Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, a napirendi ajánlás szerint tízperces időkeretben. Megadom a szót Zsikla Győző képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt.

ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy hallottuk már az előzőekben is, e törvényjavaslat benyújtását az európai uniós csatlakozással összefüggő kötelezettségeink tették időszerűvé és elengedhetetlenné.

A csatlakozási tárgyalásokon az álláspontunk megalapozásához szükséges az ültetvényekre vonatkozó pontos nyilvántartás. A nyilvántartás törvényben megfogalmazott végrehajtása után EU-konform információkkal fog rendelkezni a magyar mezőgazdaság az ágazat e területén. A 2000-ben végrehajtott általános mezőgazdasági összeírás is tartalmaz már az ültetvényekre vonatkozó adatokat, és az ellenség is, vagyis az ellenzék is erre hivatkozva (Dr. Kis Zoltán: Sajnos, az.) kritizálta meg a javaslatot - mert ellenségesen viselkednek, ezért volt az elszólás (Dr. Kis Zoltán: Ja.) -, tehát a szakmai javaslatokat is politikai okokból támadják. A részletes adatfelmérés ezért most 2000. május 31-ei eszmei időponttal történik majd, amennyiben elfogadjuk a törvényjavaslatot. Mivel a kérdések személyi és gazdasági adatokat is érintenek, ezért ezen jogszabályt csak törvényi formában lehet előírni, és a szaktárca egyeztette az adatvédelmi országgyűlési biztossal is, ezt az FKGP frakciója nagyon fontosnak tartja.

A KSH-nak az EU-konform ültetvényi nyilvántartást a későbbiek során folyamatosan kell majd működtetni. Az ültetvény-összeírás alsó határa a gyümölcsösnél 1500 négyzetméter, a szőlőnél pedig 500 négyzetméter lesz. A bortörvény legutóbbi módosítása az árutermelő szőlő ültetvényét 1500 négyzetmétertől veszi figyelembe csak. Magyarországon viszont nagyon sok kisparcellán is művelnek szőlőt, ezért akár több tízezer hektárral is csökkenhetne Magyarország EU-csatlakozási tárgyalásain figyelembe vett szőlőtermő terület, ha nem 500 négyzetmétertől írnánk össze a területeket.

Ezen törvényjavaslat azért, hogy a különböző jogszabályok itt összhangba kerüljenek, ebben a kérdésben módosítja a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló '97. évi CXXI. törvényt is. De meg kell említenem, hogy véleményünk szerint a javaslat ezen része egy kis pontosításra szorul, mert a házikertszőlő meghatározása: az egy személy használatában lévő szőlőterületben határozza meg. Ugyanakkor, mint ahogy említettem, tudjuk, hogy akár örökség, vagy akár a bor jövedéki szabályozása miatt sok parcella széttagolt, vagyis több tulajdonos birtokában van. Ha azt akarjuk, hogy ezek a területek se vesszenek el az Európai Unió számára készített nyilvántartásokból, akkor célszerű, ha a területre koncentrálunk, és azt mondjuk, hogy 500 négyzetmétert meghaladó szőlőültetvényt árutermelő ültetvénynek tekintünk, függetlenül attól, hogy a használó vagy a tulajdonosok száma mennyi. Az FKGP frakciója nevében ezért az ez irányú pontosító módosító javaslatot elkészítettem és beterjesztettem a törvényhez.

Elhangzott itt az előzőekben, hogy a gazdákat egy újabb zaklatás éri. Nos, a gazdák valóban nagyon érzékenyek az adminisztrációra, de megértik a szükséges és elengedhetetlen adminisztrációt, csak a felesleges adminisztrációt nem szeretik. Sajnos, az elmúlt évek során előfordult, hogy olyan adminisztrációra kényszerítették a gazdákat, amire a képesítésük nem felelt meg, könyvelőt pedig a jövedelmükből nem tudnak foglalkoztatni. Ezért én azt mondom, hogy ez a törvényjavaslat példamutató ebben a tekintetben, hiszen nem a gazdákra hárítja az adminisztráció jelentős részét, hanem külön kiképez kérdezőbiztosokat, akik kimennek a gazdákhoz és segítenek a kérdések formájában is a területeiknek a számbavételével. Én azt hiszem, ha az elmúlt kormányciklusban is hasonlóképpen lettek volna kíváncsiak a termelés adataira, akkor nem lett volna fölháborodás a gazdák részéről, és azt egyenesen visszautasítom, hogy a gazdák azért nem szívesen adminisztrálnak, mert el szeretnék titkolni a jövedelmüket, az MSZP ez irányú rosszindulatú feltételezését a gazdák nevében kénytelen vagyok visszautasítani.

A törvényjavaslat beterjesztését indokolja még, hogy a szőlő- és a gyümölcsösültetvények pontos adatai elősegítik a szaktárca részére az ágazattal kapcsolatos szabályozók kialakítását is. A bor nemrégiben bevezetett jövedéki szabályozása kapcsán pedig a VPOP ellenőrzése is hatékonyabbá válhat, ha a szőlőterületek nyilvántartásáról egy újabb, a különböző szervezetekkel egyeztetett adatbázis jön majd létre.

Az Európai Unió gyakorlatában a mezőgazdasági termelők gazdasági tevékenységükről évente teljeskörűen, az adórendszerhez hasonlóan önbevallással is adatot adnak. A bevallásokat igen nagy arányban, 35-40 százalékos mértékben ellenőrzik, ennek oka az, hogy a termelők az agrártámogatásokat ezen bevallások alapján automatikusan kapják, tehát normatív támogatások formájában. Meg kell említeni, hogy a mostani kormány és agrárvezetés is bevezette a földalapú normatív támogatásoknál az Európai Unió gyakorlatának megfelelő normatív támogatásokat. Szükséges annak átgondolása, hogy az Európai Unió gyakorlatának átvételével Magyarországon is kialakuljon az átfogó ágazati információs rendszer és ellenőrzés, mely mérhetővé, kezelhetővé teszi mind az ágazati szereplőket, mind azok gazdasági tevékenységét.

A mezőgazdasági gazdálkodók sok esetben sokallhatják valóban az adminisztrációt, a különböző adatszolgáltatási kötelezettségeket, de ha a jövőben nemcsak az adminisztráció szintje, hanem a támogatások szintje is közelíteni fog a fejlett uniós országok támogatási nagyságához, akkor úgy gondolom, megértik, hogy miért van erre szükség, és megbékülnek az adminisztrációval.

Felmerült még itt, hogy mibe kerül ez az összeírás, hogy lehetne a költségvetésben esetleg más fontos területre is költeni ezt a pénzt. Én azért fölteszem az MSZP-s képviselőknek a kérdést, hogy mibe kerülne az, ha az uniós elvárásokat nem teljesítenénk, és olyan feltételekkel csatlakoznánk az Európai Unióhoz, ami az ágazatnak évtizedekre a lehetőségeit visszavetné. Azt hiszem, aki felelősséggel gondolkozik ebben a kérdésben, az tudja erre a választ.

(9.50)

A magasabb agrártámogatásokban bízva és ennek reményében a Független Kisgazdapárt frakciója támogatja a szőlő- és gyümölcsösültetvények összeírásáról szóló törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az FKGP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Csatári József képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt.

