az egyéni és családi vállalkozók, akik földhöz akarnak jutni, ezt megtehessék. Ez egyértelműen kiderül ebből a módosításból is, amely most itt előttünk van.

Nagyon sajnálom, hogy e méltatlan körülmények között kell vitatkozni egy ilyen fontos kérdésről, egy ilyen fontos kérdéskörről, hiszen a vita hosszú ideig nem az volt, nem az közöttünk, hogy kik vásárolhatnak földet, hanem a lényeg az, hogy kik bérelhetnek földet. És a bérlőből előbb-utóbb úgyis földtulajdonos lesz, és a bérleti sorrendben a törvénymódosítás által beterjesztett változtatás gyakorlatilag legitimizálja a jelenleg is jelentős létszámban levő külföldi földhasználót, és megerősíti ebben a jogban, hiszen azt tudni kell, hogy Magyarországon nem földet vesznek a külföldiek, hanem komplett kft.-ket és komplett részvénytársaságokat, amelyeknek földhaszonbérleti szerződésük van, és ezzel gyakorlatilag a földhaszonbérleti szerződés birtokába is jutnak. Ez nemcsak a volt állami gazdaságokra igaz, hanem a kialakulóban levő kft.-kre és részvénytársaságokra is.

Nagyon sajnálatos, hogy a gazdálkodók demonstrálása ellenére is még mindig igyekeznek elterelni a lényegi kérdésről a figyelmet. Azt hiszem, hogy ez nagyon rossz út, és én úgy gondolom, a földhasználat és a földbérlet fontosságáról igyekeznek elterelni a figyelmet, hiszen Magyarországon mintegy 65-70 százalékban a földhaszonbérlet a jellemző, és csak mintegy 25-30 százalékra jellemző, hogy a saját földjén gazdálkodik, ezért nagyon fontos az, hogy kik bérelhetnek, és kiknek a jogait erősítik meg.

Úgyhogy ön, miniszter úr, nem képviseli a magyar gazdák, gazdálkodók érdekeit, és annak ellenére, hogy még mindig igyekszik segíteni a gazdák pozícióját, ezzel gyakorlatilag nem lehet megoldani, és ez a módosító indítvány, amely előttünk van, nem ezt a célt szolgálja, inkább egy elterelő funkciója van. A lényegi kérdés az, hogy kik a földhasználók, és ezekben a jogaikban kik lesznek megerősítve, és ez a tendencia... - ugye, nem egy-két évre kell előre gondolkozni, hanem 5-10 évre vagy több generáción keresztül.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Normál felszólalásra megadom a szót Hargitai Jánosnak, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó.

DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én az utolsó megszólalásomban még a Magyar Nemzeti Bankhoz beadott módosító indítványhoz szeretnék visszatérni, és kell hogy visszatérjek. Nyilvánvaló, hogy házszabályellenes ez a módosító indítvány, ami most előttünk van, ezért mivel semmiféle koherenciazavar nincs e tekintetben a törvényben, ezért felvetődik a kérdés, ha önök tudják jól, hogy ez házszabályellenes, mégis miért tartják fontosnak azt, hogy idehozzák az utolsó pillanatban ezt a módosító indítványt. Ezt azért teszik, mert kénytelenek fokozatosan engedni, már az általános vitában is, nem a mi érvelésünknek, mert azt tudom, hogy nem hatja meg önöket a mi érvelésünk, de az, hogy az Európai Központi Bankból jelzéseket adnak önöknek, az már azért valamilyen szinten önöket is megérinti.

Önök jól tudják, az én álláspontom az, hogy az első 50 napos ténykedésüknek a törvénycsomagon belül ez az a szegmense, ami egyszerűen a jogállamiságot kikezdi. Önök nem csinálnak mást, és ez igen tragikus, mint hogy a gazdaságpolitika egyik centrumát - a kormány mellett a másik centrum a jegybank -, a jegybanknak a gazdaságpolitikában való centrum jellegét meg akarják szüntetni. Ehhez nyújtottak be módosító indítványokat, a felügyelőbizottságra itt most már nem térek ki, ahogy létrehozzák; hogy egy kormányzati többség mozgatja ezt a felügyelőbizottságot, ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan, és ellenkezik az Európai Közösség szerződésével.

Az, amit az Állami Számvevőszék kapcsán csináltak, hogy az Állami Számvevőszéknek jogosítványt akartak adni ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank igazgatóságának javaslatokat tegyen, nyilvánvalóan durván sérti az Európai Közösség szerződését. Itt, hála istennek, visszaléptek.

Mi az, ami most előttünk van? Önök azt mondják, hogy semmi más nem történik, mint az árfolyamrendszer bizonyos elemeit nevesítik és beépítik a törvénybe, és ezzel az eddigi megszokott gyakorlat nem változik, hisz az árfolyamrendszer meghatározásánál a kormánynak eddig is döntési lehetősége volt. Mi azt gondoljuk, azzal, hogy az árfolyamrendszer minden egyes elemét itt megemlítik, jobban megkötik a Magyar Nemzeti Bank kezét, mint ahogy eddig meg volt kötve, vagyis befolyásolják a Nemzeti Bankot.

Föltehetnék önök a kérdést, hogy én mi az istennek hivatkozom örökké az Európai Közösség szerződésére, hisz mi nem vagyunk tagjai az Európai Közösségnek. Azért hivatkozom erre a szerződésre, mert a jelenleg hatályos magyar nemzeti banki törvény 66. §-a a következőket mondja, nem szó szerint idézem, de a tartalmát mondom: a mi jegybanktörvényünk - mondja ez a 66. § - összeegyeztethető szabályokat tartalmaz az Európai Közösség szerződésével és annak maastrichti módosításával, és azzal a maastrichti módosítással, ami a 18-as jegyzőkönyvben lett rögzítve, és ez az Európai Központi Bank és a központi bankok európai rendszerének az alapokmánya.

Ez az alapokmány a következőket rögzíti - és ezt a magyar kormány önmagára nézve kötelezőnek vállalta, a mindenkori magyar kormány , ez az alapokmány azt mondja, hogy a tagállamok kormányai még attól is tartózkodnak, hogy befolyásolják a jegybank bárminemű tevékenységét. Most kérdezem én, ha önök betartják ezt a szabályt, hogy nem akarják befolyásolni a jegybank tevékenységét, akkor miért akartak többletjogosítványokat adni az Állami Számvevőszéknek, miért pontosítják az árfolyamrendszert, és miért hoznak létre felügyelőbizottságot, ha még befolyásolni sem akarnak. Márpedig a befolyás is tilos az Európai Közösség szerződése szerint, és ezt a tiltást mi, még egyszer mondom, kötelezőnek tekintjük magunkra nézve, mert a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 66. §-a ezt deklarálja.

Az, amit most csinálnak, az csak a következőre jó. Ebben a módosító indítványban, ami most előttünk fekszik, azt rögzítik, hogy önök nem kérdőjelezik meg azt, hogy a Magyar Nemzeti Banknak elsődleges célja az árstabilitás. Ezt nem kell hogy rögzítsék, mert a jelenleg hatályos törvény is rögzíti, mindjárt az első szakaszokban. Mit csinálnak? Az első szakaszokban megfogalmazott állítást egy későbbi szakaszban is megismétlik, ami tökéletesen értelmetlen. De mindezt azért teszik, és azért hátrálnak egyébként mindig egy kicsit vissza az eredetileg beterjesztett törvényjavaslatukhoz képest, mert tudják jól, hogy túllőttek a célon, tarthatatlan az, amit csinálnak, és ezért toldozgatják-foldozgatják azt, amit beterjesztettek, ahelyett, hogy belátnák azt, hogy egyszerűen vissza kellene vonni ennek a költségvetési törvénycsomagnak ezt a részét.

Még egyszer mondom, önök a jogállam egyik alapintézményét támadják, és ezt politikai célokkal teszik, amikor ezt a módosító indítványt elfogadják.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra megadom a szót Veres Jánosnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó.

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném ismételten felhívni a jelenlevők figyelmét arra, hogy a záróvitában arról a mondatról folyik a vita, ami úgy van megfogalmazva, hogy az árfolyamrendszert érintő változtatások nem veszélyeztethetik az MNB árstabilitás elérésével és fenntartásával kapcsolatos elsődleges célját.

Kérem szépen, itt sok minden elhangzott, ami nem ehhez a mondathoz kapcsolódik. Sok minden elhangzott, ami az általános vitában, a részletes vitában már érintve volt a képviselőtársak által. Ha azonban ezt a mondatot nézzük, amely most benyújtott javaslatként szerepel a Ház előtt, akkor úgy gondolom, mindenki számára egyértelművé kell tenni, hogy ezt a mondatot azon szakasz kiegészítéseként, amely szakasz az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről, különösképpen a sávszélességről, a középárfolyamról és a valutakosár összetételéről a kormány az MNB-vel egyetértésben dönt szöveget követ, teljes, nyugodt lelkiismerettel mindenki megszavazhatja, abban az esetben cselekszik helyesen, ha megszavazza; hiszen nem másról van szó, mint arról, tisztelt képviselőtársak, hogy ha ez a mondat szerepel ebben a szakaszban, akkor egyértelművé válik az is, hogy az eddigi értelmezésen túlmenően igen, a kormány döntéseinél is egy szigorúbb követelményrendszer, szigorúbb kritériumrendszer fog érvényesülni, tehát nem az, amiről itt beszéltek ellenzéki képviselőtársaink, hogy itt inflációs veszély és más hasonló dolog áll fönn. Nem kell ezzel riogatni, hanem egyértelművé teszi ez a fogalmazás ezt követően, hogy amikor a kormány az MNB-vel egyetértésben ilyen döntéseket hoz, akkor ugyanúgy figyelembe kell vennie, mint ahogy az MNB-nek az alapstatútuma szerint figyelembe kell venni azt, hogy a legfontosabb feladata és célja az árstabilitás elérése.

Az a kérésem tehát, hogy erről a mondatról folyjon a vita, ebben megítélésem szerint szakmai egyetértés van közöttünk, és ha lehet, ne vigyük el a vitát másik irányba, és szavazzák meg ezt a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(14.50)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra Tállai Andrásnak, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőjének megadom a szót.

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy a közmondás mondja, hamar munka ritkán jó. Bizony, ez történt ezzel a törvényjavaslattal is. Be kellett látnia a pénzügyminiszter úrnak, hogy az Európai Központi Bank akaratát figyelembe kell venni, és azt a törvényben meg kell jeleníteni. Erre nem volt más lehetőség, mint zárószavazás előtt koherenciazavart megszüntető módosító javaslattal.

Nincs koherenciazavar a törvényjavaslatban, illetve a módosító javaslatban. De van koherenciazavar, sajnos van koherenciazavar a kormány és a Magyar Nemzeti Bank között (Kiss Péter: Az van!), a kormány és a Magyar Nemzeti Bank elnöke között; van koherenciazavar a kormány és a Európai Központi Bank között, és van ezáltal koherenciazavar a kormány és az Európai Unió elvárásai között. Ezt a koherenciazavart próbálják most önök kiküszöbölni.

Ami pedig Veres képviselő úrnak azt a felvetését illeti, hogy mi meg fogjuk szavazni a törvényjavaslatot: szeretném önnek elmondani, hogy a törvényjavaslatot nem az MNB-törvény módosítása, nem a földtörvény módosítása, nem az MFB-törvény módosítása miatt szavazzuk meg, azért szavazzuk meg, mert a törvényjavaslatnak van olyan része, amely a családoknak, az embereknek többletpénzt, többletforrást fog juttatni, és mi azt ígértük, hogy az önök ezen javaslatait mindig támogatni fogjuk. Most is ezt fogjuk tenni, és a jövőben is ezt tesszük.

