A felszólalás szövege:
DR. BAJA FERENC politikai államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A források elosztását, a hatálybaléptetés intézkedéseit, valamint a kormánypárti képviselőtársaink által beadott módosító indítványt illetően szeretnék tiszta vizet önteni a pohárba. A helyzet az, hogy a törvénytervezetet az utolsó pillanatig egyeztettük a Pénzügyminisztériummal. Ez egy intézménylétesítő törvény. A folyamatos konzultáció során egyértelműen világossá vált egyrészt a költségvetés jelenlegi helyzete miatt, másrészt pedig azért, mert egy nagyon fontos intézményrendszert kell felállítani, amit a törvény tartalmaz - s ennek meghatározott ideje van, ami ezt az évet, az év második felét körülbelül ki fogja tölteni -, ahhoz, hogy egyáltalán maga az intézményrendszer létrejöjjön, a miniszteri rendeletek és a kormányrendeletek elkészülhessenek, a hatálybaléptetést lényegében úgy kell megoldani, hogy a törvény hatályba lép, de források csak a következő évben keletkeznek. Ez a módosító indítvány tehát, amelyet képviselőtársaink beadtak, egyértelműen a kormány szándékát tükrözi. Nem arról van szó tehát, hogy a kormánypárti civil bizottsági tagok a civil szférát szeretnék megfosztani bármitől.
Itt szeretnék utalni arra is, hogy a kormány természetesen semmit nem von el a civil szférától, annál is inkább, mert az elmúlt négy esztendőben keveset kapott a civil szféra, tehát nincs mit elvonni. Az eddigiekben 360 millió forintot kapott évente, ez ebben az esztendőben körülbelül 440 millió forint lesz, a következő évtől kezdve pedig reményeink szerint mindenképpen 5-6 milliárd fölötti. Tehát nincs szó arról, hogy bármit elvonnánk, arról van szó, hogy ebben az évben létrejön a törvény, feláll az intézményrendszer, és jövő évben a törvény szerinti módon létrejönnek azok a rendkívül jelentős költségvetési támogatások, amelyek hiánypótlók lesznek.
Ehhez kötődve a költségvetési részhez szeretném elmondani, azt viszont pozitívnak látjuk, hogy mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők egy csomó olyan javaslattal élnek, amelyek precízebbé, pontosabbá teszik a törvényt, így a gazdálkodási részt is. Szeretném elmondani, hogy Pettkó András és Csampa Zsolt képviselőtársaink javaslatát - amely erre a bizonyos forráskiegészítésre vonatkozik és amely mellé Béki képviselő asszony is felzárkózott, és amit a szocialista párti képviselők eleve támogatnak - a kormány támogatni fogja, ebben az értelemben egy garanciális elem beépül a rendszerbe. Arra azonban nincs mód, hogy a pénzügyi források már ebben az évben megnyíljanak, ez a jövő évben egy felkészült intézményrendszer kialakításával, immár a törvény szabta keretek között fog megvalósulni.
Köszönöm szépen.
DR. BAJA FERENC politikai államtitkár: Martonosi képviselőtársamnak szeretném jelezni, hogy minőségileg más a különbség. Ebben az évben a forrásokat a költségvetési törvény módosításával lehetne megteremteni, jövő évben pedig ezen törvény elfogadása után automatikusan beépül a következő évi költségvetésbe. Tehát a következő évi költségvetéssel nincsen probléma, az a törvény elfogadása után egyértelműen garantált, kötelező a Pénzügyminisztériumnak ezt a forrást betervezni.
A helyzet az, hogy természetesen mindannyian, akik a civil szerveződések támogatásáért akár civilként, akár kormánytisztviselőként dolgozunk, azt szeretnénk, ha egyre több forrás kerülne a civilekhez. Ebben az értelemben a céllal természetesen egyetértek, mégis meg kell érteni, rendkívül sok helyre kellene a pótköltségvetés forrásait elkölteni, ahogy jeleztem is, idén a tavalyihoz képest jelentősen több az a támogatás, amit a civil szerveződések kaphattak, messze nem az igénynek megfelelő, még az 5-6 milliárd sem lesz az igénynek megfelelő, mégis ez a realitás, amit nekünk tudomásul kell venni, hiszen egy egységes kormányról van szó, amelyik különféle területeken együttműködést valósít meg. Úgy érzem, a civil szféra nagyon sokat nyer azzal, hogy a jövő évben egy nagyon jelentős forráshoz jut, nagyon nagy felelősség, ezért abban is felelősségünk van, hogy ebben az évben a megfelelő intézményrendszert kialakítsuk, hogy jövő januártól kezdve ezek a források rendelkezésre álljanak.
A célt tehát nem vitatom, az ügyet valamennyien szeretnénk, mégis a realitás, amiről nekem be kell számolnom, az, hogy ebben az esztendőben - lényegét tekintve - a jelenlegi források állnak rendelkezésre és az alap csak jövő január 1-jétől fog megnyílni.