CSATÁRI JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Tóth Imre MSZP-s ellenzéki képviselő felszólalására kívánok reagálni, mert nagyon felháborított a produkciója. Ő ugyanis azt emlegette újólag, hogy a polgári kormány már megint pazarló magatartást folytat, szórja a pénzt az ablakon, vagyis nincs szükség erre az összeírásra, meg hogy ez mennyibe kerül, mennyire rossz hatékonyságú, a gazdák ellen van és nem a gazdákért.

Úgy gondolom, hogy Farkas Imre képviselőtársam rendkívül felelőtlen és nem ért a mezőgazdasághoz, ha ezeket a kijelentéseket így elmondta. Én igazából nem is a bent ülők miatt aggódom, hanem a rádióhallgatók és a tévénézők miatt, mert rossz hatást kelt ez a megnyilvánulás. Erre az összeírásra igenis szükség van a tervezhetőség és a kiszámíthatóság miatt, és ha még azt is hozzávesszük, hogy EU-elvárás is ennek az adatnak a pontos közlése, akkor igen fontos.

Nagyon nagyra becsülendő az a tény, hogy a felméréssel egy időben megtörténik a különböző feldolgozóüzemek, hűtőtárolók és egyebek kapacitásának a felmérése. Ez különösen azért nagyon fontos, mert a későbbiek folyamán a pályázatoknál, a támogatások kialakításánál nem mindegy, hogy a szűkös agrárköltségvetésből mekkora összegek kerülnek ezekre a területekre. Úgy gondolom, nagyon nagyra értékelendő, hogy ez a törvényjavaslat el fog készülni, ez az agrárium érdekét szolgálja és nem a felesleges zaklatást. Ezt mindenképpen a gazdákért van és azért, hogy az agrárvilág különböző pozitív hatásokat érjen el.

Tehát Tóth Imre képviselő úr nyilatkozatát nem tudom elfogadni.

ELNÖK: Farkas!

CSATÁRI JÓZSEF (FKGP): Jó, bocsánat, Farkas Imre. Még egyszer mondom, majd Farkas Imre ellenzéki képviselőtársam is át fogja értékelni, valamint a pártja is, a területe is ezt a hozzáállást.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Farkas Imréről volt szó, csak azért mondom, mert Tóth Imre képviselő van máshol is. De nyilván mindenki értette, hogy Farkas Imre képviselő úrról volt szó.

Két percre megadom a szót Ivanics István képviselő úrnak, Fidesz.

IVANICS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Zsikla Győző előadásához szeretnék kapcsolódni, és csak egy hangsúlyban szeretném módosítani az okfejtését, amelyben ő az EU-csatlakozáshoz kapcsolja ennek az összeírásnak a szükségességét. Szeretném a rádióhallgatók és a tévénézők előtt is kihangsúlyozni, hogy ez a saját érdekünk, hiszen a piacszabályozás elemi követelménye a saját termőterület mennyiségi és minőségi ismerete. Enélkül nem képzelhető el, hogy saját magunk is tudjunk gazdálkodni úgy, mint az agrártámogatási alapokkal, az ültetvényfejlesztéssel.

Úgy érzem, hogy ezt az összeírást - s itt szeretnék visszautalni Farkas Imre képviselőtársam hozzászólására is - nem lehet összemérni a korábbi statisztikai összeírásokkal, amelyek célcsoportja egészen más volt, egészen más megközelítésből, más indokok alapján mérte fel az ország helyzetét, és nem is volt ilyen teljes körű. Hangsúlyozom - miniszter úr is és több előadó is hivatkozott rá -, hogy negyven évvel ezelőtt volt hasonló összeírás, de az sem volt ilyen széles körű. Ilyen széles körű összeírás valójában csak a harmincas években volt, amikor szinte minden gyümölcsfát összeírtak azért, hogy az ország felelősen tudjon bánni a kistermelőkkel.

Van egy nagyon különleges követelmény, amely lehet, hogy most is indokolná, hogy egészen kis méretig menjünk vissza, hiszen a biogazdálkodás várható felfutása is szükségessé tenné, hogy szinte gyümölcsfakataszterig ismerjük fajtaösszetétel és mennyiség szempontjából az ország vagyonát.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Szintén két percre megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, MSZP.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Ház! Csatári József úr felszólalására szeretnék reagálni. Örülök, hogy Csatári úr ennyit fejlődött, mert másfél héttel ezelőtt a mezőgazdasági bizottság ülésén az alábbiakat mondta: "Elnök Úr! Tisztelt jelen lévő Képviselőtársaim! Volt már egy ilyen felmérés ezelőtt hat-hét évvel egyéb mezőgazdasági termékek vonatkozásában, és rendkívül nagy öngólt rúgott a magyar állam, amikor olyan kereskedelmi tevékenységeket nem vallott be, ami volt, tehát a keleti és nyugati üzletkapcsolatokat. Nem tudom, hogy kinek jó ez, nekünk mennyire jó, hogy a 134 ezer hektár szőlőterület beáll 80-90 ezer hektárra, ugyanis ez kvótakötelezett. Nem tudom, ezelőtt a spanyolok hogyan oldották meg az önbevallásukat, mert jó volna tanulmányozni, mielőtt kihozunk egy olyan számot, amit esetleg kihozhatunk. Elég sok kérdőjel van bennem, hogy mire jó ez az egész felmérés, hiszen most is van egy kimutatott mennyiség szőlő-gyümölcs vonatkozásában."

Kedves Képviselőtársaim! Amikor Csatári úr megpróbál a szocialistákra kenni olyat, amit nem mondtak, és olyan dolgokat is nekünk tulajdonít, amit esetleg ő csak gondol, akkor kérem, hogy gondoljon vissza másfél héttel ezelőtti gondolatmenetére, aggályaira - mert ő is aggályoskodott, noha utána megszavazta ezt a törvényt -, és azt mondom, hogy ne próbáljunk belevinni politikát, ahogy azt nagyon helyesen Zsikla úr is elmondta a mondanivalójában, noha ezzel ő is politikát vitt be az egészbe, hanem beszéljünk a tárgyszerűségéről, és próbáljuk úgy megcsinálni ezt az összeírást, hogy egyetlenegy négyzetméter se veszhessen el a magyar termelőktől, mert ez tényleg a magyar termelők jövőjét fogja behatárolni.

Köszönöm.

ELNÖK: Két percre megadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak, MSZP.

FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Nagyon sajnálom, hogy Zsikla képviselő úr a vezérszónoklatában egy előre megírt beszéd alapján olyat mondott, ami ellenzéki oldalról nem hangzott el. Ennyire azért figyelni kellett volna a kisebbségi véleményeket! Ketten mondtunk kisebbségi véleményt, de olyat nem mondtunk, hogy a gazdák el akarnak titkolni valamit. Szó sem volt erről! Ha ezt megfigyelte volna, kihúzta volna a beszédéből ezt a mondatot.

Azt viszont most már határozottan merem mondani, kihangsúlyozva is, hogy a gazdák azt viszont bizonyára tényleg nem szeretik, ha egy-két év elteltével negyedik-ötödik alkalommal kutakodnak majd náluk. Ezt nem szeretik. És ne tessék már nekem azt mondani, hogy majd örülnek az olyan számbavételnek, ahol nem hisznek el nekik dolgokat, hanem odamennek és mennek szőlőtőkéről szőlőtőkére nézegetni.

Az szimpatikus valakinek, ha nem hisznek neki, hanem kimennek és majd ott bogarásznak? Nem hiszem, hogy szimpatikus lesz az embereknek, ha ennyire nem bíznak meg bennük.

