A felszólalás szövege:
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! A tavalyi évben egy multinacionális cég gyárbezárási terve Győrre irányította az ország lakóinak a figyelmét. Akkor a közvélemény nyomására és a polgári kormány eredményes tárgyalásai nyomán sikerült elérni, hogy egy nemzetközi cég elálljon a tervétől, és egy több mint százéves gyár, a Győri Kekszgyár, amely Győr egyik jelképének számít, megmaradjon. Most ismét egy nemzetközi tőkéscsoport Győrrel kapcsolatos tervei borzolják a kedélyeket. Miről is van szó?
Nemrég látott napvilágot a hír, hogy a New York-i tőzsdén is jegyzett izraeli Engel-csoport elővételi szerződést kötött a Rába Rt.-vel, hogy megvásárolja annak a mára a város által már teljesen körülfont telephelyét, a Budai úti vagongyárat, hogy ott, főleg külföldi betelepülők számára, egy ötezer lakásból álló luxuslakóparkot építsen fel. Meglehetősen furcsa volt az ügyben Balogh József, Győr szocialista polgármesterének nyilatkozata, hogy két magáncég között köttetett meg az üzlet, amelybe a város vezetésének nem volt beleszólása. Ez nem igaz, mivel a város 11 százalékos tulajdonrészével a Rába Rt. egyik fő tulajdonosának számít, így nemcsak szemlélője, hanem alakítója is a Rába üzletpolitikájának, a város egyik szocialista képviselője az igazgatótanácsba a város részéről delegálva van.
Győr város vezetésének mindig és mindenkor a győri polgárok érdekeit kell képviselnie. Különösen a mai helyzetben, amikor a magas telekárak miatt győri emberek tömegei költöznek a környékbeli falvakba, a helyes megoldás az lenne, ha a történelmi belvároshoz közel eső, 45 hektáros területen győri fiatalok találnának otthonra egy olyan lakóövezetben, amely esztétikailag is szervesen illeszkedik közvetlen környezetéhez, és nem pedig olyan luxuslakóparkra, ahová zömmel olyan külföldi állampolgárok költöznének, akik nem Magyarországon és nem Győrben adóznak, és amely luxuslakónegyedbe egyes hírek szerint a nem ott lakó győri polgárok be sem tehetnék a lábukat. Ha ez bekövetkezik, akkor a győrieknek a kirekesztés egy olyan iskolapéldájával kellene szembesülniük saját városukban, ami talán a világon egyedülálló.
Bár az adásvétel már megköttetett, Győr eljövendő vezetésének van rá lehetősége, hogy beleszóljon a terület kialakításába, és megakadályozza a külföldiek tömeges betelepítését Győr városába. Én bízom abban, hogy a tavalyi esethez hasonlóan az Országgyűlés, esetleg a kormány is és a közvélemény figyelemmel követi a terület sorsát, és a győri polgároknak nem kell külföldiek inváziójával szembenéznie. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Négy héttel ezelőtt, szintén egy napirend utáni felszólalásban már foglalkoztam ezzel a témával; elmondtam, hogy Győr közvéleményét nagymértékben foglalkoztatják és aggasztják egy befektető cégnek a Rába - most már sajnos ezt kell mondanunk - egykori Budai úti telephelyével kapcsolatos tervei.
A hírek szerint a város egyik legkedvezőbb területén egy ötezer lakásos luxuslakópark létrehozását tervezik külföldi betelepülők számára. Négy héttel ezelőtt azt vártam, hogy felszólalásomra reagálva Győr városának - mint a Rába Rt. legnagyobb tulajdonosának - a vezetése reagál, és megnyugtatja a közvéleményt, hogy szó sincs külföldiek betelepítéséről, a 45 hektáros folyóparti területen győri vagy Győrbe települő magyar polgárok fognak otthonra találni.
Nos, a reagálás meg is történt, ám az MSZP-s polgármester részéről csak egy gyönge és nevetséges, a felszólalásom szövege alapján ráadásul teljesen érthetetlen antiszemitázásra futotta. Úgyhogy a mai napig nyitott a kérdés, hogy kik számára fog lakópark épülni a Rába Rt. 45 hektáros, a történelmi belváros szomszédságába eső Mosoni-Duna-parti területen.
(17.20)
A Rába legnagyobb tulajdonosának, Győr városának vezetése vajon tudja-e, hogy a területet megvásároló befektető mit szándékozik építeni? Ha igen, akkor miért nem hajlandó kiállni az emberek elé, és elmondani, hogy mi készül, mi zajlik a színfalak mögött? Lehet, hogy a hírek mégis igazak, és egy olyan luxuslakópark készül, ahova az egyes hírek szerint egy átlag győri polgár már be sem tehetné majd a lábát? Ez esetben előfordulna az, hogy mi, győriek másodrendű állampolgárokként kellene hogy éljünk a saját városunkban, ebbe azonban, biztos vagyok benne, hogy Győr lokálpatrióta polgárai nem fognak beleegyezni, és mindent elkövetnek majd azért, hogy Győr a győrieké maradjon. Köszönöm szépen.
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy beigazolódtak az ellenzéknek a kormányváltás óta fennálló félelmei, azaz hogy a kormány megpróbálja visszaenyhíteni a droggal kapcsolatos jogszabályozást a régi szintre, annak ellenére, hogy az a hisztériakeltés - mert azt hiszem, nyugodtan nevezhetjük annak -, ami '99-ben a szigorítás előtt az akkori ellenzék, a mostani kormánypártok, a baloldal részéről megnyilvánult, nem igazolódott be.
Elhangzott itt és a bizottsági üléseken is az MSZP-s és az SZDSZ-es politikusok szájából, hogy igenis nem következtek be azok a rémisztő kijelentések, hogy tele lesznek fiatalok ezreivel a börtönök. Ugyanakkor ennek a káros, és most már nyugodtan mondhatjuk, hamis kommunikációnak valóban volt egy káros hatása, hiszen a közvéleményben elterjedt, hogy aki egy füves cigarettával lebukik, automatikusan börtönbe kerül. Hogy ez mennyire elterjedt, azt jól bizonyítja az is, hogy még a jelenlegi gyermek-, ifjúsági és sportminiszter is ebben a hitben volt a bizottsági meghallgatásán, amikor miniszterjelöltként az ifjúsági és sportbizottság meghallgatta, hiszen kétszer is elmondta, hogy jó lenne olyan irányba módosítani a törvényt, hogy ne kerüljön automatikus börtönbüntetésre sor.
Ugyanakkor tény és való, hogy jóval kevesebben mernek segítséget kérni, kevesebben választják az elterelés lehetőségét, de ez nem azoknak a politikai felelőssége, akik a jogszabályt szigorították, hanem azoké, akik hamis kommunikációval ezt a félelmet beültették a fogyasztókba és a közvéleménybe.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban nagyon sok akkor is, ha csak három fiatalt ítéltek el börtönbüntetésre vagy szabadságvesztésre azért, mert drogfogyasztáson vagy drogkereskedelmen kapták őket. De gondoljunk bele, hogy hány lehet azoknak a száma, mert a tanulmány szerint nagyon sok, akik azért nem merték választani a kábítószerről való leszoktató kezelést, mert elhitték azt, amely kommunikációnak egy-egy tüntetésen még egy exminiszter is exminiszteri tekintélyével mögé állt, hogy bizony, ha ők segítséget kérnek, akkor automatikusan mennek a börtönbe - biztos vagyok benne, hogy háromnál több. Őirántuk is felmerül a politikai felelősség.
Szóba került itt a gyakorlat kérdése. A gyakorlat pontosan azt mutatja, hogy a törvény szigorítása előtt, ha volt egy razzia, mondjuk, egy drogdiszkóban, akkor bárki, akinél bizonyos mennyiségnél nem több drog volt, nyugodtan mondhatta azt, hogy ez saját fogyasztásra van nálam; mondhatta ezt drogdíler és -fogyasztó egyaránt. Míg bizony a mostani szabályozás óta, ha egy ilyen razzia történik, igyekeznek szabadulni a náluk lévő kábítószertől, és úgy gondolom, ha valakinek egyszer-kétszer el kell dobnia a nála lévő esetleg több ezer forint értékű kábítószert, akkor bizony, ha még nem szokott rá, meggondolja, hogy később is drága pénzen ezt esetleg feleslegesen beszerezze.
Hogy kábítószerügyben mennyire nézetkülönbségről van szó, mutatja az, hogy bizottsági ülésen kormánypárti képviselők szájából elhangzott: a törvény szigorításának káros és sajnálatos hatása, hogy emelkedett a drogok feketepiaci ára. Ez valóban így történt, de ez nem káros, hanem, úgy gondolom, jó hatás volt, hiszen drágábban kevesebben tudják beszerezni.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ez év márciusában pletykaként terjedt el Győr városában, hogy a város polgármestere a Győr-Moson-Sopron megyei Rendőr-főkapitányságon feljelentést tett, mert ismeretlen tettes a polgármesteri hivatalban a polgármester és a jegyző irodájába lehallgatókészüléket telepített. Sokáig semmi bizonyítéka nem volt a szóbeszédnek, azonban május végén a helyi sajtó is megszellőztette a feljelentést, aminek tényét Balogh József polgármester úr is elismerte.
A feljelentés és a lehallgatókészülékek megtalálásának napvilágra kerülését követően több furcsa nyilatkozat is elhangzott a polgármester úr szájából. Az érdeklődő újságírók kérdéseire először semmilyen érdemi információt nem tudott adni, nem tudta megmondani, hány poloskát helyeztek el, pontosan mely irodákban, hányszor és mikor rendeltek meg biztonsági ellenőrzést, mi adott okot a gyanúra s a többi. Két nappal később azonban Balogh József már tudni vélte, hogy a városháza két irodájában megtalált poloskákat profik telepítették úgy, hogy tudatosan megtervezett akcióval, illegálisan hatoltak be a városháza épületébe. Kiderült, hogy a polgármester gyanúját az adta, hogy több, általa kisebb jelentőségűnek mondott, de csak az irodájában elhangzott közlés kívülről visszajutott hozzá. Arra azonban nem tudott kielégítő választ adni, hogy a vizsgálatra miért nem a Nemzetbiztonsági Hivatalt kérte meg, miért egy betéti társaságot bízott meg vele. (Iváncsik Imre megérkezik.)
Tisztelt Ház! Miközben a győri MSZP minden bizonyíték nélkül Fidesz közeli lehallgatást emlegetett, az egyik országos hetilap szerint nevük elhallgatását kérő rendőri források azon a véleményen voltak, hogy más oka volt Balogh Józsefnek az ügyet titokban kezelni. Tudomásuk szerint a polgármester által kisebb jelentőségűnek mondott ügyek egy része hölgyvendégeivel volt kapcsolatos. Erre a felvetésre a hetilap szerint Balogh József úgy reagált, hogy konzultált a feleségével, aki cáfolta, hogy ő állna a lehallgatás mögött. Kérdés, hogy miután a polgármester úr a feleségét a beszélgetés után kihúzta az általa gyanúsítottak közül, ha Fidesz közeli lehallgatásra gyanakodott, miért nem konzultált a Fidesz helyi vezetőivel is, feleségéhez hasonlóan valószínűleg ők is megnyugtatták volna, hogy nem a Fidesz áll a lehallgatás mögött. Arra a kérdésre, hogy állhat-e gazdasági természetű ügy a háttérben, azt válaszolta, hogy nem, mert a gazdasági döntések nem az irodájában, hanem a közgyűlésben dőlnek el. Itt annyit azért megjegyeznék, hogy a gyakran több száz millió forintos beruházások kivitelezőit nem a testület, hanem a polgármester választja ki. Márpedig polgármester úr munkát nem visz haza, mint mondotta arra a kérdésre válaszolva, hogy a lehallgatókészülékek megtalálása után miért nem kérte lakása átvizsgálását is.
Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A lehallgatókészülékek megtalálásának napvilágra kerülése majdnem napra pontosan egybeesett az önkormányzati választási kampány indulásával. Nem véletlen, hogy az ellenzék már akkor is önlehallgatásra gyanakodott, kampányfogásnak tartotta az ügyet. Ez a gyanú csak erősödött, hiszen nem tudni semmit arról, hogy hol tart a nyomozás, lényegében az ügy azóta is hallgat.
Tisztelt Ház! A győri közvélemény a mai napig nem tudja, miért egy magáncéget bízott meg a polgármester úr azzal, hogy átvizsgálja a polgármesteri hivatal irodáit, és mindez mennyibe került a győri adófizetőknek. Ha igaz Balogh József állítása, hogy illegálisan hatoltak be a városházára, és tették mindezt észrevétlenül, felmerül a kérdés, milyen a győri polgármesteri hivatal biztonsága, vajon hányszor történhetett hasonló eset, és ez mekkora kárt okozott a győri polgároknak. Vajon mikor tudja meg a közvélemény, hogy mi is történt valójában, ki helyezte el a készülékeket a hivatal irodáiban?
