Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt látom, hogy az elnök saját jogkörében  tényleg nem azt mondom, hogy nem feltételezem, hogy végigkövette a napirendet úgy, hogy nem is volt itt, és tudja szóról szóra, hogy mi hangzott el. Én becsülöm ezt önben, elnök úr, és köszönöm szépen, hogy ekkora tudással rendelkezik.Akkor én folytatnám, ahol Varju László abbahagyta. Szorosan kapcsolódik a törvénymódosításhoz a 2012-ben hatályba lépett munka törvénykönyve. Akkor ismerjük meg ezt a munka törvénykönyvét, mivel úgy látom, hogy a fideszes képviselőtársaim nem ismerik, mert többször hivatozik a törvénymódosítás a munka törvénykönyvének paragrafusaira, akkor olvassunk egy kicsikét.

„2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. Első rész; Általános rendelkezések; I. fejezet; Bevezető rendelkezések; A törvény célja; 1. § E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire.” Már az 1. pont megbukott, kedves képviselőtársaim.

„A törvény hatálya”. Örülök neki, államtitkár úr, hogy fotóz. Lehetne beszélni is. (Dr. Orbán Balázs: Bocsánat, videózom.) Néha hozzá is lehetne szólni. Magának ez a dolga, és ezért kap fizetést, nem azért, hogy itt ücsörögjön és fotózgasson, és önre is vonatkozik a munka törvénykönyve.

„2. § (1) E törvény hatálya a) a munkáltatóra, b) a munkavállalóra, c) a munkáltatói érdekképviseleti szervezetre  akiket önök nem hallgattak meg  d) az üzemi tanácsra, valamint e) a szakszervezetre terjed ki.” Persze, őket sem hallgatták meg.

„(2) E törvény a) XIV. fejezetét a kölcsönvevőre b) a XVII. fejezetét az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás jogosultságára alkalmazni kell.”

Felhívnám képviselőtársaim figyelmét, hogy nagyon keveset beszéltünk az iskolaszövetkezetekről  adok tanácsot, hogy miről lehetne még nagyon sokat szólni a következő időszakban, mert arról szinte még semmit nem beszéltünk, ez a törvénymódosítás pedig két részből áll. És Kósa Lajosnak kellene hogy ismerje, mivel ő nagyon érdekelt ebben a törvénymódosításban is. (Zaj, közbeszólások, derültség az ellenzéki padsorokban.)

„(2) E törvény a) XIV. fejezetét a kölcsönvevőre”  ez is vonatkozik, mert figyeljünk; „b) pont  ja, ezt már mondtam , a XVII. fejezetét az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás jogosultságára alkalmazni kell.

„3. § (1) E törvény rendelkezéseit a nemzetközi magánjog szabályaira tekintettel kell alkalmazni. (2) E törvényt  eltérő rendelkezés hiányában  akkor kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkát rendszerint Magyarországon végzi.” Márpedig most Magyarországon történt munkavégzésről beszélünk.

„(3) E törvény XIX. és XX. fejezetét alkalmazni kell, ha a munkáltató székhelye vagy önálló telephelye Magyarország területén van. 4. § A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására e törvénynek a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.” Szerintem jó lenne, ha Kósa Lajos hallgatna, mert szerintem ezt a törvényt, a munka törvénykönyvét nem ismeri rendesen.

„3. rész: Értelmezési alapelvek; 5. § (1) E törvény rendelkezéseit Magyarország és az Európai Unió jogrendjével összhangban kell értelmezni. (2) A jogról lemondó vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni.

4. Általános magatartási követelmények; 6. § (1) A munkaszerződés teljesítése során  kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő  úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat.

(23.20)

A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.”

2. pont. „A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.” Vannak érdekes dolgok, szerintem jó, ha tényleg végigolvassuk, mert rájövünk, hogy ez a törvénymódosítás gyökeresen szembemegy a munka törvénykönyvével, amit lényegében önök fogadtak el, és lépett hatályba 2012-ben.

„A jóhiszeműség és a tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.” Gyönyörű mondatok vannak a munka törvénykönyvében, gyönyörű mondatok!

Negyedik rész  vagyis még csak a harmadik, ne hagyjunk ki egyetlenegy pontot sem. „A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni. A teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.”

4. pont. „Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.”

7. § (1) „Tilos a joggal való visszaélés.” Én ezt elismételném még egyszer: tilos a joggal való visszaélés. „E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.” Szerintem itt is most alkalmazza elnök úr, hogy korlátozni akarják a véleménynyilvánításunkat velünk szemben is, parlamenti képviselőkel szemben is… (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.)