Köszönöm szépen, elnök asszony.
DR. BAJA FERENC politikai államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézést, csak nem tudtam, hogy hányan vannak mégis, azért nem jeleztem, mert gépem nincs időben.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném megköszönni az eddigi módosító javaslatokat. Azt szeretném megerősíteni a kormány nevében, hogy minden olyan kérdésben, amelyik nem abban az értelemben anyagi természetű, amelyben a Pénzügyminisztérium és a kormány álláspontja világos, tehát érdemi módon ebben az esztendőben nem indulhat el az alap; minden más egyébben, tehát például a kiegészítésben, hogy bizonyosan, még ha kevesebb felajánlás is érkezik, de mindenképpen az 50 százalékot megkapja a jövő évben a civil szféra, ebben is partner.
Partner abban, hogy egy működőképes rendszer épüljön ki. Béki Gabriella képviselő asszony éppen erről beszélt. Rendkívül fontosnak látom azokat a módosító indítványokat, amelyek életszerűbbé, precízebbé és konszenzusosabbá teszik a működési mechanizmusokat. Ebben érdekelt a kormány. Rendkívül fontosnak látom még azt, hogy a következő időszakban a bizottsági vitákhoz kötődően olyan bizottsági módosító javaslatok érkezhessenek, amelyek valóban minél több parlamenti párt valódi konszenzusát hozzák létre.
Bizonyos kérdésekben nem tudunk engedni. Az egyik ilyen kérdés az, hogy a mechanizmusnak civilbarátnak kell lennie, civil többségnek kell ebben a mechanizmusnak létrejönnie, elsősorban intézményesítenie kell. Rendkívül fontos, hogy a regionális szempont megjelenjen. Egyetértek azzal, hogy alkalmasint a regionális és szakmai szempontok képződjenek tovább.
Összességében a mai nap is az mutatkozott meg, hogy többen elmondták: történelmi léptékű ez a jogalkotás. Én szeretek szerényebben fogalmazni; mindenképpen azt gondolom, hogy a civil társadalom talán révbe ér a tekintetben, hogy egy olyan típusú kormánykoalícióval és egy olyan típusú parlamenti képviselői többséggel, reményeim szerint teljes parlamenti képviselői többséggel találkozik, amelyik azt a gesztust megteszi, hogy immáron a civil szervezetek saját támogatásaikról saját maguk dönthessenek, törvényeiket maguk határozhassák meg, és ezen keresztül valódi partnereivé váljanak a kormánynak és a parlamentnek.
Én tehát köszönöm a hozzászólásokat, és azt tudom ígérni, hogy a kormány két alkalommal fog dönteni a módosítókról: egyik alkalommal most az egyéni módosítókról és egy következő alkalommal a még szükséges bizottsági indítványokról.
Elnök úr, köszönöm a figyelmet.
DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Teljesen jogosak azok a felvetések, amelyeket képviselő úr megfogalmazott. Előre szeretném jelezni azt, hogy a kormányzat egyértelműen az ön elvi álláspontját osztja, a szabályozások ebbe az irányba történő változtatásának már az eddigiekben is pozitív előrehaladásáról tudok beszámolni, s egyben azt is szeretném jelezni, hogy ezen a területen természetesen hosszú évek, évtizedek kellenek ahhoz, hogy a probléma összességében megoldódjon.
Ezzel együtt is jelezni szeretném, hogy az ENSZ és az Európai Unió ajánlásait az esélyegyenlőségi kormányhivatal fokozottan figyelembe veszi, számára ezek irányadóak és olyan normák, amelyeket be kíván építeni saját tevékenységébe és a magyarországi jogalkotásba. Ebben az értelemben született meg a 21/2003-as kormányrendelet, amely kibővítette a fogyatékossá minősítettek körét, ami azt jelenti, hogy a kormányrendelet értelmében önálló fogyatékosságként jelent meg az autizmus és a szklerózis multiplex betegség. Megállapítható tehát, hogy bizonyos területeken máris történt előrelépés, miközben más területeken még - az ENSZ- és az uniós alapelvekhez kötődően - az elkövetkezendő időszakban valósul meg a szabályozás.
Ugyanakkor konkrétan be tudok számolni arról, hogy a 2003. évben közel 500 millió forintot fordítottunk intézményi és saját lakókörnyezetben történő, segítségnyújtást biztosító, támogató szolgálat kialakítására, pontosan azért, hogy a családban történő kezelés is segítséget és támogatást kapjon. Ez még csepp a tengerben, de ez is jelzi azt, hogy a kormányhivatal tisztában van azzal a szándékkal, hogy ebbe az irányba kell haladni. Ennek megfelelően 14 új lakóotthon, 9 fejlesztőközpont, 5 nappali intézet és 26 támogató szolgálat létesült az elmúlt időszakban. Rendkívül fontosnak gondolom azt, hogy a jelzőrendszeres házigondozási forma is kialakult, és a következő időszakban terjedni fog, valamint jelzem azt, hogy kezdeményeztük a törvény módosítását abból a célból, hogy az esélyegyenlőségi kormányhivatal teljes jogú tagja lehessen az Országos Fogyatékosügyi Tanácsnak.
Kérem válaszom elfogadását.
DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök Asszony! Képviselő Asszony! Bizottsági Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaink! Rendkívül indokoltnak tartom ezt a mai felszólalást, elsősorban azért, hogy felhívjuk a parlament útján is, a képviselők útján is a magyar társadalom és a magyar civil szektor képviselőit arra a rendkívüli kihívásra, amelyik a következő időszakban érkezik el számukra.
Kihívás és esély egyszerre a magyar civil társadalom számára az elkövetkezendő néhány hónap. Azért merem ezt jó szívvel mondani, hogy valóban rendkívüli érdeklődés kíséri a folyamatot, mert az elmúlt időszakban hat regionális konferencia keretében és a következő héten pedig egy országos konferencia keretében összegezzük azokat az elképzeléseket, azokat az intézményesítéseket, amelyek a civil szektor bevonásával az elmúlt egy évben történtek, és amelynek folyamán fel kívánjuk állítani a nemzeti civil alapprogram intézményeit.
Arról tudok önöknek beszámolni és a képviselő asszony véleményét is megerősíteni, hogy ezeken a konferenciákon elsősorban a szakmaiság, a társadalmi elkötelezettség, a tenni akarás volt a jellemző, és nagy örömmel fogadták a parlament döntését, amely esélyt adott - Magyarországon talán először valódi és érdemi esélyt - az autonóm civil társadalom önálló megszerveződésére.
Szeretném itt is megköszönni azoknak a képviselőtársainknak, akik részt vettek ezeken a fórumokon, és szeretném önöket tájékoztatni, hogy ezeken a fórumokon is az a higgadt társadalmi vita jellemezte az érintetteket, amely kifejezetten a szakmára és a társadalmi cselekvésre koncentrált.
Tehát meg szeretném önöket erősíteni abban, hogy azok a képviselőtársaink, akik megszavazták a törvényt, a kormánykoalíció oldaláról, az SZDSZ, az MSZP oldaláról és az ellenzék oldaláról a Magyar Demokrata Fórum, de azok a képviselőtársaink is, akik a Fideszben aggódva ugyan a folyamatok miatt, de tartózkodtak vagy nemmel szavaztak, bizonyos értelemben a vitában mindenképpen helyes úton jártak, mert olyan törvényt alkottak, amelyre jól reagált a magyar társadalom. A civil szereplők elfogadták ennek a törvénynek az értékrendjét, elfogadták ennek az intézményrendszernek az értékrendjét.
Abban szeretnék most önöktől támogatást kapni, hogy egy nagyon feszített ütemtervben segítsük a nyilvánosságon keresztül is ennek a folyamatnak a szakszerűségét. A felhívás valóban napokon belül meg fog jelenni két országos napilapban, és ezen túl döntöttünk arról, hogy az érintett szervezetek lehetőség szerint levélben is értesítést kapnak, mindazon szervezeteknek joguk van jelölni az elkövetkezendő időszakban. Arra kérem önöket, buzdítsák a civil szervezeteket, hogy vegyenek részt ebben a jelöltállítási folyamatban.
Itt a döntő elem természetesen az, azok fognak dönteni, akik a nyilvánosan meghirdetett rendezvényekre eljönnek, de nekünk valamennyiünknek, képviselőknek, kormánytagoknak, akik a demokrácia erősítésében vagyunk érdekeltek, közvetetten és közvetlenül is érdekünk, hogy minél több civil szervezet éljen a jelöltállítás jogával.
(9.10)
Az lesz az igazi öröm, ha ebben a jelöltállításban a lehető legtöbb szervezet részt vesz, és él ezekkel a jogosítványokkal.
Szeretném megerősíteni azt, hogy a törvény szerint magába a tanácsba a parlament is delegálhat; a társadalmi szervezetek bizottsága két képviselőt fog küldeni ebbe a bizottságba. A kapcsolat tehát annak ellenére, hogy egy autonóm testület jön majd létre, megmarad, és a parlament tagjain keresztül, érintett szakmai szervezetének tagjain keresztül rálátással lesz arra vonatkozóan, hogy hogyan épül föl ez a rendszer.
Nagyon fontosnak látom azt, hogy az alapprogram úgy teremt forrásokat - szakmai forrásokat és támogatási forrásokat is - a civil szervezetek számára, hogy immár valóban, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, a parlament döntése szerint véglegesen, politikamentesen, politikai befolyástól mentesen jutnak hozzá a civil szerveződések ezekhez a támogatásokhoz.
Még egyszer szeretném megköszönni mindenkinek, aki ebben a döntéshozatalban részt vett, és kérni önöket hangsúlyosan, hogy egyéni választókerületükben, a megyei újságokon keresztül hívják föl a civil társadalom figyelmét arra, hogy eljött az idő, itt van az esély, itt van a lehetőség, működjünk együtt ebben.
Döntöttünk arról, hogy ehhez kötődően egy civil honlapot fogunk üzemeltetni. Ezen a honlapon keresztül magának az intézményrendszernek minden döntése teljesen nyilvános lesz. Ezért is kérem itt a sajtó képviselőit is, hogy ezen keresztül ők maguk is kontrollálják és ellenőrizzék annak a folyamatnak a kiteljesedését, amely végül is a parlament döntésén alapul.
Köszönöm, elnök asszony, a kérdését. Köszönöm a tisztelt Háznak a meghallgatást. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A vita ezen szakaszában szeretném rögzíteni, hogy mind az Igazságügyi Minisztérium, mind pedig az esélyegyenlőségi tárca képviselve van a vitában természetesen, és figyelemmel hallgattuk a hozzászólásokat is.
Rendkívül fontosnak látom kijelenteni azonban azt, hogy a kormány természetesen nem fogja visszavonni ezt a törvényt. Azért sem vonhatja vissza, mert komolyan veszi azt az értékrendet, amelynek alapján beterjesztette. Mint ahogy komolyan kívánjuk venni az önök módosító javaslatait is természetesen, amelyek érdemiek. Hiszen pontosan azért, az eddigi kormányokkal ellentétben, egy olyan törvény kerül a Ház elé, amelyik Magyarország európai uniós értékrendjét közvetíti. Éppen ezért kérem az önök érdemi támogatását mind a vitában, mind a törvény elfogadása során.
Ez a kormány létrehozott egy olyan intézményrendszert, amelyik ezt az értékrendet kívánja erősíteni, és mint ahogy hangoztattam is, mind a módosító vitában, mind a későbbiekben a kormányzat nyitott lesz arra, hogy ennek az értékrendnek megfelelően alakítsa át ezt a törvényjavaslatot azért, hogy a legnagyobb konszenzus elvével végre Magyarországon is egy ilyen tartalmú törvény létrejöhessen.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Kérdezhetett volna bárkit, de természetesen kérdezheti az esélyegyenlőségi minisztert is, hiszen maga a miniszter és a miniszter hivatala is azért jött létre, hogy valóban a különféle társadalmi csoportok esélyét növelje.
A kérdés tehát jogos és indokolt. Szeretném azonban elmondani önnek azt, hogy az óvodáskorúak és a kicsik védelmét ez a kormány magára vállalta, jelentősen jobban, mint az előző, lévén, hogy ennek a kormánynak a támogatási rendszere kiegészítette a családi alapú támogatást, és megerősítette azokat az intézményeket - így az általános iskolákat, óvodákat és bölcsődéket -, amely intézmények kiegészítő támogatást és segítséget nyújtanak a családok számára.
Nos, az a helyzet, hogy az elmúlt évben a kormány jelentős lépést tett a rászoruló többgyermekes családok gyermekeinek térítésmentes óvodai étkeztetésének biztosítására. Arról van tehát szó, hogy miközben az egyik oldalról az óvodában egész napos étkeztetés van, és az egész napos étkeztetés keretei között a rászorulók annyi tejet kapnak természetesen, mint az összes többi, és annyit, amennyit ebben az értelemben az ottani élelmezésvezető, az ottani orvos előír a számukra; a helyzet az, hogy közvetlenül tehát nincs szükség az óvodában erre a bizonyos 2 deciliter tejre.
Azt tudom tehát önnek mondani, képviselő úr, hogy azon túl, hogy a kormány takarékosan jár el, ma fontosabb volt az iskolai korosztályban biztosítani az ingyenes tejellátást a gyermekek számára. Ugyanakkor természetesen abban az esetben, ha az a tapasztalat, hogy ez a bizonyos intézkedés - vagyis a rászoruló többgyermekes családok gyermekeinek ingyenes támogatása - nem biztosítja a tejszolgáltatást vagy az ingyenes tejellátást, akkor természetesen egy következő évben, amikor lépcsőzetesen egyébként is továbblépünk ebben a programban, amelynek elsődleges célja a tejfogyasztás és az egészséges életmód terjesztése (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), meg fogjuk vizsgálni az ön felvetését.
Köszönöm a kérdését, és köszönöm a válaszra adott lehetőséget.
DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója: Elnök Asszony! (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény módosítása a 2004. évi törvény október 27-i hatálybalépése okán egy technikai jellegű módosítás keretei között kerül most végleges beterjesztésre. Lényegét tekintve az új kormány megalakulása után a miniszterek felsorolásáról szóló törvény tárgyalása során jelezte a kormány, hogy bizonyos technikai módosításokat egy egységes csomag keretei között fog a tisztelt Ház elé terjeszteni, ezt a jelen alkalommal megtesszük.
