Készült: 2024.04.29.01:56:33 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

230. ülésnap (2009.10.09.), 8. felszólalás
Felszólaló Pettkó András (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó Emberi jogi bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:12


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PETTKÓ ANDRÁS, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Hozzászólásom elején azt szeretném hangsúlyozni, hogy 2002 és 2006 között - ahogy Kékesi Tibor képviselőtársam is mondta - az adótörvényekhez általában salátatörvény formájában érkeztek be ezek a törvénymódosítási javaslatok, majd a Magyar Demokrata Fórum az Alkotmánybírósághoz fordult, és az Alkotmánybíróság 2006. február 15-én megsemmisítette ezt az országgyűlési szokásjogot, ami a szocialista kormány idején volt főleg jellemző (Kovács Tibor: Ne szórakozz már! - Dr. Kékesi Tibor közbeszól.), hogy salátatörvény formájában érkeztek be nagyon fontos törvénymódosítási javaslatok.

Az emberi jogi bizottság ülésén tíz kormánypárti képviselő és kilenc ellenzéki képviselő vett részt. A kilenc ellenzéki képviselő azért nem tudta támogatni a benyújtott javaslatot, mert a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó több területen, így például a civil szervezetek, így például az egyházak területén a törvényjavaslat jelentős elvonásokat tartalmaz. Fogarasiné Deák Valéria azt mondta, hogy nem mondtuk meg vagy nem mondtuk a bizottsági ülésen, hogy mik a problémáink a benyújtott törvényjavaslat kapcsán. Ezt azért nem mondtuk, mert a költségvetési vita volt az előtte lévő napirendi pont, ahol egyértelműen látszódott az, hogy a benyújtott javaslattal és a költségvetéssel mik a problémái az ellenzéki képviselőknek.

(8.20)

Nos, nézzük ezeket! Az egyik és legfontosabb javaslat, hogy annak idején, amikor elfogadtuk a nemzeti civil alapprogramról szóló törvényt, akkor mindannyian azt szerettük volna, hogy azt a bizonyos kétszer 1 százalékot érjük el az elfogadott javaslat alapján. Most azt tapasztaljuk, hogy az előző évekhez képest ismét elvonásban részesül a nemzeti civil alapprogram. Ez teljes mértékben ellentétes a törvény eredeti szellemiségével: ahelyett, hogy növekednének a támogatási összegek, ahelyett, hogy az eredeti törvény szerint amilyen összeg járna a nemzeti civil alapprogramnak, ismét elvonunk, ismét támogatást csökkentünk. Még akkor is, ha igazságosak vagyunk, ez az elvonás 10 százalékos, és a kormány azt mondta, minden területről körülbelül 8 százalékot fog elvonni, itt plusz 2 százalékról beszélhetünk. Ettől függetlenül, ha kormánypárti képviselőtársaim emlékeznek az előző évi költségvetési vitára, azok a szakpolitikusok és maga a Pénzügyminisztérium képviselője is azt ígérte, hogy többé nem lesz elvonás a nemzeti civil alapprogramtól. Azt ígérték, hogy most már egy dinamikusan felfelé emelkedő támogatási összeget fognak kapni. Sajnálatos módon ez nem így történt.

A másik terület, amiről beszélnem kell, az egyház. A kormány nemzetközi kötelezettségvállalást sért azzal, hogy az egyházi műemlékek rekonstrukcióját egy fillérrel sem támogatja 2010-ben. A vatikáni szerződés tételesen leírja, hogy az államnak minden évben támogatni kell az egyházak műemlék-felújításait. És az 1 százalékos felajánlások is a vatikáni szerződésben szabályozva vannak. Tudom, hogy a 0,5-ös szabály volt benne a vatikáni szerződésben, de ha valaki megnézi a számokat, megnézi azt, hogy az elmúlt években az 1 százalékos felajánlás tekintetében hogyan is alakult ez a kérdés, akkor azt tapasztalja, hogy az egyházak is, ahogy a civil szervezetek, elindítottak egy kampányt. Ennek következtében sokkal jobban nőtt a felajánlott összeg, amikor az adózó állampolgárok felajánlhatnak kétszer 1 százalékot, akár egyházak, akár civil szervezetek számára. Azt gondolom, hogy az a megszorítás, ami itt történik, elég beszédes, mert a 2008. évihez képest mintegy 30 százalékos a csökkenés, a 2009. évihez képest olyan 15 százalékos az elvonás.

Ezt nagyon nehéz lesz pótolni más forrásokból, hiszen mindannyian tudjuk, hogy egy válság közepén a civil szervezetek és az egyházak, amelyek nagyon sokszor állami feladatokat vállalnak át, nem tudnak forrásokat szerezni. Már csak azért sem, mert a következő évi adótörvényben, akár a civil szervezetek tekintetében is, a felajánlások már nem lesznek annyira népszerűek, hiszen nem jár adó-visszatérítéssel. Ezt a kormánypárti képviselők több tekintetben megvonták.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai