Készült: 2024.09.19.09:03:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

17. ülésnap (2018.07.03.), 88. felszólalás
Felszólaló Dr. Mellár Tamás (Párbeszéd)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:27


Felszólalások:  Előző  88  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Ismét könnyű helyzetben vagyok, utolsóként szólok hozzá ehhez a törvényjavaslathoz, és így az előttem szólók már nagyon sok mindent elmondtak az üggyel kapcsolatosan. Mindenekelőtt azt tartom a törvényjavaslatnál nagyon problémás dolognak, hogy a Mezőhegyesi Ménesbirtok ügyének rendezése kapcsán tulajdonképpen becsempészésre kerül egy sokkal általánosabb szabályozás, amiről már többen is szóltak. És valóban, a lehetőségeket kinyitja, kitágítja arra, hogy kormányhatározattal lehessen meghatározni, tulajdonosi jogokat lehessen hozzárendelni meghatározott személyhez.Ezen túl azonban ez a törvényjavaslat nem mond sokat erről a meghatározott személyről, ebből következően régi emlékek tolulnak föl bennem, hogy a régi átkos szocialista rendszerben volt ilyen általános és laza meghatározás, hogy meghatározott személy vagy kritériumállítás, amikor a politikai megfelelőség volt az egyetlenegy döntő szempont, így az ’50-es években a vállalatvezetők, vállalatigazgatók jó munkáskáderek lehettek. A ’68-as reform ehhez képest már egy csomó módosítást hozott, hiszen a ’68-as reform után már szükség volt bizonyos szakmai háttérre, diplomára, szakirányú képzésre, esetleg arra is, hogy valamilyen referencia legyen; hogy a ’80-as évek progresszív gondolatairól már ne is essék szó, amikor ezt vetették föl a reformközgazdászok, hogy eszközkezelő holdingokat kellene létrehozni, ahol elő lehetne írni azt, hogy az állami vagyon gyarapodjon, hogy legyen egy normatív eszközarányos nyereség, vagy pedig bővülés, ahol kifejezetten szankcionálták és tiltották a vagyonvesztést.

Tehát azt gondolom, ez a fajta szabályozás, amelyik teljesen parttalanná teszi a dolgot, miközben megadja a lehetőséget arra, hogy bárkit hatalmazzanak föl a tulajdonosi jogok birtoklására, ugyanakkor a másik oldalon semmilyen kritériumot és követelményt nem fogalmaz meg ezzel kapcsolatosan. Azt gondolom, ha a kormány valóban komolyan gondolja azt, hogy ebbe az irányba akar menni, akkor munkálja ki azt, hogy milyen követelményeket állítanak ezekkel az egyénekkel szemben, milyenfajta szakképzettséget követelnek meg tőle, mekkora vezetői gyakorlatot, milyen referenciákra van szükség.

Ezek után munkáljanak ki egy pályázati rendszert, tehát hogy lehessen szabadon pályázni, bárki pályázhasson ebben a dologban, a pályázat eredményei legyenek nyilvánosak, és azokat akár bírósági úton meg lehessen támadni. Mert akkor ez adna egyfajta esélyegyenlőséget és esélylehetőséget, mert ha a kormány valóban azt szeretné, hogy a legjobb embereket válassza ki arra, akik a tulajdonosi jogokat gyakorolják, akkor, azt hiszem, a merítési bázist is szélesre kéne engedni.

Ezek után meg kéne határozni ebben a törvényben azt, hogy milyen működtetési kritériumokat írnak elő, hogy a vagyonvesztést hogyan szankcionálják, hogy milyen normatív eszközarányos nyereséget követelnek meg ettől a működtetéstől, hogy a működtetés mennyi ideig tarthat, milyen módon történhet meg a felmentés, urambocsá, esetleg a kilicitálás, tehát ha mások ezt jobban tudnák, más tervekkel jöhetnek elő. Illetve, ha ezeket nem tartják be, akkor milyen szankcionálás lehet ezzel kapcsolatban, hogy biztosítékokat tegyenek akár a kijelölt személyek magánvagyonával, hogy feleljenek ennek az állami vagyonnak a jó működtetéséért; aztán az ellenőrzést ki végzi, hogyan végzi, milyen elvek szerint, milyen gyakorisággal.

Ezek azok a kérdések, amelyek, azt gondolom, nagyon fontosak lennének, hogy erről a törvényről valóban lehessen érdemi vitát lefolytatni és ne kérdőjelezzük a kormány jóhiszeműségét. Mert most azt gondoljuk, hogy tulajdonképpen itt nem történik más, mint a ménesbirtok kapcsán egy olyan ajtó kinyitása, ami a kormánynak egy feltétel nélküli felhatalmazást ad arra vonatkozóan, hogy bárkit kijelölhet és bármit megtehet ebben az ügyben, és semmilyen számonkérés vagy semmilyen lehetőség nincs arra, hogy ezt ellenőrizzük, hogy ebbe beleszóljunk, hogy egyáltalán láthassuk ezt az egész folyamatot. Tehát így ebben a formájában a Párbeszéd-frakció nem tudja támogatni és nem fogja megszavazni ezt a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

(12.40)




Felszólalások:  Előző  88  Következő    Ülésnap adatai