Köszönöm. (Szijjártó Péter tapsol.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! (Dr. Géczi József Alajos: Szépen!) Valóban, a közvélemény megtévesztése folyik, ezt jól mondta Kuncze Gábor képviselőtársunk, csakhogy ez a megtévesztés valamivel több mint három éve tart. Három éve, amikor szigorítva lett a drogkereskedők ellen a büntető törvénykönyv, akkor kezdődött egy hamis hisztériakampány, amely azt próbálta meg és próbálja azóta is a közvéleménnyel elhitetni, hogy akit kábítószer-fogyasztáson kapnak rajta, az automatikusan börtönbe kerül. Ez nem igaz, képviselőtársaim, olyannyira nem igaz, hogy az ifjúsági és sportbizottság ülésén, amikor ennek a törvénymódosításnak az általános vitára alkalmasságáról vitatkoztunk, ezt a kormánypárti képviselők is elismerték. Más kérdés, hogy például Zuschlag képviselő úr - a mi rosszindulatunkkal ellentétben - a bírák jóindulatának tudta be, hogy nem történik ilyen eset. Ez nem így van, a bírák is azt tehetik meg, amit a jogszabály megenged.
Ugyanakkor biztos, hogy vannak olyan fogyasztók, akik azért nem merik vállalni a jelentkezést a leszoktató programokra, mert elhitették, elhitetik velük, ha jelentkeznek, akkor automatikusan börtönbe kerülnek. Azonban, hogy őket megszabadítsuk ettől a félelemtől, nem a jogszabályt kellene enyhíteni, hanem be kellene látni mindazoknak, akik ezt a hamis kommunikációt folytatták, hogy nem igaz az, amit mondanak, hiszen most megvan a politikai felelősségük minden egyes olyan fogyasztóval szemben, aki azért nem mer a jelenlegi szabályozás mellett leszoktató kezelésre jelentkezni, mert fél a börtöntől. Nem igaz, hogy félni kell! Nem a törvényt kellene módosítani, hanem a jelenlegi szabályozásnak a mostani kormánypártok, az előző ellenzék részéről való kommunikációját.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! Kevesebb mint négy hónappal ezelőtt még az egész ország területén megtalálható multiplakátokon látható volt az MSZP szlogenje: "Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak!"
Kevesebb mint három hónappal az önkormányzati választások után Győr szocialista városvezetése bejelenti: négy oktatási intézményt kell bezárnia a városnak, a megmaradó intézmények is csökkentett költségvetéssel működhetnek idén, és leépítésekre kényszerülnek. Mindezek mellett az idén - 1996 óta először - újra több száz millió forint hitel felvételére kényszerül Győr városa.
Az emberekben akaratlanul is felmerül a kérdés: ha tényleg több pénzt kaptak az önkormányzatok, akkor Győrben hova tűnt a pénz? Ha kevesebb pénzt kaptak a települések, hova tűntek a szocialista választási ígéretek? Az ingyen tankönyv és a diákok ingyen utazása helyett a családoknak Győrben azzal kell szembesülniük, hogy gyermekeik iskoláját bezárják, a pedagógusokat és más intézményi dolgozókat elbocsátják, az osztályokat szétdobálják, és az évtizedek óta az oktatás céljait szolgáló épületeket értékesítik.
A polgári kormány idején, amikor a város MSZP-s vezetői melldöngetve hirdették, hogy a kormány bünteti Győrt, sem intézménybezárásokra, sem hitelfelvételre nem került sor, sőt Győr több mint tízmilliárd forint állami támogatást kapott különböző beruházásokra.
Nyilvánvaló az, hogy négy hónappal ezelőtt a Medgyessy-kabinet már tudta: nemhogy több pénze nem lesz az önkormányzatoknak, ellenkezőleg, 2003-ban a települések intézménybezárásokra és leépítésekre kényszerülnek, és pedagógusok válnak munkanélkülivé. Ennek tudatában viszont "A több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak!" szlogen nem volt más, mint a választók megtévesztése, becsapása.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Pettkó András tapsol.)
BIRKÁS TIVADAR, az ifjúsági és sportbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ifjúsági és sportbizottság kisebbsége úgy találta, hogy noha a törvényjavaslaton kétségkívül van csiszolnivaló, általános vitára alkalmas. Különösen azért támogattuk az általános vitára bocsátást, hiszen egy olyan problémát rendezne ez a törvény, amely Magyarországon nagyon komoly gondokat okoz.
Ahogy a bizottsági ülésen is elhangzott, vannak olyan doppingszerek, amelyek rendkívül ártalmasak az egészségre, ráadásul aki ezt szedi - és itt nem csak a versenysportolókról van szó -, nem csak a saját egészségét veszélyezteti vele, hiszen ezeknek a szereknek egy része növeli az agresszivitást, tehát közvetetten - és tudjuk, hogy voltak ilyen esetek - mások épsége is veszélybe kerülhet azzal, hogy Magyarországon ezeket a szereket forgalmazzák, és egy bizonyos réteg pedig szedi is.
A bizottsági ülésen elhangzott egy olyan javaslat a többség részéről, amelyet nem támogattunk, hogy esetleg ezen szereket kellene listába gyűjteni, és a drogtörvénybe beépítve lehetne szabályozni. Mi azonban úgy gondoljuk, mindenképp egy külön törvényjavaslatban kellene ezzel a dologgal foglalkozni, hiszen a bizottság kisebbségének az volt a véleménye, hogy az úgynevezett drogtörvény változása óta a drogok meglehetősen könnyen terjeszthetők, könnyű hozzájuk jutni Magyarországon, hiszen a törvény ezt nem szankcionálja megfelelően, olyannyira, hogy véleményünk szerint a különösen veszélyes doppingszereknél még ennél is szigorúbb szabályozásra lenne szükség.
Ezért a kisebbség úgy találta, hogy a törvényjavaslat általános vitára alkalmas. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
BIRKÁS TIVADAR, az ifjúsági és sportbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ahogy Urbán képviselőtársam elmondta, a bizottságban abszolút összhang alakult ki abban a tekintetben, hogy egy rendkívül fontos és egy olyan problémát kezelendő határozati javaslatról van szó, amely problémával egyre többet szembesülünk a mindennapi életben. Ami az oka volt annak, hogy - annak ellenére, hogy támogatjuk a kezdeményezést -, a bizottság kisebbsége tartózkodott, az, hogy nem látjuk sajnos az anyagi fedezetét annak, hogy ez a határozati javaslat még az idei évben megvalósuljon. Annak érdekében, hogy azon feladatok megvalósulásával, amelyeket a határozati javaslat kitűz maga elé, ne kelljen várni a következő évben, nem véletlen, hogy a költségvetési vitában pontosan a családon belüli erőszak megelőzése érdekében erre a célra szerettük volna, ha egymilliárd forint szerepel a költségvetésben. Ez akkor elmaradt, a kormánypárti képviselők nem támogatták a módosító javaslatot.
Bízunk benne, hogy ennek ellenére ez a határozati javaslat minél előbb eléri a célját, és valóban sikerül törvényileg megfelelő jogszabályokkal megfékezni a családon belüli erőszakot.
Köszönöm szépen. (Taps.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az emberek nap mint nap azzal szembesülnek, hogy a szocialisták pont az ellenkezőjét csinálják annak, amit ígértek. Megígérték, hogy rendbe teszik az oktatásügyet, és most mit látunk? Országszerte sorra zárják be az iskolákat.
Tisztelt Államtitkár Úr! Babits Mihály szavaival élve: “vétkesek közt cinkos, aki némaö. Az év elejétől fogva számos iskola bezárásáról lehetett értesülni, de a közvélemény a mai napig nem hallotta az oktatási miniszter véleményét a példátlan számú intézménymegszüntetésről. Győr városában a közvéleményt valóságos sokként érte Győr szocialista városvezetésének a bejelentése: négy oktatási intézményt kívánnak megszüntetni, és cinikus módon azt is hozzátették, ebben végre nem tudja őket senki sem megakadályozni, hiszen a városi közgyűlésben megvan a szocialista többség. Ráadásul a bezárások indokaként szocialista politikusok egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek.
A megyei napilap egy pénteki számában Lendvai Ildikó, a szocialisták parlamenti frakcióvezetője azt állította, hogy egyetlen iskolát sem kell azért bezárni, mert ne lenne meg a közalkalmazotti béremelések állami fedezete. Ugyanezen napilap másnapi számában Balogh József szocialista polgármester és parlamenti képviselő az iskolabezárások egyik indokaként azt mondta, hogy el kell ismerni, nincs meg teljes mértékben az egyébként általunk is helyesnek vélt közalkalmazotti béremeléseknek az állami fedezete. Kettejük közül valaki nem mondott igazat.
Tisztelt Államtitkár Úr! A győri emberek még jól emlékeznek arra, hogy az Orbán-kormány idején egyetlen győri iskolát sem kellett bezárni.
Azóta kiderült, hogy a győri iskolabezárások hátterében ingatlanspekuláció áll. Pár éve a város szocialista vezetése készíttetett egy tanulmányt, amely kimutatta: Győr városának több olyan középfokú oktatási intézménye van, amelyik jól értékesíthető belvárosi telken lévő, patinás épületekben működik. A szocialista városvezetés terve: két szakközépiskolát bezárni, az ingatlanokat eladni, bezárni egy lakótelepi általános iskolát, oda kitelepíteni egy másik belvárosi szakközépiskolát, és azt az ingatlant is értékesíteni. Nehogy az óvodák kimaradjanak a sorból, ráadásként egy óvoda bezárását is bejelentették.
Kérdezem a miniszter urat: a minisztériumnak is az-e a tapasztalata (Az elnök jelzi az idő leteltét.), hogy a demográfiai hullám a középiskolai korosztálynál jelentkezik először? Tudja-e, miniszter úr… (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Ezek szerint a minisztérium nem igazán informálódott, hogy Győrben mi a helyzet, hiszen ha informálódott volna, akkor nem országos adatokat mondott volna, hanem győri adatokat, igaz, azok az iskolabezárásokat nem indokolják.
Győr városában a 0-3 éves korosztályú gyermekek száma 2002-ben 240-nel volt több, mint 1998-ban, és mégis az előző négy évben nem kellett iskolákat bezárni. Nem véletlen, hogy a kérdésem is az volt, hogy a minisztériumnak is az-e a tapasztalata, hogy a demográfiai hullám a középiskolai korosztálynál jelentkezik először. Hiszen a mai napig nem tudta a városvezetés azt megmagyarázni, hogy miért középiskolákat - ha már gyermeklétszámfogyásra hivatkozunk - zárnak be.
Azt már csak én teszem hozzá, hogy az ingatlaneladásokból remélni kívánt egymilliárd forint kísértetiesen hasonlít arra az összegre, ami - szintén egymilliárd forint - azért jelentkezett hiányként Győr város költségvetésében, mert a Medgyessy-kormány nem állta az önkormányzatoknak adott ígéretét.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Győr megyei jogú város közgyűlése pár hete döntött a győr-szabadhegyi halottégető megépítéséről. Győr város szocialista vezetése tette ezt annak ellenére, hogy többször is ígéretet tett arra, hogy az egyhangú lakossági tiltakozás miatt felülvizsgálja a halottégető megépítésével kapcsolatos terveit, és ígéret hangzott el arra vonatkozóan is, hogy helyi népszavazás dönt az ügyben.
Nem először fordul elő, hogy amióta a győri közgyűlésben MSZP-SZDSZ-többség van, a városvezetés semmibe veszi a győri polgárok többségének a véleményét. A csak Győr Rózsadombjaként emlegetett Szabadhegyen hatalmas tiltakozást váltott ki a krematórium tervezett megépítése. A szocialista városvezetés először azzal érvelt, hogy törvény kötelezi az önkormányzatot, hogy kijelöljék a hamvasztó helyét. A tiltakozás hatására rendezett lakossági fórumon dr. Kalas György környezetvédő jogász megállapította, hogy ez nem igaz, nem kötelezik a hatályos jogszabályok a városvezetést, hogy halotthamvasztót kell építenie, és ezt később a polgármester is elismerte. A kérdés csak az, miért kellett félretájékoztatni a győri polgárokat.
Nem értik a szabadhegyiek azt sem, hogy miért lakott terület közvetlen közelében akarja a város megépíteni a krematóriumot. Pécsett, Ságvárott és Szegeden lakóházaktól távol üzemel a halotthamvasztó, Szolnokon komoly súrlódásokat okoz, hogy a krematóriumot egy lakóövezet melletti temetőbe telepítették. A közelben lakók szerint gyakran fekete füst gomolyog a halotthamvasztóból.
Az is érthetetlen számunkra, hogy miközben a Medgyessy-kormány forrásmegvonásainak hatására Győrben nincs elég pénz fejlesztésekre, nincs elég pénz iskolák, óvodák üzemeltetésére, fenntartására, miért kell több száz millió forintért halotthamvasztót építeni. Az olcsóbb temetkezés melletti érvek akár igazak is lehetnének, ám a tapasztalat, hogy ez a megtakarítás nem jelenik meg a temetési költségekben, hanem az a temetkezési vállalkozók hasznát gyarapítja.
Végül a szocialista városvezetés hozzáállását jól érzékelteti az alábbi eset. A lakossági fórum után Balogh József megszavaztatta a fórumon részt vevőket, és miután kiderült, hogy senki sem akar halotthamvasztót Szabadhegyen, kijelentette: polgármesterként az a dolga, hogy a város lakóinak az akaratát juttassa érvényre, a hamvasztó elleni egyhangú tiltakozás nyomán a városnak át kell gondolnia a hamvasztóval kapcsolatos elképzeléseit. Utólag azonban kiderült, hogy a lakossági fórum idejére a halotthamvasztó kemencét már megrendelték, és a város résztulajdonában levő temetkezési vállalat a vételár egy részét már ki is fizette. Ezután pedig a szocialista-szabad demokrata többség megszavazta a győr-szabadhegyi halotthamvasztó megépítését.
Nem véletlen ezek után, hogy a győr-szabadhegyiek minden lehetséges fórumon megpróbálnak fellépni a véleményüket figyelmen kívül hagyó, fejük felett meghozott döntés ellen.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt szocialista Képviselők! Egy dolgot szögezzünk le: ne tessenek azt mondani, hogy a Medgyessy-kormány nem csapta be az önkormányzatokat! Nagyon sajnálom, hogy nincs már a teremben Balogh József, Győr szocialista polgármestere és az önök képviselő kollégája, aki elmesélte Győrben egy lakossági fórumon, hogy mekkora patáliát csapott szocialista frakcióülésen, amikor kiderült, hogy mennyi pénzt kapnak az önkormányzatok az idén. Elmondta, hogy Horn Gyula utána odament hozzá gratulálni, hogy ekkora balhét még nem látott szocialista frakcióülésen. Ha ő felháborodhatott, akkor mit mondjanak a semleges és ellenzéki polgármesterek?
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Nem kívánom minősíteni Arató képviselő úr hozzászólását, de úgy gondolom - ahogy már Szakács képviselőtársam is elmondta -, hogy meglehetős hozzá nem értésről tanúskodott.
Csak egy példa: azt mondta, hogy nem volt betervezve a Forma-1 2,5 milliárd forintja a költségvetésben. Való igaz, hogy a Forma-1-re 400 millió forint volt betervezve, és végül 3 milliárdba került, de ez a megnövekedett jogdíjak miatt volt. Tehát nem azért, mert előre nem lehetett ezt látni, Arató képviselő úr - hiszen az előző években 400 millió forint elég volt -, hanem a megnövekedett jogdíjak miatt kellett. Ezt nem lehetett előre látni.
El tudom képzelni, micsoda felháborodás lett volna a Szocialista Párt részéről, ha valaki a költségvetés tervezésekor 3 milliárdot állított volna be egy olyan sportrendezvény megrendezésére, amelyre az azt megelőző években 400 millió forint is elég volt. Ma sem lehet előre tudni, hogy jövőre mennyibe fog kerülni, tehát itt nem tervezési hibáról volt szó, hanem egy előre nem látható körülményről.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Több témához szeretnék hozzászólni, az első szintén a Széchenyi-terv lenne. Mindenféle vad vádakat hallottunk a Széchenyi-tervről: klientúraépítés, milliárdosok klubja, 27-ek klubja, politikai alapon történő osztogatás és a többi. Ehhez szeretnék hozzászólni.
Ugyanis túl azon, hogy szűkebb pátriámban, Győrben és környékén több száz vállalkozás jutott támogatáshoz a Széchenyi-terv kapcsán, Győr városa - MSZP-s vezetésű város - kapott egymilliárd forintot. Természetesen önrésszel együtt pályázóként nyert abban az időszakban, amikor egyébként a szocialista ellenzék a szocialista városvezetéssel kórusban harsogta, hogy a Fidesz, a polgári kormány bünteti az ellenzéki vezetésű városokat; egymilliárd forintot kapott arra, hogy a nyolcvanas években lerombolt termálfürdőjét újraépítse.
Örülök annak is, hogy Szalay képviselő úr megemlítette a mikrohitelprogramot. Talán azt is tudja, hogy a mikrohitelprogramot, amelyre a polgári kormány idején 6 millió forintig lehetett pályázni, és ötéves futamidejű volt, sikerült visszasorvasztani. Jelen pillanatban 3 millió forint, és hároméves futamidőre lehet elnyerni.
Hallottuk azt is, nem gondoljuk, hogy a kormányváltás az oka annak, hogy gyárak zárnak be, befektetők mennek el. Most a Kisalföldön megtörtént ez az eset, a Kisalföld napilap is megírta a megyében: nyugati befektetők, lehetséges befektetők voltak összehíva egy fórumra, amelyen be volt jelentve, hogy jelen lesz Medgyessy Péter miniszterelnök úr is; majd amikor a befektetők megjelentek, közölték, hogy egy váratlan program miatt nem tud eljönni, úgyhogy felemás érzésekkel távoztak a befektetők a programról. Mi pedig az esti híradásokból megtudhattuk, mi volt az a fontos program: a lemezét dedikáltatta Paul McCartney-val. Tehát körülbelül ilyen komolyan veszi a jelenlegi kormány a külföldi befektetőket.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Rádióhallgatók! Cirka másfél évvel ezelőtt Jánosi György újdonsült gyermek-, ifjúsági és sportminiszter kijelentette, hogy minimális elvárás az saját maga felé mint miniszter felé, hogy a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium költségvetése az egész költségvetésnek az 1 százalékát érje el. Aztán fél évvel ezelőtt Gyurcsány Ferenc újdonsült gyermek-, ifjúsági és sportminiszter azt mondta, hogy csak akkor tekinti magát sikeres miniszternek, ha évente legalább 5-10 milliárd forinttal nő a minisztérium költségvetése.
Nézzük a számokat! Jánosi miniszter úr elvárása szerint a minisztérium költségvetésének 60 milliárd forintnak kellene lenni, Gyurcsány Ferenc elvárása szerint 28-33 milliárdnak. Ezzel szemben a minisztérium következő évi költségvetési tervezete 25 milliárd forint. Ez nemcsak az ő várakozásaiktól marad el, hanem elmarad a 2002., sőt még a 2001. évi minisztériumi költségvetéstől is, egész pontosan a 2002. évinek 77 százaléka, a 2001. évinek pedig 92 százaléka.
A minisztériumon belül a sport az egyik legnagyobb vesztes terület, a sport területén belül pedig a legnagyobb visszalépés, legnagyobb leépítés - lehetne mondani - a sportlétesítmények területén történik. Nézzük a puszta számokat! Sportlétesítmények korszerűsítése 2002-ben 1 milliárd 400 millió forint, 2004-ben nulla forint. Sportlétesítmények fejlesztésére támogatás 2003-ban 2 milliárd 30 millió forint, 2004-ben 50 millió forint. Stadionrekonstrukció 2002-ben 4 milliárd forint, 2004-ben 500 millió forint. Sportlétesítmény-kezelés 2003-ban 1 milliárd 772 millió forint, 2004-ben 1 milliárd forint.
Ha a számok mögé nézünk, akkor azt látjuk, hogy nem csak ezek miatt az elkeserítő adatok miatt szorul össze a sportot szerető, sportért aggódó emberek gyomra. A minisztérium költségvetési támogatása ugyanis a szükségesnél jóval kisebb, ami azt jelenti, hogy ennek a sovány sportköltségvetésnek - amely, mint előbb említettem, a két évvel ezelőttinek mindössze 77 százaléka - a nagy részét saját forrásból kell fedezni. Komoly saját forrás azonban csak ingatlaneladásokból teremthető elő. Nem elég, hogy az elmúlt 13 évben sportpályák sokasága szűnt meg, a kormány a sportköltségvetés egy részét sportingatlanok eladásával kívánja előteremteni.
Gondolhatják az emberek, mit csodálkozunk ezen, amikor a sportminiszteri székben egy, az állami ingatlanok adásvételében komoly gyakorlatot szerzett ember ül. Persze tudjuk, amely állami ingatlanok adásvételénél miniszter úr érintve volt, onnan az államnak számottevő bevétele nem keletkezett. Csak remélhetjük, hogy a miniszter úrban a következő évi ingatlaneladások során a politikusi etika kerekedik felül az üzletemberi etikán, ami - mint tudjuk - Medgyessy Péter miniszterelnök úr kijelentése óta nem esik egybe, s egy emberben egy időben, egyszerre is létezhet, hiszen csak akkor fordulhat elő, hogy a minisztériumnak valóban lesz saját forrása, még ha azon a nagyon drága áron is, hogy a sportingatlanok az elkövetkező évben újra eladásra kerülnek és megszűnnek.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Augusztus 14-én szakmai érdekképviseletekkel történő előzetes egyeztetés nélkül jelent meg az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeit szabályozó 90/2003-as FVM-SZCSM együttes rendelet. A rendelet, amely október 31-én lépett hatályba, bolti kiskereskedők esetében előírja az élelmiszer-biztonság szempontjából kritikusnak tekinthető tevékenységi elemek meghatározását a biztonsági előírásokkal együtt, valamint 8 mellékletben felsorolja a jogalkotók szerint ehhez szükséges adminisztrációs, dokumentálási és műszaki megvalósítási követelményeket.
A rendelet módosítás nélküli alkalmazása több ezer kis üzlet bezárásához vezethet, veszélyeztetve ezzel kistelepülések, városok peremkerületeinek ellátását, egyes helyeken foglalkoztatáspolitikai gondokat is eredményezhet. Ott például, ahol én lakom, Győrben a Marcalvárosi lakótelepen a nagyobb üzleteket nagyon jól kiegészítik a kisebb garázsboltok, a kisebb üzletek. Ezek egyrészt családok megélhetését eredményezik, másrészt pedig az ott lakók is igénylik ezen üzletek meglétét.
A rendelet azonban az alábbiak miatt alkalmazhatatlan a hazai kisvállalkozói körre. Egyrészt: azonos feltételeket határoz meg élelmiszer előállítására és az élelmiszer forgalmazására, jóllehet a bolti kiskereskedők az árut csak továbbítják az eladótérben a vevők részére. A rendelet előírásaitól való eltérést október 31-ig meg kellett volna szüntetni, amely azonban olyan műszaki megoldásokat igényel, hogy a határidő betarthatatlan, illetve egyes előírások fizikailag nem valósíthatók meg.
Ezzel egyébként valószínű, hogy a kormány is tisztában van, hiszen megjelent egy pályázat, amelyben a kereskedők, a boltok pályázhatnak a műszaki átalakításra, és érdekes mód a pályázat beadási határideje november 15-e, miközben november 1-jétől meg kell felelni az új követelményeknek, tehát a boltot november 1-jéig át kellett volna alakítani. A bolt működtetéséhez olyan dokumentációkat és utasításokat ír elő a rendelet, amelyek a napi működés mellett feleslegesek és elvégezhetetlenek, illetve külön szakmai, rendszerszervezői hozzáértést igényelnek. Az adminisztrációs kötelezettségek teljesítése - főleg néhány fős családi vállalkozások esetében - egyrészről teljesíthetetlen, másrészről nyilvánvalóan felesleges.
Azt hiszem, hogy nem járunk messze a valóságtól, ha megjósoljuk, hogy a minisztériumok és a kormány vélhetően az európai uniós csatlakozással fogja majd indokolni azt a tiltakozást, ami egyrészt már a szakmai érdekképviseletek részéről meg is jelent, másrészt pedig majd valószínűleg a kis üzletek tulajdonosaitól, üzemeltetői részéről meg fog jelenni.
Ugyanakkor azonban - Győr-Moson-Sopron megyében élek - a határon túli, burgenlandi tapasztalatok nem azt mutatják, hogy ez a rendelet, ezek a szigorú előírások feltétlenül szükségesek lennének az európai uniós csatlakozáshoz. Úgyhogy mivel néhány megyében a helyi ellenőrök már a boltok bezárásával fenyegetik a vállalkozásokat, nem ártana, ha a rendeletalkotók a rendeletet felülvizsgálnák, és tényleg csak azok az előírások maradnának benne, amelyek feltétlenül szükségesek az uniós csatlakozáshoz, és nem próbálnánk meg pápábbak lenni a pápánál, s olyan követelményeknek is megfelelni, amelyeket az Unió maximum csak ajánlásként fogalmaz meg, nem pedig követelményként.
Köszönöm szépen.
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt másfél évben nem telt el hét anélkül, hogy kormányzati bejelentés ne borzolta volna az emberek, a családok idegeit. Hol egy váratlan áremelés, hol egy kedvezmény megvonása, a lényeg: az emberek hétről hétre aggodalommal várják, mi lesz a következő, családokat sújtó kormányzati intézkedés. Ma már tudjuk, hogy a “több pénzt az embereknekö valójában adóemelést jelent, a jóléti rendszerváltás az emberek szempontjából rosszulléti rendszerváltásba fordult.
Tisztelt Miniszter Úr! Rosszul lettek azok a kiskereskedők is, akiket érint a 90/2003. számú FVM-ESZCSM együttes rendelet, amely egyébként október 31-étől hatályban van. Azzal szembesülnek, hogy kivitelezhetetlen elvárásoknak kell megfelelniük, vagy lehúzhatják a rolót, azaz bezárhatják a boltot.
Nézzük meg, mit is jelent a rendelet egy családi kisvállalkozás számára, amely évek óta üzemeltet egy élelmiszerkisboltot! Noha a boltok mintegy egyharmada nem alakítható át úgy, hogy megfeleljen a rendelet elvárásainak, tételezzük fel, hogy ennek a családi kisvállalkozásnak van több millió forintja, és a bolt mérete is lehetővé teszi, hogy a szükséges műszaki átalakításokat elvégezze. Az átalakított bolt újra kinyit, és megérkezik az első áru, néhány rúd szalámi. A boltos átveszi a szalámikat, és közben dokumentálja, kitől, hogyan vette át. Az átvett szalámikat kihelyezi egy tálcán a hűtőpultra, de közben, mivel a tálcát megtisztítja, természetesen dokumentálja, mivel, hogyan végezte a tisztítást. Szintén dokumentálnia kell a tárolás módját, majd ha mindez megvan, értékesítheti a szalámit. Természetesen ezt minden egyes árucikk esetében el kell végeznie, ami plusz egy vagy két alkalmazott felvételével és tetemes költségekkel jár. Csakhogy ezek a vállalkozások zömében családi kisvállalkozások, azaz a boltok épp eltartanak egy családot, a megnövekedett adminisztrációs terhek miatt azonban lehúzhatják a rolót, nem bírják a költségeket.
Tisztelt Miniszter Úr! Az előbb elmondottak csak egy kis szeletét mutatják be mindazoknak a lehetetlen és életszerűtlen elvárásoknak, amelyekkel önök sújtják az élelmiszerkisbolt-tulajdonosokat. Teszik mindezt önök rossz szokásukhoz híven, az Európai Unióra mutogatva, miközben a több éve EU-tag Ausztriában nyomát sem találjuk ennek.
Tisztelt Miniszter Úr! Kinek az érdeke, hogy pár hónappal az uniós csatlakozás előtt ellehetetlenüljenek az élelmiszerbolti kiskereskedők? Önök mindig az érdekegyeztetésről beszélnek; mely szakmai érdekképviseletekkel egyeztettek a rendelet megalkotása előtt?
Tisztelt Miniszter Úr! Tervezi-e a minisztérium a szakmai érdekképviseletek észrevételei alapján a rendelet módosítását annak érdekében, hogy ne szűnjön meg sok ezer kisbolt, ne menjen tönkre sok ezer családi kisvállalkozás?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Elkeseredéssel hallgattam az ön válaszát, mert ezek szerint önök a számtalan visszajelzés ellenére sem gondolkodtak el azon, hogy ezt a rendeletet módosítsák, noha nyilvánvalóan önök előtt is ismert, hogy jelenleg számtalan kis bolt nem felel meg ennek az előírásnak, nagyon sok nem is tud ezeknek a szigorú előírásoknak megfelelni. Ráadásul semmi nem indokolta azt, hogy október 31-től ez a rendelet hatályba lépjen, hiszen például pályázati lehetőség van arra, hogy valaki a boltját átalakítsa. Ezt a pályázatot november 15-ig lehet benyújtani, miközben november 1-jétől meg kell felelni az átalakításnak. Hogy lehet valamire november 15-ig pályázni, miközben november 1-jétől meg kell rá felelni?
Hozzám nem az a visszajelzés jutott el, hogy önök valami széles körű érdekegyeztetést folytattak, sőt pont azért tartott sajtótájékoztatót pár hete az egyik szakmai érdekképviselet, mert semmiféle érdekegyeztetés nem volt.
A válaszát nem tudom elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt kormányzati ciklusban Győrben - de nemcsak Győrben - a szocialisták egyik kedvenc szlogenje volt, hogy a polgári kormány bünteti Győr városát. Nos, abban a négy évben mintegy 15 milliárd forintnyi közvetlen támogatás érkezett Győrbe különböző beruházásokhoz. Ezen felbátorodva mertünk dr. Szakács Imre képviselőtársammal az idén mintegy tizenhét módosító indítványt benyújtani a költségvetéshez, amelyek folyamatban lévő vagy már eltervezett, csak anyagi lehetőségek hiányában még el nem kezdett győri beruházásoknak nyújtanának segítséget. Már csak azért is, mert az eddigi szocialista kormányzás nem sok jót hozott Győrben, mindössze négy iskola bezárásáról lehet idáig beszámolni, mint a szocialista kormányzás eredményéről.
(17.00)
Az egyik legfontosabb beruházás Győrben a Tihanyi úti aluljáró lenne, hiszen aki ismeri Győr városát, tudja, hogy a keresztben húzódó vasútvonal átszeli a várost, és a rajta átvezető két híd már nem bírja el a forgalmat, arról nem is szólva, hogy a győri helyi autóbusz-közlekedésnek ez mintegy napi 1500 kilométer megtakarítást jelentene a Kisalföld Volán számításai szerint.
Tényleg csak csemegézve a benyújtott 17 módosító javaslatból, nagyon fontos lenne, hogy a kormány és a kormánypárti képviselők támogassák a lakótelepi játszóterek átalakítását az uniós szabványoknak megfelelően, hiszen jövőre az Unió tagjai leszünk, akkor pedig illene oda olyan játszóterekkel bevonulni, amelyek megfelelnek az uniós előírásoknak.
Az elmúlt négy évben a szocialista városvezetés rendszeresen felrótta a polgári kormánynak a győrszentiváni vízelvezetést. Ezt remélve azt hittük, hogy ez már tavaly megoldódik, de sem tavaly, sem az idei évben nincs rá támogatás; reméljük, hogy ezt, valamint a többi módosító indítványt is a szocialisták támogatni fogják, hiszen akkor tudnák azt bizonyítani, hogy nem csak egy elcsépelt és hazug szlogen volt az, amit az elmúlt négy évben egyfolytában hangoztattak.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kékkői Képviselőtársam! Hiszen egyedül ő tartózkodik még a teremben. A 2003-as év, a Medgyessy-kormány első teljes naptári éve Győr városában az iskolabezárásokról szólt. A kampányban tett szép ígéreteket gyorsan elfeledve a szocialista kormány olyan helyzetbe hozta a várost, hogy ahhoz, hogy költségvetését tartani tudja, négy oktatási intézmény bezárására kényszerült.
Az elmúlt hét folyamán azonban kiderült, hogy az iskolabezárási hullám nem ért véget. A győriek a sajtóból tudhatták meg azt, hogy a Honvédelmi Minisztérium a haderőreform keretében be akarja zárni a győri Béri Balogh Ádám Honvéd Szakközépiskolát és Kollégiumot, az ország egyetlen, még működő katonai szakközépiskoláját. Hogy mi indokolja a bezárását? Mondhatni, semmi. Hiszen az intézetben évfolyamonként 60 tanuló tanul, ötszörös a túljelentkezés, tehát több mint 300-an jelentkeznek erre a 60 helyre, és nemzetközi példák is azt bizonyítják, hogy érdemes ezeket az iskolákat fenntartani, különösen egy olyan ország számára, mint Magyarország, amely át akar állni a sorozásos hadseregről a hivatásos, profi hadseregre.
Pont Ausztriában van egy nagyon alkalmas példa, ahol szintén az egyetlen ilyen jellegű iskolát egy időben be akarták zárni, most pedig, ha nem létezne az az iskola, nagyon komoly gondok lennének a tisztutánpótlással az osztrák hadseregben, hiszen nagyon nehéz rá jelentkezőt találni. A győri Béri Balogh Ádám Honvéd Szakközépiskolában végzősök mintegy 70 százaléka beszél nyelvet, az iskola költségvetése 240 millió forint. Nem valószínű, hogy ez földhöz vágná a Honvédelmi Minisztérium költségvetését.
Indok tehát semmi, hacsak nem az, amiről Győr városában suttognak, miszerint az egész mögött az áll, hogy ezt az iskolát, ha a Honvédelmi Minisztérium bezárja, akkor utána az önkormányzat megszerezheti, majd egy belvárosi középiskolát kiköltöztetve ebbe a Győr-Szigetben lévő iskolába, az értékes belvárosi ingatlant értékesíteni tudja, csakúgy, mint az elmúlt évi iskolabezárásoknál.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
BIRKÁS TIVADAR, az ifjúsági és sportbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban, a bizottságban elég heves vita alakult ki a sporttörvény kapcsán. Az ellenzék részéről számos vélemény és aggály fogalmazódott meg, hogy az ellenzék nem egyszerűen csak, úgymond, kötözködni akar, és ilyen aggályokról van szó. Ezt jól bizonyítja az is, hogy az egyébként jelenleg is folyó parlamenti nyílt napon sportszervezetek, sportszövetségek vezetőitől, sportvezetőktől számos aggályt viszonthallottunk, ők is úgy látják, hogy komoly problémákat okozna a jelenlegi sporttörvény-tervezet elfogadása.
Egyrészt a bizottsági ülésen is felmerült, hogy nem jó az időpont, nem túl szerencsés időpontban van benyújtva ez a törvénytervezet, hiszen fél évvel vagyunk az uniós csatlakozás előtt, fél, körülbelül háromnegyed évvel egy olimpia előtt; talán jobb lett volna megvárni az uniós csatlakozást, hogy milyen szabályozásokra kényszerít majd minket az Unió. Jó lett volna talán előbb egy sportstratégiát kidolgozni, és ahhoz igazítani a sporttörvényt, nem pedig - ahogy ezt miniszter úrtól hallottuk - majd az olimpia után valami sportstratégiát kidolgozunk, hiszen akkor már nem lehet tudni; majd újra módosítva lesz a törvény, mondjuk, egy-másfél év múlva?
Konkrétan a törvényről. Egyrészt nagy várakozással tekintettünk elé, hiszen - ez is elhangzott tegnap a bizottsági ülésen - komoly lemaradásban van a sport, a sportlobbi a kormányzaton belül. Csak egy példát mondjak rá, ha ma egy szülő joystick-ot vagy gamepadot, tehát számítástechnikai játékhoz segédeszközt vásárol a gyermekének, ehhez adókedvezményt vehet igénybe, de ha ugyanez a szülő futball-labdát, futócipőt, teniszütőt vesz gyermekének, semmilyen kedvezmény nem jár hozzá.
Ugyanígy visszalépés is történt már a kormányzás alatt: a diáksport-normatíva, ami a polgári kormány idején kötött volt, bekerült a közös normatív alapba; az önkormányzatok, ha akarják, diáksportra fordítják, ha akarják, nem.
Egy pozitív dolog valóban van a sporttörvényben: áttekinthetőbbé, egyszerűbbé teszi - ezt az ellenzék is elismerte - a sport jogi szabályozását. Sajnos viszont ez az egyetlen pozitívum, ami megjelenik a törvény változásaiban. Itt, ahogy a bizottsági ülésen elhangzott, meg kellett volna állni, nem kellett volna továbbmenni.
A többi változtatás már vagy káros, vagy nagyon komoly kockázatai vannak. Érthetetlen például - tegnap miniszter úr sem tudott a bizottságban választ adni rá -, hogy a támogatási normákat mind a versenysport, mind a szabadidősport területén miért kell átalakítani. Miért kell elvonni például a Wesselényi Közalapítványtól a szabadidősport pályázatát, sőt a szabadidősport támogatása bent sincs a törvényben. Egy jól működő rendszert miért kell megváltoztatni, miért kell felborítani?
Ugyanúgy a Magyar Olimpiai Bizottságtól is vonnak el jogosítványokat, szintén érthetetlen, hogy miért, és nagyon komoly kockázatai vannak. Csak egy példát mondanék rá. Tudjuk, hogy miniszter úrnak nemrég vizsgálatot kellett indítania pályázati pénzek kifizetésénél. Ha ugyanez megtörténik az új finanszírozás alapján a sport területén is, akkor előfordulhat, hogy egy egyesület, amelyik nem jut időben a pályázaton elnyert pénzéhez, mondjuk, köztartozásra kényszerül, nem tudja rendezni, mert hónapokig nem érkezik meg a pénz - kizárják a versenyrendszerből, hiába tartozik neki az állam.
Nem lehet tudni és nem értjük, hogy mi szükség van a sporttanácsra, egy plusz vízfej létrehozására, egyáltalán hogyan fog felállni. Például a szponzorok küldöttje hogyan lesz delegálva a sporttanácsba, ki számít ma szponzornak? Az, aki egy győzelem után ad, mondjuk, 10 ezer forintot az egyik falusi futballcsapatnak, megtámogatva a srácokat, vagy az, aki több millió forint támogatással eltart egy egész sportegyesületet?
Ha igaz az, hogy azok lesznek a feladatai a sporttanácsnak, amelyeket miniszter úr tegnap elmondott, akkor vélhetően ez semmi más, mint a felelősség átruházása. A felelősség átruházása, hogy legyen mi mögé bújni. A miniszteri felelősség átruházása egy testületre, amire esetleges gondokat, problémákat majd át lehet hárítani.
A törvény tehát centralizál, pénzeket von be minisztériumi, miniszteri hatáskörbe, ezzel függőségi viszonyt teremtve egyébként sportszervezetek, sportszövetségek, sportegyesületek és a miniszter között. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Azt már csak zárójelben teszem hozzá, hogy szoktuk mondani, hogy a sport a kultúra része, ugyanakkor a sporttörvény hemzseg a helyesírási hibáktól. Az egyik gimnázium, amelyik megkapta a törvényjavaslatot, azt mondta, hogy dolgozatként megbukna ez a sporttörvény.