Csatári képviselő úr észrevételemre tett megjegyzésére reagálva azt tudom mondani, hogy nem érzem magam felelőtlennek, tényeket mondtam, és ezek akkor is tények, ha az a kormányzati oldalon tetszik valakinek vagy nem tetszik. Igenis meggyőződésünk, hogy olyan általános mezőgazdasági összeírást kellett volna végezni, amelyik - ha tudták előre, mert akik ezt előkészítették, nyilván tudták, hogy a szőlőt és a gyümölcsöst negyven éve nem írták össze, és hogy az EU mindezt megköveteli - e tekintetben lehetett volna alaposabb is. Vagy mi értelme van ennek a statisztikai összeírásnak, ha nem volt jó a szőlőnél, nem lesz jó az állatállománynál, nem lesz jó a gazdálkodási épületeknél és egyebeknél? Akkor ez egy teljesen felesleges munka volt.

ELNÖK: Két percre megadom a szót Borkó Károly képviselő úrnak, Fidesz.

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engem is Farkas Imre képviselő úr hozzászólása inspirált arra, hogy szót kérjek. Ő azt mondta, hogy a mostani összeírás a gazdák újabb zaklatását fogja jelenteni. Ezt mindenképpen vissza kell utasítanunk! Hivatkoznék arra, ami a bizottsági ülésen is elhangzott a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa vonatkozásában. Ez a szervezet a tisztességes bortermelőket egyesíti, és reményeink szerint az elkövetkezendőkben tovább fog bővülni; 137 500 regisztrált taggal rendelkezik.

Azt gondolom, a gazdáknak maguknak is megvan az igényük arra, hogy tisztában legyen saját magukkal és olyan módon is védjék az érdekeiket, hogy tisztában legyenek azzal, hogy ebben az országban milyen mennyiségű szőlő- és gyümölcsültetvény van, hogy azon milyen termésmennyiségek, milyen fajták vannak éppen forgalomban, termesztés alatt, hiszen ez teremti meg a lehetőséget számukra is, hogy a támogatási rendszeren, az értékesítési hálózatokon keresztül a portékájukat normális körülmények között piacra tudják vinni. Ez teremti meg a lehetőséget arra, hogy ne lehessen ebben az országban millió liter számra hamisított bort forgalomba hozni.

(10.00)

Hiszen ha a termőalapok nincsenek meg, ezeket a borokat nem is lehet elővarázsolni, illetve csak csinálni lehet, ezek tőkét nyilvánvalóan soha az életben nem láttak.

Tehát azt gondolom, hogy ennek az összeírásnak igenis van létjogosultsága, a jóravaló termelők - márpedig a magyar gazdálkodókat ilyennek gondolom, akik a jövőt is szem előtt tartják, nem csak a jelen pillanatot - mindenképpen átlátják azt, hogy ennek az összeírásnak értelme van, és leginkább a saját érdekeiket szolgálják azzal, ha az összeíráskor valós adatokat, valós tényeket közölnek a biztosokkal.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Csatári József képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt.

CSATÁRI JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Karakas János képviselőtársam monológjára kívánok reagálni. Tudvalevő, hogy MSZP-s képviselőtársának, Farkas Imrének mindjárt a segítségére sietett; ez így helyes is, ők "testvérek". Az viszont nem helyes, hogy engem próbál ellentmondásba keverni, hogy mit mondtam el a mezőgazdasági bizottság ülésén, és mit mondok el most. A mezőgazdasági bizottsági ülésen is elmondtam azt, hogy nagyon-nagyon fontos, hogy ezt jól hajtsuk végre, és tanuljunk más hibájából, hiszen már másutt, más országokban is történtek összeírások, sőt Magyarországon is volt rossz próbálkozás, aminek tényleg negatív következményei voltak.

A mostani elgondolást jónak tartom. Azért tartom jónak - ahogy az előző felszólalásomban is elmondtam -, mert hatékony. Ezt bizonyítja, hogy a mezőgazdasági bizottságban mint alelnök megszavaztam a törvényjavaslat elképzeléseit, míg önök nem szavazták meg; tehát ez a tiszta valóság.

Köszönöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percre megadom a szót Zsikla Győző képviselő úrnak.

ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Karakas úr Csatári képviselőtársamat bíráló megjegyzéséhez annyit én is hadd tegyek hozzá, hogy Csatári képviselőtársam valóban arra utalt, hogy nem mindegy, hogyan hajtjuk végre ezt a mezőgazdasági összeírást, nem a szükségességét vitatta a mezőgazdasági bizottság ülésén. Arra gondolok, hogy nem mindegy, hogy 500 négyzetmétertől vesszük figyelembe az összeírandó területet, vagy 1500 négyzetmétertől. Erre egyébként az előterjesztő is gondolt, és korrigálta a jogszabályi dolgokat, amik ehhez szükségesek.

Ha az MSZP-ben is lennének szőlőtermesztéshez értő képviselők, akkor ők is észrevették volna azt, hogy ugyanúgy befolyásolja az összeírás eredményét, anélkül, hogy csalásról vagy megtévesztésről beszélnénk, ha egy tulajdonoshoz kötjük az 500 négyzetmétert, vagy azt mondjuk, mindegy, hány tulajdonosról van szó egy szőlőterületnél, tehát az 500 négyzetméterhez, a területhez kössük az összeírás mértékét.

Mi azt mondjuk, hogy a területhez kössük az összeírás mértékét, hiszen ha egy 800 négyzetméteres területnek két tulajdonosa van, és a tulajdonost vesszük figyelembe, akkor 400 méter esetén, ha fele-fele arányban tulajdonosok, már kiesnének az összeírás alól, de ha a területet vesszük figyelembe, akkor a 800 négyzetméter már belekerül. Ez országosan akár több ezer hektárral is növelheti az eredményt, és nem csaltunk, mert a valóságot hozzuk ki a nyilvántartásban. Ezzel igenis a magyar szőlőtermesztést évtizedekre, az európai uniós csatlakozás utáni állapotokra is nagymértékben befolyásoljuk - itt a kvótákra gondolok. Tehát ilyen szempontokat említett Csatári képviselőtársam, és én is azt kérem, hogy szakmailag próbáljuk ezen szempontok alapján minél jobbá tenni a törvényjavaslatot, ne pedig egymás fölszólalásait kiforgatni.

Köszönöm szépen. (Taps az FKGP és a Fidesz padsoraiban.)

ELNÖK: Egy ellenzéki jelzésre annyit kérek a képviselőktől, hogy mivel több tízperces felszólaló van, meg nagyon sok kétperces van még most is, és a bizottsági vélemények elhangoztak, a később felszólaló képviselők ne a bizottságban elhangzott eseményeket ismertessék - mert erre megvolt már a lehetőség -, hanem mindenki inkább a mondandóját mondja el normál felszólalás keretében.

Megadom a szót két percre Vincze László képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. Az elnöklést átadom az elnök úrnak. Köszönöm szépen. (Taps.)

(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)

VINCZE LÁSZLÓ (FKGP): Köszönöm a szót. Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! A területfejlesztési bizottság példaértékű döntésében bízom, és abban is, hogy az ellenzéki képviselő urak, hölgyek meg fogják változtatni a parlamenti véleményüket, és teljeskörűen meg fogják ezt a javaslatot szavazni, hiszen ilyen konszenzus született a területfejlesztési bizottságban. Elnézést, hogy erre visszautalok.