Lényegét tekintve tehát kifejezetten csak olyan technikai módosításokról van szó, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a miniszterek feladat- és hatáskörei az ágazati törvényekbe pontosan legyenek átvezetve. Ezt a csomagot a bizottságok megtárgyalták, támogatásáról a bizottságok biztosították, ezért kérem a tisztelt Házat, hogy vitassa meg, és a későbbiekben fogadja el azért, hogy precízebben és hatékonyabban működhessen a kormány.
Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm, hogy meghallgattak. Kérem a Ház tárgyalását.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kifejezetten azzal a szándékkal, hogy egyrészt a Ház idejét spóroljam, másrészt pedig, hogy tárgyszerűen a jelenlegi előterjesztés keretei között maradjak, a magam részéről és a kormány nevében a minisztériumok felsorolásáról szóló törvénymódosítás vitáját újrakezdeni nem kívánom. Annál inkább nem kívánom, mert mindkét képviselőtársam jelezte, hogy ez a kormányzat felelőssége, ebben az értelemben ezt a felelősséget természetesen vállalnunk kell. Én akceptálom, hogy ezeket a problémákat ebben a vitában is a nyilvánosság számára a képviselőtársaink megjelenítették, ugyanakkor örömmel hallgattam azt, hogy ez valóban kormányzati felelősség, valamint azt is örömmel hallottam, hogy a technikai jellegű szabályozásnak egyébként másfajta szakmai alternatíváját a felszólalók nem adták. Ezért természetesen mi a javaslatunkat fönntartjuk, azt pedig tudomásul fogjuk venni, hogy nem a technikai problémákkal, hanem az alapjavaslatokkal volt problémájuk a képviselőknek. Ezért a hozzászólásokat megköszönöm, a javaslatot fenntartom, elnök asszony. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(19.40)
DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr, a segítséget. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem kívánok, mert nem lenne ízléses, azokra a kérdésekre reagálni, amelyekkel képviselő úr privatizációt minősít, ami még nem történt meg. Nem tartom szerencsésnek, az Antenna Hungária tőzsdei cég, minden, az Antenna Hungáriához kötődő bejelentés nagy figyelmet élvez. Az lenne a kérésem képviselő úrhoz, a Ház többi tagjához is, hogy különösen privatizációs szakaszban ne előlegezzünk meg döntéseket a privatizáció mikéntjéről.
Jelenleg a privatizáció a nemzetközi standardok és a hazai jogszabályok szerint folyik, megítélésem szerint éppen abban az irányban, hogy sikeres lehet az Antenna Hungária privatizációja, ahol egyébként természetesen a szakmai ismeretek, valamint a pénzügyi ár lesz a meghatározó. Jelenleg a 15 érdeklődő közül 10 befektető nyújtott be előzetes ajánlatot az Antenna Hungária megvételére, minden reményünk megvan arra, hogy sikeres pályázat eredményeként az Antenna Hungáriához olyan befektető kerül, aki egyébként a digitális televíziózáshoz kötődő új befektetéseket is eszközölni tud.
Ami a másik pályázatot illeti, lényegét tekintve a mai napon az MVM, a Saab az egyik konzorciumként, valamint az Antenna Hungária és a Siemens másik konzorciumként, valamint a T-Mobile és a Matáv harmadik konzorciumként érdeklődést mutatott, vagyis jelentkezett a részvételi pályázatra az EDR ügyében. Képviselő úr állítása tehát, amelyik arról szól, hogy két párhuzamos folyamat zajlik egyszerre, jogos. Abban a tekintetben megköszönöm a figyelmeztetését, maga a kormány is vizsgálja azt, hogy a két privatizációs időrendhez kötődően milyen új pluszfelelősség jelenik meg, hogy az állam minden tekintetben az összes hozadékát egyrészt egy privatizációs folyamatnak, másrészt pedig egy tendereztetési folyamatnak helyesen rögzítse.
Egy dolgot azonban szeretnék rögzíteni: nincs abban a helyzetben egyik kiíró fél sem, hiszen piaci szereplőkről van szó, hogy a piaci jelentkezést befolyásolja. Hadd mondjak erre egy példát: az Antenna Hungária és a Siemens közösen jelentkezett, ami azt jelenti, hogy a Siemenst például hátrány érheti abban az esetben, ha bárki kizárná - nem is teheti, de ha kizárná - ebből a versenyből. Abban azonban egyetértek önnel, hogy a versenyt maximálisan fenn kell tartani. A kormány az ehhez kötődő felelősségét vizsgálja, és természetesen tájékoztatást is ad képviselő úrnak. Köszönöm.
DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Azt hiszem, hogy a folyamat teljesen átlátható és teljesen tiszta, mind az ÁPV Rt. esetében, mind pedig a másik esetben. Szeretném ön előtt ismertetni, hogy lényegét tekintve június 14-én lesz eredményhirdetés, június 15-től lehet az EDR-be felvenni az ajánlati dokumentációt, ennek beadási határideje augusztus 15-e, szeptember 30-a magasságában történik meg a döntés. Még egyszer mondom, azon figyelmeztetését, hogy a két tranzakcióról a kormánynak együttes felelősségben kell dönteni, elfogadom, és a későbbiekben ehhez kötődően tájékoztatást fogunk adni, hogy milyen formáját találjuk meg ennek. Sok formája lehetséges, opcionális ár a másiknál, és más hasonló, ami nem tartozik jelenleg a Ház elé.
Az összes többi ügyben, engedje meg, hogy visszautasítsam a vádjait, és elfogadjam azt, hogy aggódik azért, hogy a privatizációnál és a pályázati kiírásnál a leggondosabban járjunk el. Ezt az aggódást köszönöm; a többit vissza kell hogy utasítsam. Egyébként pedig szívesen tájékoztatjuk a következő időszakban a részletekről.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az lenne a javaslatom az előrehozott kampánnyal kapcsolatban a tisztelt Ház számára, különösen akkor, amikor mind a kormány, mind pedig a parlament a száz lépés program keretei között arra koncentrál, hogy az emberek életkörülményeivel foglalkozó tárgyias, együttműködő vita hangulata jellemezze ezt az országot, különösen abban a helyzetben, amikor az Európai Unióhoz kötődő ismereteink - és ezt a tegnapi vitanap is egyértelműen mutatta - nagyon komoly nemzeti összefogást sürgetnek, nos, ebben az időben azért nem kívánok erre reagálni, csak visszautasítani mindazokat, amiket ön elmondott arra vonatkozóan, hogy ki milyen kampányt folytatott, mert messzire nem fog vezetni az, ha én most fölállok, és elkezdem sorolni például azokat a mondatokat, amelyeket egy volt miniszterelnök, megvádolva az előző kormányt, bizonyos iratokról, lehallgatási jegyzőkönyvekről és egyebekről mondott annak idején. Még egyszer mondom, ez nem vezet sehova.
Azt azért szeretném leszögezni, hogy azokat a vádakat, amelyeket megfogalmazott arra vonatkozóan, hogy az MSZP lejárató kampányt vagy bármilyen ilyen típusú kampányt folytatott, természetesen visszautasítom.
Ami a tényeket illeti, ott pedig azt kell rögzítenem, hogy Braun Róbert munkáltatója a közigazgatási államtitkár úr, a közigazgatási államtitkár úr áll az ön rendelkezésére. Ez az első mondatom.
A második mondatom pedig, ami érdemi: sem a jelenlegi miniszterelnök úr, sem a kormány semmilyen lejárató kampányra Orbán Viktor volt miniszterelnök úrral szemben nem készül. Ilyen dokumentumok azért nem létezhetnek, mert ilyen szándék sincsen, képviselő úr. Annál is inkább nincsen, mert pontosan tudjuk, hogy ezek akár bumerángeffektusként is nagyon könnyen működhetnek.
Amit még befejezésül szeretnék mondani: értem azt a törekvést, hogy azokat az egyébként a médiában megjelenő információkat, híreket vagy bizonyos parlamenti vizsgálóbizottságok munkáját elővágásként bizonyos értelemben úgy lehetne felfogni, mint a kormány lejárató kampányát, ez azonban tévedés. Tehát még egyszer szeretném rögzíteni: az igazságnak kell kiderülnie. Ehhez az is hozzátartozik, hogy nem tisztem megvédeni azt az újságírót, aki adott esetben végezte a szakmáját. Ez - még egyszer mondom - etikai ügy, etikai kérdés, nem a parlamenthez kötődik, magam nem hoztam volna szóba.
Azt viszont szintén visszautasítom, ha ebben a Házban újságírókat szeretnének adott esetben megfenyegetni azzal, hogy nem írhatják le véleményüket, vagy nem járhatnak utána bármilyen ügynek Magyarországon, lett légyen az bármilyen típusú újságíró, és dolgozhat bárhol. Ebben a Házban a Magyar Nemzet újságíróját még nem fenyegette meg a kormányoldalról senki, nem is fogja.
Ez tehát azt jelenti, hogy az én véleményem szerint és a kormány véleménye szerint kampányról a tisztelt Házban egyelőre nem indokolt beszélni, és még egyszer szeretném rögzíteni az elnök úr, a tisztelt Ház és a nyilvánosság előtt, hogy semmilyen ilyen típusú dokumentum nem született, hiszen ilyen cél sincsen.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)
DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A szövetkezeti érdekképviseletek támogatását bíró - nem egészen helyesen idézte ezt Lengyel képviselőtársam, tehát a támogatását bíró -, a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat elfogadásával az Országgyűlés teljesíti azt a rárótt kötelezettséget, miszerint az év végéig törvényt kell alkotni az egységes szövetkezeti szabályozás érdekében. Szeretném tehát világossá tenni, hogy ez nem önmagában a kormány magánvállalkozása, egyszerűen törvény kötelezi a kormányzatot és természetesen a parlamentet is arra, hogy ezt a szövetkezeti törvényt elfogadjuk.