Köszönöm szépen.
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, a versenysportra vonatkozó finanszírozási dolgokat Gémesi György képviselőtársam elmondta. Arató úr felszólalásra szeretnék annyiban reagálni, hogy ugyanakkor semmilyen megállapodás nincs, és a mai napig nem látják a főleg kicsi és amatőr sportegyesületek, sportszervezetek azt, hogy a sorsolásos szerencsejátékok adója 12 százalékának - amit eddig a Wesselényi Közalapítvány kuratóriuma osztott szét pályázati alapon - mi lesz a sorsa. Azt is bevonják a minisztérium alá, noha sem bizottsági ülésen, sem azóta semmilyen indoklást nem kaptunk azért, hogy ezt a jól működő, a kisegyesületek, a szövetségek által soha kritikával nem illetett rendszert miért kell megszüntetni, miért kell felborítani, mi lesz ezzel a pénzzel? Az amatőr szabadidősport támogatása benn sincs a törvényben. Ennyire van feladathoz hozzárendelve a pénz, hogy benn sincs a törvényben - tessék elolvasni, Arató képviselő úr - a szabadidősport támogatása.
Ugyanakkor - és ez a parlamenti nyílt napon is elhangzott - itt bizony a miniszter úr félrevezette a sportközvéleményt, a sporttársadalmat. Volt olyan sportvezető, aki azt mondta el a parlamenti nyílt napon, hogy ő annyira elégedetten hallgatta miniszter urat, hogy a törvénnyel majd a szabadidősport a versenysporttal egyenrangú lesz, hogy csak a parlamenti nyílt nap előtti este olvasta el a sporttörvényt, s látta, hogy köszönő viszonyban sincs a miniszter úr által a sajtóban elmondottakkal, és felháborodottan szólt - ha Arató úr ott lett volna, ő is meghallgathatta volna a felszólalását a parlamenti nyílt napon - a sporttörvényről.
(14.20)
Tehát nem látják, hogy ezzel a jól működő rendszerrel mi lesz, ugyanakkor van egy bizalmatlanság a minisztériumi elosztási rendszerek között; nem véletlenül (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hiszen a táborozási pályázatoknál, amit tavasszal elnyertek ifjúsági egyesületek (Az elnök ismét csenget.) pénzt, sokan még a mai napig nem kapták meg, tehát nem zökkenőmentes a minisztériumban a pénzek elosztása.
Köszönöm szépen.
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném megköszönni Páva Zoltán képviselő úrnak, meg egyben gratulálni is hozzá, hogy elismerte, hogy a törvény centralizál, ön az első ilyen kormánypárti képviselő. Egész idáig azt hallottuk, hogy decentralizál a törvény. Ön elismerte, hogy ez bizony - így mondta - egyfajta centralizálás. Lényegében elismerte, hogy igen, nem másról van szó, mint azokat a pénzeket, amelyeket idáig politikától független köztestületek osztottak el a sport résztvevői számára, egyesületek, sportolók számára, mindenféle politikai nézet nélkül, ezeket a pénzeket vonják be a minisztérium alá, aminek szerintünk két nagy problémája és kockázata van. Az egyik az, hogy egy politikai függőséget okoz. Amelyik egyesület, szövetség jó kisgyerek lesz, annak a miniszter úr majd megsimogatja a buksiját, aztán annak ad pénzt, amelyik nem, annak majd nem. Nagyon könnyen bevonulhat ezzel a politika a sportba, ha közvetlenül a minisztérium osztja el a pénzt.
A másik probléma pedig az, amit már előbb is igyekeztem kifejteni, csak rövid volt az idő, hogy jelenleg nem jól működik a minisztériumban a pénzelosztási rendszer. A miniszter úrnak kellett belső vizsgálatot indítania a táborozási pénzek kifizetése körüli anomáliák miatt. Mi lesz? Jövőre ez lesz a sportban is? Nem véletlen, hogy született egy megegyezés, hogy új törvény ide, új törvény oda, az olimpiai finanszírozás a jövő évben marad, hiszen ők is látják, hogy itt bizony komoly problémák lehetnek az átállással. De úgy látszik, ez a szabadidősportnál már nem érdekes; a mai napig nem hallottunk rá indokot.
(14.30)
Önök is azt mondták, hogy egyetértettek azzal, ahogy a Wesselényi Közalapítvány működött. Miért kell akkor megszüntetni? Miért kell egy jól működő rendszert megszüntetni?
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előbb elmondottak, úgy gondolom, félreértésre adhatnak okot, amit Arató képviselő úr elmondott, mert nem egészen úgy működött, és nem véletlen, hogy például a Wesselényi Közalapítványra nem is tért ki a képviselő úr.
Nem a miniszter döntötte el, hogy olimpiai felkészülésre melyik egyesület, melyik sportoló mennyi pénzt kap, a parlament döntötte el a költségvetésben, hogy mennyi pénz jut olimpiai felkészülésre, ezt a pénzt megkapta a Magyar Olimpiai Bizottság, az a testület, amely a legjobban rálát erre a kérdésre, és a pénzt ők osztották el. Ezt szüntetik meg önök, hogy az adott szakterületre vonatkozó pénzeket azok a köztestületek közvetlenül megkapják és osszák szét, amelyeknek a legnagyobb rálátása van. Ezeket vonják be önök… Befejezem, mert megvárom, míg Arató képviselő úr idefigyel. Ezeket a pénzeket vonják el önök, vonják be lényegében a minisztérium közvetlen hatáskörébe.
Lehet persze aztán mutogatni az idén ki nem fizetett táborozási pénzeknél az előző minisztériumra, csak azért nem hiteles ez, képviselő úr, mert az előző években zökkenőmentesen megkapták a pénzt, a polgári vezetés alatt nem volt ilyen, hogy decemberben még várni kelljen a pénzre, és szerintem nem szerencsés másfél évvel a kormányváltás után az előző kormányra mutogatni.
Amit ön elmondott, az pedig a Wesselényi Közalapítványra végképp nem igaz, hiszen egy politikától független kuratóriuma volt és van is a Wesselényi Közalapítványnak, amely közvetlenül kapott pénzt, ahogy Gémesi képviselőtársam elmondta, a sorsolásos szerencsejáték-adónak a 12 százalékát, és erre pályázhattak az amatőr kisegyesületek, szervezetek. A politikának semmilyen ráhatása nem volt, közvetlenül kapták a pénzt, közvetlenül osztották szét (Az elnök jelzi az idő leteltét.), ezt a rendszert szüntetik meg önök - még mindig nem kaptunk rá választ, hogy miért.
Köszönöm szépen.
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Már csak azért is köszönöm, mert meg lettem szólítva ennek az 1200 forintos diáksport-normatívának - ha megengedik, hogy ezt a kifejezést használjam - a kapcsán. Ez valóban nem emelkedett, de az önök idején sem. Most már a második költségvetési törvényről szavaztunk a tegnapi nap folyamán a módosítókról, amiket önök nyújtottak be: egy fillérrel nem emelkedett az önök idejében sem.
De amit Gémesi képviselő úr elmondott, valóban, ezt a polgári kormány kötötté tette, tehát csak és valóban a diáksportra lehetett felhasználni, viszont ez is most az önök idejében visszakerül a közös normatív kalapba. Én beadtam erre egy módosítót, Arató képviselő úr volt az egyetlen kormánypárti képviselő, aki az ifjúsági és sportbizottságban megszavazta, hogy ez külön normatíva legyen, ne kerüljön be a közös normatív kalapba, hogy igenis a diáksportra legyen felhasználva. Ezért ezt számon kérni, úgy látom, meglehetősen furcsa egy ellenzéki képviselőtől.
Köszönöm szépen.
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy örömmel hallottam, hogy ezek szerint a most még jelen pillanatban mindig 1200 forintos normatíva jövőre emelkedik. Csak annyiban szeretném Urbán Árpád képviselőtársam mondandóját kiegészíteni, hogy tessék elhinni, képviselő úr: az, hogy a polgári kormány idején ez a normatíva kötötté lett téve, nagy előrelépés volt. Egy felmérés azt mutatta, hogy amit ugyan a költségvetésben arra szántak, de mivel közös normatív kalapban volt, körülbelül ennek az 1200 forintnak az egyharmadát használták fel az önök idején is, de még a polgári kormány idején is a diáksportra, amíg a polgári kormány idején kötötté nem lett téve ez a normatíva. Tehát az bizony ott egy jelentős előrelépést jelentett, talán még jelentősebbet, mint ha magát az összeget növeltük volna, de nem lett volna megkötve, hogy ezt diáksportra lehet használni, hiszen mondom, addig mintegy egyharmada lett a diáksportra felhasználva. Hiába az volt a cél, nem volt kötelező arra használni.
Köszönöm szépen.
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Abban egyetértek Urbán Árpád képviselőtársammal, hogy valóban, az az önkormányzat, az az iskola, ahol sportos szemlélet uralkodik, ahol pozitív a hozzáállás a sporthoz, ott nincs vagy nem lesz probléma. Bár, ha belegondolunk, hogy az iskolák, az önkormányzatok terhei mennyivel növekednek jövőre már csak a gázáremelés miatt is, amit az intézményeknek valahonnan ki kell gazdálkodni, akkor én félek attól, hogy bár még egyszer mondom, nagyon örülök ennek az 1600 forintos emelésnek, az 1200 forintos normatívának 1600 forintra emelésével, de félek én is, hogy nem arra fog fordítódni, nem a diáksportra fog fordítódni, ami azért mégis akkor ez esetben visszalépés lesz a polgári kormány idejéhez képest. Ugyanúgy egyébként, ahogy a Sportminisztérium jövő évi költségvetése is csak 77 százaléka a 2002. évinek, és még a 2001. évinek is csak a 91 százaléka.
Köszönöm szépen.
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tóth Ferenc képviselőtársam felszólalására szeretnék reagálni. Ha komolyan vesszük, márpedig általában komolyan vesszük azt, amit mi, sportban tevékenykedők előszeretettel mondunk, hogy a sport a kultúra része, akkor úgy gondolom, hogy nem volt felesleges teljesen az ő hozzászólása, valóban elvárható lett volna a Magyar Köztársaság egyik minisztériumától, hogy olyan törvényjavaslatot nyújt be a tisztelt Ház elé, a parlament elé, amely nem hemzseg a helyesírási hibáktól.
Arató képviselő úr felszólalására: ha mindez a szép és jó dolog, amit ön elmondott, képviselő úr, lenne kiolvasható a sporttörvényből, akkor miért volt az, hogy a parlamenti nyílt napon, amit az ifjúsági és sportbizottság rendezett, nem ugyanezeket hallottuk vissza az ott felszólaló, sportban tevékenykedő emberek, vezetők szájából, felszólalásából? Mi értelme volt megrendezni azt a parlamenti nyílt napot, hacsak nem egy szemfényvesztés, hogy na, ez is volt, ha az ott elhangzottakat önök nem fogadják el, az ott elhangzottakkal nem értenek egyet, nem fogadják be a törvénybe, az ott elhangzott kérések, az ott elhangzott észrevételek nem köszönnek vissza sem a törvényben, sem a módosító javaslatban? Mi értelme volt az úgynevezett társadalmi egyeztetésnek, ha egy teljesen más törvényjavaslat jön be, mint amit a társadalmi szervezetekkel egyeztettek?
Nyilvánvaló, itt arról van szó, hogy van egy törvényjavaslat, ami nagyon keményen centralizál, a sportot a sportminisztériumtól akarja függővé tenni, legalábbis az állami támogatás rendszerét, és ezt kívánják önök erőből keresztülvinni.
Köszönöm szépen.
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én is úgy látom, hogy némileg elbeszélünk egymás mellett, ezért szeretném kicsit szemléletesebb példával elmondani azt, amiről itt győzködjük kormánypárti képviselőtársainkat.
Eddig a sport finanszírozási rendszere úgy működött, hogy az egyes területek megkapták azt a pénzt, amit az adott területen fel lehet használni, és az azon a területen legilletékesebb testület osztotta el a pénzt. Ez egyébként olyan, mint egy sok szakosztályos klubnál: mondjuk, az év elején megvan, hogy melyik szakosztály mennyi pénzből gazdálkodhat, aztán hogy azt a szakosztályon belül mire használják fel, versenyző igazolására, tornára utaznak s a többi, azt már maga a szakosztály dönti el. Ehelyett egy olyan rendszer lenne bevezetve, ahol például ennél a sportegyesületnél összeülnének a szakosztályvezetők, és ők döntenének minden egyes szakosztályon belüli pénzfelhasználási dologról. El lehet képzelni, aki a sportban járatos, hogy ez micsoda fejetlenséghez, micsoda vitákhoz vezet alkalomadtán.
Ezért gondolom én úgy és gondoljuk úgy, meg kellene gondolni, hogy ez szerencsés-e, meg kellene gondolni, hogy szerencsés-e egy ilyen plusz vízfej felállítása, aminek majd beleszólása lesz mindenbe. Ha mindenki mindenbe beleszólhat, ez hova fog vezetni?
Köszönöm szépen.