Beadtuk azokat a módosító javaslatokat, amelyek az MNB-re, illetve a földtörvényre vonatkoznak, önök az elmúlt héten ezeket lesöpörték és leszavazták. De miután a Házszabály nem engedi meg, hogy a törvényekről külön-külön szavazzunk, ezért kénytelenek vagyunk egyben mind a tizenkét törvényről szavazni, de hangsúlyozom, nem ezek miatt a törvények miatt és különösen nem a földtörvény módosítása miatt, hanem mert azon kezdeményezéseket támogatjuk, amelyek a családoknak juttatnak többletforrásokat.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra Domokos Lászlónak, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőjének megadom a szót.

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a lehetőséget. Az általános vita és a részletes vita után ez a téma, mint kiderült, mégiscsak nagyobb probléma, mint egyszerűen egy többségi döntéssel elfogadható kérdéskör, messzebb hat a magyar polgárok esetében, hiszen amiről itt vitatkozunk, az nem egyszerű szakmai kérdés, arról szól ez a kérdéskör, hogy Magyarországon milyen árstabilitás lesz, és az önálló gazdasági centrumként működő Nemzeti Bank képes-e - ellentétben a '94-98 közötti áremelésekkel - ellenállni, és képes lesz-e önálló gazdaságpolitikát folytatni, a magyar forint és a magyar adófizetők pénztárcájába jutó források védelmében.

Azt kell mondani, hogy ez nem a száznapos programban volt megígérve - ezt a pénzügyminiszter úr is nyugodtan elmondhatja -, hanem arról van szó, hogy előkészítenek a következő időszakra a kormánynak egy olyan mozgásteret, amely akár alkotmányos, gazdasági intézmények elleni támadásra is alkalmat ad, oly módon, hogy akkor már lehet mondani, hogy törvényes, hiszen ebben a törvénycsomagban a nyári melegben megszavazták.

Azt gondolom, azért is fontos, hogy erre teljes figyelmet fordítsunk most, hogy még egyszer arra a lehetőségre felhívjuk a figyelmet, amit Mádi László képviselő úr is mondott, hogy ez a mondat, amely itt van, alapvetően nemhogy megoldja, hanem tovább bonyolítja a kérdéskört, nem határoz meg világos feladat-, hatáskört és felelősségi viszonyokat abban, hogy mi történik Magyarországon gazdaságpolitika és infláció tekintetében. Ezért az a legjobb megoldás, ha az egész, Nemzeti Bankra vonatkozó módosító javaslatot visszavonja a kormány, akkor lehet megteremteni igazából a koherenciát.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Ismételten felhívnám a tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy a záróvitában vagyunk, és legyenek olyan kedvesek felszólalásaikban az ajánlás 11-18. pontjainak konkrét részeire koncentrálni.

Kétperces felszólalásra megadom a szót Dancsó Józsefnek, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó.

DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Veres képviselő úr azt ajánlotta a figyelmünkbe, hogy nyugodtan szavazzuk meg a Nemzeti Bankra vonatkozó előterjesztést, már csak azért is, mert szakmai egyetértés van közöttünk.

Nagyon konkrétan szeretnék erre a Nemzeti Bank-ügyre kitérni. Úgy gondolom, nem szavazhatjuk meg nyugodtan ezt az előterjesztést, ezt a javaslatot, ráadásul nincs szakmai egyetértés közöttünk, hiszen ajánlom a képviselő úr figyelmébe bármelyik tankönyvet, amely hasonló témákat boncolgat, amely azzal kezdődik, hogy mi a monetáris politika legfőbb célja: nem más, mint az árstabilitás, a hazai valuta védelme, jelen esetben a forint védelme. Ennek érdekében eszközöket használhat, alkalmazhat kizárólagos joggal a Magyar Nemzeti Bank, többek között a kamatláb-politikában, többek között az árfolyam kérdésének meghatározásában diszkrecionális, saját jogon.

Ez a gond, és ezért nem vagyunk nyugodtak, ezért az a probléma, hogy nem vagyunk szakmailag azonos véleményen, hiszen az önök padsoraiban is nagyon sok kiváló pénzügyi, jogi és közgazdasági szakember ül, aki valószínűleg egyetért ezekkel a gondolatokkal, hiszen minden egyes tankönyvben ezt olvashatja. Ha ezt olvashatjuk, innentől kezdve nem érthető az, hogy miért kell a kormánynak megállapítania az árfolyamrendszert, miért kell beleszólnia a Nemzeti Bank kizárólagos jogába, ez minden tankönyvvel, minden alapvető közgazdasági alapelvvel ellentétes. Ezért csak azt tudom javasolni, ha egy vizsgára készülnek, akkor először is pótvizsgára kellene jelentkezni, hiszen ezt a témát meg kellene tanulni, hogy pontosan alkalmazzák a törvényjavaslatokban.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Salamon Lászlónak, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt szeretném kérdezni Veres képviselő úrtól, hogy annak a mondatnak, amiről itt most vitatkozunk, mi fogja garantálni az érvényesülését, és ki fogja megmondani, hogy az a mondat, amiről mi most vitatkozunk, a konkrét esetben érvényesült-e vagy sem. Ez a lényeg, ez az, amiről Domokos László is beszél, hogy a hatáskörök, a felelősség itt nincs tisztázva, össze van keverve és össze van kötve.

Ezeknek az érdekeknek az őrzőjéül az alkotmány a Magyar Nemzeti Bankot jelöli ki. Akkor meg kell hagyni a Magyar Nemzeti Banknak azt jogkört, hogy ennek az érdekkörnek az érdekében és védelmében maga gyakorolhassa szabadon a hatáskörét. Amit itt önök megoldásként kitaláltak, függetlenül attól, hogy szerintem alkotmányjogilag egyrészt képtelen, másrészt pontosan a Magyar Nemzeti Bank alkotmányos helyzetére tekintettel alkotmányellenes is, ez a dolog alkotmányjogi közelítése, ennél talán fontosabb, hogy működésképtelen, és nem old meg semmit.

Kérem, gondolják ezt végig, és javítsák ki, mert ez egy képtelen hiba ebben a törvényjavaslatban! (Szórványos taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Babák Mihálynak, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőjének.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Azért jó még egy kicsit a vita vége arról beszélni, hogy miről is szól a történet. Arról szól, hogy a kormánynak van egy szándéka, mégpedig befolyást akar gyakorolni a Magyar Nemzeti Bank felett (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!), azaz maga alá akarja gyűrni, és akkor beterjeszt egy törvényjavaslatot, amely így szól: az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről, különösképpen a sávszélességről, középárfolyamról és a valutakosár összetételéről a kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. Mi van akkor, ha nincs egyetértés?

Továbbá: amikor ezt a mondatot megfogalmazza a törvénymódosítás kapcsán, kiderül, hogy nem EU-konform, és problémák keletkezhetnek, hiszen akkor nem vagyunk kompatibilisek az Unióval. Ekkor koherenciazavarra beterjeszt képviselőtársunk, Veres János egy mondatot, amely ráadásul tévesen is van megszerkesztve, hiszen benne van, hogy a kormány támogatásával vagy a kormány beterjeszti, de ő írja alá. De ez már csak formai kérdés. És próbálja puhítani a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének annullálását.

Miről szól ez a kérdés? Azt írja: "Az árfolyamrendszert érintő változtatások nem veszélyeztethetik az MNB árstabilitás elérésével és fenntartásával kapcsolatos elsődleges céljait." Innentől kezdve megszűnik a felelősség.

(15.00)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Arról van szó, hogy ez a szándék nem tisztességes szándék, ez alkotmányellenes, ez nem EU-konform, így tehát meg kell hagynunk a Nemzeti Bank függetlenségét, és e kérdésben a kormány lehetőségeit nem szabad kiterjeszteni. Azért nem szabad kiterjeszteni, mert egyszerűen összemosódik a felelősség, és majd folyik az egymásra mutogatás. Magyarul: ha ezt a törvénymódosítást elfogadjuk, akkor fölösleges a Magyar Nemzeti Bank - egyszerűen fölöslegessé válik!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Erről szól a történet. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Normál felszólalásra, ötperces időkeretben megadom a szót Burány Sándornak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr!

BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Én is a Magyar Nemzeti Bankról szóló módosító indítványhoz szeretnék hozzászólni, annál is inkább, mert hallgatva a vitát, az a benyomásom támadt, hogy valójában a koherenciazavar az ellenzéki képviselők hozzászólásai között áll fenn.

Legalább három ellentmondás van a hozzászólásokban. Az egyik, hogy valójában miről vitatkozunk: a Nemzeti Bank függetlenségéről, az MTI ma megjelent híréről vagy pedig egy konkrét módosító indítványról? A másik ellentmondás a hozzászólásokban, hogy maga a javaslat megvalósítja vagy kiküszöböli a koherenciazavart - ezt majd szeretném tisztázni. A harmadik ellentmondás az ellenzéki képviselők hozzászólásaiban pedig az, hogy most szeretjük az Európai Központi Bank levelét, vagy pedig a benyújtott módosító indítványt szeretjük.

Most röviden a három kérdésről. A Házszabálynak van egy nagyon praktikus előírása, ami úgy szól, hogy a záróvitában a benyújtott módosító indítványokról lehet és kell vitatkozni. Ez nem öncélú szabály, azt szolgálja, hogy a képviselők megpróbálják a hozzászólásaikat mederben tartani, és ezzel el tudjuk kerülni a parttalan vitát. Szemmel látható, hogy e szabály alkalmazása nehezére esik néhány ellenzéki képviselőtársunknak, mégis azt javaslom Horváth János nyomán, hogy valósítsuk meg a koherenciát, azaz vitatkozzunk a benyújtott konkrét módosító javaslatról.

A második kérdés, hogy ellentmondást küszöböl-e ki ez a módosító indítvány. Amennyiben igen, akkor ezt a módosító indítványt természetesen támogatni kell, az én megítélésem szerint még ellenzéki oldalról is. Viszont ha ez a módosító indítvány, amely megerősíti a Magyar Nemzeti Bank legfontosabb feladatát, az árstabilitás biztosítását, ha ez a módosító indítvány ezt nem segíti elő, akkor valójában eddig sem fenyegette nagy veszély a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Javaslom, hogy azért ezt gondolják végig.

A harmadik, hogy az Európai Központi Bank levelét szeretjük-e vagy ezt a módosító indítványt. Nos, az Európai Központi Bank levele több dologról is szól, egyetlenegy dologról konkrétan és egy konkrét kérése van. Ez a módosító indítvány szöveg szerint, betű szerint, pontosan megfelel annak a levélnek, annak a sornak, amelyet az Európai Központi Bank intézett a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez. Ugyanis az Európai Központi Bank jogászai - miért, miért sem, ezt én nem tudom innen megítélni - úgy vélték, hogy lehet ellentmondás a Magyar Nemzeti Bank legfontosabb törekvése, az árstabilitás megőrzése és egy másik, már korábban elfogadott módosító indítvány között. Úgy ítélték meg a jogászaik, hogy ezzel a mondattal ezt az ellentmondást fel lehet oldani.

Tehát amikor ellenzéki képviselőtársaim egyszerre beszélnek az Európai Központi Bank levele mellett, pontosabban az intelmei mellett és a módosító indítvány ellen, akkor döntsék el, hogy ugyanazt a mondatot két különböző helyen, egy módosító indítványban, illetve a Központi Bank levelében végül is szeretik-e vagy pedig nem.

Egyébként meg kell jegyeznem, hogy a felügyelőbizottság felállításával kapcsolatban konkrét, súlyos kifogás nem érkezett, nem is érkezhetett, már csak azért sem, mert korábban, egy-két évvel korábban volt a Magyar Nemzeti Banknak felügyelőbizottsága, ez sem váltotta ki az Európai Unió rosszallását. Ezt korábban az akkori kormánypárti többség, fideszes többség megszüntette, jogában állt; a mostani kormánypártok pedig visszaállítják, ez is jogunkban áll. De a felügyelőbizottság léte vagy nemléte két évvel ezelőtt és most sem érinti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét.

