Felszólalás adatai

DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, nem szükséges külön hangsúlyozni, hogy a jelenlegi feszült gazdasági-pénzügyi helyzetben milyen fontos, hogy az állam pénzügyi-gazdasági kapcsolatai átláthatóak legyenek. Ennek jegyében indokolt törvényben rögzíteni, hogy a vagyoni jogviszonyokban részt vevő állam nem hivatkozhat az üzleti titokra vonatkozó szabályokra.

Hasonlóképpen fontos és indokolt - a jelen helyzetben különösen -, hogy az államháztartás alrendszereivel pénzügyi, illetve gazdasági viszonyba kerülők, magánszemélyek, jogi személyek és más jogalanyok egyaránt megkapják az őket megillető ügyleti, illetőleg késedelmi kamatot. A kamatfizetési kötelezettségre és részben a kamat mértékére vonatkozó hatályos szabályok diszpozitívak, vagyis lehetővé teszik, hogy azoktól a szerződő felek eltérjenek. Így nincs akadálya annak, hogy az érintett szervezetek a kamatfizetési kötelezettségüket akár részben, akár teljes egészében is kizárják. Ennek a rendelkezésnek az általános fenntartása továbbra is szükséges, ugyanakkor indokolt, hogy az állami szféra ne élhessen ezzel a lehetőséggel. A törvényjavaslat ezért kimondja az államháztartás alrendszereit az ügyleti- és késedelmikamat-fizetési kötelezettség alól teljesen vagy akár csak részlegesen mentesítő megállapodások semmisségét.

A törvényjavaslat azt is előírja, hogy ugyanez a szabály irányadó az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások felhasználására kötött szerződésekben. Nem térhetnek el a törvényes kamat, késedelmi kamat szabályától az olyan szervezetek sem, amelyeket államháztartási szervezet alapított, vagy amelyben ilyen szervezet többségi befolyással rendelkezik. A jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásával megbízott szervezetek ezek, és a közfeladat ellátásával összefüggésben vállalt fizetési kötelezettségről van szó.

(14.10)

A törvényjavaslat további rendelkezései azon a tapasztalaton alapulnak, hogy a hatályos zálogjogi szabályok nem egyeztethetők össze a gépjármű-kereskedelem és a gépjármű-finanszírozás gyakorlatával. A zálogjog helyett a finanszírozók más biztosítéki célú konstrukciók alkalmazására kényszerülnek, amelyek azonban sem a hitelező, sem pedig az adós számára nem nyújtanak kellő biztonságot. A zálogjogot azért nem alkalmazzák a gépjármű-finanszírozás körében hitelbiztosítékként, mert az ingó jelzálogjog alapítására irányuló szerződés érvényességi feltétele a közjegyzői okiratba foglalás. Ez egyrészt aránytalan többletköltséget jelent, másrészt azt igényli, hogy a szerződő felek együttesen jelenjenek meg a közjegyző előtt, a gyakorlatban viszont a szerződéskötésre a gépjármű-kereskedőnél kerül sor, aki a finanszírozó képviseletében annak ügynökeként jár el.

A törvényjavaslat célja az, hogy a gépjárműveket terhelő jelzálogjog a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása nélkül is alapítható legyen, ezzel a gépjárművek fedezete mellett történő hitelnyújtás biztonságosabbá váljék. Ennek következményeként érhető el az, hogy a hitelezők az e célra legalkalmasabb jogintézményt, nevezetesen a zálogjogot alkalmazzák követelésük biztosítására. A javasolt szabályozás szerint a gépjárművek elzálogosítása esetében a zálogszerződés magánokirati formában is érvényes lenne, és a magánokiratba foglalt zálogszerződés alapján is sor kerülhetne a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzésre.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűléshez T/5949. szám alatt benyújtott, az új polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános szabályként, tehát nem csupán az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingókra vonatkozóan teszi lehetővé a zálogjog bejegyzését egyszerű magánokiratba foglalt szerződés alapján. A törvényjavaslat a fokozatosság jegyében egyelőre csak szűkebb körben, az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingók - ilyenek a gépjárművek - vonatkozásában tartalmaz ilyen rendelkezést. Ugyanígy fokozatosan, a törvényjavaslat alapján az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingók vonatkozásában, az új Ptk. alapján pedig majd teljes körben kerül bevezetésre a zálogjogi nyilvántartásban való ingyenes online keresés lehetősége.

Az elmondott indokok alapján kérem önöket, támogassák a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)