Egy picit békésebb dolgokra visszaevezve és szakmailag megközelítve ezt a helyzetet, fölhívom a kérdezőbiztosok figyelmét, hogy jó lenne, ha egy kicsit a végrehajtásra összpontosítanánk, hiszen vannak olyan vegyes ültetvények, szőlők és gyümölcsösök, ahol nagyon nehéz eldönteni, hogy az igazából gyümölcsösnek vagy szőlőnek minősíthető, tehát annak függvényeként, hogy több ott a gyümölcsfa, vagy pedig az úgynevezett gyalogszőlő-állománya több. Ennek eldöntése végett is nem hiszem, hogy kutakodásnak minősül az, amikor a kérdezőbiztosok kimennek a helyszínre, hiszen ezt csupán ott lehet megállapítani, és ebben egységesnek kell lennie a megítélésnek.

Ugyanakkor még egy nagyon jó dolgot találok ebben a rendelkezésben, nevezetesen azt, hogy ki fog derülni, hogy vannak bizony elhagyott, gazos területek, melyek gyümölcsösként vagy szőlőként kerültek nyilvántartásba a bemondás alapján, a helyszínen viszont ez ki fog derülni. Tessék elhinni, hogy a jó gazdáknak ez nemhogy maceratúrát jelent, hanem megnyugvást, hogy valamilyen módon ezek a gazos területek helyre fognak kerülni, és esetleg majd bekapcsolhatók lesznek egy összevonás alapján a már most is nagy lehetőséget kínáló ültetvényfejlesztésekbe és telepítési lehetőségekbe, amiket nagyon meg kellene gyorsítani, fokozni kellene, hiszen az EU-csatlakozás is és a saját nemzeti érdekünk, a vidék fejlesztése is ezt kívánja.

Köszönöm a türelmet és a szót. (Taps az FKGP és a Fidesz padsoraiban.)

ELNÖK: További kétperces hozzászólások következnek, szám szerint négy. Farkas Imre képviselő urat illeti a szó, Magyar Szocialista Párt.

FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Zsikla képviselőtársamat arra kérem, alaposabban tanulmányozza majd át az előterjesztést, mert hosszan ecsetelte, mekkora jelentősége van annak, hogy nem tudják szétírni a területeket az emberek, és akkor hogy esnek vagy hogy nem esnek az 500 négyzetméter alá.

A gazdasági bizottságban megkérdeztük az előterjesztőt ezzel kapcsolatban. Azt mondta, hogy az 500 négyzetméter alatti területeket is fel fogják mérni, tehát ez az okfejtés, amit elmondott, itt abszolút nem helytálló. Azt hiszem, a bizottsági beszédemben is elmondtam, hogy azt mondta az előterjesztő ott a kérdésre, hogy a 500 négyzetméter alatti felmérés viszont az általános mezőgazdasági összeírás adataiból fog majd kijönni. Tehát érdekes, hogy felmérik 500-tól 1500-ig, ami a jövedéki törvénnyel nincs összhangban - ez rendben van -, de az 500 alattiakat is beszámítják, ott viszont már jó lesz az általános mezőgazdasági összeírás. Szóval azért valami nem stimmel ezen a téren.

Két kormánypárti képviselő, Borkó Károly és Vincze képviselőtársam is szólt arról, hogy mi lett a felmérés tapasztalata. Megmondom őszintén, én tartok attól - és ez már tartalmi kérdés -, hogy itt kellemetlen tapasztalatok lesznek. Nemcsak az fog kijönni az EU számára, hogy itt kedvezőbb a helyzet, és nagyobb a szőlőterületünk, hanem az is ki fog derülni, hogy a szőlőterületek jelentős része nincs megművelve, ki vannak pusztulva a gyümölcsfák. Nem tudom, mi lesz ennek a következménye, hogy majd az emberek ezek után bőszen telepíteni kezdenek-e, vagy pedig el kell gondolkozni a miniszter úrnak és sok mindenki másnak, hogy mit valljanak be az EU számára: maradjon-e az, ami a nyilvántartásokban van, tehát a földhivatali nyilvántartásban, vagy meg kell mondani, hogy csináltunk egy pontos felmérést, de az tényleg nem jó, mert ott már nincs szőlő.

ELNÖK: Megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Tisztelt kisgazda Képviselőtársaim! Tisztelt Vincze Úr! Többről vitatkozunk, mint magáról a törvényről. Igaza van abban, amit az összeírásról mondott, a tisztes termelőknek az az érdekük, hogy a valós terület kerüljön nyilvántartásba. Ha politikusként gondolkodom, akkor azt mondom, Magyarország érdeke az, hogy minden olyan szőlőterület kerüljön felmérésre, amely jelenleg még művelhető és elismertethető az EU-ban.

(10.10)

Csatári József meg fog rám haragudni, de megint csak őt citálom, amikor elmondja - és ennél jobban én sem tudnám elmondani - hozzászólásának második részében, ugyancsak a bizottsági ülésen, hogy "Elnézést, nem vitatkozásképpen mondom, de nagyon sok olyan idősebb szőlőültetvény van, amely ott van azon a határon, hogy vagy meg kell szüntetni, vagy újat kell telepíteni helyette. Az a kérdés, hogy melyiket vesszük valós ültetvénynek. Újból csak a már megtörtént eseményekre hivatkozom: olyan területek is beírásra kerültek annak idején Spanyolországban, ahol 6 fa volt 1 hektáron, és ültetvénynek lettek nyilvántartva. Tudjuk, hogy a későbbiekben nagyon nehéz lesz kvótát növelni - száz százalékig igaza van -, ha nem áll megfelelő mennyiség rendelkezésre, és ez a visszájára fog fordulni. Csak azért hívtam föl rá a figyelmet. Meg kellene nézni, melyik ültetvény számít még szőlőültetvénynek a jelenlegi gazdálkodási helyzetben, mert ilyen nyomott árak mellett, borhamisítás mellett elég sok ültetvény ebek harmincadjára jut. Ezen el lehet gondolkodni."

Tényleg! Ezen el lehet gondolkodni, tisztelt képviselőtársaim. El kell hogy gondolkodjunk, mert ismételten csak azt szeretném mondani, hogy nem csak a törvényről vitatkozunk most. A későbbiek során figyelmébe ajánlom miniszter úrnak, hogy tényleg keresni kellene a megoldást, hogy ezen ültetvényekkel lehet vagy szabad-e foglalkoznunk és milyen formában, mert ezekre lehet, hogy nagyon nagy szükségünk lesz a kvóta szempontjából.

Köszönöm.

ELNÖK: Megadom a szót Zsikla Győző képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt.

ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Farkas Imre úr az előbb azt mondta, amit előtte Karakas úr Csatári képviselőtársamra próbált ráfogni, hogy szerintük azért nem is biztos, hogy szükség van erre az összeírásra, mert kiderül, hogy nincs annyi szőlőültetvény a valóságban, mert sok az elöregedett fa, és az Unió számára ez az adatbázis kevesebb lesz, mint a mostani adatbázis, és így ez a lehetőségeinket csökkenteni fogja. Én úgy gondolom, ismerve az Unió működését, hogy az Unió technikája mellett, a mai technika mellett már nem lehetséges titokban tartani az adatokat. Tehát pontosan le tudják ellenőrizni a műholdfelvételek segítségével, minden tőkét ki tudnak mutatni, és egyébként sem hiszem, hogy bárkinek, a termelőknek érdeke volna, hogy manipuláljunk hosszú távon az adatokkal. És mint mondtam, ez nem is lehetséges.