A vitából, az elmondott érvekből én egyetlen következtetést tudok levonni, tisztelt Ház, nevezetesen azt, hogy egyben nem lehet közöttünk vita: hogy a benyújtott módosító indítvány szövege erősíti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Ebben nem lehet közöttünk vita. Ha pedig ez így van (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nincs így!), akkor kérem, hogy támogassák a módosító indítványt.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra Domokos Lászlónak, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőjének adom meg a szót. Parancsoljon!

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt gondolom, teljes félreértése vagy félremagyarázása az egész helyzetnek, ami most elhangzott, hiszen ez a koherenciát, a feszültség feloldását szolgáló javaslat nem aközött teremt megoldást, hogy mi volt korábban a törvényben, amelyet másfél évvel ezelőtt fogadtunk el, hanem aszerint próbál megoldást találni, hogy mit módosított a Medgyessy-kormány, és ezt most hogyan kellene helyre tenni. Tehát nem a 2002 előtti időszaknak a problémájáról van szó, hanem a most, majd a törvény módosításával felálló helyzetnek a feloldására kell keresnünk a megoldást.

És ami elhangzott, az egyszerűen szakmailag is képtelenség: egy levél, amelyet Frankfurtban írtak valahol, annak szó szerinti beidézése nem pipálja ki azt a problémát, hogy a Nemzeti Bank független lett attól, hogy újból deklarálja a törvény egy másik mondatában, hogy független. Világos garanciális rendszerre van szükség, alkotmányos garanciális rendszerre, amelyről az alkotmányügyi bizottság is szólt, illetve Salamon László képviselő úr szólt erről. Ez tehát nem oldja meg ezt a problémát, hanem csak felhívja rá a figyelmet, hogy itt valami nagyon nagy baj van, s egy felszíni megoldást javasol, és persze majd vissza lehet írni a pénzügyminiszter úrnak Frankfurtba, hogy ezt a mondatot, amit ti írtatok, beletettük a törvénybe, minden rendben van. Kérem szépen, ettől nem lesz rendben ez a rendelkezés, hiszen az alapvető kérdéskör továbbra is az, hogy hogyan sérti egy önálló gazdasági centrumnak az alkotmányban is rögzített feladatait, amely a magyar forint árstabilitását szolgálja. És ez az a kérdés, ami nincs rendezve.

S még egyszer megkérdezném, mert nem kaptunk rá választ, hogy melyik két módosító javaslat között (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) van koherenciazavar, amelyik ezt a mondatot kijavítja.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra Salamon Lászlónak, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőjének adom meg a szót.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Domokos László nagyon sok... - lényegében elmondta, amit én mondani szerettem volna (Derültség az MSZP soraiban.), de engedjék meg, hogy a dolog lényegét még egyszer kiragadjam és aláhúzzam.

Kérem, az Európai Központi Bank nem módosító javaslatot terjesztett elő ehhez a törvényhez, ők ezt nyilván nem is akarták; nagy baj is lenne, hogyha egy nemzetközi külföldi bank a magyar törvényalkotásban módosító javaslatot terjeszthetne elő. Nem, ők elvárást fogalmaztak meg, hogy mi az, ami megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek egy európai jogállam berendezkedésében a jegybank szerepét illetik. Arról van szó, hogy eleget tettünk-e ennek az elvárásnak, eleget teszünk-e ennek a követelménynek azáltal, hogy az őáltaluk megfogalmazott követelményt betesszük a törvénybe vagy sem.

Hát, pótcselekvés az, amit önök tesznek; ez a megoldás semmiben sem tesz eleget annak az elvárásnak, amit az Európai Központi Bank képviselői a Magyar Nemzeti Bank felé jeleztek. (Taps az ellenzék soraiból.)

Felszólalások:   188-195   201-261   261      Ülésnap adatai