A vita után még inkább úgy látjuk, hogy szükség van az új törvényre, hiszen ezáltal megszabadulunk azoktól a feloldhatatlan ellentmondásokkal terhelt, párhuzamos szövetkezeti szabályozásoktól, amelyek nehezítették a működést. A szövetkezetek gazdálkodási tevékenysége mellett kellő hangsúlyt kap a közösségszervező, szolidaritási, önsegélyező feladatkör. Azt reméljük, hogy a törvénymódosítás, illetve az új törvény elfogadása kapcsán a szövetkezeteknek ezek a funkciói megerősödnek. Létrehozzuk a szociális gazdaság egy olyan intézményét, amely alkalmas a társadalom perifériájára szorult rétegek önszerveződésére, azaz a szociális szövetkezetet, amely teljesen új formája, új lehetősége a magyar társadalom számára annak, hogy szövetkezeti formában is szociális tevékenységeket folytasson. Lehetővé válik végre, hogy lezárjuk a hosszú évek óta húzódó üzletrész-históriát.
Ezeket a lehetőségeket természetesen nem vitamentesen képzelte el a kormányzat. Egy olyan területről van szó - és ez a parlamenti vita során is sokszor kiderült -, amely nagyon sok részérdeket, nagyon sok sérelmet takar. Nyilvánvalóan nincs mindenki számára ideális megoldás, nem vállalhatja azonban a kormányzat, hogy az ideális megoldás keresése eredményeként nem teljesíti törvény adta kötelességét, nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, és nem fogadja el a törvényt.
A törvényjavaslat parlamenti vitája során támogattuk azokat a módosító indítványokat, amelyek a szervezeti felépítésnél a jelenleg működő szövetkezetek hosszú évtizedek alatt kialakult hagyományait figyelembe veszik, de nem sértik az új törvényjavaslat sarokpontjait. Lehatároltuk az alapszabályban rendezendő és a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdéseket, ezeket a módosító javaslatok pontosították. Kiegészítettük és pontosítottuk a részjeggyel és a befektetői részjeggyel való elszámolás szabályait azért, hogy ez precízebb legyen, és nyilvánvalóan elfogadtuk azokat az indítványokat, amelyek szövegpontosításokat tartalmaznak.
Az ellenzék a vita során - bár fércműnek minősítette a kormány javaslatát - igazán érdemi és jelentős ellenkoncepcióval nem állt elő, és az utóbbi időben a módosító javaslatokat is visszavonta.
Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül szeretném a kormány nevében megköszönni mindazoknak a képviselőknek a hozzászólását, akik a plenáris ülésen, illetve a bizottságokban támogatták a kormány javaslatait, és módosító javaslataikkal annak jobbá tételén fáradoztak.
Kérem a tisztelt Házat, hogy a kormány által is támogatott módosításokkal fogadja el majd a törvényjavaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány programjában célul tűzte ki az érdemi párbeszédet, a folyamatos érdekegyeztetést a szakszervezetekkel, munkaadói érdekképviseletekkel, civil szervezetekkel, valamint partnerséget ígért és kért a tudomány képviselőinek.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban 2002. július 26-án megállapodás született az érdekegyeztetés megújításáról és ennek keretében gazdasági, szociális tanács létrehozásáról. Emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy az előző kormány idején már működött egy hasonló funkciójú, az Országos Érdekegyeztető Tanácsnál szélesebb összetételű testület, a Gazdasági Tanács. A Gazdasági és Szociális Tanács 2004. augusztus 24-én alakult meg a gazdaság, a munkavállalók, a civil társadalom és a tudomány képviselőinek részvételével, egy hosszú, az érintettek bevonásával történt szakmai előkészítő munka eredményeként.
A testület 2005. február 25-ei ülésén konszenzussal elfogadta alapszabályát, amely rögzíti feladatát, összetételét és működésének főbb szabályait. A Gazdasági és Szociális Tanács, hasonlóan az Európai Unió tagállamaihoz és más fejlett országokban működő testületekhez, konzultatív fórum, amely véleményeket, ajánlásokat és állásfoglalásokat fogad el. Működésének nincs közvetlen hatása a parlament munkájára, a Gazdasági és Szociális Tanács a társadalmi párbeszéd intézménye, és nem a törvényhozás második kamarája.