Az viszont igenis nagyon fontos - vitatkozva azzal, amit a képviselő úr mondott -, nem az, hogy mennyit írunk össze, hanem mi számít majd az összeírás értelmében házikertnek, amit csak önellátásra használnak, vagy mi számít árutermelő szőlőbirtoknak, ami a kvótákat befolyásolja. És ez igenis a törvényben benne van, tehát félrevezető, amit képviselő úr ezzel kapcsolatban mondott.

És az előző fölszólalásában azt vissza kell utasítanom, hogy előre leírt beszédben már arra hivatkoztam, amit ő később mondott. Nem hivatkozhattam arra, amit most itt, a plenáris ülésen elmondott a képviselő úr. Egyébként ránk nem jellemző, hogy a MOSZ szakértői írják a beszédeinket, mint a tisztelt MSZP-s képviselőknek. Én csak reagáltam arra, ami itt elhangzott, de mivel nincs már időm, a következő kétpercesben szeretném folytatni.

Köszönöm.

ELNÖK: Megadom a szót Kis Zoltán képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége.

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Két megjegyzésem lenne, az egyik Vincze képviselő úrhoz. A területfejlesztési bizottságban nem volt konszenzus a vonatkozásban, hogy ezt a törvényt el fogják fogadni, mindössze abban, hogy az előterjesztés alkalmas az általános vitára. Ezt mondta el a bizottsági előadó is, tehát szíveskedjen pontosan idézni, ha már nem annak a bizottságnak a tagja. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy ellenvéleményt még megfogalmazzanak, mint ahogy azt a bizottságban meg is tették.

A másik Zsikla Győző úr korábbi okfejtésére, miszerint a törvényből nem világos, mi az, hogy árutermelő terület, mi az, hogy házikert. Világos, egyértelmű; nem akarom védeni a törvényt, de e vonatkozásban abszolút eligazít. A 2. § a) pontja: szőlőültetvény minden 500 négyzetmétert meghaladó, egybefüggő terület, függetlenül attól, hogy annak hány tulajdonosa van. Ha továbblapoz - mert a végét is el kell olvasni a törvénynek, nemcsak az elejét -, a 6. § 1. pontjában azt mondja: a házikerti szőlő az 500 négyzetmétert meg nem haladó, egy személy tulajdonában vagy használatában lévő terület. Tehát az ön módosítója fölösleges, nem szükséges, a törvény e vonatkozásban jó.

Hogy miben van kifogásom, azt majd ha az idő engedi, és a kétpercesek véget érnek, akkor a vezérszónoklatomban leszek szíves elmondani. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót Borkó Károly képviselő úrnak, Fidesz-Magyar Polgári Párt.

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy ez alapvetően egy szakmai törvény. Következésképpen a politikai felhangoktól meg kellene tisztítani. Ebből adódóan ez a törvény mindenképpen fontos. Fontos tudni, és elsősorban nem az uniós csatlakozás miatt, hanem saját magunk miatt, hogy mennyi a szőlő- és gyümölcsültetvény ebben az országban, milyen a fajtaösszetétele, milyen az állapota, hogyan, mi módon használják, hogyan kezelik. És amikor ezeket az adatokat tisztán látjuk és tudjuk, és ha ezek az adatok valóban kedvezőtlenebbek, tehát nincs annyi jó karban lévő szőlő- és gyümölcsültetvény, mint amennyire gondolunk, akkor minden erőforrásunkat arra kell fordítani, hogy új, modern, az Európai Unióban, szerte a világban versenyképes ültetvényeket hozzunk létre. Azoknak a gazdálkodóknak, akik valóban szőlő- és gyümölcstermesztéssel óhajtanak foglalkozni, ezt főhivatásszerűen akarják csinálni, ebből gondolják megélhetésüket biztosítani, eltartani a családjukat, ezeknek az embereknek nyújtsunk támogatást. Adjunk pénzt arra, hogy valóban versenyképes ültetvényeket tudjanak létrehozni. Adjunk lehetőséget arra, hogy azon a helyen tudjanak boldogulni, ahová születtek, ahol most éppen élnek.

Tehát azt gondolom, hogy ez a törvény nagyon fontos, nagyon hasznos, a politikai felhangoktól meg kell tisztítani, és amikor tisztán látunk, annak érdekében, hogy ebben az országban 200-300 ezer ember, család boldogulni tudjon, a mezőgazdaságból meg tudjon élni, ahhoz tegyük félre a politikai felhangokat, és koncentráljunk a problémára magára, és igyekezzünk lehetőséget teremteni ezeknek az embereknek a jobb megélhetéshez. Ez a lényege szerintem ennek a törvénytervezetnek, mert ennek alapján tudunk elindulni a jövő irányába.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót Zsikla Győző képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt.

ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kis Zoltán úrnak: valóban ez a törvény - és én ezt mondtam - már jól kezeli azt, hogy mi az árutermelő és mi a háztáji, de ha megnézi a 6. §-t, ahol a bortörvényt módosítja, abban egy személyhez köti az 500 négyzetmétert. Az én módosításom arra irányul, hogy én is jobbnak tartom a területhez kötni, mint ahogy ebben a törvényben is ezt tesszük, és a két törvény legyen összhangban, hogy az egyik törvényben ne így legyen megfogalmazva, a másikban ne úgy. Ezért abban is módosítom, hogy ne egy személyhez, hanem a területhez, az 500 négyzetméterhez kössük a háztáji szőlő fogalmát.

Még Farkas Imre régebbi fölszólalásához röviden annyit szeretnék hozzátenni: a gazdák nem szeretnek adminisztrálni. Ebben van valami, tehát valóban nem adminisztrátorok a gazdák. Ezzel egyetértünk, és ezt figyelembe kell venni. Én arra utaltam, hogy ez a törvény figyelembe veszi, mert a kiképzett kérdezőbiztosok fognak elmenni, és segítenek a gazdáknak a pontos adatok összeírásánál. Ezt nem fogják akkora zaklatásnak venni a gazdák, mint régebben vették, mondjuk '97-ben, amikor az akkori adó- és tb-törvényekkel kapcsolatban adminisztrátornak nevezték ki a gazdákat, és nagyon bonyolult adminisztrációt próbáltak rájuk terhelni.

Én erre hivatkoztam képviselő úr, hogy régebben, néhány évvel ezelőtt, pontosan '97-ben volt ez, amit önök hoztak szabályozást, hogy nem vették figyelembe, hogy nem adminisztrátorok a gazdák. És igenis gyanúsítgatták - emlékezhetünk - a televízióban az MSZP vezető politikusai, hogy biztos azért nem akarnak könyvelni, mert el akarják csalni. Horn Gyula akkori miniszterelnök kijelentette azon a fórumon, amelyen Karakas úr mellette ült, valahol Erzsébeten, hogy nem fizetnek közterheket, így is csak egynegyed részét fizetik, mint a bérből és fizetésből élők, ami természetesen nem volt igaz, hiszen a tb-szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak, és sértegette a gazdákat. Erre utaltam a fölszólalásomban.

Köszönöm szépen. Videofelvételen megvan, Karakas úrnak megmutatom, ha nem hiszi el. A tévéhíradó bejátszotta. Köszönöm szépen a figyelmet.

(10.20)

ELNÖK: Megadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak. (Karakas János: Már engem is figyeltek! Akkor már vagyok valaki.)

FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Az előbb nem akartam azzal foglalkozni, hogy adminisztrátorok-e a gazdák vagy sem, és hogy '97-ben a kisgazdák és különösen Zsikla úr még úgy tekintették, hogy adminisztrátorok. Azt azért szeretném elmondani, hogy most, az azóta eltelt időszakban az önök esetében a gazdák ugyanúgy adminisztrátorok. Tartalmilag ezen a téren semmiféle enyhítés nem történt. Az őstermelői szabályokat illetően ennek a kormánynak az időszakában semmiféle kedvező változás nem történt. Sőt, ha megnézik, a mostani adótörvényekben önök még százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is fognak majd ezekkel az őstermelőkkel fizettetni. Egy rend nyilvántartást követelnek meg tőlük. Elmondtam, hogy regisztráltatni kell nekik dolgokat, a vám- és pénzügyőrséghez be kell jelenteni, és ez ügyben semmit nem jelent, hogy a kisgazda képviselők a népszerűségük javítása érdekében először az általuk megszavazott törvényeket különböző önálló indítványokkal próbálják kedvezőbbé tenni, egyéni érdemeiket hangoztatva. Akkor tessék már elgondolkozni, hogy az az egyetlenegy '97-es nyilvántartás, amely az őstermeléshez kapcsolódott, az volt-e a súlyosabb, vagy amit - ugyanazokat a szabályokat megtartva - azóta a gazdák nyakába akasztgatnak!

ELNÖK: Megadom a szót Zsikla Győző képviselő úrnak.

ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kénytelen vagyok erre reagálni. Farkas Imre képviselőtársam teljes képzetlenségéről adott tanúbizonyságot a mostani fölszólalásában. Először is azt mondják, hogy semmi nem történt azóta a gazdák segítésében, más hozzászólásaikban, másik vitában pedig bírálják az FVM-et, hogy miért vesz fel több falugazdászt, miért szaporítja ilyen mértékben a falugazdászok számát, akik segítik az őstermelőket. Tehát teljes ellentmondásban vannak saját magukkal is. Azt mondják: nem történt semmi kedvezmény a '97-ben kiharcolt úgymond kedvezményekhez képest. Most fogadta el az Országgyűlés, hogy az akkor 1,5 millió forint bruttó bevételi határ az őstermelőknél január 1-jétől 2 millió forintra fog felmenni. Tehát a kedvezményeket ettől vehetik észre. Ez most történt meg - teljesen nem igaz, amit a képviselő úr mond.

Az egészségügyi hozzájárulást az őstermelőknek nem kell fizetni, mert akkor mi az Alkotmánybírósághoz fordultunk, és az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem kell nekik fizetni. Most sem kell, azóta sem fizetni, tehát teljes zavar van a képviselőtársam hozzászólásában. Egyetlen pontja sem a valóságnak megfelelő, amit elmondott.

Köszönöm szépen. (Taps az FKGP soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak.

FARKAS IMRE (MSZP): Hogy a falugazdász-hálózat hogyan segíti az egyes gazdák adminisztrációs dolgait, ebbe most nem mennék bele, mert szerintem az adminisztrációs dolgait nem különösebben segíti. Lehet, hogy sok más szempontból kell segítséget adni és bizonyára ad is, de az adminisztráció tekintetében nem ad. Az pedig, hogy az értékhatárok változnak... - a nyilvántartási kötelezettség ettől függetlenül fennáll, legfeljebb adott értékhatáron belül nem olyan mértékű szankcionálás történik, mint amit, mondjuk, a korábbi törvények tartalmaznak. De azt azért most már nagyon határozottan szeretném kikérni, amit Zsikla képviselő úr mond. Nem nézte át az idei adótörvényeket! Hogy az önök romantikájában mi van, hogy mikor fordultak az Alkotmánybírósághoz meg mi történt, nem tudom, de hogy most önök megszavazták az adótörvényekben az őstermelőknél a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetését, ez ténykérdés. Tessék megnézni! (Dr. Kis Zoltán: Bizony! Ezt megszavaztátok! Kétszer annyit, mint '97-ben!)

ELNÖK: Megadom a szót Borkó Károly képviselő úrnak.

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Én egy olyan ügyrendi típusú javaslatot szeretnék tenni, hogy térjünk vissza a szőlő- és gyümölcsültetvények összeírásáról szóló törvényhez, hiszen a mezőgazdaság olyan ága-bogáig jutottunk lassan el, amely, azt gondolom, hogy nem tartozik a témánkhoz. Úgyhogy azt szeretném kérni a szocialista képviselőtársaimtól (Dr. Kis Zoltán: Is!), hogy térjünk vissza az eredeti témánkhoz, és adjunk lehetőséget Kis Zoltánnak, hogy kifejtse véleményét.

Köszönöm szépen. (Taps. - Dr. Kis Zoltán nevet, és kezét felemelve tapsol.)

ELNÖK: Mi tagadás, van alapja a képviselői felszólalásnak. Valóban én is szeretnék nyomatékosan felkérni mindenkit, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat általános vitája folyik most, és ilyen értelemben annak a rendelkezéseit, a rendelkezések indokoltságát, megalapozottságát lehet a Házszabály szerint vitatni. Úgyhogy valóban kérem, hogy ebben a keretben maradjon mindenki.

Most visszatérünk az írásban előre jelentkezők sorrendjéhez, miután a kétperces hozzászólók sora elfogyott. Ezért megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt; őt követi majd Font Sándor, a Magyar Demokrata Fórumtól.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Ismételten le akarom szögezni, hogy a Szocialista Párt minden országgyűlési képviselője egyetért Torgyán József azon kijelentésével, amikor azt mondja, hogy korszerű mezőgazdálkodás adatfeldolgozás nélkül, adatszolgáltatás nélkül nem lehetséges; nem lehetséges, különösen akkor, ha az EU tagjai kívánunk lenni. Nem szeretném, ha az előbbi kétpercesek vagy akár a mostani hozzászólásom kapcsán is, mondjuk, Torgyán úr, csatlakozva Kövér Lászlóhoz, azt a véleményt formálná, hogy a Szocialista Párt ezen vitában is valahol szeretné meggátolni, hogy az EU tagjai legyünk. Mindezt ezért mondottam.

De a kétpercesek során is elmondtam már, és most is hangsúlyozni szeretném, hogy ez a mostani törvényi előterjesztés túlmutat azon az egyszerű tényen, hogy föl akarjuk mérni a szőlő- és gyümölcsültetvények állagát, állapotát; meg akarunk győződni arról, hogy milyen ezeknek a termőképessége; meg akarunk győződni arról, hogy ezek feldolgozási, tárolási, egyéb lehetőségei - bezárva egészen a marketingig - milyenek. Túlmutat azért, mert az EU behatárolja a termőterület nagyságát különösen a szőlőnél, különösen az asztali boroknál, ami az Alföldet, a legnagyobb borvidékünket, a legnagyobb szőlőterületet különösen érinti. Ebből s különösen a korábbi helyzetből adódóan is vizsgálni kell a mai magyar mezőgazdasági termelők helyzetét, lelkiállapotát is, ezért is mondom, hogy túlmutató ez a törvényjavaslat.