(15.30)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Komoly félelemmel hallgattam Urbán Árpád képviselőtársam felszólalását, hiszen azt mondta, hogy most adjunk egy esélyt, próbáljuk ki, hogyan működik ez a rendszer, jól vagy rosszul, az új finanszírozási rendszer, aztán majd meglátjuk. Csak azt tessék észrevenni, kormánypárti képviselőtársaim, hogy jól működő rendszereket áldoznak fel ennek az oltárán.
Ön is mondta, hogy szülők milyen komoly áldozatokat hoznak. Valóban, ha ma egy szülő sportoltatni akarja a gyermekét, nagyon komoly áldozatokat hoz. S ha már az adótörvényeknél az MSZP-kormány elérte azt a visszás helyzetet, hogy ha ma egy szülő joystickot vagy game-padot vesz a gyerekének, számítástechnikai játékhoz segédeszközt, akkor adókedvezményt tud hozzá igénybe venni, sportszer, focilabda, teniszütő, futócipő vásárlásánál pedig semmilyen kedvezményt nem tud igénybe venni, akkor legalább azt a támogatási rendszert ne szüntessék meg, ami eddig működött, ahol egyesületek tudtak pályázni, többek között nagyon sok gyermekprogramra, hiszen lényegében a Wesselényi erről szólt.
Nagyon sok egyesület különböző programok szervezéséhez pályázott segítségért, ezt a rendszert számolnák fel önök, ezt a rendszert szüntetnék meg azért, hogy kipróbáljunk egy új rendszert. És mi lesz, ha nem működik? Akkor mit fogunk csinálni? Egy év vagy két év elveszett a sport számára? Nem veszett el elég a rendszerváltás óta?
Köszönöm szépen.
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagy örömmel hallgattam Urbán Árpád képviselőtársam felszólalását, aki azt mondta, hogy a pénzek ott fognak maradni a Wesselényinél. Ezek szerint önök, kormánypárti képviselők is belátták, hiszen még egyszer mondom, mind a mai napig nem kaptunk rá választ sem bizottsági ülésen miniszter úrtól, ő is azt mondta, hogy lehet, hogy ott maradnak a pénzek, sem itt önöktől, hogy miért kell azt a jól működő rendszert megszüntetni.
Ugyanakkor tény és való, Urbán képviselőtársam, hogy sok minden kimaradt a sporttörvényből. Már a múltkor elmondtam itt, a Házban, hogy sok olyan kérdést vártam volna én - ha már valóban új sporttörvényről beszélünk, hiszen lényegében a finanszírozási rendszere változik meg a sportnak, más, nagyobb különbség nincs az előző, a polgári kormány idején elfogadott sporttörvény és a mostani sporttörvény között -, sok olyat láttunk volna szívesen, amelyek komoly problémái a jelen magyar sportjának. Ilyen a mindennapos testnevelés, a sportlétesítmények, különösen az állami vagy közvetve állami, például MÁV-sportlétesítmények vagy önkormányzati sportlétesítmények védelme. Alig múlik el hónap anélkül, hogy ne hallanánk, hogy itt építenek be sportlétesítményt, ott építenek be. Talán nem ártana egy jogszabályi védelmet nyújtani a még megmaradt sportlétesítményeknek, hiszen nagyon sok megszűnt az elmúlt tizenhárom év alatt. S lehetne ezt még sorolni.
Valóban, 90 százalékban maradt a régi sporttörvény, de pont az az 5-10 százalék rontotta el észrevehetően a sportvezetők, a sportban tevékenykedők jó hangulatát, amely megváltozik. Hiszen jól működő rendszerek változnak meg, egy olyan rendszer kerül kialakításra, amiről semmit nem tudunk, hogyan fog működni, és senki nem tudja, mi lesz jövőre, kivéve azt - hiszen a költségvetést részben már elfogadta a parlament -, hogy jóval kevesebb pénz lesz, mint akár 2002-ben, akár 2001-ben a sportra.
Köszönöm.
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Négy évig hallgattuk azt Győr városában a szocialista városvezetéstől a polgári kormány idején, hogy a kormány bünteti Győr városát. Ez abban az időszakban történt, amikor Győrben egyetem létesült…
ELNÖK: Melyik szakaszhoz tetszik szólni, képviselő úr?
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Rá fogok térni. Elnézést, elnök úr, ne csak az ellenzéki képviselőket…
ELNÖK: Az előbb hívtam fel erre a figyelmet, képviselő úr. Mondja a számot, hogy melyikre vonatkozik.
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): A számát nem tudom megmondani, de azokhoz a kapcsolódó módosítókhoz mondanám a témát, amelyek egyrészt... - az eredeti számát tudom, 1106-1114., a győri lakótelepi játszóterek átalakítása, Marcali városi uszoda, mindazok a módosítók egyébként, vagy kapcsolódó módosító javaslatok, amelyeket egyébként beadtunk módosító javaslatként is, és megdöbbenve tapasztaltuk, hogy sem a kormány, amelynek szerepelt az ígéreteiben, sem pedig Győr szocialista polgármestere, aki tagja a szocialista országgyűlési frakciónak, nem támogatta egyik győri beruházáshoz kapcsolódó módosító javaslatot sem.
Azért adjuk be újra dr. Szakács Imre képviselőtársammal kapcsolódó módosító javaslatként ezeket a javaslatokat, mert szeretnénk azt, hogy mind a kormány, mind pedig főleg Győr szocialista polgármestere, Balogh József bizonyíthassa azt, hogy fontosabb számára Győr városa, mint a párt, a pártfegyelem, ugyanis megdöbbenve tapasztaltuk, hogy egy győri beruházást sem hajlandó a jövő évben a kormány támogatni, semmi állami pénzt nem hajlandó, közvetlen állami pénzt juttatni Győr városába.
Úgy gondolom, ez meglehetősen furcsa azok után, amiket az elmúlt négy évben hallottunk, amikor mintegy 15-20 milliárd forint értékű közvetlen támogatás érkezett Győrbe a polgári kormány idején. Úgy látszik, a szocialistáknak csak addig volt fontos Győr városa (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), amíg ígérgetni kellett az országgyűlési kampány idején. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Itt a parlamentben délelőtt folyik a vita a haderőreformról, és számunkra, győriek számára érthetetlen, hogy miközben a kormányzat egy profi önkéntes hadsereg felállítását hirdeti meg, meg akarja szüntetni azt a honvéd szakközépiskolát, a Béri-Balogh Ádám Szakközépiskoláról van szó, amely ennek a hadseregnek a tisztutánpótlását adhatná.
Ennek a létesítménynek a fenntartási költsége évente mintegy 250 millió forint. Úgy gondolom, ez elenyésző ahhoz a többletpénzhez képest, amivel többe kerülnek a légi utántölthető vadászgépek. Társadalmi igény van az iskolára, és nyugati példák is azt bizonyítják, hogy az ilyen jellegű iskolák tudják biztosítani azt, hogy egy profi önkéntes hadseregnek meglegyen a tisztutánpótlása. Úgyhogy kérnénk azt, hogy ezt a döntést a Honvédelmi Minisztérium mindenképpen vizsgálja fölül.
Köszönöm szépen.
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kisalföldi gazdák egyik érdekvédelmi szervezete keresett meg, és megkértek, hogy a gazdák panaszait tolmácsoljam az Országgyűlésben. Én örültem volna, ha a napirend utáni felszólalásnál a mezőgazdasági minisztériumból akár a miniszter úr, akár az államtitkár úr itt van, de úgy látszik, hogy őket nem érdekli a kisalföldi gazdák panasza.
Amikor találkoztam a gazdák képviselőivel, elmondták, hogy azt a megállapodást, ami pár hete született meg, nem igazán tartja be a kormány. Példaként felvetették, hogy csak a tejtermelők támogatása jelent meg a közlönyben. Például a sertéstenyésztőknek 270 forintos garantált felvásárlási árat ígértek, de ezt nem tartják be, ráadásul 280 forint az önköltség, tehát még a garantált árral is ráfizetéses lenne a sertéstenyésztés, de a garantált árat sem tartják be, ugyanakkor az ő észrevételük szerint Csehországból folyamatosan engedik be az országba a 180 forintos kilónkénti sertéshúst.
Hiányolják, hogy nincs meg az európai uniós támogatásokat kifizető hivatal, és hogy a költségvetésben nincs meg a fedezete sem a 25 százalékos, úgymond, európai uniós támogatásnak, amit utólag fizet majd ki az országnak az Európai Unió, sem pedig a 30 százalékos önrésznek, amit a kormány olyan büszkén jelentett be az európai uniós tárgyalások után, hogy sikerült elérni, hogy ezzel a két összeggel együtt az uniós gazdák támogatásának mintegy felét, 55 százalékát megkapják a magyar gazdák is.
(13.30)
A földtörvény-módosítást is kifogásolták, hogy van egy olyan lehetőség, hogy három éve itt lakó és itt dolgozó külföldiek vehetnek termőföldet, sőt aki már idáig bérelt, annak elővételi joga lesz, és ott a Kisalföld környékén sokkal jobb anyagi helyzetben lévő osztrák gazdák állítólag háromszoros árat is ígérnek földbérlésre, háromszorosan is rá tudnak ígérni a magyar gazdákra.
Sérelmezték azt is, hogy magasabb áfakörbe kerültek a mezőgazdasági termékek, 15 százalék lett az áfa, míg a kompenzáció az állattenyésztőknél 7 százalék, a növénytermelőknél pedig csak 12 százalék. Sérelmezik, hogy az ő észrevételük szerint a magyar bor a csatlakozás után az Európai Unió legjobban megadóztatott bora lesz, ez nem igazán szerencsés, amikor szeretnénk a borfogyasztás kultúráját itt Magyarországon még jobban felfuttatni.
Az egyik legnagyobb sérelmük az, hogy ha egy gazdálkodó agrárhitelt akar felvenni, akkor 100 millió forint alatt a bankok nem nagyon állnak velük szóba, és ha mégis, akkor 200-250 százalékos fedezetet kérnek, annak ellenére, hogy elvileg a hitel 80 százalékára állami garancia van. Ez szinte lehetetlenné teszi azt, hogy komolyabb hitelt vegyenek fel fejlesztésre.
Ezek voltak azok az észrevételek, amelyekre én magam és a kisalföldi gazdák is szeretnének, szerettek volna választ kapni a Medgyessy-kormány Földművelésügyi Minisztériumától, de még egyszer jelzem, hogy a minisztérium nem tisztelte meg jelenlétével - sem a miniszter úr, sem az államtitkár úr - az ülést.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagy meglepetéssel hallgattam az ifjúsági és sportbizottság többségi véleményének az előadóját, aki, ha jól láttam, három és fél percig beszélt. Számomra azért volt ez meglepő, mert a Házszabály szerint többségi véleményben az hangozhat el, ami a bizottsági ülésen elhangzott a többség részéről. Márpedig az ifjúsági és sportbizottság ülésén nem hangzott el a többség részéről semmilyen hozzászólás, ott a kormánypárti képviselők ültek és hallgattak. Amit részben meg is tudok érteni, hiszen itt hallottunk olyan humbugokat, hogy sportolók meg önkormányzatok kérésére történik az áthelyezés. Ha ez valóban így van, akkor az ifjúsági és sportbizottság ülésén miért nem hallhattunk egy szót sem arról, hogy vajon mely sportolók, mely önkormányzatok kérték azt, hogy átkerüljön a Belügyminisztériumhoz a sport területe.
Rendkívül visszatetszőnek tartom azt, amit egyébként Gyurcsány Ferenc, Magyarország miniszterelnöke a sport területével művel. Az, hogy egyik nap kijelenti, hogy végzetes károkat okozna a sportban a Sportminisztérium megszüntetése, majd egy hónap múlva már miniszterelnökként megszünteti; az, hogy kijelenti, hogy ez nem olyan nagy baj, mert bekerül a Miniszterelnöki Hivatal alá, ahol majd ő lesz a legnagyobb lobbistája a sport területének; majd utána szépen lepasszolja a Belügyminisztériumnak egy-két hónap múlva - ez jól mutatja, hogy milyen az ő viszonyulása a sporthoz. De nem tudom, hogy milyen alapon bánik így azzal a területtel, amely nemzedékek egészségéért felel, milyen alapon csinálja azt, hogy passzolgatja, mint grundon a gyerekek a labdát, a sportot ide-oda? Ebben a kormányzati ciklusban a beugró Göncz Kinga miniszter asszonnyal egyetemben már az ötödik minisztere lesz a sportnak, az ötödik minisztere, és még nincsen vége a kormányzati ciklusnak.
Köszönöm szépen.
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előbb ott hagytam abba, hogy ebben a kormányzati ciklusban már ötödik minisztere lesz a sportnak, ami mutatja azt, hogy tényleg milyen jól, átgondoltan foglalkozik ezzel a témával a duma-bankár kormány, körülbelül úgy, hogy egy púp a hátukon, aztán próbálják ide-oda rakosgatni, hátha majd valahol ellesz, aztán nem kell vele törődni.
Elhangzott a költségvetésnél, hogy nincsen költségvetési kihatása ennek az áthelyezésnek. Én attól tartok, hogy lesz. Lesz, ugyanis amíg a sport önálló minisztérium volt, addig, miután az Országgyűlés elfogadta a minisztérium költségvetését, onnantól tudhatták a sportszervezetek - és itt már Szalay képviselő úr beszélt a biztonságról -, hogy melyik területre mennyi pénz fog jutni.
(13.30)
Most nem fogjuk tudni, ugyanis ebben az átszervezésben a Nemzeti Sporthivatal feje fölött nyugodtan át lehet nyúlni, a miniszter át tud nyúlni, és megváltoztathatja a sporthivatal elfogadott költségvetését.
Volt már egyébként a sport irányítása a Belügyminisztérium alatt, Kuncze Gábor volt a belügyminiszter. Abban az időszakban körülbelül 10 milliárd forint tűnt el a magyar sportban, ennyi adó- meg köztartozást halmoztak fel a klubok. Aztán hogy ez a pénz mire ment, vezetői fizetésekre, meg mire, azt nem tudjuk, csak arra emlékszünk, hogy amikor stadionépítés volt a polgári kormány idején, ami szerintem vállalható program, Kuncze Gábor mondta a poénjait, hogy: “kórházamat egy focicsapatértö. Csak arra nem emlékezett, hogy az ő belügyminisztersége idején annyira nem felügyelte a sportot, hogy 10 milliárd forint tűnt el abban az időszakban.
Egyébként jellemző az SZDSZ hozzáállására, hogy itt a vitában senki nem képviseli a pártot, általában bizottsági ülésre sem járnak. Ez mutatja, hogy a drogliberalizációval kapcsolatban ennek a pártnak van véleménye, de a sporttal kapcsolatban nincsen.
Köszönöm. (Pettkó András: Drogsport!)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egyetértek Varga képviselő úrral abban, hogy Szalay képviselő úr aggódó felszólalása szimpatikusabb lehetett, mint az én felszólalásom, ugyanis én már sajnos túl vagyok az aggódáson, belőlem az elkeseredés és a felháborodás beszél.
Meg is mondom, hogy miért. Azért, mert azon a lakótelepen, ahol én felnőttem és ahol lakom, bizony látom és naponta tapasztalom, hogy a mostani kormányzat sportpolitikája hogyan csapódik le azokon, akik mindezeket elszenvedik. Itt Urbán képviselő úr már említette például a Bozsik-programot. Ezt önök leállították, és ez csak a lakótelepen több mint száz gyereket érintett annál a sportegyesületnél, amelyet próbálunk életben tartani az egyre nehezebb körülmények közepette.
Szó volt arról, hogy megszűnnek egyesületek és sportlétesítmények. Valóban, de miért? Azért, mert a sportnak nincs állami támogatása. A sportegyesületek, főleg a kis egyesületek jóval több adót fizetnek be, mint amit állami támogatásként megkapnak, ha egyáltalán kapnak.
És hogy miért van ez? Azért van ez, mert önök eltörölték a pályázati lehetőséget, a sporttörvény módosításakor elvették a Wesselényi Alapítvány pénzét, amelyet egyébként még a Horn-kormány hozott létre, és jó koncepcióval működött, abszolút politikamentesen, és egyfajta lehetőséget biztosított a sportegyesületeknek azért, hogy életben maradhassanak. Én szembesülök azzal, hogy néha zokogva felhív egy-egy szülő, hogy már nem tudja megvenni a gyerekének a sportszert, abba kell hagynia a sportolást tizenhárom-tizennégy évesen.
Hatalmas problémák vannak a magyar sportban. Szerintem nem az a legnagyobb probléma, hogy ha már megszüntették a minisztériumot, most melyik hivatal alá tartozik, de egyszerűen nem lehet úgy dolgozni, hogy havonta-kéthavonta passzolják egyik minisztériumtól a másikba. Nem lehet úgy dolgozni, hogy a kormányon belül a sport területének nincs igazán lobbistája, és ez sajnos érződik is, s főleg lent, az emberek körében érződik.
Köszönöm.
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Részben erre szerettem volna reflektálni, és úgy gondolom, hogy félreértette Gusztos képviselő úr Zsigó képviselő úr szavait, hiszen mi minden megoldásra nyitottak vagyunk, ami a kábítószer-fogyasztás terjedésének visszaszorítását szolgálja. Úgy gondolom, hogy ez lehet a közös célunk, és ha az SZDSZ-nek is ez a célja, akkor természetesen támogatjuk, bármilyen javaslata van.
Igenis én is úgy gondolom, hogy ezt el kellett mondani. Fel lehet állni és el lehet mondani, hogy jaj, ez a csúnya politika, belefolyt a drogszabályozásba. Mikor folyt bele? Akkor folyt bele, amikor '98-ban elfogadott a parlament egy olyan törvényt, amely a fogyasztás visszaszorítását célozta. Önök szerveztek egy tüntetést, amin megjelent volt szocialista miniszter is, hogy tele lesznek egyetemistákkal a börtönök. És három év után... - noha a tapasztalatok azt mutatták, hogy nemhogy nem lettek tele egyetemistákkal a börtönök, hanem még csak büntetőeljárás sem indult egyetlenegy fogyasztó ellen sem. Fogyasztásért büntetőeljárás nem indult, kereskedésért igen. Erre önök megváltoztatták a drogtörvényt, és lényegében lehetővé tették a drogkereskedelmet. Benne van a mostani törvényben, hogy igen, közös kábítószer-fogyasztás alkalmával kábítószer kínálható és átadható. Ebben állítólag a pénzbeni átadás is benne van. Úgy gondolom, hogy ez nagyon káros szabályozás, és nem abba az irányba mutat.
Nem büntette a Fidesz a fogyasztást, nem büntette az előző törvény, nem indult büntetőeljárás kábítószer-fogyasztó ellen.
Köszönöm.
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az elmúlt időszak, sőt lehet mondani, a rendszerváltás utáni korszak egyik legnagyobb vesztese a magyar sport volt, és a sporton belül is a sporttársadalom a legnagyobb veszteséget a sportpályák tekintetében szenvedte el.
Az elmúlt időszakban, a rendszerváltás óta csak Budapesten megszűnt mintegy 70 sporttelep, ami körülbelül 140 sportpályát jelent, és az elmúlt időszakban, annak ellenére, hogy az előbb elmondott hatalmas nagyságrendű sportpálya szűnt meg, a folyamat nem állt le, inkább felgyorsult. Felgyorsult, hiszen az elmúlt időszakban lehetett hallani Budapesten, hogy az Építők- és az Ikarusz-pálya, Győrben pedig az Elektromos-pálya került veszélybe, hiszen a '90-es évek közepén, a privatizáció időszakában bizony nem nagyon figyeltek oda arra, hogy amikor például az energiaszektort privatizálták, mi lesz azokkal a sportpályákkal, amelyek az ebben a szektorban érdekelt vállalatok kezén vannak. Sajnos, az állami, önkormányzati kézben lévő sportpályák közül is jó pár megszűnt.
Persze, kérdés lehetne, mi köze a politikának ehhez. Talán csak annyi, hogy a jelenlegi kormány nemhogy akadályozná a sportpályák beépítését és a sportpályák megszüntetését, hanem éppenséggel élen jár. Duma, duma, duma, hogy milyen fontos a gyermekek egészsége, és milyen fontos a sport. Persze fontos volt addig, amíg a jelenlegi miniszterelnöknek jó ugródeszkának bizonyult a sportminiszteri pozíció, azután miniszterelnökként első dolga volt megszüntetni. Azt, hogy mennyire veszik komolyan a sport helyzetét, jelzi az is, hogy körülbelül az ötödik gazdája a Belügyminisztérium - a Belügyminisztérium államtitkára van itt -, tehát ha jól látom az eseményeket, akkor most éppen a Belügyminisztériumhoz tartozik a sport, jelenleg az ötödik miniszter felügyeli ebben a kormányzati ciklusban a sportot.
Pont Gyurcsány Ferenc az utolsó sportminiszteri napjaiban engedélyezte egy sportpálya beépítését, majd pedig legutóbb a MAC Népstadion-pálya sorsa látott napvilágot, amellyel kapcsolatban nekem egy külön történetem van, hiszen két írásbeli kérdést nyújtottam be hasonló témában még annak idején Gyurcsány Ferenc miniszter úrhoz, egy-egy nap különbséggel. Az egyikre azt válaszolta, nem lesz eladva a MAC Népstadion-pálya, a másik válaszba pedig már az árát is beleírta, hogy nagyjából mennyiért kívánják eladni. Ez is mutatja, milyen komolyan kezeli ezt a kérdést a jelenlegi kormány.
Senkit nem érdekel az, hogy ezeket a sportpályákat használják; nem használaton kívüli sportpályákról van szó, hanem olyan sportpályákról, ahol 200-300 fiatal, idősebb rendszeresen sportol. Sajnos, ahogyan látjuk, a mai kormányt nem nagyon érdekli, hogy ha ezeket a pályákat beépítik, akkor vajon ezek a fiatalok hol fognak sportolni. Ma már nyílt titok, bizonyos elkeseredett sportvezetők és szülők tüntetést szerveznek a Parlament elé, egy Parlament előtti futballal próbálják meg felhívni a figyelmet arra a lehetetlen helyzetre, hogy ezeket a megszűnő sportpályákat nem lesz mivel pótolni, hiszen a nagyvárosokban nem lehet azt elvárni, hogy peremkerületekbe vagy a város másik végébe járjanak át a fiatalok sportolni. Ha a beépülő pályák helyén benzinkút, pláza vagy bármi más épül, azok soha többé nem fogják a sportolást szolgálni.
Ezért kérem arra a kormányt, állítsa le főleg azokat a pályákat, amelyek állami vagy közvetve állami kézben vannak, például százszázalékos állami vállalatok tulajdonában, és ha lehet, jogszabállyal próbálja meg valahogyan azt rendezni, hogy azok a sportpályák, amelyeket sportolók használnak, és nem állnak kihasználatlanul, ne szűnjenek meg, különösen ne a nagyvárosokban, hiszen mindannyian tudjuk, milyen a mai fiatalok egészségügyi helyzete. Ha ezek a pályák megszűnnek, akkor ez még tragikusabb lesz.
Köszönöm szépen.
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Megvárnám miniszterelnök urat, mert nem hiszem, hogy erre a kérdésre Rácz miniszter úr válaszolni tudna.
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Megvárnám, míg miniszterelnök úr bejön majd a parlamentbe.
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, de megvárnám, míg miniszterelnök úr betalál majd a parlamentbe. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Nem múlik el úgy nap, hogy a miniszterelnök úr ne beszélne az adófizetők pénzének felelősséggel való elköltéséről. A probléma az, hogy ön csak beszél, beszél és beszél, de a tények egész mást mutatnak.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Több ízben is benyújtottam önhöz azokat az írásbeli kérdéseket, amelyek alapján arra szerettem volna választ kapni, mire költi a kormány az adófizetők pénzét. Mennyiért vásároltak luxusautókat? Mennyit költöttek, költenek utazásokra? Mennyit fizettek ki és mire külsős szakértők számára? - és a többi. A dumakormány miniszterei azonban valakinek az utasítására az ezekre a kérdésekre adandó válaszokat megtagadták mondvacsinált indokokkal. Vajon kinek az utasítására? Csak nem az önére, miniszterelnök úr? És vajon miért? Nos, ez utóbbira könnyen megtaláljuk a választ.
Ezeket a kérdéseket az ön sportminiszter korában már feltettem önnek a Sportfólió Kht.-re vonatkozóan. Öntől akkor választ kaptam, és a válaszokból fény derült a dumakormány pazarló gazdálkodásának egy szeletére. Kiderült: a Sportfólió Kht., amelyről azt állították, hogy nehéz helyzetben volt kormányváltáskor, 2002 októberében 35 millió forintért vásárolt 10-11 millió forintos luxusautókat az új vezetőknek, s volt olyan hónap - 2004 márciusa, amikor ön volt a sportminiszter -, amikor 32 millió forintot fizetett ki külsős szakértők számára. 32 millió forintot egyetlen hónap alatt, és azóta sem tudjuk, kik és mit szakértettek ezért az összegért, amelyért egy pedagógus vagy egy ápoló 30 évig dolgozik.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Így már érthető a nagy titkolózás. Önök arra hivatkoznak, hogy a kért adatok nem állnak rendelkezésre, azonban ez nem igaz. Ha ezek az adatok megvannak egy minisztérium egy cégére vonatkozóan, akkor nem lehetséges, hogy a minisztériumokra vonatkozóan nincsenek meg.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Bizonyítható, hogy a miniszterek az ön utasítására tagadták meg a válaszadást, és a viszontválaszban a bizonyítékot be is fogom mutatni önnek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Miért utasította arra minisztereit, hogy tagadják meg a kormány gazdálkodására fényt derítő kérdésekre a válaszadást?
Kérem válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem vagy egy bőbeszédű!) Kíváncsi lennék akkor, miniszterelnök úr, mivel magyarázza azt, hogy én benyújtok egy, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma gazdálkodására vonatkozó kérdést a miniszterelnök úrnak címezve. (Felmutat egy iratot.) A miniszterelnök úr a válaszadást kiadja a miniszterének, aki közli, hogy a kért adatok nem állnak rendelkezésre, keressem az interneten és a többi.