Az általa elfogadott állásfoglalásoknak és ajánlásoknak, véleményeknek nincs jogilag kötelező ereje, ezek figyelembevételét az állami döntéshozók részéről a képviselt elvek, célok társadalmi és gazdasági jelentősége és hosszabb távon magának a Gazdasági és Szociális Tanácsnak a tekintélye biztosítja.
A Gazdasági és Szociális Tanács, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács viszonya rendezett, jogosítványaik tartalmukat és jellegüket tekintve is határozottan elkülönülnek. A Gazdasági és Szociális Tanács alapvető funkciója a gazdaságot és a társadalmat érintő átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák rendszeres vizsgálata és az ezek kezelésére javasolt nemzeti stratégiák megvitatása, ideértve a gazdasági és szociálpolitikát, a munkaügyet és foglalkoztatáspolitikát, a társadalombiztosítást és az egészségügyet, illetve az Európai Unió vonatkozó stratégiai kérdéseit, illetve minden egyéb olyan stratégiai kérdést, amellyel a GSZT foglalkozni kíván.
A kormány és a Gazdasági és Szociális Tanács alapítóinak egybehangzó szándéka és együttes törekvése volt, hogy a testület független, pártpolitizálástól mentes és kormányzati ciklusokon átívelő intézményként jöjjön létre. A függetlenség és politikamentesség számos garanciális eleme már az alapszabályban rögzítésre került. Ilyen garanciális elem egyebek mellett, hogy a mindenkori kormány nem tagja a Gazdasági és Szociális Tanácsnak, meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt plenáris ülésein, de szavazati joga nincs. A GSZT függetlenségének és politikamentességének s ezzel együtt kormányzati ciklusokon átívelő stabilitásának és érdemi működésének további fontos garanciáját adja a javaslatban szereplő törvényi szintű szabályozás, amelyre számos európai példa van. A törvényjavaslatot a Gazdasági és Szociális Tanács 2005. december 1-jei plenáris ülésén megtárgyalta, annak tartalmáról egyetértés alakult ki.
Tisztelt Ház! A társadalmi párbeszéd hazai intézményrendszerében szükséges egy olyan intézményesített fórum létrehozása és az ahhoz kapcsolódó jogi háttér megteremtése, amely lehetőséget biztosít a nemzeti gazdasági és társadalompolitikai stratégiákról az érdekeltek széles körével való magas szintű konzultációra. Ez teljesíti ki azt a Magyarországon a rendszerváltással párhuzamosan megfogalmazott igényt, amelynek következetes elvárása az állami döntésekben való mind szélesebb körű részvétel, a döntéseket megelőző társadalmi vita minél szélesebb körre való kiterjesztése. Ez a törekvés felel meg a demokratikus jogállamok eszményének, a Magyar Köztársaság alkotmányában deklarált elveknek.
Ennek figyelembevételével kérem önöket, hogy fogadják el a Gazdasági és Szociális Tanácsról szóló törvényjavaslatot, amelyet a bizottságokban megtárgyaltak, és a bizottságok egyébként támogatásra méltónak találtak.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem a javaslat elfogadását. (Taps az MSZP soraiban.)
DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Egy dolgot szeretnék világosan kijelenteni - Vasvári Éva képviselő asszony nincs már ugyan a teremben, de az ő felszólalásához kötődik ez a kijelentés -: nem kell lega-lizálni semmit. A Ház számára legyen világos, hogy ez a tanács ma is jogszerűen működik, legalizációs célja nincs a kormánynak azzal, hogy ezt a törvényjavaslatot benyújtotta. A kormánynak az a célja, hogy megfeleljen a Gazdasági és Szociális Tanács 2005. december 1-jei plenáris ülésén megtárgyaltaknak, nevezetesen ha ez a tanács, amely a kormánynak partnere - és a partnerségnek mindig két szereplője van -, elfogad egy javaslatot, elfogad egy együttműködést, akkor azt a parlament elé terjessze. A kormánynak tehát az a szándéka, hogy megfeleljen a vele való együttműködő szervezetek igényeinek, és a törvényjavaslatot a parlament elé terjessze.
Nagyon örültem annak, hogy lényegét tekintve, a szándékot illetően - amelyik tehát az együttműködést jeleníti meg - érdemi vita igazából nem volt. A forma kérdésében van vita, ez nyilvánvaló, és van vita a melléklet tekintetében is. A kormány pontosan a partnerszervezetével való megállapodás alapján alakította ki azt, hogy egy törvényjavaslat keretei között látta a tanács olyannak, hogy ez a bizonyos politikamentesség megjeleníthető, ebben több garanciát látott, ezért is terjeszti a parlament elé. S nyilvánvalóan nyitott módosító javaslatokra, amelyek keretei között a mellékletben lévő szervezetek átalakíthatók.
Azt kérem, hogy elnök úr ezekkel együtt zárja le az általános vitát. Nyilvánvalóan igyekszünk megfontolni mindazokat a javaslatokat, amelyeket a képviselő urak tettek.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)