Mire gondolok? Arra, hogy Magyarországon sajátos helyzetben van a paraszt - ki tudja már, hány évtized óta? -, aki mindig fél és félt az adózástól. Félt attól, hogy minden regisztráció, minden megkérdezés esetleg azért történhet, mert pénzt akarnak kivenni a zsebéből. Valahol - bár Zsikla úr nem ismeri el, de megítélésem szerint - annak idején a Metész-féle tüntetés egyik alapja is ez volt, amikor a politika erre megpróbált rásegíteni. Azt mondom, hogy valahol még talán igaza is van a mezőgazdasági termelőnek, hisz ha ő is igénybe akar venni szolgáltatást, akkor tőle is azt kérdezi az illető, hogy számlára kéri vagy számla nélkül. Tehát összességében ez az egész hozzáállása a mai magyar morált is igazából tükrözi.

Aztán van egy olyan gond is, hogy elég sok az idős mezőgazdasági termelő - ez a szőlőtermelőkre, gyümölcstermelőkre is vonatkozik -, aki igazából nem is tud mit kezdeni ezzel az egész adatszolgáltatással, nem tud mit kezdeni azzal, hogy mit jelent számára az EU-csatlakozás, mert igazából nem szólíttatott még meg. Olvas valamit az újságban, nézi a televízióban zajló vitákat, és még mindig nem tudja, hogy mit jelenthet számára az EU-csatlakozás.

A szőlő- és talán a gyümölcstermelésre is azért is igazak ezek a megfogalmazásaink, mert itt különösen sok a kis, elaprózott terület. Ezért tartom valahol jónak, ha hosszú távra előretekintünk pontosan azért, hogy ne legyen látványos területcsökkenés - mondjuk, ha az 500 négyzetméterre levisszük az alapigényünket. Igen ám, de mit látott és mit hall különösen szegény szőlőtermelő, de ugyanez vonatkozhat a gyümölcstermelőkre? Először nem akart hegyközségi tag lenni, ezért 1500 négyzetméter alá megpróbálta levinni a területet.

(10.30)

Később aztán jött az 500 négyzetméteres szigorítása az egésznek, ami már beszorította, de igazából, bár nagyon sokan bejelentkeztek, kedves Borkó úr, azért még nagyon sok szőlőtermelőnek be kellene jelentkeznie. Sajnos, nagyon sokan még nem látják, hogy ez az ő jövőjüket is szolgálná. Utána parázs viták során, a bortörvény keretében, ez a terület megint csak felemelkedett 1500 négyzetméterre. S aztán a jövedéki törvény is 1500 négyzetmétert hozott.

Miért is aprózódott el? Ez egy félelemből adódó elaprózódás. Azért aprózódott el a terület, uraim, mert volt egy kárpótlás, amelyik milliárdos kárt okozott a mezőgazdaságnak, az ültetvényekben különösen nagy kárt okozott. S különösen nagy kárt okozott azokon a történelmi borvidékeken, amelyeken bizony közel volt a Balaton, vagy közel volt valamelyik üdülőkörzet, és a szőlő- és gyümölcsültetvény inkább a telekspekuláció eszközévé vált, mint a termelés jövőbeni, a megélhetési forrás tervezésének eszközévé. Nagyon sok összefüggő, úgynevezett korábbi nagyüzemi szőlő- és gyümölcsültetvény vált így ebek harmincadjává. Nagyon jó lett volna, ha az egykori tulajdonosok azt mondták volna, hogy helyette most szövetkezünk, és alakítunk valamilyen szövetkezést, de az akkori, de mondhatnám most is: a jelenlegi politikai helyzetben erre igazából nem kaptak ösztönzést, és ma se kapnak ösztönzést.

Ebből adódóan nagyon sok az elhanyagolt, elhagyott ültetvény, az olyan ültetvény, amelyiknek igazából még a tulajdonosát se tudja pontosan sem a hegyközség, sem a földhivatal. Márpedig nagyon jó lenne, ha ezek az ültetvények, akár csak kis részben is, még fenntarthatók és megmenthetők lennének; lehet, hogy csak némi áldozat árán tarthatók fenn, mert már akkora a tőkehiány, olyan alacsony a termés, akkora munkát jelentene a rekonstruálása, hogy nem biztos, hogy egy-két-három vagy öt éven belül pozitív eredményt hozna ez az ültetvény. Akkor is a minisztérium figyelmébe ajánlom, hogy érdemes lenne gondolkodni ezen területek fenntartásán is.

A hegyközségeknek lehetőségük van arra, hogy a műveletlen ültetvényeket művelésbe vegyék. Ezt nem teszik, nem éri meg nekik, mert csak nyűg lenne, és a fenntartási járulékokból se tudnák ezt megtenni. Ha, ne adj' isten, az FVM ehhez támogatást adna, akkor azt mondom, hogy a jövő, az unokák kvótáját vennénk most meg. Tehát azt tudom mondani, és továbbra is azt állítom, hogy ennek az összeírásnak a célja sokkal több, mint egy adatszolgáltatás.

Még egy gondolatot engedjenek meg, kedves képviselőtársaim, amikor a sok-sok kicsiről beszélünk: hétfőn volt az FVM által is támogatott szimpózium a brit nagykövetség rendezésében, az EU-csatlakozás témájában. Ott elhangzott, hogy jelenleg 960 ezer őstermelő van, és elmondásuk szerint ebből EU-konform mezőgazdasági termelő 200-300 ezer lesz. Egyszer meg kellene mondani ezeknek a kistermelőknek, akár az összeírás kapcsán is - a politikának kellene kimondania -, hogy ők esetleg nem EU-konformak. Vagy pedig fel kellene hívni a figyelmüket arra, hogy az állam támogatása mellett minél hamarabb váljanak EU-konformmá, s mondjuk, legyen meg a minimális termőterületük. Tehát amikor ilyen dolgokról beszélünk, uraim, akkor óriási a politikai felelősségünk, pedig látszólag egy egyszerű törvényjavaslatról van szó, amely csak a szőlő- és gyümölcsültetvények összeírásáról szól.

S még egy apróság, amit remélem, a kormánypárti képviselők azért jegyzetelnek; ha módosító indítványt írnak - jelentem, én nem fogok beadni, de célszerű lenne -, akkor javasolnám, mondjuk, a 2. § b) pont 2. pontja, a gyümölcsültetvény témájában - ahol az 500 négyzetméteres vagy annál nagyobb területű gyümölcsbokorról van szó -, hogy különösen az ország nyugati területén van egy-két hely, ahol áfonyát is termelnek; ez például nem szerepel ebben, bár a ri-kö, tehát a ribizli-köszméte hibrid szerepel. Ezt a részét is át kellene nézni egy kicsit, tehát vannak ilyen esetleges hibák is.

Szeretném egy kicsit felhívni a figyelmüket a használó fogalmával kapcsolatban az előbb említett problémára, hogy sokszor nem lehet tudni, ki a használó. Ezzel is ültetvények ezer hektárjai eshetnek ki a felmérésből. Ezzel is próbáljanak kezdeni valamit! Amit lehet, tisztelt Zsikla képviselő úr, megpróbálom megtenni, még akkor is, ha azt mondja esetleg, hogy én mint MOSZ-szakértő írom Farkas úrnak a mondanivalóit, és engem nem érdekel ez a dolog. Jelentem: nagyon érdekel, mert ez a szakmám, és ezt a szakmát még mindig nem tudtam elfelejteni.

Köszönöm, hogy lehetőséget kaptam vezérszónokként a szólásra. Ismételten azt tudom mondani, hogy a Szocialista Párt támogatja a gondolatot, de ezeket az aggályait továbbra is fenntartja.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Újabb kétperces hozzászólások következnek. Először megadom a szót Borkó Károly képviselő úrnak, Fidesz-Magyar Polgári Párt.