(16.10)
Ezek után megkérem egy képviselőtársamat, dr. Szakács Imrét, hogy szó szerint ugyanezt a kérdést nyújtsa be a miniszternek - nem önnek, a miniszternek. S lám, a miniszter részletesen válaszol neki. Itt vannak a részletes válaszok. (Felmutat egy iratot.) Ezek után már csak érdeklődésképp újra benyújtom ugyanezt a kérdést önnek, ön ismét kiadja a válaszadást a miniszterének, s a minisztertől ismét az a válasz érkezik, hogy nincsenek adatok, nem találhatók meg interneten.
Mivel magyarázza ezt, miniszterelnök úr? Várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Mindannyian tapasztaltuk már, hogy néhány meggondolatlan, felelőtlen szó milyen károkat képes okozni. A magánéletben ez nem olyan nagy probléma, mert az okozott kárt mi magunk viseljük. A közéletben, különösen a politikában azonban más a helyzet, egy-egy felelőtlen kijelentés egy egész ország megítélésében képes komoly károkat okozni.
(17.10)
Egy hetilapból csak nemrég értesülhettünk arról, hogy Gyurcsány Ferenc sok felelőtlen kiszólása közül egy idétlen jópofáskodás diplomáciai problémák mellett a nemzetközi futballban is komoly visszhangot keltett.
“Tisztelt Uram! A fent említett, Magyarország és Szaúd-Arábia között lejátszott barátságos mérkőzéssel kapcsolatban értesültünk a magyar miniszterelnök azon kijelentéséről, amelyben azt mondta: ťKemény mérkőzés volt, de játékosaink nagy erőfeszítéseket tettek a döntetlen elérésére a terroristák ellen.Ť Mint ahogy azzal ön is tisztában van, a FIFA harcot folytat a világ labdarúgásában előforduló bármiféle rasszista megnyilvánulások ellen. A FIFA alapszabálya értelmében egy ország, személy vagy csoport bármiféle hátrányos megkülönböztetése fajra, nemre, vallásra, politikai beállítottságra tekintettel vagy bármilyen más okból kifolyólag szigorúan tilos, az felfüggesztéssel vagy kizárással büntethető. Nyilván egyetért azzal, hogy a fenti kijelentés teljes mértékben szemben áll a FIFA célkitűzéseivel. Ebben a tekintetben mielőbbi magyarázatát szeretném kérni az ügyben.ö
Így hangzik annak a levélnek egy részlete, amelyet a Magyar Labdarúgó Szövetség kapott a FIFA jogi és fegyelmi igazgatójától. A keményebb szankciók elmaradása csak annak köszönhető, hogy az MLSZ vezetői a miniszterelnök úr felelőtlen és komoly diplomáciai károkat okozó kijelentése után - még mielőtt a FIFA reagált volna - léptek, s levélben elnézést kértek a szaúdi labdarúgóktól és a szövetség vezetőitől.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Belegondolt-e már abba, hogy felelőtlen jópofáskodásaival, kijelentéseivel - öregecskedő feleségek, labdarúgó terroristák s a többi - hány embert sértett meg, hány ember munkáját tette tönkre, s milyen károkat okozott Magyarország hírnevének? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Megköszönte-e a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetőinek, hogy gyors reagálásukkal megelőzték, hogy az ön felelőtlensége miatt a FIFA keményebb szankciókkal sújtsa a magyar labdarúgást?
Várom tisztelt válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Két módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni, szeretnék mellettük érvelni. Az egyiket Szalay Ferenc képviselőtársammal együtt nyújtottuk be, és egyébként az ifjúsági és sportbizottság egyhangúlag támogatta, ez pedig egy olyan módosítás lenne, ami alapján a sportszerek az 5 százalékos áfakörbe kerülnének. Mindannyian tudjuk, hogy Magyarországon a lakosság egészségügyi helyzete, főleg a fiataloké egyre rosszabb. Ennek az oka többek között a mozgásszegény életmód, és bizony vannak olyanok - Győrben egy sportklub elnöke vagyok, tudom, hogy vannak olyan fiatalok -, akik többek között azért nem tudnak sportolni, noha szívesen megtennék, mert a szülők nem tudják nekik megvenni a sportszereket. Én úgy gondolom, hogy egy ilyen módosítással talán segíteni tudnánk nekik. Amikor valaki egy sportszert vesz, mibe fektet? Saját maga vagy a családja egészségébe, tehát úgy gondolom, hogy mindenképp egy olyan vásárlásról van szó, ami nagyon hasznos dolgot érint.
Mi alapján merült fel bennem ez a dolog? Hiszen biztos, majd rákérdeznek kormánypárti képviselőtársaim, hogy miből lenne a forrás. Azért emlékezzünk vissza arra - többen emlegették a Sulinet-programot -, hogy az elmúlt években volt 40 milliárd forint arra, hogy digitális fényképezőgép, joystick, gamepad meg hasonló dolgok vásárlását adókedvezménnyel támogassák az adófizetők pénzéből. Én úgy gondolom, hogy azért ennél sokkal hasznosabb, ha a sportszervásárlást támogatjuk.
A 73. módosító indítvány, amit egymagam jegyzek, áfamentes körbe sorolna egy olyan dolgot - ez az úgynevezett nevezési és igazolási díj -, ami lényegében csak egy adminisztratív dolog. Tehát amikor valaki benevezi magát, egyesületét vagy csapatát egy versenyre, akkor a nevezési díjon felül ne kelljen áfát fizetnie, s ha valaki leigazol önmaga, vagy leigazolja gyerekét egy sportegyesületbe, akkor szintén ne kelljen még az igazolási díjon felül áfát fizetnie. Én úgy gondolom, hogy ez megint csak azt szorgalmazná, hogy minél többen éljenek ezekkel a lehetőségekkel, minél többen mozogjanak és sportoljanak, és ezen, ha lehet, akkor ne nyerészkedjen az állam.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Alig múlik el nap anélkül, hogy ne hallanánk hosszú monológokat Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrtól a rózsaszín jövőre vonatkozólag. Kicsit mi, akik a sport és az ifjúság területén dolgozunk a politikában, ilyenkor zavarban is vagyunk, hiszen mi ezt már megéltük 2003-ban, akkor, amikor Gyurcsány Ferencet sportminiszterré kinevezték. Megértük a szép ígéretek korszakát, és megtapasztalhattuk, hogy az általa elmondottaknak pont az ellenkezője teljesült mind ifjúsági és különösen sportügyekben. Nem véletlen egyébként, hogy mai felszólalásában Gyurcsány Ferenc egy szót nem ejtett a diák- és a szabadidősportról, ami különösen érinti a gyermekeket és az ifjúságot.
(13.50)
Mik voltak az ígéretek? Gyurcsány Ferenc azt ígérte 2003 tavaszán, hogy a költségvetés három ezrelékét kitevő sporttámogatást több lépcsőben, évente 5-10 milliárd forinttal kell és lehet is emelni. Mi van ma? Jövőre a sporttámogatás a költségvetés két és fél ezrelékét teszi ki, egyébként - hiszen hallhattuk szocialista képviselőktől, hogy micsoda hatalmasat emelkedik a sporttámogatás a tavalyi évhez képest - majdnem eléri összegszerűleg a 2002-es támogatás 80 százalékát. Teljesen nem, mert csak 79 százalék lesz. Hatalmas emelkedés, valóban.
Mi történt még ebben a kormányzati ciklusban? Megszüntették azt a Bozsik-programot, ami elsősorban a kistelepülésen élő azon gyermekek és fiatalok számára biztosított rendszeres sportolási lehetőséget, akiknek egyébként más lehetősége nincs a rendszeres testmozgásra. A program csak úgy tudott folytatódni, hogy két cég komoly anyagi tehervállalásával sikerült folytatni, akik egyébként jó példát mutattak Magyarország jelenlegi miniszterelnökének, aki annak idején úgy vállalta el a sportminiszteri tárcát, hogy amikor még magánemberként megszerzett egy milliárdos állami vállalatot, első dolga volt az immár az ő kezében lévő cég által üzemeltetett, 150 fiatalt sportoltató sportegyesület mindennemű támogatásának beszüntetése. Ez is mutatja, hogy milyen érzékeny a fiatalok és a gyermekek sportolása iránt.
Aztán a sporttörvény módosításával elvették a Wesselényi Közalapítvány pénzét, amely egy nagyszerű pályázati lehetőséget biztosított több éven keresztül, hozzáteszem, egyébként még a Horn-kormány idején hozták létre, abszolút politikamentesen működött, és mindenki közmegelégedésére osztott el több száz millió, több milliárd forintot pályázati úton kis egyesületek számára.
(A jegyzői székben dr. Füle Istvánt dr. Kis Zoltán váltja fel.)
Hogy az ott elvett pénzzel mi történt, azóta sem tudjuk, az biztos, hogy a sportban nem jelent meg. A sportnormatívákat nem emelték, sőt a diáksport-normatívát szabad felhasználásúvá tették: lehet sportra költeni, de lehet másra is. Ez szintén mutatja, hogy a sport területén az ígéretekkel szemben mi valósult meg. A mindennapos testnevelést - ami függetlenül attól, hogy szocialista, szabad demokrata, MDF-es, fideszes politikusok vagyunk-e, a sportbizottságban mindannyiunknak mindig is egy szívügye volt, és a polgári kormány idején elindult ennek megvalósulása - szintén sikerült visszafejleszteni.
Szó volt itt játszótérépítésről. (Az MSZP padsoraiban ülő beszélgető képviselők felé:) Hadd mutassak egy fényképet képviselőtársaimnak, talán idefigyelnek kormánypárti oldalról is… Nem érnek rá, nem baj, megmutatom akkor ellenzéki képviselőtársaimnak is. (Egy fényképes újságcikket felmutatva:) Két, ha jól nézzük, talán szélkakas? (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Nem, két minisztert látunk rajta: Csillag István miniszter urat és Gyurcsány Ferenc miniszter urat. És lám, miről tartottak sajtótájékoztatót? Egy ígéretről: (Olvassa:) “2008-ra minden gyermekpark minden játékának teljesítenie kell az uniós előírásokat. Ehhez becslések szerint 30-36 milliárd forintra lesz szükség.ö Ehhez képest az elmúlt években nulla forint állami támogatás ment játszótérépítésre. Mondhatnák, hogy nincs pénz, ez a gond a sport területén, de azért ne felejtsük el, hogy ebben a kormányzati ciklusban volt 30 milliárd forint digitálisfényképezőgép-vásárlás támogatására, és miközben azt hallottuk a sport területén, hogy nincs pénz, azzal szembesülhettünk, hogy az új kormányzat a Sportfólió Kht. új vezetőinek 10-11 milliós luxusautókat tudott vásárolni. De hát mit várunk egy olyan kormánytól, amelynek vezetője Gyurcsány Ferenc, aki annak idején azt mondta, hogy súlyos, végzetes károkat okoz a magyar sportban, ha megszűnik a sportminisztérium, és azt egy hónap múlva megszüntette, aki lemondott olimpia előtt, cserbenhagyva az olimpikonokat, és még sok mindent lehetne mondani, amit megígért, és az ellenkezője teljesült. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)
BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Felelősséggel kell lenni a gyermekek iránt - mondta egy szocialista képviselőtársam. Úgy gondolom, hogy valóban, mind a szülők, mind a gyermekek iránt felelősséggel kell lenni. Lehetne sorolni azokat az eseteket, hogy hányszor csapták be önök a szülőket. Gondoljunk csak, mondjuk, az ingyenes tankönyvvásárlásra! Én két olyan programról szeretnék azonban beszélni, amikor szocialista politikusok Gyurcsány Ferenccel az élen a gyermekeket és a szülőket egyszerre csapták be.
Az egyik a játszótérépítés. Annak idején nagy sajtótájékoztatón, egy másik minisztertársával libikókázva Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy valamennyi magyarországi játszóteret európai normáknak megfelelővé fogják átalakítani. Egyébként ez a program 15-20 milliárd forintot igényel, nagyvonalúskodott, hiszen ha beszélni kell, szavakban Gyurcsány Ferenc könnyen nagyvonalú. Azóta egy költségvetési tervezetbe sem építettek be egy fillért sem játszótérépítésre. Ennyire lehet komolyan venni Gyurcsány Ferenc szavait.
A másik program, amiről beszélni szeretnék, a Bozsik-program. Önök előszeretettel beszélnek az esélyegyenlőségről. Ha volt egy program Magyarországon, ami valóban egyenlő esélyt teremtett a gyermekek számára, az a Bozsik-program volt. Ez a program arról szólt, hogy egy gyermek - függetlenül attól, hogy egy menő budai kerületbe születik, egy nagyvárosi külvárosi lakótelepen vagy egy kis faluban - szervezett keretek között, szakember felügyelete alatt tud sportolni, és tehetségétől függően egészséges emberré vagy pedig olyan játékossá tud válni, aki ki tud törni a nyomorból. Ezt egy tollvonással beszüntették. Nem volt rá pénz; egyébként hozzáteszem: egy olyan időszakban, amikor a digitális fényképezőgép vásárlását pedig több tíz milliárd forinttal tudták támogatni. Ennyit az esélyegyenlőségről és a szociális érzékenységről.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)