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a lehetőséget. Azt gondolom, nem vagyunk pszichológusok, de a magyar gazdálkodók lelkivilága valóban érdekes téma.

Úgy gondolom, annak a gazdálkodói társadalomnak, amelyet az utóbbi ötven év folyamán háromszor-négyszer fosztottak ki teljes mértékben, a gyanakvása indokolt. Hiszen gondoljunk csak arra, hogy mondjuk '51-ben, '52-ben, '53-ban miket követtek el ebben az országban a magyar gazdatársadalom ellen! Majd utána '60-'61-'62 tájékán, úgy gondolom - nem ennek a kormányzatnak az idején -, megint csak történtek elképesztő méltánytalanságok ezzel a társadalommal szemben. Tehát úgy gondolom, mindenféle központi beavatkozással kapcsolatban indokolt a gyanakvása.

Azt gondolom, a szövetkezéssel szembeni gyanakvása is ebből adódik. Azt gondolom, hogy a szőlő- és gyümölcstermelő gazdálkodó mindig is, ha szabad ezt a kifejezést használni, a gazdatársadalom arisztokráciájához tartozott, hiszen ez a két kultúra olyan, a növénytermesztésénél talán hosszabb előrelátást igényel, ami más ágazatokat nem jellemez. Ebből adódóan a szőlő- és gyümölcskertészet talán nem is igazán nagyüzemi kategória. Természetesen lehet óriási ültetvényeket egyben művelni, de azt gondolom, a minőségi szőlő- és gyümölcstermesztésnek nem ez az útja.

Ha a pszichológiánál tartunk: a szőlő- és gyümölcstermesztéshez lélek szükségeltetik. Igazi minőséget csak nagyon gondos, nagyon jól művelt területekről lehet előállítani. Azzal teljes mértékben egyetértünk, hogy ebben az országban olyan birtokszerkezetre van szükség, amelyből egy-egy család, vagy egy-egy gazdálkodó meg tud élni. Azt gondolom, a nemzeti földalap ezt a célt fogja szolgálni. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Zsikla Győző képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt.

ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Arra biztatnám Karakas képviselőtársamat, ha tud jobbító módosítást, adja be. Ez az ő kötelessége. Még van rá idő, a mai napon be lehet ezt nyújtani. Ez az országgyűlési képviselők felelőssége. Majd a részletes vitában megvitatjuk, hogy az szakmailag tényleg megalapozott vagy nem.

Ami elhangzott a gazdák lélektanáról; Karakas úr is újra elmondja, hogy valóban félnek az adótól, ezért nem szívesen szolgáltatnak adatot. Abban van valami, hogy főleg az idősebbek félnek, nem is az adótól, félnek a hatalomtól. Főleg attól a hatalomtól, amely hatalom vezetői körében még megtalálhatóak azok az idős személyek, akik az '50-es években is hatalmon voltak. (Dr. Kis Zoltán: Tanúsítom...) Azoktól a személyektől, attól a hatalomtól félnek, amely az '50-es években lesöpörte a padlást.

Attól a hatalomtól valóban van félnivalójuk, hiszen az én nagyapámat is bebörtönözték azért, mert elásott néhány zsák krumplit a saját terméséből; ezért az a hatalom bebörtönözte, és évekig dolgoztatta őt, mert a saját krumplijából elásott néhány zsákot. Ettől a hatalomtól félnek. És ha ebből a hatalomból egy-két idős személy megjelenik a mostani hatalomban is, akkor jogos a félelmük. De ebben a kormányban ilyen személyeket a kormány közelében se lehet találni, tehát a mostani kormánytól nem félnek a gazdák.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, természetesen még mindig kétperces hozzászólások következnek.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Borkó és Zsikla úrnak mondom, hogy azért ismerek 30-40 éves gazdálkodókat is, akik igazából nem túl elégedettek, és kicsit félnek a mostani hatalomtól is. Féltek a korábbitól is, tehát ez azért benne van a pikszisben. (Borkó Károly közbeszól.)

(10.40)

Hozzá kell tennem, hogy még nem is MSZP-s szavazók, kedves Borkó úr. Amiről tetszett beszélni, az összefüggő felület, meg hogy más kaszt: hadd mondjam, hogy az összefüggő felület előnyeit meg a nagyüzemet igazából külön lehet venni.

Jelentem, Kaliforniában létezik olyan 1000 hektáros dióültetvény, ahol sok egyéni tulajdon van, de az összefüggő felület előnyeit, ami az öntözésben és a növényvédelemben van, ki lehet használni szövetkezéses alapon. De hadd mondjam, hogy Nagyrédén, ahol az átlag szőlőtulajdon nem éri el az 1 hektárt, ott is ki tudják használni, sőt, a rendszerváltás időszakában, '89 őszén Dánszentmiklóson századmagammal én is telepítettem olyan gyümölcsültetvényt 50 hektáros nagyságrendben, ahol kihasználtuk az összefüggő felület előnyét, az egyéni kézi munka, az egyéni ambíció lehetőségeivel ötvöztük, és egy gyönyörű, szép ültetvény jött létre.

Amikor ezekről beszél, kedves Borkó úr, ennek van egy szakmai része is, és nem biztos, hogy ezt mindig érdemes egy kicsit át is politizálni, habár esetenként érdemes végiggondolni ezek racionalitását, mert az megvan. Megvan, és nem biztos, hogy a 100 darab 1 hektáros ültetvény ér annyit, mint 1 darab összefüggő 100 hektáros ültetvény.

Köszönöm.

ELNÖK: Megadom a szót Csatári József képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt.

CSATÁRI JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

Egy nagyon fontos dologra hívnám fel tisztelt ellenzéki képviselőtársaim figyelmét: a polgári kormány hatalomra kerülése után jött létre az az állapot, hogy valakinek azért fizetünk állami támogatást, normatív támogatást, hogy regisztráltassa magát, hogy próbáljon őszinte gazdálkodást folytatni.

Az előző kormányzat idején nem volt (Dr. Kis Zoltán: Jaj!), tehát ez egy példátlan dolog, és nagyon pozitív tendencia, hogy az őszinteségre próbáljuk inteni a gazdálkodókat (Dr. Kis Zoltán: Meg téged is!) és arra, hogy őszintén a polgári kormány ügyel is rájuk. Tehát az a támogatási forma csak '98 után tapasztalható, hogy valaki az őszintesége kapcsán kap azért, amit bevall, nem pedig elvesznek tőle.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót Takács Imre képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt.

DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Nagyon sajnálom, hogy Zsikla Győző képviselőtársam nem volt itt az előző általános vitánál, amikor a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról vitatkoztunk. Jó lett volna, ha megfigyeli, hogy milyen a szakmai vita, és milyen a politikai csinnadratta. Mert akkor csak szakmai vita volt, és a patkó mindkét oldalán ülőknek összecsengő gondolataik voltak, most pedig a hatalomtól való félelmet és a többit akarja az '50-es évekre vonatkozóan visszahozni.

Nem tudom, miért kell ez. Ahogy nézem, a mai vita a szőlő- és gyümölcsösültetvények összeírásáról szóló törvényjavaslatról szól, és jó lenne, ha ez a vita valóban szakmai kérdésekről szólna, nem pedig a hatalomtól való félelemről és azokról az összefüggésekről, amelyekről Zsikla Győző képviselőtársam szólt.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)